Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-22 / 278. szám, szombat

1952 november 26 tüsző 331 Páriunk ideológiai alapja a marxizmus—leninizmus i. Lenin elvtárs arra tanít, hogy élenjáró párt csak az lehet, ame­lyet élenjáró elmélet vezet. A kom­munista- é s munkáspártok elméleti vezérfonala, Ideológiai alapja a marxista-leninista elmélet, amely elmélet az iránytű biztonságával mutatja az utat az e pártok által vezetett dolgozó népnek a kapita­lizmus igája alól való felszabadulá­sához, a szociális emberi jogok ki­vívásához, az elnyomatástól és ki­zsákmányolástól mentes emberi élet megteremtéséhez a népek és nemzetek szabadságának kivívásá­hoz ég annak megőrzéséhez. A marxista-leninista forradalmi elmélet volt az, amellyel felvértez­ve az orosz proletariátus 1917-ben a föld egyhatodán megdöntötte a burzsoázia uralmát, s a marxista­leninista ideológia az, amelynek segítségével a Szovjetunió népei országukban felépítették a kizsák­mányolástól mentes társadalmat, a szocializmust, amely elméletnek Sztálin elvtárs által való alkotó to­vábbfejlesztésével ma már a kom­munizmus építésének útjára lép­tek. A marxista-leninista elmélet ve­zeti a felszabadult országok, a né­pi demokráciák országainak népét & szocializmus építésének útján, e forradalmi elmélettel felfegyverkez­ve vívják harcukat az elnyomott országok, és a világuralomra tö­rekvő amerikai Imperializmus igája alatt nyögő népek, ez a forradalmi elmélet vezérli ez országok kom­munista és demokratikus pártjait, s teszi őket egyedül jogossá arra, hogy a demokratikus szabadság­jogok zászlaját magasra emelve, maguk köré gyűjtsék a nép több­ségét és magasra emelve a nemzeti függetlenség és a nemzeti szuvere­nitás zászlaját, a nemzet vezető erejévé válva, sikereket és győzel­meket arrassanak »a tőke uralmá­nak országaiban*. II. kaverseny szélesebb alapokra való helyezésének, a verseny sikerének hajtómotorja a munkás szocialista öntudata, az, hogy a munkás a marxista elmélet elsajátításával tu­datában* legyen annak, hogy a szo­cializmus felépítése szüntelenül és egyre növekvő termelést követel meg, hogy 'a termelég fokozásának kimeríthetetlen forrása a verseny. A szövetkezeti földek hektárhoza­mának növelésében nemcsak az a döntö tényező, hogy a szövetkezet tagjai a földeket jól megtrágyáz­zák, jól szántsanak, vessenek, ha­nem ezt megelőzően a szövetkezeti tagok öntudata, az a tény, hogy tudatában legyenek annak, hogy a földek hektárhozamának növelése nemcsak saját egyéni érdekük, ha­nem országos érdek, a szocializmus felépítésének nélkülözhetetlen fon­tog része. Az a tény, hogy egy vasesztergályos gépe másodpercen­kint hány fordulatot tesz, három­százat-e, vagy pedig ezerkétszázat, az a vasesztergályos marxista­leninista elméleti tudásával, szo­cialista öntudatával szorosan össze­függ, ugyanígy szervesen össze­függ a szövetkezeti paraszt marx­ista elméleti tudása, politikai érett­sége a szövetkezeti földek hektár­hozamának növelésével. III. A párttagok, a helyi pártszerve­zetek irányító, vezető szerepe csak ott érvényesül a termelésben, ahol törődnek a kommunisták ideológiai nevelésével, ahol a kommunisták olyan politikai érettségre tesznek szert, hogy mind saját, mind egész munkahelyük munkáját nem egyé­ni és nem is szűk vállalati érdek­ből, hanem országos, az egész nép­gazdaságot átfogó érdekből nézik, ahol a kommunisták megtalálják az elválaszthatatlan összefüggése­ket az egyén vagy a vállalat és az ország érdekei között. »A pártta­gok és tagjelöltek politikai kép­zettségének fokozása nélkül, — mondotta Malenkov elvtárs az SzKP XIX. kongresszusán, — nem fokozódhat élenjáró szerepük az élet minden területén, nem aktivi­Pártunk, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja szüntelen, egyre éle­sebbé váló osztályharc, bel- és kül- záló d^tnak tovább a parttagok tü megei, s nem javulhat a pártszer­földi ellenségeink egyre dühödtebb és körmönfontabbá váló támadásai közepette vezeti országiunk dolgozó népét a szocializmus építésének út­ján. A szocializmus építését szol­gáló ötéves tervünk feladatainak teljesítése egyre nagyobb és bonyo­lultabb feladatok elé állítják dolgo­zó népünket és a feladatok nagy­sága, valamint ellenségeink rombo­ló Igyekezete, fondorlatai nemcsak öntudatos és kemény helytállást követelnek meg a párttól, annak minden egyes tagjától és egész dolgozó népünktől, hanem ezt meg­előzően megkövetelik, hogy állan­dóan gyarapítsuk, fokozzuk a párt­tagok és a pártonkívüli tömegek elméleti-ideológiai színvonalát, mert előrehaladásunk, építő feladataink teljesítése, az ellenséggel szembeni sikereg harcunk azon alapszik, hogy milyen szilárd elmélet vezeti és fűti a feladataink teljesítéséért és az ellenséggel vívott harcunkat. A gyakorlat nap mint nap azt bizonyítja, hogy az alkotó marxiz­mu s-lenlnizmus elméletének elsajá­títása az az Iránytű, amely csalha­tatlan biztonsággal vezet a gya­korlati munka helyes elvégzéséhez. Nap mtnť nap tapasztaljuk a gya­korlati munka vonalán, hogy a marxista-leninista elmélet elsajátí­tása, annak helyes alkalmazása hogyan mutatkozik meg a munka eredményeiben. Szinte nyomban le lehet mérni az elmélet helyes alkal­mazásának gyümölcseit a munka eredményein, — népgazdaságunk bármely ágazatában, akár az Ipar­ban a munka termelékenységének növelésében, a munkaverseny kibő­vítésében, a munka minőségének javításában és selejt csökkentésé­ben, akár a mezőgazdasági terme­lés fokozásában, a begyűjtésben, a mezőgazdasági munkáknak idejé­ben való elvégzésében. Tudnunk kell azt, hogy az tízemben a mun­vezetek munkája«. Ezért teszi pár­tunk, annak szervezeti szabályzata a párttagok és tagjelöltek köteles­ségévé a marxizmus-leninizmus alapjainak elsajátítását, ideológiai tudásuk és politikai öntudatossá­guk fokozását. Gottwald elvtárs az SzKP XIX. kongresszusáról tartott beszámolójában a párt cselekvő ké­pességének egyik legfontosabb fel­tételeként a kommunisták marxis­ta-leninista művelődését, politikai öntudatuk érettségének fokozását jelölte meg. A XIX. kongresszuson elhangzott bírálatokból okulva rá­mutatott, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártjában milyen óriási jelentőséget tulajdonítanak az Ideo­lógiai munkának, a párttagok ideo­lógiai nevelésének, s hogy ez az ideológiai munka még fokozottab­ban fontog a mi pártunkra, párt­tagjainkra. Bár pártunk mindig nagy figyel­met és gondot fordított a pártta­gok ideológiai nevelésére, s a fel­adatok növekedésével párhuzamo­san még fokozottabb gondot fordít rá, még sem mondható, hogy a pártszervezetek és funkcionáriusok mindent megtettek volna a tagság marxista-leninista nevelésére. Szám­talan helyen és sok esetben azt tapasztalni, hogy a pártszervezetek nemcsak, hogy szem elöl tévesztik a tagság ideológiai nevelését, ha­nem azt szándékosan el is hanya­golják, azzal indokolva ezt, hogy más »sokkal sürgősebb és fonto­sába dolgaik vannak, mint az ideológiai nevelés. Arra hivatkoz­nak, hogy kötelezettségvállalásokat és a szocialista munkaversenyt kell megszervezniök, a falun pedig ar­ra, hogy ^nyakunkon a szántás­vetés. a begyűjtés, s az nem vár­hat, ellenben az ideológiai nevelés »nem szalad el«, arra majd ráér­nek akkor is, ha már más, sürgő­sebb dolog nem lesz. Ezek a párt­szervezetek és funkcionáriusok be­lemerülnek, elvesznek a gazdasági, vagy a közigazgatási munkába, nem az irányító és vezető élcsapat szerepét töltik be. hanem a leg­helytelenebbül az állami és gazda­sági szervek, vagy a szakszerveze­tek munkakörét veszik át. Az ilyen helytelenségeknek természetes kö­vetkezménye a terv teljesítésében való elmaradas, mert az Ideológiai munka, a politikai nevelés elhanya­golásával, háttérbe szorításával, je­lentőségének lebecsülésével nem­hogy előbbre vinnék a termelési feladatok megoldását és teljesíté­sét, hanem ellenkezőleg, hátráltat­ják azokat. Újból csak hangsúlyoz­ni kell azt a százszor és ezerszer tapasztalt igazságot, hogy az Ideo­lógiai tudás fokozása, a politikai érettség elmélyítése, a jól végzett politikai munka szinte pontosan le­mérhető a munka és a termelés eredményein. Igaz ennek az ellen­tétje is, hogy a munkában és a termelésben elért eredmények, az osztályharc terén vívott harcunk sikerei új szempontokkal, gyakor­lati tapasztalatokkal növelik, gaz­dagítják elméleti tudásunkat és igazolják, alátámasztják az elmé­let helyességét. IV. Egyes elvtársak, bár kellő elmé­leti tudással rendelkeznek, azokat a mindennapi életben a gyakorlati munkában alkalmazni nem tudják. Látni ezt különösen falun az osz­tályharc terén, ahol politikailag képzett elvtársak szinte szóról­szóra idézni tudják a marxizmus­leninizmusból szocialista-építésünk mai szakaszán az osztályharc fel­adatait. de képtelenek arra, hogy megállapítsák: osztályellenségnek, kizsákmányolónak tekintsétek-e azt I a — földterülete után Ítélve — 3—4 hektáros kisparasztot, akt múltban földjel megművelésére állandó cse­lédet tartott, maga pedig kupecke­déssel foglalkozott. Akadnak olyan falusi funkcionáriusok ís, akik el­méletileg ismerik ugyan a szocia­lista nagyüzemi mezőgazdaság kér­déseit, de nem Ismerik, nem tud­ják elmagyarázni a szövetkezeti munka megszervezésének kérdéseit, nem tudnak konkrét segítséget nyújtani a szövetkezeti jövedelem elosztását illetően. Azt hiszik, úgy vélik, hogy ezeknek a kérdéseknek ismerete már nem tartozik a szo­cialista mezőgazdaság elméleti is­meretei közé, hogy ezek már csak szervezési kérdések, amelyek nem tartoznak a szocialista mezőgazda­ság politikai kérdései közé. Az ideológiai Ismeretek elsajátí­tásában nálunk még épp elég tenni­való van. Pártunk új szervezeti szabályzatának tervezete nem hiá­ba teszi a párttagok kötelességévé politikai öntudatosságuk fokozását, a marxista-leninista elmélet alap­ismereteinek elsajátítását. »Mint alapigazságot kell elismer­nünk, — tanítja Sztálin elvtárs, — hogy mennél magasabb a párt és állami munka bármely területén működei funkcionáriusok politikai színvonala, és marxista-leninista öntudata, annál magasabb és ter­mészetesebb maga ez a niunka, an­nál . hatékonyabbak a • munka ered­ményei, és — megfordítva, — mennél alacsonyabb a funkcioná­riusok politikai színvonala és marx­ista-leninista öntudata, annál való­színűbbek a bajok és kudarcok a munkában, annál valószínűbb ma­guknak e funkcionáriusoknak az elsekélyedése és kicsinyes korlátolt emberekké való átvedlése, annál valószínűbb elfajulásuk.* Sztálin elvtárs azt tanltja, hogy ha a káderek ideológiai kiképzése a munka minden területén biztosít­va van, és politikailag annyira fej­lettek, hogy önállóan és szabadon tájékozódni tudjanak a bel. éa nemzetközi helyzetben, ha érett marxista-leninistákká lehet őket tenni, — akkor ez nem kevesebbet jelent, mint azt, »hogy kérdéseink kilenctized részét már megoldott nak tekinthetjük«. VI. A marxizmus-leninizmus ismere­teinek elsajátítása biztosítja párttagok, a munkásosztály, a dol gozó nép éleslátását, politikai tájé­kozottságát, amellyel fel tudja is­merni a legraffináltabban álcázott ellenséget is, le tudja leplezni legtetszetősebb jószándékba cso­magolt ellenséges cselszövéseket, legyen szó akár bel, akár külföldi ellenségről. Az éberség fokozása a munka minden területén, dolgo zóink éleslátásának fokozása az éberséget illetően, el sem képzelhe­tő a marxizmus-leninizmus elsajá­títása nélkül. Az éberség fokozása nemcsak a bel- és külföldi ellensé­geink romboló, szabotázs cselekmé­nyeinek megakadályozását, a hábo­rús uszítók leleplezését jelenti, ha­nem jelenti az ellenséges ideológiák behatolásának megakadályozását is, »Senk| sem nyújthat biztosítékot, — mondotta Malenkov elvtárs az SzKP XIX. kongresszusán, —hogy klvttlrSl, a kapitalista államokból Megen nézetek, eszmék, hangulatok nem hatolnak be hozzánk ..,. Nem feledjük, hogy a szovjet állam el­lenségei mindenféle egészségtelen hangulatokat Igyekeznek kelteni szítani és éleszteni, megkísérlik, hogy koTrumpálják társadalmunk Ingatag elemeit.* Az ellenséges ideológiák behato­lása éleszti az emberekben lévő burzsoá ideológia még megmaradt csökevényeit, elősegíti az olyan, népi demokratikus rendszer ellen Irányuld és az imperializmust szol­gáló Ideológiák feléledését, mint kozmopolitizmus és nacionalizmus, amelyeknek nálunk még nem is olyan rég a pártba befurakodott ellenséges elemek, az imperialisták ügynökei útján komoly terjesztőik voltak, akik e burzsoá ideológiák­kal a tömegek között igyekeztek aláásni népi demokratikus rendsze­rünket, megbontani a párt egysé gét, s a dolgozó népet újra a kapi­talizmus jármába hajtani. Az éber­ség nem az ajtók mögé való be­zárkózást, a titokzatosságot jelenti hanem az ellenségnek, annak álcá­zott romboló tevékenységének min­denkor és minden körülmények kö­zötti felismerését. Ehhez pedig el­engedhetetlen a marxizmus-leniniz­mus ismerete. Egyáltalán nem elég­séges az ellenség felismerését a munkásság osztályösztönére bízni, ezt az osztályösztönt a marxizmus­leninizmus elméletének, a Szovjet­unió Kommunista Pártja ég pár­tunk, valamint a munkásmozgalom tapasztalatainak elsajátításával kell fokozni és kikrlstályosítanl, tuda­tos osztályéberséggé fejleszteni. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusa a tapasz­talatok és tanulságok, a jövőbe ve­zető biztos útmutatások kimeríthe­tetlen bányáját adja pártunknak és dolgozó népünknek a szocializ­mus építésének útján. Minden okunk megvan rá, hogy magunké­vá tegyük és megvalósítsuk Ma­lenkov elvtársnak a kongresszuson az ideológiai nevelés fontosságáról mondott szavait: »A pártszervezetek feladata, hogy határozottan végetvessenek az Ideo­lógiai munka káros lebecsülésének, fokozzák ezt a munkát a párt és az állani minden láncszemében, szüntelenül leleplezzék a marxiz­mussal összeegyeztethetetlen Ideoló­gia bármiféle megnyilvánulását... Szükséges, hogy a pártszervezetek állandóan foglalkozzanak a pártta­gok és tagjelöltek eszmei színvona­lának emelésével, tanítsák őket marxizmus-leninizmusra, neveljenek belőlük politikailag képzett, ön# datos kommunistákat.* Bátky László. A losonci állami gazdaság dolgozói 16 nappal hamarább befejezték a vetést A népszerűvé vált szocialista munkaverseny és az Októberi For­radalom tiszteletére tett felajánlá­sok nagyban segítették a losonci ál­lami gazdaság dolgozóit az őszi munkák idejében való elvégzésében. A verseny során egyes dolgozók között nagy mértékben kifejlődött az egyéni munkaverseny. Magyar János és Magyar István sertésgon­dozók kötelezettséget vállaltak, hogy a sertéseknél emelik a súly­gyarapodást. Adott szavukhoz hűen az előírt 0 55 kg-os napi súlygyara­podást 0.61 kg-ra emelték. A őszi munkákkal ls Jól haladtak. A sidi gazdaság dolgozói, akik vál­lalták, hogy az őszlek vetését 10 nappal a határidő előtt befejezik, a szocialista munkaverseny segítségé, vei jóval túlteljesítették ezt a köte­lezettségüket és pedig 16 nappal korábban. - A tornaijai gazdaság fejői 13-5 literes napi átlag hozamot értek el Sikeresen teljesítették felajánlá­saikat a tornaijai állami gazdaság dolgozói is. Különösen a tehenészet, ben születtek gyönyörű eredmények. Legszebb teljesítményeiket a szovjet tapasztalatok elsajátításának segít­ségével és Malinyinova szovjet fejő­nő munkamódszerének alkalmazá­sával érték el. így a rokitnyiki gaz­daság tehén gondozói, Fejes Barna­bás, Jurán József és Parta János bevezették a napi háromszori fejést., valamint a fejés előtti és utáni tőgy­masszázst, amivel a napi fejési átla­got 13.5 literre emelték. A nagykürtösi traktorosok elsők lettek a besztercebányai kerületben A nagykürtösi traktorosok Jól megszervezett munkával ég üzem­képes gépekkel indultak az ószi munkák nagy csatájátoa. A terv tel­jesítésében oroszlánrésze volt an­nak, hogy munkafelajánlásalkat pél­dásan teljesítették. November 9-ig 82.11 százalékban teljesítették az őszi munkák tervét- Megjtakaritot­tak 5776 liter üzemanyagot, ami pénzértékben 55.449 koronát tesz ki. A szocialista munkaversennyel és felajánlásokkal nagyban csök­kentették az önköltséget is, amivel további 136.000 koronát takarítot­tak meg. A nagykürtösi traktorál­lomáson van a kerület legjobb trak­toristája, Huszák István, aki az őszi munkák tervét 143.36 százalék­ra teljesítette és 429 liter üzesm. anyagot megtakarított. Huszák Ist­ván átlagos napi teljesítménye 9 hektár, évi tervét pedig 131.20 szá­zalékra teljesítette. A rimaszombati állami gaz­daság felajánlásai A rimaszombati állami gazdaság dolgozói az Októberi Forradalom tiszteletére tett felajánlások példás teljesítése után újabb kötelezettsé­get vállaltak Gottwald é s Sztálin elv­társak születésnapja tiszteletére. Er. tékes kötelezettségvállalásában Vég István, a petrecsi gazdaság dolgozója, kötelezte magát, hogy a sertéseknél az eddigi 0.54 kg-os súlygyarapodást 0.58 kg-ra emeli. Kostyál Adrianna és Jaska József teljesítették feL ajánlásaikat Kostyál Adrianna és Jaska Jó­zsef a sépi állami gazdaság tehené­szetében dolgoznak. Jó munkájuk­kai és a szovjet tapasztalatok el­sajátításával november 13 lg az át­lagos napi tejhozamot 8.3 literről 9 literre emelték. Most újabb szocia­lista munkaversenyre hívták ki a tehenészet dolgozóit a legjobb ,-fejő é s tehén gontiozók címének elérésé­ért. Balázs Tibor, Losowj t

Next

/
Thumbnails
Contents