Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-09 / 240. szám, csütörtök

Ü)52 október 9 UISZ0 7 Az SzK(b)P XIX. kongresszusának október 6-i ülése A vita \ A kongresszus ezután áttért az SzK(b)P Központi Bizottsága és az SzK(b)P Központi Revíziós ^Bizott­6ága beszámolójának megvitatására. N. Sz. Hrnscsev először Grisin kül­döttnek (Moszkva) adta meg a szót. — A Központi Bizottság beszámo­Jó jelentése — mondotta Grisin — a szovjet állam" hatalmának további növeléséért, a kommunista társada­lom felépítéséért folyó harc hatal­mas programmjávai fegyverzi fel a pártot és a szovjet népet. Azok a vi­lágtörténelmi jelentőségű győzelmek, amelyekkel a párt XIX. kongresszu­sához elérkezett, szívében büszkévé tesznek minden dolgozót kommunis­ta pártunkra és arra ösztönöznek bennünket, hogy haladjunk előre, küzdjünk le minden nehézséget, fá­radhatatlanul harcoljunk a szocialis­ta haza további felvirágoztatásáért. Lenin, Sztálin nagy ügyének új győ­zelméért. A hozzászóló kijelentette: Malen­kov elvtárs teljes joggal mutatott rá, hogy a moszkvai pártszervezet nem fordít kellő figyelmet az ideológiai munkára. A moszkvai pártszervezet szem előtt tartja ezt az útmutatást és lépéseket tesz az ideológiai mun­ka színvonalának emelésére. Grisin befejezésül a küldöttek tap­sa közepette jelentette ki: — A moszkvai pártszervezet dicső kommunista pártunknak mindig élen­járó osztaga, a párt Központi Bizott­ságának megbízható támasza volt, ma is az és mindig is az marad, még szorosabbra tömöríti sorait Sztálin elvtárs, nagy vezérünk és tanítónk körül. Grisin után N. Sz. Patolicsev (Bje­lorusszia) lépett a szónoki emelvény­re. N. Sz. Patolicsev hangsúlyozta: a párt '— a Központi Bizottság beszá­molójában vázolt — bel- és külpoliti­kai feladatainak teljesítése biztosítja, hogy hazánknak, a béke, a demokrá­cia és a szocializmus nemzetközi tá­bora vezetőerejének hatalma tovább szilárduljon, társadalmunk diadalma­san haladjon tovább a kommunizmus felé. • •A jelenlévők tapssal fogadták a felszólalónak azt a kijelentését, hogy a szovjet nép lelkesen helyesli és tá­mogatja ezt a politikát, még szoro­sabbra/tömöríti sorait a párt, vala­mint vezére és tanítója, Sztálin elv­társ körül. N. Sz. Patolicsev hangsúlyozta: csakis a szovjet rendnek, valamint az SzK(b)P Központi Bizottsága, a Szovjetunió kormánya és maga Sztálin elvtárs személyes gondosko­dásának köszönhető, hogy Bjelorusz­szia a háború után rövid idő alatt újjáépítette gazdaságát és megindujt a szocialista gazdasági élet és kultú­ra nagyarányú fellendítésének útján. A Bjelorussz Szovjet Szocialista Köz­társaság gazdasági életének gyors újjászületése a lenini-sztálini nemzeti­ségi politika győzelme, meggyőző példája annak, hogyan kell helyesen megoldani a nemzeti kérdést, a nem­zetek együttműködésének problémá­ját a soknemzetiségű- államban. Patolicsev elvtárs elmondotta, mi­lyen nagy hálával fogadta a bjelo­russz nép az ötödik ötéves terv irány­elvei tervezetének a polesziai alföld mocsaras területeinek kiszárítását szolgáló intézkedéseit. Ezeket Sztálin elvtárs hatalmas gondoskodása újabb megnyilvánulásának tekinti, amely bjelorussz nép, Szbvjet Bjelorusszia fejlődését és virágzását szolgálja. A következő hozzászóló L. G. Mel­nyikov volt (Ukrajna). Elmondotta, hogy a XVIII. és a XIX. kongresszus közötti időszak a marxi-lenini esz­mék diadalának, a szovjet rend élte­tő alapját jelentő kommunista párt politikája hatalmas győzelmének korszakaként vonul be a.szovjet nép történelmébe. Az ukrán -nép sikere­sen fejleszti gazdasági életét és kul­túráját, méltóképpen járul hozzá a kommunizmus építéséhez. 1951-ben Ukrajnában az ipar össztermelése 35.2 százalékkal múlta felül a háború előtti színvonalat Több új iparág lé­tesült, megindult eddig nem gyár­tott gépek és gépezetek termelése Gyors ütemben folyik a köztárs=>c' <> nyugati területeinek iparosítása. Túlhaladták a legfontosabb mező­gazdasági növények háború előtti terméshozamát. A köztársaság kolho­zai és szovhozai ebben az esztendő­ben 182 millió púddal több búzát ad­tak az államnak, mint 1940-ben. A közösségi haszonállattenyésztés fej­lesztésének hároméves tervét teljesí­tették. A szarvasmarhaállomány csaknem kétszeresére, az egyéb ál­latállomány két-háromszorosára nö­vekedett. A köztársaság nyugati te­rületeinek parasztjai előtt megnyílt az út az új, boldog élet felé. Szakadatlanul növekszik a dolgo­zók anyagi jóléte. Az utóbbi években több mint 72 milliárd rubelt fordí­tottak a népoktatás, az egészségügy és a társadalombiztosítás céljaira. Sok város újjáépítése fejeződött be a köztársaságban és új lakótelepek épültek. Melnyikov foglalkozott az ideoló­giai munkában, valamint az ipar és a mezőgazdaság munkájában mutat­kozó hiányosságokkal is. * Melnyikov biztosította a kongresz­szust, hogy Ukrajna pártszervezete még szorosabbra tömöríti sorait a lenini-sztálini Központi Bizottság kö­rül, megszünteti a munkájában mu­tatkozó hibákat és harcra vezeti az ukrán népet a kommunizmus építése sztálini programmjának sikeres telje­sítéséért az országban. A következő felszólaló M. Bagirov (Azerbajdzsán) volt. — Sztálin elvtárs zseniális müvei hatalmas eszmei fegyverül szolgál­nak a kommunizmusért folyó harc­ban — mondotta. — Sztálin elvtárs­nak a kongresszus küszöbén megje­lent kiváló müve: „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunió­ban" gazdagítja a marxi-lenini tudo­mányt, feltárja a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos át­menet konkrét útjait és eszközeit. Bagirov ezután Azerbajdzsán bol­sevikjeinek és valamennyi dolgozójá­nak nagyszerű sikereiről beszélt. A háború utáni években jelentéke­nyen megnövekedett a köztársaság­ban a kőolaj- és a,- villamosenergia termelése. A nehéziparban üj ágaza­tok létesülnek és fejlödnek, növeked­nek a beruházási előirányzatok. A legutóbbi két esztendőben jelentéke­nyen megnövekedett a búza és a gya­pot vetésterülete. Az idén a terv szerint másfélszerannyi nyersgyapo­tot termelnek, mint 1950-ben. Befejezésül M. Bagirov kijelentet­te: az azerbajdzsáni pártszervezet minden erejét latbaveti, hogy a köz­társaság kommunistái és valameny­nyi dolgozója pártunk, Sztálin elv­társ, nagy vezérünk és tanítónk veze­tésével, a kommunizmust építő szov­jet emberek első soraiban haladja­nak. Rövid szünet után Likova küldött (ivanovói terület) szólalt fel. Be­szélt arról a hatalmas és mindenre kiterjedő gondoskodásról, amelyben a párt Központi Bizottsága, a szov­jet kormány és maga Sztálin elvtárs részesíti a terület dolgozóit. Az Iva­novói terület —- mondotta — igen fejlett textilipari vidék. A terület üzemeit állandóan új technikai felsze­reléssel látják el. A textilüzemekben csupán két esztendő alatt számos új­típusú szövő- és fonógépet és egyéb tökéletes berendezést helyeztek üzembe. Az új gépek elősegítik a termelési folyamatok gépesítésének továbbfejlesztését. Üj gépgyárak lé­tesülnek, Likova felszólalásának vé­gén hangsúlyozta J. V. Sztálin „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című munkájának hatalmas jelentőségét. Ezután A. S. Sznecskusz (Litván Szovjet Szocialista Köztársaság) szó­lalt fel. A Szovjetunió — mondotta — vezércsillaga az egész haladó embe­riségnek, jelképe a szabadságnak és a dolgozók boldogságának, erődje a békének, a demokráciának és a szo­cializmusnak. Gőzelmeiben megmu­tatkozik a marxizmus-leninizmus halhatatlan eszméinek legyözhetet­lensége, a sztálini vezetés ereje. Beszélt azokról a hatalmas, ugrás­szerű változásokról, amelyek azóta történtek a litván nép életében, amióta belépett a Szovjetunió népei­nek testvéri családjába. A litván nép, amelyet a burzsoarend idején az ame­rikai-angol imperialisták és a litván burzsoa-nacionalisták egyaránt el­nyomtak, most boldog és büszke ar­ra, hogy a Szovjetunió népeinek csa­ládjában, mint egyenlő az egyenlők között vesz részt a kommunista társadalom építésében. Sznecskusz szembetűnő tényekkel jellemezte Szovjet-Litvánia gazdasá­gi életének és kultúrájának virágzá­sát. , Litvániában, amely a burzsoázia uralma idején az amerikai-angol im­perializmus félgyarmata, nyers­anyagszállító függvénye volt, most gyorsan fejlődik az ipar, 1940 óta az ipari munkások száma három és fél­szeresére emelkedett. Elmultak azok az idők. amikor az elnyomorodott lit­ván paraszt kénytelen volt az óceá­non túlra vándorolni, ahol a brazil ültetvényesek és az argentin nagy­birtokosok rabságába került. A kol­hozok a mezőgazdaság virágzásának soha nem látott lehetőségeit nyitot­ták meg. A. S. Sznecskusz jelentékeny he­lyet ezeatelt beszédében annak a harcnak, amelyet a köztársaság bol­sevikjei a burzsoa-nacionalizmus el­len vívnak. A burzsoa-nacionalisták — mondotta — nem igazolták impe­rialista gazdáik reményeit, tétjük elveszett. N. A. Mihajlov (Moszkva) a kom­munizmus ifjú építőivel foglalkozott felszólalásában. Beszélt arról, ho­gyan irányítja a párt a Komszomolt. Rámutatott, hogy a pártirányítás a Komszomol működésének éltető alap­ja. Beszélt a Komszomol-szervezetek új feladatairól. A XVIII. pártkon­(Moszkva, október 7. TASZSZ) A kongresszus esti ülése D. Sz. Korot.csenko elnökletével nyílt meg. Folytatták az SzK(b)P Központi Bizottsága és a Központi Revíziós bizottság beszámóló jelentésének megtárgyalását. Amint a délelőtti ülésen, most is valamennyi felszólaló helyeselte a Központi Bizottság sztálini politi­káját. A teremben újból és újból zajos taps hangzott fel, midőn ^a küldöttek a kongresszus szónoki emelvényéről hangsúlyozták, hogy a párt, a nagy Sztálin vezetésével minden viharon és fergetegen át új világtörténelmi jelentőségű diada lókra vezette a szovjet népet, hogy a párt bölcs politikájának eredmé­nyeképpen megszilárdult a béke, a demokrácia és a szocializmus Szov­jetunió-vezette frontja. A küldöttek felszólalásai felejt­hetetlenül mutatták meg a párt tör tehetlen egységét, tömörülését Köz­ponti Bizottsága s a nagy Sztálin a halhatatlan Lenin ügyének folyta­tója körül. A küldöttek mély hálával beszél­tek a marxi-lenini elmélet új gazda­gításáról, J. V. Sztálin ,.A szocia­lizmus gazdasági problémái a Szov jefcunióban" című művének megje­lenéséről. Ez a mű a tudomány éles fényével világítja meg a kommuniz­mus felé vezető utunkat — mon dották a küldöttek. Kalnberzin küldött (Lett Szovjet Szocialista Köztársaság) felszólalá­sába® rámutatott, hogy G. M. Ma­lenkov az SzK(b)P KB munkájáról szóló beszámoló jelentésében ponto­san és világosan sorakoztatta fel azokat a győzelmeket és vívmányo. kat, amelyeket a szovjet nép az elmúlt időszakban a dicső Kommu­mista Pártnak, J. V. Sztálinnak, a pártvezérének-és tanítójának irányí­tásával elért. A szovjet népek testvéri család jában Szovjet-Lettország népe is nagy sikereket aratott a kommu­nista építés valamennyi területén. A köztársaság iparának termelése háromszorosára emelkedett a há­ború előtti színvonalhoz képest, emellett a gépgyártás és a fémfel dolgozás vezető iparággá vált, a há­ború előttihez viszonyítva többszö rösére fejlődött. Lettország paraszt­sága visszavonhatatlanul a kolho­zok útjára lépett. Az állam elsőran­gú technikai felszereléssel látta el a mezőgazdaságot. A nagy orosz nép segített Lettor­szág dolgozóinak kivívni a szabad­ságot — mondotta. — A testvéii szovjet népek nagy családja a felbe­gresszus óta eltolt tflő alatt a lenini Komszomol taglétszáma megkétsze­reződött. Most körülbelül 16 millió ifjú és leány tagja a Komszomolnak. Az emiitett idő alatt a Komszomol­nak több mint négymillió tagja lépett be a pártba. Növekszik az ifjú leni­nisták méltó utánpótlása is. Körül­belül 19 millió iskolás tagja a pionír­szervezetnek. A szovjet ifjúság sok­milliós sereg, amely mindig kész a harcra a kommunizmusért, mindig követi szeretett pártját, Sztálin elv­társat! Mihajlov elvtárs utalt arra, milyen nagy szerepet játszik az irodalom és a művészet az ifjúság kommunista nevelésében. A délelőtti ülés végén A M. Puza­nov (Kujbisev) szólalt fel. Beszélt a szovjet népnek a Nagy Honvédő Há­ború, valamint a békés alkotómunka éveiben aratott világtörténelmi győ­zelmeiről. Ezek a győzelmek — mon­dotta — méginkább megszilárdítot­ták a szovjet állam hatalmát, soha nem látott magasságba emelték nem­zetközi tekintélyét. Valamennyi szov­jet ember, az egész haladó emberiség a marxizmus-leninizmus nagy esz­méinek diadalát, a dicső kommunis­ta párt irányításának és vezetésének hatalmas eredményeit látja ezekben a győzelmekben. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket. — mondotta a töb­bi között .— hogy a szocializmus alapvető gazdasági törvényének lé­nyeges vonásait és követelményeit körülbelül így lehet megfogalmazni: az egész társadalom állandóan növek­vő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítá­sa, a szocialista termelés szüntelea fejlesztése és tökéletesítése útján, a legfejlettebb technika alapján. A Szovjetunió fejlesztését szolgáló ötö­dik ötéves terv a szocializmusnak eb­ből az alapvető gazdasági törvényé­ből indul ki és megszabja az ország népgazdaságának új. hatalmas fellen­dülését, biztosítja a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális szín­vonalának további jelentős növekedé­sét. Puzanov a kujbisevi terület példáján mutatta be. milyen ragyogó győzel­meket aratnak a Szovjetunió dolgo­zói, milyen új. nagyszerű távlatokat nyit meg az ötödik, ötéves terv. A kujbisevi területen rohamosan fejlő­dik az ipar. Csupán 1950- 1951-betn 70 százalékkal növekedett az ipari ter­melés az 1940-es évhez viszonyítva. Az itt folyó hatalmasarányú, első­rendű hazai technikai felszereléssel ellátott vízierőmüépítkezés óriási je­lentőségű az egész ország népgazda­ságának további fejlődése szempont­jából. Puzanov beszédében nagy fi­gyelmet fordított a kujbisevi vízierő­míi építésével kapcsolatban felmerülő problémákra. Kijelentette, hogy a kujbisevi terület bolsevikjei, valamint az építők többezer főnyi kollektívája megbízta, mondja el a kongresszus­nak: Moszkva, a Szovjetunió főváro­sa 1955-ben már áramot kap a kuj­bisevi vízierömütöl. Az Szk(b)P XIX. kongresszusának október 6 i esi i ülése csülhetetlen segítséget nyujt s a lett népnek az új élet építésében. Kalnberzin elvtárs befejezésül hangsúlyozta, hogy Lettország párt. szervezete továbbra is hü és odaadó osztaga lesz Lenin-Sztálin pártjá nak Lettország pártszervezete — mondotta — kész teljesíteni min­den feladatot, amelyet a kommu­nizmus felépítéséért vívott harcban eléje tűznek. Felszólalt Grisin küldött (Sztálin­grád): Egyetlen más állam sem tu­dott volna olyan megpróbáltatást kiállani, amilyen az elmúlt háború volt — mondotta. — Szocialista államunk becsülettel állotta ki ezt a megpróbáltatást és rövid idő alatt elérte a gazdasági élet és a kultúra új hatalmas fejlődését. Ezek a si­kerek nagy erővel bizonyítják a szocialista rend előnyeit és azt, hogy magasabbrendűbb a kapitaliz­musnál. A felszólaló beszámolt a Sztálin­grád szétrombolt gazdaságának új­jáépítését szolgáló hatalmas mun­káról, a háború előtti színvonalhoz viszonyítva megnövekedett traktor-, acél-, s hengereltfém-termelésről, a hajógyártásról. Ezután a hatalmas term észetát. alakító munka kérdéseivel foglal­kozott. Megvalósult a nép évszáza­dos álma: a Volga és a Don egye­sült. Kibontakozott a Sztálingrádi vízierömű és a Volga—Don-csator­na építése. Grisin elmondta, hogy véleménye szerint nem folyik kel­lő előkészítő munka azoknak a ha­talmas gazdasági lehetőségeknek teljes kihasználására, amelyeket a kommunizmus építkezései teremte­nek. Jefimov küldött (habarovszki ha­tárterület) arról a hatalmas gazda­sági és kulturális építőmunkáról -beszélt, amelyet a határterületen a párt XVIH és XIX. kongresszusa között végeztek el. Több tucat ipa­ri üzemet építettek és helyeztek üzembe, új iparágak létesültek. A határterület egész iparának összter­melése több mint kétszeresére nőtt. Habarovszk dolgozói nem alap­talanul neveink határterületüket ha­talmas sztálini építkezésnek. Az elmúlt két esztendőben megnőtt a népgazdasági beruházások összege. — A Távol-Kelet kommunistái és valamennyi dolgozója állandóan em­lékezetében tartja, hogy nagy ha­zánk távol-keleti határainak köze­lében ott vannak a világuralomra áhítozó amerikai imperialisták, akik új világhábon'i rüzvészét akar­ják felszítani — mondotta Jefi mov. — A Távol-Keiét dolgozói a haza javára végzett odaadó munká­jukkal — éppúgy, mint aa egésa szovjet nép napról napra növelik a szovjet állam törhetetlen erejét. Mgeladze küldött (Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság) a Szovjet­unióban folyó hatalmas arányú épí­tômunkáróľ beszélt. Hangsúlyozta, hogy Amerikát is beleértve egyet­len kapitalista országban sem léte­sülhetnek olyan hatalmas müvek, mint amilyenek a kommunizmus nagy sztálini építkezései. Csak a szovjet Tendszernek van ereje ah­hoz, hogy véghezvigye, amiről az emberiség sok évszázadon át álmo­dozott. A XVlii. pártkongresszus óta el­telt években a párt lenini-sztálini nemzetiségi politikája új, ragyogó győzelmeinek évei voltak. Még inkább megszilárdult, még szorosabbra fűződött a Sozvjetunió népeinek lenini-sztálini barátsága. Grúzia, amely azelőtt a rabságba döntött cári gyarmatok egyike volt, most a kohászati és a gépko­csiipar országává lett. Grúzia man­gánt, acélt, hengerelt fémet, sze­net, szerszámgépeket, gépeket, élel­miszeripari, könnyűipari gyártmá­nyokat, építőanyagokat ad a Szov­jetuniónak. Grúzia most ipari or­szág, amelynek fejlett mezőgazda­sága van. A legközelebbi években Grúzia bőségesen juttat majd a szovjet embereknek ízletes, nedv­dús, vitamindús gyümölcsöket. 1.957-ig Grúzia végleg megoldja ga­bonaproblémáját és ellátja magát sajáttermelésü gabonával. Mgeladze felvetette a kérdést, hogy új tea­íizemeket kell építeni, a teaültetvé­nyeken folyó munkát széles körben gépesíteni kell. Meg kell szervezni — mondotta — a köztársaság mű­trágyatermelését, növelni kell ener­giabázisát. Felszólalása végén Grú­zia párt- és államapparátusának munkájában mutatkozó hiányossá­gokkal foglalkozott. Beszélt továb­bá azokról az intézkedésekről, ame­lyekkel biztosítani kell az említett hiányosságok" megszüntetését. Fagyejev küldött (Moszkva) fel­szólalásábaíi a szovjet irodalommal foglalkozott. — A párt a század leghaladóbb eszméivel, a kommu­nizmus nagy eszméivel lelkesítette irodalmunkat — mondotta. — A művészetben a figyelem középpont­jába helyezte az új társadalmat építő szovjet embert. Fagyejev beszélt a Központi Bi­zottságnak ideológiai kérdésekkel foglakozó ismert határozatairól, azok hatalmas jelentőségéről a

Next

/
Thumbnails
Contents