Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-25 / 281. szám, kedd

2J5 ik Rudolf Szlánszky által vezetett összeesküvő központ vezetősége elleni bünper gokkal való aenahivatalos kapcsolat fenntartására? Vádlott: Mivel a külföldi újságírókkal hivatalos kapcsolatokat bátyja Richard Szlánszky tartott fenn, aiki akkoriban a tájékoztatási minisztérium sajtóosztályának vezető helyettese volt. 1946 júliusában a párizsi békekonferenciára való távozásom előtt Szlánszky meghagyta nekem, hogy szorosan együttműködjem Clementissel. Szlánszkynak Párizsba való érkezése után a szállodában tájékoztattam őt arról, hogy utasításai alapján kapcsolatot vettem fel külfötoii újságírókkal és hogy Clementiseel v-aiió szoros együttműködésben hireket adok nekik. Szlánszky aet válaszolta, hog.y erről már tájékoztatta őt Clementis; a békekonferenciáról Prágába való visszaérkezésem után Szlánszky utasítására további kapcsolatot tartottam fenn Giementissel. Titkos híreket kaptam tőle, amelyeket felhasználtam kémtevékenységemben. Clementis tudta, hogy ezeket a hireket, amelyeket nekem ad, a nyugati hírszerzőszolgálatok ügynökeinek tájékoztatására használom fel, akik ebből a célból meglátogatnak engem lakásomon is. Ezekről a kapcsolataimról Clement-ist állandóan tájékoztassam. 1-94-7 nyarán Clementis tájékoztatott engem arról a tervéről, hogy a . külügyminisztérium sajt-óosatálya vegye át a felügyeletet a külföldi újságírók felett Prágában. Hangsúlyozta, hogy szükséges a külföldi újságírókat jobban és bővebben tájékoztatni a csehszlovákiai eseményekről. Ez számomra egyenes utasítás volt, hogy folytassam kémtevékenységemet a nyugati imperialisták ügynökeivel. Államügyész; Ezért kapott 194-7 nyarán Clementistürl 50.000 korona jutalmat ? Vádlott; Igen, Clementis azt mondotta nekem, hogy a külföldi újságírókkal való kapcsolataim költségekkel járnak é

s ezért 50.000 koronát ad nekem a külügyminisztérium rendelkezési alapjából. Clementis továbbá azt "mondotta, hogy ezt a munkát nagyon fontosnak tartja és sikeresnek és reméli, hogy a munkát folytatni fogom. Azt válaszoltam neki, hogy ebben nyugodtan bizhat. Államügyész: Ez aizt jelenti, hogy Clementis pénzelte lényegében az ön tevékenységét a nyugati újságírókkal, akik ténylegesen a nyugati hírszerzőszolgálatok ügynökei voltak. Vádlott; Igen. , Elnök: Mint az államellenes öszszeesküvő központ tagja kapott-e még má

s feladatokat is? Vádlott: 1948 márciusában Szlán. szky feladatomul tűzte ki, hogy írjak egy könyvet a februári eseményekről, trockista szellemben. Azt óhajtotta, hogy ebben a könyvben öt mint a februári események főszemélyét emeljem ki. Ennek a könyvnek Szlánszky terve szerint dokumentálnia kellett Csehszlovákia külön útját a szocializmus felé. Továbbá azt kívánta, hogy ebben a könyvben emeljem ki Pavel interbrigádista személyét. Nagy lelkese, déssel írta le az ő februári szerepét és úgy állította őt oda, mint a februári győzelem fötényezőinek egyikét. Államügyész: Beszélt Szlánszkyval 1948 februárja után a nyugat különböző képviselőivel fenntartott széleskörű kapcsolatairól ? Vádlott: Igen, 1948 márciusában tájékoztattam Szlánszkyt a külföldi újságírókkal fenntartott kapcsola. taimról. Utasítást adott nekem, hogy folytassam ellenséges tevé. kenységemet. Azt mondotta, hogy a velük fenntartott kapcsolatok feb ruár után még fontosabbá váltak. Újból követelte, hogy az újságírók, nak magyarázzam meg. hogy Cseh. Szlovákia külön úton helad a szo cializmus fel-' Ugyanezen a módon megmondta nekem, hogy az össze esküvő központunk vonala változat, lám marad. Elnök: Milyen módon újította fel kémösszsköttetéseit az Intelligence Servicevei 19-16 márciusában Csoli. Szlovákiába való visszatérése után? Vádlott: Wilierthel, az Itelligence Service ügynökével 1946 augusztusában találkoztam a békekonferencián Párizsban és részletesen tájé. koztattam őt Csehszlovákiában végzett munkámról. Tájékoztattam öt arról is, hogy Szlánszky meghívá. sára maradtom Csehszlovákiában, aki "eladatomul tűzte ki, hogy szorosan együttműködjek Clementissel. Bejelentettem neki azt is, hogy Szlánszkynak azon információk sze. rint, amelyeket maga adott nekem, saját koncepciója van. Willerth rész. letesen kikérdezett Szlánszky felöl és érdeklődött az iránt, hogy Szlánszky pozíciója a CsKÍP-ben erős.e és hogy milyen a viszonya pártelnök, höz s a CsKP vezetőségének többi tagjaihoz. Államügyész: Tájékoztatta ön Willerthet arról, hogy Clementissel ugyanazon ellenséges plattformon dolgozik együtt ? Vádlott: Igen, mondottam, hogy Clementissel nagyon jól megértjük egymást, és hog.y a vele folytatott beszélgetésből tudom, hogy Magyarországgal szemben élesen ellenséges álláspontot foglal el, aimiben őt tá_ mogatom. Willerth megjegyzéseiből láttam, hogy Clementistől nagyon jól van tájékoztatva. Államügyész: Milyen utasításokat adott önnek Willerth Szlánszky és Clementissel való kapcsolataira ? Vádlott: Utasított engem, hogy kapcsolataimat Szlánszkyval és Clementissel még szorosabbra fűzzem. Államügyész: Milyen híreket adott akkor Willerthnek? Vádlott: A békekonferencián Párizsban Willerthnek tájékoztatásokat adtam, amelyeket a konferencia folyamán szereztem egészen megérkezéséig. Ezek uszító hírek voltak Magyarország ellen, információk a csehszlovák-francia tárgyalásokról, és azokról az utasításokról, amelyeket a csehszlovák kormány párizsi küldöttségünknek adott. Ugyancsak részletesen méltattam neki a csehszlovákiai helyzetet. Államügyész: Milyen direktívákat kapott tőle kémtevékenységére? Vádlott: Azt mondotta nekem, hogy Szlánszkynak a külföldi újságírókkal való kapcsolatnak fenntartására adott utasításait arra kell felhasználnom, hogy jelentéseket adjak mindazon brit ügynököknek, akiket hozzám küld. A gyűlés befejezése előtt bejelentette nekem, hog.y a békekonferencián Párizsban valaki jelentkezni fog nálam. A Willerthtel megegyezett jelszóval Glad Covern brit újságíró jelentkezett nálam. Kapcsolatban állottam vele a konferencián való jelenlétének egész ideje alatt és uszító híreket adtam neki Magyarország ellen és információkat a csehszlovák-lengyel, valamint a csehszlovák-magyar tárgyalásokról. Covernnel még egyszer találkoztam a konferencián, a Marshall-terv megtárgyalásánál. Akkor tájékoztattam őt a csehszlovák-francia tárgyalásokról, a magyar küldöttség prágai tartózkodásáról, a csehszlovák-lengyel szövetségi szerződésről és áttekintést adtam neki Csehszlovákia pénzügyi és politikai helyzetéről is, ahogy erről Szlánszky és Clementis tájékoztatott engem. Államügyész: Ki jelentkezett önnél Willerth-tel megegyezett jelszóval, amikor visszaérkezett Prágába a békekonferenciáról. Vádlott: Alexander Werth brit kém, akit már 1937 óta ismertem Párizsból és akivel időnként kicseréltük híreinket. 1947-től kémösszeköttetésben állottam vele csehszlovákiai útjai alkalmával. Szlánszky utasítására és hűen az Intelligence Service-hez való kötelezettségemhez, Werthtet tájékoztattam a legkülönfélébb titkos tárgyalásokról, információkat adtam neki a csehszlovák kormánynak Németországról szóló titkos memorandumának tartalmáról, amelyet a külügyminiszterek képviselőinek londoni konferenciája elé terjesztettek. 1948-jjan tájékoztattam őt az árucseréről Csehszlovákia és a. Lengyelország között, valamint a csehszlovák kormány állásfoglalásáról Izrael állammal szemben. Ezenkivül több hírt adtam át neki a Csehszlovák Köztársaság belpolitikai és gazdasági fejlődéséről, a CsKP-ben készülő igazolásokról és az igazságügyi reformról. 1949-ben tájékoztattam Werthtet a szabadpiacon történt fordulatról és részletes áttekintést adtam neki Csehszlovákia belpolitikai, gazdasági, külpolitikai helyzetéről az ötéves terv kezdetén. Minden fontos hírnél feltüntettem a - forrást, amelyből származik. Werth mindig érdeklődött munkám, helyzetem iránt és az iránt, hogyan fejlődnek kapcsolataim Szlánszkyval és Clementisszel. Beszéltem neki a velük folytatott beszélgetéseimről és értékeltem pozíciójukat a CsKP-ben. Tájékoztattam azonban Werthtet arról, hogy az összes kérdéseket megtárgyalom Geminderrel. 1949 őszén Werthtel véglegesen szakítottam, amikor cikkeiben dicsérni kezdte a titóista-fasiszta bandát. Féltem a'kkor, hogy kapcsolataim Werthtel, aki már kompromittálva volt, leleplezésemhez vezethetnének. Elnök: Hogyan folytatódtak az ön kapcsolatai Dávid Schönbrunn kémmel, az ön visszatérése után Csehszlovákia területére? Vádlott: Schönbrunn amerikai ügynökkel a békekonferencián találkoztam Párizsban még a konferencia megnyitása előtt. Ezen az összejövetelen megtárgyaltam Schönbrunnal együttműködésünk gyakorlati módját. Elmondtam neki, hogyan fogadott Szlánszky Csehszlovákiában, hogy Szlánszky meghívására Csehszlovákiában maradtam, hogy mint hírmagyarázó dolgozom a RudéPrávonál és a külföldi újságírók vannak gondjaimra bízva. • Elnök: Megemlítette ön, mit fog jelenteni az ön összeköttetése Szlánszkyval Washington számára? Vádlott: Beszéltem ar-ról, hogy így páratlan alkalom kínálkozott számunkra Washington tájékortatására. Eg-yúttal megmondtam Schönbrunnak, hogy baráti összeköttetést fogok fenntartani azokkal az ügynökökkel, akik a haladóSBellemüség álarcában rejtőznek. Schönbrunn helyeselte ezt. Elmondta, hogy a külföldi amerikai hírtudósítók jelentős része cionista beállítottságú és így könnyebbé válik tevékenységem. A vádlott néhányszor találkozott Schönbrunnal a béketárgyalás idején 1946-ban és 47-ben párizsi útjai aäkalmával. Az államügyész és az elnök kérdéseire, milyen titkos jelentéseket adott az amerikai hirszolgá•lat ezen ügynökének, ezt váJaszolía.: Vádlott: A párizsi békefcárg^jafóson 1946 nyarán uszító jeíeiíteseket adtam Sch%ibrunnak Magyarország ellen és tájékoztatásokat nyújtottam neki a csehszlovák-francia tárgyalásokról és a csehszlovák kormány által a párizsi csehszlovák küldöttségnek adott utasításokról. Továbbá tájékoztattam Schönbrunnt Clementisnek Gyöngyösi magyar külügyminiszterrel tartott összejövetele lefolyásáról. Beszéltem a csehszlováklengyel tárgyalásokról, a kultúregyezményröl is és tájékoztattam öt arról a beszédről, amelyet Clementis készített a béketárgyalásról a magyar bizottság számára. 1947 nyarán Schönbrunn érdeklődött Csehszlovákiának a Marshalltervvel való állásfoglalása és a csehszlovák kormánynak az izraeli kérdéssel szemben elfoglalt álláspontja iránt. 1947 őszén érdeklődése a csehszlovák-magyar kapcsolatokra összpontosult. Mindezekről a kérdésekről összefoglaló jelentéseket adtam. Államügyész: Nemcsak párizsi útjai során adott ön Sehönbrunnak titkosjellegü jelentéseket, hanem az ö prágai látogatása alkalmával is? Vádlott: Igen, Schönbrunn ügynök csehszlovákiai útja során 1947-ben meglátogatott és még egy összejövetelt tartottam vele. Ily alkalmakkor titkos jelentéseket adtam neki a csehszlovák-francia tárgyalásokról és azokról a követelésekről, amelyeket a csehszlovák kormány a négy nagyhatalom Németországról tartott tárgyalásán fog érvényesíteni. Beszéltem neki • a csehszlovák-lengyel és a csehszlovák-magyar tárgyalásokról is. Tanácsoltam, hogy lépjen kapcsolatba Clementisszel. Én magam hoztam öt azután összeköttetésbe az ö beleegyezésével Clementisszel. Államügyész: Milyen ügynökökkel hozta önt kapcsolatba Schönbrunn a párizsi béketárgyaláson? Vádlott: A párizsi béke tárgyaláson 1946 nyarán Schönbrunn kapcsolatba hozott Howard Smith amerikai kémmel. A béketárgyaláson való jelenlétének egész ideje alatt kémösszeköttetésben állottam vele. Smith akkor hivatalosan újságíróként szerepelt. Államügyész: Mily jelentést adott ön az amerikai hirzsrezöszolgálat ezen ügynökének? Vádlott: Smith amerikai ügynöknek titkosjellegü jelentéseket adtam, amelyeket még jóval közzétételük előtt szereztem. Tájékoztattam Smithet, hogy megkezdődik a szövetség megkötésére irányuló csehszlovák-lengyel tárgyalás, hogy Csehszlovákia felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a spanyol köztársasági kormánnyal. Magyarország ellen uszító jelentéseket adtam. Elnök: Ezzel természetesen az ön kémkapcsolatai Smithtel nem fejeződtek be, hanem tovább folytatód, tak. Erről beszéljen, Vádlott: Összesen háromszor találkoztam Smithtel, 1-948 márciusában, Genfben az ENSz tájékoztató konferenciáján, ahol, mint az amerikai küldöttség tagja ^e-repelt. Összejöveteleinken részletes tájékoz, tatásokat nyújtottam neki a februá. ri események lefolyásáról, több is. meretlen tényt közöltem vele a csehszlovák kormányinak február utáni terveiről. Beszéltem Smithnek a Benessel folytatott tárgyalásról is, aki akkor lemondásával fenyege. tödzött. Jelentést tettem neki a csehszlovák küldöttségnek a genfi konferencián való magatartásáról is. Elnök: Természetesein aízok a jelentések, amelyeket most említ, netm voltak nyilvános jelentések? Vádlott: Nem, ezek titkos jelen, tések voltak. Elnök: Amelyek eddig a nyilvánosság előtt nem voltak ismerete, sek, és nem is lett volna szabad ezeket a nyilvánosság tudomására hozni. Tudatában volt ennek? Vádlott: Igen, tudatában voltam ennek. Az elnök ezután megkérdiezte a vádlottat, hogy azután, hogy Schön. brunnal megszakította személyi kap. csőlátót, jelentkezett_e valaki az ügynökiek közül azzal a jelszóval, amelyet Schönbrunnal beszéltek meg Vádlott: 1949-ben Prágában WhL te amerikai kém jelentkezett nálam Schönbrunn jelszavával. White be. szélgetése egy részét a Osehstzlová. kia elleni támadásokra fordította. Mint a népi demokratikus rendszer régi ellensége, állításával egyetér. tettem. Az egész beszélgetésből világos volt előttem, hogy értesülései az amerikai nagykövetségről szár. maznak. Elnök: Ismerte ön Whitet azelőtt, mielőtt találkozott vele 1949.ben Prág '.ban ? Vádlott: Nem ismertem, de tudtam róla, hogy az Orverseas News Ageney munkatársa a zsidó nagykapitalisták szolgálatában. Államügyész: Milyen jelentéseket adott White ügynöknek ? Vádlott: 1949_ben White érdeklő, dött többek közt az egyházi kérdé. sekröl, amelyről részletes tájékoz, tatást nyújtottam neki. Továbbá je. lentéseket adtam át Whitenek a szabadpiaci forgalomról, az iskola, ügyben történt változásokról és Csehszlovákiának Németország szovjet övezetével való kapcsolatairól. Amennyire emlékszem, elárultam neki a csehszlovák kormány állás pontját a nyugatnémetországi ame. rikai katonai kormányzó jegyzékét illetőleg. Elnök: Említést tett Hindus ame. rikai ügynökkel való kapcsolatáról is. Hol és mikor találkozott ezzel az ügynökkel ? Vádlott: Hindust 1947 tavaszán a prágai Esplanade szállóban kerestem fel. Hindus, a zsidó nacionalista és amerikai ügynök beszélgetés so. rán arra a problémára összpontosí. totta figyelmét, amely öt Csehszlo. vákiában a legjobban érdekelte és pedig a szocializmus -felé vezető útjának kérdésére. Hindus hangsúlyoz, ta, hogy az amaerikai kormánynak érdeke fűződik ahhoz, hogy Cseh. Szlovákia saját útján s ne szovjet úton haladjon. Hindus azt is mond. ta nekem, hogy egyes csehszlovákiai .befolyásos tényezők hasonló állásponton vannak, mint ő és feltétlenül Csehszlovákiának a szocia. lizmus felé vezető saját útját java. solják. Elnök: Tulajdonképpen mát értett Hindus az „egyes befolyásos csehszlovákiai tényezők* alatt ? Vádlott: Hindus főleg Szlánszkyval folytatott beszélgetésére támasz, kodott. Ez irányban irta meg H in. dus 1947-ben könyvét, amely az Egyesült" Államokban jelent meg. Könyvéhez, mint maga mondotta, azt az anyagot használta fel, amit Szlánszkyval való kapcsolatából, Löbllel folytatott beszélgetéséből és az én tájékoztatásaimból szer. zett, Államügyész: Milyen titkos jelentéseket adott át Hindus amerikai ügynöknek ? Vádlott: 1947-ben tartott összejöveteleinken olyan jelentéseket tettem Hindusnak, amelyek azt a benyomást keltették, hogy Csehszlovákia saját útján halad a szocializmus felé. Ezenkívül tájékoztattam őt a csehszlovák kormány Németországot érintő titkos memorandumának tartalmáról, amelyet a külügyminiszterek helyetSteseinielk Ion-' doni konferenciájára szántak, valamint a magyar küldöttséggel folytatott prágai csehszlovák tárgyalások eredményeiről. Államügyész: Hogyan szerezte a titkos jelentéseket kémtevékenység>e céljaira'? Vádlott: A kémtevékenységemben felhasznált titkos jelentéseket egyrészt mint a Rudé Právo szerkesztője a szerkesztőségi gyűléseken, főként azonban kémközpontunk tagjaitól szereztem. így Clementis 1946-ban a párizsi béketárgyaláson tájékoztatott más országok küldöttségeivel folytatott tárgyalásokról és a csehszlovák kormány utasításairól. Hasonló tájékoztatásokat adtak Vavro Hajdú és Eduard Goldstücker, a csehszlovák küldöttség tagjai ie. Államügyész: 1946-ban a béke tárgyalásról Csehszlovákiába való visz. szatérte után titkos jelentések szerzésére szolgáló forrását kémtevékenysége szempontjából még jobban kibővítette ? Vádlott: Igen. 1946-tól 1949-ig el voltam látva titkos tájékoztatásokkal, melyeket Rudolf Szlánszkytól, Gemindertöl, Vilém Novytól. E. Löbltöl, L. Frejkától és szintén V. Clementistől és Vavro Hajdútól sze. reztem. Átadtam ezeket a nyugati hírszferzőszolgálatok ügynökeinek. Államügyész: Kémtevékenységbe céljaira milyen titkos jelentéseket kapott Szlánszkytól ? Vádlott: 1947 tavaszán Szlánszky tájékoztatott a bankjegyforgalomról. Megmondta azokat a pontos számokat, amelyekből meg lehetett ítélni Csehszlovákia állami pénzügyeinek és devizáinak helyzetét. Elnök: Ez volt az egyedüli jelentés, amit tőle kapott? (A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bünper folytatását lapunk holnapi számában közöljük.) WI

MMMMM

tt

WHIHtU

MWMI

WMMMMWM CJJ SZÔ. Szlovákia Kommunista Pártjának napilapja — Szerkesztőséé: Bratislava. Jesenského S—10. Telefon: 347—16 és ,152—10. Főszerkesztő Lőrincz Oyula — Kiadóhivatal: Pravda. lankiadóvSllalata. Jesenského 12. Teleíön Pzeinl olťf. fizetés és lapárusítás 274—74 eíryénl e!6íizetés 262—77 Az ÜJ SZÔ meerende'lietö a oostal kézbesítőknél vasrv a oostahSvatalokon 1? Rlöfizetést dí1 íj évre 120 Kis Feladó és Irányító iwtahivatal Bratislava II. — Nyomia a Pravda n y. nyomdája. Bratislava.