Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)
1952-10-09 / 240. szám, csütörtök
1952 október 9 UJSZ0 e 5 Az SzK(b)P Központi Bizottságának beszámolója alaptörvények arról tanúskodnak, hogy míg a kapitalista társadalomban az embert a lehető legnagyobb profit kisajtolását célzó könyörte len törvénynek rendelik alá és ennek érdekében az embereket súlyos szenvedésekre, nélkülözésekre, munkanélküliségre és véres háborúkra kárhoztatják, addig a szocialista társadalomban az egész termelést az emberenk, az ember állandóan növekvő szükségleteinek rendelik alá. Ebben rejlik az új, a kapitalizmusnál magasabb társadalmi rend, a kommunizmus döntő fölénye. (Taps.) A kommunizmus a milliós dolgozó tömegek öntudatos építő munkájának eredményeként jön létre. Az ösztönösség elmélete teljesen idegen a szocializmus egész gazdasági reidszerétől. A kapitalista gazdaságot a konkurrenciának és a termelés anarchiájának törvénye következtében — a legélesebb ellentmondások marcangolják. Sztá lin elvtárs kimutatta, hogy a termelési eszközök társadalmasításának alapján, a konkurrencia és a termelési anarchia törvényeinek ellensúlyaként országunkban létrejött a népgazdaság tervszerű (arányos) f.ejlödésének törvénye. A népgazdaság tervszerű fejlődésének törvénye nem a szocializmus gazdasági alaptörvénye és gyakorlati tervezésünk nem járhat a kellő eredményekkel, ha nem veszi figyelembe a szocialista termelés fő feladatát, nem támaszkodik a szocializmus gazdasági alaptörvényére. Hogy biztosítsuk az egész tár sadalmi termelés szüntelen növekedését és hogy országunkban megteremtsük a termékek bőségét, ahhoz az szükséges, hogy teljes egészében bánni tudjunk az anyagipénzügyi és munka-erőforrások tervszerű és észszerű felhasználásának művészetével, kiindulva a népgaz. daság tervszerű fejlődésére vonatkozó törvény követelményeiből és minden tekintetben számolva a szo. cializmus gazdasági alaptörvényének követelményeivel. Azokban a munkáiban, amelyekben a szocializmus szovjetunióbeli problémáival foglalkozik, Sztálin elvtárs megmutatta azoknak a feladatoknak egész bonyolultságát, amelyeket meg kell oldani a nehézségek elleni küzdelemben, leküzdve a kommunizmus építése során felmerü lő ellentmondásokat. Sztálin elvtárs felfedezte azt az objektív gazdasági törvényt, hogy a termelési viszonyoknak meg kell felelniök a termelőerők jellegének és kifejtette a törvény óriási erejét a megismerés számára és óriási átalakító erejét. A gazdaságunkban végbemenő folyamatok világos fel. tárásával Sztálin elvtárs kimutatta, milyen mélységesen hibásak azok a nézetek, mintha a szocializmusban nem volna semmiféle ellentmondás a társadalom termelési viszonyai és termelőerői között. Ellentmondások feltétlenül vannak és lesznek is, mert a termelési viszonyok fejlődése elmarad és továbbra is el fog maradni a termelőerők fejlődésétől. Természetesen a szocialista társadalomban a dolog rendszerint nem jut el odáig, hogy konfliktus törne ki a termelési viszonyok és termelőerők között, de veszedelmes dolog volna nem észrevenni, hogy vannak közöttük ellentmondások és lehetnek is. Kötelességünk, hogy idejében észrevegyük ezeket az ellentmondásokat és helyes politikával még idejében kiküszöböljük ezeket, hogy a termelési viszonyok teljesíthessék annak a fő és döntő erőnek szerepét, á!mely meghatározza a termelőerők hatalmas fejlődését. Előrehaladásunk feladatai arra kötelezik a párt funkcionáriusait, a társadalomtudományok dolgozóit és elsősorban a közgazdászokat, hogy Sztálin elvtárs programmerejü útmutatásait követve minden oldalról kidolgozzák a marxista-leninista elmélet kérdéseit, elválaszthatatlan kapcsolatban a gyakorlati építömunkával. Sztálin elvtárs munkái ékes bizonyítékai annak, milyen kiemelkedő jelentőségeket tulajdonít pártunk az elméletnek. A forradalmi elmélet volt és maradt az a ki nem alvó fáklya, amely megvilágítja pártunK és népünk előrehaladásának útját a kommunizmus teljes diadala felé. (Viharos taps.) Sztálin elvtárs lankadatlanul viszi előre a marxista elméletet. „Marxizmus és nyelvtudomány" című klasszikus müvében Sztálin elvtárs újabb, magasabb fokra emelte a marxizmus elméletének a társadalmi fejlődés törvényszerűségére vonatkozó alapvető tételeit, minden oldalról megvilágította a társadalom gazdasági alapjának és felépítményének, a termelőerőknek és a termelési viszonyoknak kérdéseit. Tovább fejlesztette a dialektikus és történelmi materializmus tanítását, mint a kommunizmus elméleti alapját. Sztálin elvtárs feltárta a nyelvnek, mint a társadalmi fejlődés eszközének szerepét, rámutatott a nemzeti kultúrák és nyelvek további fejlődésének távlataira. Ebben a munkájában Sztálin elvtárs újabb tételekkel gazdagította a marxista-leninista tudományt és ezzel új távlatokat tárt fel minden tudományág haladása előtt. Sztálin elvtársnak a gazdasági kérdésekkel és a nyelvtudományi kérdésekkel foglalkozó munkái új szakaszt jelentenek a marxizmus fejlődésében. Nagyszerű példái an. nak, hogyan kell alkotó szellemben alkalmazni Marx-Engels-Lenin tanítását. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy az elmélet bármiféle dogmatikus kezelése megengedhetetlen és nagy kárt okozhat a tömegek politikai nevelése szempontjából. Sztálin elvtárs elméleti felfedezései világtörténelmi jelentőségűek, minden népet felvérteznek annak ismereteivel, hogy melyek a társadalom forradalmi átalakításának útjai, felfegyverzi a népeket azokkal az igen gazdag tapasztalatokkal, amelyeket pártunk a kommunizmusért vívott harcban szerzett. (Viharos, hosszantartó taps.) Sztálin elvtárs elméleti müveinek óriási jelentősége abban rejlik, hogy megóvnak a jelenségek felületes Az SzK(b)P XIX. kongresszusának október 6-i ülése Ez lesz a reális és döntő eszköze annak, hogy jelenlegi viszonyaink köpött a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon színvonalára emeljük". (Ugyanott.) A termékcsere-rendszer feltétlenül előnyös a kolhozparasztság számára, mert a kolhozparasztság az államtól sokkal több terméket fog kapni, még pedig olcsóbb áron, mint az áruforgalom mellett. Azok a kolhozok, amelyek már most felhasználják a termékcsere-rendszer csíráját jelentő „áruváltást", érzik e rendszer óriási előnyeit és hasznát. Ismeretes, hogv a kolhozok között különösen sok a gazdag kolhoz. Ahhoz, hogy előkészítsük a kommunizmusra való áttérés alapvető előfeltételeit, mint Sztálin elvtárs rámutat: „Harmadszor, szükséges, hogy elérjük a társadalom olyan kulturális fejlődését, amely biztosítja a társadalom minden tagjának fizikai és szellemi képességeit minden oldalú fejlesztését, hogy a társadalom tagjai olyan képzettséget szerezhessenek, amely elegendő ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés aktív tényezőivé váljanak, hogy szabadon választhassanak foglalkozást, s ne legyenek á fennálló munkamegosztás miatt egész életükre egy bizonyos foglalkozáshoz láncolva". (Ugyanott.) „Ehhez mindenekelőtt legalábbis hat, majd öt órára kell csökkenteni a munkanapot. Erre azért van szükség, hogy a társadalom tagjai megkapják a mindenoldalú képzettség megszervezéséhez szükséges elegendő szabad időt. E célból továbbá, be kell vezetni az általános és kötelező politechnikai oktatást, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a társadalom tagjai szabadon választhassák meg foglalkozásukat és ne legyenek egész életükre egy bizonyos foglalkozáshoz láncolva. Szükséges továbbá ehhez a lakásviszonyok gyökeres megjavítása, a munkások és alkalmazottak reálbérének felemelése legalább kétszeresére, ha nem még nagyobbarányú emelése, mind a pénzbeli fizetés közvetlen emelése, mind pedig — különösen — a közszükségleti cikkek árának további rendszeres csökkentése útján." (Ugyanott.) Csupán mindezeknek az előfeltételeknek teljesítése után — tanít bennünket Sztálin elvtárs-lehet remélni, hogy a munka a társadalom tagjainak számára teherből — ami a ka pitaüzmusban volt, — a legfőbb létszükségletté válik, a társadalmi tulajdont pedig a társadalom minden tagja a társadalom léte megingathatatlan és sérthetetlen alapjának fogja tekinteni. Csupán együttvéve mindezeknek az előfeltételeknek teljesítése után lehet áttérni a „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint" szocialista formuláról a „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint" kommunista formulára. Sztálin elvtárs óva int a meggondolatlan elöreszaladástói és magasabbrendü gazdasági formákra való átmenettől, az átmenet elengedhetetlen előfeltételeinek előzetes megteremtése nélkül. Sztálin elvtárs tudományosan megoldott oly nagy társadalmi problémákat és a kommunizmus olyan programmkérdéseit, mint a város és a falu, a fizikai és a szellemi munka közötti ellentét megszűnte, tése, kidolgozta a marxista tudomány új kérdését, az ezek között fenálló és a szocialista társadalomban még megmaradt lényeges különbségek felszámolásáról szóló kérdést. Ilymódon a párt jövőre vcnatkozc tervei, — amelyek meghatározzák előrehaladásunk távlatait és útját — a gazdasági törvények ismeretére, a kommunis'a társadalom építéséről szóló, Sztálin elvtárs által kidolgozott tudományra támaszkodnak. (Viharos, hosszantartó taps.) óriási és elvi jelentőségű a gaz dasági törvények objektív jellegének megalapozása Sztálin elvtárs által, Sztálin elvtárs azt tanitja, hogy a gazdasági fejlődés törvénye;, a politikai gazdaságtan törvényei, akár a kapitalizmusról, akár a szocializmusról legyen szó, egyformán objektív törvények, amelyek az emberek akaratától függetlenül végbemenő gazdasági fejlődési folyamatot tükrözik. Az emberek fel fedezhetik eze'set a törvényeket, megismerhetik, felhasználhatják a társadalom érdekében, de nem semmisíthetik meg a régi gazdasági törvényeket. A gazdasági törvényeket nem emberi akarattal te remtik, hanem ezek új gazdasági feltételek alapján keletkeznek. Mélységesen téresek azok a nézetek, amelyek feltételezik, hogy lehet megteremteni, vagy megsemmisíteni a gazdasági fejlődés törvényeit, hogy — tekintette! arra a különleges szerepre, amely a történelemben a szovjet államnak ju tott — a szovjet állam érvénytelenítheti a fennálló politikai-gazdaság tani törvényeket., „formálhat" újakat vagy „átalakíthatja" azokat. Káoszhoz és a véletlenek uralmához vezetne annak tagadása, hogy a szocializmus gazdasági életében, objektív törvényszerűségek vannak. Az ilyen tagadás oda vezetne, hogy a politikai gazdaságtant mint tudományt felszámolnák, mert a tudomány nem élhet és fejlődhet az objektív törvényszerűségek elisme rése, e törvényszerűségek tanulmányozása nélkül. A gazdasági törvé nyek objektív jellegének tagadása a kalandorság, a teljes önkény eszmei alapját jelenti a gazdaság irányításának gyakorlatában. Rendkívül nagy hozzájárulás a marxista politikai gazdaságtanhoz a mai kapitalizmus alapvető gazdasági törvényének és a szocializmus alapvető gazdaság, törvényének Sztálin által történt feltárása. Az alapvető gazdasági törvény meghatározza az adott termelési mód lényégét, fejlődésének minden fontos oldalát és fő folyamatát, kulcsot ad az adott gazdasági rendszer minden törvényszerűségének megértéséhez és megmagyarázásához. Sztálin elvtárs bebizonyította, hogy a mai kapitalizmus alapvető gazdasági törvényének fő vonásai és követelményei „a maximális tőkés profit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorbadöntése útján, más országok, különösen az elmaradt országok népeinek leigázása és rendszeres kifősz, tása útján, vég'l pedig háborúk és a nemzetgazdaság militarizálása útján, amelyeket a maximális profit biztosítására használnak fel." Ez a törvény feltárja és megma gyarázza a kapitalizmus kiáltó ellentéteit, feltárja a kapitalista államok agresszív rablópolitikájának gyökereit. E törvény hatása a kapitalizmus általános válságának elmélyülésére, a kapitalista társadalom összes ellentmondásának elkerülhetetlen növekedésére és kirobbanására vezet. A rothadó kapitalizmussal homlokegyenest ellenkező a felfelé ha ladó és virágzó szocialista rendszer. A szocializmus alapvető gazdasági törvényének, — amelyet Sztálin elvtárs tárt fel — lényeges vonása és követelménye a következő: „Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelés szüntelen fejlesztése és tökéletesítése útján, a legfejlettebb technika alapján. Sztálin elvtárs kimutatta, hogy a szocialista termelési mód célja nem a profit, hanem az ember és szükségletei, az ember anyagi és kulturális szükségleteinek kielégíté. se. Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biz tosítása a szocialista termelés célja, a szocialista termelés szüntelen növelése és tökéletesítése pedig a legfejlettebb technika alapján: a cél elérésének eszköze. E törvény hatása a társadalom termelőerőinek fellendülésére, a társadalom felvirágzására, a dolgozók anyagi jólétének és kulturális szánvonalának szakadatlan emelkedésére vezet. (Taps.) A mai kapitalizmus gazdasági alaptörvényének és a szocializmus gazdasági alaptörvényének felfedezése Sztálin elvtárs által megsemmisítő csapás a kapitalizmus minden szószólójára. Ezek a gazdasági A XIX. pártkongresszus október 6-án a Kreml nagytermében foly tattá munkáját. Az elnöklő N. Sz. Moszkva, október 7. (TASZSZ) Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának beszámolója jelentést tett a kongresszusnak pártunk és a szovjet nép nagy győzelmeiről, országunk további gazdasági, politikai é 3 kulturális fejlődéséről. Megbíztak, hogy beszámoljak a kongresszusnak a Központi Revizí ós Bizottság tevékenységéről. A Központi Revíziós Bizottságnak az Hruscsev elvtárs megnyitotta az ülést, amelynek napirendjén az SzK(b)P Központi Revíziós BízottSzK(b)P szervezeti szabályzata értelmében rendszeresen meg kell vizsgálnia a párt pénzügyi háztartását, a pártapparátus működését, valamint azt, hogy milyen gyorsan A párt Központi Bizottsága a beszámolási időszak alatt intézkedéseket tett, hogy a pártszervezetek ben tovább javuljon a pénzügyi fegyelem és a számvitel; végrehajtották a pártköltségvetés teljes közszemléletétől, behatolnak a jelen, ségek mélyére, a társadalmi fejlődés folyamatainak lényegébe, arra tanítanak, hogy csiráiban meglássuk azokat a jelenségeket, amelyek meghatározzák majd az események menetét. Ez lehetőséget nyújt a marxista előrelátásra. Marx-Engels-Lenin-SztálLn tanítása legyőzhetetlen erőt ad pártunK. nak ahhoz, hogy új utakat törjön a történelemben, világosan lássa előrehaladásunk célját, gyorsabban és szilárdabban vívja ki és rögzítse a győzelmet. Lenin-Sztálin eszméi a forradalmi elmélet ragyogó fényével világítják meg annak a harcnak feladatait és távlatait, amelyeket minden ország néptömegei vívnak az imperializmus ellen, a demokráciáért és szocializmusért. (Viharos, hosszantartó taps.) Elvtársak! A szovjet állam már nem kapitalista országoktól körülvett, egyedülálló sziget. A nagy kínai néppel (Hosszantartó taps.), a népi demokráciák és a Német Demokratikus Köztársaság sokmilliós néptötmegeivel haladunk együtt(Hosszantartó taps.) Együttérez velünk és támogat bennünket az egésa haladó emberiség. (Hosszantartó taps.) Mindezekkel az erőkkel együtt megvédelmezzük a békének és a népek barátságának ügyét. Virágzanak hatalmas hazánk erői, hazánk új sikerek felé tart. Megvan minden előfeltételünk a teljes kommunista társadalom felépítéséhez. A szovjetország természeti kincsei kimeríthetetlenek. Államunk megmutatta, hogy ezeket a hatalmas kincseket fel tudja használni a dolgozók javára. A szovjet nép megmutatta, hogy tud új társadalmat építem és magabiztosan tekint a jövőbe. (Hosszantartó taps.) A Szovjetunió népeinek élén kipróbált és harcokban edzett párt áll, amely rendületlenül folytatja a lenini-sztálini politikát. A kommunista párt vezetésével vívtuk ki a Szovjetunióban a szocializmus világtörténelmi győzelmét éa örökre megsemmisítettük az embernek ember által való kizsákmányolását. A Szovjetunió népei a párt vezetésével sikeresen harcolnak a kommunizmus felépítése hatalmas céljának megvalósításáért országunkban. (Hosszantartó tpas.) Nincs a világon olyan erő, amely meg tudná ál.ítani a szovjet társadalom előrehaladását. Ügyünk legyőzhetetlen. Szilárdan ~<ell tartani a kormánykereket és haladni utunkon, mit sem törődve a provokácííkkal, a megfélemlítéssel. (Viharos, hosszantartó taps.) A halhatatlan I^enin lobogója alatt a nagy S '.tálin bölcs vezetéséve:, előre a K-f.ir.mur.izmr.a diadala felé. A beszámoló befejezése után va. lai> ennyi küldő "-t feláll és hangos, hosszantartó ünnenléssel köszönti Sztálin elvtársat. A terem minden részéből hangzanak t kiáltások: „Htiivá! Éljo.t a nagy Srtálin!", „H: rrá a szsreíett Sztálinnak'.", . Élje; szeretett vezérünk és tanítJr.K, Sztálin elvtárs!". ságának beszámolója szerepelt. A" beszámolót P. G. Moszkatov elvtárs terjesztette elő. és mennyire helyesen továbbítják é s vizsgálják meg a párt központi szerveiben a beérkező okmányokat, leveleket, bejelentéseket, panaszokat. pontosítását, ami felöleli a pártszervek valamennyi anyagi eszközét, egészen az alapszervezetekig jelentékenyen megjavult az ellen, őrző és revíziós munka. A párt taglétszámának növekaAz SzK(b)P Központi Revíziós Bizottságának beszámoló jelentése P. G. Moszkatov elvtárs beszámolója I.