Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-11 / 242. szám, szombat

1952 október 11 IIJ S W 7 Hazánk dolgozói felajánlásaik teljesítésével ünneplik az SzK(b)P XIX. kongresszusát Hazánk valamennyi üzemének dolgozói bekapcsolódtak az SzK(b)P XIX. kongresszusa tiszteletére folyó munkaversínybe. Dolgozóink munkateljesítményeik fokozásával, új munkagyőzelmekkel és felajánlásokkal fejezik ki szeretetüket a felszabadító Szovjetunió és Lenin-Sztálin pártja iránt. A felajánlások kifejezik dolgozóink óhaját, hogy még többet tanuljanak azokból az útmutatásokból, amelyeket a XIX. kongresszus ad. Dolgozóink tudják, hogy feladataik jobb elvégzésével ünnepelhetik legméltóbban a történelmi jelentősé gü pártkongresszust. Szerkesztőségünkbe a kongresszus megkezdése óta számos levél érkezett, amelyek mindegyike egy-egy örömteljes jelentés az SzK(b)P kongresszusára tett felajánlások teljesítéséről és az új munkakötelezett ségek vállalásáról. — Üzemünk dolgozói teljesítették felajánlásaikat, — írja a dunaszerdahelyi Kárpátia konzervgyárból Krizsán Antal. — 110%-os szeptemberi tervteljesítésre tettünk fogadalmat. ígéretünket túlléptük, tervünk 139 százalékos teljesítésével. A felajánlás teljesítéséért folyó versenyben Balog Erzsébet, Such Erzsébet és Mária, Nagy Mária, Kis Erzsébet és Kácser Erzsébet tűntek ki. A csoportok közötti versenyben első Egri Pál brigádja, második Miklós János csoportja lett. A siker újabb lelkesedéssel töltött el bennünket és elhatároztuk, hogy még jobb munkával igyekszünk túlteljesíteni tervfeladatainkat. Tóth Gyula ezt írja Apátfal várói: Az apátfalusi Poľana teytilgyár dol gozói kötelezettséget vállaltak, hogy december 15-ig befejezik a negyedik évi tervet. Borki, Zvara elvtársak, a fonoda és a kartoló műhelyek mesterei a munkásokkal egyetértésben felajánlották, hogy üzemrészeikben már december 12-ig teljesítik az évi tervfeladato. kat. A felajánlások sikeres teljesítését biztosítja Spisiák és Kónya elvtársak újítójavaslata, amellyel nagymennyi, ségü nyersanyagot takarítanak meg és a munkálatokat is jelentősen meg. gyorsítják. Az üzem összes munkásai ezer.kí. vül kötelezettséget vállaltak, hogy tisztasági versenyt indítanak és a munkából való kimaradást a 'minimumra csökkentik. A losonci építészeti melléküzemből Wichner Antal küld örömteljes be. számolót. „Üzemünk dolgozói — írja — lelkeshangú összüzemi gyűlésen beszél, ték meg a XIX. kongresszus jelentőségét. A gyűlésen dolgozóink újabb felajánlásokat tettek. Megfogadták, hogy Sztálin elvtárs születése napjáig teljesitik az évi tervet, takarékoskodnak a nyersanyaggal, teljesen megszüntetik a hiányzásokat, az épületek iparosmunkáit teljesen hibátlanul végzik el, Ezenkívül több munkálatot határidő előtt teljesítenek." A XIX. pártkongresszus tiszteletére folyó munkaversenyben — írja Török Imre a csernöi építkezésről — szép sikereket érnek el a munkások. Kiss János vezet, aki a kőbányában 144 százalékra teljesítette normáját és ezáltal 23 százalékkal túllépte felajánlását. Az épületek vakolásánál Dupaj József és Hornyák Pál értek el kiváló teljesítményeket, túlteljesítve kötelezettségvállalásukat." A lévai andezit kőbányaüzem dolgozói elhatározták, hogy évi tervüket november 23-ig teljesítik és versenyre hivják ki a legjobb tervtel. jesitésre a nyitrai és az oszlányi kőbányák munkásait. A pozsonyi műzsírüzem lévai melléküzemének valamennyi dolgozója bekapcsolódott a versenybe az SzK(b)P XIX. kongresszusa tiszteletére. A versenyben fokozott súlyt fektetnek az áruk minőségének megjavítására és a tüzelőanyaggal, árammal és más nyersanyaggal való takarékosságra, a szállító burkolatok gyors visszaküldésével és pontos nyilvántartással pedig 174.124 koronát takarítanak meg. A felajánlások teljesítésével meggyorsítják az almási alagút építését Az almási alagút építésén dolgozók lelkesedéssel tárgyalják meg az SzK(b)P történelmi jelentőségű XIX. kongresszusáról érkező híreket. Már néhány nappal a kongreszszu

s megnyitása előtt értékelték és ellenőrizték kötelezettségvállalásuk teljesítését a kommunisták, a legjobb dolgozók, mesterek és műszakiak összüzemi aktíváján. Az akti ván megállapították, hogy az SzK (b)P XIX. kongresszusának tiszteletére vállalt kötelezettségek jelentősen elősegítették tervteljesítésüket. A kötelezettségvállalások teljesítése következtében elért munkaeredmények lehetővé tették a tervteljesítésnek 22 százalékkal való növelését. A hárskúti 052-es számú szakaszon a folyosóvágásban elért 1000 méteres teljesítmény kötelezettségvállalásaik egyik legszebb eredménye. A hárskúti alagútfúrók ezen ragyogó példája az almási 051es számú részleg dolgozóit további munkára lelkes, a az 1000 méteres folyosóvágásért folyó küzdelemben, mely teljesítménytől csupán néhány méter választja el őket. A 051-es számú részleg dolgjozói e hó 7-én megtartott gyűlésükön megvitatták az SzK(b)P XIX. kongresszusának ülésén elhangzott beszédeket. V. M. Molotov megnyitó beszédének és G. M. Malenkov beszámolójának megvitatása utáň megtárgyalták az 1000 méteres folyosóvágás elérésének biztosítására szolgáló részletfeladatokat. Az almási alagút munkásai az SzK(b)P XIX. kongresszusát legmelegebben szeptember hónapi tervteljesítésük örömteljes jelentésével ünnepelték. A folyosóvágásban 115.2 százalékra, a betonfalazásban pedig 110.2 százalékra teljseitették tervüket. Gyönyörű munkagyőzelmük elérésében főleg Bojtos Géz

a és Balázs József munkacsoportjai szereztek érdemeket, a betonozásnál pedig Lipnicsán János csoportja volt a legjobb. Cukoradagok az ipari cukorrépa és cikória beadása után A födművelésiigyi minisztérium hivatalos közleménye Azok a dolgozók, akik az ipari cukorrépa vagy cikória gyűjtését és beadását végzik, vagyis a szedést, az összehordást, a tisztítást, a felrakást és elszállítást, további cukoradagokat kapnak ezen munkákért jutalmul. A cukoradagokat a begyűjtési munkákért a dolgozók a szerződésre vagy beadásra előirányzott cukorrépa vagy cikória' minden beadott 100 mázsája után a következőképp kapják: a) a II—IV. típusú EFSz-eknél, állami birtokoknál és a .többi közbirtoknál 12 kg cukrot, b) azok a dolgozók, akik a cukorrépát vagy cikóriát a többi termelöknél takarítják be, 10 kg cukrot kapnak. Az egy hektár cukorrépa vagy cikória betakarítása és beadása után járó cukor összadagjából leszámítják azt a mennyiséget, melyet tavasszal a cukorrépa vagy cikória ápolásáért előlegként- vettek fel. Ez az előleg a II—IV típusú EFSz-eknél, az állami birtokoknál és a többi közbirtoknál hektáronként 15 kg, a többi termelőknél 10 kg volt. A szerződésen vagy a beadásra előírt mennyiségen felül beadott cukorrépa után a cukoradag 100 mázsa tisztasúly után: a) 40 kg cukor, ha olyan dolgozókról van szó, akik II—IV. típusú szövetkezetben. állami birtokon vagy más közbirtokon végezték a betakarítási munkákat; b) 20 kg cukor olyan dolgozóknál, akilí,»a többi termelöknél végezték a betakarítási munkákat. A szerződésen vagy a beadásra előírt mennyiségen fe.ül beadott cikória után a II—IV. típusú EFSzeknél. az állami birtokoknál és a többi közbirtoknál csak 12 kg a cukoradag, a többi termelőnél pedig csak 10 kg a cukoradag minden 100 •mázsa szerződésen felüli cikória után. Például: a) Egy II. típusú EFSz-nek, vagy állami gazdaságnak a beadási szerződés szerint 280 mázsa cukorrépát kell beszolgáltatnia egy hektárról, azonban 350 mázsa cukorrépát ad be. egy hektárról. Az EFSz-nek vagy állami gazdaságnak ebben az esetben a következő cukoradagra van igénye: 280 mázsa beadásért 1 hektárról 12 kg cukor, 100 mázsa tisztasúlyú répáért 33.60 kg cukor, 70 mázsa szerződésen felüli répa beadásáért (40 kg cukor 100 mázsa tisztasúly után) 28 kg cukor. Egész igénye: 61.60 kg cukor. Ebből 1 hektár cukorrépa ápolása után előlegben kapott 15 kg cukrot. Ki lesz utalva 46.60 kg cukor. b) egy magántermelőnek a szerződés szerint 270 mázsa cukorrépát kell beadni egy hektárról, ö azonban ezt 30 mázsával túlteljesíti, vagyis összesen 300 mázsa cukorrépát ad be. Cukorigénye: 270 mázsa cukorrépa után 1 hektárról a szerződés szerint (10 kg cukor 100 mázsa tisztasúly után, 27 kg cukor 30 mázsa szerződésen felüli répáért (20 kg cukor 100 mázsa tisztasúlyért) 6 kg cukor, összigénye 33 kg oukor, ebből leszámítva a tavaszi ápolá

s utáni előleget 1 hektár cukorrépa után 10 kg cu. kor járandósága; 23 kg cukor. Csak az ipari cukorrépa és cikória betakarítása után jár cukor, de ne

m jár ezen növények magjának begyűjtéséért. Azoknak a- dolgozóknak, akik csak egy bizonyos munkát végeznek el, pl. halmozást, vagy a kocsirakást stb. az 1 hektár cukorrépa betakarítása után járó cukorösszadagjának arányos részére van igényük. A cukorrépa vagy cikória betakarítása után a termelő a csoportvezetővel együtt a helyi nemzeti bizottságnak benyújtja azoknak a névsorát, akik a cukorrépa vagy cikória szedését és szállítását végezték, feltüntetve a cukor mennyiségét, amely az elvégzett munka szerint 1 személynek jár. A belkereskedelemügyi minisztérium október hó folyamán cukorutalványokat küld a kerületi nemzeti bizottságoknak, amelyek azokat rögtön szétosztják az egyes járásoknak olymódon, hogy novembertől kezdve ki lehesen adni a cukorutalványokat azoknak a dolgozóknak, akik a betakarítási munkákat befejezték. A haladó német film a békéért és az új emberért „Az elítélt falu" szlovákiai bemutatójához „A HÁBORÚ csakig akkor lehetséges, ha' előbb az emberek ellen viselt hazugság hadjárat győzedelmeskedik. Mi tehát nekünk, német íróknak a feladatunk? A nép felvilágosítása, hazafias érzésének serkentése, békeakaratának szilárdítása. Ez a feladatunk! Ez történelemszabta hivatásunk, — mondotta a Nemzetközi Sztálin békedíjjal és a néiviat Nemzeti Díjjal kitüntetett Anna Seghers idén júliusban, a német írók III. kongresszusán elnöki megnyitójában. A fiatal demokratikus német filmgyártás Béke-dijjal kitüntetett alkotása, az ,,Elítélt falu", — amely most napjainkban a német filmhét alkalmával Pozsonyban bemutatás, ra került, ezeket az eszméket hangsúlyozza, köztük a leglényegesebbet: a békeakarat szilárdítását, harcot az amerikai megszállók barbár önkénye és háborús előkészületei ellen. A film bemutatásának nagy jelentőséget ad időszerűsége. Olyan napokban kerül közönségünk elé, amikor a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa az egész haladó világ nevében minden ellen vetést letipró győzedelmes erővel bizonyítja a népek békeakaratát, amikor .minden becsületes ember nevében hirdeti, hogy megvédjük, amiben hiszünk az emberhez méltó, célokkal teli, békés életet! Az „Elítélt falu" Nyugat-Németország dolgozói nemzetközi 'elentőségü harcának egy kis szakaszát hozza a néző elé, azt a harcot, amely nem akarja, hogy a német falvak utcáit amerikai páncélosok járják és rónáin repülőtereket létesítsen az agresszió világa a békés német nép, a Szovjetunió és az egész világ ellen. TÖBBÉVES hadifogság után hazatér Heinz Weimann falujába, Bärenweilerbe, ahol anyjának kis gazdasága van. A hazatérő el van telve azzal a vággyal, hogy végre békében éljen és kis földjét megmü velhesse. Ezt a békés szándékát és az egész falu békés életét keresztezi az amerikai megszállók döntése: a falut halálra ítélték, ki kell üríteni, mert helyére légitámaszpontot akarnak építeni. Bärenweiíer parasztjai azonban — akiknek élére áll a hazatérő Heinz — nem hajlandók a parancsnak eleget tenni. Az egész falu, a polgármester, a pap, a tanító, az egész paraszti nép össze fog, egy akarattal szembefordul az idegen megszállók lelketlen határozatával, csupán egy áruló akad, egy volt náci tiszt személyében, aki egyetért ezekkel a háborús előkészületekkel, mert azt reméli, hogy egy új hál jrú révén visszanyeri birtokát és karriert csinálhat. A falu népének első lépései eredménytelenek maradnak, az amerikai megszálló hatóságok visszautasítják kérvényüket, és hiába jár el a falu hazafias papja püspökénél, a főpapság nem áll a nép mellé, megtagad minden segítséget. Bärenweiler azonban nem marad magára, mert támogatást talál az egész környék békeszerető népében és kivált a munkásságban. Ezek az építő munkások az eddigi passzív harcba beleviszik aktivitásukat, kijelentik, hogy ne

m hajlandók a földel egyenlővé tenni a falut és helyén repülőteret épiteni. Sztrájkba lépnek é

s kényszerítik a céget, hogy utasítsa vissza az építkezési megbízatást. Heinz Weimannt, mint a falu ellenállásának vezetőjét börtönbe vetik és egy évre el is ítélik, de harca és egész falujának harca győzelem mel végződik. Az állig felfegyverzett páncélautós Military Police osztaga kénytelen meghátrálni a békéért tudatosan harcoló tömeg félelmetes ereje előtt. Ez az egységbe összeforrott nép, amelyet minden becsületes német hazafi békeszeretete erősít, nem könyörög a békéért, hanem ereje tudatában harcosan követeli. A dolgozó nép szolidaritását a német munkásosztály harcos kiáltása teszi ilyen erőssé. A falu életéért folytatott harcban a munkásosztály az, amely a felelősségnek, az igazi hazaszeretetnek és harckészségnek ragyogó példáját mutatja és szervezettségével ki is tudja vívni a győzelmet. A FILM megírásának ötletét egy kis újsághír adta, mondotta Kurt Stern, a film írója idén nyáron a karlové vary i Nemzetközi .filmfesztiválon. Manapság már ne

m elég hogy egy művészi alkotás, melynek célja a béke szolgálata, megmutassa a háború borzalmait. Ezzel valamennyien tisztában vannak, akik átélték a háborút. De sokan nem tudják még, hogy a háború ellen cselekedni is lehet. Nem nézhetjük ölhetett kézzel, hogy az agresszió 'világa hogyan akar bennünket újból háborúba rántani. Ezt éreztetni és megmutatni az „Elítélt falu" fő feladáta. Sok jel igazolja, hogy ez a szándék ne

m tévesztette el hatását: az ellenfél találva érezte magát Míg más haladó német filmet a nyugatnémet sajtó agyonhallgatott, ezut. tal megfilmesített gyűlöletről beszélt. Igen, ez a film tartalmaz gyűlöletet, de nem a népek, hanem a háború és minden ellen, ami az emberek békés életét és boldogságát megsemmisíti. És ez a gyűlölet igazságos, mert a népnek az élet, a boldogság és á béke utáni vágyódásából fakad.Mialatt a film készült, egyre •nagyobb méreteket öltöttek Nyugat Németországban a háborús előkészületek. D

e a német népnek ellenállása egyre hatalmasabb és átütőbb erejű lett. És a német faluért folyó aktív harc millió és millió német embernek szolidáris har ca lett az egységes »Németországért. MIT IGAZOL ez az eszmei tartalmával é

s művészi mondanivalójával egyaránt nagyigényű új német film? Elsősorban azt, hogy békeharcunkban a film igen erős fegyver. Millióknak öntudatát tudja formálni és milliókat tud az igaz ügyért lelkesíteni és harcba állítani. Egyes kishitűek ingadozását és tétovázását el tudja söpörni, megmutatja. hogy ezek a gyöngék is erős. sé válhatnak a közösség táborában. Az imperialisták minden gyalázatos és vére

s terve megdől, ha a nép felismeri valódi helyzetét, ha felismeri életérdekeit és egyesült erővel harcolni mer a felismert igazságért. A háborús gyujtogatóknak meg kell hátrálniok, ha ilyen erővel tör ki a nép igazi hazaszeretete, a béke védelmének szent gondolata! Hiába harsogja hazug híreit Amerika hangja. Bärenweiler népe és vele együtt sokezer Bärenweiler népe tudja már, hogy az amerikai agresszorok a létét, az otthonát fenyegeti és ha ölbetett kezekkel tűri az önkényt, holnap nemcsak az ő faluját ítéli halálra az idegen hódító, hanem a szomszéd és száz és száz má

s falut Is. Ez a felismerés adja meg a harc döntő jellegét, ez teszi a félrevezetett, politikától távol álló és kiszolgáltatott tömeget a békeharc igazi katonáivá. KITŰNŐ az „Elítélt falu" forgatókönyve — írói Kurt ég Jeanne Stern — és ugyanilyen kiváló Martin Hellberg rendezői munkája is. A történet egyszerű, könnyen átte. kinthető és mégsem sematikus. A film pozitív figurái rokonszenvesek, emberi magatartásuk megnyerő, egyszerűségükkel hatnak és azzal a nemes közvetlenséggel, amelyet az élet szeretete és az igazság felismerése sugall. A falu jól tipizált embergaiériájából kimagaslik a hazafias Pap alakja, akit a német Nemzeti Díjjal kitüntetett Eduard von Winterstein alakít 80 esztendős korát meghazudtoló frisseséggel és művészi hitelességgel, A fogságból hazatérő Heinz Weimannt Simon Günther játssza azzal a mértéktartással és egyszerűséggel, amely hitelessé teszi napjaink békeharcának hősét, a népét, hazáját sallangok nélkül szerető áldozatkész német dolgozót. „Nem arról van szo, hogy a világot . interpretáljuk, hanem arról, hogy megváltoztassuk" — tanít bennünket Lenin. Az „Elítélt falu" jól és célravezetően követi ezt a lenini tanítást. Ezért fogadjuk itt szeretettel és megértéssel, mint művészi dokumentumát annak a haronak, amelyet a német nép ma a békeszerető egységes Németország megteremtéséért folytat. Egri Viktor