Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-11 / 242. szám, szombat

HISZ® 1952 október 11 A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa utóbbi években nagy pártszervezetek egységét és barátságát, a sztálini külpolitika következetes keresztülvitelével, amely a népek közötti béke fenntartására irányul. Magas színvonalra emelkedett or. szágunk népeinek jóléte és kultúrája. A történelem azt mutatja, hogy országunk a szovjethatalom 35 éve alatt olyan ipari haladást ért el, amelynek eléréséhez a kapitalista országoknak évszázadokra lett volna szükségük. Míg a Szovjetunió a szovjethatalom éveiben ipari termelését 39-szeresére emelte, addig Angliának az ipari termelés ugyanilyen növeléséhez 162 évre (1790 tői 1951-ig) volt szüksége. Franciaország ipari termelése az utolsó 90 év alatt mindössze 5.5-szeresére nőtt. Ami pedig az Egyesült Államokat illeti, az utolsó 35 év alatt csupán 2.6-szeresére emelte ipari termelését. A szocialista állam történelmi szempontból rövid idő alatt vívta ki sikereit, mert a szovjetrendszer ed dig soha nem látott lehetőségeket tárt fel a Szovjetunió gyorsütemű gazdasági és kulturális fejlesztése számára, mert népünknek a szocializmusért vívott harcát a kommunista Párt vezette, amely tudja, mit kell tenni és nem fél a nehézségektől. (Hosszantartó taps.) A szocializmus győzelméhez vezető út országunkban nem volt könynyü. Ezen az úton nem kevés belső és külső jellegű nehézség és aka dály merült fel, de pártunk mindig készenlétben állott és sikeresen leküzdötte őket. Most, midőn a kommunista építés nagy és bonyolult feladatai állanak előttünk, pártunknak, mint a szovjetállamot irányító pártnak, előre keli látnia a nehézségeket és teljesen felkészültnek kell lennie, hogy a népet e nehézségek leküzdésére vezesse. Meggyőző désünk, hogy pártunk, amelyet Lenin és Sztálin alkotott és nevelt, továbbra is mindig nagy feladatainak magaslatán fog állni. (Taps.) Sztálin elvtárs, a nagy Leninnel együtt épitette és szilárdította meg pártunkat, rohamra vezette Oroszország munkásosztályát a kapitalizmus ellen 1917 októberében, megteremtette a világ első szovjetállamát. Több mint egynegyed századdal a nagy Lenin halála után Sztálin elvtárs az új kommunista élet építésének eddig még járatlan útjain vezeti pártunkat és a szovjet népet. Sztálin elvtárs ennek az útnak minden egyes szakaszán elméletileg felfegyverzi pártunkat, meg tanítja, hogy előre lássa az események további menetét és ráirányítja figyelmét a fő feladatok megoldására. Pártunk eszmei életének hatalma^ eseménye a marxi-lenini elmélet továbbfejlesztése Sztálin elvtársnak „A szocializmus gazdasági problé. mái a Szovjetunióban" című munkájában. Azok a tételek és következtető sek, amelyeket Sztálin elvtárs álla. pitott meg ebben a munkájában, különösen nagy jelentőségűek, mert új fejezetet nyitnak a marxista-leninista tudomány fejlődésében és elszakíthatatlan kapcsolatban vannak a Szovjetunió kommunista építésének legfontosabb gyakorlati fel adataival. Ismeretes, hogy Marx és Engels a szocializmust utópiából tudománynyá változtatták. A nagy Lenin a marxizmust továbbfejlesztve megalkotta á szocialista államról és országunkban az osztálynélküli, szocialista társadalom megteremtésének útjairól szóló tanítást. A párt Sztálin elvtárs vezetésével — miközben valóra váltotta ezt a tani tást — világtörténelmi jelentőségű győzelmet ért el: a szocializmus az emberiség legjobb elméinek álmából valósággá vált. A szovjet nép felépítette a szocializmust és országunk a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet szakaszába lépett. Ilyen körülmények között pártunk előtt a marxista-leninista elmélet új kérdései merültek fel. Milyen előfeltételeket kell megteremteni a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet megvalósításához? Mit kell ennek érdekében tenni? Melyek ennek a fontos történelmi szakasznak az alapvető törvényszerűségei? É

s látjuk, hogy Sztálin elvtárs pontos é3 világos választ adott szovjet társadalmunk mozgásának mindezekre az égető létfontosságú kérdéseire, megvilágitotta pártunk és a szovjet nép számára az előtte álló útat. Kétségtelen, hogy Sztálin elvtárs útmutatásait a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet megvalósításának feltételeiről és útjairól kongresszusunk és egész pártunk a kommunizmus építéséért való harc programmjaként fogadja. (Viharos, hosszantartó taps.) Pártunk és az egész szovjet nép a legnagyobb lelkesedéssel fogadta ezt a sztálini programmot. Ez a programm szárnyat ad a szovjet emberek legjobb álmainak és újabb hőstettekre lelkesíti őket LeninSztálin nagy eszméinek diadala nevében. (Taps,) Győzelmesr/haladásunk a kommunizmus felé vezető úton az ösztönzés kimeríthetetlen forrása minden ország munkásosztálya és dolgozói számára a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott forradalmi harcukban. Az egységében erős szovjet nép a XIX. kongresszusnak ezekben a történelmi jelentőségű napjaiban minden eddiginél szorosabban tömörül szeretett kommunista pártja köré és kész új győzelmeket aratni a munkában hazája dicsőségére (Taps.) Országunk népei meg lehetnek győződve arról, hogy a kommunista párt a marxizmus-leninizmus elméletével felfegyverezve, Sztálin elvtárs vezetésével országunkat az óhajtott cél, a kommunizmus felé vezeti. (Viharos, hosszú ideig szün. ni nem akaró taps. Mindenki feláll.) Az SzK(b)P XIX. kongresszusa mandátumvizsgáló bizottságának beszámolója Az SzK(b)P XIX. kongresszusának október 7.i délelőtti ülésén hangzott el a mandátumvizsgáló bizottság jelentése. Előadó: N. M. Pegov volt. Elvtársak! Engedjék meg, hogy a mandátumvizsgálóbizottság mcgbí zásából beszámoljak a kongresszus

1 előtt a bizottság munkájának ered. ményeiről. A mandtumvizsgálóbizottság megvizsgálta a párt XIX. kongresszusára megválasztott minden küldött felhatalmazását és megállapította, hogy a választások mindenütt az SzK(b)P Központi Bizottságának a kongresz. szusi képviselet arányáról és a küldöttek megválasztásának rendjéről szóló határozatának megfelelően tör téntelc. Az OSZSZSZK pártszerveze. teiben a kongresszusi küldötteket a területek, határterületek és autonóm köztársaságok pártkonferenciáin, más szövetséges köztársaságokban — Ukrajnát kivéve — a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusán választották meg. Uk. rajnában a párt XIX. kongresszusának küldötteit területi konferenciá kon választották meg. A Szovjet Hadsereg, a Haditengerészet párt. szervezeteinek és az államvédelmi minisztérium határőregységei pártszervezeteinek kommunistái a meg felelő lakóterületi pártszervezetekkel együtt a területi, határterületi pártkonferenciákon, illetőleg a szö vetséges köztársaságok kommunista pártjlainak kongreszusán Választották meg a párt XIX. kongresszusá nak küdötteit. , A párt Központi Bizottsága, mint ismeretes, a következő képviseleti arányt állapította meg a párt XIX. kongresszusára: minden ötezer párt tagra egy szavazati joggal bíró küldött és minden ötezer tagjelöltre egy tanácskozási joggal bíró küldött. Ezeket a képviseleti arányokat minden pártkonferencián és minden szövetséges köztársaság kommunista pártjának kongresszusán megtartót ták a kongresszusi küdöttek megvá lasztásánál. A küldöttek választása mindenütt a párt szervezeti szabályzatnak megfelelően, zárt (titkos) sza v az ássál történt. Minden megválasz tott kongresszusi küldött megkapta a szükséges szavazattöbbséget. A mandátumvizsgáló bizottság meg állapítja, hogy a párt XIX. kongresz szusa küldötteinek megválasztása minden pártszervezetben szabályosan, a választások megállapított rendjé nek mindennemű megsértése nélkül történt. A bizottság érvényesnek ismerte el az összes megválasztott kongresszusi küldött felhatalmazását. A párt XIX. kongresszusa küldötteinek megválasztása minden szövet séges köztársaság kommunista pártjának kongresszusán és minden párt konferencián a kommunisták és egészében a pártszervezetek nagy lelkesedése, nagyfokú aktivitása és szer vezettsége közepette, a tárgyilagos elvi bírálat és önbírálat fejlesztésének jegyében folyt le. A kongresszusi küldöttválasztások megmutatták pártunk megingatha tatlan egységét, minden kommunista feltétlen odaadását Lenin.Sztálin hatalmas ügye iránt és harcos készsé güket arra, hogy önfeláldozóan küzdjenek a kommunizmus teljes győzel méért. Pártunk egységesen és erősen, a párt Központi Bizottsága és nagy vezére és tanítója, Sztálin elvtárs köré tömörülve jutott el XIX. kong resszusáig. (Viharos taps.) Elvtársak! A párt XIX. kongreszszusára összesen 1192 szavazati jog gal bíró és 167 tanácskozási joggal bíró küldöttet választottak meg. A mandátumvizsgálóbizottság jelenti, hogy valamennyien jelen vannak a kongresszuson. A párt sorainak növekedése fényes bizonyítéka a párt és a tömegek, kap csolatai további megerősítésének és a nép előtti tekintélye megszilárdulásának. 1952 október l én a személyi nyilvántartás adatai szerint a Szov jetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának 6,013.259 tagja és 868.886 tag jelöltje volt, összesen 6,882.145 em ber. A XVIII. kongresszus idején a párt 2,477.666. embert számlált soraiban, ezek közül 1,588.852 párttag és 888.814 tagjelölt volt. Tehát a XVIII. és a XIX. kongresszus között eltelt idő alatt a párt létszáma 4,404.000. rel növekedett. Ismeretes, hogy a Nagy Honvédő Háború alatt pártunk sok dicső fiát vesztette el, akik hősiesen küzdöttek az arcvonalon, vagy az ellenség háta mögött a partizánosztagokban. Ennek ellenére a XVIII. és a XIX. kongresz szus közötti időszakban a párttagok és tagjelöltek száma nemcsak, hogy nem csökkent, de csaknem háromszorosára emelkedett, ami fényes bizo. nyitéka pártunk zászlaja hatalmas vonzóerejének, a szovjet nép határ talan szeretetének és odaadásának a nagy kommunista párt iránt. (Taps.) Az Oroszországi Szövetséges Köztársaság területeinek, határterületeinek és autonóm köztársaságainak pártkionferenciáin megválasztott kongresszusi küldöttségek közül a legnagyobb a moszkvai küldöttség, amely 646.000 párttagot képviselő 129 szavazati joggal biró küldöttből áll. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a XIV. kongresszus ide jén egész pártunknak 643.000 tagja volt. A leningrádi küldöttség 60 szavazati joggal bíró küldöttből, a gorkiji 25, a szverdlovszki 23, a rosztovi 18, a szaratovi 18, a habarovszki 18, a lcrasznodari 17, a voronyezsi 17, a tengermelléki 17, a cseljabinszki 16, a kujbisevi 16, a baskír 15, a tatár 15, a molotovi 14, a kemerovói 14, az altáji 14 küldöttből áll. Az Ukrán Kommunista Pártot 153 szavazati joggal bíró küldött képviseli a kongresszuson. A kievi terüle. ti pártszervezet küldöttsége 20 küldöttből, a harkovi 16, a ^ztalinói 15, a dnyepropetrovszki 12 küldöttből áll. A szövetséges köztársaságok kommunista pártjai nagyobb küldöttségei közé tartoznak még: a kazah kül döttség, amely ' 42 szavazati joggal bíró küldöttből, a grúz 32, a bjelo rusz 28, az üzbég 25, az azerbajdzsani 23 küldöttből áll. Meg kell mondani, hogy sok pártszervezetnek több szavazati joggal bíró küldötte lehetne ezen a kongresz. szuson, ha ezekben a szervezetekben jobban'.megszerveznék a tagjelöltekkel kapcsolatos munkát. A tagjelöltségi idő —

r: amint ezt Hruszcsev elvtárs beszámolójának tézisei helyesen megállapítják — gyakran üres formasággá válik és a tagjelöltek jelentékeny részénél több évig elhúzódik. Az ukrán pártszervezetben körűibe, lül 62.000, a moszkvaiban 34.000, a kazahban több mint 22.000, az üzbégben több mint 17.000, a leningrádiban 14.000 olyan tagjelölt van, akinek tagjelöltségi ideje már lejárt. A XVIII. kongresszus óta nemcsali pártunk létszáma növekedett meg, de jelentősen nagyobb lett a pártszervezetek száma is. A jelenlegi kongresszus idején a párt keretei közé tartozik: a szövetségi köztársaságok 15 kommunis. ta pártja, 8 határterületi, 167 terii leti, 36 körzeti, 544 városi és 4886 kerületi pártszervezet. Elösjiör vettek részt pártunk kongresszi^i küldötteinek választásain több olyan köztársaság, terület, város és kerület pártszervezetei, amelyek a XVIII. és XIX. kongresszus közötti időben váltak a Szovjetunió részévé. Ezek között vannak mindenekelőtt annak a négy új szövetsé. ges köztársaságnak — a Litván Szovjet Szocialista Köztársaságnak, a Moldvai Szcrvjet Szocialista Köztársaságnak, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságnak és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságnak — pártszervezetei, amelyek beolvadtak a Szovjetunió népeinek testvéri család jába. Engedjék meg, hogy valamivel részletesebben foglalkozzam a balti köztársaságok kommunista pártjainak a XIX. kongresszusra megválasztott küldöttségeire vonatkozó adatokkal. Ezek az adatok meggyőzően bizonyítják a párt tekintélyének ál. landó növekedését és a kapitalista rabságból viszonylag nem régen felszabadult új köztársaságok dol zóinak határtalan bizalmát a párt iránt. 1941 január 1-én Lettország Kommunista Pártja mindössze 2.800 kommunistát egyesített. Kongresszu sunjton a lett küldöttség 50.000 párttagat képvisel. A Litván Kommunista Párt,, küldöttsége a XIX. kongresszuson áC.OOO kommunistát képvisel mig 1941 jíin.-ban a Litván Kommunista Pártnak mindössze körülbelül két és félezer tagja volt. Tizenkét évvel ezelőtt, amikor maz észt nép a szocia. liznms útjára lépett, az Észt Kom munista Pártnak 2000 tagja volt. Jelenleg az észt pártszervezetek körül belül £1.000 kommunistát egyesítenek. A balti köztársaságokban — amelyei: gyakorlatilag csak a háború utáni időben kezdtek hozzá a szocializmus építéséhez — a többi testvéri népek segítségével rövid idő alatt nemcáak az iparosítás terén haladtak messzire előre, hanem megtörtént a kis parasztgazdaságok áttérése is a szocializmus útjára, befejezték a mezőgazdaság kollektivizálását, sikeresen fejlesztik a formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúrát is. Pártunk kongresszusán elöször vannak í. jelen Ukrajna nyugati területei többi mint százezer kommunistát egyesítő pártszervezeteinek küldöttei vaiaraint Bjelorusszia nyugati területei körülbelül 33.000 párttagot és tagjelöltet számláló pártszervezeteinek küldöttei. .A kongresszus munkájában részt vesznek az új kalinigrádi terület küldöttei. Ezt a területet a volt Kelet. Poroszország területén létesítették, amely az imperialista reakció tűz fészke és évszázadokon át a hazánk ellen irányuló támadások felvonulási területe volt. A XIX. pártkongresszus küldötteinek megválasztásában olyan körze tek kommunistái is résztvettek, mint a hazánkhoz visszatért Dél-Szahalin és a Kurili.szigetek. A f,párt XVIII. és XIX. kongreszszus» között eltelt időszakban ismét sok alapszervezetet létesítettek az üzemekben, építkezéseken, gép és traktoi'állomásokon, szovhozokban, kolhozokban és tanintézetekben. A párt alapszervezeteinek száma ezidő alatt 2$7.245 szervezettel, vagyis több mitat háromszorosára emelke. dett. A legtöbb új pártszervezet a2 építkezéseken alakult meg, ahol számuk csaknem megnégyszereződött. Az létesültek a kommunizmus hatalmas épitkezésein a kujbisevi vízierőműnél, ahol 2550, a sztálingrádi vízerőműnél, ahol 1862, a Turkmén Főcsatorna építkezésénél, ahol 747, a kahovkai vizierőmű építkezésénél ahol 640 és a moszkvai állami egyetem építkezésénél, ahol 759 párttag és tagjelölt dolgozik. Ugyancsak nagy pártszervezetek alakultak a XVIII. és XIX. pártkongresszus közötti időszakban üzembehelyezett új ipari vállalatoknál. E pártszervezetek között van: a kujbisevi állami golyóscsapágygyár 1224, a moszkvai kisfogyasztású gépkocsik gyárának 1170, az altáji traktorgyár 1096, az uráli Sztálini Autógyár 1090 kommunistát egyesítő pártszervezete, továbbá a lipecki, minszki és vlagyimiri traktorgyárak, a tulai magánjáró-kombájngyár, a kutaiszi és minszki autógyár, valamint sok más üzem pátszervezetei. Említésre méltó, hogy a XVIII. pártkongresszus óta az alapszervezetek száma a kolhozokban több mint hatszorosára, a tanintézetekben pe. dig majdnem hétszeresére növekedett. Ezek a XIX. pártkongresszus küldötteire és a kongresszuson képviselt mennyiségi összetételére vonatkozó legfontosabb adatok. A kongresszus küldötteinek sorában megtalálhatók a párt- és az ál. lamapparátus minden ágának funkcionáriusai, a szocialista gazdaság és kultúra dolgozói. Jellemzőek a kongresszus küldötteinek képzettségszerinti összetételére vonatkozó adatok. A kongresszus 1192 küldötte közül 709-nek van főiskolai végzettsége, 84-en még nem fejezték be a főiskolát, 223-nak középiskolai, 176-nak pedig még be nem fejezett középiskolai és általános iskolai végzettsége van. •Ezek az adatok párttagjaink és az egész szovjet nép kultúrális színvonalának fellendülését tükrözik. A kongresszus 709 főiskolai végzettségű küldötte között 282 mérnök, 68 agronómus, zootechnikus és más mezőgazdasági szakember, 98 pedagógus, 18 közgaszdász, 11 orvos, 7 fogász van. Az a tény, hogy a kongresszus küldöttei között ilyen sok gazdasági és laultúrális szakember foglalt helyet, ismét megmutatja, hogy országunkban nagyra értékelik és bátran előléptetik azokat a képzett kádereket, akik jól ismerik munkájukat és képesek azt előrevinni. A kongresszus munkájában résztvesz 65 tudományos fokozattal és cimmel bíró küldött, 58 Sztálin.dijas, közöttük a tudomány és a technika /smert művelői mellett, termelő munkások és kolhozparasztok is vannak, akiket kiemelkedő találmányaikért és a termelőmunka módszereinek jelentő tökéletesítéséért részesítettek ebben a magas kitüntetésben. Elvtársak! A kongresszus küldötteinek a párttagság ideje és életkoruk szerinti összetételéről szóló adatok arról beszélnek, hogy pártunk következetesen valóraváltja Sztálin elvtárs útmutatását, s arra kell törekednünk, hogy egyesítsük a régi és az új kádereket a párt és az állam vezető munkájának nagy együttesében. A párt — miközben bátran előlépteti, az új, fiatal kádereket — teljes métékben felhasználja a vezető munkára a nagy tapaáztalattal és szakismeretekkel rendelkező régi k á. dereket is. Pálit tagságuk idejét tekintve, a kongresszus küldöttei a következőképpen oszlanak meg: 1917 előtti párttag 1.2 százalék, 1917—1920 óta 6.2 százalék, 1921—1930 óta 36.4, 1931—1940 óta 36, 1941—1945 óta 16.1, 1946 vagy későbbi idő óta .párttag 4.1 százalék. így tehát a kongresszus küldötteinek 7.4 százaléka 1920 előtti párttag, akik megjárták az illegalitás és a polgárháború nagy iskoláját'. A kongresszus küldötteinek 72.4 százaléka 1921—1940 óta tagja a pártnak. Az életkor szerinti megoszlás a következő: 35 éves korig 5.9 százalék; 36—40 éves korig 17.7 százalék; 41—50 éves korig 61.1 százalék; 50 éven felül 15.3 száza'ék. A pártkongresszusra 37 nemzetiség küldötteit választották meg: oroszokat, ukránokat. bjelorusszokat, azerbajdzsánokat, grúzokat, örményeket, kazahokat, üzbégeket, turkméneket, kirgizek./, tadzsiko-