Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)
1952-10-06 / 237/a. szám, hétfő
10 U J SZO I 1952 október 6 J. V. Sztálin: A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban évente megújul éa bekerül a termelésbe. Felmerül a kérdés: mi az, ami magáé a kolhozé, hol az a kolhoz, tulajdon, amellyel a kolhoz teljesen szabadon, saját belátása szerint rendelkezhet? Ilyen tulajdon a kolhoz termelése, a kolhoztermelés termékei: a gabona, a hús, a vaj, zöldségfélék stb., az épületeken és a kolhozparasztok személyes háztáji gazdaságán kívül. Az B helyzet, hogy a termelés jelentős része, a kolhoztermelés feleslege, piacra kerül és ilymódon bekapcsolódik az áruforgalom rendszerébe. Éppen ez az a körülmény, amely jelenleg út. jában áll annak, hogy a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon színvonalára emeli. Éppen ezért ennél a végónéi kell megfogni a dolgot a kolhoztulajdonnak az össznépi tulajdon színvonalára emelése terén. Ahhoz, hogy a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon színvonalára emelhessük, a kolhoztermelés feleslegeit ki kell rekesztenünk az áruforgalom rendszeréből és be kell kapcsol nunk az állami ipar és a kolhozok közti termékcsere rendszerébe. Ez a lényeg. Nálunk még nincs fejlett termék, csere rendszer, de a termékcsere csírái megvannak a mezőgazdasági termékek „áruraváltása" formájában. Mint tudjuk, a gyapot-, len-, cukorrépatermesztő éa egyéb kolhozok termékei már régen „árura-váltódttak", igaz ugyan, hogy nem telje, sen, osak részben, de mégiscsak „árura-váltódnak". Mellesleg megjegyezzük, hogy az „árura-váltás" ezó nem szerencsés SZÓ, » termékcsei'e szóval kellene helyettesíteni. A feladat az, hogy a termékcsere csiráit a mezőgazdaság minden ágában megszervezzük és a termékcsere ezéles rendszerévé fejlesszük olyanformán, hogy a kolhozok ter. mékeikért ne csak pénzt, hanem főként szükséges iparcikkeket kapjanak. Ez a rendszer a város által a falu rendelkezésére bocsátott termékek óriási növelését követeli, ezért különösebb sietség nélkül a -városi termékek felhalmozódása arányában kell bevezetni. De következetesen, ingadozás nélkül be kell vezetni, lépésről-lépésre szűkítve az áruforgalom hatókörét és bővítve a termékcsere hatókörét. Ez a rendszer, azáltal, hogy szűkíti az áruforgalom hatókörét, megkönnyíti az áttörést a szocializmusról a kommunizmusra. Azonkívül lehetővé teszi, hogy a kolhozok alaptulajdonát, a kolhoztermelés termékeit bekapcsoljuk az össznépi tervezés általános rendszerébe. Ez lesz a reális és döntő eszköze annak, hogy jelenlegi viszonyaink között a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon színvonalára emeljük. Előnyös-e ez a rendszer a kolhozparasztság számára ? Feltétlenül előnyös. Előnyös, mert a kolhozpa. rasztság az államtól sokkal több terméket fog kapni, mégpedig olcsóbb áron, mint az áruforgalom mellett. Köztudomásu, hogy azok a kolhozok, amelyeknek a kormánynyal termékcsere („árura-váltás") szerződésük van, hasonlíthatatlanul több előnyhöz jutnak, mint azok a kolhozok, amelyeknek nincs ilyen szerződésük. Ha a termékcsere-rendszert az ország minden kolhozára kiterjesztjük, akkor ezek az előnyök egész kolhozparasztságunk közkincsévé válnak. 1952 szeptember 28. J. Sztálin A „Pravda" Sztálin elvtársnak „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjei unióban" című müvéről Az alábbiakban közöljük a Prav. da „A marxizmus-leninizmus elméletének hatalmas gazdagítása" című vezércikkét. Sztálin elvtársnak „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című műv« a marxizmusleninizmus elméletének hatalmas gazdagítása. Sztálin elvtársnak ez az új elméleti műve világos példája a forradalmi elmélet és a forradalmi gyakorlat elszakíthatatlan egy. ségének. Ennek az óriási elméleti és gyakorlati fontosságú tudományos műnek rendkívül nagy a nemzetközi jelentősége. Sztálin elvtára általánosítja a Szovjetunió szocialista építése és a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatait. Korunk gyökeres problémái terén végzett kutatómunkájá val szüntelenül új tudományos tételekkel és következtetésekkel gazda, gítja a marxizmus-leninizmus elmé. letét. Sztálin elvtárs müvei a szovjet embereknek megmutatják a kommunizmus teljes győzelméhez vezető útat, a népi demokratikus országok dolgozóit dicső győzelmekre lelkesítik a szocializmus építésében s az egész világ dogozóit harcra szólítják a békéért, a demokrá. ciáért és a szocializmusért. Sztálin elvtárs új elméleti művei nevezetes napokban látnák napvilágot, akkor, amikor pártunk és az egész szovjet nép óriási lelkesedéssel készül az SzK(b)P XIX. kongresszusára, amely meghatározza a párt feladatait a jelenlegi történelmi szakaszban. „A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata — mondja a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete — hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus éa az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjet haza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben". Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című müvében minden oldalról kidolgozta a szocializmus politikai gazdaságtanának alapvető kérdéseit, a marxista irodalomban először elemezte a szocializmus gazdasági törvényeinek jellegét, megfogalmaz, ta a szocializmus alapvető gazdaság gi törvényét és meghatározta a szosializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet alapvető feltételeit. Sztálin elvtárs Marx—Engels— Lenin tanításának alkotó továbbfejlesztésével megsemmisítő csapást mért a különféle antimarxista nézetekre és bírálta egyes közgazdászok hibás állításait. Sztálin elvtárs feltárta a szocializmus gazdasági törvényeinek jellegét és érvényesülését, amely törvények objektív törvények és a gazdasági fejlődésnek az emberi akarattál függetlenül végbemenő folya matait tükrözik vissza. Az emberek felfedezhetik a természet és a társadalom törvényeit, megismerhetik, tanulmányozhatják, figyelembe ve. hetik őket, cselekedeteiknél felhasz. nálhatják a társadalom érdekében, azonban megváltoztatni vagy eltörölni nem tudják őket. Ezért mélységesen helytelenek az olyan elképzelések, hogy a szocializmusban az emberek gazdasági törvényeket semmisíthetnek meg és saját akaratukból másokat alkothatnak, vagy „átalakíthatják" őket. A gazdasági törvények — tanítja Sztálin elvtárs — nem semmisülnek meg, hanem az új gazdasági viszonyok folytán elvesztik erejüket és leke. rülnek a színről, hogy helyet adjanak az új törvényeknek, amelyeket nem emberi akarat alkot,, hanem az új gazdaságai feltételek talaján keletkeznek. Azonban a társadalom nem tehetetlen a törvényekkel szemben, a jrazdasáleS törvényeket megismerve és rájuk támaszkodva, felhasználhatja őket a társadalom érdekében. A gazdasági törvények társadalom érdekében való felhasználása, nak a zászlóvivője mindig és min. denütt a haladó osztály, míg az önmagukat túlélt osztályok akadályozzák azt. Szükség van olyan társadalmi erőre, amely képes legyőzni ezt az ellenállást. Országunkban akadt ilyen erő: a munkásosztálynak es a parasztságnak a szövetsége. Ez a nyitja annak, hogy a szov. jethatalomnak sikerült szétzúznia a társadalom régi erőit és hogy minálunk teljesen szabadon érvényesült az ja gazdasági törvény, hogy a termelési viszonyok kötelezőleg megfelelnek a termelőerők jellegének. A szovjethatalom, arra a gazdasági törvényre támaszkodva, hogy a termelési viszonyok kötelezőleg megfelelnek a termelőerők jellegé, nek — állapítja meg Sztálin elvtárs — társadalmasította a termelési eszközöket, az egész nép tulajdo nává tette őket és ezzel megsemmisítette a kizsákmányolás rendszerét, megteremtette a gazdaság szocialista formáit. Ha ez a törvény nem lett volna és ha a szovjethatalom nem támaszkodhatott volna rá, nem tudta volna végrehajtani feladatát. Óriási jelentősége van annak, hogy Sztálin elvtárs feltárta a szocializmus alapvető gazdasági törvényéti „A szocializmus alapvető gazda, sági törvényének lényeges vonásait és követelményeit — tanítja Sztálin elvtárs — körülbelül így lehetne megfogalmazni: Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kultúrális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelés szüntelen fejlesztése é s tökéletesítése útján, a legfejlettebb technika alapján". Ez a meghatározás a szocializmus legmélyrehatóbb lényegét, természetét tárja fel. Hangsúlyozza a szo. cialista termelés célját és megmutatja e cél megvalósításának eszközét. A szocializmus alapvető gazdasági törvénye kifejezésre juttatja a szocializmus nagy előnyeit a kapitalizmussal szemben. A szocialista termelés célja nem a profit, hanem az ember a maga szükségleteivel. A szocialista termelés az alapvető célnak van alárendelve — az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kultúrális szükségletei legnagyobb mértékű kielégítése biztosításának. , „Az ötödik ötéves terv — állapítja meg az irányelvtervezet — a Szovjetunió népgazdaságának újabb hatalmas arányú fejlődését eredményezi s biztosítja a nép anyagi jólétének és kultúrális színvonalának további jelentős emelkedését. Az ötödik ötéves terv teljesítése hatalmas lépés a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet útján". Sztálin elvtárs a szocializmus po. litikai gazdaságtana alapvető kér. déseinek kidolgozásával minden oldalról tisztázta a szocializmusban folyó árutermelés sajátosságait. Fontos tudományos következtetést vont le, azt, hogy a szocializmusban különleges fajta árutermelés folyik, árutermelés kapitalisták nélkül, amelynek lényegében az egyesült szocialista termelők áruival van dolga. Ennek az árutermelésnek a hatóköre a személyes szükségleti cikkekre korlátozódik. Sztálin elvtárs megmagyarázta, hogy a termelési eszközöket a szocializmusban nem szabad az áruk kategóriájába sorolni. Azt, hogy a szocializmusban különleges fajta árutermelésre van szükség, a szocialista termelés két alapvető formájának megléte határozza meg. E két forma az állami (össznépi) és a kolhoztermelés. A kapitalizmustól eltéröleg a szocializmusban folyó árutermelés nem vezet tőkés viszonyok keletkezésére. Ez az árutermelés olyan döntő feltételek folytán, mint a termelési eszközök szocialista tulajdona, a bérmunkarendszer és a kizsákmányolás felszámolása, szigorú keretek közé szorul". Az árutermelés és az értéktörvény kutatását a szocializmusban Sztálin elvtárs a szocialista gazdálkodás gyakorlati feladataival, a rentabilitással, az önálló gazdasági elszámolással, a kalkulációval stb. kapcsolja össze. Sztálin elvtárs a tudomány kimagasló képviselője, a komunizmus lángeszű építője óriási figyelmet szentel a "kommunizmus első fázisáról annak második fázisára való áttérés törvényszerűségei tisztázásá nak. A kommunizmus tudományos meghatározásáról szólva rámutat arra, hogy a lenini formula: „A kommunizmus egyenlő szovjet hatalom plusz az egész ország villamosítása" az egyetlen helyes formula. Sztálin elvtárs megalapozta a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételeit. Ez újabb kimagasló gazdagítása a tudományos kommunizmus elméletének. Ahhoz, hogy előkészítsük a kommunizmusra való valóságos, nem pedig deklaratív áttérést, három alapvető előzetes feltételt kell megvalósítani — mondja Sztálin elvtárs. | Elsősorban szilárdan biztosítani kell az egész társadalmi termelés szüntelen növekedését, elsősorban a termelési eszközök termelésének növekedésével, ami nélkül lehetetlen a bővített újratermelés megvalósítása. Másodsorban a kolhozok és ennélfogva az egész társadalom számára előnyös fokozatos átmenetek útján a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon színvonalára kell emelni s az áruforgalmat szintén fokozatos átmenetek útján a termékcsere rendszerével helyettesíteni. Harmadszor, el kell érni a társadalom olyan kulturális fejlődését, amely |a társadalom minden tagjának biztosítaná fizikai és szellemi képességeinek mindenoldalú fejlődését, hogy a társadalom tagjainak lehetőségük legyen olyan műveltség megszerzésére, amely elegendő ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés aktív tényezőjévé váljanak, hogy szabadon választhassák meg foglalkozásukat és a fennálló munkamegosztás folytán egész életükre ne legyenek egyvalamely foglalkozáshoz kötve. Csak ha mindezek vaz előzetes feltételek együttesen megvalósulnak, akkor történhetik meg a gyökeres áttérés egyik gazdaságról, a szocializmus gazdaságáról a másik, magasabb gazdaságra, a kommunizmus gaz daságára. Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című müvében egyben a mai kapitalizmus legfontosabb problémáinak is mélyreható marxista elemzését adta. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a mai kapitalizmus alapvető gazdasági törvényének fő vonásai és követelményei „a maximális tőkésprofit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorba döntése útján, más országok, különösen az elmaradt országok népeinek leigázása és rendszeres kirablása utján, végül -pedig háborúk és a nemzetgazdaság militarizálása útján, amelyeket a maximális profit biztosítására használnak fel." Sztálin elvtárs megmutatta a kapitalizmus általános válságának kiéleződését mai szakaszában, hangsúlyozva, hogy a második világháború és annak gazdasági következményei legfontosabb gazdasági eredményének azt kellett tekinteni, hogy az egységes és mindent átfogó világpiac szétesett. Ez meghatározta a világ kapitalista rendszere általános válságának további elmélyülését. A kapitalizmus táborával szem. ben álló egységes, hatalmas szocialista tábor kialakulása arra vezetett, hogy az egységes, mindent átfogó világpiac szétesett, két párhuzamos világpiac alakult ki me. lyek szintén szemben állnak egymással. Emellett az Amerikai Egyesült Államok és Anglia, Franciaországgal együtt a Szovjetunió, Kína és az európai népi demokratikus országok gazdasági blokádját célzó politikájával akarata ellenére elősegítette az új párhuzamos világpiac kialakulását és megerősödését. A szocialista tábor országai gazdaságilag összefogtak és megteremtették a gazdasági együttműködést és a kölcsönős segítséget. A hatalmas szocialista tábor kialakulása azt jelenti* hogy ennek következtében a fő kapitalista országok lehetőségei a világ erőforrásainak kiaknázására nem növekednek, hanem csökkennek majd, hogy a világ árupiacának feltételei ezen országok számára rosszabbodni fognak, hogy ezekben az országokban az üzemek kapacitásának kihasználása csökkenni fog. Mindez azt jelenti,, hogy noha a kapitalizmus fejlődésének ciklikus jellege meg is marad, a termelés növekedése a fő .kapitalista országokban az összezsugorodott alapon fog végbemenni, mert a termelés volumene ezekben az országokban csökkenni fog. A kapitalizmus világrendszere — állapítja meg Sztálin elvtárs — mindenoldalú válságot él át amely mind a gazdaságra, mind a politikára kiterjed. JSnnek az az oka, hogy egyre fokozódik a kapitalizmus gazdasági világrendszerének bomlása és növekszik a kapitalizmustól elszakadt országok •— a Szovjetunió, Kína és más népi demokratikus államok — ereje. A kapitalizmus meggyengülése még jobban elmélyíti annak belső ellentéteit, kiélezi a harcot az imperialista rablók között, Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy kádereink felvértezése a társadalom gazdasági fejlődési törvényeinek ismeretével a párt egyik legfontosabb feladata. Ezzel kapcsolatban óriási jelentőségre tesz V szert a politikai gazdaságtan marxista tankönyvének elkészítése. „A tankönyvre — írja Sztálin elvtárs — nemcsak a mi szovjet ifjúságunknak van szüksége. Különösen szükséges minden ország kommunistái számára és a kommunistákkal rokonszenvező emberek számára. Külföldi elvtársaink tudni akar. ják, hogyan szabadultunk meg a kapitalista rabságból, hogyan alakítottuk át országunk gazdaságát a szocializmus szellemében, hogyan értük el a parasztsággal való barátságot és hogyan értük el, hogy nemrég még szegény' és gyenge' országunk gazdag, hatalmas országgá változott, mik a kolhozok, miért nem semmisítjük meg az árutermelést, a pénzt, a kereskedelmet stb. annak ellenére, hogy a termelési eszközöket társadalmosítottuk. Tudni akarják mindezt és sok mást, nem egyszerűen kíváncsiságból, hanem azért, hogy tanuljanak tőlünk és felhasználják tapasztalatainkat országuk számára. Ezért a politikai gazdaságtan jó marxista tankönyve, megjelenésének nemcsak belpolitikai, de nagy nemzetközi jelentősége is van". Sztálin elvtársnak „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetr unióban cimü müve a legmagasabb szakaszt jelenti a marxista-leninista politikai gazdaságtan fejlődésében. Ennek a műnek megjelenése rendkívül nagy esemény a párt és a szovjet nép eszmei életében. A mü valóban történelmi jelentőségű. A sztálini mü óriási befolyást gyakorol az élenjáró szovjet tudomány, fejlődésére, segíti kádereinket, hogy mélyebben megismerjék a társadalmi fejlődés törvényeit, nagy szerepet játszik a külföldi kommunista és munkáspártok eszmei felvértezésében. Pártunk megvalósítva mindazt, amit Sztálin elvtárs lángeszüen felvázolt, vezeti a szovjet népet a kommunizmus győzelme felé. MWWMH MI Wt HI WH Mt MWMHH MI HII MH UJ SZO, Szlovákia Kommunista 'artjanals napilapja - Szerkesztőség: Bratislava. Jesenského 8—10. Telefon: -547—18 és 352—10. Főszerkesztő Lörincz Gyula. — Kiadóhivatal: Pravda. lapkiadóvállalata. Jesenskéhe 12. Telefon: (Izem! előfizetés és lapSrusltá? 274—74. egyéni előfizetés 2K2—77 AZ 0J SZO megrendelhető a postai kézbesítőknél vagy a postahivatalokon Is. - Előfizetési dll % évre 120 Kis. Feladó és Irányító postahivatal Bratislava II. — Nyomla a Pravda n. v. nyomdáin Priflclnvn
