Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-18 / 274. szám, kedd

1952 november 18 U J SZO 3 Az EFSz-ek mintaszabályzat tervezete felépítésére, stb. és nem szabad fel. használni a tagok között való szét. osztásra. Az oszthatatlan alapra a szövet kez»"1 évente az egész pénzjövede Itrtn legalább 7 % .át és legfeljebb lü%_át osztja te. b) Vetőmagok és palánták alapja és takarmányalap. A termésből évente elkülöníti a vetőmagvak és palánták alapjára azt a mennyiséget amely szükséges lesz a veteshez és ültetéshez a jövő évben. A takarmányalapba azokat a takarmányokat osztja be. amelyek a jövő term sig szükségesek lesznek a közös szövetkezeti gazdálkodás ban lévő összes állatok etetésére. Rossz termés esetére a termékek egy részét elkülöníti a vetőmagvak és takarmányok érinthetetlen és évente felújított biztosítási alapjá ra; a biztosítási alapra való jutta tásnak a vetőmagvak és takarmá. nyok alapjára juttatott mennyiség legkevesebb tíz tizenöt százalékát kell kitennie. A taggyűlés az eL nökség javaslatára- minden évben elhatározza, hogy az évi vetőmag és takarmányszükségletnek milyen részét h el ezi a biztosítási alapba. A vetőmagalapba és a biztosítási alapba tartozó, valamint a takar, mányalapba tartozó készletek el. adása tilos. c) Szociális alap. A szövetkezet szociális alapot lé tesíit és egészít ki a tagokról való szociális gondoskodás biztosítására. A szociális ala;- eszközeiből fedezi a szövetkezet a szövetkezeti tagok be tegbiztosításának illetékét segítsé. get nyújt a tagoknak vagy család, tagjaiknak abban az esetben, ha nem az ő h.bájukból történt mun kaképtelenség áll be, vagy pedig más szükséges szociális esetekben. E célokra évente a szociális alap ra az összpénzjövedelem legfeljebb 3%.át és megfelelő természetbeni részt juttat. d) Kulturális alap. A szövetkezet ' kulturális alapot léte;*t. amelynek eszközeiből fedezi a kjjltúrszükségletek költségeit, va. lamint a tagok szak. és politikai nevelését, tanulmányi utak rende zését. szakirodalom beszerzését, stb. Erre a célra minden évben egész pénzjôvedelméneľr legfeljebb l%.át juttatja. vn. A MUNKÁK MEGSZERVEZÉSE ÉS JUTALMAZÁSA ÉS A MUNKAFEGYELEM. 15. "ikkely. A szövetkezeti gazdálkodásban tz összes munkákat a szövetkezet tag jai végzik személyesen a taggyűlés által jóváhagyott házimunkarend szabályai alapján. Munkabérviszonyba csupán olyan személyeket lehet felfogadni, akik nek külön képzettségük és szakiéi, készültségük van (agronómus. köny. velő. stb.). ha szövetkezet ezeket a dolgozókat nem szerezheti meg saját t'fjai közül. Bérért dolg-zó munkaerők ideig lenes alkalmazása csak kivételesen van megengedve, ha a szövetkezet tagjai teljes munkaerejének kihasz nálása mellett sem tudják maguk elvégezni a csúcsmunkákat; bé ért dolgozó munkaerőket lehet felfogad ni építkezési ""unkákra is. ha nem lehet őket elvOgeznii sajá. munka erőkkel. 16. cikkely. Az elnökség a taggyűlés jóváha gyásával a szövetkezet tagjait ál landó munkacsoportok bit osztja be kinevezi és visszahívja e csoportok vezetőit. Az állandó munkacsoport a szövetkezeti gazdálkodás alapvető termelési egysége. A nezei munkacsoportokat leg. kevesebb egy vetési eljárás idejére awkítják meg. Az elnökség minden egyes mun kacsoporthoz a dűlőket vagy azok részeit az egész vetési eljárás ide jére osztja be. ugyanígy a szükséges szerszámokat, fogatokat, szövetke zeti gépeket és esetleg gazdasági épületeket is. A munkacsoportoka,

t az állatte. nyészt-ésben az egyes tenyészetek számára létesítik; ha az állatte. nyésztéi kisebbméretü, akkor léte sítnek egy munkacsoportot az állat tenyésztési termelés számára és KÍ. sebb szakaszokat az egyes tényé, szetek számára. Az elnökség minden munkaeso porthoz két liárom évre osztja be az állatokat, valamint a szükséges leltárt, istállókat és más szükséges épületeket és fogatokat is. A földek, élő és holt leltár, vala. mint épülete) beosztásáról két pél dányban jegyzői önyvet készítenek, amelyet a szövetkezet elnöke és a munkacsoport vezetője írnak alá. A csoport egyes tagjainak mun kafeladatait a munkacsoport veze. tője határozza meg. aki köteles a lehető legcélszerűbben kihasználni a csopo i minden egyes tagjának ké. pességeit és tapasztalatait; emel lett nem szabad befolyásoltatnia magát baráti vagy rokonsági vi szonytól és csupán a szövetkezeti tagok szakképzettségét, tapasztala, tait és képességeit kell tekintetbe vennie. Az állapotos és szoptató asszo nyoknak könnyebb munkát kel'l ki osztani és a szülés előtt egy hónap, ra. valamint a szülés után hat hétre egyáltalán mentesíteni kell őket a munkától. Ezen idő tartamára az utolsó 12 hónap alatt ledolgozott munkaegységek számának tízsžáza lékát Ismerik el nekik. A szövetkezeti tagoknak a szövet, kezet iskoláztatásuk ideje alatt na ponta 0.5—2 munkaegységet nyújt a taggyűlés határozata szerint. Az elnökség szükség szerint épílt kezéai munkacsoportot állit fel a tervezet, szövetkezeti építkezések megvalósítás ' szükséges méret ben. A munkacsoportok vezetői műkő. désükben a szövetkezet elnöke Iá vannak rendelv A munkacsopor tok vezetői kötelesek megtárgyalni a csoport feladatainak teljesítését csoportjuk szövetkezeti tagjaival tartott munkamegbeszéléseken. A műszaki növények, kapásnövé. nyék. zöldségfélék, magtermelő te riiletrés7,«k és más kultúrák meg. művelése számára, amelyek rend . kívüli gondosságot és sok kézimun. kát igényelnek, a csoport keretében szakaszokat létesítenek, amelyekre a kultúrákat leg' ívesebb egy év tartamára rábízzák. Az elnökség a szaka.zok vezetőit a csoportvezetővel való megegye zés alap j n állapítja meg. 17. cikkely Az összes mezőgazdasági munká kat a szövetkezetben akkordban végzik. Minden egyes munkára olyan teljesítményi normát állapíta nak meg. amelyet a lelkiismerete, sen dolgozó szövetkezetesek teljesí. teni tudnaik; emellett tekintetbe ve szik az igásállat, gépek és földek állapotát. Az elnökség kidolgozza a teljesítményi normák javaslatát mindenfajta munkára és munka egységekben való értékelésüket; a teljesítményi normák munkaegysé. gekben való értékelésénél tekintetbe veszik a munkát, nehézségét, szőve, vényességét és fontosságát és a munkák elvégzéséhez szükséges szakképzettséget. Ennek alapján azután minden munkát, például egy hektár fel szántását, egy hektár bevetését munkaegységekben értékelnek. A teljesítményi normákat és azok nak munkaegységekben való értéke, lését a -aggyülés hagyja jóvá. A taggyűlés megállapítja a mun. kaegységek számát, amelyet minden szövetkezeti tag köteles ledolgozni, a munkaegységek kötelező száma nak nem szabad 180 nál kevesebb, nek lennie és kisgyermekes anyák, nál 120 munkaegységnél kevesebb nek iennie. A taggyűlés a mun. kaegységek legkisebb kőtelező szá mit 120-ra szállíthatja le. azonban csak kivételes esetekben, kevésbbé munkaképes „agoknál. Az elnökség dönti el. hogy az egyes tagoknak milyen számú munkaegységet kell ledolgozniok az egyes munkasza kokban, hogy biztosítsák a munká. nak agrotechnikai időtartamok alatt való elvégzését. A munkacsoport vezetője naponta átveszi és beírja a munkát, amelyet a csoport tagjai végeztek és legalább hetenként egyszer igazolja a tagok munkafeljegyzéseit. Minden héten benyújtja a könyvelőhöz a munkaegységek elszámolására szolgáló kimutatást, amelyet az elnök igazol. Az elnökség havonta kifüggeszti a szövetkezeti tagok azon jegyzékét, amelyben fel van tüntetve hogy a szövetkezet egyes tagjai hány mun kaegységet dolgoztak le az elmúlt hónap alatt. Legkésőbb a következő év január 31-ig legalább 14 nappal a taggvülés előtt, amelynek gondoskodnia kell a szövetkezet jövedelmének szétosztásáról az elnökség táblázatot függeszt ki, amelyben feltünteti a szövetkezet minden egyes tagja által a mult évben ledolgozott munkaegységek teljes számát, és a jövedelmet, amely a végső elszámolás alapján az egyes tagokat megilleti Ezt a kimutatást az elnök a könyvelő és a munkacsoport vezetője Írják alá. 18. cikkely. A ledolgozott munkaegységekre a szövetkezet a tagoknak az év folya mán előlegeket folyósít készpénzben azon összeg 50 százalékig ,amely egv munkaegységre valószínűség szerint pénzhen esik. A taggyűlés engedélyezheti a járási nemzeti bizottság jóváhagyásával teljesen kivételes szociális esetekben és ha ezt megengedi a szövetkezet pénzügyi állapota, az egyes fizetési időszakokra a tagoknak a munkaegység valószínű pénzértéke 70 százaléká nak előlegezését. A természetben fizetett előlegek magasságát és fajtáját az elnökség határozza meg a termésbetakarítás állapota alapján, tmégpedig ügy, hogy a fennmaradó munkaegységek számára, amelyeket a termésbetakarítástól az év végéig fognak ledolgozni, kellő mennyiségű természetbeni maradjon. Amennyiben nem teljesítették teljes egészében az államnak való beadást, a szövetkezet a tagoknak gabona és burgonyaelőlegeket nyújthat a ledolgozott munkaegységekre úgy, hogy a kiadott előlegek telies mennyisége ne lépje túl a már beadott mennyiség 15 százalékát a gabonában és 10 százalékát a burgonyában. Az adott előlegeket a szövetkezet az éwégl végleges számadásnál számolja el a tagokkal. 19. cikkelv. A taggyűlés annak a munkacsoportnak, vagy azoknak az egyes szövetkezeti tagoknak, akik a szövetkezet számukra megszabott egészévi termelési tervében túllépték termelési feladatukat. pótjutalmat juttat. A pótjutalmat természetben vagy pénzben nyújtják a csoport, szakasz vagy egves szövetkezeti ta«rok által a meghatározott terven felül elért termékek 50 százalékos mennyiségéig. A pótjutalmat csak akkor lehet természetben nyújtani, ha a szövetkezet teljesítette az államnak való beadást az illető termékben vagy termékfajtában és ha kellőképpen biztosította a vetőmag és takarmányalapokat: az állattenyésztésben csak akkor, ha a szövetkezet az illető tenyészetben teliesítette beadási feladatait, valamint a tervezett állományt is. Ha a pótjutalmat ily módon nem adhatják ki természetben, pénzben fizetik ki. A taggyűlés dönt arról is, mily mennyiségben tudják be és jitaljá.k kj a pótjutalmat a szövetkezet elnökének, a munkacsoportok vezetőinek és a szövetkezet más dolgozóinak, akik érdemeket szereztek a tervezett termelési feladatok túllépésében. 20. cikkely. A szövetkezet minden tagja köteles személyesen dolgozni a szövetkezetben, rendesen és gondosan végezni munkáját, szem előtt tartani a szövetkezet elnökének, a munka csoportok és csapatok vezetőinek utasításait, betartani a munkafegyelmet és úgy' teljesíteni feladatait, hogy magas termés hozamokat érjenek el, magasfokú hasznosságot érjenek el a gazdasági állatoknál és a gépek és fogatok teljes kihasználását is elérjék. Ha a szövetkezeti tag elhanyagolja szövetkezeti munkáját, hanyagul végzi a rábízott munkát, vagy megszegi a munkafegyelmet, az elnökség feladatul róhatja rá a rosszul végzett munka Ismételt elvégzését munkaegységek beszámítása nélkül, a házimunkaszabályzat értelmében óvó figyelmeztetésben és megdorgáiásban részesítheti a taggyűlés előtt és megbüntetheti 5 munkaegység elvesztéséig terjedően, stb. Ha ezek a tag megjavítására irányuló intézkedések hatástalanok maradnak, a taggyűlés elnöksége az ilyen tag kizárását javasolja. 21. cikkely. Minden tag köteles óvni a szövet kezeti tulajdont és gazdaságosan bánni vele. A szövetkezet azon tagjának. ,aki durva hanyagsággal kárt okozott a szövetkezeti tulajdonban, az elnökség az így keletkezett kárt megtérítés céljából számlájára írja. A'közös szövetkezeti tulajdonnak bárminemű meglopását, a szövetkezet marhaállományának és többi vagyonának, a gép és traktorállomás gépeinek szándékos megrongálását a szövetkezet közös érdekeinek elárulását a nép ellenségeinek nyújtott segítségnek tekintjük. Azon személyek ellen, akik ily büntettet követtek el, megteszik a büntető feljelen tést és folyamatba teszik ellenük a büntető eljárást. vm. A SZÖVETKEZET IGAZGATÁSA. 22. cikkely. A szövetkezet ügyeit a taggyűlés igazgatja; a taggyűlések közti időben a szövetkezet igazgatását a taggyűlés által megválasztott elnökség irányltja. A taggyűlés a szövetkezet legfelsőbb szerve. A taggyűlés; a) elfogadja a szövetkezet alapszabályait, b) a szövetkezet tagjainak soraiból megválasztja az elnököt és az elnökség többi tagjait, valamint a szám vizsgálóbizottságot. c) tagokat vesz fel és zár ki, d) jóváhagyja az egészévi termelési tervet, költségvetést, továbbá a gép és traktorállomással kötött egész évre szóló szerződést. e) jóváhagyja a pénzbeli és természetbeni jövedelmek szétosztását, a közös alapokra való juttatásokat, az évi jelentést és a zárszámadást, f) jóváhagyja a számvizsgálóbi. zottság jelentését, g) jóváhagyja a teljesitménynormákat, a munkáknak munkaegységekben történő értékelését és megszabja a pótjutalom magasságát, h) jóváhagyja a házi munkaszabályzatot, i) jóváhagyja a pénzintézetektől való kölcsön felvételeket, és a szociális és kultúrális alapból való kifizetéseket, j) dönt minden további ügyben, amelyhez a szabályzatok értelmében szükséges a jóváhagyása. Az elnökségnek többi, az ösz. szes olyan kérdésekben való döntései, és mindazon határo. zatok, amelyek kimondottan a taggyűlést illetik meg, a taggyűlés jóváhagyása nélkül érvénytelenek. A taggyűlés érvényesen határozhat, ha legalább a tagok fele jelen van. A szövetkezet elnökének, az elnök ség, a feltilvizsgálóbizottság tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról, a tagnak a szövetkezetből való kizárásáról, a pénzbeli és termé szetbeni jövedelmek kiosztásáról, és a zárszámadás jóváhagyásáról szóló határozatok érvényességéhez is szükséges, hogy a taggyűlésen azösszes tagoknak legalább kétharmada jelen legyen. A taggyűlés határozatának érvényességéhez a jelenlévő tagoknak a felénél nagyobb nyilt szavazásban megállapított többségére van szükség. A taggyűlést legalább két nappal előbb hívja össze az elnök a helyi szokásos módszer szerint a tárgyalás helyének, Idejének és programmjának megadásával. 23. cikkely. A taggyűlés kétévi időtartamra megválasztja az 5—9 tagból álló elnökséget a szövetkezet nagysága szerint. Az elnökség, mint a szövetkezet végrehajtó szerve teljes mértékben felelős a taggyűlésnek a szövetkezet igazgatásának és tevékenységének egész irányításáért és az állammal szemben való kötelezettségeinek teljesítéséért. Az elnökség határoz minden dologban, amely nincs kimondottan fenntartva a szövetkezet más szervei számára. Az elnökség határozatképes, ha jelen van az elnökség tagjainak felénél nagyobb többsége és az elnök vagy helyettese. Az elnökség szijkség szerint Jön össze, de legalább kéthetenként egyszer. 24. cikkely. A taggyűlés megválasztja a szövetkezet elnökét, aki egyúttal az elnökség elnöke is. Az elnök Irányítja a szövetkezet mindennapos munkáját és felügyel arra, hogy a munkacsoportok vezetői és a szövetkezet vezető dolgozói teljesítsék kö. telességeiket. Képviseli a szövetkezetet a hivatalok, a bíróságok és a nyilvánosság előtt; a pénzügyi jellegű iratokat az elnök és a könyvelő írja alá, a többi iratokat az elnök és az elnökség egy tagja írja alá. 2fl. cikkely A szövetkezet könyvelését az elnökség által a taggyűlés jóváhagyásával kinevezett könyvelő vezeti. A könyvelő köteles a szövetkezet könyvelését folyamatosan és pontosan, az egységes földműves Szövetkezetekre vonatkozó egységes tervezet szerint vezetni, valamint vezetni az összes előírt könyvelési könyvet. Minden évben, legkésőbb január 31ig összeállítja a zárszámadást, amelyet az elnökség megtárgyal és jóváhagyás végett a taggyűlés elé terjeszt. A felügyelőbizottság felülvizsgálja a zárszámadást és véleményt ad róla a taggyűlésnek. A könyvelő az elnöknek és a szövetkezet elnökségének van alárendelve. A könyvelőnek nincs joga a szövetkezet pénzeszközeinek alkalmazásáról, előlegek kifizetéséről, sem pedig az alapok felhasználásáról önállóan dönteni. A szövetkezetnek van továbbá pénztárosa, akinek gondjaira van bízva a készpénzgazdálkodás és folyamatosan bejegyzi a készpénzbevételt és kiadást rendes okmányok alapján a pénztárkönyvbe. A szövetkezet raktámoka nyilvántartja és kezeli a szövetkezetben elraktározott összes készleteket, ügyel rendes és biztonságos elhelyezésükre és gazdálkodik velük. A könyvelő, a pénztáros és a raktárnok jogait és kötelességeit a házi munkarend szabja meg. 26. cikkely A taggyűlés "kétévi időtartamra megválasztja a 3—5 tagból álló számvizsgáló bizottságot. A szám vizsgáló bizottság választását a járási nemzeti bizottság erősíti meg. A számvizsgáló bizottság elnököt választ magának. Az elnökség tagjai, a könyvelők, a pénztárnok és a raktárnok nem lehetnek a számvizsgálóbizottság tagjai. A számvizsgáló bizottság, mint a szövetkezet felügyelő szerve, ellenőrzi a szövetkezet minden gazdasági és pénzügyi tevékenységét. Egy negyedév alatt egyszer megejti: a) az állami iránt való beadási kötelességek teljesítésének, valamint a szövetkezet állami és szocialista szektorbeli hitelezői iránti kötelezettségei teljesítésének ellenőrzését; b) a bevételek és kiadások költségvetése teljesítésének ellenőrzését é3 a marhaállomány, a takarmányszükséglet. stb. tervéből folyó feladatok teljesítését; c) a munkaegységek kimutatási (Folytatás a 6-ik oldalon)*