Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-26 / 282. szám, szerda

\ 1952 november 26 msw 11 ik Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni binper Gottwaldot és igyekezett háttérbe szorítani öt. / Államügyész: Milyen szándékaik voltak a párt elnökének elszigetelé­sével? Vádlott: Azon igyekeztünk, hogy Szlánszkyn vagy az összeesküvés többi résztvevőin kivül mástői ne ér­tesülhessen az igazi helyzetről. Szlánszky így olyan helyzetet akart teremteni, hogy döntő tényezővé vál­jék mind a pártban, mind az állam­ban. Államügyész: Hogyan kísérelte meg Szlánszky a párt elnökének elszigetelését megvalósítani ? Vádlott: Szlánszky különféle mód­szerekkel szigetelte el a párt elnökét Megakadályozta a nyilvános gyűlé­seken, tüntetéseken és hasonló ak­ciókon való részvételét. így 1950 ben is jelen voltam, amikor Szlán­szky igyekezett a párt elnökét meg_ akadályozni abban, hogy résztve­gyen a Párt kerületi ünnepségén Brünnben és Osztraván. Ekkor azt az ürügyet hozta fel, hogy nem biz­tosíthatja a g elnök személyi bizton­ságát. Államügyész: Ezt azonban csak igyekezett elérni Mivel ez nem si­került neki, milyen ürügyet hozott fel a párt elnökének elszigetelésére? Vádlott: Az elnök ekkor erélye­sen tiltakozott Szlánszky üyenirá­nyú igyekezete ellen és ezért nem sikerült Szlánszky szándéka. Szlán­szky ürügyként gyakran érvelt az­zal az állítással, hogy a párt elnö­két nem lehet különféle dolgokkal megterhelni, túlterhelni. Szlánszky. nak tudnia kellett, hogy összeeskü­vésünk céljainak megvalósításában a párt elnöke a legnagyobb akadály. Ezért számításba kellett venni el­távolítását is. Szlánszkynak sok lehetősége volt az elnököt feltűnés nélkül, az összeesküvésünkben részt­vevő orvos segítségével eltávolíta­ni. Tudom, hogy Slingnek voltak ilyen megfelelő orvosai, akikkel 1945-ben együtt jött Csehszlovákiá­ba. Államügyész: Milyen konkrét in* tézkedéseket tett Szlánszky ebben az irányban ? Vádlott: Azt nem tudom, mert erről az ügyről sem vele, sem Elnök: Milyen kapcsolata volt az államellenes összeesküvő kémköz­pont •észtvevőivel, melyet Rudolf Szlánszky é s társai, Geminder, Frank, Sling és esetleg mások ve­zettek ? Tanú: Mindenekelőtt be kell is­mernem, hogy Szlánszkyval és tár. saival ^yüttm'iködtem és segítet tem nekik ellenséges tevékenysé. gükben. Bűnösnek érzem magam és felelni fog'­k érte. Elnök* On Szlánszkyhoz hasonló an a köztársaság biztonságát vészé, lyeztető tevékenységet fejtett ki? Tanu: Igú-.. Magam segítettem az összeesküvő központ ellenséges te. vékenységének megvalósításánál. Elsősorban az ellenséges káderek el. helyezésével a pártapparátusban, ami ar:a vezetett, hogy az összees­küvők az államban fokozatosan ha. t "nukba rí tettél- a fontos pozí. ciókat. Szlánszky az én segítségem, mel ültette a köztársaság iparilag legfontosabb kerületeinek titkári funkcióiba a pártidegen 1 elemeket, Ugyanúgy ellenséges elemeket ülte­tett a központi apparátus fontosabb funkcióiba. Azzal is bomlasztottuk a pártot, hogy felőröltük a burzsoá . és kispolgári rétegek tagjainak be özönlésével, különösen az 1947-48-as tömegtoborzással, amelyet Szlánszky maga vezetett. Elnök: Mire támaszkodtak ebben a tevékenységükben? Tanu: Ellenforradalmi elgondolás volt ez, amely a szocializmus építé. sének idején a pártról szóló marxi, lenini tanítás meghamisításában nyilvánult, a szocializmushoz vezető külön csehszlovák út elgondolása volt, a burzsoáziával v^ló osztály­senki mással nem beszéltem. Ám az a tény, hogy Szlánszky állandó­an és feltűnés nélkül beszélt az el­nök betegségéről, azt a benyomást keltette, - minth a arra az időpontra készítené elő a talajt, amikor sike­rül előidézni az elnök természetel­lenes halálát," hogy így vüággá kür­tölhesse, hogy az elnök betegségé­nek esett áldozatul. Államügyész: önök olyan mélyre süllyedtek undorító árulásukban, hogy ami a párt elnökét ill.eti. sem. miféle eszköztől nem riadtak vissza. De meggyőződtek arról is, hogy min. den kártevésük, minden arra irá­nyuló kísérletük meghiúsult, hogy bármilyen módon is megzavarják fejlődésünket a szocaMizmus felé. Gottwald elvtárs előrelátóan vezeti nemzeteinket a boldog jövő felé. Nemzeteink a boldog jövő érdeké, ben dolgoznak és önök összeesküvők a nép Ítélőszéke előtt állnak. Nem sikerült és soha nem is sikerülhetett az, amire törekedtek és az — amit vallomásukban mondottak — amit képesek lettek volna megtenni. Vádlott: Ez valóban így van. Szlánszky ós az összeesküvés többi résztvevőinek minden igyekezete el. lenére sem sikerült megvalósítanunk szégyenteljes céljainkat, bár a Köz. társaság és a párt elleni harc leg különfélébb formáit alkalmazták, bár szabotázst. b omlaszt ás t és kém. kedést stb. szerveztünk. Államügyész: Hogyan tudta elsi­mítani összeesküvő tevékenységének nyomait, mikor Szlánszkyt is lecsuk­ták? Vádlott: Szlánszky bezárásával el_ vették a lehetőséget összeesküvő te. vékenységem nyomainak eltünteté­sére. Ezzel a háborús bűnös Frank vád­lott kihallgatása végetért Az el­nök ezután f :lolvasta R. Smejkal, a Kovospol volt vezérigazgatójának ta­núvallomását, melyben feltünteti, hogy Frank vádlott 1946 végén meg­bízta az EUPEX külkereskedelmi társaság alapításával é s vezetésével, bár tudta, hogy a megszállás ide. jén tollnagykereskedésit nyitott és együttműködött a nácikkal. A további kihallgatott tanu Mária Svermová volt, aki a CsKP központi titkárának volt helyettese. megbékülés útja. Tito és klikkje gaz koncepciójához volt hasonló. Elnök: Mire irányult az államéi, lenes összeesküvés ? Tanu: Csehszlovákiában a népi demokratikus rendszer felszámolásá. ra irányult. Elnök: Mit akar még vallani az összeesküvőkkel való kapcsolatáról? Tanu: Szoros kapcsolatom volt Slinggel. Nem kis szerepet játszot­tam 1945-ben funkcióbaültetésénél és további karrierjénél. Ebben Szlán. szky segített nekem és Sling fon. tos állásba jutott, s így ellenséges tevékenységét széles mértékben ér­vényesíthette, Szlánszky 1948-ban szintén védel. mébe vette Slinget, amikor a kép. viselői klubból nagyon komoly vá. dat emeltek ellene. Óvtuk Slinget a leleplezéstől, lehetővé tettük működését, amely Csehszlovákiában a népi demokra­tikus rendszer felszámolására irá­nyult. Elnök: Hangyán óvták az össze, esküvőket a leleplezéstől ? Tanu; Az összeesküvő központ azért őrizhette meg magát olyan so_ káig a leleplezéstől, mert Szlánszky körmönfontan és következetesen el­szigetelte és becsapta a párt elnö. két, Klement Gottwaldot. Olyan légkört és olyan helyzetet teremtett, hogy lehetetlenné tegye a párt és az államapparátus dolgozóinak a párt elnökéhez való jutás't. hogy így lehetetlenné tegye igazi tájékozta­tását. Szlánszky mindent magához ragadott. Az esti órákban Evzsen Lobit és bűnös tevékenységének tanúit hall. íratták ki. Löbl vádlott Vasárnap az esti órákban sor került az államellenes összeesküvő központ további résztvevőjének, Ev­zsen Löbl vádlottnak, volt külkeres­kedelmi miniszterhelyettesnek ki­hallgatására. Elnök: Bűnösnek érzi magát a vádiratban felhozott bűntettekkel kapcsolatban ? Vádlott: Bűnös vagyok. Elnök: Miben érzi magát bűnös­nek? Vádlott: Mint a Rudolf Szlánszky által létesített és vezetett állam­ellenes összeesküvő és kémközpont tagja, a csehszlovák nemzeti gaz­daságban kiterjedt ellenséges és fel­forgató tevékenységet folytattam azzal a céllal, hogy felújítsuk a Csehszlovák Köztársaságban a ka­pitalista rendszert, hogy a köztár­saságot a béketáborból átvonjuk az imperialista blokk oldalára. Elnök: Mikor vált az államelle­nes központ tagjává? Vádlott: 1945-ben. amikor az an­gol emigrációból Csehszlovákiába mint Benes áruló klikkjének szö­vetségese tértem vissza. Ezzel a klikkel a kapcsolatot Hubert Ripka ijnperialista ügynök közvetítésével tartottam fenh. Elnök: Meddig tartotta fenn a kapcsolatot Benes-klikkjével? Vádlott: 1948 februárjáig, ami­koris az imperializmusnak ezen nyílt' ügynökségét Csehszlovákiában elseperte a dolgozó nép februári győzelme. Elnök: Miben érzi magát még bűnösnek ? Vádlott: Egészen letartóztatáso­mig kapcsolatot tartottam fenn a' nyugati kémszolgálatok képviselői­vel és tájékoztatásokat nyújtottam nekik az egész csehszlovák nem­zetgazdaság és a külkereskedelem kérdéseiről, hogy így kormányaik­nak lehetővé tegyem a Csehszlovák Köztársaság ellen irányuló diszkri­minációs politikájuknak megfelelő irányítását. Elnök: Mely kémszolgálatok ügy­nökeivel tartott fenn kémkapcsola­tot? Vádlott: A nyugati ügynökök és kémek nagy száma közt, akikkel kapcsolatban álltam, ott voltak a nyugati imperialista ügynökségek olyan képviselői is, mint Hermán Field amerikai kém, akivel 1939­ben Krakóban létesítettem kapcso­latot, továbbá Zilliacus, az Intelli­gence Service régi tisztje, akivel közvetlen kapcsolatban álltam az 1946—1947-es években. 1945-től 1949-ig kémkapcsolatot tartottam fenn . további jelentős brit kémmel, Liassal. Elnök: Miben érzi magát még bűnösnek ? Vádlott: Azzal a célzattal, hogy felújítsuk Csehszlovákiában a kapi­talista társadalmi rendet, a köz­pont vezetőivel és társaival, külö­nösen Ludvig Frejkával és Rudolf Margoliusszal együttműködve sza­botáltam a csehszlovák külkereske­delmet. Elnök: Mire irányult igyekezete ebben az irányban ? Vádlott: Azt igyekeztük elérni, hogy a csehszlovák külkereskedel­met a lehető legjobban a nyugat felé orientáljuk mind a behozatal­ban, mind a kivitelberk' S: leknek a terveknek célja az wflt, hogy a csehszlovák nemzetgazdaságot hoz­záláncoljuk a kapitalista nyugat­hoz és tőle függővé tegyük. Elnök: Hogyan folytak le a ke­reskedelmi tárgyalások ? Vádlott: A kapitalista államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalá­soknál olyan szerződéseket kötöt­tem, amelyek előnyösek voltak a kapitalista, különösen a zsidó ke' reskedők és előnytelenek Csehszlo­vákia .számára. Kereskedelmi kép­viselőkül a kapitalista országokban a Csehszlovák Köztársaság kimon­dott ellenségeit használtam fel, akik nyugatra szöktek ég a köz­társaságot azzal is megkárosítot­tam, hogy ezek az ellenségek ma­kihallgatása gas fizetést és jutalmakat kaptak, amelyeket gyakran a csehszlovák ellenes propaganda szervezésére és a becsületes Csehszlovákiái dolgozók ellen irányuló terrorakciókra hasz­náltak fel. Míg a kapitalista álla­mokkal folytatott tárgyalásoknál a csehszlovák nemzetgazdaságot igye­keztem összeláncolni a kapitalista nyugattal és megkárosítani a cseh­szlovák nemzetgazdaságot addig a népi demokratikus államokkal le­folytatott tárgyalásoknál úgy jár­tam el, hogy veszteséget szenved­jenek és elveszítsék érdeklődésüket a Csehszlovákiával kötendő keres­kedelmi szerződések iránt. Elnök: Hogyan történt az, hogy a népi demokratikus Csehszlovákia ellen harcoló emberek soraiba ke­rült? Vádlott: Erre az útra előbbi fej­lődésem juttatott. Nagykereskedő burzsoá zsidó családból származom és apám a hitelezők egyesületének igazgatójá" volt. Az a környezet, amelyben felnőttem, baráti érzést nevelt ki bennem a cionista körök és csodálatot az uralkodó burzsoá­zia iránt. Bécsben kijártam a né­met világkereskedelmi főiskolát és később a Riunione Adriaticadi Si­curta olasz biztosító vállalat pozso­nyi fiókjának jólfizetett hivatalno­ka lettem. Elnök: Tagja volt a szabadkő­művesek páholyának is? Vádlott: Igen. 1930-ban tagja lettem a pozsonyi Harmónia sza­badkőműves-páholynak. Itt nyíltan felléptem a haladó mozgalom ellen. 1932-ben beléptem a szlovák értel­miségiek szlovák burzsoa-naciona­lista csoportjába, a »Dav«-ba. ame­lyet Vlado Clementis vezetett. Elnök: Mikor lépett be a kommu­nista pártba? Vádlott: 1934-ben, de a valóság­ban soha sem nőttem vele össze. A fasiszta megszállás elöl Lengyelor­szágon keresztül Angliába emigrál­tam. Angliába való elmenetelem előtt Krakóban megismerkedtem Hermán Field amerikai kémmel, aki akkor a Trust Fund vezetőjének funkcióját töltötte be és aki lehető­vé tette szártiomra, hogy 1939 au­gusztusában elutazzam Angliába. Krakói ténykedésem, valamint An­gliában a Trust Fund ban kifej­tett munkám során megismertem, milyen módszerekkel dolgoznak a nyugati hírszerzőszolgálatok. A ka­ritatív ténykedés leple alatt olyan szervezetet létesítettek, amely ké­meket és ügynököket nyert meg, kötelezett le, akiket később a népi demokratikus államokba küldtek, hogy ezeket az országokat felfor­gassák és újra a nyugati imperialis­ták igájába hajtsák. 1941-ben, ami­kor a Friendship-Club titkára let­tem közvetlen a párt vezetősége fi­gyelmeztetett, hogy a klub látoga­tóit győzzem meg a kommunista párt politikájának helyességéről, hogy a klubból olyan helyet létesít­sek, ahol minden politikai párt együttműködött volna a fasizmus ellen vezetett harcban. Elárultam a kommunista pártot és az egész klu­bot Benes, Ripka és reakciós klikk­jük szolgálatába állítottam. Néhány nappal a klub létesítése után Ervin Colákkal együtt meglátogattam a londoni kormányunk akkori állam­titkárát, Hubert Ripkát. Biztosítot­tam Ripkát, hogy lojáliS"vagyok Be­nes és követői politikája iránt és felajánlottam neki, hogy klubunk­ba. mint olyan szervezetbe, amely hatást gyakorolhat az angliai emig. ráció gondolkodására, helyezze el bizalmi embereit, hogy így is bizto-­sítéka legyen az irányban, hogy a klubban megvalósul Benes politikai irányvonala. ý / Elnök: Ripka elfogadta az ön ja­vaslatát? t Vádlott: Ripka nagy örömmel fo­gadta el javaslatomat és a klub ve­zetésébe bizalmi embereit helyezte, aminek következtében ez a szerve­zet, amelynek Angliában körülbelül tizenhat fiókja volt, Benes, Ripka és követői reakciós politikájának és propagandájának eszközévé vált. Az ügyész a bíróságnak felterjesz­tette Löbl 1942 januárjában írt leve­lét, hogy bizonyítsa a vádlott és Hubert Ripka kapcsolatát. A vád­lott elismerte, hogy a levél bizonyít­ja Benessel és Ripkával való szoros kapcsolatait és azt az akaratát, hogy irányelveik szerint velük együttműködjön. / Az ügyésznek további kérdésére Löbl árulására vonatkozólag, a vád­lott arról beszél, hogy 1943-ban az UNRRA amerikai konferenciája után, amelyen a Ján Masaryk és a jobb­oldali szociáldemokrata František Nemec által vezetett csehszlovák küldöttség tagjaként jelen volt, ki­jelentette az imperialisták képivse­löinek, Dean Achesonnak és Spaak­nak, hogy sem ő, sem senki az an­gliai emigráció képviselői közül nem akar szocialista társadalmi rend­szert juttatni hatalomra Csehszlo. vákiában és hogy eltökélte folytatni a München előtti köztársaság kül­politikáját. Ügyész: Ez árulás volt. Miért tet­te ezt? Vádlott: Ajnikor kiviláglott, hogy az amerikai-angol körök az UNRRA-t arra akarják használni, hogy politikailag behatoljanak Eu­rópa felszabaditott államaiba, meg­beszéltem a szociáldemokrata Ne. meccel, hogy ezt a tervet elhallga­tom a párt képviselői előtt és, hogy áz UNRRA-t úgy írom le, mint az amerikaiak elkerülhetetlen segítsé­gének akcióját és mint a jövendő­beli háborúutáni nemzetközi együtt, munkálkodás példaképét. Azért hogy ezt az ígéretet betartottam, Nemec, a londoni gazdasági felújí­tás minisztériumának vezető hiva. talnokává nevezett ki. Az UNRRA­nak képviselőivel még Londonban megbeszéltem, hogy Prágában egy külön hivatalt alapítok, amely az UNRRA misszióját fogja szolgálni. Ez a hivatal kapcsolatban lesz az egyes gazdasági minisztériumokkal és az UNRRA-nak lehetőséget nyújt, hogy behatoljon azokba és hatást gyakoroljon ténykedésükre. Ügyész: Tehát ennek a külön hi­vatalnak azt a célt kellett volna szolgálnia, hogy közvetítésével se­gítségére legyen az imperialista ér­dekeknek Csehszlovákiában. Vádlott: Igen, ez volt a célom. Ügyész: Mi]for kezdte megvalósí-' tani azt az elgondolását, hogy nem­zetgazdaságainkat a nyugattal ösz­szeláncolja. Vádlott: Még a londoni emigrá­cióban. A felszabadult köztársaság­ba való visszatérésünk előtti utolsó ülésén megbeszéltem Frejkával, hogy a nyugati szakértők szüksé­gessségének leple alatt nemcsak megtartjuk a nemzetgazdasági bi­zottság körül alakult kört, hanem azt a londoni emigráció további tag­jaival kiszélesítsük s ezeket külön­féle gazdasági pozíciókba helyezzük. Ügyész: Kivel egyezett még meg ennek az ellenséges elgondolásnak a megvalósításában ? Vádlott: 1945 március elején er­ről Londonban dr. Hubert Ripkával, az újonnan kinevezett külkereske­delmi miniszterrel beszéltem, aki felajánlotta nekem minisztériuma osztályfőnöki funkcióját. Ajánlatát örömmel fogadtam és kijelentettem, hogy velem, mint saját emberével számolhat. Az általam összeállított londoni zsidó burzsoa-eiacionajista­csoport visszatérőben volt Csehszlo­vákiába és a velem lefolytatott be­szélgetések alapján fontos helyeket kellett hatalmukba kerítenniök és azokból felforgató ténykedést fejte­ni ki a köztársaság nemzetgazdasá­ga ellen. Ügyész: Ez annyit jelent hogy Ripkával ellenforradalmi célokban egyezett meg? Az egyik oldalon ott állt Ripka. mint nyüt reakciós, a másik oldalon ön, mint leplezett tartalék. Ön hozzánk, mint Ripka, az imperialista kém ügynöke tért vissza és az egyezmény szerint kö­telessége volt felforgatni a népi de­mokratikus rendszert. így van ez? Vádlott: Igen. Csehszlovákiába mint Ripka ügynöke tértem vissza, (Folytatás a 12. oldalon.). Svermáné tanúvallomása

Next

/
Thumbnails
Contents