Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-31 / 259. szám, péntek

Ul SZO 1952 október 200 ság magukba foglalják a szocia lista iparosítás alapvető szakmáit. E szakmák terén a műszaki tágo zatnak a technika további fejlödé sének fényes távlatát kell nyújtania, ami a kapitalista külföldtől való függőség -ökkenésére és az ország yédőképességének fokozásá. ra vezet. Ez nersze megköveteli, hogy a műszaki tagozat szoros kapcsolatban álljon a reszort, és szakintézetekkel, amelye' et 1949.ben a kutatás és a műszaki fejlődés megszervezéséről szóló törvény alapján ízesítettek és amelyek* munkájukban az újítók, az élenjáró dolgozók és a technikusod nagy hadseregé, nek tapasztalataira támaszkodnak. A műszaki tagozatnak működési körét elsősorban hosszú időre szóló fejlődési terveink, ötéves terveink kérdéseire, azokra a fő problémákra kell irányítania, amelyek a párt és a kormányokmányokból erednek. Ezt a munkát tervezni kell. Pel kell számolni azzal az előítélettel, maradi nézettel, hogy a tudományos a kotótevékenység csupán a tudósok intuíciójának müve, amelyet nem lehet tervezni. Ez nem így van! A tudomány fejlődése az emberi társadalom fejlődésével van okozati kapcsolatokban és a komoly tudományos porblémák nem születnek hirtelen és váratlanul, hanem mindig bizonyos történelmi folyamat eredményei. Ezért a kutatónak tudnia kell, milyen problémákat kell feldolgozni és milyen lesz megvalósításuk. Emellett tudatosítani kell, hogy a problémáit* kidolgozásához szükséges időt i s tervezni kell, mert a túl hosszú ideig tartó megoldás azzal a veszéllyel jár, hogy az ered« mény szükségtelenné válik és kiesik a tudományos műszaki haladás, rendszeréből. ' A műszaki tagozat tárgykörébe tartoznak tehát olyan problémák, amelyek elősegítik a népgazdaság egyes szakainak előrelátható fejlődését. így a bányászatban a fejtés, nél a föld mélyén lefolyó jelenségek törvényszerűségéről van szó. Ebben nyernek összefoglalást például a mély rétegek mechanikájának problémái, vagy a laposan fekvő hasznos közetfekvöhelyek fejtése. Ezekből következtet azután az új bányatechnológia, amelynek a magasabb termelékenységhez és a munka nagyobb biztonságához kell vezetnie. A kohászatban a félig elégett anyagok harmadának és a selejtanyagok kihasználásának kérdései állnak előtérben, főleg a ráfizetéses értékes elemek szempontjából. A gépészeti bizottságban a gépészet és a gépészeti technológia alapproblémáin lesz a fösúly, amely nemcsak az alkatrészek, gépek és berendezések gyártásának gazdaságosságát határozza meg, hanem üzemi tulajdonságaikat is: megbízhatóságukat, pontosságukat és élettartamukat. E problémák megoldása meggyorsítja a termelésnek a legfejlettebb technikával, nagyteljesítményű gépekké, teljes gépesítéssel, a műszaki folyamatok motorizálásával és automatizálásával való felszerelését. Fontosak a ráfizetéses anyagok kihasználásának problémái és a pótanyagok használata, főleg

4 az elektrotechnikában. Az elektrotechnikai bizottságra komoly feladat hárul az erősáramú és gyengeáramú elektrotechnika, és elektronika problémái nak gyors megoldása és így építé síinkre mérhetetlenül fontos ezen ágazatok fejlődésének biztosítása terén. 4 ' Az energetikai bizottságban elsősorban az energetikai mérleg tudományos értékelésének problémája áll előtérben az energia új és másodforrásai kihasználásának kérdéseivel együtt. A vízgazdaság terén szükséges lesz foglalkozni a víztartalékok, az d k védelme és komplex kihasználása pro blémáival — az ellátás, a hajózás, a vízierö, az öntözés és a vízzel való elárasztás érdekében. Itt a vízgazdasági tervhez kell igazodni. Tovább fogják tanulmányozni a vízgazdasági építkezések tervezésének és megvalósításának problémáit, hogy elérjék legnagyobb célszerűségüket és gazdaságosságukat. Igen költséges építkezésekről van itt mindig szó és ezért elkerülhetetlenül szükséges nemcsak gazdi *ácosan, hanem gyorsan is épiteni ,'S^gy a berekretett munka minél előbb szolgálja a népgazdaságot. A forgalom terén, amelyet a legszélesebb méretekben kell értelmezni, hasonló jellegűek a főproblémák, jnint az iparban, mivel a forgalom tejlödése is ezekben a folyamatokban valósul meg: gépesítés, villamosítás, automatizálás. A forgalom fejlődése a szocializmus nagy építkezései megvalósításának is előfeltétele, amelyek . nagy szállításokat és anyag átcsoportosításokat igényelnek. Az építészet terén főleg az épülettömbök építése gazdaságossá tételének problémáiról van szó az építészeti szerkezetek tartóképességének fokozásai továbbá egyrészt a nemesített klasszikus építőanyagok, másrészt általában az új építőanyagok alkalmazása útján. Ez nagy feladat: könnyebb súlyú, kisebb mennyiségű anyagot kell használni fokozott teherbírás és tartósság mellett. Az építészet előrelátható fejlődésében továbbá a gépesítés problémáiról van szó. A Csehszlovák Tudományos Akadémia műszaki tagozatának minden tevékenysége kell, hogy elősegítse iparunk fejlődését és jelenlegi építését, valamint átépítését, nagy szocialista építkezéseinket, a Duna fo. iyam komplex kihasználásának nagy építkezését, összpontosított lakásépítkezésünket és Prkga főváros építését is. * E munkákban a műszaki tagozat példaképe a Szovjetunió Tudományos Akadémiája lesz, amely alapítása és főleg 1935-ben történt újjászervezése óta nagy mértékben járult hozzá a sztálini szocialista iparosítás fejlődéséhez és sikeréhez. A Nagy Honvédő Háború éveiben segített új harci fegyverfajtákat, új műszaki eljárásokat létrehozni és a termelési eszközök új forrásaira találni. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája a tudomány, főleg a műszaki tu domány és a gyakorlat igazi egységének példáját nyújtja a kommunizmus hagy építkezései problémáinalt megoldásában való részvételével. A Szovjetunióban nincs olyan tudós, felfedező és kutató, aki valamilyen módon, valamilyen problémának meg oldásával ne járult volna hozzá a volgai, doni, dnyepri, amu-darjai vizietómüvek építkezéséhez, öntözőrendszerek felépítéséhez, az éghajlat és a területek összes életkörülményeinek átalakításához. A szovjet tudósok munkája lehetővé tette, hogy az! építkezéseket a lehető legjobban, leggazdaságosabban é ^leggyorsabban valósítsák meg. isfínden szovjet tudós éppúgy, mint minden szovjet ember, ezen építkezés terén végzett feladatának teljesítését hazafisága és a békeharc elsőrendű feladatának tekinti. Akadémiánknak hatékony segítséget fog jelenteni,a népi demokratikus országok, Bulgária. Magyarország, Lengyelország és Románia akadémiáival való együttműködése is amelyek már néhány éve résztvesznek a szocializmus építésében országaikban. A Csehszlovák Tudományos Akadémia létesítéséről előterjesztett törvény — mondotta beszédében Ing. Šlechta tanár miniszter — valóra váltja a tudományos dolgozók vágyait, akiknek tevékenysége ezáltal szilárd alapokra he/yezkedik. Lehetővé teszi népünk minden alkotó erejének kifejlesztését a tudomány segítségevel. biztosítja anyagi és kulturális színvonalának növekedését és segítséget nyújt nekik történelmi küldetése teljesítésében: a szocializmus felépítésében hazánkban!' Tudományunk most gazdagabban és termékenyebben fog dolgozni mint bármikor ezelőtt és saját szellemi alapjából és a szovjet tudomány gazdag forrásából merítve, még jobban fogja szolgálni a haladást, nemzetünk boldogságát, jölélét és kultúrájának felvirágzását és még jobban megerősíti a világbéke ügyét. I A Csehszlovák Tudományos Akadémia nagy íeladatai Dr. František Travnícsek egyetemi tanár beszédéből A Csehszlovák Tudományos Akadémiáról szóló törvény megfelel a szocialista építésünk szokatlan fejlődésével szervesen összefüggő legégetőbb szükségletnek gazdasági és kulturális téren. A szocialista ren. det tudományos alapo.i építjük és ezért a tudománynak jelentős társadalmi küldetése van benne, amit megdönthetetlenül tanúsít a Szovjetunió elképesztően gyors és sikeres fej.löiése, főleg azonban a kommunizmus nagyszerű építkezései a másqdik világháború után és az új ötéves terv, amelynek irányelveit az SzKP történelmi jelentőségű XIX. kongresszusán fogadtak el. A Szovjetunió fejődése a ^ľagy Októberi Szocialista Forradalom óta a tudománynak olyan diadala, amely pá • ratlan az emberiség egész történelmében. Klement Gottwald köztársasági elnökünk 194S februárjában a hazai reakció felett aratott történelmi győzelem után a következő szavakat intézte a főiskolák képviselőihez: ,,A nép államának nem szegényebb és egyoldalúbb tudományra és kultúrára van szüksége, mint eddig, hanem ellenkezőleg-, még gazdagabb, még terjedelmesebb, még sokoldalúbb tudományra és kultúrára van Szüksége, mint eddig. Ha a tudománynak és a kultúrának így kell' fejlődnie, magától értetődő, hogy kutatási szabadiságra, kí^prleti sza. -badságra van szüksége, hogy úgy mondjam, nem összekötött kezekre, hanem szabad szárnyakra van szükségé". Go t tv/a! d elnök e szavaikkal else'perte a népi demokrácia és a szocializmus ellenségeinek hazug

; propagandáját, hogy a tudományt elhanyagolják, berozsdásodott mellékvágányra állítják, csökkentik színvonalát és korlátozzák a tudományos kutatás szabadságát. A Csehszlovák Tudományos Akadémiáról szóló törvény a köztársaságunkban folytatott valamennyi tudományos munkának, egyenesen í^ökereihez nyúl. f> törvénnyel az akadémia, mint a legmagasabb országos tudományos intézmény léte sül, amely magában tömöríti az elméleti és gyakorlati tudományok- | ban élenjáró valamennyi dolgozóinkat. Mint azoknak egyike, akik a Müncher. előtti köztársaságban annak egész ideje alatt dolgozta!'-, kö telességemnek tartom kimondhatatlan belső megelégedéssel és végtelen háláv&J megemlíteni azt, mit adott, mit ad és fog adni hazánk a dicső čo hős Vöisös Hadsereg és az egész Szovjetunió által történt felszaoaditása, főleg azonban 10-18 győzedelmes februárja óta a tudománynak és a tudományos dolgozóknak a München előtti köztársasággal szemben, amióta állami és nemzeti életünknek vezető és felelős erejévé Csehszlovákia Kommunista Pártja vált, mint valamennyi dolgozó képviselője, a munkásosztálynál az élén. Nem xebet mondani, hogy a München előtti köztársaságban nen\ volt tudományos munka. lK>lgoztunk és nthn egyszer sikeresen dolgoztunk. Erről tanúskodik iskolaügyi minisz terünknek, Zdenek Nejedlýnek jelentős tudományos mun.-ája. Azonban nehéz körülmények között, kedvezőtlen lépkl8i\tn dolgoztu.ľí. A München előtt uralkodó burzsoázia csak addig tanúsított érdeklődést a tudomány iránt, ameddig közvetlenül kizsákmányoló céljait, munkanélküli nyereségeinek céljait' szolgálta. Ezzel a burzsoázia lealacsonyította a tudományt, a dolgozók kizsákmányolásában, a nemzet, többséginek embertelen elnyomásában a kiszolgáló feladatát szabva ki számára. A burzsoázia egyébként közömbös volt a tudo/nány iránt, s nem gondoskodott annak fejlődéséről. . A burzsoázia érdektelenségét a tudomány teljes szabadságának álszent alapelvével, kendőzte el. Viszszaélve ezzel aa alapelvvel, a burzsoázia csupán/alamizsnát nyújtatott a tudománynak, amelynek a támogatás látszatát kellett keltenie. Ily körülmények Igpzött nem állhatott be semmiféle fejlődés a tudományban. Üj társadalmi rendünk visszaadta a tudományos dolgozónak az emberi öntudatot, mert lehetővé teszi részvételét'hazánk építésében és azt a boldogító tudatot adja neki, hogy hasznos nemzetének, hazájának. Egyenes következéménye ez annak, hogy a CsKP, mint állami és nemzeti gazdasági és kultúrális életünk vezető ereje és felelős tényezője, mindkét nemzetünket kiszabadította a reakciós kapitalizmus igájából és Átvezette a' haladás és a béke táborába, a szocializmus táborába, amelynek élén a hatalmas Szovjetunió áll és mindkét nemzetünket a marx-leninizmus, a tanítások tanításának szellemében műveli és neveli, ahogy ezt szeretett elnökünk, Klement Gottwald szokta mondani. A Csehszlovák Tudományos Akadémia létesítése a legnagyobb esemény mai gazdasági és kultúrális fejlődésünkben. Arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió példaképe nyomán és annak önzetlen és kiadós segítségével tántoríthatatlanul 'és céltudatosan haladunk a szocializmus felé vezető úton. A munkásosztály, mely mint nemzeti és állami életünk uralkodó és felelős ereje teljes megértést tanúsított a tudomány jelentős küldetése iránt, teljesen tudatában van annak, hogy a szocializmus elválaszthatatlanul, lényegileg összeforrt a tudománnyal. Tudományunk képviselőitől függ, hogy ők is megértsék, hogy a szocializmus építése az ö és a munkásosztály közös feladata és hogy nagyrabecsüive a munkásosztály bizalmát, a legszorosabb kapcsolatot teremtsék meg vele és vegyék ki részüket a szocializmus gyors és sikeres építésében, mindkét népünk javára és jóléte érdekében és a világbéke biztosítására. Meg vagyok győződve arról, hogy tudományos közösségünk a Csehszlovák Akadémia központi vezetésével és irányításával teljesíteni fogja szabad, szocialista hazájával szemben levő kötelességét és hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémia megalakítása határkő lesz tudományos fejlődésünkben és ezáltal mindkét nemzetünk fejlődésében is". A kultúrális bizottság október 23ki ülésén részletesen megtárgyalta a Csehszlovák Tudományos ,Akadémia létesítéséről szóló törvény tervezetét és egyhangúlag elhatározta, hogy a Nemzetgyűlésnek e törvény elfogadását javasolja Csehszlovákia Tudományos Akadémiájának történelmi alapja Zdenek Fieríinger kormányelnökheiyettes beszédéből Ma annak a törvénynek megtárgyalása van soron, amely rendkívüli jelentőséggel bír nemcsak tudományunk jövője, hanem egyáltalában a szocializmus felépítése szánpont. jából hazánkban. E törvény a Csehszlovák Tudományos Akadémia létesítéséről szól. Ez a törvény az iskolai alaptörvény és a főiskolákról szóló törvény mellett új szocialista tudományunk és kultúránk hatalmas fejlődését biztosító harmadik kőoszloppá vált. Senki sincs nálunk annyira hivatva, hogy itt hozzászóljon a kormányéi oterjesztéséhez, mint iskolaügyi miniszterünk, a legnagyobb mai csehszlovák tudós, dr, Zdenek Nejedlý tanár, világjelentöségü tudósunk, aki különös tekintélynek örvend főleg a Szovjetunióban és a Szovjetunió Tudományos Akadé indájának tagja. Sajnos, az orvosok, akik szigorúan örködnek Nejedlý elvtárs egészsége 'felett, hogy minél hosszabb ideig megőrizzék számunkra mai teljes aktivitásában, nem engedték meg, hogy ma -személyesein felszólaljon e jelentős aktusjiál,' A kormány javaslatának meg. tárgyalása során mindenekelőtt azoknak a kérdéseknek egyikéről szeretnék megemlékezni, amelyet a kormánynak kellett megoldania a törvény elökészitésénél, éspedig arról, hol kell keresnünk Csehszlovák Tudományos Akadémiánk alapját és kezdetét. Ugyanis korántsem jelentöségnélküli új Akadémiánkra és mindnyájunkra nézve az, milyen örökséget vesz át és kinek a munkájára fog támaszkodni. Az eddigi cseh tudományos és művészeti akadémia, amelyet 1890ben Ferenc József császár rendeletére létesítettek Jozef Hlavika, jómódú építész adományozásából, aki élete végéig első elnöke volt éspedig nem mint tudós, vagy művész, hanem azon címen, hogy módjában volt biztosítani az Akadémia pénzeszközeit. A gazdagság volt a döntő itt is, mint mindig a kapitalizmus, ban. Ezért joggal fordult a kormány figyelme más tudományos társaságunkra éspedig a több, mint 100 évvel Hlávka akadémiája előtt fennálló királyi cseh tudományos társaságra, röviden »Tudós társaságra K. A »Tuclós társas ág« eredetileg magántársaságként keletkezett. 1784-ben udvari okirattal nyilvános tudományos társaságnak ismerték el. Az akadémia címét azonban nem nyerte el az osztrák hivatalok ve. télykedése és gyűlölködése miatt, ami abból eredt, hogy Bécsnek még akkor nem volt akadémiája. A bécsi akadémiát ugyanis 1847-ben, ' tehát sokkal később alapították. A »Tudós Társaság« azonban mindennek ellenére nem egyszer saját maga is ^akadémiának nevezte magát és más társaságok is így hívták és főleg így fordultak hozzá. Ezenkívül a »Tudós Társaság«, amely a XVIII. század végép jelent, kezö felvilágosodási törekvésekből nőtt ki, az újkor első villámlásá. nak, a nagy francia forradalomnak idejében jelentős tudósokból alakult, akikből eleinte nem volt ugyan sok. de' akik szak- és politikai téren kitűntek. Az ipar cseh vidékeken történő megalapozásának idején 1 letkezett- és tevékenysége ezért mindenekelőtt a természettudományokra, mint a technika és az ipari termelés fejlődését szolgáló legfontosabb tudomány ágakra irányult és czámos gyakorlati kérdést oldott meg, hogyan segítsen tudományos munkával gazdasági fejlődésünk nek. A »Tudós Társaság« munkái kezdettől fogva az új kor törekvésével és néha meglepő bátorsággal voltak telve. Éppen a * Tudós Társaság« volt az, amely a XVIII. század végén közleményeiben például azt a javaslatot védte, hogy a nagybirtokokat kisebb gazdaságokra osztják szét. — Clyan férfiak dolgoztak benne, mint Dobrovszky, Palacky, Šafárik, Preszl természet, tudós, Jand-era s^ámtantudós és tudományunk számos más klasszikusa. A »Tudós Társaságnak« ezen haladó alapitó tagjai és további tagjai jól tudták, hogy a valódi élő és alkotó tudományos társaság feladata nem csak az egyfős tagok személyes kedvtelését ápolni egyik vagy másik szak terén, hanem elsősorban a nyilvánosságot szolgálni, Nejedlý miniszter rámutatott előttünk arra, hogy a »Tudós Társaság« így több minit 160 t£vvel ezelőtt korára nézve kis mértékben az volt, amilyenné ma szeretnénk tenni' Akadémiánkat nagyban: Köztársaságunk építésének tevékeny résztvevője, És ezért ez okból is, a Csehszlovák Tudományos Akadémia létesítésében a »Tudós Társaságra® támaszkodunk és mint saját akadémiánkat fogjuk fel. Az új Akadémia országos akadémia lesz, amint az kitűnik államunk egységéből, ez azonban semmiképpen sem jelent akadályt abban, hogy Szlovákiának saját céljaira külön akadémiája is,legyen, mintahogy az a. Szovjetunióban is a Szovjetunió összszövetségi tudományos akadémiája mellett egyes szövetségi köztársaságokban is vannak akadémiák. Az új Akadémia nem lesz csupán reprezentációs akadémia, hanem épúgy, mint minden a szocialista köztársaságban, műhely, munkahely kell, hogy legyen. Ez az az új, ez az a leglényegesebb változás, amelynek érdekében végrehajtjuk mindenekelőtt az akadémia átalakítását. A jövőben a tudományos munka első(Folytatás az 5. oidaloaj