Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-27 / 283. szám, csütörtök

12 ff! SZŐ 1952 november 30 A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni be kaparintani a biztonsági szer­vezetet és belőle eltávolítani azo­kat a becsületes tagokat, akik hűek t jltak a csehszlovák nép ér­dekeihez, a kommunista párthoz, és Klement Gottwaldhoz és akik fokozatosan leleplezték ellenséges működésűnket és meghiúsították terveinket. A szenátus elnöke megkérdezi, nincs-e további kérdése a bíró­ságnak, az ülnököknek, a védők­nek és Karel Sváb vádlott bűntár­sainak. Jares ülnök: Mit felelt azoknak, akik figyelmeztették önt a kárte­vő tevékenységre ? Vádlott: Ezeket a személyeket értesítettem, hogy mindent meg­teszünk az ellenséges elemek le­leplezésére, kivizsgálására és ár­talmatlanná tételére. Jares ülnök: Es ha valaki ezután ls szorgalmazta az elintézést? Vádlott: Azt már elmondtam, hogy ilyen esetekben ahelyett, hogy lelepleztük volna az ellensé­ges ténykedést, az említett szemé­lyek jelentéseit elhallgattuk. Ezzel befejeződött Karel Sváb vádlottnak, a nemzeti biztonsági szervezet szakaszán működő össze­esküvőnek és kártevőnek kihallga­tása. A főtárgyalás hatodik napjának délelőttjén tanúk kihallgatása folyt, akik bizonyították és kiegészítet­ték Sváb vádlott büntevékenységét. Elsőnek Sváb bűntársát, az állam­biztonsági szervezet parancsnokát. Osvald Závodszkyt. az államellenes összeesküvők egyik társát hallgat­ták ki. Elnök: Mit tudott Karel Sváb ténykedéséről ? Tanú: Karel Svábot olyan em­bernek ismertem, aki odaadóan dolgozik Rudolf Szlánszkynak és azon ellenséges emberek közé tar­tozik. akik közelálltak Szlánszky­hoz. Ismeretes előttem, hogy Sváb Szlánszkytól utasításokat kapott egyrészt a központi titkárságon másrészt a biztonsági szervezetben folytatott munkájára vonatkozó­lag. Szlánszky ellenséges utasítá­sainak megvalósítása olyan bizton­sági szervezet kialakítására irá­nyult, amely minden kategóriába tartozó különféle ellenséges elemek leplezésére szolgált. Sok személy tevékenységével kapcsolatos min­den jelentést Karel Sváb vezető funkciója idején eltüntettek és nem vizsgáltak ki. Ha volt is valami­lyen vizsgálat, akkor Karel Sváb gondolkodott róla. hogy ne legye­nek következményei. Karel Sváb len'ozte a szlovák burzsoa-naciona­listákat is. így történt Vera Hlozs­ková kivizsgálásánál is, aki vallo­másaiban világosan rámutatott Huszák. Holdos, Novomeszkv és mások burzsoá-nacionalista tény­kedésére. Annak ellenére, hogy iger. fontos országos jelentőségű politikai kérdésről volt szó, amely közvetlenül öss'efüggött az állam biztonságával, Szlánszky utasításai alam'án csak vizsgálatot folytat­tak le ezek ellen a személyek el­len. de nem vonták le belőle a következtetéseket. Elnök: Milyen további személyek ellenséges ténykedését fedezték Sz'ánszkv utasítására? Tanú: Sváb azonnal a forrada­lom után beavatkozott a Gestapo­ügynökök és a Gestapo besúgó 5 ellen; vizsgálatba és Bedrich Po­korný segítségével a Gestapo-ügy­nökök névsorából a személyek egész sorát kivette. így történt az. hogy Sváb közvetlen közbelépésére kitörülték a névsorból R. Peschlt. az osztravai kerületi titkárság volt dolgozóját. Elnök: Beszéljen most Karel Svábnak a biztonsági szervezetben folytatott államellenes tevékenysé­géről. Tanú: Karel Sváb miután 1949 őszén bejutott az állambiztonsági szej-ve^etbe. még jobban kiszélesí­tette ellenséges működését. Eluta­sító álláspontot foglalt el munkája minden bírálatával . szemben, a kri­tikát visszautasította é s elnémítot­ta. Nagyobb mennyiségű írásbeli anyagot rejtegetett magánál kü­lönféle személyek ellenséges mű­ködéséről, akiket így Szlánszky és Sváb pártfogoltak. Amikor például letartóztatták Ottó Slinget, Sváb részletesen és rendszeresen tájé­koztatta Rudolf Szlánszkyt a vizs­gálat lefolyásáról és Szlánszky minden lehetőt megtett, hogy Sling vizsgálata során ellenséges ténykedése le ne lepleződjék. Ugyan­így történt az angol ügynökség leleplezésének esetében és külön­féle tényezők, mint például Ivan Holy megszállás alatti helytelen tevékenysége kivizsgálásának ese­tében is. A végső döntés Szlánszky és Sváb kezében volt. Én magam is résztvettem abban, hogy Karel Sváb Szlánszky közvetlen utasítá­sára leplezte Artúr London leálcá­zott ügynök ténykedését. Elnök: Hogyan történt ez? Tanú: Megdönthetetlenül bizo­nyítékot nyert az, hogy a Field és London közti kapcsolatok kém­jellegüek. Amikor Sváb erről Szlán­szkyt tájékoztatta, ö az egész ese­tet azzal intézte el. hogy Londont már régen ismeri és hogy London a bizalmát élvezi. Szlánszky Lon­donnal már azóta állt kapcsolat­ban, amikor Franciaországból Csehszlovákiába hívta a volt in­terbrigádisták romlotterkölcsü és troekizmustól megfertőzött egysé­gét, s amikor ezeket elhelyezte az államgépezetbe. Franciaországban ezt a csoportot London vezette. Szlánszkyt részletesen tájékoztatta a csoport franciaországbeli ellen­séges működéséről és valameny­nyiünkröl, a csoport tagjairól jel­lemzést nyújtott neki. Amikor 1948 vége felé visszatért Csehszlo­vákiába, és Szlánszky, valamint Geminder segítségével a külügy­miniszter káderügyekben működő helyettesének helyét foglalta el, Jozef Pavellel együtt újra élére állt a volt spanyolországi inter­brigadisták ellenséges csoportjá­nak. így támogattuk az államelle­nes közoont céljait az állam, és pártgépezetben. Elnök: Hogyan szilárdították meg továbbá ellenséges csoportjuk pozícióit ? Tanú: 1947-ben helytelen jelen­tést dolgoztunk ki csoportunk tény­kedéséről, amelyet Franciaország­ban a megszállók ellen folytatott harc során fejtett ki és hamisan becsméreltük . Franciaország és Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak harcát, amelyet a náci meg­szállók ellen folytattak. 3949-ben kidolgoztuk a trockisták és az el­lenséges interbrigadisták névsorát, hogy fedezzük saját ellenségés ténykedésünket. Ez a Rajk-bünper utáni időben volt. London már 1946-ban bizalmasan megmondta nekem, hogy Franciaországban Rudolf Szlánszkynak és Bedrich Gemindernek fog dolgozni és Ge­minder részére Jiri Frejka és dr. Kleinová közvetítésével jelentése­ket küldött nekem a franciaorszá­gi haladó szervezetek működésével kapcsolatban. Ezt 1947-ig tette, amikor kémkapcsolatba lépett Noel Field amerikai ügynökkel, amit én és Rudolf Szlánszky az állambiz­tonsági értesülésekből tudtunk meg. A továbbiak során kihallgatták Viera Hlozsková tanút, a szlová­kiai Pravda volt szerkesztőnőjét, akit az Intelligence Service érde­kében kifejtett kémtevékenységért és a Clementis által vezetett szlo­vák burzsoa-nacionalista csoporttal való kapcsolatáért ítéltek el. Elnök: A kivizsgálásnál tehát ön vallomást tett ezekkel a burzsoa­nacionalistákkal fenntartott kap­csolatáról. Tanú: Igen. de vallomásom ellen élesen tiltakozott Karel Sváb. Egy­általában nem akarta, hogy vall­jak a szlovák burzsoa-nacionalis­tákkal kapcsolatban. Elnök: Mit vallott ön akkor és hogyan nyilatkoztak meg Sváb el­lenvetései az ön vallomásával kap csolatban ? Tanú: Amikor 1948-ban vallo­mást tettem arról, hogy a szlovák burzsoa-nacionalisták, Huszák, No­vomeszky és Holdos kémkapcso­latban álltak a kapitalista és titó­ista kémekkel, Sváb azt követelte, hogy vonjam ezt vissza. Elnök: Mi történt a vallomás zárójegyzökönyvével ? Tanú: Amikor jegyzökönyvet vettek fel esetemről a tárgyalásra, nem vették be a jegyzőkönyvbe a szlovák nacionalisták ellenséges ténykedéséről szóló vallomásomat. Hlozsková tanú kihallgatása után az elnijk felolvasta Anna Vacková, a nemzetbiztonsági minisztérium alkalmazottjának vallomását. Vac­ková ebben felhozta, hogy már 1949-ben, amikor a nemzetvédelmi minisztériumban dolgozott, először szóbelileg, később írásban jelentet­te Svábnak, hogy Reicin olyan tiszteket tömörít maga köré, akik­nek működése gyanútkeltő. Néhá­nyat ezen tisztek közül egyenesen meg is nevezett. Sváb biztosította, hogy nem kell félnie ezt a jelen­tést írásban is átadni neki, mert nála jó kezekben van. Ebben a jelentésben benne volt az is, hogy Reicin beleegyezésével 100.000 fran­cia frankot f'zettek ki a volt fran­ciaországi katonai beosztott he­lyettesének. Válának, éspedig már akkor, amikor az dezertált és el­árulta a hazát. Sváb megígérte a tanúnak, hogy a jelentést áttanulmányozza és hogy ezzel az üggyel kapcsolatban beszélgetésre hívja meg. ígéretét sohasem teljesítette. A tanú azután így folytatta: »TeJjes mértékben nem tudom, hogy Sváb mit tett ezekkel az értesülésekkel, de rö­viddel a jelentés átadása ' után a nemzetvédelmi minisztériumban fe­gyelmi eljárást indítottak ellenem a hadseregben uralkodó viszonyok helytelen bírálata miatt. Köteles­ségem teljesítése miatt ezután ki­zártak a CsKP-ból. Később, ese­tem pártonbelüli eljárásának fel­újításával megtudtam, hogy a CsKP-ból való kizárásomnak kez­deményezője Bedrich Reicin volt. Fzzel bizonyítást nyert előttem az. hogy Sváb megfigyeléseimet, ame­lyekről úgy fejezte ki magát hogy fontosak kivizsgálás helyett át­adta Reicinnek.« Oszkár Valásek, azelőtt Weiss, a Szlovákiai Kommunista Párt központi titkárságának volt biz­tonságügyi előadója volt a követ­kező tanú. Felhozta, hogy ellensé­ges ténykedése, amiért letartóztat­ták abban rejlett, hogy megbízha­tatlan és ellenséges elemeket he­lyezett és igyekezett elhelyezni az állambiztonsági gépezet vezető funkcióiba a Karel Svábtól kapott parancsok és utasítások alapján. Elnök: Adott önnek Sváb ezzel kapcsolatban közelebbi utasításo­kat? Tanú: Amikor megkezdtem biz­tonsági előadói funkciómat, és kü­lönösen 1950-ben Szlánszky köz­vetlenül kioktatott tevékenységem­mel kapcsolatban. Tudta, hogy már 1947-től tisztá­ban vagyok Szlánszky irányvonalá­'val, amikor azt a káderosztályon ki­fejtett működésemnél követtem. Elnök: Mi volt a következménye annak, hogy ön teljesítette ezeket az utasításokat? Tanú: A biztonsági gépezet tény­kedését szabotáltuk és bénítottuk, úgyhogy a biztonsági gépezet nem teljesíthette mindazokat a fő felada­tokat, amelyek a népi demokratikus köztársaság ellenségei elleni harcból erednek. A tanú ezután elmondta, hogy 1949-ben Svábnak jelentést nyújtot­tak át N. Field kémtevékenységéről. Sváb ebből nem vont le semilyen következtetést. Szlánszky, amint azt. a tanú megtudta, követelte, hogy a Rajk-bünperrel kapcsolatban a csehszlovákiai kémhálózat leleple­zését érintő minden anyagot egyedül Svábnak adják át. Elnök: Mit tud mondani Trojan setével kapcsolatban ? Tanú: Jozef Trojant, a szlovák burzsoá nacionalisták egyikét, a par. tizánszkei cipőgyártó üzem volt ve­zérigazgatóját nagyon kompromit­tálta múltja, mert mint a Gestapo besúgója működött. Az állambizton­sági szervek erről az esetről anyag­gal rendelkeztek. Résztvettem azon a Szlánszkynál lefolytatott tanács­kozáson, amelyen Trojan letartózta­tásáról tárgyaltak és Szlánszkynak bemutattam az állambiztonsági szer­vek anyagát, amely Trojant világo­san leleplezte. Szlánszky továbbra is azon az állásponton volt, hogy Trojant nem kell letartóztatni. En­nek ellenére a letartóztatásra sor került. Később Svábtól megtudtam, hogy változásokat kell eszközölnie a nemzetbiztonsági minisztérium azon csoportjában, amely ezt az ese­tet vizsgálja, mivel nem követte uta­sításait. Utasításai azok voltak, hogy Trojan esetében ne fedjék fel besúgói működését, hogy Trojan, aki külön­böző államellenes gonosztevőket is­mer, ne vallhasson velük kapcsolat­ban. Későbben én magam kézbe kaptam olyan anyagot, amely iga­zolta, hogy Trojan különféle állam­ellenes tetteket követett el, amikor azonban láttam Szlánszky és Sváb eljárását, ezt az anyagot páncél­szekrényben rejtettem el. Elnök: Mit tud mondani a zsidó burzsoázia, cionisták határon túlra irányuló transzportjaival kapcsolat­ban? Tanú: Svábtól megtudtam, hogy ezeket a transzportokat maga Szlán­szky hagyta jóvá és helyeselte. En­gem ellenséges tevékenységemben Pavel Sváb és Moskovics irányítot­tak, akiket pedig közvetlenül Rudolf Szlánszky irányított. Sváb vádlott büntevékenységével kapcsolatban felsorakoztatott tanúk kihallgatásának befejezése uátn az állambíróság szenátusa elé az utol­só vádlott, Bedrich Reicin, volt nem­zetvédelmi miniszterhelyettes és a Rudolf Szláhszkv által vezetett ál­JameHenes összeesküvő központ tag­ja lépett. Elnök: Tudja, hogy milyen bűn­tettekkel vádolják? Vádlott: Igen. Elnök: Bűnösnek érzi magát? Vádlott: Igen. Elnök: Akkor először is azt mond­ja el nekünk, hogyan és mikor lépett az államunk ellen irányuló ellensé­geskedés útjára? Vádlott: Az ellenséges útra én még a Rudolf Szlánszkyval való ösz­szeesküvö kapcsolatom megkötése előtt léptem. Már gyermekkoromtól kezdve polgári és vallásos szellem­ben nevelkedtem a Techelet Lavana zsidó cionista cserkészszervezetben, amely az ifjúságot a zsidó burzsoa­nacionalizmus szellemében nevelte, így már ifjúkoromtól kezdve hatást gyakorolt rám a polgári ideológia, amely káros személyi tulajdonsága­immal, a karrierizmussal és a köny­nyelmüséggel együtt egész életemben megmutatkozott. Elnök: Mikor lépett a Komszo­molba ? Vádlott: 1926-ban. Nevelésem következményeitől nem szabadul­tam meg azután sem, mikor ide be. léptem és funkcionáriussá váltam, sem pedig 1939-ben sem, amikor a CsKP tagja lettem. Már ebben az időben megnyilvánultak nálam a munkásosztály szembeni idegen ér. dekek és az egészségtelen becsvágy és felületesség, ami azután károsan visszatükröződött a pártban végzett tevékenységemben is. Államügyész: Ez tehát azt jelen, ti, hegy a kommunista pártba való belépések idején nem volt semmi közössége a munkásosztállyal és a kommunista párttal. Vádlott: Igen. Annak ellenére, hogy három éve tagja voltam a Komszomolnak, gondol kodásomnál jellememmel' nem szűntem meg ide­gen elemnek lenni a pártban. Elnök: Miben nyilvánult meg ak koriban ártalmas tevéknysége a CsKP ben ? Vádlott: 1929 öszér. a Komszo. mol Bizottságának más tagjaival együtt résztvettem a szélső balol dali Fried csokor; frakeiós fellé pésében, amely ellentétben állott a CsKP KB új gottwaldi vezetésének vonalával. A prágai Komszomol ak. tiváin és a Komszomol Központi Bizottságának ülésein is, amelyen határozatot hoztunk a párt veze­tősége ellen, ellenséges magatartást tanúsítottam. 1934_ben a Komszo. mol Központi Bizottságának ülésén opportunista irányzataim leleplező, sével kapcsolatban, amelyek ideo. lógiai tevékenységemben nyilvánul, tak meg, ismét bíráltak engem. Mint ingatag elemet eltávolítottak a Komszomol központjából. Ebből a kritikából nem tanultam és a to­vábbi lehetőségeket amelyeket a párt adott nekem, szintén nem hasz. náltam fel arra, hogy megjavuljak. A párt később további fontos fel­adatokkal bízott meg. 1936-ban a CsKP KB titkárságának agitpro. pagációs osztályán, 1938.ban a Ru. dé Právo szerkesztőségében, azonban továbbra is opportunista maradtam és ez nyílt áruláshoz vezetett engem a párt és a dolgozó nép ellen. Elnök: Miben ismeri be bűnös, ségét? Vádlott: Amikor 1939 áprilisában a Gestapo letartóztatott, elárultam a Gestáp ónak a CsKP Központi Bi­zottságának és a forradalmi moz. ©alomnak illegális dolgozóit. Habo­zás nélkül elárultam a Gestapónak Július Fucsíkot ás munkatársaimat is a Rudé Právo szerkesztőségéből. Ugyanígy elárultam a Gestapónak a párt illegális nyomdáit. Amikor an. nak aliapján, hogy a Gestopóvial ! való együttműködési kötelezettsé. get írtam alá, kiengedték a börtön, bői. a Gestapó ügynöke lettem. Mint a Gestaipó ügynöke a fasisztáknak továbbra is elárultam a kommunis. tákat, beleszámítva az illegális köz­ponti pártbizottságot is. Elnök: Hogyan került azután 1940 szeptemberében a Szovjetunió, ba? Vádlott: A Gestapó segítségével mint annak ügynöke, 1940 októbe­rében a Szovjfetuniób" mentem az. zal a feladattad, hogy ott a. CsKP külföldi vezetősége ellen dolgozzam. A Szovjetunióban 1942 februárjában egy csehszlovák katonai egység tag. ja lettem és kapcsolatokat vettem fel a "eakciós tisztel kel, és velük együtt demokrata ellenes tevékeny, séget fejtettem ki a Csehszlovák Köztársaság elíen. Elnök: Természetesen ezt a tevé. kenységét folytatta aiz ország terii. letére való visszatérése után is? Vádlott: Igen, ezekkel a tisztek, kel még a háború végén és a fel. szabadított köztársaságban megújí. tottam a csehszlovák hadsereget Münchenelötti alakjában. Ezt a had­sereget burzsoá hadseregként dr. Benes politikai koncepciójának szel. leméb - újították meg, azzal a cél­lal, hogy Csehszlovákiát ismét a nyugati imperialista államok befo. lyása alá vonják. Elnök: Miben állt lényegében 3Z az ön felforgató tevékenysége a hedseregben ? Vádlott: Felforgató tevékenvsé. gem a csehszlovák hadsereg pa­rancsnokságán, amelyet eleintie a Benes burzsoá klikkel együttesen és később Rudolf Szlánszkyval meg. egyezésben, folytattam, elsősorban a kassai kormányprogrammnak szé. leskörü szabotálásában állott a cseh. szlovák hadsereg felépítése vala. mennyi szakaszán. Már 1945 tői a csehszlovák hadseregben levő tár­saimmal együtt széleskörű kémte. vékenységet folytattam a nyugati imperialista államok érdekében. Ez. zel egyidejűleg kémkedést folytat tam a Szovjetunió és a épi deino. kratikus országok ellen. Mint a Szlánszky által vezetett államellenes központ tagja a csehszlovák hadse regben felforgató tevékenységet fej. tettem ki azzal, hogy összeesküvő kádereket helyeztem el magasabb funkciókba, meghiúsítottam a kato. naság politikai nevelését és fékez, tem az új munkáskáderek nevelését. Emellett Rudolf Szlánszky közvetlen vezetésével a csehszlovák hadsereg, ben olyan feltételeket teremtettem meg, amelyek összeesküvő céljaim keretében .. hadsereg fegyveres erői nek a népi demokratikus rendszer Csehszlováíkiában való megszűnte.

Next

/
Thumbnails
Contents