Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-10 / 241. szám, péntek

1952 október 9 UJSZ0 e 3 A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa (Folytatás az L oldalról) nagy orosz népről, a Szovjetunió vezető erejéről beszélt. Felszólalását ezekkel a szavakkal fejezte be: „Országunk népei bizton tudhatják, hogy a marxizmus-leninizmus elméletével felfegyverzett Kommunista Párt Sztálin elvtárs irányitásával elvezeti országunkat az óhajtott célhoz, a kommunizmushoz!" Ezeket a szavakat a kongresszus nagy ünnepléssel fogadta. Mindenki felállt. Ezután Csernisov (Kalinyingrád) arról beszélt, hogy a két kongreszszus között eltelt évek a kommunista párt politikája új győzelmeinek, a mindenen győzedelmeskedő leninisztálini eszmék diadalának időszakát alkották. Túlhaladták az ipar és a mezőgazdaság háború előtti színvonalát, mérhetetlenül megnőtt a szovjetország politikai és gazdasági ereje, növekedett nemzetközi tekintélye, hatalmas lépést tettek előre a kommunizmus felé vezető úton. A felszólaló a továbbiakban foglalkozott a kalinyingrádi terület dolgozóinak nagy sikereivel. Élenjáró szovjet technikai felszereléssel ellátott szocialista nagyipar létesült — hangsúlyozta — többszáz vállalatot állítottak helyre, építettek át, vagy újakat építettek. Gyökeres változások történtek a mezőgazdaságban is. Nagy kolhozok, szovhozok, mezőgazdasági gépállomások és talajjavító állomások létesültek. A béke és a boldogság hajnala tündököl hazánk felett és megvilágítja az utat az elnyomottak és kizsákmányoltak számára az egész földkerekségen — mondotta Csernisov. — Hazánk magabiztosan halad előre a kommunizmus felé. Az a nagy ember vezeti népünket e cél felé, akinek acélos gyözniakarása, kimeríthetetlen ereje új győzelmekre lelkesít. Ez a nagy ember, a párt lobogója: drága Sztálin elvtársunk. Rövid szünet után L. M. Kaganovics vette át az elnöki tisztet. Kiszeljovnak (doni Rosztov) adta meg a szót. A rosztovi terület — mondotta a küldött — súlyosan megszenvedte az ideiglenes német-fasiszta megszállást, de rövid idő alatt újjáépítette és jelentékenyen kiterjesztette gazdaságát. Az állam a legutóbbi nyolc esztendőben többmilliárd rubelt ruházott be a terület népgazdaságába. Többszáz bánya- és iparvállalat épült újjá, vagy épült újonnan. Kiszeljov színes képet rajzolt a sztálini természetátalakító terv végrehajtásáról. A Don vizével öntözött, erdősávokkal védett termékeny doni földek hamarosan soha nem látott termést adnak majd. Az aszályos földek öntözése segíti a terület kolhozait és szovhozait, hogy évente 400 millió pud búzával és sok más mezőgazdasági termékkel többet adjanak a hazának. Kiszeljov bírálta a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumának az öntözőrendszerek építése terén végzett munkáját. Felszólalásának befejező részében elemezte a terület párt-, szovjet- és gazdasági szerveinek munkájában mutatkozó hiányosságokat és hibákat. Nijazov (Uzbek Szovjet Szocialista Köztársaság) arról beszélt, hogy Uszbekisztán, az ország fő gyapot-, kenáf- és jutatermelő, valamint selyemgubó- és karaküljuhtenyésztő vidéke, 1951-ben az 1940. évinél jelentékenyen több gyapotot adott az államnak. Az elmúlt három esztendő alatt több mint háromszorosára növekedett a kolhozok jövedelme. A köztársaságban most körülbelül kétezer milliomos kolhoz van. A köztársaság pártszervezete azonban — mondotta — nem használta ki teljesen a gyapottermelés fokozásának lehetőségeit. Vannak még gyenge terméseredményeket elérő kolhozok. Nijazov ezután arról beszélt, hogy Uzbekisztán több területének kolhozai és pártszervezetei hatalmas jelentőségű kezdeményezéssel elhatározták, hogy az állam segítségével, a kolhozok anyagi eszközeiből megkezdik többtízezer hektárnyi új földterület termővé tételét. Ezután Gafurov (Tádzsik Szovjet Szocialista Köztársaság) szólalt fel. Rámutatott, hogy a párt hatalmas munkát végzett a kommunisták marxi-lenini megedzése, a dolgozók kommunista nevelése terén. A marxizmus-leninizmus eszméi meghódították a szovjet emberek tudatát, nagy erőt ébresztettek bennük a kommunizmusért vívott harcra. Az SzK(b)P Központi Bizottságának határozatai, Sztálin elvtárs irányító útmutatásai emelték a párt egész ideológiai munkájának színvonalát, döntő csapást mértek a nacionalizmusra, a kozrnopolitizmusra és az ellenséges ideológia egyéb megnyilvánulásaira. A filozófia, a biológia, a nyelvtudomány politikai gazdaságtan kérdéseiről folytatott alkotó viták hatalmas befolyást gyakoroltak a szovjet tudomány fejlődésére. A párt és a nép életében nagy esemény volt Sztálin elvtársnak a napokban megjelent „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című müve. Gafurov elvtárs egyben rámutatott, hogy a tádzsik köztársaságban a káderek marxi-lenini nevelését szolgáló munka nincs kellő színvonalon, az ideológiai munkában lényeges hiányosságok mutatkoznak. Az irodalom hatalmas szerepéről szólva Gafurov kijelentette, hogy a szovjet emberek hősi telteit az irodalomban még mindig nem ábrázolják méltó módon. Korszakunk vezető témáival kevés nagy mü foglalkozik. Arutinov küldött (Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság) hangsúlyozta, hogy nemcsak a központi körzetekben folyt az ip„r fejlesztése, hanem a Szovjetunió távoli vidékein is. Szembetűnő példája ennek Szovjet-Örményország, ahol gyorsan fejlődik az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra. Örményország iparvállalatainak össztermelése például 1952ben elérte az 1940. évinek a négyszeresét. Az ideológiai munka kérdéseivel foglalkozva Arutinov rámutatott, hogy Sztálin elvtársnak a nyelvtudományról szóló tanítása új lökést adott az örmény nép kultúrája fejlődésének. Megnyitotta a tudomány, az irodalom és a formájában nemzeti, tartalmában szocialista művészet további fejlődésének új távlatait. Az SzK(b)P Központi Bizottságának ideológiai kérdésekkel foglalkozó határozatai felfegyverezték Örményország pártszervezeteit a burzsoá nacionalizmus megnyilvánulásai elleni harcra és segítették a káderek marxi-lenini nevelését. Arutinov beszédének befejező részében a megnagyobbodott kolhozok pártszervezeteinek munkájával foglalkozott. A kongresszus küldöttei ezután nagy figyelemmel hallgatták meg a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. Pegov elvtárs, a bizottság elnöke elmondotta, hogy a mandátumvizsgáló bizottság minden egyes küldött felhatalmazását megvizsgálta és megállapította, ho£y a kongreszszusi választásokat mindenütt az SzK(b)P Központi Bizottságának a kongresszusi képviselet arányáról és a küldöttek megválasztása rendjéről hozott határozatának megfelelően tartották meg. A pártkonferenciák és kongresszusok, amelyeken a küldötteket megválasztották, megmutatták pártunk törhetetlen egységét. Pártunk egységesen és hatalmasan, a Központi Bizottság, Sztálin elvtárs, a párt nagy vezére és tanítója körül szorosan tömörülve érkezett el a kongresszushoz — mondotta taps közepette az előadó. A kongresszusra 1192 szavazati joggal és 167 tanácskozási joggal rendelkező küldöttet választottak. Valamennyien jelen vannak a kongresszuson. Pegov adatokat sorakoztatott fel. amelyek megmutatják a párt sorainak hatalmas növekedését. Meggyőző bizonyítéka ez pártunk zászlaja hatalmas vonzóerejének, annak, hogy a szovjet nép határtalanul szereti a nagy kommunista pártot, s hogy határtalan odaadással viseltetik iránta. Kongresszusunkon első ízben vannak itt négy új szövetséges köztársaság — a lett, a moldva, a litván éa az észt szövetséges köztársaság — továbbá Ukrajna és Bjelorusszia nyugati területei, az ifjú kalinyingrádi terület, Dél-Szahalin és a Kurili-szigetek pártszervezeteinek képviselői. A jelentés adatai megmutatják a párt alapszervezetei számának növekedését. A küldöttek között 37 nemzetiség képviselőit, párt- és állami funkcionáriusokat, a szocialista gazdaság és kultúra dolgozóit találjuk. A kongresszus munkájában neves tudósok és műszaki szakemberek, az ipar és a mezőgazdaság élenjárói, mérnökök, mezőgazdászok, tanárok, közgazdászok, orvosok, jogászok vesznek részt. A küldöttek összetétele mutatja, hogy a pártszervezetek pártunk legjobb, legaktívabb munkásait választották meg a XIX. kongresszusra, olyanokat, akik hősiesen harcoltak a Honvédő Háború idején hazánk szabadságáért és függetlenségéért, s önfeláldozóan dolgoznak a kommunizmus építése nagy sztálini programmjának megvalósításáért országunkban. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. Az október 7-i esti ülés Moszkva, október 8. (TASZSZ). Az SzK(b)P XIX. kongresszusának október 7-i esti ülésén folyta tódott a vita az SzK(b)P Központi Bizottságának és Központi Revíziós Bizottságának beszámolója jelentése felett. Az elnöklő L. M. Kaganovics Beljajevnek (Barnaul) adta meg a szót. Beljajev beszámolt arról, milyen aktivitással vesznek részt az Altáj határterület dolgozói az egész szovjet néppel együtt a kommunista építésben. A szibériaiak a háború éveiben hősiesen harcoltak a Hon vé4ö Háború arcvonalain, minden erejüket, tudásukat és tapasztalatukat latbavetették a hátország megszilárdítására. Most dicső tetteket visznek véghez a békés alkotó munka frontján. — Az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezetében — folytatta — szó van a kulungyini sztyeppe öntözéséire és vízellátására szolgáló öntözőrendszerek előkészítő munkálatainak elvégzéséről. Ennek az in tézkedésnek végrehajtása gyökeresen átalakítja az Altáj .-határterület és a környező területek mezőgazdaságát, megnöveli a gabona terméshozamát, kedvező feltételeket teremt az állattenyésztés fejleszté sóhez és hozamának növeléséhez. Prassz (Molotov város) a párt és a nép szoros kapcsolatáról beszélt. A Szovjetunió Kommunista Pártja általános szeretettől övezve érkezett el XIX. kongresszusához. A szovjet emberek rendületlenül, örökre Lenin—Sztálin pártjához kap-' csolták sorsukat és a párt vezeté bével haladnak a kommunizmus, az emberi boldogság csúcsai felé. Prassz beszélt az ország iparosítása politikájának ragyogó sikerei, röl. Példaként a nyugati Uralt említette, ahol állandóan fejlődnek a nehézipar legfontosabb ágazatai. Az Ural dolgozói — mondotta — szív böljövő elismeréssel és hálával ne vezik boldog vidéküket sztálini Uralnak. Az ötödik ötéves terv célul tűzi ki, hogy helyezzék üzembe ejjen a vidéken a kámai vízierömüvet és kezdjék meg az új, nagy votkinszki erőmű építését a Kámán. A nyuga ti Ural vízienergiatartalékainak kihasználása még ezután • is csak 15 százalékos lesz. — A molotovi terű let folyóin — mutatott rá Prassz — célszerű lenne nagy és közepes teljesítményű vízierőmüveket építeni. Prassz felszólalásában érintette a faipar munkáját és több más gaz dasági kérdést is. Jegorov (Karéi-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság) felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szovjet nép a XVIH. pártkongresszus óta még inkább összeforrott a Bolsevik Párttal. Észrevehetően emelkedett a dolgozóit sokmilliós tömegeinek szo cialista öntudata. Különösen szembetűnően mutatkozik ez meg a nép soha nem látott politikai aktivitásában és munkalendületében. A Szovjetunió népeinek testvéri családjában fejlődik és erősödik a Karéi-Finn Szovjet Szocialista Köz. társaság is. Nyoma sem maradt annak, ami azelőtt Oroszország félreeső vidékévé tette Karéliát. Rohamosan fejlődik a modern tectaiká val felszerelt faipar, amely többmülió köbméter fát ad az országnak évente. A köztársaság három, szorannyi papírt termel, mint a háború előtti 1940. évben. Mind több a halzsákmány, fejlődik a kolhozok közös gazdasága. Jelentékeny sikereket ért el a köztársaság a formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúra fejlesztésében. A köz társaság kommunista pártja napról napra érzi munkájában az SzK(b)P Központi Bizottságának és magának Sztálin elvtársnak figyelmét és gondoskodását. A felszólaló a továbbiakban több Olyan minisztérium munkájáról beszélt. amelyek nem segítik kellőképpen a köztársaságot a gazdálkodás fontos ágazatainak fejlesztésében. Ignatov (Krasznadar) a szovjet Kubány életéből vett példákkal illusztrálta a pártnak a kommunizmus építésében kivívott nagy győzelmeit. Ignatov megemlítette, hogy a Kubány most már nemcsak az ország egyik legnagyobb gaibonaraktára. hanem jelentős ipari központ is. A határvidéken többmilliárd rubelt ruháztak be ipari építkezésekbe az elmúlt esztendőkben. A Kubány szerszámgépeket, műszereket, kőolajat, cementet, különböző konzerveket ad az országnak. Móst kezdődött meg egy gyapjú- illetőleg egy gyapotfeldolgozó kombinát és más üzemek létesítése. Uj eredmények születtek a mezőgazdaságban a párt kolhozépítési politikájának következetes végrehajtása alapján. A kolhozok megnagyobbítása lehetővé tette, hogy termelékenyebben használják ki az elsőrendű technikai felszerelést, számottevően emelkedjék a terméshozam. A határvidék kolhozai és szovhozai évről évre több mezőgazdasági terméket adnak az országnak. Az idén a Kubány 23 millió púddal több búzát adott az államnak, mint a háborút megelőző 1940.es esztendőben, i Fokozódik a mezőgazdaság gépesítése. A szántást és a vetést például már teljesen, a kalászosok és a nap| naforgó aratását 99 százalékban gépesítettek. A pártszervezetek nagyszerű gépészkádereket neveltek, és nagymértékben emelkedett a kolhoz&varasztság kultúrális és techni kai színvonala. Ignatov felvetette, hogy a helyi vízállományt használják! fel öntözésre és villamosenergia termelésére. Befejezésül kijelentette, hogy a krasznodari határterület kommunistái harcba vezetik a Kubány dolgozóit a XIX. pártkongresszus által kitűzendő feJadatok teljesítéséért és a Központi Bizottság irányításával. Szá'lin elvtárs vezetésével becsülettel teljesíteni is fogják ezeket a feladatokat. Kornejcsuk (Ukrán Szovjet Szocialista Köztálrsaslág) felszólalásának elején a lenini-sztálini Központi Bizottság vezette, soknemzetiségű szovjet nép hősi tetteivel foglalkozott. — Az emberek szívében — modnotta — a határtalan szeretet és őszinte hála lángoló érzése él valamennyi "történelmi jelentőségű győzelem lelkesítője, Joszif Vüsezárionovics Sztálin, saeretett apánk és tanítónk iránt. Pártunk egyik legnagyobb győzelme — hangsúlyozta Kornejcsuk — hogy a Lenin —Sztálin nagy eszméin nevelkedett szovjet nép az élet tanítójává lett. a világ valamennyi népe számára. A nagy ősi Kína népei mély tisztelettel és forró szeretettel nevezik a szovjet népet idősebb testvérüknek. Az orosz nép évszázadokon át testvéri segítséget nyújtott Ukrajná nak. Kornejcsuk felszólalásának továbvábbi részében Szovjet-Ukrajna mindenre kiterjedő fejlődésével és virágzásával foglalkozott és szembeállíotta ezzel a kapitalista országok dolgozóinak sivár és nehéz éle tét. A kapitalista országokban a kapitalizmus farkastörvénye uralkodik. Hangsúlyozta, hogy ébren és kérlelhetetlenül szembe kell szállni a burzsoá nacionalizmus legeseké, lyebb megnyivánulásaivai is. Kornejcsuk felszólalásánalR befejező részében bírálóan vizsgálta a szovjet írók tevékenységét. Biztosította a kongresszust, hogy az írók, a zeneszerzők, a képzőművészek és a művészet valamennyi többi dolgozója, akik sok, a szovjet nép által nagyraértékelt és szeretett művet alkottak, mindent megtesznek, hogy olyan új alkotásokkal örvendeztessék meg a szovjet hazát, amelyeket beragyognak Sztálin elvtársnak, a szovjet irodalom és művészet nagy barátjának zseniális eszméi. Kornejcsuk felszólalása után szünetet tartottak. A küldöttek és vendégek ezután újból elfoglalták helyüket. A kongresszus forró ünnepléssel, állva köszöntötte az elnökségben megjelenő J. V. Sztálint ós harcostársait. — „Éljen Sztálin elvtárs!", „Sztálin elvtársnak hurrá!" — kiáltások zúgtak a Kreml boltívei alatt. Az elnöklő L; M. Kaganovics Raz. zakovnak (Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság) adta meg a szót. A kirgiz nép — mondotta Razzakov — a szovjet népek megbonthatatlan barátságának, a lenini-sztálini nemzetiségi politika rendíthetetlen megvalósításának eredményeképpen hazája soha nem látott felvirágzását érte el. Megtette a forradalmi ugrást a feudalizmusból a szocializmusba, kihagyva a fejlődés kapitalista szakaszát. — A felszólaló szembetűnő tényekkel mutatta be, milyen nagy eredményeket értek el a köztársaság népgazdaságának, kultúrájának, tudományának és művészetének minden ágazatában. — Az új ötéves tervben még tovább fejlődik majd SzovjetKirgízia — mondotta, Razzakov ugyanakkor foglalkozott a köztársaság mezőgazdaságának irányításában mutatkozó hiányosságokkal is. Ezután Vasziljevszkij kongresszusi küldött, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió hadügyminisztere kapott szót. A kongresszus melegen fogadta, amikor a szónoki emelvényre lépett. Vasziljevszkij arról beszélt, hogy a Szovjet Hadsereg katonáit, tiszthelyetteseit, tisztjeit és tábornokait az egész néppel közös érzések fűtik. A hadsereg kommunistái és valamenynyi szovjet katonia a harci és politikai kiképzésben elért üj eredményekkel és minden eddiginél szorosabban tömörülve Sztálin elvtárs, a forrón szeretett vezér és nagy hadvezér körül, érkeztek el a XIX. kongresszushoz. A mostani nemzetközi helyzet sajátosságait érintve, Vasziljevszkij marsall megemlítette, hogy a demokratikus tábor élén haladó Szovjetunió szilárdan folytatja békeszerető külpolitikáját. Ez azonban egyáltalán nem jelenti katonai gyengeségét. —• A Szovjetunió békés fejlődésének új, hatalmas arányú programmja, amelynek megvalósítását az ötödik ötéves terv célul tűzi ki — mondotta a felszólaló — az egész világ előtt bizonyítja a szocializmus hatalmas életerejét és a szocialista gazdasági rendszer nagy felsőbbségét a kapitalista rendszerrel szemben. A Szovjet Hadsereg éberen őrködik népünk világtörténelmi vívmányai, nagyszerű jelene és még nagyszerűbb jövője felett. Vasziljevszkij marsall beszéde befejező részében a következőket mondotta: — A Szovjet Hadsereg harci és hadműveleti felkészültsége, mozgósítási és harckészsége alapján teljes joggal biztosíthatjuk a pártot, a kormányt és magát Sztálin elvtársat, hogy a Szovjet Hadsereg becsülettel teljesíti a szovjet nép alkotó munkájának őrzésében, a Szovjetunió állami érdekeinek védelmében reá háruló feladatokat. Az elnöklő L. M. Kaganovics bejelentette, hogy a kongresszus elnökségéhez javaslat éukezett azSzK(b)P Központi Bizottságának beszámoló jelentéséről folyó vita berekesztésé, röl. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a javaslatot. (Folytatás a 4. oldalon)