Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-28 / 256. szám, kedd

m szo 1952 október 28 A Üu/uiuk ii/eni dolgozóinak uklóberi m 1111 k agy özei me Rehák igazgató elvtárs déli egy és kettő között a postát intézi. Ilyenkor nem is zavarják. — Olvasd csak el — szólt hozzám é s egy levelet nyújtott át. A Sztavosztroj nemzeti vállalat dolgozói írták. Köszönet volt benne a részükre készített jó öntvénye* ért. ..Segítettek ezzel bennünket, hogy jobban teljesítsük a gottwaldi ötéves tervet" — írták a levélben. Rehák elvtárs arca derűs volt. Közepes termetű féríi; még fiatal ugyan, alig 32 éves, de homlokára már apró ráncok vésődtek. Barnás arcából az őszinteség fényét sugá rozza két szeme. Amikor egy évvel ezelőtt ide, a komárovi Buzuluk­iizembe került, nehéz feladatok elé állította öt pártunk. De Rehák Jó­zsef, alti azelőtt hosszú esztendőkön át a prágai Kolbenka géplakatosa volt, nem riadt vissza, amikor azt mondták: — Nehéz dolgod lesz, az üzem rossz, nem teljesítik a tervet. fis néhány napra rá, hogy megis­merkedett az új köKiilményekkel, főleg a dolgozókkal, bátran kijelen­tette: — Nincs mitől tartani, itt az em_ berek egybenöttek az üzemmel. A kölcsönös bizalom sokat segi. tett. Ez volt sikerük fő hajtóereje. Rehák elvtárs büszke volt az üzem dolgozóira. Már nem azt hajtogat­ták, hogyan teljesítsék a tervet, ha­nem a napokat számlálták, mennyi­vel is teljesíthetnék azt előbb. S a szovjet nép, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom közelgő évfor­dulója adott nekik újabb erőt, ön. tött beléjük új bizalmat. Az Októ­beri Forradalom mint hatalmas vi­lágító fáklya mutatta meg nekik is az utat, hogy bátor kezdeményezés­sel többet i s elérhetnek. Jól tudták, hogy a terv idő előtti teljesítésével megrövidíthetjük útunkat a szocia­lizmushoz. S a Buzuluk-üzem dolgozói, az Októberi Forradalom tiszteletére nemcsak azt vállalták, hogy decem­ber 12-re teljesítik évi tervüket 6 az önköltséget 23 millió koronával csökkentik, hanem felhívták hazánk minden dolgozóját, hogy az Októ­beri Forradalom tiszteletére vállal­janak szintén kötelezettséget. Fel­hívásuk nagy visszhangra talált. Hogyne lett volna így, amikor, mindnyájan tudjuk, hogy az Októ­beri Forradalomnak köszönhetjük népünk szabadságát, azt, hogy a forradalom hős fiai Lenin és Sztá lin zászlaja alatt bennünket is a szebb holnap kiharcolására vezet­nek. Több, mint kétezer üzem vála­szolt a felhívásra, sok-sok ezer dol­gozó tett kötelezettségvállalást a terv idő előtti teljesítésére. A Bu­zuluk szó az egész országban pél. daképet jelentett. De .az üzem dol­gozói nem bízták el magukat. Még többr e vállalkoznak, tovább rövidí­tik a határidőt. Az igazgató elvtárs még be sem fejezte a levelek átnézését, amikor valaki kopogott az ajtón. Egy magas, teltarcú, barna fiatal nő lépett be. — Na, mi újság van Rózsi? — szólította meg a fiatal asszonyt. Rehák szavai felbátorították az elvtársnőt. Megkérte, engedje el né­hány napra az üzemből. — Nézd, — komolyodott el Rehák József, — jól tudod te is, hogy mit ígértünk levelünkben Gottwald elv­társnak. Te is aláírtad... A te osz­tályodon negyven százalékkal emel tük fel a/tervet. Termékeinkre az egész köztársaság vár ... A fiatalasszony elpirult. — Nekem is érdekem, hogy tel­jesítsük a tervet mondotta halkan. Az igazgató felállt. a fiatalasz­szony elé ment. Mondd, Rózsi, te már elég ré­gen dolgozol itt az üzemben. Jó munkaerő vagy. Nem gondolod, hogy arra a pár napra is szükségünk van rád? — Nem gondoltam meg jól, — moniotta az asszony felébredt köte­lességérzettel. — Majd máskor in­tézem el azt az ügyet. — Helyes, — mondotta enr e Re. hák elvtárs, — már ti is beszéltetek a műhelyben a tizenkilencedik kon­gresszusról és látjátok, hogy amire Lenin és Sztálin elvtársak taníta­nak, az mind valósággá válik ... És olyan távlatokat tártak fel, amelyek bámulatba ejtik az egész világot. Malenkov elvtárs beszámo­lója örömmel tölt el bennünket és erősiti a mi harcunkat is. Távlatok nélkül nincs élet... Nézd, — mu­tatott a fiatal munkásigazgató az iroda falára, ahol nagy grafikon­táblák voltak kifüggesztve, meg. tanultuk mi is a szovjet emberektől, hogyan keli a jövőbe, néznünk és merész terveket szőnünk, melyeket meg is valósítunk... Látod itt, hogy 1948-al szemben 1958-ban már 465 százalékkal emeljük a terme­lést. Hogy ennek eleget tudjunk tenni, újjászervezzük üzemünket és új üzemrészeket is építünk. — Az egyik gépüzem már el is készült; — vidámult fel Rózsi arca. Igen, az üzem mellett elfolyó Vö­rös patak túlsó oldalán már ott fe­hérlik a szép új üzemrész. — Az már egy darab a szocializ­musból — mosolyodott el az igazga­tó, — de nemcsak erre gondolunk. Itt láthatod ezen a rajzon — és felém fordulva mutatott egy .másikra, — hogyan fog festeni öjirii kis váro­sunk. Szép ipari városka lesz belő. le. Sok új házat építünk. S még en­nél sem állunk meg. Azon a másik rajzon láthatod, milyen lesz a kul­túrházunk és sportstadiónunk. — Már ismerjük ezeket a terve­ket, — mondotta Rózsi, — de min­dig jó róluk beszélni. — Igazad van, Rózsi. Ha nehéz is a harc, de ebben a harcban szüle­tik meg a népünk boldogsága. — Sietek is már vissza a műhely­be, — ragyogott fel a fiatalasszony arcán a derűs mosoly, — várnak rám a munkástársaim. — Látod, ilyen embereink van­nak, — mondotta Rehák elvtárs, mi­után visszaült asztalához, — a ter­vet teljesítjük. A Szovjetunió és a népi demokratikus államok részére szóló megrendeléseknek idő előtt te­szünk eleget. Legnagyobb sikerün­ket most értük el. A hármas gép­üzem dolgozói a magyarországi alu­míniumipari üzem részére dolgoz­nak. Iparvasúti kocsikat csinál­nak. Bár háromheti késéssel kezd­tek a munkához, októberi kötelezett­ségükben kétszer rövidítették a határidőt s egy hónappal előbb, no­vember vége helyett már most ok­tóberben adják át az utolsó kocsi­kat a magyar testvéreknek. Nem volt könnyű feladat, de leküzdöttük a nehézségeket és győzelmet értünk el... Következőképpen született meg a Buzuluk-üzem dolgozóinak legnagyobb sikere. Amikor több hó­nappal ezelőtt megkapták a ma­gyarországi rendelést, nem voltak felkészülve a kifordítható iparvasúti kocsik gyártására. A hármas gép­üzemet erre át kellett szervezni. — Itt is be kell vezetni a zárt termelési ciklust, — mondotta az egyik termelési értekezleten az igaz­gató, — tehát úgy kell megszervez­ni a munkát, hogy nyolcvan-kilenc­ven százalékban egy helyben történ­jék a megmunkálás, hogy az áthor­dással ne legyen időveszteségünk. Az igazgató Szvoboda János, mű­szaki dolgozót bízta meg a szervező munkával. Szvoboda nem volt elég­gé öntudatos dolgozó, de szerette munkáját és gazdag tapasztalatok­kal rendelkezett. Melléje adták Szrp Jánost, a volt öntödei formá­zót, akit azután megbíztak az osz­tály vezetésével. Szvobodában nem csalatkoztak. Olyan folyamatos munkaszervezést hajtott végre, hogy a munkát kézböl-kézbe adhatták. Minden müvelet elvégzéséhez külön szerszámot, gépet biztosítottak, hogy ne kelljen érte máshova eljár­ni. Egyik napról a másikra nagy változás ment végbe ebben a régi, alacsony és homályos üzemrészben. Egyes lakatosok azonban nem bíz­tak az újjászervezésben, nem hitték, hogy határidőre eleget tehetnek a nagy megrendelésnek. — Mej* kell nyerni a dolgozókat. Nagy feladatok előtt állunk, — mondották a kommunisták, — meg kell törni a bizalmatlanságot. Rehák elvtárs is gyakran eljöf közéjük és megbeszéléseket folyta tott velük. — Lehetetlen naponta egy vagónt elkészíteni, kevesen vagyunk hozzá, — mondották többen, — és nem is vagyunk még jól felszerelve. — Kapunk még más gépeket is, — bíztatta őket Rehák elvtárs, — csak akarnunk kell és teljesítjük a tervet. Gondolkozzatok csak efölött A magyarországi ipar kérdése a mi ügyünk is. Megbecsülést és megtisz­teltetést jelent számunkra, hogy a baráti népi demokratikus Magyar­ország részére is gyárthatunk. — De ilyen kocsik termelésére nem voltunk felkészülve, — vetették közbe egyesek. — Mi mindent csinálunk, amire azelőtt nem is gondolhattunk. Gon­doltak-e valaha arra, hogy a régi Buzuluk-üzem újjá fog épülni. Nem' És mégis valóra válik. A magyar országi megrendelésnek is idejében kell eleget tenni. A békéért folyó harc kötelez erre bennünket. A középtermetű, magashomlokú, kékszemű Szrp János, az új részleg­vezető még hozzátette: — Ne azon gondolkozzunk, hogy nem tudjuk teljesíteni az új felada­tokat, hanem azon törjük fejünket, miként tehetünk nekik mielőbb ele­get. Ez akkor nagy sző volt. Egyese­ket lángra gyújtottak a szavak, de ugyanakkor akadtak olyanok is, akik vonakodtak: — Kevesen vagyunk, — mondot­ták, — méjj ha éjjel-nappal dolgo­zunk, akkor sem fog menni. A magyar elvtársaknak szük­ségük van a mi kocsijainkra! — szólt közbe Kratochvil elvtárs, az egyik lakatos. — Elvtársak, én ismerem a ma­gyar dolgozókat, — mondotta lel­kesen az igazgató, — tavaly Bala­tonlellén üdültem és voltam Pesten is. Láttam ott az ötéves terv kiál­lítását. Láttam Sztálin-város ter­vezetét. Felvillanyozza az embert, amikor elébe tárul, mire képes a szocializmus építésének útjára tért magyar nép ... Sokat-sokat tudnék erről mondani... A magyar nép ve­lünk együtt a szebb életet építi. A magyar dogozók határtalanul sze­retik a pártjukat és annak vezérét, Rákosi elvtársat... A munkások figyelmesen hallgat­ták igazgatójukat. — S a mi népünk segíti a magyar dolgozókat. Gottwald elvtárs elkül­di hozzájuk kiváló szerelőinket, mér­nökeinket, akik a magyarországi szocialista építkezéseken dolgoznak. Találkoztam ott velük én is. Hidak, erőmüvek, turbinák szerelésén dol­goztak. Š ott dolgozó munkástár­saink azt mondották: Örülünk, hogy itt vagyunk, úgy érezzük itt magunkat, mint csalá­dunk körében. Látjátok, végleg ledöntöttük azo­kat a falakat, amelyeket a kapita­listák állítottak közénk. Megtalál­tuk a haladás közös útját. Az Októ­beri Forradalom vezetett rá ben­nünket. És most amikor a magyar dolgozók részére készítünk termé­keket, gondoljunk arra hogy ezzel még szorosabbra fűzzük barátságun­kat, erősítjük a béketábort, erősít­jük államainkat... A kommunisták elhatározásait gyors, bátor tettek követik. Ilyenek voltak a hármas gépüzem kommu­nistái is. Összejöttek Szrp elvtárs irodájában. A tervrajzok fölé hajol­va vitatkoztak. — Mit csináljunk előbb? Hogyan osszuk szét a csoportokat? Hogyan biztosítsuk a jó előkészületet? Szrp elvtárs mellett ott voltak Kratochvil Károly lakatos, Mudra Ferdinánd tervező, Jelen Václav mester, Muzsik Antal, Novák Jó­zsef hegesztők, a gyalu- és fúrógé­pen dolgozó Velvarszky Bohumil. Kratoohvil elvtárs elvállalta a vagónkocsik rámáinak "hegesztésé­hez szükséges alkatrészek elkészíté­sét. Muzsik elvtárs módot keresett és talált is arra, hogy a rámákat gyorsabban hegessze. Mudra elvtárs mint tervező arra ajánlkozott, hogy a munkaidő után előkészíti a sajtó­.KÖZMŰVELŐDÉSI HÍREK. Több mint 20 új színház épül je lenleg a Szovjetunióban. A jövő év­ben fejezik be Kazánban az Opera ég Balettsziíiliázat, mely 1200 néző befogadására lesz alkalmas. A pje­trozavodszki Drámai Színház belse­jét fehérmárvány és faragott tölgy­fa díszíti. Befejezés előtt áll a Drá­mai Színház Szuhumban. Üj szín­házak épülnek még többek között Aszezabadban, Frunzéban, Sztalinó­ban, Kisinyovban, Krasznodárban, Nizsnij Tagilban, Zaporozsban és Ulan-Udeban. Nemrégiben hagyták jóvá a Kaludzai, poltwai, cserniho­vi és tarnopoli színház építésének tervét. A Sovjetszkoje Iszkusztvo beszá­mol arról, hogy a válság és deka­dencia mélypontján lévő jugoszláv színházi élet felélénkítésére a Vjesz. nik című titóista lap azt ajánlotta: létesítsenek külön színházat kizáró­lag existenci.alista színmüvek elő­adására. A lap hitvallását így fogal­mazza meg: „Amit a haladó körök Nyugaton régóta dekadensnek és re­akciósnak tekintenek, nálunk a nagyvilág mai művészeteként szere­pel"/ Imi, a buzgó indítvány, aki túl akar tjenni mesterein. Még ebben az évben elkészül a Szovjetunióban Nyikolájeva „Ara tás" című regényének filmváltozata, Pudovkin rendezésében. Ugyancsak rövidesen elkészül a „Revizor" film­változata is. Ag életrajz filmek kö­zül befejezés előtt áll a „Dzsambul". A litván nép nagy érdeklődést tanúsít a népi demokratikus orszá­gok irodalma iránt. Petőfi Sándor versgyűjteményét most adta ki lit­ván ayelvcn a Litván-Szovjet Szo­cialista Köztársaság Szépirodalmi Kiadója. Bukarestben most készülnek a Bukaresti Nemzeti Színház fennál­lásának százéves évfordulójára. Az ünnepség rendezői kiváló román íróitkai két színdarabot írattak a centenáriumira Mindkét darab a színház történetével foglalkozik. A nyugati dolgozók körében to­vább folyik a szovjet filmek diadal­útja. A newyorki Tenly filmszínház­ban most mutatták be a Nagy kon­cert című szovjet filmalkotást. A New York Times című tőkéslap irigykedve állapítja meg, hogy a film nagyobb közönséget vonz, mint a hollywoodi „filmcsemegék". — A Berlin elestét a kopenhágai „Rial­to-moziban vetítik a dán közönség nagy érdeklődése mellett. A dán sajtó a megjelenítő művészek telje­sítményén kívül a színek szépségét és a felvételek technikáját emeli ki mindenekelőtt. LOUIS ARAGON, a kiváló tran cia költő, akit Maurice Thorez »A haza költője és lelkiismereté,, nek nevezett, most ünnepelte 55. szüle­tésnapját, amely alkalomból levelek és táviratok ezreiben áradt feléje a haladó franciák szeretete. JAPÁNBAN a színészek t evek e nyen résztvesznek a békemozga. lomban. Kisebb színjátszócsoporto kat alakítottak, amelyek beutazták az egész országot hazafias és kiasz­szikus színdarabjaikkai. A csoport saját költségén filmet készített, de az amerikaiak utasítására a rendőr­ség megtámadta a műtermet éa megrongálta az elkészült filmrésze­ket. Ennek hallatára a japán mun­kások pénzt gyűjtöttek a filmíor­gatáw folytatásához és így végül elkészült a béketárgyt film. A ROMÁN MŰVÉSZETI KIADÓ megjelentette Karinthy Ferenc: Kőművesek c. müvét Radu Boúrea­nu fordításában. Veronica Porumbacu román köl­tő, aki a nyáron hazánkban járt, verset irt Muszka Imréről a Viata Románeasca ban, a Román írószö­vetség folyóiratában. Ugyancsak a Viata Románeasca folyóirat közli "ell' Zoltán: Az út­törő palotában c. versét Mihai Be­niuc fordításában. NOVEMBER KÖZEPÉN a buda­pesti Nemzeti Múzeum 150 évea fennállása alkalmából múzeumtör­téneti kiállítás nyílik Budapesten. Magyarországon ez lesz az első ilyen jellegű kiállítás. A kiállítás­sal egyidöben megrendezett ünnep­ségeken részt vesznek a népi de­mokráciák küldöttei Is. A jubiláris kiáliitás tartama alatt tudósaink számos előadást tartanak a haladó magyar tudomány legújabb ered­ményeiről. \ 5500 PÁLYAMŰ ÉRKEZETT be a lengyel rádió anunkásönéletrajz pályázatára. A beérkezett munkák közül a bírálóbizottság A. Bobruks: »Anya és fia«, és Tadeus Felis »Egy napszámos élete« című regényének ítélte az első, illetve második dí. jat. A díjnyertes, munkákkal egy­idöben jelent meg első ízben nyom­tatásban lengyel munkások, munka­nélküliek, parasztok és nyomorgó értelmiségek háború előtti vissza­emlékezéseinek és naplójegyzetei­nek gyüjteméhye, »A tegnap világa* címmel. MIKSZÁTH KÁLMÁN »Két vá­lasztás Magyarországon*; című regé­nye most jelent meg lengyel nyel­ven Varsóban. láshoz szükséges matricákat és mint népnevelő, jó politikai munkát vé­gez. Az volt a célja, hogy a párton­kívülieket is mozgósítsa a tervfela­datok teljesítésére. Velich Ferenc tervező meg felajánlotta, hogy biz­tosítja az anyagnak idejében való beszerzését, ha kell, még az üzemen kívül is, pedig ez nem tartozott munkakörébe. A zárt termelési ciklusnak ebben az üzemrészlegben is sikere volt. Ezzel könnyebb lett a munka s meg­nőtt a bizalom azokban a dolgozók­ban is, akik eleinte nem hittek a si­kerben Az előkészületek, az anyagbeszer­zés miatt háromhetes késéssel indí­tották meg a gyártást. Az első ko­csik közül egyet-egyet kipróbálásra elküldtek a kralovo-dvori cement­gyárba és a chvaleticei kőbányába, ahol meggyőződhettek a gyártmány jó minőségéről. Eleinte egy kocsit készítettek naponta. Ez kevés volt. Módosították a gyártási folyamatot. A munkások egyszerű újításokkal meggyorsították a termelést. Egy héten már nem hat, hanem nyolc-tíz kocsit is állítottak elő. S a nyár vé­gén, amikor az üzemben az októberi kötelezettségek akcióját készítettéli elő, a kommunisták újból az élen haladtak. — Nézzétek, — fordult Kratochvü elvtárs munkástársaihoz, — a béke­harc megkívánja tőlünk, hogy meg­rövidítsük a határidőket. Ha a ma­gyar elvtársaknak előbb szállítják a kocsikat, akkor ők is előbbe tehet­nek eleget a mi megrendeléseink­nek. A szavakat tettek követték N Az Októberi Forradalom tiszteleiére előbb tizennégy nappal, és rövidesen rá újabb két héttel rövidítették a határidőt. Egy hónappal előbb tel­jesítik tervüket, egy hónappal előbb tesznek most eleget magyarországi megrendeléseiknek. — Szeretettel dolgoztunk a ma­gyar elvtársak részére — mondotta az éltesebb Hasek Bohumil lakatos, — hogy a Nagy Októberi Forradalom évfordulóját boldogan ünnepelhes­sük meg hazánkban, Magyarorszá­gon és az egész világon. így született meg a Buzuluk­'zem dolgozóinak nagy óktöberi munkagyőzelme. Petrőcl Bálint. I

Next

/
Thumbnails
Contents