Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-03 / 235. szám, péntek

4 Tömegpofi ikaií és népművelési tevékenység a nyári és őszi munkák idején 1952 október 3 — Magra vár a föld Dénes György verskötetének megjelenéséhez Az idei aratás, cséplés és felvásárlás, valamint az EFSz-ek taglétszámának növelése és megszilárdítása folyamán széles kampány indult a pozsonyi kerület összes nemzeti bizottságainak népművelési osztályai részéről. Az aratásról, a cséplésröl, a felvásárlásról és az EFSz-ek további kiépítéséről hozott kormányrendelet alapján a népi közigazgatás IV. ügyosztályinak népművelő osztálya összeállította agitációs-propagációs tervét a nyári munkálatok sikeres elvégzésének biztosítására. A terv összeállításához mozgósították a nemzeti bizottságok népművelő kultúrbizottságait és a népművelő beszélgetések keretében agitációs központokat rendeztek be a járásokban és a községekben, az agitációs-propagációs, valamint a kulturális-népművelési tevékenység központi irányítására. Itt adtak ki minden szemléltető agitációs-propagációs anyagot, mint villámújságokat, röpcédulákat, fényképes újságokat, továbbá itt bonyolították le az előadásokat, a beszélgetéseket, különféle időszerű kérdésekről. Ugyancsak itt értékelték ki a szocialista munkaverseny eredményeit. További kis- és középparasztok toborzása céljából az EFSz-ben járási agitcsoportokat szerveztek, amelyekben képviselve voltak a járási nemzeti bizottságok népművelési osztályai is, és amelyeknek tevékenysége jelentősen támogatta a már emiitett agitációs központokat. A tömegpolitikai és a kulturális népművelői tevékenység szemléltetésére az elábbiakban felsoorljuk az elért eredményeket: Az egész pozsonyi kerületben 400 agitációs-propagációs tervet dolgoztak ki, körülbelül ezer nyilvános gyűlést és beszélgetést rendeztek a polgárokkal. Az agitációs-propagációs munkában több mint 1500 állandó agitátor vett részt, berendeztek csaknem 400 agitációs központot, fellépett körülbelül 100 kultúrbrigád, rendeztek körülbelül 50 kirándulást, illetőleg tanulmányutat, amelyeken több mint 1300 kis- és középparaszt vett részt. A munkában résztvett csaknem minden helyi rádióleadő, kiadták körülbelül 2000 helyi, járási és kerületi vonatkozású villámújságot, a szocialista munkaverseny népszerűsítésére kb. 250 versenytáblát állítottak fel, és csaknem 1000 plakátot és jelszót nyomtattak kb. 5.000 példányszámban. Szövetkezeti dolgozóink, kis- és középparasztMint a moszkvai rádió jelentette, szeptember hónapban a vasutasok Központi Kultúrházában a moszkvai vasúti körzet olvasói értekezletet tartottak, amelyet Július Fucsík „Üzenet az élökniek" című könyvének szenteltek. Az értekezlet napjára az olvasók Fucsík müveiből kiállítást renedeztek, amelyekből egyeseket lefordítottak a szovjet nemzetek néhány nyelvére és jelentős példányszámban kiadtak. A moszkvai vasutasok Kultúrházában összegyűlt könyvolvasók kifejezést adtak a csehszlovák nép derék harcosának müvével kapcsolatos benyomásaiknak, és cikkeik, valamint megjegyzéseik a szebb holnapért harcoló hős író iránti mélységes szeretetükről tansúkodnak. „Nerti először olvasom A Nemzetvédelmi Minisztérium — a legfőbb politikai igazgatás irodalmi versenyt indít a hadsereg életével foglalkozó elbeszélésekre és költeményekre. A versenyen nem lehet névtélenül résztvenni. Pályázhatnak a csehszlovák írószövetség tagjai és a kívüle állók is. A versenjL 1952. október 6-án, a Csehszlovák Hadsereg napján indul és 1953. március 31-én ér véget. Eredményét 1953. május 9-én, a Győzelem napján teszik közzé a „Csehszlovák katona" című folyóirat ünnepi számában. A pályaműveket a „Csehszlovák katona" szerkesztősége címére kell beküldeni, Prága II. Jungmann u. 13. szám alá, a borítékon „irodalmi pályázat" jelzéssel. jaink szellemi felüdüléséről a népi művészegyüttesek gondoskodtak, amelyek kb. 180 fellépés keretében tanították és mulattatták a szövetkezeteseket. Népművelési dolgozóink és a népi közigazgátás népművelői osztályai az agitációs-propagációs és a kulturális népművelési tevékenység folyamán igen értékes tapasztalatokat szereztek, megerősödtek. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva, a népi közigazgatás népművelési osztályának dolgozói a hemzeti bizottságok érdekelt osztályaival, valamint az egyes tömegszervezetek képviselőivel együttesen kidolgozták a népművelői és kultúrbizottságok terveit az őszi mezei munkák jó és gyors lebonyolítását biztosító agitációs-propagációs tevékenységre. Ezeknek a terveknek a kidolgpzásában, legfőképpen az őszi mezőgazdasági munkálatokról szóló kormányrendeletre támaszkodtak. A vágújhelyi járási Nemzeti Bizottság a népművelési bizottságnak kezdeményezésére kidolgozta a járás agitációs-propagációs tervét, amely mintául fog szolgálni, az összes járások számára, míg a beckovi helyi Nemzeti Bizottság kultúrbizottsága ugyancsak a vágújhelyi járásban kidolgozta az őszi időszak agitációspropagációs mintatervét a kerület összes községei számára. EFSz-eink, kis. és középparasztjaink, valamint a traktor- és gépállomások alkalmazottai megkezdték már az őszi mezei munkálatok gyors és hibátlan teljesítését, hogy begyüjtsék földjeink utolsó termését és hogy a talaj jó előkészítésével szovjet agrotechnikai tapasztalatok alapján a jövő évre még magasabb hektárhozamot biztosítsanak, és ezzel is növeljék dolgozóink jólétét. A magasabb termésért és a kis- és középparasztoknak az EFSz-be való további megnyeréséért folytatott harchoz az összes népművelési dolgozók hozzájárulnak tömegpolitikai, kulturális népművelési tevékenységükkel. Ennek a tevékenységnek a hatására községeinkben értékes kötelezettségvállalások születnek az SzK(b)P közeledő XIX. kongresszusa, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója alkalmából. Vigh Endre, a K. N. B. IV. ügyosztályának dolgozója. Fucsík riportkönyvét, — írja az egyik olvasónő — és minden alkajlommal újra meglep engem a fasiszta börtön szörnyűségeit elszenvedő ember hatalmas erejű derűlátása". „Július Fucsík könyve az ő harcának a folytatása" írja egy másik olvasó. A Július Fucsík életéről és müvéről szóló előadás után egy olvasó beszámolót tartott: „Mi a forrása Július Fucsík és elvtársai lélekerejének, kitartásának és derekasságának", címén. Az értekezlet végén fellépett négy főiskola diákegyüttese, amelyek zenei drámai szerzeményeket adtak elő Fucsíknak „Üzenet az élőknek" című könyvéből vett témára. A pályázatnak két ágazata van, — próza és költészet, amelyek közül mindegyiket külön fognak értékelni és jutalmazni. A pályázatra beküldött legjobb elbeszélésekért a következő díjakat osztják ki: I. díj — 15.000.— Kčs, II. díj — 10.000.— Kčs, III. díj — 7500.— Kčs, IV. díj 5000.— Kčs, V. díj 2500.— Kčs. A legjobb versekéit a következő díjakat osztják ki: T. díj 10.000 Kčs, II. díj 7.500 Kčs, m. díj 2500Kčs, IV. díj 1503 Kčs. A pályázatra csakis eredeti, eddig még sehol sem közölt munkák küldhetők be. A legfőbb politikai igazgatás fenntartja a jogot, hogy a pályamüve" et közölje a „Csehszlovák katona" folyóiratban. Minden • leközölt msm Megírom első versemet.. Megírom első versemet, Hadd vigye a szél — Dalomat zengje a végtelen Rónaság és rét! E dallal köszöntöm Öt, a Nagy Sztálint s hadát, Ki letörte immár örökre Rólunk a rabigát. Szabad lett életünk Es szebb tett a hazánk, Mert harcol érettünk Gottwald és a Párt! Megírtam első versemet, Viszi már a szél — Dalomat zengi a végtelen Rónaság és rét. Pakos Pál, Dunaszerdahely. KULTÚR H ÍREK A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének galántai járási titkársága 1952. október 4-én (szombat este) 19 órai kezdettel a galántai kultúrházban Móricz Zsigmond emlékestet rendez, a nagy író halálának 10. évfordulója alkalmából. Az emlékbeszédet Egri Viktor államdíjas író tartja. A műsoron népszínmüvek, szavalatok és zeneszámok szerepelnek. Az emlékest egyúttal ünnepélyes megnyitója I. járási népművészeti kiállításnak, amely a járási népkönyvtár helyiségében október 19-ig tart. A török irodalom válságáról közölt cikket a „Vatan" című török újság. Az írók gondtalan megélhetését nem biztosítja a szerzői tiszteletdíj,^ ami akadályozza őket abban, hogy'munkájukban elmélyedjenek. Az írással, mint valami melléktevékenységgel csak napi munkájuk után tudnak foglalkozni. Számos érdekes, nagy regény vár évek óta kiadásra. Az olvasók érdeklődése általában csak a napilapokig terjed és az érdeklődés hiánya elhervasztja az írók lelkesedését. • Párizs külvárosában a rendőrség megakadályozta Jean Pierre Sabrole „Amerikaiak'' című színdarabjának előadását. A színház színészei és nézői átmentek a Szakszervezetek Házába, ahol megtartották az előadást, amely május óta nagy sikerrel megy. A színdarab a francia népnek az amerikaiak elleni harcáról szól. Jobb kultűrmunkát! Elmultak a hosszú nyári napok, jönnek a hosszú esték, s a mezőgazdasági munka könnyebb része. Most módjában lesz a fiatalságnak, hogy a kultúrális munkából jobban kivegye a részét. Ehhez szükséges, hogy újságokat, folyóiratokat, jó könyveket olvassanak, melyek felvilágosítást, útmutatást adnak a további munkához. A hosszú estéket használják fel jól, tervszerű munkával. Legyen a fiatalság a falu szocializálásának lelkes építője. Pásztor István, tanító. Apátújfalu. a alkalmából müvet rendesen honorálnak. A győztes pályamüveknél a pályadíjból nem vonják le az esetleg kifizetett honoráriumot. | . I A beküldött pályaműveket bizottság bírálja meg, amelynek tagjai lesznek a Helyi Nemzeti Bizottság, a legfőbb politikai igazgatás, a Csehszlovák írószövetség, az irodalmi szerkesztőség, a „Naše Vojsko" kiadóvállalat, és a „Csehszlovák katona" folyóirat szerkesztőségének képviselői. A pályadíjakat kiutalják vagy kifizetik mindjárt az eredményeknek á „Csehszlovák katona" a folyóirat ünnepi számában való közlése után. A legfőbb politikai igazgatás fenntartja a jogot, hogy a pályamüvek gyűjteményét kiadassa a „Naše Vojsko" kiadóvállalattal. Dénes Györggyel fiatal, új tehetséget mutat be a Magyar Könyvtár, akit már népi demokráciánk nevelt költővé. Ez a körülmény ünnepi jelleget ad a bemutatkozásnak; jelzi, hogy csak a csehszlovákiai dolgozó magyarság kulturális élete termékeny televényébe mélyesztette gyökereit és épülő rendünk érlelő napja alatt sokat ígérően kezdi kibontani virágait Szocialista tavaszunk hírnöke ez a verseskötet, amelyben a Csehszlovákiai írók Szövetségének szlovákiai tagozata és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség tavalyi közös pályázatán első díjat nyert Dénes György eddigi munkásságának legjavát gyűjtötte össze, — verseket, melyeknek hangja és mondanivalója méltó az országépítés nagy munkájához, békánk védelméért folytatott harcunkhoz, Szlovákia újjáépítésének nagy és büszke feladataihoz. Dénes György versei híven tükrözik, hogy irodalmunk fegyver. A jelszavas és lélektelen tipusköltészettel szemben a szocialista költészet fegyverével száll harcba, hogy az ország építéséért folytatott küzdelem utat találjon a nép szívéhez. A keserves és sötét műit csak emlékként jár vissza verseiben, a szegénység, a megaláztatás és kizsákmányolás képeit csak azért idézi, Hogy napjaink napfényes derűjével, épülő új rendünk örömeivel és bőségével állítsa szembe őket. A szolgaság emlékeit, a láncravert lázadókat azért idézi, hogy felujjonghasson, mint tűnik a múlttal a barázda, mint pusztul a szégyen és gond; a sötétségre és babonára azért mutat"

1 rá, hogy aztán a pirkadó hajnal elé tárt lélekkel örvendjen a nyíló iskolának, kultúrháznak, könyvtárnak és örvendjen, hogy „nincs többé süppedt kunyhó és nyomor, ahol sápadt mécses füstölög." Kul túréi etünkben Dénes György költészete bátor utat nyit igényes társadailmi és politikai mondanivalójával. Amerre néz, minden a munka dicsőségét tárja szemébe. Gépmadártól az üveggyöngyig a munka szépségét őrzi minden, ha megtagadod örök elvét életednek tartalma nincsen. Ha nem veszed ki belőle részed, nemtelen árulója vagy s megtagadva az Egészet a világ is magadra hagy. A munka dicsőségéről nem egy költő énekel, Dénes György azok közé a szerencsések közé tartozik, akiknek sikerül az általánosságok síkjából ezt a témát is igazi költői magaslatra emelni. És ezt érezzük békeverseiben és az építés éne. keiben is. Erős és lendületes hitéből születtek ezek a versek, abból a hitéből, hogy két kezünk munkáján fordul meg az élet és éz az élet a dolgozók dicsőségét s egy jobb világ szabad embereinek törekvéseit hirdeti. Napjainkban, amikor dolgozó népünk harci feladatként teljesíti az ötéves tervet, amikor merészen és bátran küzd a jövőért, a költő feladata, hogy népünk vágyainak és álmainak szárnyat, kifejezést adjon. Dénes György minden sorával a dolgozókkal menetel, a bonthatatlan béke őreit látja bennük és ujjong, hogy életünk minden nap annyival válik szebbé, amennyivel tpbb benne a közös munka, az összetartás és az összefogás szeretete. I Varsóban ünnepélyesen kiosztották az államdíjakat az 1952. évben a tudományban, technikában, irodalomban és művészetben elért sikerekért. Az ünnepélyen jelen volt Jozef Cyrainkiewicz, a Minisztertanács elnöke, Edward Ochab, az Egyesült lengyel munkáspárt központi bizottságának titkára, Wiktor Kolosiewicz a Központi Szaktanács elAmikor a költő az emberiség békefrontján harcol, saját különb emberségéért is harcba indul, de harcol a kifejezésért is. Dénes György már ezzel az első kötetével bebizonyítja, hogy ebben a harcban nem marad alul. Nem egyhúrú költő, egyénileg igen színes sokféle szálazó. Kötete Sztálin nevével indul — ami eleve igényt-támaszt a költővel szemben — és a menetelő ifjúságnak békénket elszántan védeni kész hitével. A szocializmust teremtő ember nagy belső élményei, gazdag érzései és új gondolatvilága tárul ""fel aztán sorra verseiben, meglepően egyéni hangon és nagy nyelvi készséggel. De a szocialista költö a Sztálin-tér galambjait, a ligetben játszadozó gyermekeket is megének. li, örül az utca kedves zsivajának, pajkosan, hevülten, telt kacajjal futkosó ezernyi gyereknek, örül a szemükben felragyogó boldog izgalomnak, — mindez a boldog, víg jövő szerelmét idézi szocialista^költő élménye. És élmény az érő, aratásra váró búza, a vörös féíiyekben lobbanó határ, a hajnali szélben dohogó traktor. Dénes versében fénylőföldeken széttárt karral, szerelmesen megáll a nép, mert „tudja, hogy az ősi rög alatt néki terem már a mag". Céltudatos, pártos állásfoglalását nemcsak a ma nagy élményei edzik benne, hanem már gyermekkori emlékei is. Anyám otthon sírt, hangtalan az üres, hideg tűzhely -felett, és úgy nyögött fel néha-néha, mint megvert, éhes kisgyerek. Csendőrszuronyokra hullt a.napfény, ott álltak az ablak alatt. Csákójukról haragosan hulltak a véres sugarak. Ez a gyermekkori emléke egészen egyéni hangú, más emlékeiben még erős József Attila hatás érezhető, anélkül, hogy ez költészetének értékőt bármiben is csökkentené. Inkább arra vall, hogy fiatal költőnk a legkitűnőbb iskolát járta meg és bátran harcol egyéni hangjáért, belső felszabadulásáért. Nehéz, küzdelmes fiatalság tette éretté és fogékonynyá az új iránt. Ezt az újat hozza magával verseiben, hogy a közös élet győzelmét hirdesse a szolgaság és balgaság felett. Legfrissebb versei világosan mutatják, hogy kifejezési eszközeiben egyre gazdagodik, az értelme mellé szenvedély és szív is szegődik, amivel szocialista költészete teljesebbé, érettebbé és egyúttal egyénibbé válik. Széles ecsetvonásokkal megfestett garami tájaiban ott lüktet a kiharcolt szabad jövő, amelynek büszke meghirdetője, egyéni hangú megéneklője. Rizs virágzik a rónaságán, veti selymét a gyapotcserje, ma valóság, tegnap csak álom, gondolt-e emberi elme a fejlődésnek ily fokára, ennyi ragyogó új csodákra? kérdi, amikor a hazai tájon utazik és vágya, hogy jövőnk szótárából örökre száműzzük az inség szavát. Dénes György kötete — amelyet néhány szép versfordítás egészít ki — már nem' puszta ígéret, eszmei és művészi felkészültségével nem csupán jelentős eredménye, erős pozitívuma -induló irodalmi és kultúrális életünknek, hanem nyeresége az egyetemes magyar irodalomnak és gazdagítója a népi demokráciák költészetének. Egri Viktor. nöke és Ján Dembowszki, a lengyel Tudományos akadémia elnöke. A lengyel kormány és az Egyesült lengyel munkáspárt központi bizottsága nevében Jozef Cyrankiewicz mondott beszédet, aki hangsúlyozta az államdíjjal jutalmazottak nagy érdemeit a Lengyei Népköztársaságért és a lengyel népért folytatott munkásságukban, amelyhez további sikereket kívánt nekik. Moszkvai vasutasok értekezlete Fucsikról Irodalmi pályázat a Hadsereg Napj Kiosztották az államdíjakat a I engyel Népköztársaságban