Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-27 / 283. szám, csütörtök

14 UJSZ0 1952 november 27 A rozsnyói járási pártbizottság munkája az EFSz-ek megszilárdításáért A rozsnyói járás 52 községe kö­zül 45 községijén már régebben működött az EFSz. A járási párt­szervezet az EFSz-ek megszilárdí­tásáról és tovább fejlesztéséről szó­ló párt- és kormányhatározat meg­valósításának érdekében kiválasz­tott Bjégy községet, ahol példásan megszervezte a tagszerzési kam­pányt, hogy aztán ennek példájára járjanak el a többi községekben is. Rostáron n. típusú, Pelsőcön elő­készítő bizottság és Szalócon in. típusú EFSz működött. Ezekben a községekben nyilvános gyűléseket rendeztek, kultúrműsorral egybe­kapcsolva. A tömegszervezetekböl agitkettősöket alakítottak. Az első napokon szép eredményt sikerült elérni. Száz meg száz új taggal szaporodtak az EFSz-ek. Szlávoson mindjárt a nyilvános gyűlésen 48 kis- és középföldmüves lépett be a szövetkezetbe. De az első három hét letelte után kitűnt, hogy ez a mód­szer nem a legjobb. Előfordult az, hogy az új tagok visszavonták be­lépési nyilatkozatukat. így történt Berzetén, Pelsőcön, Rochovcén és másutt. A járási pártvezetöség ezért taktikát változtatott, össze­hívta a hjdyi pártszervezet elnökeit és a népnevelőket. Konkrét tervet dolgozott ki, kiindulva az egyes községek viszonyaiból. Hetente értekezletet tartottunk a helyi pártvezetőséggel, szükség esetén pedig taggyűléseket rendeztünk. Elsőnek a még szö­vetkezeten kívül álló kommunisták léptek be a szövetkezetbe és köte­lezettséget vállaltak, hogy minden párttag legalább egy új tagot sze­rez. Kiéleztük az osztályharcot is. A kulákok eltávolításával több új szövetkezeti tagot sikerült szerez­ni. így volt ez Szilicén, Rozsnyón, Gocsaltovon. Ennek ellenére van­nak szöveketzetek, ahol az osztály­ellenség még mindég talpon áll. Erről később megemlékezünk. Meg kellett oldanunk a kétlaki munkások problémáit is.: A jó meg­győző tevékenységnek atz lett az eredménye, hogy a nyári munkák sikeres elvégzése mellett 2134 új tagot szereztünk, 12.947 hektár földdel. Ezenkívül megalakítottunk 24 új harmadik típusú EFSz-t. Akadtak olyan községek ls, ahol a helyi vezetőség nem kapcsolódott be a tagszerzési kampányba. Kun­tapolcán pl. a pártszervezet na­gyon helytelenül járt el akkor, ami­kor az ott lévő H. tipusú EFSz­ben nem, hogy új tagokat szerzett volna, de még a meglévő tagokat is elidegenítette a közös munkától. Itt még nem munkaegységek sze­rint dolgoznál?, s ezért gyakori eset, hogy a volt kisparasztok, megint a gazdagokra dolgoznak. Hasonló volt a helyzet Henkovcén is, ahol, ha brigád segítséget nem kaptak volna, bizony komoly károk keletkeznek a cséplésnél. A járási pártvezetőség szükségesnek látta, hogy a régi EFSz-t feloszlassa és a becsületes kis- és középföldmü­vesekböl új termelő csoportot ala­kítson, amely csoport ma is szépen működik. Sok volt a hiányosság a rozsnyói és a stitníki EFSz-ben is. Aratás előtt Rozsnyón nem volt, aki dolgozzon Hogy megmentsük a termést, a rozsnyói szövetkezetet egyesitettük a szilicei szövetkezet­tel, ahol sok volt a tag és arány­lag kevés föld. így elejét tudtuk ven.nl a brigádmunkáknak. Tavaly pl. amikor az EFSz-ben még a ku­lákok gazdálkodtak brigádsegítség nélkül bevetetlenek maradtak volna a földek. De a két szövetkezet ösz­szekapcsolásának is megvoltak a hátrányai. A szilicei tagok nem törődtek a rozsnyói földek megmű­velésével. Sokkal jobb eredménnyel járt a stitníki és a borzovai EFSz-ek egyesítése. Stitniken i,s kevés volt a tag és aránylag sók a föld. Az egyesítés után azonban megválto­zott a helyzet. Az EFSz élére Ko­vács elvtárs, a járás egyik legjobb szövetkezeti elnöke állt. A szövetkezetnek van közös konyhája, sőt közös szállást is biztosítottak a tagok sZámára. Az őszivetést még október huszadika előtt elvégezték. A közös állattenyésztésben 130 te­hén, 525 sertés, és 916 juh van. A járás területén 2238 szarvas­marha és 957 sertés számára ala­kítottunk át istállót. Eddig 1528 szarvasmarhát, 370 sertést és 2100 juhot helyeztünk el közös istállók­ban. Több községben, mint pl. Pel­sőcön, Ochtinán és Rochovcén a szövetkezeti tagok saját istállóik­ban biztosítottak megfelelő férőhe­lyet az állatok számára. A mezs­gyéket 24 községben távolították el és 25 községben összeadták a vetőmagot. Az EFSz-ben az őszi munkák tervét 92 százalékra telje­sítették. Keresztsorosan 300 hek­tárt vetettek be. A járási pártve­zetöség kötelezettséget vállalt, hogy december 31-ig harminc EFSz-t megszilárdít és magasabb típusú munkamódszerre vezet át, továbbá 24 községben megvalósítja a földek tagosítását és november 27-ig az állatok közös istállókban való el­helyezését. A téli időszakban Rejdován, Krasznahorkaváralján, Velká Polo­mán és Rozlozsnán tervezzük a taglétszám kibővítését. Emellett meg kell említenünk, hogy a járási Nemzeti Bizottság IX. osztálya fenti hiányosságoktól eltekintve jól dolgozik, önállóan gondoskodik az istállók megjavításáról és az álla­tok összpontosításáról. Nagyobb hiba az, hogy nem voltunk eléggé éberek. A szövetkezetbe sikerült több ku­láknak befurakodnia, ami termé­szetesen nagy veszélyt jelent az EFSz-eink további fejlődésére. A rozsnyói vezetőséget pl. több ízben figyelmeztettük, hogy h a akarják, hogy a kis- és középföldmüvesek belépjenek a szövetkezetbe, akkor elősször Kisné nagybirtokosnőt és a többi spekulánst kell kizárni. Ha­sonló eset fordult elő Rostáron és más községekben is. Hogy ha EFSz-inket tovább akarjuk fej­leszteni, akkor sokkal következete­sebb harcot kell folytatnunk az osztályellenséggel szemben és el kell távolítani a kapitalista elemek maradványait, a kulákságot az út­ból. Az osztályharc kiéleződött a petrovi H. típusú EFSz-ben is. Itt az anyadisznókat egész év folya­mán a földműves raktárszövetkezet juttatásából etették. Később meg­állapítottuk, hogy a cséplés után több mázsa búzát eladtak. így pl. 6 mázsát adtak el a rejdovai evan­gélikus papnak, aki a búzát meg­srótolta. hogy azzal a sertéseket etesse. Hol itt a felelősség, hogyan adhatunk az EFSz szavára, amikor .vetőmagot kér és ugyanakkor feke­tén árulja? a búzát? A közel múlt­ban járásunk területén veszélyes osztályellenséget lepleztünk le. Cserná Lehotán Medvecki Bélomírt, aki feketén pálinkát égetett és el­lenséges propagandát terjesztett, továbbá Havlikot, Betliáron, aki arany tárgyakat lopott a kolostor­ból több mint félmillió korona ér­tékben, Csetö, a barkai pap fia, aki a templomban messzelátót és kato­nai puskát rejtegetett. A rejdovai kulákok már kétízben megtámad­ták az EFSz vezetőségének tagjait. Ezek az esetek arra figyelmeztet­nek berniünket, hogy mennél na­gyobb sikereket érünk el a szocia­lizmus építésében, az osztályellen­ség annál elkeseredettebben harcol, egyrésze befurakodva a szövetke­zetbe, másik része pedig kívülről szeretné gátolni a szövetkezet fej­lődését. Ezért jobban kell aktivi­zálni az üzemi pártszervezeteket, művelődnünk, tanulnunk kell a Szovjetunió Kommunista Pártjától. A szövetkezeti tagok iskoláztatá­sával kapcsolatban meg kell emlí­tenünk, hogy EFSz-ket három ta­nuló központba osztottuk be. Rozs­nyón magyar nyelven folyik az elő­adás. Napirenden szerepel külön­böző mezőgazdasági problémák megvitatása. A terv szerint a kő­vetkező című előadásokat tartják meg: 1. Tarlóhántás. 2. Akord­munka a növénytermelésben, 3. Mélyszántás, 4. A traktorállomás és az EFSz szerződéses viszonya, 5. Öszi vetés és trágyázás, 6. Nö­vénytermelési brigád, 7. Moszlov és agrotechnikája, 8. A munkafeljegy­zések a mezőgazdaságban, 9. Bur­gonya raktározás, 10. A természet­beniek és a pénzjövedelem szétosz­tása ^s legelők javítása, 11. EFSz évi termelési tervek, 12. A füves vetésforgó és a vetési eljárások, 13. A szövetkezet ügyeinek intézé­se. Végül pedig arról szeretnénk megemlékezni, hogyan teljesítik já­rásunkban az állattenyésztési ter­mékek beadási kötelezettségét. An­nak ellenére, hogy a gabonát a ha­táridő előtt két nappal begyűjtöt­tük, eléggé lemaradtunk a marha­hús beadásban, melynek tervét csak 82.6 százalékra, továbbá a sertéshús beadásban, melyet 68 százalékra teljesítettünk. A tojás beadását 98, a tejbeadását 88 szá­zalékra teljesítettük az év elejétől. Még szégyenteljesebb a hátramara­dás a hízóbaromfi beadásban, amit csupán 14 százalékra valósí­tottunk meg. Helyi pártszerveze­teinknek lényegesen nagyobb gon­dot kellene fordítaniok erre a kér­désre, mert ha azt akarjuk, hogy iparunk fejlődjön, akkor mindenek előtt dolgozóink élelmiszerellátásá­ról kell gondoskodnunk. Kraszna­" horkaváralján a marhahús be­adást 55.7, a sertéshús beadást 34.3, a tcjbegyüjtést pedig 47.5 százalékra teljesítették. Várhosszú­réten a marhahús beadásban 55.9, a sertéshús beadásban 29.9, a tej­beadásban pedig 6.7 százalékos tel­jesítményt értek el. Hasonló gyen­ge a helyzet Deruön is. Nézzük csak, hogyan teljesítik a beadási kötelezettséget azok a köz­ségek, ahol életképes EFSz műkö­dik. Szalócon a marhahús beadás 122.9, a sertéshús beadást 91.9, a tojásbeadást 126, a tejbeadást pe­dig 102 százalékra teljesítették. Hasonlóképpen Szilicén és Borzolán is jó eredményeket értek el az ál­lattenyésztési termékek beadásában. Az év hátralévő részében különösen a lemaradt községekben mindent meg kell tenniök a helyi szerveze­teknek a terv teljesítése érdekében. Schmotzer M., a rozsnyói járás pártbizottsá­gának vezető titkára. Sajtóbeszélgetések traktorállomásainkon és EFSz-eink ben A losonci traktorállomás dolgozói minden reggel megtartják a szoká­sos sajtószemlét. Közösen elolvassák a cikkeket és azokat kiértékelik. Az elmúlt napokban az „Uj Szó" a „Rudé Právóból" átvett cikkét tár­gyalták, amely a Munkaérdemrend­del kitüntetett Ferdics József' bri­gádvezető példás mtmkájáről szá­molt be. A traktorosok valameny­nyien nagy figyelemmel hallgatták Ferdics elvtárs kimagasló ' eredmé­nyeiről szóló színes riportot. Fer­dics József a csütörtöki traktorállo­más traktorosa. Lelkes és odaadó munkájával és a szovjet tapasztala­tok elsajátításával olyan eredményes munkát végzett, hogy az élre küz­dötte magát. Mint a traktorállomás legjobb traktorosa később a nagy­légi brigád vezetőjévé nevezték ki. Ferdics elvtárs rövidesen az elsők közé emelte az eddig hátúi kullogó nagylégi brigádot ls. Jó muhkameg­szervezéssel és a szovjet tapasztala­tok elsajátításával, valamint saját tapasztalatait felhasználva öntuda­tos, harcos traktorosokká nevelte a nagylégi brigád tagjait. A losonci traktorállomás dolgo­zóinak nagyban segít, hogy minden­nap megtartják a sajtószemlét és így a cikkekből tanulnak és átveszik I az élenjáró traktorállomástól taapsz­talatait és felhasználják már az őszi munkáknál. Az öszi munkák alatt az ötödik helyről a második helyre küzdötték fel magukat. Az „TJj Szó"-ban, tavasszal meg­jelent kritika is nagyban segített a traktorállomás dolgozóinak a hibák kiküszöbölésében. Az öszi mélyszán­tás ideje alatt kétváltá'sban dolgoz­nak. Széles méreteket öltött a szo­cialista munkaverseny. A brigádok és az egyének közötti verseny hoz­zájárul ahhoz, hogy a tervet határ­időre teljesítsék. Az egyéni verseny­ben a legszebb eredményt Matuska József érte el, aki normáját 205 százalékra teljesíti. A legjobb bri­gád a bojkovcei 168 százalékos tel­jesítménnyel. E jő eredmények mellett azonban még mindig mutatkoznak hiányos­ságok a traktorállomáson. Különö­sen az alkatrészek beszerzése nagyon hosszadalmas. Előfordult az is, hogy a legnagyobb munkaidőben egy DT­54-es lánctalpas traktornak három napig kellett állnia azért, mert egy hiányzó kis alkatrészt késve kapott meg a slerelömühely. A dolog úgy történt, hogy a rimaszombati köz­pontban nem volt raktáron megfe­lelő alkatrész, tehát Cseklészröl ho­zattak. Az alkatrész bizony a büro­krácia útvesztőin keresztül jutott el a traktorállomásra. Nem, hogy Lo­soncra küldték volna, hanem fölös­legesen utaztatták 154 km-t Szeme­réden keresztül Rimaszombatba, s azután küldték Losoncra. Rendbe hozták a javító műhelyt is. A múlt évben bizony az egész tél folyamán hideg, fűtetlen helyiség­ben dolgoztak a javítók, ma fűthető helyiségeket rendeztek be err« a célra és így minden előfeltétele meg van annak, hogy a losonci traktor­állomás jól felkészülve indul majd a tavaszi munkákra. Sajtóbeszélgetés a kalondai és a rapi EFSz tagjaival Kalondán a kultúrházban jöttek össze a szövetkezet tagjai, hogy kö­zösen olvassák az Uj Szó-t és az ott elhangzott vitaf el szól al ások alapján kiküszöböljék eddigi hibáikat és így a szövetkezet fejlődése meginduljon a helyes úton. A szövetkezet dolgo­zói érzik, hogy nagy hasznukra van a sajtóbeszélgetés és elhatároz­ták, hogy a Jövőben különösen a té­li időszak beálltával több sajtóbe­szélgetést rendeznek. A felszólalá­sokból kitűnt, hogy a munka szer­vezetlensége miatt Kalondán elma­radtak az öszi termények betakarí­tásával és bizony ha a Jérási Nem­zeti Bizottság nem segítette volna őket brigádmunkával, akkor nagyon elkéstek volna az őszi vetéssel is. A szövetkezet állatállománya is napról napra növekszik, 313 sertése és 290 szarvasmarhája van. A tehe­nészetben a legjobb munkás Pápai András, aki a tejhozamot átlagos 10 literrel emelte. A géppel való fejést még nem vezették be, noha a szövetkezetnek van már új fejő­gépre, ami két hónapja a raktárban hever. Pedig csak egy órai szerelő­munkára volna szükség, hogy üzem­be helyezzék. Már többször hívták a bratislavai „Koyoslužba" vállala­tot, de még mindig nem küldött szerelőt, aki elvégezné ezt az egy­órai munkát. Emiatt bizony a szö­vetkezetnek nagy kára van, egyrészt azért, mert kevés a munkaerő és így a fejésnél több embert kell fog­lalkoztatni és ezzel elmarad az őszi munkák gyors befejezés® Is. Más­részt ha bevezethetnék a géppel va­ló fejést, a szövetkezet havonta 8— 10.000 koronát takaríthatna meg. ' Azonban a losonci brigádosok se­gítségével az öszigabona vetését százszázalékra elvégezték. 50 hek­tár búzát vetettek és ebből 24 hek­tárt keresztsorosan. A rapi szövetkezet tagjai is el­határozták, hogy hetenként legalább kétszer összejönnek közös sajtó­megbeszélésre és szakkönyvek ta­nulmányozására. A napokban meg­tartott sajtóbeszélgetés eredményei is azt mutatják, hogy nagyon sok és gazdag tapasztalatokat szerez­tek a sajtóban megjelent cikkek alapján a jól fejlődő szövetkezetek­től. Szép Jövedelme volt a szövetke­zetnek a dohányból és a kerti nö­vényekből. Csupán dohányból 25.000 korona volt a bevétel, paradicsomból pedig beadtak 708 mázsát, azonkívül még 30 mázsát terven felül. Kugler Emánuel, Zsolna. A sidi szövetkezet tagjai megtanulták, hogy csakis jó tervezéssel lehet eredményesen gazdálkodni A sidi m. tipusú EFSz tagjai ez évi gazdálkodás folyamán előfordu. ló hibákon okulva és alaposan át. gondolva a kérdéseket, készültek föl a jövő évi gazdálkodásra, A sidi szövetkezetnek már a meg. alakulásakor voltak hibái. A hibák ott kezdődtek, hogy a község elöljá­rósága nem vette komolyan a terv szerű gazdálkodást és arra sem fek. tettek kellő súlyt, hogy egyes gaz. dák, illetve szövetkezeti tagok a földterületükhöz mérten megfelelő állatállománnyal lépjenek a szövet, kezetbe. Ezekből a hiányosságokból következett be az, hogy a sertése ket és szarvasmarhákat a földműves raktárszövetkezeten keresztül kellett felvásárolni, hogy biztositami tudják a tervezett állatállományt. Hiba volt az is. hogy a helyi párt. szervezet tagjai nem foglalkoztak kellően a szövetkezeti tagokkal, sőt azt mondhatjuk, hogy alig törődtek a szövetkezet vezetésével. Ennek az tán az lett a következménye, hogy egy év alatt négy elnököt választott a szövetkezet. Ez módot adott egyes tagoknak arra, hogy a munkaegy. ségeket pazarolhassák. Már mindjárt az év elején megtör, ténit egy komoly hiba, még pedig az, hogy nem készítettek elö komoly pénzügyi terveket. Ez aztán arra vezetett, hogy az év elején már mindjárt a téli hónapokban maga­san túllépték a tervezett munka egységeket, vagyis egyes tagok több munkaegység után járó jutalmat vettek fel, mint amennyiért megdől goztak. Ezek a hibák a nyári hóna. pókban is megismétlődtek. Ezek a jelek mind arra mutatnak, hogy senki sem érzett felelősséget ezekért a hibákért. Egyik elnök a másikra hárította a hibákat, ennek az lett a következménye, hogy a 12 hónap ra tervezett munkaegységeket 10 hónap alatt kimerítették és az utol só két hónapra nem maradt pénz. amiből fizethették volna a tagokat. A termelési terv betartásánál is hi. bák mutatkdztak az elmúlt gazda­sági évben. A szövetkezetnek 50 hek tár búzavetés volt tervezve, való. tárt vetettek. Árpát 5 hektárral ve­tettek, rozsból szintén 12 hektár volt tervezve, de valóságban csak 9 hek­tárt vetettek, Aroát 5 hektárral ve­tettek kevesebbet, mint amennyi a tervbe föl volt tüntetve. Ez év második felében a sidi kis. és középgazdák 6 kivételével csatla­koztak a szövetkezeti gazdálkodás, hoz. A gazdák szövetkezetbe való fölvevése lehetővé tette azt, hogy alaposan át tudják szervezni a szö­vetkezet vezetőségét és a szövetke. zet élére olyan embereket állíthas. sanak, akik értenek a mezőgazda, sági munkákhoz. Uj elnököt is vá­lasztottak, még pedig Lukács elvtár. sat, aki szívből megfogadta, hogy az idén előfordult hibákból levonja a következtetést és a jövő évben ar_ ra fog törekedni, hogy ezek a hibák ne forduljanak elö. Az állatok részére tervbe vett is. tállók építését ls befejezték. Most már biztosítva van nekik, hogy a jövö évben az állatállományukat jobb gondozásban részesíthetik, fo­kozhatják az állatok hasznosságát, , hogy minél jobban hozzájárulhassa, i nak a szocialista hazánk felépítésé. ' hez. Bene József íjid. I

Next

/
Thumbnails
Contents