Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-09 / 240. szám, csütörtök

1952 október 9 UJSZ0 e 5 Az SzK(b)P Központi Bizottságának beszámolója alaptörvények arról tanúskodnak, hogy míg a kapitalista társadalom­ban az embert a lehető legnagyobb profit kisajtolását célzó könyörte len törvénynek rendelik alá és en­nek érdekében az embereket súlyos szenvedésekre, nélkülözésekre, mun­kanélküliségre és véres háborúkra kárhoztatják, addig a szocialista társadalomban az egész termelést az emberenk, az ember állandóan növekvő szükségleteinek rendelik alá. Ebben rejlik az új, a kapitaliz­musnál magasabb társadalmi rend, a kommunizmus döntő fölénye. (Taps.) A kommunizmus a milliós dolgo­zó tömegek öntudatos építő mun­kájának eredményeként jön létre. Az ösztönösség elmélete teljesen idegen a szocializmus egész gaz­dasági reidszerétől. A kapitalista gazdaságot a konkurrenciának és a termelés anarchiájának törvénye következtében — a legélesebb el­lentmondások marcangolják. Sztá lin elvtárs kimutatta, hogy a ter­melési eszközök társadalmasításának alapján, a konkurrencia és a terme­lési anarchia törvényeinek ellensú­lyaként országunkban létrejött a népgazdaság tervszerű (arányos) f.ejlödésének törvénye. A népgazdaság tervszerű fejlő­désének törvénye nem a szocializ­mus gazdasági alaptörvénye és gyakorlati tervezésünk nem járhat a kellő eredményekkel, ha nem ve­szi figyelembe a szocialista terme­lés fő feladatát, nem támaszkodik a szocializmus gazdasági alaptörvé­nyére. Hogy biztosítsuk az egész tár sadalmi termelés szüntelen növeke­dését és hogy országunkban meg­teremtsük a termékek bőségét, ah­hoz az szükséges, hogy teljes egé­szében bánni tudjunk az anyagi­pénzügyi és munka-erőforrások terv­szerű és észszerű felhasználásának művészetével, kiindulva a népgaz. daság tervszerű fejlődésére vonat­kozó törvény követelményeiből és minden tekintetben számolva a szo. cializmus gazdasági alaptörvényé­nek követelményeivel. Azokban a munkáiban, amelyek­ben a szocializmus szovjetunióbeli problémáival foglalkozik, Sztálin elv­társ megmutatta azoknak a felada­toknak egész bonyolultságát, ame­lyeket meg kell oldani a nehézségek elleni küzdelemben, leküzdve a kom­munizmus építése során felmerü lő ellentmondásokat. Sztálin elvtárs felfedezte azt az objektív gazdasági törvényt, hogy a termelési viszonyoknak meg kell felelniök a termelőerők jellegének és kifejtette a törvény óriási erejét a megismerés számára és óriási át­alakító erejét. A gazdaságunkban végbemenő folyamatok világos fel. tárásával Sztálin elvtárs kimutatta, milyen mélységesen hibásak azok a nézetek, mintha a szocializmusban nem volna semmiféle ellentmondás a társadalom termelési viszonyai és termelőerői között. Ellentmondások feltétlenül vannak és lesznek is, mert a termelési viszonyok fejlődé­se elmarad és továbbra is el fog ma­radni a termelőerők fejlődésétől. Természetesen a szocialista társa­dalomban a dolog rendszerint nem jut el odáig, hogy konfliktus tör­ne ki a termelési viszonyok és ter­melőerők között, de veszedelmes dolog volna nem észrevenni, hogy vannak közöttük ellentmondások és lehetnek is. Kötelességünk, hogy ide­jében észrevegyük ezeket az ellent­mondásokat és helyes politikával még idejében kiküszöböljük ezeket, hogy a termelési viszonyok telje­síthessék annak a fő és döntő erő­nek szerepét, á!mely meghatározza a termelőerők hatalmas fejlődését. Előrehaladásunk feladatai arra kötelezik a párt funkcionáriusait, a társadalomtudományok dolgozóit és elsősorban a közgazdászokat, hogy Sztálin elvtárs programmere­jü útmutatásait követve minden oldalról kidolgozzák a marxista-le­ninista elmélet kérdéseit, elválaszt­hatatlan kapcsolatban a gyakorlati építömunkával. Sztálin elvtárs munkái ékes bizo­nyítékai annak, milyen kiemelkedő jelentőségeket tulajdonít pártunk az elméletnek. A forradalmi elmélet volt és maradt az a ki nem alvó fáklya, amely megvilágítja pártunK és népünk előrehaladásának útját a kommunizmus teljes diadala felé. (Viharos taps.) Sztálin elvtárs lankadatlanul vi­szi előre a marxista elméletet. „Marxizmus és nyelvtudomány" című klasszikus müvében Sztálin elvtárs újabb, magasabb fokra emelte a marxizmus elméletének a társadalmi fejlődés törvényszerű­ségére vonatkozó alapvető tételeit, minden oldalról megvilágította a társadalom gazdasági alapjának és felépítményének, a termelőerőknek és a termelési viszonyoknak kér­déseit. Tovább fejlesztette a dialek­tikus és történelmi materializmus tanítását, mint a kommunizmus elméleti alapját. Sztálin elvtárs fel­tárta a nyelvnek, mint a társadalmi fejlődés eszközének szerepét, rámu­tatott a nemzeti kultúrák és nyel­vek további fejlődésének távlataira. Ebben a munkájában Sztálin elvtárs újabb tételekkel gazdagította a marxista-leninista tudományt és ez­zel új távlatokat tárt fel minden tudományág haladása előtt. Sztálin elvtársnak a gazdasági kérdésekkel és a nyelvtudományi kérdésekkel foglalkozó munkái új szakaszt jelentenek a marxizmus fejlődésében. Nagyszerű példái an. nak, hogyan kell alkotó szellemben alkalmazni Marx-Engels-Lenin taní­tását. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy az elmélet bármiféle dogma­tikus kezelése megengedhetetlen és nagy kárt okozhat a tömegek poli­tikai nevelése szempontjából. Sztálin elvtárs elméleti felfede­zései világtörténelmi jelentőségűek, minden népet felvérteznek annak ismereteivel, hogy melyek a társa­dalom forradalmi átalakításának útjai, felfegyverzi a népeket azok­kal az igen gazdag tapasztalatok­kal, amelyeket pártunk a kommu­nizmusért vívott harcban szerzett. (Viharos, hosszantartó taps.) Sztálin elvtárs elméleti müveinek óriási jelentősége abban rejlik, hogy megóvnak a jelenségek felületes Az SzK(b)P XIX. kongresszusának október 6-i ülése Ez lesz a reális és döntő eszköze annak, hogy jelenlegi viszonyaink kö­pött a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon színvonalára emeljük". (Ugyanott.) A termékcsere-rendszer feltétlenül előnyös a kolhozparasztság számára, mert a kolhozparasztság az államtól sokkal több terméket fog kapni, még pedig olcsóbb áron, mint az árufor­galom mellett. Azok a kolhozok, amelyek már most felhasználják a termékcsere-rendszer csíráját jelentő „áruváltást", érzik e rendszer óriá­si előnyeit és hasznát. Ismeretes, hogv a kolhozok között különösen sok a gazdag kolhoz. Ahhoz, hogy előkészítsük a kom­munizmusra való áttérés alapvető előfeltételeit, mint Sztálin elvtárs rá­mutat: „Harmadszor, szükséges, hogy elérjük a társadalom olyan kulturális fejlődését, amely biztosít­ja a társadalom minden tagjának fi­zikai és szellemi képességeit minden oldalú fejlesztését, hogy a társada­lom tagjai olyan képzettséget szerez­hessenek, amely elegendő ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés aktív té­nyezőivé váljanak, hogy szabadon választhassanak foglalkozást, s ne legyenek á fennálló munkamegosztás miatt egész életükre egy bizonyos foglalkozáshoz láncolva". (Ugyan­ott.) „Ehhez mindenekelőtt legalábbis hat, majd öt órára kell csökkenteni a munkanapot. Erre azért van szük­ség, hogy a társadalom tagjai meg­kapják a mindenoldalú képzettség megszervezéséhez szükséges elegendő szabad időt. E célból továbbá, be kell vezetni az általános és kötelező politechnikai oktatást, amely elen­gedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a társadalom tagjai szabadon vá­laszthassák meg foglalkozásukat és ne legyenek egész életükre egy bizo­nyos foglalkozáshoz láncolva. Szük­séges továbbá ehhez a lakásviszo­nyok gyökeres megjavítása, a mun­kások és alkalmazottak reálbérének felemelése legalább kétszeresére, ha nem még nagyobbarányú emelése, mind a pénzbeli fizetés közvetlen emelése, mind pedig — különösen — a közszükségleti cikkek árának to­vábbi rendszeres csökkentése útján." (Ugyanott.) Csupán mindezeknek az előfeltéte­leknek teljesítése után — tanít ben­nünket Sztálin elvtárs-lehet remél­ni, hogy a munka a társadalom tag­jainak számára teherből — ami a ka pitaüzmusban volt, — a legfőbb lét­szükségletté válik, a társadalmi tu­lajdont pedig a társadalom minden tagja a társadalom léte megingatha­tatlan és sérthetetlen alapjának fogja tekinteni. Csupán együttvéve mind­ezeknek az előfeltételeknek teljesíté­se után lehet áttérni a „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint" szocialista formu­láról a „mindenkitől képességei sze­rint, mindenkinek szükségletei sze­rint" kommunista formulára. Sztálin elvtárs óva int a meggon­dolatlan elöreszaladástói és maga­sabbrendü gazdasági formákra való átmenettől, az átmenet elengedhetet­len előfeltételeinek előzetes megte­remtése nélkül. Sztálin elvtárs tudományosan megoldott oly nagy társadalmi pro­blémákat és a kommunizmus olyan programmkérdéseit, mint a város és a falu, a fizikai és a szellemi munka közötti ellentét megszűnte, tése, kidolgozta a marxista tudo­mány új kérdését, az ezek között fenálló és a szocialista társadalom­ban még megmaradt lényeges kü­lönbségek felszámolásáról szóló kér­dést. Ilymódon a párt jövőre vcnatko­zc tervei, — amelyek meghatároz­zák előrehaladásunk távlatait és út­ját — a gazdasági törvények is­meretére, a kommunis'a társadalom építéséről szóló, Sztálin elvtárs ál­tal kidolgozott tudományra támasz­kodnak. (Viharos, hosszantartó taps.) óriási és elvi jelentőségű a gaz dasági törvények objektív jellegé­nek megalapozása Sztálin elvtárs által, Sztálin elvtárs azt tanitja, hogy a gazdasági fejlődés törvé­nye;, a politikai gazdaságtan tör­vényei, akár a kapitalizmusról, akár a szocializmusról legyen szó, egy­formán objektív törvények, amelyek az emberek akaratától függetlenül végbemenő gazdasági fejlődési fo­lyamatot tükrözik. Az emberek fel fedezhetik eze'set a törvényeket, megismerhetik, felhasználhatják a társadalom érdekében, de nem sem­misíthetik meg a régi gazdasági törvényeket. A gazdasági törvé­nyeket nem emberi akarattal te remtik, hanem ezek új gazdasági feltételek alapján keletkeznek. Mélységesen téresek azok a né­zetek, amelyek feltételezik, hogy le­het megteremteni, vagy megsemmi­síteni a gazdasági fejlődés törvé­nyeit, hogy — tekintette! arra a különleges szerepre, amely a tör­ténelemben a szovjet államnak ju tott — a szovjet állam érvénytele­nítheti a fennálló politikai-gazdaság tani törvényeket., „formálhat" úja­kat vagy „átalakíthatja" azokat. Káoszhoz és a véletlenek uralmá­hoz vezetne annak tagadása, hogy a szocializmus gazdasági életében, ob­jektív törvényszerűségek vannak. Az ilyen tagadás oda vezetne, hogy a politikai gazdaságtant mint tu­dományt felszámolnák, mert a tu­domány nem élhet és fejlődhet az objektív törvényszerűségek elisme rése, e törvényszerűségek tanulmá­nyozása nélkül. A gazdasági törvé nyek objektív jellegének tagadása a kalandorság, a teljes önkény esz­mei alapját jelenti a gazdaság irá­nyításának gyakorlatában. Rendkívül nagy hozzájárulás a marxista politikai gazdaságtanhoz a mai kapitalizmus alapvető gazda­sági törvényének és a szocializmus alapvető gazdaság, törvényének Sztálin által történt feltárása. Az alapvető gazdasági törvény megha­tározza az adott termelési mód lé­nyégét, fejlődésének minden fontos oldalát és fő folyamatát, kulcsot ad az adott gazdasági rendszer minden törvényszerűségének megértéséhez és megmagyarázásához. Sztálin elvtárs bebizonyította, hogy a mai kapitalizmus alapvető gazdasági törvényének fő vonásai és követelményei „a maximális tő­kés profit biztosítása az adott or­szág lakossága többségének kizsák­mányolása, tönkretétele és nyomor­badöntése útján, más országok, kü­lönösen az elmaradt országok népei­nek leigázása és rendszeres kifősz, tása útján, vég'l pedig háborúk és a nemzetgazdaság militarizálása út­ján, amelyeket a maximális profit biztosítására használnak fel." Ez a törvény feltárja és megma gyarázza a kapitalizmus kiáltó el­lentéteit, feltárja a kapitalista ál­lamok agresszív rablópolitikájának gyökereit. E törvény hatása a ka­pitalizmus általános válságának el­mélyülésére, a kapitalista társada­lom összes ellentmondásának elke­rülhetetlen növekedésére és kirob­banására vezet. A rothadó kapitalizmussal hom­lokegyenest ellenkező a felfelé ha ladó és virágzó szocialista rendszer. A szocializmus alapvető gazdasági törvényének, — amelyet Sztálin elv­társ tárt fel — lényeges vonása és követelménye a következő: „Az egész társadalom állandóan növek­vő anyagi és kulturális szükségle­tei maximális kielégítésének bizto­sítása a szocialista termelés szün­telen fejlesztése és tökéletesítése útján, a legfejlettebb technika alap­ján. Sztálin elvtárs kimutatta, hogy a szocialista termelési mód célja nem a profit, hanem az ember és szükségletei, az ember anyagi és kulturális szükségleteinek kielégíté. se. Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szük­ségletei maximális kielégítésének biz tosítása a szocialista termelés cél­ja, a szocialista termelés szüntelen növelése és tökéletesítése pedig a legfejlettebb technika alapján: a cél elérésének eszköze. E törvény hatása a társadalom termelőerői­nek fellendülésére, a társadalom fel­virágzására, a dolgozók anyagi jó­létének és kulturális szánvonalának szakadatlan emelkedésére vezet. (Taps.) A mai kapitalizmus gazdasági alaptörvényének és a szocializmus gazdasági alaptörvényének felfede­zése Sztálin elvtárs által megsem­misítő csapás a kapitalizmus min­den szószólójára. Ezek a gazdasági A XIX. pártkongresszus október 6-án a Kreml nagytermében foly tattá munkáját. Az elnöklő N. Sz. Moszkva, október 7. (TASZSZ) Elvtársak! A Szovjetunió Kom­munista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának beszámolója jelen­tést tett a kongresszusnak pártunk és a szovjet nép nagy győzelmeiről, országunk további gazdasági, poli­tikai é 3 kulturális fejlődéséről. Megbíztak, hogy beszámoljak a kongresszusnak a Központi Revizí ós Bizottság tevékenységéről. A Központi Revíziós Bizottságnak az Hruscsev elvtárs megnyitotta az ülést, amelynek napirendjén az SzK(b)P Központi Revíziós Bízott­SzK(b)P szervezeti szabályzata ér­telmében rendszeresen meg kell vizsgálnia a párt pénzügyi háztar­tását, a pártapparátus működését, valamint azt, hogy milyen gyorsan A párt Központi Bizottsága a be­számolási időszak alatt intézkedé­seket tett, hogy a pártszervezetek ben tovább javuljon a pénzügyi fe­gyelem és a számvitel; végrehajtot­ták a pártköltségvetés teljes köz­szemléletétől, behatolnak a jelen, ségek mélyére, a társadalmi fejlő­dés folyamatainak lényegébe, arra tanítanak, hogy csiráiban meglás­suk azokat a jelenségeket, amelyek meghatározzák majd az események menetét. Ez lehetőséget nyújt a marxista előrelátásra. Marx-Engels-Lenin-SztálLn taní­tása legyőzhetetlen erőt ad pártunK. nak ahhoz, hogy új utakat törjön a történelemben, világosan lássa elő­rehaladásunk célját, gyorsabban és szilárdabban vívja ki és rögzítse a győzelmet. Lenin-Sztálin eszméi a forradalmi elmélet ragyogó fényével világítják meg annak a harcnak feladatait és távlatait, amelyeket minden ország néptömegei vívnak az imperializmus ellen, a demokráciáért és szocializ­musért. (Viharos, hosszantartó taps.) Elvtársak! A szovjet állam már nem kapitalista országoktól körül­vett, egyedülálló sziget. A nagy kí­nai néppel (Hosszantartó taps.), a népi demokráciák és a Német De­mokratikus Köztársaság sokmilliós néptötmegeivel haladunk együtt­(Hosszantartó taps.) Együttérez ve­lünk és támogat bennünket az egésa haladó emberiség. (Hosszantartó taps.) Mindezekkel az erőkkel együtt megvédelmezzük a békének és a népek barátságának ügyét. Virágzanak hatalmas hazánk erői, hazánk új sikerek felé tart. Megvan minden előfeltételünk a teljes kom­munista társadalom felépítéséhez. A szovjetország természeti kincsei kimeríthetetlenek. Államunk meg­mutatta, hogy ezeket a hatalmas kincseket fel tudja használni a dol­gozók javára. A szovjet nép meg­mutatta, hogy tud új társadalmat építem és magabiztosan tekint a jövőbe. (Hosszantartó taps.) A Szovjetunió népeinek élén ki­próbált és harcokban edzett párt áll, amely rendületlenül folytatja a lenini-sztálini politikát. A kommu­nista párt vezetésével vívtuk ki a Szovjetunióban a szocializmus vi­lágtörténelmi győzelmét éa örökre megsemmisítettük az embernek em­ber által való kizsákmányolását. A Szovjetunió népei a párt vezetésé­vel sikeresen harcolnak a kommu­nizmus felépítése hatalmas céljá­nak megvalósításáért országunk­ban. (Hosszantartó tpas.) Nincs a világon olyan erő, amely meg tudná ál.ítani a szovjet tár­sadalom előrehaladását. Ügyünk le­győzhetetlen. Szilárdan ~<ell tartani a kormánykereket és haladni utun­kon, mit sem törődve a provoká­cííkkal, a megfélemlítéssel. (Viha­ros, hosszantartó taps.) A halhatatlan I^enin lobogója alatt a nagy S '.tálin bölcs vezetésé­ve:, előre a K-f.ir.mur.izmr.a diadala felé. A beszámoló befejezése után va. lai> ennyi küldő "-t feláll és hangos, hosszantartó ünnenléssel köszönti Sztálin elvtársat. A terem minden részéből hangzanak t kiáltások: „Htiivá! Éljo.t a nagy Srtálin!", „H: rrá a szsreíett Sztálinnak'.", . Élje; szeretett vezérünk és taní­tJr.K, Sztálin elvtárs!". ságának beszámolója szerepelt. A" beszámolót P. G. Moszkatov elvtárs terjesztette elő. és mennyire helyesen továbbítják é s vizsgálják meg a párt központi szerveiben a beérkező okmányokat, leveleket, bejelentéseket, panaszo­kat. pontosítását, ami felöleli a párt­szervek valamennyi anyagi eszkö­zét, egészen az alapszervezetekig jelentékenyen megjavult az ellen, őrző és revíziós munka. A párt taglétszámának növeka­Az SzK(b)P Központi Revíziós Bizottságának beszámoló jelentése P. G. Moszkatov elvtárs beszámolója I.

Next

/
Thumbnails
Contents