Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-18 / 274. szám, kedd

1952 november 18 U J SZO 3 Az ENSz közgyűlésének hetedik ülésszaka Az ENSz közgyűlése november 13 1 teljes ülésén A. A. Gromiko elnökölt, aki a Szovjetunió képvise. löjeként helyettesítette az erről az ülésről távolmaradt közgyűlési elnö köt. Az ülés kezdetén vita nélkül jóváhagyták a főbizottságnak azt a javaslatát, hogy tűzzék a közgyü. lés napirendjére »az Egyesült Nem zetek Szervezetű új főtitkárának megválasztását*.' Az általános vitában a Dominicai Köztársaság és Szíria képviselője hangsúlyozta, hogy a közgyűlés el. sörendü feladatának a koreai kérdés megoldását kell tekintem. Figye lemreméltó, hogy ez a két küldött nem támogatta a Koreára vonatko. zó agresszív amerikai határozati javaslatot. Szíria küldöttje hangsú lyozta: a kis országok feladata, hogy hozzájáruljanak a koreai kér. dés megoldásához, lehetőségeket ke resseniek az ellentétes álláspontok áthidalására. Több ázsiai, arab és latinamerikai ország hasonló állás, pontot foglalt el a koreai kérdéssel kapcsolatban. Ez az állásfoglalás továbbra is nyugtalanítja az ameri kai.angol tömb vezetőit. A Dominicai Köztársaság képvi selője beszédében rámutatott, hogy a közgyűlés olyan időszakban ült össze, amikor feltűntek »a gazda, sági, politikai és szociális válság előjelei. »A Dominicai Köztársaság küldöttje bírálta a gyarmattartó hatalmak politikáját, majd kijelen tette, hogy e hatalmaknak »el kell ismerniük a népek önrendelkezési jogát«. Rifai szíriai külügyminiszter rá. mutatott arra, hogy a közgyűlési vita során több hatalom képviselői részéről olyan irányzat bontakozott ki, hogy igazolják »a gyarmati randszert« és tagadják a népek ön rendelkezési jogát, az ENSz alap. vető elveinek egyikét. — A gyí 'i rendszer, — mond ta — bármilyen címkével is lássák el, akadályozza a népeket abban, hogy kiépítsék saját életüket, ki. vívják függetlenségüket. Ŕifai felszólította a közgyűlést, hogy támogassa Tunisz és Marokkó népének függetlenségi harcát. Rifai kijelentette: »Ha nem lenne imperializmus, akkor a kis orszá gok gyorsabban fejlődhetnének«. Az ülésen nagy beszédet mon. dott A. M. Baranovszkij, az Ukrán SzSzK küldöttségének vezetője. Beszédében rámutatott arra, hogy a békeharc gondolata egyre mé lyebb gyökereket ver az egyszerű emberek tudatában és máris meg. hozta gyümölcseit. Ennek legjobb bizonyítéka a békemozgalom növek vése. Ezt a mozgalmat az agresz. szív Atlanti tömb fökolomposai már sem elnyomni, sem számításaikból kihagyni nem tudják. Eden úr megkísérelte — mondot ta továbbá A. M. Baranovszkij. — hogy a Szovjetunióra hárítsa a fe. lelősséget a Németország egyesíté sének kérdésével, az osztrák ós a koreai kérdéssel kapcsolatos tár. gyalások meghiúsításáért. Eden úr állításaival szemben a szovjet kor mány magatartásával minden alkalommal megmutatta, hogy hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni mind azokról a kérdésekről, amelyekben nézeteitérések merültek fel az ame. rikai angol tömb országai és a Szov. jetunió között. Ha a Biztonsági Ta nács állandó tagjai a mostani kö. rülm %iyek közepette megkötnének egy egyezményt, — amelyhez sza. badon csatlakozhatna az ENSz min. den tagállama, megnyílnia az út az országok közötti kapcsolatok új szakasza felé. A békeegyezmény megkötése kiiküszöbölné az agresz sziót, valamint az intervenciót, mint a nemzetközi viszályok megoldásá. nak eszközét — mondotta, — majd befejezésül kijelentette, hogy az Ukrán Szovjet Szocialista Köztár. sas ág küldöttsége feltétel nélkül és teljes mértékben csatlakozik a len gyei küldöttség békeszerető javas lataihoz és támogatja azokat. Véget ért a közgyűlés általános vitája Az ENSz közgyűlés november 13.Í délutáni teljes ülésén véget ért az általános vita. A teljes ülés ismét megerősítette, hogy az általános vita a közgyülé sen nem abban a mederben folyt, amelyben az angolamerikai tömb vezetői akarták. Több ország kül. döttsége bírálta Eden és Schuman felszólalását és teljesen figyelmen kívül hagyta^ Acheson beszédét, amely szemmel láthatóan arra irá. nyúlt, hogy megadja a vita alap hangját az ENSz közgyűlés jelenie gi ülésszakán. A küldöttek több olyan kérdést vetettek fel, amelye, ket az amerikai.angol tömb vezetői el akartak hallgatni: a koreai béke lehető leggyorsabb megkötésének kérdését a tuniszi és marokkói helyzet kérdését, az iráni olaj körül folytatott angol iráni vitát, a dél afrikai gyarmatosítók által folyta, tott faji megkülönböztetés kérdését. A. J. Visinszkijnek, a szovjet kül. döttség vezetőjének felszólalásai a jelenlegi nemzetközi élet legfontosabb kérdéseit állították a közgyü. lés figyelmének középpontjába és meghatározták á közgyűlés vitájá. nak egész menetét. Az a témy, hogy "Ok küldött nem támogatta a Ko. reára vonatkozó agresszív amerikai határoz '-tervezetet és élesen bí rálta a gyarmatosító hatalmak po. litikáját, — mint azt a newyorki lapok boismeriik, — nyugtalanságot keltett az amerikai-angol tábor kép viselőinek körében. A koreai kérdés vitája Az ENSz közgyűlés politikai bizottságának november 11.

i ülésén folytatták a koreai kérdés megvita. tását, amelyet A. J. Visinszkijnek. a szovjet küldöttség vezetőjének -io_ vember 10-i beszéde után fólbesza. kítottak. Az amerikai sajtó jelenti, hogy a szünet alatt az Egyesült Államok küldöttsége tanácskozott a koreai amerikai agresszióban résztvevő más országok küldöttségeivel. Ezeken a tanácskozásokon a !>New York Times« szavai szerint »kényes. kérdésfket« vitattak meg. amelyek a koreai kérdés vitájával állnak Kapcsolatban és megpróbál, tak »új formulát« kidolgozni, mi. vei az eddigi amerikai határozati javaslatok lelepleződtek és azokat sok küldötség nem támogatja. A iiovember 14 i ülésen azonban olyan az Egyesült Államoktól füg gő latinamerikai köztársaságok, mint Panama. Kuba és Salvador képviselőinek felszólalásában semi. lyen »új formula« nem volt, csupán egyhangúan isméttlték az , amerikai küldöttségnek a koreai kérdésre vo natkozó előző nyilatkozatait. Izrael képviselője is kísérletet tett az amerikai határozattervezet fel frissítésére, elégedetlenségét fejezte ki a koreai kérdéssel kapcsolatos xhatározati javaslatok sokaságamiatt Javasolta hogy létesítsenek valamiféle „szerkesztőbizottságot, amely egyesítené a határozatiéi ve. zeteket. Az izraeli képviselő beszé. de rzt mutatta, hogy ő a »szerkesz. töbizottság« segítségével szeretné megkönnyíteni az amerikai határo zattervezet elfogadását. Az izraeli küldött a Szovjetunió nak a koreai békés rendezést szol. gálő bizottság megalakításáról' szó. ló határozattervezetét nem merte nyíltan ellenezni, hanem javasolta, hogy a közgyűlés ezen az üléssza kon »ne r avazzon a szovjet hatá rozattervezet felett«. Kijelentette, hogy a szovjet határozat_tervezetben javasolt bizottság megalakításának kérdését a közgyűlés rendkívüli ülésszakán kell megvizsgálni. Ezt az ülésszakot a koreai fegyverszü. net megkötése után kell összehívni. Zafrullah pakisztáni külügymdnisz ter beszédében óvta a bizottságot olyan »szóbeli formulák« kidolgo zásától, amelyek csak külsőleg ha. sonlatosak a megegyezéshez, a való, ságban azonban nem azok. A j kisztáni küldött nem vitatta el a hadifoglyok hazatérési jogát és rá- mu ta tt. hogy az egyezmény alap ját az 1949. évi genfi egyezmény tételeinek kell képezniök. Zafrullah kifejezésre juttatta azt a kívánságát, hogy a koreai hadmű, veleteket szüntessék be, függetlenül attól, hogy megegyezést érnek, e el a hadifogolykérdésben. Semmit sem javasolt annak érdekében, hogy a fegyverszüneti / tárgyalások túljus sanak a zsákutcán, amelybe az amerikai parancsnokság juttatta őket. November 15.én az ENSz köz. gyűlés politikai bizottságának iilá sén a koreai kérdés vitájában csak Mexikó képviselője szólalt fel. A többi küldött — köztük Peru küldötte is, — aki felszólalásra ^iratkozott fed, — helyesebbnek lát ta, ha nem szólal fel. A bizottság elnöke -íegállapította. hogy a koreai kérdés vitája »rendtkívül lassú« és ezt azzal magyarázta, hogy »időre van szükség a tárgyalásokhoz*, amelyeket a küldöttségek egymás között folytatnak. Amint az ameri. kai sajtó jelentéseiből kitűnik, az amerikai küldöttség elfogadhatatlan határozat.tervezetét félrevezetésül kiegészíti, »egyes javas-latokkal, amelyeket bizonyos küldöttségek hivatalosan, vagy magánúton közöl tek«. Az amerikai küldöttség veze. tői így akarják megszerezni a szűk. séges szavazatszámot ahhoz, hogy a bizottság hozzájáruljon a koreai kérdés rendezését elutasító tervezethez. Padilla Nervo, Mexikó képviselője, a bizo^ság ülésén azonban arra in tett, hogy hiábavaló minden kísér let, amellyel elfogadhatatlan hatá. rozatot szarnak kényszeríteni a Ko. reai Népi Demokratikus Köztársa ságra és a kínai önkéntesekre. Beismerte, hogy az ilyen kísérletek kedvezőtlen hatást gyakorolnak a világ közvéleményére. A mexikói küldött egyébként hangsúlyozta szolidaritását az ame. rikai határozattervezet alapelveivel, amivel megerősítette anmak a bírálatnak a helyességét, amelyet a szovjet küldöttség vezetője alkalmazott a mexikói határozat.terve. zettel szemben. Wílhelm Píeck elvtárs tanulmánya az SzKP XIX. kongresszusáról A Német Szocialista Egységpárt »Einheit« című tudományos folyó iratának most megjelent száma köz. li Wílhelm Píeck tanulmányát a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusáról. A tanulmány Malenkov elvtárs beszédének a nem. zetközi helyzetet elemző fejezetéből indul ki, összegezd a két világhábo rú és az azt követő fejlődés követ kezményeit és fontos követtoezteté. seket von le a némét népnek az amerikai háborús gyújtogatok elleni küzdelme számára. ^ Wílhelm Pieck tanulmányában :-iemeli, hogy a Szovjetunió Kom. munista Pártjának XIX. kongresz szusán feltárt távlat új harci erővel hatja át a kommunista, és munkás, pártokat. Pieck elnök ezután hang. súlyozza, hogy a XIX. kongresszu son elhangzott beszédek és az ott hozott határozatok döntő módon segítik elö a szocializmus felépítését a Német Demokratikus Köztársa, ság'ban. Az a feladatunk jelenleg — írja végül, — hogy tüzetesen tanulmányozzuk a XIX. pártkongresszus anyagát, valamint Sztálin elvtárs hatalmas jelentőségű új müvét ' > mindebből gyakorlati következteté. seket vonjunk le a Német Szocialista Egységpárt munkájára és har. cára. Nagygyűlés New Yorkban az amerikai és szovjet nép barátságának megszilárdításáért Az Amerikai-Szovjet Baráti Tár. saság országos tanácsa nagygyűlést rendezett New Yorkban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója és a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti diplomá. ciai kapcsolatok megteremtésének 19. évfordulója alkalmából. A nag. . gyűlésen több mint kétezren vettek részt. A Nagy Októberi Szocialista For. radalom jelentőségéről Jassic Smith, a »New World Review« című folyó irat szerkesztője tartott előadást. Részletesen beszélt a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti ba. ráti kapcsolatok szükségességéről és az amerikai népnek arról az őszinte vágyáról, hogy elmélyítse barátságát a Szovjetunióval. Jassic Smith beszédét gyakran szakították fél'be a Szovjetuniót és tap. vezetőit éltető felkiáltások és sok. A nagygyűlésen beszédet mondott még C. Lamorat, a columbiai egye. . tem tanára. Albert Kahn, ismert haladószellemü amerikai író és mások. A nagygyűlés végén Paul Ro. beson mondott lángoló beszédet a Szovjetunióról, az egész haladó em_ beriség világító fáklyájáról. Ezután felolvasták A. J. Visin. | szkijnek. a Szovjetunió külügyminiszterének, az Amerikai.Szovjet Baráti Társaság országos tanácsá. hoz intézett üdvözlő levelét. A nagygyűlés határozatot hozott, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok népei barátságának megszilárdítására szólít fel és követeli az Egyesült Államok kormányától a koreai háború megszüntetését. Titóista kémek és emberrablók a bíróság előtt Titóista betörök és rablók, kémek és orgyilkosok, ókirathamisítók és méregkeverök kerültek a magyar bíróság ítélőszéke elé. A vádirat és vád a tárgyalás első óráiban reflek torfénybe állította az UDB gyalázatos gangsztermódszereit. Ugyanak. kor nyilvánvalóvá vált az is, hogy ebben az ügyben nemcsak az UDB, hanem az amerikai imperializmus is újból érdekelve van. Már a vád iratból fény derül azokra a határ sértésekre és provokációkra, ame. lyeket a titóisták hajtanák végre Magyar-ország határain. A görög baloldali koalíció gyűlése A »TASzSz« beszámol arról, hogy Athén Keszeriani nevű munkásne gyedben, amelyet a! hitleri megszál lókkal szemben tanúsított ellenállá sa miatt görög Sztálingrádnak ne. veztek, nemrégiben ünnepélyesen megnyitották az EDA (egységes demokratikus baloldali koalíció) klubhelyiségét, "eszariani és' más elővárosok lakói megtöltötték a klub előtti teret és az összes odavezető utcákat. Üdvözölték az EDA kép. A Szakszervezeti Világszövetség támogatja a tuniszi és marokkói nép követeléseit Eleonora Kahn, a Szakszervezeti Világszövetségnek az ENSz mellett működő állandó képviselője a sajtó rendelkezésére bocsátotta azokat az okmányokat, amelyekiben a Szak. szervezeti Világszövetség állást fog. la! a tuniszi és marokkói kérdés ben. Az okmányokat az SZVSz az ENSz-közgyülés politikai bizottsága számára készítette. A Szakszervezeti Világszövetség ismételten aláhúzza e nyilatkoza. tokban, hogy elítéli a francia ható. ságok tuniszi elnyomó intézkedéseit. Követeli, hogy a közgyűlés nyújt son segítséget a tuniszi népnek a francia elnyomás elleni harcában Az SzVSz síkraszállt azért hogy ocsássák szabadon a letartóztatott politikai foglyokat, a nép akaratá nak megfelelően alakítsanak tuniszi kormányt, minden külföldi csapa, tot vonjanak ki Tuniszból s adja. nak a tuniszi népnek teljes szabad ságot. A marokkói helyzettel foglalkozó állásfoglalás ismerteti a marokkói munkások tízezreinek nyomorúságos életkörülményeit, majd hangoztatja, hogy az SzVSz valamennyi ország munkásainak nevében támogatja a marokkói nép nemzeti követeléseit, s azt kívánja, hogy a közgyűlés hallgassa meg a marokkói nép igazi képviselőit. viselőjelöltjeit, Szarafisz tábornokot, a népi felszabadító hadsereg (Elasz) volt főparancsnokát, Hadzsimihalisz tábornokot, Szpiliopuloszt, az athé ni egyetem magáintanárát és máso. kat. Egy kislány virágcsokrot nyújtott át Szarafisznak. a követ, kező szavakkal: »Mi, keszariani gyermekek, azt akarjuk, hogy ön megszabadítson bennünket a hábo rútólí. A téren nagygyűlést tartottak és a békét jelképező fehér galambokat eresztettek fel. A gyűlés résztvevői „Legyen vége a hazafiak legyilkolá sának!«, »Ne küldjék katonáinkat Koreába U szövegű feliratokat hoz. tak magukkal! A felszólalók beszé. deit nagy tapssal fogadták, meri harcra hivtak a békéért. Ütemes kiáltások hangzottak: »Szarafiszt és Od zoszt a parlamentbe!«. »Hoz. zátok haza a görög katonákat Ko reából!«, „Oszlassátok fel a makro, mzoszi gyüj'tö tábort!« Az ifjúság a gyűlés résztvevői között többezer. az EDA pro. grammját ismertető röpiratot és brosúrát osztAtt szét. A rendőrség sikertelenül igyekezett szétkergetni a tömegeket és lefoglalni a brosú rákat és röpiratokat. Az egyik vádlottnak, Kenyeres Sándornak vallomásából kiderült, hogy a titóisták a bamda tagjainak megígérték: »a határon való átlépésüket zárótüzzel fedezik és ha szükséges, a jugoszláv titóista katonák még Magyarország területére is át. lépnek. A titóisták kijelentették: „Tüzelünk a magyarokra, legfeljebb lesz megint egy jegyzékváltás, volt már ilyenre példa.« A magyar államvédelmi hatóság éberségének köszönhető, hogy a bandát leleplezték és ezzel a magyar dolgozó nép nemcsak saját építő munkáját oltalmazza, hanem az egész béketábort is erősíti, amikor a terrorista kémbanda felelősségre vonásával keresztülhúzza az ameri. kai imperialisták és legaljasabb csatlósaik, a titófasiszták háborús gyújtogató t eit. Szombaton reggel 9 órakor kez. dödött meg a budapesti megyei bíróság '^ületében a titóista fasiszták felel ősségre vonása. Sztrájkok Franciaországban a bebörtönzött hazafiak sza ballonbocsátásáért „A L'Humanité" közli, hogy Pá. rizsban, Saint Denisben, Nizzában és Franciaország más városaiban szerdán tiltakozó sztrájkok voltak Alain Le Léapnak, a CGT főtitkárának és a Francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség négy vezetőjének letartóztatása és a kommunista képviselők parlamenti mentelmi joga ellen inté. zett reakciós merényletek miatt. Bordeaux városában a kikötőmunkások szerdán egy órára beszüntették a munkát. Ez a bordeauxi kikötömunkásoknak már harmadik sztrájkja. Marseille városában többezer lakos gyűlésen követelte a kommunista képviselők mentelmi joga elleni merénylete^ megszüntetését, valamint L. Léap és a többi letartóztatott békeharcos haladéktalan szabadonbocsátását.