Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-19 / 275. szám, szerda

U J szo 1952 november 19. Jól dolgozik a helyi pártszervezet, virágzó a szövetkezet, boldogan élnek a dolgozó parasztok Túróci csoportja az első helyen A komárom.szentpéteri szövetke. zet az elmúlt évben, azt lehet mon dani. hogy az egész járás területén az utolsó helyen kullogott, mert még 2,500.000 Kčs adóssága volt. A hiba abban rejlik, hogy a helyi párt. szervezet a kommunistákon keresztül nem irányította a szövetkezet vezetőségét és nem minden munka szakaszon voltak kommunisták. E miatt szervezetlenség állt be. A munkát csak reggelenként osztot. ták szét, nem voltak meg az áilan. dó munkacsoportok, etb. Hiba volt az is, hogy a szövetkezetnek olyan elnöke volt, aki nem rendelkezett elég szervezési tehetséggel és nem tudta vezetni a nagy gazdaságot. Ugyanakkor a szövetkezeti tagok nak két hektárt hagytak meg ház. táji gazdálkodásra, amiben szőlő is volt. A tagság így inkább a maga munkájával volt elfoglalva, mint. semhogy a szövetkezetbe ment vol. na dolgozni. Az egyénileg gazdálkodó gazdák látták a rossz példát maguk előtt, féltek a szövetkezeti gazdálkodástól. Az éwégi közgyűlésen a szövet, kezeti tagok komolyan elgondol, koztak a hibák felett és keresték a hátramaradás okát. Üj vezetőséget választottak Doce Bálinttal az élén. Az új vezetőség megalakította az állandit munkacsoportokat és a csoportok számára kijelölték ál. landó használatra a földet és ellátták őket a szükséges felszere, léssel. A csoportok élére a leg. jobb dolgozókat állították, akik. nél meg* volt az előfeltétel arra. hogy feladatuknak eleget tesznek. A háztáji gazdálkodások kérdé. s ével már előre foglalkozott az újjászervezett helyi pártszervezet ve. zet ősege. Határozatot fogadtak el, hogy a háztáji gazdálkodás nem lehet nagyobb mint 10 ár szőlő és 40 ár szántóföld. A határozatot a taggyűlés elé terjesztették, amely azt jóváhagyta. A kommunisták meggyőző tevé. l$e»ységet folytattak ezzel a kérdéssel kapcsolatban és saját ma. .guk példát mutattak a többi sző. vetkezeti tagoknak. A szövetkezet taggyűlése elfogadta a háztáji gazdálkodások csökkenté, séröl szóló határozatot. A helyi pártszervezet vezetősége az idén már irányítja a szövetkezetet a kommunistákon keresztül és értekezleteire meghívja a ezövetke. zet elnökét, aki tájékoztatást ad a szövetkezeti munkák folyamatáról, a hiányosságokról és az eredmé. nyékről. Az ilyen munkaniegszervezés mellett és annak következtében, hogy a helyi pártszervezet m köz. ségben a vezető erő, amely tan á osol. Irányít és lionkrétan vezeti a szövetkezetet. a Bzentpéteri w/.ö vetkezet az ógyallai járásban a legjobb szövetkezetek közé tartó. Kik. A gazdálkodás jő eredménnyel járt. A mult évi adósságukat a szövet, kezet kifize'' \ sőt emellett még a munkaegységek értéke se nagyon csökkent. Hatvan korona előleget adnak egy munkaegységre, a többit a zárszámadás után fizetik ki. A jó példa nagy hatással volt az egyénileg gazdálkodókra. A párt. és kormányhatározat után 115.en léptek be p szövetkezetbe. Az egyé. nileg gazdálkodók látták, hogy a szövetkezetiek a gabonaféléknél átlag 21 mŕzsa hektárhozamot értek el, amíg a magángazdálkodóknál csak 9—12 mázsa volt az átlagos termés hektáronkánt. Hogy a7. elkövetkezendő évben eredményeiket még jobban fokoz, zák, a szentpéteri szövetkezeti ta. gok igen nagy gondot fordítottak az őszi munkákra. Az agrotechnikai terveket betartották. Pontos terv szerint dolgoztak, amelyet előre megtárgyaltak a taggyűlésen. Az egyes csoportok és csapatok tervét külön.kiilön megtárgyalták. Hogy a tervet idő előtt teljesítsék, szocialista niunkaversenyt indítottak és 38.000 Kés értékű kő. telezettségvállalásokat tettek az SzKP XIX. kongresszusának tisz. teletére. Ennek következtében a középszántást november 6-ig százszázalékra elvégezték. A mélyszántás tervét 95 százalékra tel. jesftefték és kizárólag csak elö. hántós ekével dolgoztak. A tagok munkafegyelme olyan jó, hogy a traktorállomás alig bírt annyit felszántani, mint amennyit a ta. gok naponta elvetettek. A kapások betakarítását ls elvé gezték már. A szövetkezet saját munkáján kívül bevet 280 hektár földet, amit a magánosok elhagy, tak. Itt a középszántás idejét 5 nap. pal. » vetését 8 cal. a kukoricasze dését 10. a cukorrépa betakarítását 5. a burgonya betakarítását 4. a dohány felszedés idejét pedig 7 nap. pal megrövidítették. Kötelezettség, vállalásukat túlteljesítették és így 40.000 Kčs t takarítottak meg a szövetkezetnek. Az öszi munkákban a legjobban Turócd elvtárs csoportja dolgozott. Ez a csoport túlnyomórészben fia. talokból áll. Arrúg a Turócl.csoport nem került az első helyre, addig mindenki kinevette őket, mert hisz »csupa gyerekekből« tevődött össze. Most azonban már nagy tekintélyre tett szert. A főérdemet Sutka Ist. ván szerezte, aki napi normáját 150 százalékra teljesítette, ö mint idő sebb sokszor elbeszélgetett fiatal társaival, hogy neki, hogy kellett küszködnie az élet fenntartásáért, amikor még a nagybirtokos bérese volt. Az ifjúság soraiból a legkiválóbb munkát Bohut András és Zsi. Iák György végezték. A dohá ny munkáktól különösen Tóth Lajos tűnt ki, akit a szövet, kezet jó munkájáért 14 napos üdüléssel tüntetett ki. Rajta kívül Ba. lányi Mihály és Pivoda Vilmos is résztvett a tátralomnici üdülteté. sen. A kukoricatörésben Hegedűs Fe. renc. Pivoda Mária. Bízik Irén és Kollár Irén tűnitek ki jó munkájuk, kai. akik normájukat 180—200 szá. aalékra teljsítették. Dicséretet ér. demel az 52 éves Kerekes Ilona is, aki azelőtt béresasszony volt, to. vábbá Dudás Mária, a helyi párt. szervezet tagja. Ezek az elvtársnők már kora reggel munkához láttak és bebizonyították, hogy minden törekvésük a szocializmus mielőbbi kiépítése. Dusek Jaroszláv. Magyarhegymegen is megalakífotiák az egységes földműves szövetkezetet Rimaszombattól alig pár kilómé, terre van Magyarhegymeg, de ez a pár kilométer mégis elég arra, hogy vasútállomás hiányában egészen el. zárttá tegye a falut. A meggyőző tevékenység igy nehezen jutott be a községbe, de ugyanakkor a reakció nagyon jó hasznát vette az elzártságnak. Könnyű volt a epeku. lánsoknak elhitetniök a" falu népé. vei, hogy a dimbes-dombos határ ban nem lehet géppel szántani. Csakhogy a hazudozást itt sem le. hetett a végtelenségig folytatni. Az aratást a községben' gépmunkával végezték, és bebizonyult, hogy igen. is, ha hozzáértő gépkezelő ül a gépen, még a magyarhegymegi határ, ban is lehet használni az ember, munkáját megkönnyítő gépet. Elérkezett az öszi munkák ideje. A reakció megint hatalmas propa. gandát folytatott. Sikerült elérnie azt, hogy a földművesek megint külön-külön kézierövel és igavonó állatokkal láttak munkához. Igy aztán nem csoda, hogy amíg a szomszédos szövetkezetekben máirég elvetettek, addig ebben a köz ségben a földművesek vetőmagja még zsákokban van. A becsületes kis. és középparasztok rájöttek air. ra, hogy helytelenül jártak el. Hogy jóvátegyék a hibát, elhatározták, hogy megalakítják az egységes földműves szövetkezetet. Az ered mény az lett, hogy egy két epeku. lánst kivéve az egész község egy. öntetűen belépett a szövetkezetbe. A fiatal szövetkezet tagjai már most készülődnek arra. hogy a téli hónapokat alaposan kihasználják az állatok összpontosítására szükséges istállók átalakítására. Agonás János, Ozsgya. A Csányó-család félévi jövedelme: 58 916 korona és 43 mázsa természetbeni A dunaszerdahelyi mezőgazdasági kiállításon láthatjuk a közös gazdálkodás eddigi eredményét. Meggyőződhetünk arról, hogy már minden faluban vannak újtípusú dolgozó parasztok, akik rátértek a haladás útjára. Megemlítek egy példát. Csányó Lajos, gelei szövetkezeti tag öttagú családjának félesztendei keresete 1133 munkaegység után 58.916 Kčs, továbbá 22.66 mázsa búza, 11.33 mázsa árpa, 5.65 mázsa rozs, 5 mázsa kukorica és félhektár föld háztáji gazdálkodásra. Csányó Lajos a múltban sohasem tudott ilyen eredményt elérni és életszínvonala sem volt soha olyan magas, mint ma. A kiállítás külön foglalkozik a legjobb traktorosokkal, kombájnosokkal és gépjavítókkal. A tavaszon Horváth Sándor 273, Zátori Sándor 261, Cseh Sándor pedig 259 százalékra teljesítetté tervét. Rácz és Décsi újítók a javításban 500 százalékos teljesítményt értek el. Dzurilla János évi tervét november 6-ig 291 százalékra teljesítette. Az állattenyésztésből a várkonyi állattenyésztési csoport szereplését kell megemlíteni, amely megmutatja, milyen nagy jelentőségük van a jól berendezett baromfifarmoknak. A várkonyi állami gazdaság dolgozói ezt azzal is alátámasztották, hogy október 30-ig a terven felül beadtak 58.404 darab tojást. Havran Ferencné, Dunaszerdahely. Gyönyörűen berendezett erdei villában üdülnek szövetkezeteink dolgozói November 2-án a szerafinai üdülőtelepre 40 szövetkezeti dolgozó ér kezett az ország különböző részeiből. Egy heti üdülésre jöttünk. Gyönyörű táj és szépen berendezett erdei villa várt bennünket, amely minden várakozásunkat felülmúlta. Ellátásunk kitűnő, szórakozásból is bőven jut, mind a sport, mind kulturális téren. A kapitalista világban ilyen helyeken a dolgozók legfeljebb csak mint szolgák lehettek. Ugyanott ma munkáscsizmák tapossák a parkettet, legjobb munkásaink és munkásnöink üdülnek ott és kényelmes fotelekben tanulmányozzák a szocialista irodáimat. Élvezik a jó munkával kiérdemelt pihenőt, e a szabadságot, melyet a Szovjetunióval együtt népünk és pártunk kiharcolt a dolgozó nép számára. A vitaestéken mindenki a legnagyobb hévvel és lelkesedéssel vesz részt s ez biztosítja a szövetkezetekben a jövőben még jobb munkát. Látni az arcokon a megelégedettséget, s az elszántságot a béke megvédésére, melyet semmiféle reakció nem fog megtörni soha. Ajánlom a szövetkezeti tagoknak, akik ki vannak jelölve az üdülésre, ragadják meg az alkalmat és jöjjenek ide. Jöjjenek, mert itt nemcsak üdülni fognak, de a különböző vidékekről összejött szövetkezeti tagok tapasztalatainak kicserélése, megbeszélése folytán sok hasznos dolgot tanulhatnak. Igy születik meg az igazi közösségérzés, kapcsolat a szövetkezeti tagok között, amely biztosítja számunkra munkánk sikerét s a nagyobb darab kenyeret. Jelszavunk legyen: még jobb munkával harcolunk a világbékéért. Rák Móric, Kéménd. Osztályöntudatos és becsületes dolgozókat a melétei helyi Nemzeti Bizottságba! A tornaijai járás 56 községe kö zül 55 község dolgozó parasztsága megértette, hogy közös gazdálkodással sokkal többet, olcsóbban és jobban lehet termelni, mint az elavult gazdálkodási móddal. De mi okozta azt, 4iogy az 56-ik községben, vagyis Melétén még mindig nem alakították meg a szövetkezetet? Ha a dolgoknak jobban a mélyére nézünk, ebben a községben is meg lehet találni a tulajdonképpeni okot. Ki ne ismerné Kuchár Emil volt kormánybiztos urat? Kuchár földjeit mindig szegényemberekkel müveitette. Ma sem változtatott sokat életmódján. Az idén pl. min. den nagyobb lelkiismeretfurdalás nélkül megmüveletlenül hagyott 5 hektár földet, mert hát neki nem ízlett a munka. Dolgozó népünket ezzel megkárosította 25 mázsa kenyérgabonával, 3 mázsa kukoricával, 4 mázsa burgonyával, 500 tojással, 300 kg hússal és 450 liter tejjel. A dolgozók gyermekeitől sajnálta a tejet, de sajátmagáról azért gondoskodik. A házától 3 kilométerre lévő erdőben feketén sertést vágott. Csoda-e tehát, hogy egy ilyen ember ellensége a szövetekzetnek, ahol csak tud, árt a közös ügynek. Kuchár úr természetesen minden | erejéből azon van, hogy visszatarti sa a falu népét a szövetkezet megalakításától. D

e ezer, a téren a helyi Nemzeti Bizottság is hibás. Miért engedi, hogy <-. spekuláns agitációja erősebb legyen, mint a becsületes meggyőző tevékenység. De mit várhatunk a* olyan helyi Nemzeti Bizottságt ,1, melynek tagjai maguk sem viselik túlságosan szívükön a szövetkezet megalakításának ügyét. Amikor például a járásról kijöttek, hogy megbeszéljék a teendőket, a funkcionáriusok egyáltalán el sem jöttek az ülésre. Az elnökön é

a négy plénum-ta,*on kívül mind távolmaradtak. E ék István iskolaügyi előadó például azt hozta fel kifogásul, hogy nem ér rá gyűlésezni, neki szántania kell. Nagyon helyes, hogy a szántással törődik, de azt viszont senki sem hiszi ei neki, hogy este 8 órakor ökrökkel szántani tudjon. Hasonló beszédekkel álltak elő a helyi Nemzeti Bizottság többi tagjai is. Ilyen körülmények közt nem lehet szövetkezetet építeni. A vezetőséget tehát le kell váltani és becsületes munkásokat állítani helyűkbe, akik meg tudják győzni a falu né-' pét és akik a községet bátran vezetik a szocializmus felé. Reményi József, Sztárnya Ivanicén minden becsületes dolgozó paraszt tagja a szövetkezetnek Az EFSz.ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló párt. és kormányhatározat megjelenéséig Ivanicén régimódi gazdálkodást folytattak. Igy természetesen a földművesek nem tudtak annyit termelni, hogy az állam iránti köteles, ségüknek eleget tegyenek, s ezért a község mindig hátulkullogott. A hosszas küszködésnek azonban még. is az lett a vége, hogy a becsületes kis- és középföldmüvesek elhatároz, ták, hogy felhagynak a régimódi gazdálkodással- és új életet kezd-e. nek. Alapos megbeszélések után megalakították a Hl. típusú szövetkezetet. , A szövetkezet vezetősége azonnal munkához látott. Pontos terve-f készített és azonnal hozzáláttak a föl. dek tagosításához. Ma már a szövetkezet befejezte az őszi vetést és a mélyszántásban is jól halad. Közben az állatok összpontosításáról sem feledkezett meg. Már a meg •alakuláskor egy nagy pajtát á-tala. kítottak sertéshizlaldának, ahol 107 sertést helyeztek el. November 8_án és 9-én a szarvasmarhákat is összpontosították s ami még hátra van, azt is a legrövidebb időn belül kö. zös fedél alaitt helyezik el. Nem feledkezhetünk meg azokról, akik különös érdemet szereztek ab. ban, hogy Ivanicén megalakult és hogy főleg jó ' kon halad a szö. vetkezet. Elsősorban is Tóth Béla gazdát és Fejes István zootechni. kust kell megemlítem. De kivette a részét a munkából Nagy Péter 74 éves szövetkezeti tag, továbbá Csomós Géza, Tóth Miklós, Toto Kál. mán és Fejes Árpád szövetkezeti tagok is. Nem lehetett volna elérni ezt az eredményt, ha a helyi Nem. zeti Bizottság és egyúttal a járási Nemzeti Bizottság is nem nyújtott volna olyan segítséget a falu dolgo. zó népének. Hoferica Károly, Ivanice. A begyűjtési dolgozók leleplezték Lovász Mária üzérkedését Lovász Máiia 14 hektáros kulák, asszony fiával együtt gazdálkodik. Lovásznénak eddig nem voltak gondjai a beadási kötelezettség miatt, mert hisz leánya, mint a mo. csono'ki helyi Nemzeti Bizottság tervezője, egyengette az útat. 1951 ben a 14 hektár földből már csak 10 hektárt tervezett be. az idén pe. dig már csak 9 hektár szerepel a kulákasszony listáján. Az idén kji. korica beadását 130 kg mai túltel jesítette. Ezit nem ezért tette, hogy azzal előbbre vigy~ közei-látásunk ügyét, hanem azért, hogy fátyolt húzzon szBbotálásaira. Félt. hogy esetleg a begyűjtési szervek ellátó, gatnak hozzá és az udvaron a szá. rítóban megtalálják a 45 mázsa csöves kukoricát és esetleg megkér, dezik tőle. hogy »ez meg hol termett« ? A kulákasszony lánya elintézte, hogy anyja túlteljesíthesse a kuko. ricabeadást, még pedig olyan mó. don. hogy saját maguknak csaik 14 mázsát írt elő. ugyanakkor 9 hektáros gazdálkodóknak 25—30 mázsa kukoricát is előírt. Lovász Mária sertéshúsbeadása 547 kg, szarvasmarha beadási kötelezettsége pedig 414 kg. Ebből még egy dekát sem adot be. Most is van mivel takaróznia. Az ti gyes kulák, leány ugyanis a beadást december hónapra tervezte. Csakhogy a be. gyűjtési szervek rájöttek a spekulálásra és megteszik a szükséges intézked ések e t. Mennyivel másképp járnak el a becsületes kis. és középföldmüve. sek. Szikora Géza 1.57 hektáros földműves sertéshús beadását be. csületesen teljesítette. 74 kg helyett 76 kg-ot adott be. Tojásbeadását is túlteljesítette. Hasconlóképpen Szta. chó János kisgazda is túlteljesítette beadását tojásban és baromfiban. r >lgár József, a vágsellyei járás begyűjtési meghatalmazottja. Goromba bánásmóddal nem lehet fokozni az állatok hasznosságát A nagypakai EFSz tehénistállójá ban egy lovat is tartanak, amellyel a trágyát hordják ki és a takar, mányt szállítják az istállóba. A ló szörnyű állapotban van. Kezelője. Brúder István ugyanis olyan gorombán bánik vele. hogy még attól sem riad vissza, hogy vasvillával összeszurkálja. Nemrég betörte a ló orrát villanyéllel. Brúder István a többi állattal is így bánik. A tehe neket vMlanyéllel üti.veri, és meg. rugdossa, még ha nagyhasú tehén. ről van szó. akkor is. Az állatok a durva bánásmód miatt úgy félnek minden embertől, hogy bizony alig lehet hozzájuk közeledni. Brúder Istvánnak tudnia kellett volna, hogy ilyen bánásmóddal nem lehet az állattenyésztést fokozni. A szövetkezeti tagok Brúder Istvánt, aki jelenleg iskolázáson vett részt, visszahívták a tanfolyamról és egy. úttal nem engedik meg többé, hogy az állatok közé menjen. Bulla Lajos, Somorja. \