Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-21 / 277. szám, péntek

1952 november 2

0 UJSZ0 3 Vádirat a Szlánszky Rudolf által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége ellen szoros kémkapcsolatban állt a jugoszláv katonai beosztottakkal, Ivanovics ezredessel és Ristic-s ezredessel, akit a bulgáriai Kosztovper mint kémet leplezett le. Arról, hogy milyen messzemenöek voltak ezeknek a piszkos és embertelen zsoldosoknak tervei. Reioin vallja, hogy már 1946_ban ,,Ivanovics ezredes azt mondta nekem, hogy Jugoszlávia egyelőre formálisan a Szovjetunió szövetségeseinek táborában áll, de éppúgy, mint itt. Csehszlovákiában, a többi népi demokráciában is ott vannak munkatárs lik, akiknek feladata további' ellenségeket megnyerni, akik a szovj etellenes vonalon fognak haladni és segítséget nyújta. nak Jugoszláviának céljai megvalósításában. Jugoszlávia ezen a vonalon a nyugati imperialista államok segítségére támaszkodik, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokra és feladata olyan helyzetet teremte ni, hogy az elkövetkező háborúban a népi demokratikus országok ne tudjanak védekezni a nyugat ellen, hanem be lehessen őket állítani a Szovjetunió elleni harcba. Továbbá azt mondta nekem, hogy Csehszlovákia nem az egyedüli állam, amely a nyugati államok és a jugoszláv kémszojgá lat érdekkörébe tartózik, hanem, hogy ®Tyen • mozgalmat már együttesen szerveznek Magyarországon, Bulgáriában, Lengyelországban és Romániában is. Különösen hangsúlyozta Csehszlovákia feladatát, tekintettel az erös nyugati hatásra, amely a masaryki és benesi hagyományoknak köszönhető." JV. Az összeesküvők, akik Szlánszky vezetésével teljesítették imperialista gazdáik utasításait, igyekeztek minden áron akadályozni a szocializmus építését Csehszlovákiában és megnehezíteni Csehszlovákia népe békés építőmunkáját. A szocializmus építésére Csehszlovákiában a kommunista párt világos irányvonalat adott — minél előbb likvidálni a megszállás és háború következményeit, megteremteni az előfeltételeket az ország szocialista átépítésére é

s ezzel a nép életszínvonalának fokozatos és állandó emelésére. Ennek a nép érdekében álló világos és egyedül helyes politikájának értelmében a párt a kétéves é

s az ötéves terv megalkotása é

s teljesítése során föigyekezetét arra összpontosította, hogy a nehézipar fejlesztésével megteremtse a szilárd és tartós alapot a nép jólétének szüntelen emelkedéséhez. Mint a Szovjetunió ta pasztalataí mondják, nincs más út a szocia lizmug győzelméhez és a dolgozók jólétének és boldogságának biztosítására. S ezéi't az összeesküvők, élükön Szlánszkyvai imperialista kenyéradóik utasításainak megfelelően mindent latbavetettek, hogy népünk örömteljes és boldog életének ez az alapja ki ne épülhessen. Hogy gonosztevő szándékaikkal a csehszlovák népgazdaság minden szakaszát befolyásolhassák, az összeesküvők a Pártközpont apparátusában külön szervet létesítettek — úgynevezett közgazdasági bizottságot, élén Frejkával, melynek tagjai válogatott kapitalista, ellenséges ele. mek voltak, mint Goldmann, Kárny, Jancsik, Kollár és mások. . A közgazdasági bizottság aknamunkájáról Szlánszky a következőket mondja: „E csoport ellenséges tevékenysége a közgazdasági bizottságban ugyancsak abban nyilvánult meg, hogy nem támogatták, hanem ellenkezőleg elhanyagolták a nehézipar fejlesztését..." Szlánszky utasítására Frejika a közgazdasági bizottsággal együtt már 1945 óta ellenséges kádereket állít a csehszlovák népgazdaság döntő szakaszaira, hogy ott aknamunkát folytassanak. Szlánszky erről ezt vallotta„Az általam bevezetett ellenséges pártellenes módszerek továbbá arra vezettek, hogy a pártapparátus nagyobb jogkörre tett szert, mint amilyenre igénye volt. Társaimmal együtt gyakran avatkoztam be az állami é

s gazdasági apparátusba, utasításokat adtam az állami és gazdasági hivatalok dolgozóinak, új embereket állítottam be, előléptettem és áthelyeztem a régieket, stb Ezt a miniszterek tudta nélkül és a párt nevében tettem, bárminemű választott pártszerv jóváhagyása nélkül". Frejka szándékosan, csaló módon 'nem állította be a kétéves tervbe a nehézipar fejlesztésének előkészítő munkálatait, bár világos volt számára, hogy az ötéves terv főképpen a nehézipar kiépítésére fog irányulni. Mind az ötéves terv tervezetének összeállításánál, mind a -megvalósítása folyamán az öszszeesküvők Szlánszkyval az élükön a szabokülönféle módszereive] akadályozták a yáBl és a nép törekvését a szocializmus felépítésére Csehszlovákiában. Szlánszky ezzel kapcsolatban így vall: ,,A csehszlovák népgazdaság tervezésében ez az ellenséges tevékenységünk abban nyilvánult meg, hogy a gazdasági tervek kidolgozásánál, amelyeken Frejka, Outrata. Goldmann és más társaim dolgoztak, a termelési feladatokat alacsonyan szabták meg, mert tudatosan nem számoltak a csehszlovák ipar termelőképességének teljes kihasználásával. Megnyilvánult ez továbbá abban, hogy a gazdasági tervek — mind a kétéves, mind az ötéves gazdasági terv, úgy voltak összeállítva, hogy lassítsák a nehézipar fejlődését. Hasonló módon akadályozták a tervezésnél a nyersanyagbázis bővítését. Ez a gazdasági tervezésben kifejtett ellenséges tevékenységünk nagy károkat okozott mindenekelőtt az ipari termelésben.'' Frejka így vall: ,,A tervbe szándékosan nem vettük fel" számos fontos vasérc és színesfémérc-lelöhely kihasználását s ezzel a kohóipart jelentős mértékben behozatalra szorítottuk, mégpedig éppen nyugatról. Az energetika és tüzelőanyag terén az ipar és a lakosság növekvő szükségletei és a termelés között olyan aránytalanságot idéztünk elő, hogy az áram- és tüzelöellátásban állandó zavarok voltak és kártevésünk következményeinek felszámolásához még hosszú időre lesz szükség. Óriási kártevést és szabotálást vittem végbe társaimmal együtt az egész iparban a beruházások helytelen elosztásával és improduktív beruházásokkal. Tettük ezt mind az új üzemek szervezésénél, mind a régiek újjáépítésénél, miközben az újjáépítés üiügye alatt számos még üzemképes objektumot lebontottunk és helyettük újakat építettünk az üzemi kapacitás jelentéktelen fokozásával. Ártottunk továbbá azzal is, hogy tudatosan, az ipari termelés csökkentésének szándékával alacsonyra terveztük a meglévő termelőképesség kihasználását. Kártevő és szabotáló módon terveztünk nemcsak a kohó-, energetikai és bányaiparban, hanem más iparágakban is, mint a vegyi-, fém-, és gépiparban." Azzal a céllal, hogy meghiúsítsák a szocializmus felépítését és fokozzák az országnak a kapitalista államoktól való függőségét, az összeesküvők fokozták a termelöipar beruházásait és csökkentették a beruházásokat a nyersanyagbázis kiterjesztésénél. A hazai nyersanyagok, a kőszén, vasérc, színesfémek, a pirit, a bauxit termelési terveiben alacsony termelési feladatokat irányoztak elö. ellentétben a nemzetgazdaság fejlesztésének szükségleteivel. Szlánszky erről így vall: „Továbbá azzal károsítottuk meg a csehszlovák népgazdaságot, hogy fékeztük, saját csehszlovák nyersanyagbázisunk fejlesztését. Igy például nem fokoztuk kellőképpen a hazai vasérc bányászását, amely a csehszlovák ipar egyik alapvető nyersanyaga, bár a vasérc Csehszlovákiában felfedezett lelőhelyei aránylag gazdagok. Hasonlóan nem fokoztuk a csehszlovák ipar számára fontos más nyersanyagok kitermelését sem, mint példáufc a pirit, színesfém, réz, ólom, cink stb. kitermelését. Mindezeket a nyersanyagokat külföldről, elsősorban a kapitalista országokból kellett behozni. Ily módon ellenséges tevékenységünk arra vezetett, hogy a csehszlovák gazdaság jelentős mértékben behozatalra szorult és függő viszonyban maradt a kapitalista országokkal." Ezenkívül Szlánszky ezt vallotta: „Ellenséges. tevékenységünk továbbá abban rejlett, hogy különböző fölösleges és célszerűtlen beruházásokat eszközöltünk. Például új üzemeket építettünk, miközben a meglévő azonos szakmájú üzemekben a termelékenység nem volt teljesen kihasználva. Sok esetben az egy műszaknak második műszakkal való kiegészítése ugyanolyan mértékben fokozta volna a termelést, mint az új üzemek építése." Az összeesküvők a csehszlovák népgazdaságnak ily módon az ipar kiépítésében milliárdos károkat okoztak azáltal, hogy tervezetek nélkül építettek, helytelenül osztották el az anyagi eszközöket, tudatosan szűk keresztmetszeteket okoztak az iparban, szabotálták a hazai nyersanyagok kitermelését és az intézkedéseket, melyek az épülő üzemek és vállalatok termelékenységének fokozását célozták. Nem lehet felsorolni az összeesküvők összes kártevő cseleketetét és számokban kifejezni a károkat, amelyeket gazdaságunknak és népünknek okoztak. Bizonyítékul elegendő néhány példát felsorolni. Igy például tervbevették és később meg is valósították egy hatalmas nitrogéngyár építését Martinovban. Azonban több tízmillió korona beruházása után 1950-ben az építkezést leállították és átvitték Lovosicébe. A trineci kohók újjáépítése, amelyet a közgazdasági bizottság hagyott jóvá, kétségkívül kártevő módon történt. Erről szól az ipari szakemberek véleményezése: . Azoknak a legfontosabb objektumoknak évi termelő kapacitása, amelyek még üzemképesek voltak, de felszámolták őket, kb. 530 millió Kčs-t tesz ki, ami azt jelenti, hogy 1948-tól 1952-ig az építkezés ilyen koncepciója a bizottság számítása szerint csupán termelőkapacitásban több mint 2 és félmilliárd Kčs kárt okozott. Ehhez hozzá kell még számítani a régi épületek kb. 360 millió Kčs összeget kitevő értékét, a bontási munkálatot, az áthelyezések költségeit és az új épületek építésének értékét. Kladnón a Konyev-üzemben négy nagyolvasztót bontottak le és három újat építettek kb. azonos termelőképességgel, ami 1 milliárd Kčs beruházást igényelt. A nép és a szocializmus iránti gyűlöletükben és az imperialisták szolgálatában az öszszeesküvök minden igyekezetükkel azon voltak, hogy akadályozzák mezőgazdaságunk • szocialista átépítését, hogy meghiúsítsák a ' falu szocializálását. Szlánszky Frankka 1 és más összeesküvőkkel együtt támogatta a kulákokat és földbirtokosokat. Szlánszky erről így vall: „Társammal, Jozef Frankkal együtt 1949-től kezdődően az állami gazdaságokra és erdőgazdaságokra fokozatosan több mint 4000 embert helyeztünk el, akiknek javarésze földbirtokosokból és más ellenséges elemekből állt s akiket 1948 februárja után reakciós tevékenység miatt félreállítottak." Frank így vall: „Ellenséges alapelvünk, melyet igyekeztünk keresztülvinni és megvalósítani, a falu szocializálásának meghiúsítására és a falu kapitalista elemeinek — a kulákok — megmentésére irányult... .. . Nem folytattunk következetes harcot a falusi gazdagok ellen, lehetővé tettük számukra, hogy belépjenek az egységes földműves szövetkezetekbe, pénzösszegeket fizettettünk ki kulákoknak, s a csehszlovák mezőgazdaság különböző szakaszaira fontos állásokba nemcsak kulákokat, hanem földbirtokosokat is elhelyeztünk." * * V. Az összeesküvők Szlánszky vezetésével meg akarták gátolni Csehszlovákiában a szocializmus felépítését és vissza akarták állítani a kapitalizmust. Elsősorban arra törekedtek, hogy gyöngítsék és megbontsák Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti testvéri kapcsolatokat és hogy Csehszlovákiát az imperializmus igájába hajtsák. Szlánszky ezt vallja: ». .. Az államellenes összeesküvők központja, melynek élén én álltam, a külpolitika terén meg akarta valósítani arra irányuló terveit, hogy Csehszlovákia külpolitikáját a Szovjetunió ellen orientálja és elszakítsa Csehszlovákiát a Szovjetunió vezette béketábortól és bevonja az amerikai-angol imperialisták támadó. tömbjébe.® A Szovjetunió elleni fanatikus gyűlölet vezette az összeesküvőket arra, hogy szabotálják kapcsolatainkat a Szovjetunióval, hogy gyöngítsék a Szovjetunió 'nemzetközi helyzetét é

s hogy politikánkkal, gazdaságunkkal é

s kultúránkkal az imperialista országok politikája, gazdasága és kultúrája felé orientálódjunk. C 1 e m e n t i s ahelyett, hogy következetesen a Szovjetunió békepolitikájának győzelméért harcolt volna a nemzetközi fórumokon, ahelyett, hogy minden erejével támogatta volna ezt a politikát es pellengére állította volna a háborús uszítókat, a valóságban a Szovjetunió helyzetének gyengítésére törekedett és az imperialisták kezére játszott. C1 e m e n t i s tudott a titói politika szovjetellenes irányáról és arról a törekvéséről, hogy a népi demokráciákat elszakítsa a Szovjetuniótól, maga köré tömörítse és az imperializmus táborába vonja. Tudott Jugoszlávia szovjetellenes cselszövéseiről, például Szlovén-Karintia és Trieszt kérdésében, sőt részben maga is segédkezett bennük. D e j e a n unszolására C1 e m e n t i s, hogy Csehszlovákiát a Nyugathoz kapcsolja, a külpolitikában a »harmadik erö<- politikáját akarta megvalósítani, melynek alapján megegyezésük szerint Csehszlovákia »nyugat és kelet közötti híddá«, vagyis az imperialista kalandorok játékszerévé vált volna. Clementis a következőket vallja erről: »D e j e a n folyvást arról igyekezett meggyőzni, hogy állásomból kifolyólag kövessek el mindent a Csehszlovákia és Franciaország közötti együttműködés megszilárdítása érdekében és ezzel aláássam a Szovjetunió befolyását Csehszlovákiában és egyengessem a nyugati befolyás útját.« Szlánszky, Clementis és társaik teljesítették az imperialisták kívánságát és minden lehetőt megtettek, hogy népszerűsítsék a nyugatos, kultúrás és az ú. n. amerikai életformát. Ezért 1950 közepéig lehetővé tették, hogy Csehszlovákiában működjön az ú. n. USIS, f az USA tájékoztató szolgálata), amely az embert elzüllesztő és megnyordtorító léha amerikai dollár-álkultúra, zene, film széleskörű propagációja mellett kémjelentések gyűjtésével és új kémek beszervezésével foglalkozott. Hasonló tevékenységet fejtettek ki az ú. n. »Brit tanács« alkalmazottai, akik hivatalos működésük — angol nyelvtanítás és különféle előadások rendezése — leple alatt kémkedéssel foglalkoztak. Ennek a nemzetközi jognak ellentmondó törvényellenes tevékenységnek következtében a »Brit tanács«-ot a csehszlovák kormány kívánságára 1950 májusában megszüntették. Ugyanígy támogatták az összeesküvés részesei azt a Csehszlovákia ellenés munkát, amelyet a francia kémszolgálat folytatott a prágai Ernest Denis-intézet leple alatt. Támogatták a »Jugoszláv Könyve vállalatot is, amely még jóval a Tito-klikk árulásának leleplezése után is kémtevékenység lepléül szolgált és a titóizmus gyilkos mérgét terjesztette. Szlánszky, Clementis, Gemind e r és társaik azzal a célzattal, hogy kompromittálják a csehszlovákiai népi/demokratikus rendszert és az imperialista politika szellemében Csehszlovákiát a Nyugathoz kössék, a nyugati államokba magas diplomáciai tisztviselőkként olyan embereket küldöttek, akiket jól ismertek, mint a csehszlovák nép ellenségeit. Ezek a diplomáciai tisztviselők elárulták Csehszlovákiát és ellenségeinkhez csatlakoztak. Ezek az emberek számos fontos kémjelentést tettek az imperialistáknak, sőt ellenséges rágalmakat terjesztettek népi demokratikus rendszerünkről és a Csehszlovákia ellen irányuló további felforgató tevékenység szervezőivé váltak azzal, hogy ügynököket és gyilkosokat küldtek Csehszlovákiába. Ezek közé tartoznak Houdek és Papán e k, Csehszlovákia egykori képviselői az ENSz-ben, Kratochvíl egykori angliai nagykövet, K o r b e 1, Csehszlovákia egykori ' jugoszláviai nagykövete, Richald Szlánszky, egykori teheráni csehszlovák ügyvivő, stb. Szlánszky erről így vall: »1948 februárja után lehetővé tettük, hogy sokan,, akiket a csehszlovák diplomáciai szolgálatban helyeztünk el, átpártolhassanak a kapitalista államokba szökött reakciós csehszlovák emigráció táborába, ahol az amerikai-angol imperialisták zsoldjában harcolnak a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság ellen. Ezzel az imperialista hírszerzőknek segítettünk, akik ezeket az embereket kémkedésre és más, a népi demokratikus Csehszlovákiával szemben ellenséges tevékenységre használják föl. Ezzel elősegítettük az áruló külföldi reakciós emigráció képviselőinek harcát, amelyet a nyugati imperialisták, különösen az amerikaiak kormánykörei és kémszolgálata irányítanak, és amelynek célja a népi demokratikus rendszer megdöntése Csehszlovákiában. Ezzel egyben kompromittáltuk a csehszlovákiai népi demokratikus rendszert a kapitalista államokban.« Az összeesküvők tudták, hogy a kormány soha sem járulna hozzá ezeknek az embereknek külföldre való küldéséhez és akik, magas hivatalukkal visszaélve meghamisították a káderanyagot és ezzel megtévesztették a párt és a kormány szerveit. Szlánszky azt vallja: »A külügyminisztérium vonalán is végrehajtottam az államellenes összeesküvő központ terveit. Társaimmal együtt ellenséges elemeket juttattam fontos funkciókba ebben a minisztériumban. És tovább: „Ezenkívül társaim, Bedrich G e m i n- d e r, Artúr London és Bedrich H á j e k, akiket javaslatomra kineveztek a háromtagú bizottságba, mely előkészítette és megtárgyalta a diplomáciai szolgálat többi funkciójának betöltését, a vezető személyiségeken «Jvül még számos további ellenséges elemet is állásba helyezett." További fontos csatorna, melyen keresztül az összeesküvők összekötötték Csehszlovákiát a nyugattal, a külkereskedelem volt. L ö b 1 elmondja, mit akartak ' elérni az összeesküvők ezen a téren: „A külkereskedelem segítségével összeláncolni a köztársaság gazdaságát a nyugattal olyannyira, hogy teljesen függő helyzetbe kerüljön a kapitalistáktól és így játékszerré ^áljon a nyugati imperialisták kezében." Az összeesküvők népszerűsítették Frejka felfogását az „érc. és nyersanyaghiányról" Csehszlovákiában és minden erejükkel igyekeztek a csehszlovák ipart függővé tenni a kapitalista államok szállításaitól. Margolius e kérdésben így vall: ' „Ez az áruló felfogás elzárta minden olyan igyekezet útját, amely meg akarta szüntetni a függést a kapitalista államokkal folytatott külkereskedelemtől és saját nyersanyagforrásokat keresett." Az összeesküvők egész sor olyan kereskedelmi szerződés megkötését vitték keresztül á kapitalista államokkal, amelyek Csehszlovákia számára kedvezőtlenek voltak és lehetőséget nyújtottak a kapitalistáknak arra, hogy a csehszlovák nép rovására gazdagodjanak. 1950 márciusában például L ö b 1, Marg o 1 i us és F i s c h 1 közreműködésével kereskedelmi és fizetési szerződést kötöttek Csehszlovákia és Izrael között. A szerződés Csehszlovákia rovására kimondja, hogy a Csehszlovákiából Izráelbe szállított áru mennyiségének 17 százalékát ténylegesen nem fizetik meg. A Nagy-Britanniával kötött ismert kormányközi kölcsönszerződésben Csehszlovákia kötelezi magát, hogy megfizeti az u. n. „1938. as müncheni kölcsönt", amely az angol és francia kapitalisták sápja volt a Csehszlovákia ellen Münchenben elkövetett árulásért. A kölcsön összege 2 milliárd Kčs volt, ebből 800 millió Kčs-t az emigránsok támogatására, többek között a Csehszlovákiából Pale«»-