Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-24 / 280. szám, hétfő

8 UJSZ0 1952 november 22 Ä Szlánszky Rudolf által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper Vádlott: Figyelmünket a köztár­saság védelmének, a hadseregnek és az állambiztonságnak szakaszára is irányítottuk, ahol az ellenséges ténykedést maga Szlánszky intézte. Az összeesküvésnek az államappa­rátusban való megszilárdítása ér­dekében Szlánszky a hadsereg veze­tésében kapcsolatba lépett Bedrich Reicin zsidó nacionalistával, és az állambiztonsági testületben kiszolgá­lójával, Karel Svábbal. Ezek fékez­ték a hadsereg és az állambizton­ság kiépítését. Az ö segítségükkel és további .összeesküvők segítségé­vel Szlánszky az államvédelem és az állambiztonság szakaszain né­hány vezető interbrigádistát helye­zett el, akik a háború után mint a nyugati orientáció támogatói és a fasiszta titói rendszer csodálói tértek vissza Ceshszlovákiába. Ezekből az emberekből helyeztük el a hadseregben Antonín Svoboda korrumpált és romlott erkölcsű in­terbrigádistát, a biztonság szaka­szára Pavel, Závodszky, Hoffman és Vales trockista interbrigádistá­kat. Elnök: így tehát maguk köré tö­mörítették a népi demokratikus rendszer ádáz ellenségei közül a l e£­jelentősebbek, és őrájuk ezután teljes mértékben támaszkodhattak összeesküvő tevékenységükben. A gazdasági szakaszon ki játszott még az összeesküvők közül jelenté­keny szerepet? Vádlott: Szlánszky, Frejka és Frank segítségével a tervezés sza­kaszára be voltak helyezve a cio­nista Jozef Goldmann és František Kollár, akik erre a szakaszra a csehszlovák nemzetgazdaságot meg­bontó további ellenséges elemeket hoztak be. A külkereskedelem sza.' kasza a cionista Evzsen Löbl-re és a kapitalista neveltségű cionista Margoliusra volt bízva, akik továb­bi ellenséges elemek segítségével igyekeztek a csehszlovák nemzet­gazdaságot összekötni a nyugattal. A pénzügy fontos szakaszára Szlán. szky a cionist a Ottó Fisohlt helyez­te, aki a háború alatt a nácikkal együttműködött. A mezőgazdaság, ban Szlánszky ellenséges irányvona­lát Smrkovsky, a Gestapo ügynöke, érvényesítette. Szlánszky segítségé­vel fontos pozioiókb a kerültek a ré­gi Batya-rendszer neveltjei, mint Ivan Holy, aki az iparügyi minisz­ter helyettese lett. Elnök: Milyen ürüggyel helyezték be ezeket az embereket? Vádlott; Azzal az ürüggyel, hogy régi szakemberek. Elnök; Es a valóságban mik vol­tak? Vádlott: a valóságban burzsoá elemek voltak, amelyek a nemzet­gazdaságban kapitalista módszere­ket érvényesítettek. Elnök: Tehát ellenségek. Vádlott: Ellenségek. Elnök: Továbbá elhelyezték Eduard Outratát. az ismert fegy. vergyáros és kapitalista kizsákmá. nyolót is? Vádlott: Igen, éz igen fontos funkciót töltött be a tervezés sza kaszán, az állami tervhivatal einö. kének, a miniszternek helyettese volt. Szlánszky és ellenséges terve számára a nemzetközi kapcsolatok, nak ez a szakasza kiváltkép fontos volt. Ezért volt az is, hogy amikor 1946 őszén Szlánszky eldöntötte, hogy melyik szakaszon felelek meg neki a legjobban, azt mondta, hogy aizt akarja, hogy a központi bizott­ság titkárságában a nemzetközi osztályt '-ezessem, mivel ezen a külfölöi kapcsolatok szempontjából fontos szakaszon is saját emberét akarja látni. Később Szlánszkytól megtudtam, hogy kapcsolatba lé. pett a külügyminisztérium néhány emberével, mint támaszpontjaival. Utasítása alapján ón is megkezdtem velük az együttmunkálkodást és kapcsolatba léptem velük. A Szlán. szkytól kapott feladatok alapján embereinket különösen a külügy, minisztériumban helyeztem eL Elnök: Táirsaik közül kik képez, ték az összeesküvés támaszpontjait éppen a nemzetközi kapcsolatok szakas; án ? Vádlott: Ez elsősorban Clementis volt, akire különösen Szlánszky személyesen támaszkodott. Továb­bá Dufek Ss Hajdú tirockisták. 1949.ben elhelyeztem a trockista Londont, aki már azelőtt bevált a velünk való együbtmuinkálkodásban. Azoknak körét, akik ezen a szaka­szon dolgoztak, Simoné nemzetközi kém zárta le. aki kapcsolatban állt az ellenséges nyugati újságírókkal. Ügyész: ott volt még Szlánszky testvére is? Vádlott: Igen. Szlánszky testvé. rét és még Eduard Goldstüokert felelősségteljes funkciókban helyez­tük el a nyugati képviseleti hivata. lóikban. Ügyész: Mindezek az emberek, akiket felsorolt, később a Szlánszky által vezetett államellenes összees. küvő központ támpontjiaivá vál­tak? Vádlott: Igen, ezekre az embe rekre támaszkodott a központ az összeesküvés előkészítésében. Ügyész: Továbbá támaszkodtak a londoni emigráció tagjaira is? Vádlott: Igen. már megneveztem Goldstüokert, ezenkívül Kavan és Kratochvil ís ott volt. Ügyész: Milyen tulajdonságai voltak ezeknek az embereknek? Vádlott: A nyugati orientáció tá. mogatói és a népi demokratikus rendszer ellenségei voltak. Néhá­nyan közülük a nyugati Imperialis­ták közvetlen ügynökei, kérnek vol­taik. Ügyész Milyen konkrét ellensé ges irányvonalat tűzött ki önnek Szlánszky a nemzetközi kapcsola­tok szakaszán kifejtett ténykedé. sével kapcsolatban? Vádlott: Szlánszky közvetlen trá. nyitást adott, hogy olyan helyzetet teremtsen, amelyben lehetségessé válik Csehszlovákiának a nyugathoz 'kötése. Amikor Szlánszkyval arról beszéltem, hogy hogyan képzeli el ennek az irányvonalnak érvényesí­tését ténykedésemben, azt mondta, hogy Csehszlovákiának nemcsak közös határai vannak a nyugattal, hanem lényegében természetes, kö­zös politikai, gazdasági, kulturális érdekei. Ezért Szlánszky felszólí­tott, hogy olyan helyzetet teremt, sek, amely lehetővé tenné számom­ra nemcsak megtartani aiz eddigi pozíciókat, hanem azokat még to­vább sziláirditam és kiszélesíteni. Enraek aa irányvonalnak megvalósí. tásában, amely Csehszlovákiának a nyugathoz kötését jelentené, amint Szlánsaky mondotta, közvetlenül tőle kapok irányítást. Szlánszkynak ezzel a konkrét ellenséges feladaté, val egyet értettem és teljesítettem. Ügyész; Hogyan ée miként lépett kapcsolatba az imperialista hírszer. ző szolgálatokkal ? Vádlott: Körülbelül 1947 őszén vagy telén történhetett, amikor Szlánszky közvetlenül megmondta nekem, hogy kapcsolatot tart fenn Zilliacus angol kémmel. Szó sze­rint azt mondotta nekem, hogy ta. lálkozott Prágában egy jelentős vendéggel, Zilliacus brit képviselő, vei és dicsekedett, hogy a jelenlegi politikai és nemzetközi helyzetről kicserélve nézeteiket, megállapítot. ták, hogy nézeteik egybehangzók. Ez, mondotta Szlánszky, lehetővé teszi számára elmélyíteni ka.pcsola tát, Zilliacussal. akivel már írásbe­li kapcsolatban állt az akkori Ion. doni nagykövet, a későbbi áruló Kratochvil közvetítésével. Ügyész: Hogyan mondta meg Szlánszkynak, hogy tudomása van arról, hogy Zilliacus brit kém? Vádlott: Azt, hogy Zilliacus brit kém. már a háború idejéből tud'am egy Szlánszkyval lefolytatott be­szélgetés alapján. Tanácselnök: Mily tervre gondolt Szlánszky? Vádlott: Mindenütt, ahol a hábo­rú utáni fejlődés hatása alatt a munkásosztály sorainak egyesítésé­hez látott és megkezdte a kapita­lista járom alóli felszabadulását, megjelent Zilliacus, az angol impe­rialista ügynök. A haladó labourista köpenyegében az egyes országok bel­ügyeibe való közvetlen beavatkozá­sokkal igyekezett fékezni ezt az egyesítést és igyekezett azt meg­akadályozni, hogy így megőrizze a nyugati imperialisták befolyását és pozícióit. E tervek ismeretesek vol­tak Szlánszky előtt és ezért Zillia­cus megfelelt neki az összeesküvés nyugattal való kapcsolatának szem­pontjából. Tanácselnök: Hogyan mondta ezt önnek konkrétéin Szlánszky? Vádlott: Emlékszem, hogy ez . a titkárságon megtartott egyik ülés alkalmával történt. Szlánszky be. szélgetett velem a Marshall-terv ak­kori időszerű problémájáról és ezzel kapcsolatiban kijelentette, hogy érde­kes okmányt kapott Zilliacustól, Ez okmányból kitűnik, hogy Zilliacus Csehszlovákiának a közvetítő szere­pét szánja a keleti országok és a nyugat között a Marshall-terv ren­dezésének ügyében. Hangsúlyozta, hogy Zilliacus levelében főleg azo. kat a részkeit értékeld, ohal Zil. Hacus jelentős szerepet szánt Csehszlovákiának — aiz úgy­nevezett harmadik erő szerepét a fontos nemzetközi problémák meg­oldásában. Államügyész: Mily feladatot bí­zott önre Szlánszky ezzel kapcso­latban ? Vádlott: A közbe és Zilliacue közti levelezés közvetítését. Államügyész: Hogyan rendezte be e kémjelentések továbbítását Zillia­cushoz ? Vádlott: A Szlánszkytól kapott kémjelentéseket Artúr London köz­vetítésével továbbítottam, aki eze­ket a jelentéseket azután Kratochvil és Goldstücker londoni címére küld­te. azzal az utasítással, hogy adják át Zilliacusnak. Államügyész: Az ön kezében volt a kurírpósta ? Vádlott: Lényegében sikerült ha­talmunkban tartani a külügyminisz­térium egész apparátusát, főleg a futárosztályt, amelyet Artúr Lon­don társunk állított össze. Államügyész: Hány jelentést kül­dött Szlánszky az Ön közvetítésével ezúton Zillacusnak? Vádlott: A pontos számra már nem emlékszem, de 1949 nyaráig Szlánszkytól körülbelül 6—10 ilyen borítékot kaptam. Ezek közül ket­tőt Szlánszky előttem pecsételt le és lehetővé tette számomra a bete­kintést e jelentések tartalmába. Elnök: Mi volt a tartalmuk? Vádlott: Néhány oldalas elaborá­tumok voltak ezek a politikai viszo­nyokról Csehszlovákiában, jelenté­sek az egyen politikai pártokban uralkodó viszonyokról, a CsKP ma­gatartásáról és taktikájáról a szo­ciáldemokráciával és a Nemzeti Arcvonal többi pártjával szemben. Kémjellegü jelentések voltak. Államügyész: Tehát Szlánszky teljes bizalommal viseltetett ön iránt, amikor betekintést engedett az általa küldött kém jelentésekbe ? Vádlott: Igen, így volt. Dr. Jozef TTrválek államügyész azután néhány okmányt terjesztett az állambíróság szenátusa elé Szlán­szkynak londoni összekötőivel foly. tátott kémlevelezéséröl, amelyekből kitűnik, hogy Zilliacussal mindket­ten együttműködtek a Csehszlovák Köztársaságnak gazdasági vonalon nyugathoz lánoolásában. A további bizonyítékok Gemindernek 1948 feb­ruárjában Szlánszkyhoz intézett ere­deti levele, melynek tartalmából ki­tűnik, hogy Geminder és Szlánszky együttműködtek Zilliacus angol kémmel. Zilliacusnak 1947 augusztus 2-án kelt leveléből kitűnik, hogy az angol uralkodó köröknek ez a hír­hedt képviselője éppen Szlánszky és Geminder közvetítésével ismerkedett meg a csehszlovákiai viszonyokkal és igyekezett a Csehszlovák Köztár. saságot rávenni a Marshall-terv el­fogadására. A levél tartalmával kapcsolatban a vádlott Geminder ezt vallja: Ami azt a levelet illeti, amellyel Zilliacus Csehszlovákiát a Marshall-terv elfogadására akarta rávenni, 1947 végén Szlánszky azt mondotta, érdeke, hogy Csehszlová­kia elfogadja a Marshall-tervet. Azt akarom még hozzátenni, hogy a gyakorlatban Szlánszky már tel­jesítete Zilliacus utasításait és azok értelmében járt el. Államügyész: Hogyan használta fel a nyugattal való összeköttetésé­re a külügyminisztériumot? Vádlott: Szlánszky utasításai sze­rint trockista csoportot alakítottam a külügyminisztériumban. 1948 feb­ruárja után Szlánszky beszélgetett velem arról, hogy a nemzetközi osz­tály vezetésében, betöltött funk­ciómból igazgassam és irányítsam a külügyminisztérium káder- és szer. vezési munkáját. Emellett támasz­kodjam azokra az emberekre, akik­kel kapcsolatban volt, főleg Dufek ­re és Hajdúra. Ezek mindketten meglátogattak engem a titkársá­gon és egyenesen kértek, hogy se­gítsek nekik néhány kényelmetlen ember, például Borek és Vitek eltá. volításában, akik leleplezték ellen­séges szándékainkat. Tanácselnök: Hogyan kellett ön­nek eltávolítania ezeket a kényel­metlen személyeket? Vádlott: Azok ellen szőtt összees­küvés módszerével akik akadályoz, nak bennünket ellenséges tevékeny­ségünkben, kompromittálni őket, an­tiszemitizmussal vádolni és eltávo­lítani a minisztériumból. Elnök: Ezt a módszert szintén Szlánszky vádlott vezette be? Vádlott: Igen, egyenesen ilyen utasításokat adott. Államügyész: Hogyan került e csoportba Clementis? Vádlott: A Szlánszky és a Cle­mentis közti kapcsolat felvételének pontos körülményeit nem ismerem, azonban maga Szlánszky mondta ne­kem valamikor 1946 vagy 1947 őszén hogy Clementis az ő társa. Amikor Cleanentist külügymi. niszterré nevezték ki, kérdéssel for­dultam Szlánszkyhoz, hogyan kép­zeli el további együttműködésün­ket Clementissel ? Szlánszky azt mondotta, hogy számítanunk kell rá és ki kell használnunk külügymi­niszteri állását. Államügyész: ön a minisztérium­ban aknamunkát folytatott az állam ^külpolitikája ellen. Mondjon erről konkrét tényeket. Vádlott: Február után, már 1948 tavaszán Szlánszky a Nemzeti Arc­vonal akoióbizottságának vezetősé­gétől javaslatot kapott a kül­ügyminisztériumnak megbízhatat. lan és ellenséges elemek­től való megtisztítására. A javaslatban a legreakciósabb benes. párti elemek, kollaboránsok és ha­sonló elemek több mint 200 neve volt felhozva. Ezt a javaslatot Szlánszky különféle kifogásokkal magánál tartotta és hosszú ideig gátolta megvalósítását. Államügyész: Mily államellenes elemeket helyeztek önök szét a Szovjetunió és a népi demokratikus országokbeli képviseleti hivatalaink­ban? Vádlott: A Szovjetunióban éa a népi demokratikus országokba, kül­dött diplomáciai képviselők helyének betöltésénél szintén a hozzánk ra­gaszkodó és lekötelezett emberek­re irányítottuk figyelmünket az el­lenséges körök soraiból. így Clemen­tis munkatársaként Budapestre küldtük a burzsoajnacdonalista Hor. váthot, Kínába küldtük konzulnak Antonín Haseket, Szlánszky sógorát. A Népi Kínában való tartózkodása ellen maga a kínai külügyminiszté­rium is tiltakozott, mivel ott kém­tevékenységet folytatott a nyugati imperialisták javára. Sok embert, akiket a Szovjetunióba és a népi de­mokratikus országokba küldtünk, vissza kellett hívnunk alkalmatlan, ságuk vagy megbízhatatlanságuk miatt. így például a Szovjetunióból vissza kellett hívnunk az összeeskü­vésbe bekapcsolódott Jozef Gold. manmt, Kugler kereskedelmi ügyvi­vőt és másokat. Államügyfez: ön azt mondja, hogy a Szovjetunióból visszahívták mint megbízhatatlant a cionista Jo. zef Goldmannt? Mi történt vele az­után, hogy visszatért? Hol helyezték őt el? Vádlott: Az állami tervhivatalban mint a miniszter helyettesét. Államügyész: Az ön vallomásából kitűnik, hogy Szlánszky vezetésével trockista csoportot alakított a kül­ügyminisztériumban felforgató, ösz­szeesküvő tevékenység végrehajtá. sára. Vádlott: Igen. Még az 1948-as vá­lasztások előtt megegyeztünk, mily módon biztosítjuk azt, hogy a kül­ügyminisztérium üzemi pártszerve­zetének vezetősége a trockista cso­port kezében kerüljön és hogyan biztosítsuk a számunkra kényelmet­len emberek eltávolítását a párt­szervezetből. Amikor nem sikerült elhallgattatnunk a párttagokat, akik nemcsak a jelölő lapunkon feltün­tetett embereink ellen, hanem a trockista módszerek ellen is tilta­koztak, Szlánszky maga segített ne­künk. Az ő utasítására kihirdettem a választásokat, melyekre trockista jelöltlistánk, mint meg nem felelő, nem ment keresztül. Clementis dol­gozószobájában tanácskoztunk. Meg­egyeztünk új jelöltlista összeállítá­sában és a számunkra kényelmetlen emberek eltávolításában a külügy­minisztériumból. Megtartottuk a trockista módon előkészített válasz­tásokat és ezúton az üzemi párt­szervezetek legfontosabb funkciói a trockista csoport kezébe kerültek. A trockista csoport tagjai azután a külügyminisztérium egész apparátu­sát pártidegen és megbízhatatlan elemekkel áraszthatták el, hoz­zánk ragaszkodó és lekötelezett em­bereket ültethettek a minisztérium­ba, eltávolíthatták a kényelmetlen személyeket és ezenfelül még gátol­hatták a munkáskádereknek vezető funkciókba ültetését, bevezethették megkülönböztetésüket és irányíthat­ták Szlánszky utasításai szerint a munkáskáderek toborzását nem munkás elemekből, akik az össze­esküvés tagjai felé hajlottak a ke­rületekben, például Brnóban. Sling' hez, Osztraván Fuchshoz. A vádlott továbbá vallomást tett arról, hogyan szabotálták Clemen­tisszel, Hajdúval, Londonnal és Du­fekkel karöltve a külügyminiszté­rium kiépítését. Elnök: Mily módon biztosították a külügyi összeköttetések kézbeke­ritését a külügyminisztérium sza­kaszán kívül? Vádlott: Figyelmünket a nyugati imperialista újságírókkal való ösz­szeköttetésre irányítottuk. Geminder megemlíti, hogy főleg André Simoné trockista és kém volt az, aki e feladatokat teljesítette. Államügyész: Ki nyerte meg Si­monét az összeesküvésre? Vádlott: Szlánszky. Simoné, mint az összeesküvés tagja, fontos össze­kötő tag volt a nyugati ügynökök­kel. ö maga mondta, hogy élénk kapcsolatokat és összeköttetést tart fenn a Csehszlovákiába érkező le­velezőkkel és nyugati szokás sze­rint ebédre és vacsorára hívja őket a prágai vendéglökbe. Néhányat megnevezett. Tájékoztatott engem arról, hogy összeköttetésben áll Alexander Werth angol levelezővel, aki akkor Csehszlovákiában tartóz­kodott. Államügyész: Tudta ön, hogy ki rejtőzködik Werth, úgynevezett ha­ladó újságíró álarca alatt? Vádlott: Igen, Angol kém volt ő és mint ilyent leleplezték a Szov­jetunióban. Simonenek azonban ér­deke volt, hogy Werth a Szovjet­unió barátjának köpenye alatt rejt­ve tarthassa igífti szovjetellenes, küldetését. Simoné azt is elintézte, hogy azt a cikket, amiről beszél­tem, közzétegyék a csehszlovák saj­tóban. Államügyész: Tájékoztatta önt Simoné még más ilyen kapcsolatai­ról? Vádlott: Igen, tájékoztatott arról, hogy összeköttetést és kapcsolato­kat tart fenn Hyndus Amerika­barát levelezővel, aki akkor Cseh­szlovákiában tartózkodott.

Next

/
Thumbnails
Contents