Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-04 / 262. szám, kedd

1952 november 4 U J SZO A begyűjtés új megszervezésével a mezőgazdaság további felvirágzása felé Amint már Közöltük, október 31. én a Nemzetgyűlésen a beszolgáltatási kötelezettségről és a mezögaz. dasági termékek felvásárlásáról szóló törvénytervezethez hozzászólt Jozef Krosžnár begyüjtésügyi miniszter és a következőket mondotta » Tisztelt elvtársnők és elvtársak, hölgyeim és uraim! A párt és a kormány naponta rendkívüli figyelmet fordítanak né. pi demokratikus köztársaságunk la. kossága élelmezése biztosításának kérdéseire. A párt. és kormányhatározatok egész sora foglalkozik a mezögaz. dasági termelés növekedésének, az egységes földműves szövetkezetek fejlődésének és megszilárdításának, a gép. és traktorállomások, valamint az állami birtokok munkájának megjavítása kérdéseivel. Az aratás és az őszi munkák során az egész köztársaságban 2053 üj, II— IV. típusú földműves szövetkezettel gyarapodtunk. A tagosítást 1532 EFSz végezte el és ez idő szerint 130.000 mezőgazdasági üzem tömö. rült szövetkezetekbe. Falvainfkon az új helyzet következtében megmutatkozott, hogy a begyűjtés eddigi megszervezése és az eddigi begyüj tési rendszer egyre jobban ellentétbe kerül a szocializmus falvakon való építésének meggyorsítására, dolgozók számára kellő mennyiségű élelmiszer, az ipar számára pedig kellő mennyiségű nyersanyag bizto. sítására irányuló törekvéseinkkel. A kormány 1952 május 27-i határozatával begyűjtésügyi ininisztériumot létesített és fokozatosan kiépült a minisztérium ezen apparátusa a ke. rületekben és járásokban és így lét. rejöttek a hiányosságok kiküszöbölésének és a begyűjtés javításának szervezeti előfeltételei. A szervezési intézkedések meg. tétele után új begyűjtési rendszer bevezetéséhez fogunk, ami jelentős lépés lesz a mezőgazdasági termé, kek begyűjtésének megszervezésé ben népi demokratikus köztársasá. gunkban. Falvaink új helyzetéből és a lakosság ellátására szükséges élelmiszerek és nyersanyagok szüle ségletéből következik az, hogy a beadási kötelezettségek megszabásánál és igazságos szétosztásánál ki. küszöböljük a hiányosságokat, úgy. hogy elősegítsék mezőgazdasági ter melésiink és egységes földműves szövetkezeteink további fejlődését Népgazdaságunk valamennyi szaka, szán mintaképül áll előttünk a Szovjetunió. A Szovjetunióban a szerződési rendszertől * a kötelező állami beszolgált-'-ás formájára való áttérés az egy hc.ctárnyi szántó vagy mezőgazdasági földre eső szi lárd beadási normák alapján a kolhozparasztok kezdeményezésének ki. fejlesztését jelentette a mezőgazda, sági termelés növelésében, jelentette a közös' gazdaság fejlődésiét, a szántóföld terület kibővülését és az 1íarni alapok nagyobb odasát, a.m lyek biztosítják a lakosság életszínvonalának emelkedését. Ez az 1940. ben végrehajtott változás, amely állán ér :k''' egybeköti a kolhoz k érdekeivel, nagy jelentőséggel bírt a mezőgazdaság további fejlőSísére már a bevezetése utáni első évben. Az új int ;kedések alapján csupán 1940.be rommillió hektárral bő vült a kolhozok vetésterülete, a kolhozok állatállománya 12,000.000 darabbal nőtt és a kolhozok 400,000.000 pud gabonával többet szolgáltattak be, mint 1939-ben. A Szovjetunió gazdag tapasztalatai ál lottak előttünk mintaképül az új begyűjtési rendszer kidolgozásánál népi demokratikus köztársaságunkban és emellett a többi népi demokratikus államok tapasztalataiból is merítettünk, amelyek a szovjet tapasztalatok alapján már bevezet ték a mezőgazdasági termékek be. gyűjtésének új rendszerét. Mik a mezőgazdasági termékek új állami begyűjtési rendszerének előnyei az eddigiekkel szemben, amelyek a begyűjtés szakaszán használatban voltak és milyen célokra törekszenek a javasolt tör vénytervezet határozatai ? A mezőgazdasági termékeit begyűjtése eddig kontraktációk azaz a beadási terv szétírásával meg. szabott mennyiség e kötött szerző dések alapján r..ent végbe. E rend. szer alapja az EFSz.ek vagy a kis és középparasztok és az állam között megkötött szerződés volt. Az Jozef Krosznár begyűjtési miniszter beszédéből államot a nemzeti bizottság, eset. leg az állami begyűjtési szervezet képviselte. A kontraktációt 1949 ben vezették be nálunk, az EFSz. ek építésének kezdeti időszakában. A szerződésben megállapított be adási kötelesség fontos eszközzé vált és segített az EFSz.ek építésében és a munkásosztály kis. középparasztokkal való szöveteégé nek leimélyítésében. Egyúttal azonban mindjárt a szerződésben megszabott beadási köteleseégek bevezetése óta állán, dóan kellett küzdeni a pártnak és a kormánynak a beadási feladatok meghatározásában folytatott egyen, lősdiség ellen, amely a beadási feladatok meghatározásában a falusi gazdagokat részesíti kedvezmény, ben a kis. és középparasztok rová sára. A vetőterület szerinti beadási fed. adatok szerződésszerű meghatározása és saétírása a növénytermelésben vagy az állattenyésztésben a marhaállomány számára való tekintettel nem segítette elő az EFSz-ek, kis. és középparasztok kezdeményezését a "marhaállomány, a vetőterü letek és az össztermelés kibővítésére. A feliadatok szétosztásában gyakran léptek fel a faluban a ma. grsabb követelményekkel a becsüle tes és kis. és középparaszttal szemben, aki jól gazd' kodott és becsületesen teljesítette a beadást. A termelési és begyűjtési feladatok nem teljesítése felett a falusi gazdagok, nál és hanyagoknál, vállvonogatással tértek napirendre, azzal, hogy ő tőle úgy sem kapunk semmit, hogy alacsony a marhaállománya, stb. Ez a gyakorlat arra vezetett, hogy azoknak a parasztoknak, akik becsületesen teljesítették feladatai, kat, évről évre emelkedtek termelési és beadási feladataik a falusi gaz. dagok és hanyagok nem teljesített feladatainak számlájára is. A becsű letes kis- és középparasztok gyak. ran éppen ez okokból nem használ, tak ki minden lehetőséget a mező. gazdasági termelés növelésére. Ha. sonló esetek foa-dultak elő az EFSz ek beadási feladatainak megszabásánál ls; a jól gazdálkodó EFSz-ek hátrányban voltak azokkal szemben, akik a termelésből való rossz gon doskodásukkal, rossz mumkameg. szervezéssel, stb. nem teljesítették feladataikat. így történt meg végül, .hogy az a szövetkezet, amely jól dolgozott, épp ágy jött ki, mint az, amelyik rosszul dolgozott, a jól gaz. dálkodó földműves épp ügy jött ki, mint az, aki nem törődött földjeivel és akinek ezt »niagylelkűen« elnézték. Az üj begyűjtési rendszer meg. szünteti a hiányosságokat, mert a kötelező állami beadást a jövőben minden egyes hektár szántó vagy mezőgazdasági földterület szerint fogják megszabni. Az üj törvény szerint minden EFSz és egyénüeg gazdálkodó földműves már az év elején tudni fogja gabona, burgonya és tojás, stb. azon mennyiségét, amelyet norma szerint köteles lesz beadni egy hektár szántóföld után az államnak. Egyúttal mindjárt az év elején tudni fogja, mennyi húst. tejet köteles beadni egy hektár me zőgazdasági terület után a szilárd norma szerint. Mit jelentenek a szilárd beadási normák az egyes járások részére, amelyek az egész köztársaság területén a termelési viszonyok szerint beadási területekre vannak beosztva és mit jelent a szilárd normának meghatározása e járásokon belül az egyes nagysági csoportokba sorolt- mezőgazdasági üzemek és a HL és IV. típusú EFSz.ek számára. Megszűnik lav. egyenlősdi, a jövőben már az I érvényben: aszerint, amilyen terje delmü földet használsz, amilyen ter. melöterülfeten dolgozol, aszerint fogod beadni az egy hektár föld után kötelező gabona hús. és tejmeny. nyiséget. Ha két szera/n nyit termelsz, mint amennyi a normád, ez csak a te javadra van, mert 1 több marad személyt zükségleteidre és a ter mékfolöslegek szabad elárusítására. tla azonban nem fogod jól megmü. velrnd földjeidet, kevesebb marad, mert az állam semmit sem ' fog elengedni a hanyagoknak. A sziláid normák meghatározásával ezért ha. tározott harcot indítunk az egyen lősdi ellen és egyúttal harco-t a nap lopás és az állammal való perieke dés pszihózisa "lien. A szilárd nor. mák meghatározása a használt földterület h»ktárai szerint hozzájárul a mezőgazdasági termelés emeléséhez, növeli a szövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó föld. műveseit érdekét minden árterület legjobb megművelésében, a szarvas, marhat.nyésztés gyarapításában 'i kibővítését en, valamint hasznossá gának fokozásában. Az üj begyűjtési rendszer, am lyet bevezetünk, hozzájárul az EFSz.ek és az egyénileg gazdálkodó földművesek államhoz való új viszonyának elmélyítéséhez és a e. adási erkölcs n^egszdlárdításához Minden egyes szövetkezeti tagot és földművest arra késztet,, hogy a mezőgazdasági termékek állami adásának tejesítését becsületbeli és elsőrendű kötelességének tart n éppúgy, mint minden munkás a gyárban, kohász a kohókban, a bá nyász a bányában becsületbeli é. elsőrendű kötelességének tartja a terv teljesítését az iparnak és íz egész népnek elegendő mennyiségű szén, vas és ipar

! termék juttatását. Es végül a szilárd beadási normák meghatározása egész évre mindjárt az év elején és a tapasztalatok sze rmt fokozatosan ez évről több évre jelentős mértékben hozzájárul a tervezés megjavításához főleg -z EFSz.ekben és lehetővé teszi a jobb országos tervezést is a mező. gazdasági termékek begyűjtése te. rén. Egy kormány sem törődött azelőtt annyira a kis- és középparasz. tok érdekeivel, mint népi demokra. tikus kormányunk. Ennek legjobb bizonyítéka ismét az idei aratás, amikor a szövetkezeti tagok föld. jein a legkorszerűbb kombájnok dolgoztak, melyeket testvéri segít, ségképpen a Szovjetunió adott ne. künk. A szövetkezeti tagok falvadn. kon megtanulják alkalmazni a világ leghaladóbb mezőgazdaságának, a Szovjetunió mezőgazdaságának módszereit és egyre nagyobb 1 sike. reket érnek el a terméshozamok és a gazdasági állatok haszmósságának fokozásában. Az új begyűjtési rend. szer pártunk és kormányunk által a szövetkezeti tagoknak, kis. és kö zépparasztoknak nyújtott további óriási segitség, mert támogatást és igazságos jutalmat biztosít számuk ra a mezőgazdasági termelés gyarapítására irányuló minden igyeke. ze tűkben. Amint már említettem az új rendszer a használt terület egy hektárára megállapított szilárd be., adási normák megszabásának alap elvéből indul ki. A beadási feladatok megszabásának e fő alapelvén kivül egyes terményekben, főleg ipari növényekben, mint a cukó. riában és néhány, a vállalatokban feldolgozásra kerülő zöldségfélékben megmarad a szerződésben megállapított beadási feladatok rendszere. Ez esetekben a nemzeti vállalatok szerződéseket kötnek a harmadik és negyedik típusú EFSz.ekkel és az egyénileg gazdálkodó parasztokkal az egész községre vonatkozóan e termékek beadására. Ezeknek a szerződéseknek azonban egészen más jellegük van, mint eddig. A szerződések kétoldalúak lesznek, kőtelezőek a termelésre és a be. gyűjtő' szervezetre is, pontosan megszabott kötelességekkel és jo gokkal. Az EFSz ek és az egyénileg gazdálkodó földművesek a szerző, déssel kötelezik magukat, hogy meghatározott időn belül az előírt minőségben beszolgáltatják a gazdasági termékek megszabott meny. nyiségét és b ártják a szerződésben feltüntetett agrotechnikai alapelve, ket a termékek termelésénél. Ezzel szemben a szerződést megkötő nem zeti válialat kötelezi magát a ter. mékek egész mennyiségének szilárd áron való átvételére, ellenszolgálta, tás nyújtására vagy biztosítására, f onyos mennyiségű élelmiszer, ipar termék, '"•karmány, vetőmag, stb. eladáséra. A kétoldalú szerződések a szerződő felek kötelességeinek megszabá. sával. amelyek előnyöket biztosita. nak a beadó félnek, hozzájárulnak az ipari növények termelésének fo kozásához, amelyekre iparunknak és a belőlük készült termékekre "o. piacunknak szükségit-' gyasztási van. Az új törvényes intézkedések fel. tételezik olyan intézkedések meg" valósítását az EFSz.ek. -az egyéni, leg gazdálkodó földművesek által a mezőgazdasági termelésben, ame lyek biztosítják beadási kötelezett ségeik teljesítését mennyiségben, termékfajtában és a mezőgazdasági termékek minőségében a megszabott határidőn belül. Kell, hogy mindnyájunk igyekezete a falvakon és városokban az ál. lammal szembeni kötelességek min. taszerü teljesítése, a köztársaság törvényeinek betartása és ezc bárki által is történő megszegésé nek megakadályozása legyen. Az EFSz ek funkcionáriusainak, tagjai, nak, a kis- és középparasztoknak mindent el kell követniök a beadási kötelesség k teljesítésére, a nemzed bizottságok ft ->.' xnáriusai val és a felvásárlásban dolgozókkal együtt ügyelniök kell arra. hogy minden kit, aki megzavarja a köztársaság építését, nem teljesíti beszolgáltató, sl kötelességeit felelősségre vonja nak. Az új intézkedésekben követ, kezetesen érvényre jutnak az c ÍZ tályszempontok. így például a félhektáron aluli gazdaságokat általá. ban felmentik a magvas, szemes és burgonya növénytermékek beszól gáltatása alól. Hús-, tojás, és tejbeszolgáltatás alól ezeket a félhektáron aluüi gazdaságokat csak ükkor mentik fel, ha több gyermek vagy idős ember van a családban, akik már nem tudnak teljes erővel dol gozni. A mezőgazdasági üzemek nagysági csoportjai szerint fokozatos normával előnyben részesítik a kisparasztokat a nágyföldmüvesekkel szemben, igazságosan megszabják 8 középparasztok- beszolgáltatását. A falusi gazdagok számára az illető nagyságcsoportba tartozó mezőgazdasági tizem normája alapján szabják meg a beadást, amelyet pontosan megszabott százalékarányban növelnek. A falusi gazdagok, akik a községben rendszerint a legjobb földet birtokolják, olyan feladatokat kapnak, hogy ezzel meglegyen akadályozva a fölöslegükkel való üzérkedés. Az új begyűjtési rendszer előnyben részesíti a III. és IV. típusú EFSzeket. Eddig az volt a gyakorlat hogy a beszolgáltatási feladatokat a Hl. és IV. típusú EFSz-ek számára az egész földjük kiterjedésére szabták meg, amelyet ezek az EFSz-ek müveitek, beleértve az EFSz-ek tagjai, nak háztáji gazdálkodását is. Az új intézkedések szerint a III. és IV. típusú EFSz tagok háztáji gazdálkodásnak területe leszámítódik az EFSz beadási kötelességei alá eső földterületből. A háztáji gazdálkodásbői az EFSz tagjainak megszabják a hús, tojás, és ha tehenet tar tanak a tejbeadását; gabona és burgonyabeadást a háztáji gazdálkodásra nem szabnak ki, bizonyos esetekben egyáltalán nem szabnak ki beszolgáltatási kötelezettségeket. Ezeket az előnyöket természetesen csak azok a szövetkezeti tagok kapják meg, akiknek háztáji gazdálko. dása és szarvasmarha tenyésztése a mintaszabályzatban megszabott mennyiséget nem haladja túl. Azok a szövetkezeti tagok, akik nagyobb terjedelmű háztáji gazdálkodással rendelkeznek amint azt a mintaszabályzat meghatározza, az illető nagy sági csoport egyénileg gazdálkodó földműveseire-vonatkozó normák szerint adnak be mezőgazdasági termékeket. Ez ismét igazságos megszabás, habár a szövetkezeti tagok bizonyos olyan részét érinti is, akik gyakran aránytalanul nagy háztáji gazdálkodást hagytak meg maguknak. amelynek' megművelésére több időt fordítottak mint a szövetkezeti földekre. Ha az ilyen szövetkezeti tag munkája célját és igyekezete, munkatörekvése főirányát a háztáji gazdálkodásban látja, akkor olyan feladatokat is tüzünk ki neki, mint az egyénileg gazdálkodó földműves nek. Ez bizonyára helyes és igazsá gos a többi szövetkezeti taggal szemben és újra nyiltan kijelentjük, hogy azt akarjuk, hogy minden szövetkezeti tag olyan háztáji gazdái kodást tartson, hogy belőle kiegészi tő természetbeni jövedelmet élvezzen, ellenben annak terjedelme olyan legyen, hogy ne vonja el öt az EFSzben végzett munkától, És még egy kérdésben kell világos álláspontot elfoglalni, az EFSz-ek számára meghatározott normák kérdésében. A Hl. és IV. típusú EFSzek normái oly módon vannak meghatározva, hogy általában alacsonyabbak mint az egyánileg gazdálkodóké. Ez azért van így, mert az EFSz-ek ma általában abban az időszakban vannak, amikor nagyüzemi termelésük alapjait építik és jelen, tős mértékben kell kiegészíteniök főleg szarvasmarha és tyúkállományu. kat. A szántóföldterület bővítésének és az elhanyagolt föld EFSz-ek által való megművelésébe történö átve. vésének érdekében előnyben részesítik a ni. és IV. típusú EFSz-eket a beadások megállapításában azáltal, hogy ezt a földet egy bizonyos időx re felmentik a beadások alól vagy a beadásban engedményben részesítik. További fontos intézkedés az, hogy a gabonának és a burgonyának a begyűjtési raktárakba szállításáért azokban az esetekben, ha a szállítás a begyűjtő raktár, a szövetkezet, nemzeti vagy közvállalat forgalmi eszközeível történik, a díj természetben fizetendő. Ez a módszer elvitathatatlanul rendet teremt a szállításban, mert a földművesnek és az EFSz-nek és a begyűjtő raktárnak egyaránt érdeke lesz, hogy a teherautókat gazdaságosan használjak fel, Takfelületeket teljes mértékben és gazdaságosan használják/ki. Mindezen intézkedéseknek bevezetése, amelyekkel megváltozik s mezőgazdasági termékek begyűjtésének eddigi gyakorlata igen sok politikai és szervezési munkát fog megkövetelni, főleg az elkövetkezendő három hónapban. Nem lesz nálunk egy földtulajdonos sem, akit ne érintene a mezőgazdasági termékek felvásárlásának új módszere. Ezért szükséges lesz szélesméretü felvilágosító kampányt indítani a sajtóban, a rádióban és főleg a gyűléseken, valamint a parasztokkal való érintkezésben és mindenütt megmagyarázni az új in J tézkedések jelentőségét. Az új begyűjtési rendszerre való áttérés sima lefolyása érdekében, szükséges lesz a figyelmet a következő intézkedések biztosítására fordítani. Először amennyiben még nem tör, tént meg, mindenütt rendet teremteni a föld nyilvántartásában, mert a feladatokat az összeírással megállapított földmennyiség szerint állapítják meg. A helyi nemzeti bizottságoknak feladata, az összeírás alapján azonnal kidolgozni valamennyi mezőgazdasági és szántóföld tulajdonos jegyzékét, földterületének fel tüntetésével és e jegyzékeket legkésőbb november 30-ig átadni a begyüjtésügyi minisztérium járási meghatalmazottjának. A második ma már közvetlen feladat az ipari növények szerződésbeli megállapításnak sima lefolyása, amit novemberben és decemberben kell megvalósítani a mezőgazdasági termelés szétírásával egyidejűleg. A harmadik igen jelentős feladat a mezőgazdasági termelésben az új begyűjtési rendszerre való áttérés sima lefolyásának biztosítása. Elkerülhetetlenül végre kell hajtani néhány szabályozást a vetési eljárá. sokban, főleg a tavaszi vetésben, úgyhogy a növénytermékek termelése mindenütt megfeleljen a megkövetelt beadási feladatoknak. Az állattenyésztésben szintén szükséges lesz ott, ahol alacsoiny az ál. lomány, azonnal pótolni a pároztatást, bővíteni főleg a tyúktenyésztést és mindenekelőtt arra gondolni, hogy az EFSz-ek minél előbb elérjék a szarvasmarhák, a sertések és a tyúkok teljes állományát. Ezen intéz, kedések végrehajtása a gazdasági termelésben egyike az üj begyűjtési formákra való sikeres áttérés fon, tos előfeltételeinek, mert,teljes érvényben marad az, hogy falunk fő feladata: jobb termeléssel biztosítani dolgozó népünk élelmezését! Ne. gyedszer rindkívüli figyelmet kell fordítani arra, hogy a nemzeti bizottságokban helyesen dolgozzák ki a falusi gazdagok jegyzékeit. Végül ötödször az új intézkedések keretéiben mindenütt meg kell kezdeni a felvásárlás lényegesen gazdaságossá tételéhez vezető utat. /