Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-29 / 257. szám, szerda

1952 október 30 (JJSZ0 5 Ne kenje el a iiileki járás a feltárt hibákat, hanem tegye meg a kellő intézkedéseket a hibák eltávolítására Az Uj Szó 1952 szeptember 19-i számáffen bíráltuk a csákány házi akciós bizottság elnökét, Furák Istvánt, aki titokban csépelt ki bizo nyos mennyiségű gabonát. »Furák Istvánnak beletörött a szarva a kapzsiságba« cím alatt jelent meg a bíráló cikk. A cikk írója röviden beszámolt arról, hogy Furák István hogyan károsította meg népgazdaságunkat, amikor titokban a pajtája alatt csépelte ki gabonája egy részét. i? cikk megjelenése Után a füleki járási nemzeti 'bizottság funkcioná riusai meg is tették a »kellö« intéz kedéseket a spekuláns kulákkal szemben. Iparkodtak egy tiltakozó levelet küldeni, melyben Furák ván ártatlanságát akarják bebizo nyftani. A járási Nemzeti Bizottság 1952 október 7-iki levelében a k öve t ke zöket írja: »Az 1952 szeptember 19 én megjelent cikk, mely Fu:ák István csákányházi akció bizottság elnökét bírálja, nem felal meg a valóságnak. Tekintettel arra, hogy a cikk megrágalmazta a helyi akció bizottság elnökét, pártunk régi harcosát, kérjük, hogy az eredeti kéz iratot kivizsgálás céljából küldjék el. A cikk íiója valótlanságokat ál. lított, ezért szükséges, hogy a cikk írója ellen büntető eljárást indítsunik. Tekintettel arra, hogy az ügy elintézése sürgős, kérjük az eredeti kézirat póstafo-rdultával való elkül dését. Aláírás: Bíró s. k. és - Mi hók.« A tiltakozó levél után szerkesztő ségünk egyik munkatársa kiszállt a helyszínre, hogy meggyőződjön a valóságról. Rövid vizsgálat után ' e. bizonyosodott, ^n^y a nkk írója egyáltalán nem írt valótlanságokat. A tiltakozó levél egyik aláírója Mihók elvtárs, a füleki járási Nemzeti Bizottság tagja is jelen volt a kivizsgáláson. Kiderült az is, hogy Mihók elvtárs mielőtt a tiltakozó levelet'aláírta, Csákányházának még a közelében sem volt. Ezekszerint az ügy kivizsgálása érdekében -gy lépést sem tett. Mihók elvtárs lég bői kapott szavak után cáfolta meg a pártsajtó- bírálatát. Megelégedett azzal, hogy meghallgatta Romi elv társ, a járási akció bizottság titkár á nak a véleményét é ez alapon Bíróval együtt megírták a levelet. A helyi Nemzeti Bizottság titkárára is hivatkozott Mihók elvtárs. Azt állította, hogy a helyi titkár is megerősítette, h^gy Furák neih csé pelt ki kézzel gabonát. A helyi Nemzeti Bizottság titkára a kivizsgálás folyamán a következőket mondotta: »Igaz, hogy Furák Jstván l-.Szzel csépelt, de nem búzát, hanem zabot. Én ezt meg is mondtam , Mihók elvtársnak is. mert én saját szememmel láttam, amint sulyokkal zabot csépelt.« Ezek után kérdezzük Mihók elvtárstól, vájjon alaptalanul' rágalmaztae meg a cikk írója Furák Istvánt? Vájjon a cikk írója Meri kellett volna a büntető eljárást megindítani, vagy az akció bizott ság elnöke ellen? A cikk.írója levelében beszámolt arról is, hogy a szomszédol* a néppel való beszélge tésnéi Furáknak a szemébe mond ták aljas cselekedetét. A helyi Nemzeti Bizotság jegyzőkönyvbe is fog lalta á* vádat, de a jegyzőkönyv még ma is a »vasládában« hever. Hogy i s mernének Furák István ellen valamit tenni, hiszen a járáson úgyis őket szidnák össze ... Hogy mernek ilyen »bccsületes kommu nistát«, mint Furák elvtárs, megtámadni. t A jelenlegi esetből tisztán láthat, juk, hogy az ilyen szavakat c. füleki járási Nemzeti Bizottság fűnk. cionáriusai minden meggyőződés nélkül könnyen osztogatják. A helyszínen megtartott kivizsgáláskor kihallgattuk Furák szóm. szédait is. Azok ugyanazt mondták el, ami a bíráló cikkben röviden meg volt írva. Tóth Józsefné, legközelebbi szomszédja, aki a néppel való beszélge. tésnéi is szemébe olvasta E^urá^mak a hibáit, a kővetkezőket mondta: »Kötelességemnek tartottam, hogy leleplezzem Furákot a gyűlésen, mert észrevettem, hogy egy héten át majdnem mindennap sulyokkal csépolt valamit a pajtájában. Nem tudom búza volt-e vagy zab, csak azt tudom, ho.~- kalászost csépel-t.« A helyi Nemzeti Bizottság titkára azzal akarta menteni Furákot, hogy azért csépelt kézzel, mert a cséplőgép már elment a faluból. Tóth Józsefné ezt az állítást teljesen visszautasította és kijelentette, hogy ő határozottan emlékszik rá, hogy amikor Furák kézzel csépelt, a cséplőgép még mindig a faluban volt. ( Tóni Józsefné állítását Tóth Ba lázs is alátámaszja. Ö is látta, amikor Furák Isvtán kézzel csépelt kalászosokat. Arra is emlékszik, hogy a cséplőgép még akkor a faluban volt. Arra a kérdésre, történt-e már ebben az ügyben valamilyen kivizsgálás, p a következőket felelték: slgen, az ügyben már egyszer tör tént kivizsgálás. A járási akció bizottság titkára, Romi elvtárs volt kint az ügy kivizsgálása céljából Csakhogy ők a közvetlen szomszédokhoz hozzá sem szóltak, hanem a Furákékkal átellenben lakó s-zom szádokat hallgatták ki, akik ter mészetesen, semrftit sem toldhattak a dolgokról, mert Furák a háza túlsó végén csépelt. Romiék ekiher. mint akik jól végezték munkájukat, jelentették Mihók és Bíró elvtársak, nak, hogy az ügy el van intézve, bebizonyult Furák elvtárs ártatlansága. Erre írták Mihókék a tiltakozó levelet. Ajánlatos lenne, ha ebből a^ko moly hibából a füleki járás egyes funkcionáriusai levonnák a kellő következtetést. Törekedjenek arra. hogy a kritika és önkritika segítségével iparkodjanak a nehézségeket és hibákat kiküszöbölni. Vájjon kommün stákho-z illő módszer az, ha a járási vezetőség azok ellen akar büntető eljá"ást indítani, akik rámutatnak a hibákra és a bűnöst szabadon hagyják futni? Még a vé. del-mére is sietnek. Ezt nem! A füleki kommunistáknak is tudniuk kell, hogy kritika és önkritika nélkül nem tudnak sikeresen harcolni a hibák ellen és nem tudják végrehajtani a szocializmus építésének követeim óftyeit. A füleki járás vezetői azt erősít gették, hogy Furák István a legbecsületesebb, legöntudatoasbb párt tag. Vájjon ezek.után is ez a véleményük ? Furák István lehetett a párt jó harcosa, segíthette a pártot a burzsoázia elleni harcban, de most mégis hibát követett el. Önző lett, becsapta a dolgozók államát. Mit kellett volna a járási vezetőknek ebben az esetben tenni? Azt, hogy bátran rá kellett volna mutatni Furák István hibáira és ezzel kisegíteni öt a téves nézet örvényéből. Rábírni Furák Istvánt, hogy ismerje be a hibáját és iparkodjon jóvá. 'tenni azt. Ezek után még ajánlatos lenne, ha Furák Istvánt a füleki járási akció bizottság eltávolítianá az elnöki tisztségből, mert ma olyan ember nem hajthatja végre az állam, a munkásosztály akaratát, akinek vaj van a fején. Naponta ezei ötszáz látogatója van a szenei mezőgazdasági kiállításnak Október 19-én mezőgazdasági kiállítás nyílt meg Szencen. A kiállítás a, pozsonyi, pezinoki, galántai és a szenei járások mezögazdas^i, kertészeti és szőlészeti termékeit mutatja be a dolgozóknak. E négy járás közös kiállítása tulajdonképpen mintakiállítás és első az országban. A kiállítás megnyitásán jelen voltak Szlovákia kerületi nemzeti bizottságainak elnökei; valamint mezőgazdasági referensei. A látottak értékelése nagyban elősegíti majd a népi igazgatás munkáját és az itt szerzett tapasztalatok jótékony hatását érzi majd dolgozó parasztságunk Szlovákia egész területén. A kiállítás célja bemutatni a kis- és középparasztoknak, a dolgozó tömegeknek, hogy szocialista nagyüzemi gazdaságunk milyen hatalmasat fejlődött, milyen terméshozamot értek el egységes földműves szövetkezeteink, milyenek a hektárhozamok búzából, árpából, rozsból, takarmány és kapájmövényekből. valamint a meleg éghajlatú növényekből. Állami gazdaságainkban és szövetkezeteinkben elért kimagasló eredményekről számol be ez az értékes kiállítás és arról tanúskodik, hogy nagyüzemi gazdálkodásunkban a szovjet tapasztalatok elsajátításával és nagymértékbeni alkalmazásával kimagasló eredményeket értünk el. A tallósi szövetkezet pl. 40 mázsa hektáronkénti hozamot ért el zabból, a dunasápi szövetkezet keresztsoros vetéssel 32 mázsa búzát takarított be hektáronként, Szelöcén 23.5 mázsa napraforgót, Felsöszelin pedig 310 mázsa burgonyát, 400 mázsa cukorrépát takarítottak be hektáronként. Azonkívül kísérleti állomásainknak'micsurini módszerekkel elért szép eredményeiről számol be a szenei mezőgazdasági kiállítás. Különösen nagy öröklődéssel szemlélik a melegéghajlatú fövényeket, a rizst, gyapotot és a földi mogyorót, melyek ugyanúgy szerepelnek a kiállított termények között, mint a búza, árpa vagy kukorica. 'A kiállításon láthatók szövetkezeteink és traktorállomásaink legjobb dolgozóinak névsora és fényképen. Láthatjuk Rajt Mihály 78 éves csatai állatgondozót és Juhász Pál kiváló traktoros fényképét, aki évi tervét szeptember 17-én százszázalékban teljesítette. Juhász Pál azóta 170 százalékos napi teljesítménnyel dolgozik. A képeken megismerhetjük a bazini szőlőfajtákat, és a tallósi kísérleti állomás nemesített növényeit, az ágasbúzát és a heterózis kukorica szebbnél szebb fajtáit. Nem hiányzik a kiállításról a kulákok névsora sem, ahol a nevek után ott látható, ki mennyivel maradt adósa az államnak és hogyan szabotálják a beadást. Említést érdemel az a táblázat is, mely mutatja, hány esetben indítottak a múltban végrehajtást a kis- és középparasztok ellen. A galántai járásban pl. 1932-ben 6704 esetben árvereztek a kis- és középparasztok portáin. Egy másik tábla büszkén hirdeti és szemléltetően mutatja be a nagyüzemi gazdálkodás eddigi kimagasló eredményeit, melyből világosan látható, hogy dolgozó parasztjaink a helyes útoi? haladnak a boldog jövö felé'. I A kiállítás egyik részén hatalmas zsákhegy emelkedik, mely szemléltetően mutatja, mennyi volt szövetkezeti tagjaink természetbeni jövedelme. Horváth Istvánnak pk a magyarbéli szövetkezetben fiával és feleségével együtt 750 munkaegysége volt az első félévben. Természetben kapott 15 mázsa búzát, 7.5 mázsa árpát. Ez év január elsejétől szeptember 30-ig 1376 munkaegységük van, pénzbeli előlegük pedig 88.781 koronát tesz ki. Külön említést érdemel a kiállítás legértékesebb része, ahol bemutatja a korszerű, hatalmas gazdasági gépeket. A hatalmas vasparipák, a hernyótalpasok és a kombájnok, valamint az agregátok sokasága a haladó agrotechnikai tudomány vívmányait hirdeti. A kiállítás ideje alatt előadások hangzanak el'a szovjet kolhozok és szovhozokról, az egységes földmüvds szövetkezetekről, az állami gazdaságokról és a kísérleti állomások gazdag tapasztalatairól. Az előadásoknak nagyszámú hallgatója van, köztük a szövetkezetek legjobb állatgondozói, fejői, csoportvezetői. A kiállításnak naponta átlag 1500 látogatója van, akik gazdag tapasztalatokat. nyernek, ami nagy segítségükre lesz munkájukban és a mező. gazdasági termelés fokozásában. Mészáros Gyula, Pozsony. Az oro*z nyelv — #a haladás és béke világnyelve • „ ... az orosz nyelv, a világ haladásának, a szocializmust, a békét képviselő hatalmas részének az összekötő nyelve lett." (V. Kopecky miniszter, 1951. X. 20.) A világban két tábor áll egymással szemben, két politikai és szociális-gazdasági rendszer, két ideológia és két kultúra: a munkásosztály és a haladás ideológiája és kultúrája és a hanyatló burzsoákultúra. A két tábor közötti határvonal nem valami áthághatatlan válaszfal kelet és nyugat között, hanem a szocializmus, haladás, béke és szabadság és a kapitalizmus, a háború, a kizsákmányolás között húzódik és végigvonul minden kapitalista államon, ott vonul, ahol a dolgozók kommunista- és munkád pártok vezette tömegei egyre bátrabban harcolnak a kizsákmányolóik és a háború előkészítői ellen, egyre öntudatosabban és határozottabb arflh veszik kezükbe a béke ügyét, amint arra a nagy Sztálin tanítja őket. A szebb és jobb jövőjükhöz vezető utat a Szovjetunió n^gy példájában, a szovjet nép tetteiben, a szovjet kultúra müveiben, Lenin és Sztálin müveiben keresik. Mindezek az éltető gondolatok és eszmék az egész világon ma a Szovjetunió legnagyobb népe nyelvén, az orosz nyelven terjednek. N Az orosz nyelvet szeretettel tanulják az egész, világ dolgozói, szívesen hallgatják, szeretik, «az ő közvetítésével merítenek elszántságot, erőt, bizalmat, szilárd harci öntudatot és biztonságérzetet ahhoz, hogy győzzenek. Az orosz nyelv a dolgozó tömege' első világnyelve, mégpedig azért, mert az orosz proletariátus a bolsevikok pártja vezetésével volt az Októberi Szocialista Forradalom és az első szocialista államnak, a világ minden kizsákhaányoltja támaszának, vezető ereje. * „ . .-raz orosz nyelvet most minden /nép tanulni fogja, — mondta Ukrajna Kommunista (bolsevik) Pártja XIV. kongresszusán Sz. Hruscsev, — mert oroszok — mindenekelőtt Petrográd és Moszkva munkásai voltak azok, akik 1917 októberében magasra emelték a felkelés zászlaját. Az orosz munkások mutatták meg a világ munkásainak és parasztjainak, hogyan kell harcolni, hogyan kell az ellenséggel leszámolni és hogyan kell a szabadságot kivívni." Az orosz nyelv a dolgozó tömegek világnyelve, mert Lenin és Sztálin orosz nyelven fejlesztették tovább a marxizmust és leninizmust. S ha azelőtt a bolsevikok tanulták a német nyelvet, mert er^» detiben akarták tanulmányozni Marx és Engels tanítását, ma „a —. f világ népei, hogy jobban magukévá tegyék Lenin és Sztálin tanítását, hogy megtanuljanak győzni az ellenségeik felett, oroszul ^tanulnak és fognak tanulni." (Sz. Hruscsev.) Az orosz nyelvet, mint a béketábor világnyelvét szeretettel fogadják, mert az emberiség legvilágosabb eszméit hirdeti. A haladás kultúráját, az el nem apadó derűlátást, az élet és igazság szeretetét terjeszti és az ö nevében kell harcolni az eln.ýomás, a kizsákmányolás, a.munkanélküliség, az éhség és a háborúk ellen. A szocialista világ kultúrája felvértezi a tisztességes és becsületes embereket az imperializmus hanyatló kultúrájával szemben. Orosz nyelven hirdetik azt az igazságot minden nemzetköai tárgyaláson és értekezleten. Az ENSz plénumának 1945 április 27-én hozott határozatával az orosz nyelvet hivatalosan elismerték politikai, gazdasági és jogi értekezletek nemzetközi nyelvéül és, 1945 április 30án az ENSz gyűlésén V. Molotov kijelentette, hogy oroszul fog be4 b szélni.. „Jól tudom, — jelentette ki — hogy az orosz nyelv az igazságos ügy szolgálatára nagyon alkalmas, s amit mondok majd, remélem, érthető és meggyőző lesz." Az orosz nyelv világnyelv lehet, mert tökéletes kifejezője a világjelentöségü új gondolatoknak és eszméknek. ,,Az orosz nyelv ezekkel az eszmékkel együtt világtörténelmi jelentőségre tett szert ég velük együtt terjed és terjedni fog az egész világon." » Az orosz nyelv az, amelynek szavai, mint ^yilágszocialista részének fényjelei eljutnak minden országba és a világ minden nyelvében jelzik Marx, Engels, Lenin és Sztálin eszméinek győzelmét és verhetetlenségét. V. I. Lenin jónéhányszor mutatott rá, hogy a mi „szovjet" ojosz szavunk az egyik legelterjedtebb szó, amelyet más nyelvekre még csak le sem fordítanak, hanem mftndenütt orosz formájában ejtenek ki. Vagypedig egy más helyen azt mondja, hogy "a „bolsevik" és a „szovjet" szó ma a világ minden nyelvében előfordul". Éppúgy befogadta a világ minden nyelve az ilyen szavakat, mint „leninizmus", „kolhozista", „komszomol", „sztahanovista", „szuibbotnyik". Az orosz nyelv az új fogalmak és képek fogása Jett. Valameny nyi kultúrnyelv, akaratlanul vagy tudatosan átvesz az oroszból sok fo» gaimat és szót, vagypedig szerintük alkot magának újakat. Szocialista munkaverseny, élmunkás, faliújság és ezekhez hasonló szovjetizmusok bekerültek a világ minden nyelvébe. Az orosz nyelv így hozzájárul az emberiség jövpbeli nyelvéhez, nely a távolabbi kommunista jövőben fog kialakulni. Orosz nyelven ma megértenek bennünket az egész békevilágtáborban. Oroszul tanulnak a népünk boldog jövőjéért harcolók, bármilyen fajhoz, nemzetiséghez vagy valláshoz is tartoznak. Szépen fejezte ki ezt a költő, Vladimír Majakovszkij : Még ha vén néger is lennék tétlenül nem ülnék s percet sem vesztve én oroszul megtanulnék, mert e nyelven * beszélt Lenin! Oroszul tanulnak mindazok, akik Lenin és Sztálin nagy müveiből, a szovjet politikai, művészeti, tudományos és gazdasági irodalomból erőt és tudást akarnak meríteni a« imperialista háborús gyújtogatók ellen és a szocializmus épitéséhefc^ Az orosz nyelv iránt a kapitalista országokban az utóbbi időkben oly nagy mértékben növekedett az érdeklődés, mint amilyen mértékben növekedik a Szovjetunió jelentősége Oroszul tanul a haladó értelmiség és a Szovjetunió minden barátja. Franciaországban követelik, hogy az iskolákba vezessék be az orosz nyelv tanítását. Az orosz a népi demokráciák, a népi Kína és a Német Demokratikus Köztársaság szeretett nyelve. Ezekben az országokban százezres tömegek tanulnak oroszul. Valóra válnak A. N. Tolsztojnak, a nagy szovjet írónak szavai, aki a harmincas években mondotta: „Az orosz nyelv világnyelv lesz. Eljön az idő, nincs már messze, amikor az orosz nyelvet tanulni fogják a földkerekség minden részében. Mert ezen a nyelven — folytatja A. N. Tolsztoj — fejezte ki gondolatait Lenin, ezen a nyelven fejezi ki a matematika világosságával és egyszerűségével a haladás filozófiáját Sztálin". (Dr. Jaroszlav Moravec: „Tanuljuk meg Lenin és Sztálin nyelvét" c. munkájából"