Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)
1952-10-04 / 236. szám, szombat
m sio 10G2 október 4 A cinobányai öntőmunkások nagy szava a tizenkilencedik pártkongresszus tiszteletére Kanyargós út vezet a cinobányai Háromhatárhegy alá, ahol a hoszszasan elnyúló völgyben húzódik meg a iria^a füstölgő kéményével a Kovoszmalt-üzem. A távolbál ide. látszik a völgyet záró, tompazölden kimagasló, merészivelésü Sztriebor_ ná.hegy. Lanyha őszi napsugarak vonják be a tájat. Az üzem közelében lévő munkásházak mellett a gyorsvizü patak mentén játszadozó gyermekek hangoskodnak. Csengő hangjuk, vidám kacajuk derűt ébreszt az emberben. Apáik, testvéreik a gyárban dolgoznak. Egyszerre csak felzúg a gyári sziréna, nyolc óra van. Itt a reggeli ideje. Az üzem még a régi időkből maradt reánk. A szűkreszabott munkahelyek, a homályos zománcozó, szerelőműhely mind-mind a mult égető fájdalmait emlegetik, amikor nem a munkás jólétének biztosítása, de a tőkések gyors gazdagodása volt a fontos. És most az üzemi hangszóróból felzeng egy orosz dal, amely a szovjet föld szeretetéről szól- Meszszire szárnyal a dal, betölti a völgy nagy részit. Szinte úgy érezzük, mintlxa a mi szivünkből fakadnának a dal szavai. Szeretjük mi is a szovjet földet, a szovjet embereket, akiknek szabadságunkat köszönhetjük, azt is, hogy a régi üzem tetejére felkerülhetett a nagy ötágú vörös csillag, amely népünk boldog életének hirdetője. Hirdeti azt, hogy hazánk minden talpalatnyi helyén Változik az élet, ha csak a cinobányai üzem i s ez, amelyről oly keveset hallunk, de az itt élő, itt dolgozó (emberek a nagy üzemeinkben, a nagyszerű szocialista építkezéseinken dolgozó munkástársainkhoz hasonlóan bátor lendülettel és tüzes lelkesedéssel építik a szocializmust. Életünk itt is, ebben a szép völgyben i s az új ember kovácsa lett. Az üze, m központja az öntöde, kis része béketermelésünk nagy szivének, a nagy kohóknak, amelyek hazánk fő éltetője, melyek a vasnak, az acélnak ezer ós ezer tonnáival erősítik hatalmunkat, növelik népünk gazdagságát. A nagy műhelycsarnokba behelyezett emeletes daru könnyüszérrel helyezi egyik helyről a másikra a súlyos nagy öntvényeket, amelyeket azelőtt munkások emelgettek verej. tékezve. Az olvasztó-kemencéből szikrázva folyik ki a vas a kandallóba, amelyet síneken tolnak oda az öntőkhöz. Évekkel ezelőtt ezt is kézzel hordták szét. A présgépeknél serényen munkálkodnak az emberek, szitálják a mintázó homokot, késeitik a magot, formáznak és ming magasabbra tornyosulnak a leformázott szekrények sorai. Az öntöde különböző helyein sűrűn veti szét izzó fényét a folyékony vas, amikor a tégelyekből a szek. rényekbe öntik. Itt sok olyan ember dolgozik, akik tegnap még az ekeszarvát fogták és ma már a folyékonyvasnak adnak formát. Chudinára, Jakubára mutatnak rá, akik három nappal rá, hogy idekerültek, már olyan teljesítményt értek el, mint a régi öntők. Stevove György is egy közeli faluból, Málinecről jár ide munkába. Derék, magas, vékonybajúszú ember. Napbarnította arcában felcsillan a szeme, amikor munkájáról kezd beszélni. — Más itt a munka, mint a mezőkön — mondja, — fontos azonban, hogy ott is jól menjen minden. De nekem itt a gyárban jobban tetszik. Havonta 9000 koronát is megkeresek. Aki két ember helyett dolgozik Stevovevai szemben Amcho József kályhalábakat formáz, ő is málineei. Már öszhajú férfi. Fején piros barett van. 'Bőrkötényben dolgozik. Két gyermek apja. Földnél küli munkás. _ Tizenkét évig Podforezován dolgoztam, — mohdja Amcho elvtárs — kínos' volt akkor az életünk, nem volt jogunk semmire, családi pótlékra, szabadságra. Kettős ünnep előtt gyorsan kijelentettek é ci csak jóval utána jelentettek csak vissza, bennünket:- Ma már ez nem történik meg. A hatalom nem az egyes urak, de egész dolgozó társadalmunk kezében van. Elégedetten élünk, nem úgy, mint a múltban, amikor volt kenyér, de sokszor nem volt pénzünk azt megvenni. És most a Bolsevik Párt XIX. kongresszusa előtt és utána is még jobban akarunk dolgozni, hogy megháláljuk a Szovjetuniónak mind azt a jót, amit értünk tett, azt, hogy bőven van munkánk é s kenyerünk. Én két ember munkáját végzem. Magas teljesítménynyel köszöntöm a nagy pártkon gresszust. Már az a szó, hogy „tizenkilencedik pártkongresszus" tüzet gyújt az emberek lelkében és azt forgat ják eszükben, hogy milyen kötelezettséget is vállalhatnának ennek tiszteletére. így volt ez a cinobányai öntődében is. A kommunisták elmentek minden egyes dolgozóhoz és beszéltek nekik a kongresszus jelentőségéről. És az eredmény? Az öntödei munkások sorra aláírták a szocialista kötelezettségeket. A papírlapokon rajta maradt kor. mos kezük nyoma. is. A mi győzelmeink a munkában születnek. S a szovjet emberek még nagyobb si kerek elérésére ösztönöznek bennünket. Gondoltak-e azelőtt a cinobányai öntőmunkások arra. hogy ilyen rövid idő alatt, — amire kö. telezték magukat — november 7ig, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójáig, a XIX. pártkongresszus tiszteletére a terven felül 10—12 tonna öntvényt adnak hazánknak Csak Szalay Pál és Horváth Barna öntőkettős H mázsával járul hozzá ehhez a nagy többlethez. A Kulich testvérek, Milán és Mihály 20 mázsa öntvényyel termelnek többet november 7-ig. Fejen, ként naponta megkeresnek 300— 440 koronát is. Közepes termetű fiatalemberek. Nősek mind a ketten, Hradiste község melletti pusztáról valók. A fiatalabb Milán felcsillanó szemmel tekint testvérére. Összemosolyognak, amikor magyarázni kezdik, hogy miért vállaltak kötelezettséget. A 31 éves Mihály szűkszavú ember, de az a néhány SZÓ, amit most mondott, sokat kifejez. — Nyomorúságos volt azelőtt a munkás élete. Ma nincs mire panaszkodnunk. Jól dolgozunk és jól keresünk. Nagy kötelezettséget vállaltunk a XIX. pártkongresszus tiszteletére, de november 7-ig teljesítjük. A Szovjetunió iránti hálánk jeléül tettük ezt. Milán erre int egyet és rámutat a már megtisztított nagy öntvényekre. Csatorna torokrámákat és fedőket öntenek. — Egyre több csatornát építünk hazánkban. Sok új házat, sok új üzemet, sok új utat építünk és a mi termelésünkre nagy szükség van, — mondja büszkén Milán, — aki érzi, hogy a maga munkájával tevékenyen hozzájárul a szocializmus gyorsabb kiépítéséhez. Csepko Mihály, a volt földmunkás és favágó, most az öntöde egyik legjobb dolgozója, felajánlotta, hogy a XIX. pártkongresszus végéig terven felül 00 darab csatorna elágazót készít. Magas, erős férfi. Harmincöt éves. — Tegnap még az ebédről i s lekéstem, — mondja mosolyogva Csepko elvtárs, — hogy önthessek. Csak azt a homokot jobban készítenék elő, kevesebb lenne a selejt... Iparkodunk, hogy jobb munkát végezzünk, többet termeljünk. Már nem élünk úgy, mint a múltban, amikor nem fizettek meg munkánkért. Mi heteken keresztül csak krumplin éltünk. Ma már más az életünk, elégedettek vagyunk. — É s a családod hogy él? Csepko erre a kérdésre elneveti magát és 3 vállamra csap. — Most nősülök osak elvtársam, — mondja vidáman, — a jövő hónapban lesz az esküvöm. Boldog családj életet csak most alapitha. tünk igazán. Moravcsik Pal, szovjet munkamódszerrel megsokszorozza a termelést n Moravcsik elvtárs hónapokkal ezelőtt még egyik munkatársával dolgozott együtt. Fiatal, kékszemű, kisbajúszú férfi. Fürdőkályha alsó részeit formázták és öntötték. Ketten naponta csak 16 darabot csináltak. Közben társa a járási nemzeti bizottság funkcionáriusa lett. Moravcsik egyedül maradt. Nem kért kisegítőt. Elhatározta, hogy maga is eléri kettőjük eredményét. Szovjet könyv került a kezébe, mely az öntödei munka meggyorsításáról szólt. Teplov és Vaszielov szovjet elvtársak írták. Az abból szerzett tapasztalatok alapján kez. dett dolgozni. Eleinte akadályok merültek fel, a présgépet is meg kellett javítania. Rövidesen 12—14 szekrényt formázott le naponta. Ma már tizennyolcnál tart. 18 szekrényt formáz le és önt le naponta, azelőtt 16.ot csinált két ember. Ez nem csekélység. Fel ig figyelt rá az egész üzem. A munkaversenyben első lett és efy szép rádióval jutalmazták meg. Az öntödéből többen nem értették meg őt. Áskálódni kezdtek ellene. Moravcsik elvtárs beszélt velük: „Olvasni kell, , hogy emeljük tudásun kat" — mondotta nekik. Többen könnyedén azt felelték, hogy „Nekünk egészséges kézre van szükségünk és nem olvasásra". És mi lett ennek az eredménye ? Ök elmaradtak a versenyben, többen még a tervet sem teljesítették, Moravcsik elvtár s meg már túlszárnyalta két ember megszokott teljesítményét. De meg is van ennek az eredménye, megérzi ezt az ö zsebe. A mult hónapban 17 ezer koronát keresett. Az ö munkamódszerével a selejt ellen is hatékonyan küzdhetnek. Amikor* ketten voltak, a selejt 5 százalékot tett ki, és most lecsökkent másfél százalékra. — Szovjet elvtársaktól tanultam, — mondja Moravcsik Pál öntömunkás — s ez a munkamódszer rávezetett arra, hogy gondosabban végezzem feladatomat, alaposan végezzem el a döngölést. Azelőtt, ahogy a többi munkástársamnál most is szokásban van, iminden egyes szekrényt egyszerre formáztunk le, ez sok időveszteséggel járt. Ha meg akarjuk többszörözni öntödénkben i s a termelést, meg kell gyorsítani a gyártási folyamatot. Teplov és Vaszielov elvtársak könyvéből megtanultam azt, hogy nem csinálom külön-külön la magrészeket, hanem egyszerre és az oldalakat is rögtön a maghoz rakom. Utána egyszerre az alsó részeket, majd a felsőket. így nem foglalok el nagy helyet és megrövidítem a hozzáhordási időt. A magbetéteket egyszerűsítettem több levegő hozzávezetésével, nagyobb nyüást hagytam és így csökkentettem a selejtet és anyagmegtakarítást is értem el. Nem csinálok kirakodóvásárt, — mondja mosolyogva Moravcsik elvtárs, — de amikor munkatársaim nem hittek ebben a munkamódszerben, felhívtam őket, hogy bármelyikükkel hajlandó vagyok a munkát kicserélni, és ezt a módszert ott is bevezetem. Párttag vagyok és tudom, mit jelent harcolni az új munkamódszerekért és erről meggyőzni munkatársaimat. Nem egyéni sikerek után vágyunk, hanem azt akarjuk, hogy az egész üzem nagyobb sikert érjen el. Erre tanítanak bennünket a szovjet elvtársak. Ha eddig a mi öntödénkben egyesek alakoskodtak is, az eddigi siker legyőzi őket aa új mun. kamódszer helyességéről. A XIX. pártkongresszus tiszteletére az üzem vezetőségével és a kommunisták segítségével népszerűsítjük ezt a szovjet módszert. Már Urbancsok Mártc.x és Turony János is követijpk engem. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa biztosítja a kommunizmus kiépítésének meggyorsítását, a Szovjetunió hatalmas megerősödését és ha mi is időelőtt teljesítjük feladatainkat, fokozottabb erővel küzdünk ötéve s tervünk megvalósításáért, gyorsabban építjük ki mi is a szocializmust hazánkban. Petrőci Bálint Sajtóbeszélgetés Leíeszen A dolgozók hozzászólása az Uj Szó-hoz A kommunista sajtó a dolgozóké, az ö érdekeiket szolgálja, hatalmas fegyver kezükben újabb építési sikerek elérésében, s a hazai és külföldi reakció leverésében. Küldetését azonban csak akkor tudja teljesíteni, ha maguk a dolgozók törődnek a sajtó létével, a sajtó értékesebbé tételével. A leleszi dolgozók ezt szem előtt tartva, a sajtógyűlésen kritikát gyakoroltak az Uj Szó felett. Elmondották, miben segít az Uj Szó és melyik szakaszon nem teljesiti feladatát. Biki István így nyilatkozik: „Az Uj Szó állandóan foglalkozott a szocialista munkaversennyel. A rendszeres versenyhírek nagyon lekötik a dolgozók figyelmét. Sokszor elhangzott köztünk, hogy hát mi miért ne tudnánk ilyen eredményeket elérni? Csakhogy az Uj Szó gyakran beleesik abba a hibába, hogy csupán száraz eredményeket közöl, de az utat, amely az eredmények eléréséhez vezet nem mu. tatja meg". Biki elvtársnak ez a kritikája megfelel a valóságnak és a hiba ki lesz küszöbölve. Biki elvtárs továbbá a kultúrrovatban talál hiányosságot; „Az Uj SZÓ nem közöl könyvismertetéseket, esetleg könyvrészleteket. Pedig ha valamelyik haladószellemű regényből elolvas az ember egy érdekes részt, amely felkelti érdeklődését és leköti figyelmét, akkor azt a könyvet egészen biztosan megveszi. De így nincs áttekintésünk arról, hogy a haladószellemű irodalomnak tulajdonképpen milyen kincsei varrnak, milyen könyvekkel érdemes gazda, gítani könyvtárunkat". Biki elvtárs e kérésének a jövő ben iparkodunk eleget tenni egy részt az Uj Szóban, másrészt pedig a magýar dolgozók kultúrpolitikai folyóiratában, a Fáklyában. Kobák elvtárs az Uj Szó mezőgazdasági rovatáról fejezi ki véleményét: „Ez a rovat hatásos segítséget nyújtott nekünk a tagszerzési kampányban és új szövetkezetek megalakításában az egész királyhelmeei járás területén. Kiváló volt például Szarka Istvánnak a „Megmozdult a föld a királyhelmeci járásban" — című riportja. E cikk hatására sikerült Nagykövesden többségi szövetkezetet alakítani. Az emberek az egész járásban szinte lázas izgalomíban éltek, s ha két ember találkozott, azok egészen biztosan arról beszéltek, „hogy már itt is, ott is megalakult a szövetkezet". Nagyon jók a mezőgazdasági riportok, amelyek világos képet nyújtanak a szövetkezetekről". Kobák elvtárs külön emlékezett meg Ballá József cikkéről, amelyben az őrsi népnevelöt és a jegykiosztásban történt állítólagos szabálytalanságot kritizálja. Rámutatott arra, hogy az Üj Szó dolgozóinak jobban kell kivizsgálni az ilyen ügyeket és jobban tisztában kell lenniök a rendeletekkel, mert a valótlanságokon alapuló kritika nem segít, sőt ellenkezőleg, ront. Kobák elvtársnak igaza van s a jövőben az Üj Szó dolgozói jobban ügyelnek az ilyen esetekre. Palágyi János így vélekedik: „Az Üj Szó hatásosan foglalkozik az egyes kampányokkal. Különösen a mezőgazdasági rovat nyerte meg tetszésemet ezen a téren, amely tényleg mozgósítani tudta a dolgozók széles tömegeit az aratási, cséplési, begyűjtési stb. munkák sikeres elvégzésére". Palágyi elvtárs az Üj Szó' kultúrrovatában több verset és elbeszélést kér szlovákiai magyar íróktól. Külön megnyerték tetszését Dénes György versei. Cap István az Üj Szó Pártélet rovatát bírálja: „Ez a rovat nem teljesiti hivatását. Többet, lényegesen többet kellene foglalkoznia a falusi és üzemi pártszervezetek működésével. Közölni kellene részletesen a példás szervezetek működését és ugyanakkor bátrabban kritizálni az „alvó" pártszervezeteket. Az Üj * Szó Pártélet rovata pl. egyetlen egy cikket sem hozott arról, hogyan kell. az ifjúságot kézbefogni, Uletve bekapcsolni a munkába. Ez pedig fontos kérdés konkréten a mi falunkban, de meg vagyok győződve arról, hogy sok más üzemben és traktorállomáson is". Ez a kritika helytálló s a hibák orvosolva lesznek. Cap elvtárs tetszését különösen Méry Ferenc vezércikkei nyerték meg, amint ö mondja „ezek a cikkek a mi nyelvünkön vannak írva, tanulunk belőle". Török Imre kifogásolja, hogy az Üj Szóban több olyan cikk van, amely magas stilusa miatt a tömegek számára nehezen érthető. Kéri, hogy necsak a funkcionáriusoknak és a politikailag már magas fejlődési fokon álló embereknek ír. jon az Üj Szó, hanem mindenkinek, azoknak is, akik még nem jutottak messzebb a fejlődésben, de tanulni akarnak. Lengyel Gyula, az „Üj Szó" ipari rovatától azt kéri, hogy többet foglalkozzon az egyes munkahelyeken előforduló hiányosságokkal, például azzal, hogy sok helyütt a gé. peket nem gondozzák rendesen. Rámutatott arra, hogy például a Szövetségi Vasútvonalon, a keskenyvágány kocsijai felforgatva vizben-sárban állnak, eszi őket a rozsda és senkisem törődi^ azokkal a károkkal, amelyek így keletkeznek. Lengyel elvtárs kérésének eleget teszünk, s a jövőben alaposabban foglalkozunk az ilyen esetekkel. A leleszi sajtóbeszélgetésen elhangzott felszólalások tagadha. tatlanui előbbre viszik a kommunista sajtó fejlődését és hozzásegítik az „Üj Szó"-t ahhoz, hogy még jobban tudja szolgálni munkásosztályunk és egész (Solgozó népünk érdekeit. H. J. A magyar tannyelvű igazgatóságai A Állami Kiadóvállalat ezúttal értesíti a magyar tannyelvű gimnáziumok és szakiskolák igazgatóságait, hogy a Magyar Könyvesbolt révén megrendelt magyarországi tankönyvek közül eddig a következők érkeztek meg: Kairov: Pedagógia; Jeszipov-GoncsaroV. Pedagógia; Pedagógia a tanítóképzők III.—IV. oszt. számára; Módszertan a tanítóképzők III. oszt. számára; Teleptan az ipari technikusok számára; Orosz irodalmi olvasókönyv ď gimn. Hl. oszt. számára; Fizika a gimnáziumok III. oszt. számára; A , szocializmus gazharmadfokú iskolák figyelmébe! daságtana a közgazdasági iskolák Hl.—IV. oszt. számára; Zenei ismeretek a tanítóképzők I. oszt. számára. A könyvekből csak korlátolt menynyiség (30—50 példány egy-egy tankönyvből) jött, ezért ehhez mérten lesznek a rendelések lebonyolítva. A rendeléseket haladéktalanul küldjék be a Pravda Magyar Könyvesboltba, Bratislava, Michalská ulica, amely könyvkereskedés a rendelést azonnal elintézi, ill. elszállítja a rendelőknek a megrendelt könyveket. Magyar tanítóink figyelmébe! Az Állami Kiadóvállalat ezúttal közli a magyar tannyelvű iskolák igazgatóságaival, "hogy a hiányzó tankönyvekből megjelentek a következők: -Geometria a közép isk. II. osztálya, Történelem a középiskolák II., Történelem a középiskolák III., Az ember szervezete, a középiskolák III., Aritmetika a középiskolák IV., Rajzoló mértan a középiskolák IV., Társadalmi neveléstan a középiskolák IV., A Szovjetunió alkotmánya a középiskolák IV. és a harmadfokú iskolák és Magyar nyelvtan a gimnáziumok I. és II. osztálya számára. A rendeléseket küldjék be az Állami Kiadóvállalatnak minél előbb, hogy a kiadóvállalat idejekorán expediálhassa a könyveket. Cím: Štátne nakladateľstvo, Bratislava, Sasinková č. 5. J