Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)
1952-10-04 / 236. szám, szombat
2 III Slú 1952 október 4 Békében dolgozhat egész köztársaságunk népe Amikor tavaly katonaládámmal átjutottam laktanyánk Kapuján, új otthon, új élet köszöntött felém. Még ma is örömmel gondólok vissza arra, milyen barátságosan fogadtak bennünket a laktanya lakói. Széles folyosó vezetett hálószobánk felé. Diszités a falon, a jelszavak e nap óriási jelentőségét fejezték ki. A faliújság felett a következő jelszó állt: „Üj katonák, új erő!" Egyszerű mondat ez és milyen sokat fejez ki. Megnyugtató szavak ezek dolgozóink számára. Nyugodtan dolgozhat Pálfi elvtárs, a komáromi hajógyár hegesztője, Kanovics elvtárs kőműves élmunkás, nyugodtan szánthatják fel a barázdákat traktoristáink és békében dolgozhat egész köztársaságunk népe, mert néphadseregünk biztosítani tudja hazánk érintetlenségét. Évről-évre erősödik néphadseregünk. Retteghetnek a nyugati háborús uszítók, terveiket siker nem koronázhatja, mert ha háborút hívnának ki, saját sírjukat ásnák meg. A faliújságon lévő cikkeket nagyobbrészt a másodéves katonák írták, akik bevonulásunk előtt szereltek le, hogy a munka acvonalán küzdjenek népünk jólétéért. A faliújságon keresztül adták át tapasztalataikat és felhívtak bennünket kötelességeink példás teljesítésére. — ... A haditudomány elsajátítására és a politikai képzésre nagy gondot fordítsanak elvtársak, — írta cikkében az egyik példás katona, majd így folytatta: — A Szovjet Hadsereg gazdag tapasztalataiból merítve váljatok néphadseregünk öntudatos katonáivá és fegyvereitek mesterévé. Legyetek büszkék arra, hogy néphadseregünk katonái vagytok és sohase feledjétek hivatástok jelentőségét... Irányt mutatnak számunkra ezek a szavak és itt kezdtem valóban értékelni a faliújságot, mert láttam, mily nagy segítséget nyújt számunkra azzal, hogy példás katonáink így adják át tapasztalataikat. Hálószobánk ragyogott a tisztaságtól. Szép egyformán vetett ágyakon kicsi névtáblák. Mindenki megtalálta a helyét. Nehezebb volt elGalsán Hadseregnapot tartottak Szeptember 21-én Hadseregnapot tartottunk, melyen a helybelieken kívül a nyitraiak is résztvettek, hogy ezzel is kifejezzék szeretetüket a hadsereg iránt. Délben megszólalt az újonnan felszerelt, nagy hangszóró. Először szórakoztató zenét hallottunk, melyet legjobb dolgozóink kaptak az EFSz vezetőségtől. Majd hírek következtek, s ekkor tudtuk meg yazt is, hogy miért kapott Galsa hangszórót. A falu lakossága — helyesen gondolkozva, — belépett a harmadik típusú EFSz-be és beszolgáltatási kötelezettségét 107 sz4zalékra teljesítette. Ezért jutalmul kapták a szép nagy hangszórót, melynek útján szórakozáshoz és hasznos ismeretekhez jutnak. Délután a kultúrházban ünnepély volt gazdag műsorral. A termet teljesen megtöltötték az érdeklődők. Az ünnep jelentőségéről a járási kiküldött, Solymosi elvtárs beszélt. Bemutatta a nagy különbséget a mai néphadsereg és a régi katonaság között. Beszélt hazáik felszabadítóiról, a hős szovjet katonákról, Sztálin és Gottwald elvtársakról, akiknek néphadseregünket köszönhetjük. Az ünnepély lelkes hangulatában mind a galsaiak, mind a nyitraiak az SzK(b)P XIX. kongresszusa tiszteletére kötelezettségeket vállaltunk. 1. Október 15-rs százszázalékra befejezzük az őszi vetést. 2. Hat hektáron keresztsoros vetéssel dolgozunk. 3. Tíz előfizetőt szerzünk az Uj Szónak. 4. Rendesen látogatjuk a politikai iskolát. 5. Az EFSz-tagok részére gazdasági iskolát szervezünk. Felhívjuk a többi községeket is, hogy ők is térjenek át a közös gazdálkodás útjára. így meggyorsítjuk a falu szocializálását és erősítjük a tartós békét. Albert József, Galsa. Megnyílnak a laktanyák kapui Pár nap múlva ismét megnyílnak a laktanyák kapui a bevonuló újoäicok előtt. Szinte látjuk a kiváncsiszemű újoncokat, amint kétkedő érzéssel lépik át a laktanya küszöbét. Egy évvel ezelőtt mi is így voltunk. Szinte idegenkedtünk attól, aki zöld ruhát viselt. Eltelt két-három hónap, s még csak barátságtalan szóval sem bántottak bennünket. Ekkor láttuk, hogy néphadseregünkben egészen másként bánnak a katonákkal, mint régente. Szocialista államunk népi hadseregében nem bünlető eszközökkel és terrorral tartanak fegyelmet, hanem öntudatos, jó katonákká képeznek ki szeretétteljes, jó bánásmóddal. Nagy gondot fordítanak arra, hogy népihadseregünk minden tagja tisztában legyen hazánk, pártunk és dolgozó népünk iránti kötelességeivel. Nagy hálával tartozunk a dicső Szovjetuniónak. Neki köszönhetjük hazánk felszabadulását, népi hadseregünket, mely előtt egy nagy cél áll: dolgozó népünk szabadságát és a világ békéjét megvédeni. Varga István, közkatona. lenben eligazodni a sok holmin, ami az ágyon volt. Egy öltözet, kettő, három, négy. . . és ez mind az enyém. Gyermekkoromban milyen boldog voltam, ha szüleim keservesen szerzett keresetükből némi új ruhadarabot vettek nekem. Abban az időben a katonaruhát is joggal nevezték komisznak az újoncok, mert mikor belebújtak az elébük dobott ruhába, furcsán néztek ki benne. Egyiknek nagy volt a nadrágja, rövid a kabátja, másiknak szorította a lábát a bakancs, némelyik hat kapcát is húzhatott csizmájába és még mindig nagy volt. Cserélgették egymásközt. Mennyivel máskép gondoskodik munkásosztályunk katonáiról. Mikor először felsorakoztunk laktanyánk udvarán vadonatúj katonaruhákban és csizmákban, melyek méret szerint készültek, úgy néztünk ki, mint a tisztek. Nem volt itt különbség újonc és újonc között, mindenki -egyformán lett ellátva. Egyik bajtársam nadrágzsebében levelet talált. Én is kutatni kezdtem zsebeimben és én is egy cédulát találtam kabátomban. Egy munkásnö írta, aki ruhámat készítette. CsISz-tag. Leveléből forró hazafiság tükröződött. A fiatalság nevében arra kért, hogy jő katona legyek, mert ö éppúgy, mint hazánk minden fiatal dolgozója, békében akar dolgozni. Megfogadtam ekkor, hogy jó katona leszek. Még ma is igyekszem, hogy jó példával járjak elöl bevonuló újoncainknak. Drábek Viktor őrmester. Óröm a katona élete... Népi demokratikus országunkban öröm a katona élete, és mi szívesen teljesítjük hazafias kötelességünket. Szorgalmasan tanulunk, hogy a szükséges ismereteket minél jobban elsajátíthassuk. Szabad időnkben sportolunk, jő könyveket olvasunk, filmelőadásokra járunk. Azonban nincs mindenütt ilyen jó dolga a katonáknak, mint a néphadseregben. A kapitalista államokban a bevonulók között vannak olyanok is, akik munkanélküliek voltak; vagy sztrájkoltak.. Ilyenek félelemmel tekintenek a katonaélet elé. S nem ok nélkül, mert a kapitalista országok hadseregeiben nem becsülik meg a katonát és igen rosszul bánnak vele. Művelődési lehetőségük nincs, azt betiltották, hogy minél tudatlanabbak maradjanak. Nálunk a néphadsereget öntudatos, képzett katonák alkotják, kik dolgozó népünk békés életét biztosítják. Nagy hálával tartozunk Sztálin elvtársnak és a hös szovjet katonáknak, kik felszabadították hazánkat és lehetővé tették új hadseregünk kialakulását. Buchlik József, közkatona. Az épületek feldíszítése az SzK(h)P XIX. kongresszusának történelmi napjaiban Az SzK(b)P XIX. kongresszusának tiszteletére az állami, és középületeket csehszlovák és szovjet zászlók fogják díszíteni. A kongresszus megnyitásakor, október 4-én este tűzik ki a lobogókat és qktóber 6-án reggel vonják be. Hasonlóképpen történik a fellobogózás a kongresszus befejezésekor. A Központi Szakszervezeti Tanács e!nökségének 00 'Q r f »| uleserol A Központi Szakszervezeti Tanács Gustáv Kiiment elnök vezetésével megtartott ülésén a tárgyalás első pontjaként ellenőrizték az elnökség határozatának teljesítését és a betegbiztosításnak az üzemekbe való áttételét. A betegbiztosítást eddig már átvitték a kijelölt üzemek bizonyos számába és e téren értékes tapasztalatokra tettek szert. Jól bevált a dolgozók kezdeményezése a megbetegedések százalékszámának csökkentésében és a betegsegélyek gyors és igazságosabb kiutalásában. Az elnökség határozatot hozott, hogy a betegbiztosítást minél gyorsabban tegyék át a dolgozók kezébe mindazon üzemekben és munkahelyeken, ahol üzemi tanács működik és pedig legkésőbb 1953. június 30ig. A szövetségeknek feladatul tűzik ki minden rétegük bekapcsolását a betegbiztosítás terén végzett munkába, elsősorban pedig az üzemi tanácsok aktivizálását. A szövetségek biztosítják, hogy az üzemi bizottságok minden üzemben létrehozzák és idejében aktivizálják a nemzeti biztosításnak a műhely tanácsok mellett működő mühelybizottságait és a nemzeti biztosítás bizalmijait, mint a szakaszbizalmiak segítőtársait a munkaszakaszokon. A nemzeti biztosítás dolgotóinak aktívája érdekében rendes oktatást és iskolázást kell rendezni, hogy a nemzeti biztosítás intézése az üzem összes dolgozóinak ügyévé váljék. Az elnökség előzetesen értékelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére indított szocialista munkaverseny és szocialista kötelezettségvállalások további fejlesztésére irányuló kampányt. Megállapítást nyert, hogy az állam élenjáró képviselőinek jelenlétében lefolytatott rádiőbeszélgetések mozgósították a dolgozkat munkafeladataik teljesítésére. A szövetségekre, a ROH összes rétegeire és tagságára egy fontos feladat hárul: minden eszközzel, minél előtt teljesíteni és túllépni az ötéves terv negyedik évére megszabott termelési' és munkafeladatokat. Az év végéig ' nem szabad, hogy egyetlen üzem is akadjon, amely nem vállalt volna szocialista kötelezettséget a terv teljesítésére vagy túllépésére. A szövetségeknek és rétegeiknek valóban termelési szövetségekké kell válniok, foglalkozniok kell a kötelezettségvállalások teljesítésével és tökéletesen ellenőrizni kell azok teljesítését. Ez irányban hozott határoztatot az elnökség, melynek teljesítését rendszeresen követni fogják. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának ünnepségeivel egybekötött Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap ünnepségeinek keretében terjesztem fogjuk a szovjet sztahanovisták munkatapasztalatait, hogy népünk tulajdonává váljanak és elősegítsék hazánkban a szocializmus gyors felépítését. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjában mozgósítjuk dolgozóinkat, hogy teljesítsék az SzK(b)P XIX. kongresszusának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vállalt kötelezettségeiket, megismertetjük dolgozóinkat a szovjet dolgozók életével és a Szovjetunió példáján megmutatjuk építésünk gyönyörű távlatait. A Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap sikeres lefolyásának biztosítására a Központi Szakszervezeti Tanács határozatot hoz arra, hogy a ROH összes szervei teljes mértékben kapcsolódjanak be az előkészítésbe és szervezésbe. Szorosan együtt fognak működni a CsSzBSz csoportjaival és mozgósítani fogják az alkalmazottakat a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjának ünnepségeire. A Barátság Hónapját a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésére használják ki és megmutatják minden alkalmazottnak, hogy a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjának legméltóbb megünneplése a munkafeladatok teljesítése és túllépése. Október 5-én összeül a dicső SzK(b)P XIX. kongresszusa, amely történelmi jelentőségű, kimagasló esemény lesz a haladó emberiség világbékéért folytatott harcában- és újabb utat világít meg a szocialista gazdaság és társadalom fejlődésében. Felvázolja az emberiség jövendő boldog korszakának, a kommunizmusnak nagyszerű távlatait. Az ötödik szovjet ötéves terv, amely a kongresszus egyik tárgyalási pontját képezi, az ipar munkatermelékenységének 50 százalékos, az építészet munkatermelékenységének 55 százalékos emelkedését tűzi ki. E növekedés az élenjáró technika nagyméretű bevezetésétől, a munkamegszervezés javításától és a dolgozók kulturális és műszaki színvonalának emelkedésétől függ. A három tényező szétválaszthatatlan; egyenes viszonyban áll egymással. A magasabb színvonalú technika bevezetése a munkafolyamatokba, változásokat követel meg a munka megszervezésében is és nagyobb igényt támaszt a dolgozók kulturális és műszaki ismereteivel szemben. A gépesítés alapja a gépi technika bevezetése a termelésbe. A különféle ipari ágazatok egyik szakaszán történő gépesítés maga után vonja a más szakaszokon végzett munkaműveletek gépesítését. A bányamunkkk, a fejtés, vájás, rakodás, szállítás, stb. gépesítése megkövetelte a A munka gépesítése és a kultúrális és műszaki színvonal emelése az ötödik sztálini ötéves terv sikeres teljesítésének eszköze földfeletti munkák gépesítését. A gépesített termelési módszerre való áttérés maga után vonja a gépesítés bevezetését főleg a vele szoros kapcsolatban álló termelési ágazatokban. A műszaki berendezésnek és a gépesítésnek a háború utáni időben elért növekedése lehetővé teszi a szocialista gazdaság fellendülésének további meggyorsulását az ötödik ötéves terv éveiben. 1950-ben a munkások számának állandó növekedése mellett az ipar villamosítása 1940-hez viszonyítva másfélszeresére növekedett. Az ipari termelési alapok ugyanezen idő alatt 58 százalékkal emelkedtek. A villanyerőmüvek teljesítőképessége az ötéves terv alatt kétszeresére, a vízierőmüállomásoké pedig háromszorosára fokozódik. A nagyméretű gépesítést és villamosítást a következő ötéves terv során elősegíti a kujbisevi, usztykamenogorszki, mincsegaurszki, stb. vízierőművek üzembehozása. A szénbányászatban egész sor alapműveletet gépesítenek. Az ötéves terv alatt a szénbányászatban a komplex gépesítéssel végzett fejtési és szállítási müveletek új formáinak, új bányászgépeknek és korszerű berendezéseknek bevezetése lesz fontos feladat. A feketekohászatban a magas- és a Martin-kemencéknél gépesítik a kemencetöltést, a kellő hőmérséklet betartását, a Martin-kemence belső termelő felületére gyakorolt nyomás szabályozását, stb. Végrehajtják a fekete és színes fémipari agregátok és a fárasztó munkák gépesítését, A termelés döntő erejét a termelőerők képezik. Éppen ezért a társadalmi termelés fejlődése a termelő erőkben, de elsősorban a termelési eszközökben beállott változásokkal kezdődik. A termelőeszközök fejlődése és változása megfelelő változásokat idéz elő az emberek szokásaiban és munkatapasztalataiban. A termelőeszközök, a technika fejlődése állandóan növeli a munkatermelékenység fokozásának lehetőségeit. A szocialista társadalomban, a technika fejlődése elválaszthatatlanul összefügg a dolgozók kulturális és műszaki színvonalának emelkedésével. A műszaki színvonal állandó fejlesztése, a szocialista munkaverseny fejlettebb formái előrelendítik a munkatermelékenység emelkedését. A szocialista verseny jellegzetes vonása a legutóbbi időben a termelési színvonal fokozásáért és a kiváló munkatapasztalatok átadásáért indított kampány. A műszaki ismeretek fontossága egyre jobban előtérbe jut. A dolgozók széles tömegei az új sztahanovista nemzedéket követik, amely szakmája értékes elméleti és műszaki ismereteinek megszerzésével éri el sikereit és a tudományos intézetekkel fenntartott kapcsolatok útján növeli szaktudását. Állandóan növekszik a dolgozok tudásszomja. A magnitogorszki kombinátban két évvel ezelőtt alig sikérült összehozni a felnőttek iskoláját. Azóta annyira nőtt a jelentkezők száma, hogy az idén öt teljes létszámú iskolát kellett megnyitni. Az iskolahálózat kiépítése a munkásifjúságnak általános középiskolai képzettséget biztosít. A „Sarló és Kalapács"-üzemben például a 25 éven aluli ifjúmunkások 4,3 százaléka négyosztályos, 15.7 százaléka Öt-hatosztályos, és 80 százaléka hét-tízosztályos műveltséggel rendelkezik, az ipariskolát végzett növendékein kívül. A dolgozók képzésének legnépszerűbb formáját az esti sztahanovista iskolák képezik. Ezekben az iskolákban a mérnökök vagy technológusok szolgálnak gyakorlati tanáccsal. Az újítók és a racionalizátorok száma fényesen bizonyítja a dolgozók műszaki szakképzettségének és kezdeményezésének fellendülését. Míg 1949-ben a megvalósított újítójavaslatok száma 450 ezret tett ki, 1950ben számuk már 600 ezerre, 1951ben pedig 700 ezerre növekedett. Az ötödik ötéves terv feladatul tűzi ki a mérnökök, műszakiak, munkások és kolhozparasztok körébe tartozó feltalálók és újítók technikai tökéletesítését, az általános gépesítésért, a munkakörülmények javításáért és megkönnyítéséért kifejtett tömegmozgalmának felkarolását. Ez nagyban hozzájárul a dolgozó tömegek kulturális és műszaki színvonalának emeléséhez. A Bolsevik Párt és a szovjet kormány minden feltételt megad a dolgozók ismeretének és tudásának fejlesztésére. Az ötödik ötéves terv irányelvei kilátásba helyezik az ötéves tery végén a hétéves iskolázásról az általános tízéves középiskolai végzettségre való áttérést elsősorban a köztársaságok fővárosaiban, a kerületi városokban és a hatalmas ipari központokban, ahol a tanulóknak, minden feltételt biztosítanak szabad pályaválasztásukhoz. Sztálin elvtárs egyik beszédében kijelentette: „Minden munkást és parasztot műveltté és magasképzettségüvé akarunk tenni és ezt idővel végre is hajtjuk." Az ötödik ötéves terv közelebb hozza e történelmi feladat teljesülésének idejét. Lőrincz László.