Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-12 / 243. szám, vasárnap

1952 október 12 / UJSZ0 7 Az október 9-i délelőtti iilés Moszkva, október 10. (TASZSZ) Az SzK(b)P XIX. kongresszusának október 9-i reggeli ülésén folytatódott M. Z. Szaburov beszámoló jának megvitatása. , (A XIX. párt kongresszus irányelvéi a Szovjet unió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervhez.) Az ülésen N. Sz. Patolicsov elvtárs elnökölt. Valamennyi felszólaló egyöntetűen arról beszélt, hogy az új ötéves terv hatalmas szakasza a kommunizmushoz vezető útnak, hogy a szovjet embereik létfontosságú ügyüknek tekintik e nagyszabású terv megvalósítását s nem kímélik erejüket annak teljesítése és túlteljesítése érdekében. A kongresszus küldöttei hangsúlyozták, hogy az új ötéves terv célja a szovjet állam hatalmának további erősítése és a szovjet emberek életszínvonalánaJk további emelése. Ugyanakkor nagyban elősegíti a béke, a demokrácia és a szocializmus nemzetközi táborának megerősödését. Elsőnek M. A. Jasznov (Moszkva) kapott szót. Kijelentete, hogy a kongresszusnak az új ötéves tervre vonatkozó irányelvei kifejtik a kommunizmus felé biztos léptekkel haladó szovjetország népgazdasága és kultúrája további hatalmas fel 1 endítésének pr ogramm j át. Jasznov elvtárs foglalkozott Moszkva város fejlesztésének továb bi kilátásaival. Rámutatott, hogy J. "V. Sztálin utasítására kidolgoz táik, majd a kormány jóváhagyta a főváros 1951—1960. évi további vá rosrendezósre irányuló újjáépítési tervét. Ezalatt a tíz esztendő alatt többmillió négyzetméternyi lakóterület épül Moszkvában. Már ebben az ötéves tervben háromszor annyi lakóterületnek kell épülnie, mint amennyi a negyedik ötéves tervben épült. Kiszélesedik az iskolák, gyógyintézimények és filmszínházak hálózata, továbbfejlődik a városi közlekedés, valamint a közüzemek. A jövő évben teljesen befejezik a Metro körülbelül 20 kilométer hoszszú, nagy gyűrűjének építését. To"ábbfejlesztik a főváros gázellátását. A magasépületek emelése Moszkvában a szocialista városépítés új szakaszát jelenti és a szovjet épí tészek magasfokú tudásáról, építészeti kultúránk fejlődéséről tanúskodik — mondotta. — A magasépületek gyökeresen megváltóztatják a főváros arculatát. M. A. Jasznov a továbbiakban az építkezés megszervezéséinek kérdé seivel, a költségek csökkentésének problémáival foglalkozott. Ezeknek a kérdéseknek helyes megoldása különösen nagy jelentőségű a kongresz szus irányelvtervezetében foglalt hatalmas arányú építkezések végrehajtásával kapcsolatban. Mi tudatában vagyunk egész felelősségünknek — jelentette ki Jasznov - amelyet Pártunk és a kor mánv reánk rótt a főváros újjáépítésének- hatalmas munka.programm ja végrel jtásával kapcsolatban. A moszkvai pártszervezet és' Moszkva valamennyi dolgozója becsülettel tel jesíti ezt a feladatot. A kongresszus hosszantartó, viharos tapssal fogadta A. I. Mikojannak, J. V. Sztálin egyik küzdőtár sának megjelenését a szónoki emelvényen. — A párt Központi Bizottságának beszámolója, a .párt Központi Bi zottságának a kongresszusra vonatkozó dokumentumai és Sztálin elvtársnak »A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban« című. ezekbei. a napokban megjelent zseniális müve — mondotta Mikojan — a ragyogó sztálini lángelmével vilá gitja meg a már megjárt utat is az egyre világosabban érzékelhető kommunista társadalomhoz vezető utat. A teremben lévők melegen fogadták Mikojannak ezt a kijelentését: XIX. kongresszusára összeült hatal ma,a pártunk méltán ad hálát annak, aki nevelt, szervezett, minden n

e* hézségen és megpróbáltatáson átvezetett. és magabiztosan vezet ben nünket a kommunizmus teljes gyó zelme felé — a lángeszű Sztálinnak, a kommunizmus nagy építőjének. Mikojan elvtárs felszólalásának jelentős részében áttekintést nyújtott a fogyasztási cikkeket termelő ipar munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a szovjet élelmiszeripar jellemző sajátsága a legértékesebb élelmiszerek — a hús-, a tej- és haltermé. kék, valamint a gyümölcs, cukor és egyebek termelésének gyors növekedése, ami teljesen megfelel a lakosság növekvő, szükségletednek. Az Amerikai Egyesült Államokban a hústermelés 1951-ben 1946-hoz viszonyítva 4-37.000 tonnával csökkent. A Szovjetunióban ugyanezen idő alatt 709.000 tonnával nőtt a hústermelés. Ezután beszélt a hús., hal-, cukor- és egyéb iparok előtt az új ötéves tervben megnyíló nagy lehetőségekről. A' kiskereskedelmi árúforgalom ról szólva, elmondotta, hogy ez 1948-hoz viszonyítva több, mint két szeresére emelkedett. Hozzátette, hogy az utóbbi években megnőtt az eladott gépkocsik, motorkerékpárok, kerékpárok, rádióvevökészülé kek, távolbalátó készülékek, bútorok, hűtőkészülékek, hangszerek, stb. mennyisége. Ez világo san mutatja a szovjet nép növekvő anyagi jólétét. A lakosság jólété nek és a szovjet rubel iránti bizalomnak másik jele, hogy 1952-ben 1940 hez viszonyítva négyszeresére nőtt a takarékpénztári betétek öszszege. Az árleszállítás eredménye képpen az elmúlt öt esztendő alatt 50 százalékkal, azaz felére csökkent a közszükségleti -cikkek általános árszínvonala. A. I. Mikojan adatokat sorakoztatott fel, amelyek megmutatják, hogyan emelkedik az élelmiszerek árszínvonala a kapitalista országokban, ahol a monopolisiták a lehető legnagyobb profit érdekében az áremelésnek és a dolgozók alacsony bérezésének politikáját folytatják. Mikojan elvtárs beszédének befe jeaső részében a Szovjetunió külkereskedelmével foglalkozott. Rámutatott, hogy a Szovjetunió külkereskedelme a háború előttinek három szorosára emelkedett. A külkereskedelmi áruforgalom fő része a. demokratikus tábor országaival folytatott kereskedelemre jut. A demokratikus tábor országai új világpiacot alkotnak. A köztük folyó gazdasági együttműködés gazdasági életük tervszert fellendítésének, a népgazdasági tervek elvtársias összehangolásának szilárd alapján fejlődik és a. nagy és kicsiny népek egyenjogúságán, a kölcsönös érdekek tiszteletén, a gazdasági fejlődésben megnyilvánuló kölcsönös segélynyújtáson alapszik. A kongresszus ünneplésbe átmenő hosszas tapssal fogadta Mikojan elvtársnak, a nagy Sztálin dicsőségét hirdető befejező szavait. Ezután A. F. Zaszjagyko, szénipari miniszter szólalt fel. Kijelentette: az új ötéves terv világosan megmutatja a szovjet társadalmi é3 államrend nagy életerejét, a szocializmus hatalmas és legyőzhetetlen erejét, népünk béketörekvését. Az ország az ötödik ötéves terv során nagy lépést t.esz előre a szocializmusból a kommunizmusba vezető úton. A háború utáni terv sikeres végrehajtásának eredményeképpen — mondotta Zaszjagyko — a Szovjet unió szénbányászata Jelenleg 84 százalékkal felülmúlja a háborúelőtti szinvonalat. A szénbányászat növekedését a munkatermelékenység szüntelen emelkedése kíséri. A háború utáni években technikailag átszervezték a szén ipart, felszerelték új, magas termelékenységű szovjet technikával, befejezték a szénbányászat egész sor alapvető termelési folyamatának gépesítését és ez az iparág, ma a gépesítés szempontjából első helyen áll a világon. Rakodógépekkel, szénkombájnokkal és egyéb gépekkel rendelkezik, ame. lyek felszabadítják a bányászokat a nehéz munka alól. Az új technika bevezetése lehetővé tette, hogy jelentősszámú front fejtés és bánya áttérjen a grafikon szerinti munkára és megjavítsa az összes alapvető technikai-gazdasági mutatószámokat. A. F. Zaszjagyko részletesen foglalkozott az új ötéves tervben a bányászokra váró feladatokkal. A szénbányászat termelését 43 százalékkal kell emelni. Ez a növekedés több, mint háromszorosan felülmúlja a cári Oroszország szénbányásza. tánaJk 1913. évi termelését. Sok teljesen gépesített bányát és külszíni fejtést helyeznek üzembe, kiszélesí tik az automatizálás alkalmazását és tová,bb javul a termelés megszervezése. A bányászok hét és félmillió négyzetméter új lakóterületet kapnak. Kiemelte a Donyec-medence óriási jelentőségét az ország népgaz dasága számára és kijelentette, hogy a kongresszus irányelveiben különösen hangsúlyozni kell a Donyec, medence gyors fejlesztésének szükségességét az új ötéves terv folyamán. Biztosította a kongresszust, hogy a szovjet bányászok becsület, tel teljesítik az ötéves tervbein — amely megfelel az ország valamenynyi dolgozója életbevágó érdiekeinek, — reájuk rótt feladatokat. Ezután Pak Den Aj, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának titkára mondotta el üdvözlő beszé dét. A kongresszus hosszantartó, viharos tapssal' üdvözölte a koreai nép dicső leányát, a kiváló béikeharcost. Mélységes rokonszenvét juttatta kifejezésre a hős koreai nép iránt, amely igaz ügyéért harcol, szabadságát és hazája függetlenségét védelmezi az amerikai-angol inter venci 6 sok kai szemben. Pak Den Aj, a Koreai Munkapárt és az ország dolgozói forró üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak és az egész szovjet népnek. Hangsúlyozta, milyen óriási jelentőségű a XIX. kongreszszus az egész haladó emberiség, és különösen a koreai nép számára. — Miután az amerikai imperialis ták komoly katonai és politikai vereséget szenvedtek Koreában — mondotta- •— a hadviselés legszörnyűbb módjához — a baktérium- és vegyi háborúhoz folyamodnak. De bármilyen vadállati kegyetlenségeket követnek is el az amerikai intervenciósok, a koreai nép és hősi hadserege telve van eltökéltséggel, hogy kivívja a végleges győzelmet a gyűlölt ellenség l'elett, a munkapárt és szeretett vezére, Kim Irszen ve. zetésével. Pak Den Aj viharos ünneplés közben adta át a kongresszusnak a Koreai Munkapárt Központi Bizottságinak vörös zászlaját. Az elnöklő N. Sz. Patoiicsev átvette a zászlót és a kongresszus nevében győzelmet kívánt a hős koreai népnek hazája függetlenségéért és szabadságáért vívott harcában. A teremben felzúgott a taps, éltették Korea és a Szovjetunió népeinek barátságát.. A küldöttek melegen fogadták a szónoki emelvényen megjelenő Vlko Cservenkovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát, aiki a baráti Bulgária kom munistáinak és egész népének forró üdvözletét adta át a kongresszus^ nak. Vlko Cservenkov, a Bolgár Kommunista Párt és az egész bolgár nép háláját, köszönetét és oda adását fejezte ki a testvéri szovjet nép s a. bölcsességében és erejében hatalmas Bolsevik Párt és J. V. Sztálin, a lángeszű "vezér és tanító iránt. A bolgár nép sohasem felejti el, hogy a d'icső. orosz harcosok két ízben szabadították meg az idegen rabság bilincseitől. Vlko Cservenkov a továbbiakban azokról a hatalmas változásokról beszélt, amelyek a szocializmus épí tésének ű ján szilárdan haladó be gár dolgozók életéhen végbementek. Az ország átalakul, gyorsan fejlő dik az ipar, megváltozik a mezőgaz daság arculata, nincsen többé nyomor, munkanélküliség és válság, vi rágzik a nemzeti kultúra, fokozódik és erősödik a dolgozók egysége, élükön a kommunista párttal. Népünk sohasem felejti el — jelentette ki Cservenkov -, hogy az újjászületés és a szocialista gazdasági élet a! pjánr.k építésében rövid idő alatt el ért sikerek elképzelhetetlenek let t>k volna a Szovjetunió és annak állandó, hatalmas és önzetlen támogatása és segítsége nélkül. Vlí-o Cservenkov így fejezte be szavait: Dicsőség a Szovjetunió minden győzedelmeskedő kommunista pártjának! Dicsőség Joszif Visszarionovics Sztálinnak! — Szavait ünneplésbe átmenő viharos taps fogadta. Ezután D. G. Szmirnov (Gorkij) kapott szót. Beszélt a pártnak a XVIII. és a XIX. kongresszus kö zött a nagy Sztálin bölcs vezetésé vei megtett dicső, győzedelmes útjájáról. A népgazdaság soha nem látott fellendülése, a termelési és technikai teljesítőképesség megnövekedése, a tudomány és a technika vi rágzása minden lehetőséget megte remtett az ötödik ötéves tervben kitűzött hatalmas feladatok végre hajtásához. A gorkiji terület egyike lett az igen fejlett gépiparral rendelkező nagy iparvidékeknek. A negyedik ötéves terv évei alatt a gorkiji te riilet sok különböző új gépfajtát, a többi között tökéletesebb gépkocsitípusokat, földszivattyúkat, hatal mas Diesel elektromosmozdonyoka t adott a hazának. Az üzemekben széles körben alkalmazzák a szovjet tudomány és technika, eredményeit, bevezetik és folyamatosan alkalmazzák a termelési újítók tapasztalatait, széles körben gépesítik a munkaigényes munkafolyamatokat. Sikeresen folyik a gorkiji hatalmas vízierőmü építése, amelynek üzembehelyezését előírja az ötödik öt éves terv. területen jelentős szerepe van a^faiparnal:. A fakitermelés meg szervezésében komoly hiányosságok varinak, amelyek nagy, haszontalan kiadásokat és az épliletfa magas önköltségét eredményezik. A szónok javasolta, hogy jelentékenyen csökkenteni kell a fakitermelő szervezetek ežámát. A gorkiji pártszervezet — mondotta felszólalása végén — megvitatta az ötödik ötéves terv irányelveit és teljes egészükben jóváhagyta azokat. Á kommunistáknak szilárd elhatározása, hogy minden erejüket latbavetik a kommunizmus építése nagy sztálini programmjának megvalósításáért. D. G. Szmirnov után B. P. Bescsev közlekedésügyi miniszter szólalt fel. A kongresszusnak az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvei — mondotta — a szovjet állam gazdasági hatalma további erősítésének, a az ipar, mezőgazdaság és közlekedés további fellendítésének programimját fejtik ki. B. P. Bescsev a vasúti közlekedés fejlődésének kérdéseiről szólva kijelentette, hogy jelenleg az ország vasútvonalainak teherforgalma körülbelül 80 százalékkal múlja felül a háború előtti színvonalat, ami a párt óriási szervezömunkájáról, a szocialista gazdaság erejéről tanúskodik. Az omszki fővonal egymagában nagyobb teherforgalmat bonyolít le, mint Anglia összes vasútvonalai együttvéve. Jelentősen gyarapodott a vasúti közlekedés technikai felszerelése. A hazai ipar az új mozdonyok ezreit és a vasúti kocsik százezreit adta a vasúti közlekedésnek. Az erősen igénybevett, legfontosabb fővonalakon nehéztípusú síneket, fektettek le és több útszakaszt villamosítottak. A háború előtti időhöz viszonyítva 2.4-szeresen növekedett a be- és kirakodás gépesítése. Egyben emelkedett a vasúti dolgozók kultúrális-technikai színvonala is. Elmondotta, hogy a vasúti közlekedés munkájában még mindig komoly hiányosságok vannak, amelyekre G. M. Malenkov beszámolója rámutatott. A közlekedési minisztérium megteszi a szükséges intézkedéseket a hiányosságok kiküszöbölésére. B. P. Bescsev ezután az ipar területi elhelyezése megjavításának kérdéseivel foglalkozott. Az ipari gócpontokat közelebb kell vinni a nyers- és fütőanyagforrásokhoz, a túlságosan nagy távolságra történő szállítások

1 megszüntetésére. Ezután Gh. Gheorghiu-Bej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára üdvözölte a kongresszust. A kongresszusi küldöttek hosszantartó tapssal fogadták fel* szólalását. Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs megköszönte, hogy lehetővé tették a küldöttség számára, hogy megjelenjen. ezen a világtörténelmi jelentőségű és valamennyi kommunista és munkáspárt számár^ nagy iskolát jelentő kongresszuson. A Román Népköztársaság dolgozói — mondotta a szónok — határtalanul szeretik a Szovjetuniót, dicső, kommunista pártját, Sztálin elvtársat, a román nép legjobb barátját, az egész világ dolgozóinak tanítóját és vezérét. Gh. Gheorghiu-Dej beszélt arról, hogy milyen nagy érdeklődéssel tanulmányozta a román nép az SzK(b)P Központi Bizottságának a XIX. pártkongresszus elé terjesztett okmányait és Sztálin elvtárs új, zseniális müvét — „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban". Ezt a klasszikus sztálini müvet és a kongresszusi okmányokat lefordították román nyelvre és többszázezer példányban adták ki. A Szovjetunió segítségének köszönhető, hogy a román riép beléphetett a szocialista építésnek abba a szakaszába, amikor már kezdi élvezni az ország iparosításának gyümölcseit, amikor a munka szabadságának örömét érezve, minden erejét hazája erősítésére és felvirágoztatására, a nép anyagi jólétének emelésére fordítja. Gh. Gheorghiu-Dej beszédét az egész terem hosszas tapsa közepette a nagy Szovjetuniónak, a román és a szovjet nép megbonthatatlan barátságának és testvéri együttműködésének, a. kommunista pártnak és J. V. Sztálinnak, az egész világ dolgozói nagy vezérének éltetésével fejezte be. A Finn Kommunista Párt és Finnország dolgozó népe nevében Ville Pessi, a Finn Kommunista Párt főtitkára üdvözölte a kongresszust. A kongresszusi küldöttek és a vendégek melegen fogadták Ville Pessi elvtársat. A Finn Kommunista Párt főtitkára arról beszélt, hogy Lenin-Sztálin pártja valamennyi ország kommunista pártjai számára a marxi-lenini elmélet valóraváltásának nagy plédája. A szovjet nép a kommunista párt vezetésével az egész emberiségnek megmutatta az utat a magasabb társadalmi forma felé, a gyakorlatban bizonyította be a szocialista rendszer erejét és fölényét a kapi- s talista rendszerrel szemben. Finnország dolgozó népe saját tapasztalata alapján minden eddiginél jobban megérti, hogy csakis a „ szovjet néppel barátságban és együttműködésben érhető el a finn nép boldogsága és felvirágzása. A Szovjetunió hatalmában rejlik a béke, a demokrácia és a szocializmus egész nagy nemzetközi tábora törhetetlen erejének alapja. A kongresszus délelőtti ülése ezzel befejeződött. A z október 9-i esti ülés Moszkva, október 10. (TASZSZ) Az esti ülésen folytatódott Sza burov elvtárs; ,,A XIX. pártkongresszus irányelvei a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955, évi ötéves tervhez" című előadói beszédének vitája. A* elnöklő Arisztov az első felszólalás jogát Kutirevnek (szverdlovszki kerület) adta meg. A szovjet emberek a párt po hllkájának helyességébe vetett lelkes meggyőződéssel fogadták a XIX. pártkongresszust. A kommunista építés valamennyi szakaszán elért hatalmas eredmények kézzelfoghatóan é

s láthatóan kifejezik, hogy hazánk dolgozói alkotó lelkesedéssel és eltökélten harcolnak a kommunizmus győzelméért. Kutirev beszélt a szocializmus országának eredményeiről, példákat említett a szverdlovszki teríi'et éle_ téböl. A terület ipara a háború előttihez viszonyítva, több mint négyszeresére növelte a termelést A Szovjetunió Kommunista (bolsevik! Pártja XIX. kongresszusa