Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-01 / 233. szám, szerda

1952 október 1 JJSZ0 Új éief — új emberek r Három év telt el attól a naptól, amikor ünnepélyesen kihirdették a Kínai Népköztársaságot. E három év alatt óriási sikereket ért ei az ország a politikai, gazdasági és kulturális élet minden szakaszán. Befejezés előtt áll a földreform végrehajtása. Az évszázados feudális elnyomás alól felszabadult kínai parasztság a kommunizmus vezetésével küzd a mezőgazdaság felvirágzásáért. A régi Kína nem ismert oly aratást, mint amilyet most értek el. Az ország gyárüzemeiben felszámolták a kapitalista rendszert. A munkaverseny, az acéltermelés fokozásáért indított mozgalom ma már általános tömegjelenség. Kína munkásosztálya minden erejét kifejtette a béke, új, boldog élete megszilárdítására és fényes jövője érdekében végzett munkájában. Az értelmiség buzgón munkálkodva az ideológiai nevelés terén az egész néppel együtt tevékenyen bekapcsolódott az ország átépítésének nagy müvébe. A Kínai Népköztársaságban több gyárat és üzemet építenek, új vasútvonalakat fektetnek le. Nagy munka folyik az öntöző berendezések építkezésén. A kínai újságok hasábjaikon foglalkoznak a munka hőseivel, akik az új viszonyok között alkotó erejüket teljesen kifejleszthették az ország építésében. Dan Ji Sin bányász élete viszontagságos volt a népi forradalom győzelméig. Apja napszámosként dolgozott egy földbirtokosnál. Ólban kellett laknia, 7 éves korában már elkezdte a munkás nehéz életét. Ércbányában dolgozott és a kemény, megerőltető munkáért kapott filléreken tengette életét. Japán kapitulációja után a Kuo Min Tan g vezetősége leépítette a bányamunkások létszámát. Számos munkás, köztük Dan Ji Sin is munka nélkül az utcára került. A kommunisták által vezetett népi kormány hatalomra kerülése után örömteljes fordulat állott be Dan Ji Sin életében is. Az ércbányában újra megindult a munka. A bányászok számára fényes és tágas lakhelyeket építettek. Dan Ji Sin belépett az Üj Demokratikus Ifjúság Szövetségébe. Az élet egyre javult és a munkakörülmények is egyre javultak, úgy, hogy nagy munkaigyekezet vett erőt a munkásokon, hogy minél előbb meggyorsítsák az új Kina építését. Az ércbányában épp úgy, mint azelőtt, ketten kezelték a fejtögépet. A fejtök tudomást szereztek az újságokból Jankin szovjet bányászról. aki egymaga kezel 8—10 gépet. Többen közülük nem adtak hitelt e hírnek. — Még ketten is nehezen kezelhetik — mondották egyesek — hogy kezelhetne egy ember 8 gépet? A szovjet sztahanovista híre Dan Ji Sínre is nagy hatást gyakorolt. Elhatározta, hogy eleinte segéd társ nélkül fog kezelni egy gépet. Első kísérlete kudarccal végződött, Dan Ji Sin azonban nem adta fel a harcot és néhány nap múlva túlteljesítette két munkás normáját. Sikerét senkivel sem közölte attól félve, hogy elvtársai kinevetik. És valóban, egyes maradi munkások tudomást szerezve az üzemi gyűlésen arról, hogy Dan Ji Sin egymaga dolgozik a fejtőgépen. szemére vetették, hogy az ö keresetüket akarja csökkenteni. ^ A pártszervezet minden támogatást megadott Dan Ji Sinnek. sikereiről írtak a helyi újságok és valóban Dan Ji Sin követőkre talált. Most az ércbányában a munkások közű' többen három gépet is kezelnek egymaguk. Dan Ji Sin egymaga hat gépet kezel és még ez is kevés neki — Nem szabad megelégednünk ezekkel az elért csekély sikerekkel — mondja — kötelesek vagyunk több ércet adni országunknak. Hazánk életének oly gyönyörűvé kell válnia, mint amilyen a Szovjetunió élete. Csen Ju Sen 24 éven át dolgozott, de csak az utolsó 3 év alatt találta meg igazi örömét a munkában. A nép szabad élete lehetővé tette a régi munkás alkotó erejének kibontakozását. tyj tetterőre kapott, hogy egyre jobban dolgozzon többet ter meljen. Mélyen átérezte a népi kormánynak az egyszerű emberről való gondoskodását, amikor megbetege' dett. Meglátogatták öt a pártszervezet képviselői és az üzem vezetőségének tagjai is. —• Azelőtt meghalhatott az ember, senkit sem érintett ez, — jelentette ki Csen Ju Sen elvtársainak — és most mily másképpen van ez. A munkást is embernek tartják és mi nagy hálára vagyunk kötelezve a Kommunista Pártunknak és népi kormányunknak. Csen Ju Sen 16 éves kora óta vasutas. Élmunkájával magával ragadta egész brigádját. Nagy eredménnyel járt megvalósított újítójavaslata, amelyet a brigádgyűlésen megtárgyaltak és azután a gyakorlatban megvalósítottak. A gözkatlan szerelését eddig 33 munkás 45 nap alatt végezte. Most, javaslata alkalmazásával, az egész müveletet 12 munkás három—három és félnap alatt hajtja végre. E siker titka az öntudatos alkotó munkában rejlik. A fűtőházba mindig c^ak olyan mozdonyokat vontattak, afrielyekneik komoly javítási müveletekre volt szükségük. E mozdonyok elszállítása a gyárba hatalmas idő- és pénzveszteséget jelentett. Csen Ju Sen brigádja közös megbeszélés alapján elhatározta, hogy saját erejével végzi el a gőzgépek tökéletes szétszedését. „Melyik az az erő, amely ilyen tevékenységre serkenti dolgozóinkat mint például Csen Ju Sent? — írja a Tszefanzsibao című lap. Ez az erő a Kommunista Párt nevelő ereje, mely megváltoztatja a munkások nézetét és arra ösztönzi őket, hogy minden erejüket a proletariátus ügyére fordítsák. Űj korszak kezdődött meg a kínai nők életében is. A Kínai Népköztársaságban számos ilyan nő van, aki magasabb állami és társadalmi funk ciókat tölt be. Az egész országban ismeretes Kína első traktorosnöjének, Lian Csu-nak neve. Dicsőség övezi Tian Huj Jin-t, Kína első mozdonyvezetönöjét és más kiváló élenjáró munkásnőket. Az új Kína építésében napról napra egyre jelentősebb szerepet játszanak a nők. Az egyik ilyen nő, aki életét és minden erejét országának építésébe helyezi, Juj Caj Fin. Férjhezmenetele után háztartásbeli munkával foglalkozott így volt ez szokásban régebben. Az asszony helye a konyhában van — tanították az öregek. — és osztályrésze, hogy gyermekeket szüljön. A 20 éves asszony azomban nem akart otthon ülni. Látva, hogy a felszabadított hazában gyorsan változik meg minden, ö is tevékenyen részt akart venni az ország átformálásában. Amikor az ország északkeleti részében széles arcvonalon megindult az építkezés, Juj Caj Fin férjével megegyezve; elhatározta, hogy ö is egy üzem építkezésére siet. Nyolc társnőjével megbeszélte és őket is rábírta arra. hogy együtt menjenek el dolgozni. Az építkezésen a fiatal nők kitanulták a kőmüvesmesterséget. Létrehozták az első női kömüvesbrigádot. Először félelmetes volt a nagy magasságban dolgozni, szédültek és bizonytalanok voltak. Később leküzdötték félelmüket, bátorságra kaptak és itt mutatkozott meg mesterségük művészete. Juj Caj Fin és társnői brigádja nem, marad el a férfiak munkája mögött. E brigád munkaminősége mindenhol és mindig kiváló. — Az építkezésen véglett munka — mondja Juj Caj Fin — tiszteletreméltó és dicső. Ha arra gondolunk, hogy a Kommunista Párt vezetésével tovább haladunk a szocializmus, a boldog élet felé, nem érzünk fáradságot és a büszkeség érzése tölt el bennünket afelett, hogy ebben az építő munkában nekünk is részünk van. A kínai dolgozók anyagi körülményeinek megjavulásával politikai öntudatuk is növekszik, s emelkedik kultúrális színvonaluk. A hatalmas építkezések folytán megváltozik az emberek lelkivilága is. A gépész, a kőműves, a bányász nagyrabecsült hivatása, tisztelt mun kája az alkotó munka az öröm és büszkeség határkövét jelenti, növekszik és "szilárdul a felszabadult ország. növekszik az új ember is — az új Kína gazdája. i Kínai népköztársaság megalakulásának harmadik évfordulójára Három évvel ezelőtt, 1949. október 1-én Pekingben történelmünk egyik kiemelkedő eseménye ment végbe: több, mint egymillió ember jelenlétében Mao-Ce-tung elvtárs bejelentette a Kínai Népköztársaság megalakítását. Ez az esemény tetőzte be a kínai népnek a hős Kínai Kommunista Párt által vezetett több évtizedes szabadságharcát a nemzetközi imperializmus és annak Kuomintang lakájai ellen. Mi tette lehetővé a kínai forradalom győzelmét? Elsősorban az, hogy az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom teljesen megingatta az imperializmus pilléreit a gyarmati és függő országokban, hogy a szocializmus diadalmaskodott a Szovjetunióban és hogy a második világháborúban a Szovjet Hadsereg szétzúzta a fasiszta Németország és az imperialista-militarista Japán hatalmát. Diadalra vitte a kínai forradalom ügyét a Kínai Kommunista Párt éa Mao-Ce-tung elvtárs helyes vezetése. A párt haladt a munkásés paraszttömegek élén .és csodálatos hőstettekre lelkesítette őket. A kínai forradalom győzelme kifejezője annak, hogy a második világháború óta a nemzetközi erőviszonyok egyre inkább a haladás, a demokrácia, a szocializmus táborának javára tolódtak el. De a Kínai Népköztársaság megalakulása maga is döntően megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat, hatalmas mértékben megszilárdította az imperialistaellenes béketábort, lehetőséget teremtett ahhoz, hogy újabb és újabb helyeken szakítsák át az imperializmus láncát. A kínai nép szabadságharcának diadalrajutása, a népköztársaság kikiáltása végleg kiszakította Kínát az imperializmus táborából, a 475 milliós népet a béketábor hatalmas erejévé tette. A kínai nép felszabadulása, amely már egymagában is óriási, történelmet formáló esemény, olyan forradalmi erőt szabadított fel, amely rettegéssel tölti el az imperialistákat. A kínai nép győzelme óta még nagyobb erővel lángoltak fel a gyarmati felszabadító harcok Délkelet-Ázsiában és a Közép-Keleten. A kínai nép a Szovjetunióval, az imperialistaellenes és demokratikus tábor összes országaival megbonthatatlan szövetségben és barátságban független, békeszerető, demokratikus államának építésében sikert siker után ér el. A kínai nép hazájának nagyméretű építésében a nagy társadalmi és gazdasági átalakítások megvalósításában, az ország iparosításában a szovjet nép közvetlen testvéri segítségét élvezi. A szovjet-kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés második évfordulóján Mao-Ce-tung elvtárs Sztálin elvtárshoz intézett táviratában ezeket írta: „Köszönetet mondunk, hogy a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió között létrejött barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés és a szerződéssel kapcsolatos egyezmények szellemében az elmúlt két év folyamán a szovjet kormány és a szovjet nép meleg és önzetlen támogatást nyújtott a kínai kormánynak és a kínai népnek. Ez a segítség sokban hozzájárult az új Kína népgazdaságának helyreállításához és fejlesztéséhez, valamint államának megszilárdításához." A szovjet és a kínai nép megbonthatatlan szövetségének és barátságának újabb fényes bizonyítéka a szovjet kormány és a Kínai Népköztársaság küldöttsége között létrejött megegyezés. A szovjet-kínai hivatalos jelentés közli, hogy a szovjet kormány legkésőbb 1952. december 31-ig ellenszolgáltatás nélkül a Kínai Népköztársaság kormányára ruházza át a kínai Csang-csun vasútvonal közös igazgatásának minden jogát. Ez a szerződés a két nagy nép nagy barátságának újabb bizonyítéka. Ugyancsak ezt fejezi ki az 1952. szeptember 15-én megkötött szovjet-kinai egyezmény is, amelynek értelmében meghosszabbítják a port-arthuri haditengerészeti támaszpont közös használatát egészen a Kínai Népköztársaság és Japán, valamint a Szovjetunió és Japán közötti békeszerződés megkötéséig. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen 1950. június 25-én megindított fegyveres amerikai támadás — amellyel együtt járt a Kína elleni fegyveres agresszió is — leleplezte, hogy az amerikai imperializmus még a háborútól sem riad vissza elvesztett kínai pozícióinak visszaszerzése érdekében. A koreai rablóhadjárat során nyilvánvalóvá vált az amerikai imperialisták közvetlen célja, Kína megtámadása. Az amerikai imperialistáknak és nemzetközi rablóbandáiknak bűnös tervei azonban szégyenletesen összeomlottak a koreai és kínai nép hősiességén és önfeláldozásán. A kínai nép tömegesen vesz részt az amerikai agreszszió leküzdésére szervezett ellenállásban és Korea megsegítésében, az ellenforradalmi bandák maradványainak megsemmisítésében, a földreform megvalósításában, a termelés növelésére irányuló hatalmas mozgalomban. A Kínai Népköztársaság megalakítása óta eltelt három év alatt az ország ipari termelése kétszeresére, és a mezőgazdasági termelés másfélszeresére emelkedett. A vas-, acél- és gépgyártás ezen idő alatt 8—9-szeresére emelkedett és a szén-, valamint villamosenergiatermelés megkétszereződött. A legfontosabb ipari cikkek termelése a háborúelötti legmagasabb termelési színvonalnak átlagosan 126 százalékát éri el. A munkatermelékenység a Kínai Népköztársaságban 88 százalékkal emelkedett. A nehéziparnak 80 százaléka, a könnyűiparnak 40 százaléka, az egész vasúti hálózatnak és hajózásnak mintegy 60 százaléka az állani tulajdonában van. A népi Kína mezőgazdasága is hatalmas fejlődést mutat. A földreformot már 428 millió lakosú területen hajtották végre. Ez év telén és a jövő év tavaszán az egész országban befejezik a földreform megvalósítását. Az elmúlt három év alatt az ország gabonatermése 35 százalékkal növekedett és saját gabonaszükségletének fedezésén kívül külföldre is

1 szállít gabonát. A kínai nép , anyagi és kulturális színvonala is nagyban emelkedik. A parasztok jövedelme kétszeresére, sőt háromszorosára emelkedett és a munkások átlagbére 60—120 százalékkal emelkedett. Óriási méretekben folyik a kulturális építőmunka, a lakásépítkezés, kibővül a közegészségügyi hálózat. A kínai nép előtt álló mai központi feladatok: az agrárreform befejzése, a munkás-paraszt szövetség további megszilárditsa, a minél gyorsabb ütemű iparosítás, a dolgozók életszínvonalának további emelése és a kultúrforradalom megvalósítása. A Kinai Népköztársaság sikeresen végzi ezeket a feladatokat és megvetette az ország gazdasága további nagyméretű tervszerű fejlesztésének szilárd alapjait. A valamikor elmaradt agrárországból a Kinai Népköztársaság hatalmas ipari országgá változik át. A valamikor elmaradt, gyarmati sorban tartott Kína népe felszabadulása óta hatalmas lépésekkel, a kínai történelemben példátlan ütemben halad előre a felemelkedés útján. A Szovjetunió önzetlen segítségével és különösen a nagy Sztálin útmutatásai nyomán, aki mindig különös figyelemmel kísérte a kínai forradalom menetét, a Kínai Kommunista Párt és Mao-Ce-tung elvtárs biztos kézzel vezeti Kína népét a még szebb, boldogabb, gazdagabb jövő felé. Ujabb nagyszerű eredmények a Szovjetunióban a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben A szovjet sajtó jelentéseket közöl | a XIX. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista verseny újabb eredményeiről Vaszilij Kucser, az ismert Sztálin-díjas szénkombájnvezető hlfcvi 19.000 tonnára emelte teljesítményét. Szeptemberben többszáz tonna fűtőanyagot termelt ki terven felül. Nemrégiben szocialista ver. senyszerzödést kötött Vaszilij Szalajev kuznyecki szénkombájnvezetövel és vállalta, hogy havi 20.000 tonnára emeli teljesítményét. Zsarkov, a moszkva kurszki vasútvonal egyik mozdonyvezetője határidő előtt juttatott el rendeltetési helyé, re egy szerelvényt, amelynek terhelése 900 tonnával haladta meg a normát. A kompresszorgyár kollektívája a kongresszusi verseny során több mint 30 százalékkal csökkentett^ a selejtet. A moszkvai Glavkozsizgyel bőrárugyár dolgozói a pártkongresszus tiszteletére szeptember 26-ig tízhaví tervüket teljesítették. A 18. számú moszkvai ruhagyár ugyancsak határidő előtt teljesítette a kilenchavi előirányzatot és 20.300 női ruhát készített terven felül. \