Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-12 / 243. szám, vasárnap

1952 október 12 UJSZ0 A Si ló Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa Bsta Köztársaság és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság gazdaságá­nak és kultúrájának fejlesztésére vo­natkozó előirányzatai. A Látván, a Lett és a z Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban az ipari termelés már a negyedik ötéves terv eredmé­nyeként, az 1940-es évhez viszonyít­va 2.8-szorosára növekedett, az ötö­dik ötéves tervben pedig hatalmas mértékben tovább fog növekedni. Az új ötéves tervben megvalósul e köz­társaságok további iparosítása. Ezzel kapcsolatban a, villamosenergiater­melést 2—2.5-szeresere kell emelni, fel kell építeni a narvai vízierőmü­vet, a rigai hőerőművet és meg kell indítani a kaunaszi vízierőmü építé­sét. Az égöpala-vegyipar fejlődése biz­tosítja az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban a mesterséges gáz termelésének 2—2.5-szeresre való emelését, a mesterséges folyékony üzemanyag termelésének 80 százalé­kos emelését; befejezik és üzembe­helyezik a Kolitla— Järve— Tallin gáz­vezetéket. A terv előirányozza a gépipar, hajóépítés, turbinaépítés és szerszámgépgyártás további fejlődé­sét a Litván Szovjet Szocialista Köz­társaságban, a villanygépek gyár­tásának, a szrrszámgépiparnak és a hajógyártásnak további fejlődését a Lett Szovjet Szocialista Köztársa­ságban; a hajógyártás és villanygé­pek gyártásának további fejlődését az Észt Szovjet Szocialista Köztár­saságban. Megszervezik a szuper­foszfátok gyártását az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban. A terv előirányozza a Litván Szovjet Szo­cialista Köztársaságban az öt év fo­lyamán a halászat hozamának 3.9­szeres, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban 80, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban 35 szá­zalékos növelését. Ezekben a köztár­saságokban ezenkívül újabb halfel­dolgozó-ipari vállalatok építését és a meglévő vállalatok kibővítését irá­nyozza elő. A terv előirányozza a Litván Szov­jet Szocialista Köztársaságban, a Lett Szovjet Szocialista Köztársa­ságban és az Észt Szovjet Szocialis­ta Köztársaságban a. nagyhozamú állattenyésztés, különösen a tejelő­szarvasmarha-, 'valamint a sertéste­nyésztés további fejlődését. Ezekben a köztársaságokban mocsárlecsa­polási munkálatokat végeznek majd. Bővül a traktorokkal és egyéb me­zőgazdasági gépekkel felszerelt gép­és traktorállomások hálózata. Végre kell hajtani a szükséges munkálatokat a vasútvonalak újjá­építése terén. Meg kell javítani a ha­józást és fokozni kell a személy- és teherszállítást a Nyeman- és a Dau­gava-folyók medencéiben. A terv hi­dak építését irányozza elö Kaunasz- i . ban a Nyemanon és Rigában a Dau- ' gava folyón. A terv biztosítja a ten­geri szállítás és a tengeri kikötők to­vábbfejlesztését, a 'Litván Szovjet Szocialista Köztársaságban, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban és az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaságban. A terv jelentős mérték­ben irányozza elő az új autóutak épí­tését és a meglévők újjáépítését. Nagyszabású intézkedéseket kell végrehajtani az egészségügy és a kultúra fejlesztése terén. A Litván Szovjet Szocialista Köztársaságban az ötéves terv folyamán a kórházi férőhelyek számát 40 százalékkal, a Lett Szovjet Szocialista Köztár­saságban 30 százalékkal, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban 30 százalékkal kell emelni. A terv a pedagógiai főiskolai felvé­telek kiszélesítését irányozza elö: a Litván Szovjet Szocialista Köztár­saságban 2.3-szeresre, a Lett Szov­jet Szocialista Köztársaságban 90 százalékkal és az Észt Szovjet Szo­cialista Köztársaságban 60 száza­lékkal. Ugyanilyen komoly feladatokat irányoz elő a terv a többi szövetségi köztársaság gazdaságának és kultú­rájának fejlesztésében is. Az új ötéves terv teljesítését nem lehet a véletlenre bízva megvalósíta­ni. A terv teljesítése a munkásoktól, a. parasztoktól és értelmiségiektől komoly erőfeszítést, aktiv alkotó­munkát követel, egyben megkövete­li a hatalmas beruházási programm megvalósítását is. A népgazdasági beruházás volt mindig és marad ezután is a kommu­nista párt által kitűzött, fontos táv­lati gazdasági feladatok megoldásá­nak alapvető módszere, a népgazda­sági ágak fejlesztési ütemének és irányának egyik fontos meghatározó tényezője. Tervbe vettük, hogy 1951-től 1955-ig az állami beruházások terjedelmét körülbelül 90 százalékkal, a beruhá­zási célokat szolgáló állami kiutalá­sok összegét pedig 60 százalékkal növeljük a negyedik ötéves tervhez viszonyítva. Amennyivel a beruházá­sok a. pénzügyi előirányzatot meg­haladják, azt az összeget a munka termelékenységének növelése, az ál­talános üzemi költségek csökkentése, az építőanyagok és a berendezések árának leszállítása útján elért meg­felelő önköltségcsökkentéssel bizto­sítjuk. A népgazdasági beruházások előírt tervének teljesítése érdekében moz­gósítani kell a belső tartalékokat és a szocialista felhalmozás forrásait a népgazdaság minden ágában. E feladat sikeres megoldásának feltételei: a munka termelékenységé­nek növelése, a termelési és forgalmi költségcsökkentési tervek teljesíté­se, a gazdaságosság követelményei­nek érvényesítése és megfelelő taka­rékossági rendszer meghonosítása a gazdasági építés minden területén. A szocialista termelés és a szo­cialista felhalmozás fokozásának, az önköltség csökkentésének egyik legfőbb forrása: a munka terme­lékenységének emelése. Az ötéves tervidőszak alatt a munka terme­lékenységét az iparban körülbelül 50 százalékkal, az építkezésben 55 százalékkal a mezőgazdaságban 40 százalékkal kell emelnünk. Az ipa­ri termelés fokozását körülbelül háromnegyedrészben a munka ter­melékenységének emelése révén kell elérniük az ötéves terv folya­mán. Az ipari termelés növekedé­se tehát döntő részben a munka termelékenységének emelkedésén fog alapulni. A munka termelékenységének ilyen arányú emelését a munka technikai színvonalának állandó fo­kozása, az élenjáró tudomány és technika alkalmazása a termelés­ben. a nép anyagi helyzetének to­vábbi megjavítása, a dolgozók ál­• alános műveltségének és képző ségének fokozása teszi lehetővé. Az ötödik ötéves tervben lénye­gében befejeződik majd a nehéz -­s nagy munkai gényü munkák gé­pesítése, az ipar villamosítási ^szín­vonala pedig 1955-ben az 1950. évi­hez képest 70 százalékkal maga­sabbb, vagyis az 1940. évinek 2.6­szerese lesz. A munka gépesítésének és villamosításának széleskörű fej­lesztésére különlegesen kedvező fel­tételek vannak a Szovjetunió szocia­lista termelésében, amely nem is­meri a munkanélküliséget. A Szov­jetunióban a gépek társadalmi mun­kát takarítanak meg és egyben megkönnyítik a munkások munká­ját. A magas munkatermelékenység elérése szempontjából igen fontos, hogy széleskörűen elterjesszék a legjobb üzemeknek és az újítóknak a gépek kihasználása, a technoló­giai tökéletesítése, az élenjáró mun­kaszervezési módszerek meghonosí­tása terén szerzett tapasztalatait, fellendítsék a mérnök-, technikus­és kolhozparaszt feltalálóknak és észszerű sítőknek a munkatermelé­kenység emelésére és az önköltség csökkentésére irányuló tömegmoz­galmát. A szocialista iparfejlesztés egye­dül helyes útja a termékek önkölt­ségének és az iparcikkek eladási árának rendszeres leszállítása. A termékek önköltségének csökkenté­se mutatja a legvilágosabban az ipar munkájának minőségét, az ipar sikereit a teimelés techniká­jának megjavítása, a munka terme­lékenységének emelése és a gazda­ságos számvite 1 megszilárdítása te­rén. Az önköltség és a forgalmi költségek csökkentése a kis- és nagykereskedelmi árak további le­szállításának alapja. Előirányoztuk, hogy öt esztendő ilatt körülbelül 25 százalékkal csök­kentjük az ipari termelés önkölt ségét és elgalább 20 százalék ktaJ az építkezési munkák költségét. A gép. éa traktorállomások traktoros munkált körülbelül 25 szá­zalékkal, a vasúti szállításokét kö­rülbelül 15 százalékkal, a kiskeres­kedelem forgalmi költségeit pedig 23 százalékkal tesszük olcsóbbá. Ugyancsak jelentősen csökkenteni kell a mezőgazdasági termékek be­gyűjtésével, megőrzésével és érté. kesítésévei kapcsolatos költségeket, valamint az ipar értékesítő szervei, nek általános üzemi költségeit. Ahhoz, hogy teljesíteni lehessen az ötéves tervnek a termelési és for­galmi költségek csökkentésére vo­natkozó előirányzatait, a munka termelékenységének emelése mellett meg kell valósítani a legszigorúbb katarékossági rendszert az anyagi források tétén, mégpedig az anyag éš felszerelés-pazarlás megszünteté sével, a. selejt elleni harc fokozásá vail, gazdaságos anyagfajták megho­nosításával, teljesértéJkti pótanyag o k és a haladó termelési technológia széleskörű alkalmazásával. Ugyan­csak el kell érni a vállalatok és in tézmények igazgatási apparátusának j elen tösmértékű olcsóbbátétel ét. Különös figyelmet kell fordítani az építési költségek csökkentésére. Az építkezés költségei még mindig ma­gasak, jóllehet a beruházási munká­latok jelentékeny mértékben nőttek és az építkezések korszerű techni kai felszereléseket kaptak. El kell érni, hogy a gyárak és üzemeik, az utak, a lakóépületek, a kórházak és iskolák építése évről évre jelentősen kevesebbe kerüljön az államnak. Az építési munkálatok költségei­nek előírt csökkentését, az építési munkálatok további gépesítésének és a nagyiipari építési módszerek meg­honosításának alapján a munka ter melékenységének emelésével, az épít kezesek idejének lerövidítésével — a munkák minőségének egyidejű javítása mellett — az általános üze­mi költségek csökkentésével, vala mint az építőanyagok árának csök­kentésével kell elérni. A vállalatok és építkezések gaz­dasági vezetőivel szemben az a kö­vetelmény, hogy sokkal nagyobb fi gyelemmel kezeljék a termelés gaz­dasági és pénzügyi kérdéseit, hoz záértően egyeztessék össze a tech­nika fejlesztése és a termelés szer­vezése területén végzett munkájukat a vállalat munkájának gazdasági és p é nzü gyí eredményei v ei. Fok o z n i kell a pénzügyi szervek szerepét a termelés és az építés menete, az áruforgalom, az anyagi értékek fel­halmozása, a vállalatok és gazda sá gi szervek pénzügyi és gazdasági tevékenysége fölötti állandó rubel ellenőrzés munkájában. »A baj az — mondja Sztálin elv­társ — hogy gazdasági szakembe reink és tervezőink — kevés kivé­tellel — rosiszul ismerik aiz érték­törvény hatását, nem tanulmányoz, zák és nem tudják figyelembe ven­ni számításaikban«. A párt. és szovjetszervezeteknek, a gazdasági szerveknek és a szak­szervezeteknek, a Koimszomol-szer­vezeteknek mozgósítaniok keli a dol gozók nagy tömegeit, az ötéves terv teljesítésére, és túlteljesítésére, szé­leskörben kell alkalmazniok a szer­vezeteink munkájában mutatkozó hibák bolsevik bírálatát és önbírálatát azok leggyorsabb kiküszöbölése és egész munkánk javítása érdekében. Abban a szellemben kell nevelni ká­dereinket, hogy kérlelhetetlenek le­gyenek a termeiét szervezésében mutatkozó hibákkal, a pazarlás és bürokratizmus bármilyen megnyilvá nulásával szemben, hogy idejekorán felderítsék és minden eszközzel tá­mogassák gazdasági éltünkben az új, élenjáró és haladó jelenségeket. Biztosítani kell a legszigorúbb ál­lami fegyelmet a népgazdasági ter­vek teljesítésének területén, szem előtt tartva a pártnak és a kormány nak azt az útmutatását, hogy az ál lami tervet nemcsak az össztermelés tekintetében kell teljesíteni, hanem a cikklista, a gyártmányok válasz­téka és minősége, a munka termeié kenysége én a termelés önköltsége tekintetében is. Az ötéves tervben megjelölt fel adatok teljesítése a népg-azdaság ter­vezésének javítását követeli. A ter vezés legfontosabb feladata a helyes arányok biztosítósa az ipar és a nép gazdaság egyes ágainak fejlődésében valamint a termelés növelésére fel­használható belső tartalékok feltá­rása és kiaknázása. Az ötödiik ötéves terv sikeres tel­jasítése lehetővé teszi a tartalékok jelentős növelését. Az ötéves terv Irányelvei előírják, hogy öt év alatt kétszeresére kell növelni az állami anyag- és élelmi szer tartalékokat, hogy ily módon biztosítani lehessen az országot minden véletlen eshető­ség ellen. Elvtársak! Az új ötéves terv tel­jesítése jelentős lépés a szocializ­iiusból a kommunizmusba vezető fejlődés útján. A sztálini ötéves terveknek mindig felmérhetetlen nemzetközi jelentő­sége volt. Sztálin elvtárs az első öt­éves terv eredményeit jellemezve megálliapította, hogy ,,e lépések kö­zül, melyeket országunk a gazdasá gi építő munka útján tett, egyik sem keltett még olyan erős vissz, hangot Európa, Amerika és Áz ia kapitalista országaink legkülönbö­zőbb rétegeiben, mint az ötéves terv kérdése e terv fejlődésének ós meg­valósításának kérdése*;. Ötéves terveink bebizonyítják az egész világ előtt a szocializmus ha­talmas életerejét, a szocialista gaz­dasági rendszer alapvető fölényét a kapitalista rendszer felett. Az új öt­éves tervben, amely a termelés nagy­arányú növelését és technikai hala dáist irányozza elö a népgazdaság va­lamennyi ágában és amely előreirá­nyozza a szovjet nép anyagi jólété­nek és kultúrájának további fo­kozását, ékesszólóan kifejezésre jut­nak a szocializmus gazdasági alap törvényének és a. népgazdaság terv­szerű fejlesztése törvényének köve­telményei. A szocializmus gazdasági alaptör­vényének, — mint Sztálin elvtárs tanítja — lényeges vonása és köve­telménye: az egész társadalom ál­landóan növekvő anyagi és kulturá­lis szükségletei maximális kielégíté sének biztosítása a szocialista ter melés szüntelen fejlesztése és töké­letesítése útján, a legfejlettebb tech nika alapján. A Szovjetunió ötéves terve a bé­kés gazdasági és kultúrális építés terve. E terv teljesítése újabb nagy hozzájárulás lesz a világ békéjének megszilárdításához. A szovjet kor­mány békeszerető politikája, amely az ötéves ter-vben testesül meg, ab­ból indul ki, hogy a két rendszer — a szocializmus és a kapitalizmus rendszere — békésen egymás mel lett élhet, kifejezésre juttatja az egész szovjet, nép megingathatat laň békeakaratáit és teljes mértékben összhangban van a világ dolgozói­nak életbevágó érdekeivel. Az új ötéves terv elő fogja segí­teni a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok gazdasági együtt­működésének és testvéri" segítségé­nek további megszilárdítását és ki. szélesítését a gazdasági kapcsola. tok fejlesztését minden országgal, amely kereskedelmét az egyenjogú­ság és a kölcsönös elönyök alapján akarja fejleszteni. Az új ötéves terv növeli a Szovjet­unió nemzetközi tekintélyét. Az em­berek milliói világszerte egyre j Íj­ban meggyőződnek a szocialista tár­sadalmi rendnek, a szovjet békepo litika és a népek közötti baráti kap­csolatok fejlesztésének előnyeiről. A XIX. párt kon gTesszusnak az ötödik ötéves tervre vonatkozó irány tervezete nyilvánosságra hozatala mélyreható érdeklődést és élénk visszhangot keltett kivétel nélkül valamennyi országban. A világ dol­gozói melegen üdvözlik az új, s:;t.' lini ötéves tervet, amelynek célja, ; békés gazdasági építés és _a nép jólétének további emelése. A Szovjr 1 íróban az ötödik öt éves terv irányelveinek tervezetét a pártszervezetek, a munkásosztály, parasztok és az értelmiség általános helyesléssel fogadták. A szovjet dol­gozók, — fellelkesítve attól a pro grammtól, amelynek célja a szocia­lista gazdaság és kultúra további gyors fejlesztése a kommunizmus fe lé vezet* úton kiemelkedő terme lési sikerekkel ünnepelték a oárt­kongresszust. A szovjet ipar összt r melése*1952 kilenc hónapja alatt a mul t év hasonló időszakához képest 12.5 százalékkal, a népgazdaságban eszközölt beruházások értéke 15 szá­zalékkal a vasutak átlagos napi te herszálllltása 10 százalékkal nőve kedett. Jó gabonatermést takarítot­I tünk be és befejezéshez közeledik az ipari növények, zöldségfélék és & burgonya bő termésének betakarí­tás*. Az ötödik ötéves terv Irányelvei­nek tervezetét megvitatva, a párt­szervezetek, valamint egyes pártta­gok és pártonkívüli elvtársak is, sok megjegyzést és kiegészítést fűztek a tervezethez. A megjegyzések túlnyo­mó többsége valamely terület, határ­terület, köztársaság feladatainak és gazdasági fejlődését jellemző saját­ságainak megfelelően, vagy a nép­gazdaság egyes ágaira vonatkozólag konkretizálja az irányelvek terveze­tét. Javasolják, hogy egyik vagy má­sik iparág termelését növeljük, pon­tosan körvonalazzuk a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztésének felada­tait, építsük meg a illető területen, határterületen, vagy köztársaságban szükséges ipari üzemeket, villamos erőmüveket, vasútvonalakat, és autó­utakat. így az ukrán elvtársak felvetik, hogy építsünk széndúsító üzemeket, Villamos hőerőműveket Zaporozsje­ben, a leningrádiak javasolják, hogy építsünk vízierőmüveket; tettek ja­vaslatokat, hogy építsünk új villa­mos távvezetékeket és villamos al­központokat Krivoj Rog vidékén, ví­zierömüvet a Daugava-folyón stb. Sok javaslat vonatkozik az új technika meghonosításával a mun­kaigényes munkafolyamatok gépesí­tésével kapcsolatos feladatok ponto­sabb meghatározására. Sok javaslat foglalkozik a munkaszervezés megja­vításával, a káderek képzésével, a kulturális és tudományintézetek, egészségügyi intézmények munkájá­nak fejlesztésével. Az összes felsorolt javaslatok az ötödik ötéves terv teljesítéséről és túlteljesítéséről való gondoskodás szellemét sugározzák, visszatükrözik a pártszervezeteknek a gazdasági építés terén összegyűjtött gazdag tapasztalatait, megmutatják káde­reink fejlődését és nagyjelentöségüek az ötéves terv szempontjából. Mivel az ötéves tervre vonatkozó irányelveknek csupán a népgazdaság alapvető feladatait kell meghatároz­niok, s nem bocsátkozhatnak a rész­letekbe, a pártszervezeteknek, egyes párttagoknak és pártonkívüli elv­társaknak az irányelveket konkreti­záló nagyszámú javaslatát célszerű volna az ötéves tervnek a kongresa» szus irányelvei alapján történő össze­állításánál megvizsgálni és felhasz­nálni. Az irányelvek szövegének végle­ges megfogalmazásánál azonban bi­zonyos módosításokra volna szükség, főleg az ipar területén. Célszerű vol­na utalni az automatizálás fejleszté­sére a gépgyártásban és a mezőgaz­daság területén; a selyemhernyóte­nyésztés és a méhészet fejlesztésére; a hírközlés területén a rádiósítás fejlesztésére; a munka területén a munkaviszonyok és a munkavédelem további megjavítására irányuló in­tézkedések foganatosítására. A népi demokratikus országokban az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvek szintén fokozták a dol­gozók politikai és termelési aktivitá­sát és érdeklődésüket a szovjet gaz­dasági építés iránt, amely példaké­pül szolgál a szocializmus és a de­mokrácia útjára lépett népek számá­ra. A demokratikus országok dolgo­zói megelégedéssel fogadták a Szov­jetunió gazdasági erejének további fokozását szolgáló ötéves tervet, amelyben a világ békéjének hathatós biztosítékát, a Szovjetunió és a de­mokratikus országok közötti gazda­sági kapcsolatok további megszilár­dításának és kiszélesítésének reális előfeltételét látják. A népi demokra­tikus országok munkásai és paraszt­jai a XIX. pártkongresszus tisztele­tére megfogadták, hogy teljesítik és túlteljesítik ötéves tervüket. A kapitalista országok dolgozóira — akik egyre súlyosabb nélkülözése-* ket szenvednek a tőkés gazdaság fo­kozódó militarizálása következtében, — óriási hatást tett a szovjet nép további életszínvonalemelkedésének az ötéves tervben előirányzott pro­grammja. Ezeknek az országoknak a dolgozói napról napra világosabban látják, hogy csak a szocializmusban

Next

/
Thumbnails
Contents