Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-17 / 247. szám, péntek

v 1D52 október 17 KUL kongresszu: Moszkva, október 15. (TASZSZ) Október 1-i-én a Kreml nagytermében. tartották meg a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresz- j szusának záróülését. Este 9 órakor az emelvényen i megjelentek J. V. Sztálin és legkö- j zelebbi harcostársai, Molotov, Ma- | lenkov, Vorosilov, Bulganyin, Berija, Kaganovics, Hruscsov, Andrejev, j Mikojan, Koszigin, Svernyik, a kon- j gresszus elnökségének tagjai. A küldötteik és a vendégek viharos, szűnni nem akaró tapssal fogadták őket. Mindenki felállt. Ünneplés köszöntötte J. V. Sztálint. A kiáltások hangzottak: „Dicsőség Sztálin elvtársnak!" „Éljen Sztálin elv. társ!" „Sztálin elvtársnak hurrá!" A dolgozók nagy vezére, barátja és tanítója iránti határtalan szeretet t és odaadás szívből jövő érzéseit fejezte ki a kongresszusi kiildötteknsl: — a Szovjetunió kommunistáinak _ és a határontúli crszá-ok kommunista- és munkáspártjai jelenlévő képviselőinek egyöntetű lelkesedébe. Az elnöklő K. J. Vorosilov ifiegnyitotta az ülést. V. Kuznyecov küldött kapott szót, hogy beszámol ion a Szovjetunió Kommunista Pártja központi szervei megválasztásának eredménye r öl. A Kommunista Párt Központi Bizottságának tagjává 125 elvtársat választottak. Amikor a Központi Bizottság megválasztott tagjai között J. V. Sztálin nevét említették, viharos taps hangzott. Mindenki felállt, hosszan ünnepléssel köszöntötték J. V. Sztálint. Üdvkiáltások hangzottak: „Éljen Sztálin elvtárs!", „Sztálin elvtársnak hurrá!". Taps fogadta J. V. Sztálin legközelebbi harcostársai nevének említését. A Központi Bizottság póttagjává 110 elvtársat, a Központi Revíziós Bizottságba 32 elvtársat választottak. A párt központi szervei választási eredményeinek felolvasása után a kongresszus meghallgatta a Burmai Kommunista Párt Közpönti Bizottsága képviselőjének ildvözlö beszédét. A Burmái Kommunista Párt. Központi Bizottságának képviselője, — akit az ülés résztvevői melegen fogadtak — hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta a szovjetország világítótornya és reménysége a világ valamennyi elnyomott népének. A Szovjetunió, Sztálin elvtárs a népek békéért és szabadságért vívott harca élén küzd és ezzel kivívta a földkerekség valamennyi gyarmati és függő népének tiszteletét. A Burmai Kommunista Párt Központi Bizottságának képviselője a továbbiakban az amerikai-angol imperialisták burmai cselszövéseiről beszélt. Rámutatott arra, hogy az imperialisták véres háborút sugalmaznak és szerveznek az országban a néptömegek ellen, megpróbálják fenntartani a feudális rendszer uralmát. Igyekeznek Burmát a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság elleni agresszió támaszpontjává változtatni. Az imperialisták azonban nem tudják megvalósítani terveiket, mert a Kommunista Párt vezette burmai nép fegyverrel a kezében harcol nemzeti függetlenségéért, a népi demokráciáért és a békéért. Befejezésül a szónok felolvasta a Burmai Kommunista Párt Központi Bizottságának a XIX. kongresszushoz intézett üdvözletét. Az üdvözletet viharos, hosszantartó tapssal fogadták a küldöttek. Mindenki felállt. Ezután Leslie Morris, a Kanadai Haladó Munkáspárt Végrehajtő Bizottságinak tagja kapott szót. A felszólalót taps fogadta. — Jelen lenni itt és hallani a Szovjetiínió Kommunista Pártjának eredményeiről és nagy terveiről, látni magunk körül a munkáinak, a Honvédő Háborúnak hőseit, szem. töl-szembe látni a kommunista társadalom építését, amiről az emberiség oly régóta álmodik, azt jelenti, hogy nemcsak a Szovjetunió, « hanem valamennyi nép jövőjébe tekintünk, — mondotta Leslie Morris." Majd kiemelte: senki a világon nem mutatja a szenvedő emberiségnek oly világosan a tartós béke, a nemzeti szabadság és a népi demokrácia felé vezető utat, mint a lángeszű Joszif Sztálin. Semmiféle hazug propaganda sem fojthatja el a kanadai nép lelkes törekvését, hogy meg tudja, hogyan él a szovjet nép, milyen úton jár. „Feladatunk — hangsúlyozta —, hogy megakadályozzuk a kanadai népnek háborús propagandával való elvakítását és megakadályozzuk, hogy befonják őt a hazugság hálójával. — Nem akarunk többé „csúcseredményeket" a munkanélküliségben, az áremelkedésben, az adóemelésben, vagy az országunkból az Amerikai Egyesült Államok hadigépezete számára szállított nyersanyag terén. Szoros barátságot és széleskörű kereskedelmet akarunk a Szovjetunió népeivel, a népi demokratikus országokkal és a népi Kínával. Leslie Morris beszédét többízben szakította meg hosszantartó taps. A jelenlevők viharos tapssal fogadták a szónoki emelvényre lépő A. Gopalant, az Indiai Kommunis. ta Párt Központi Bizottságánaü tagját. Gopalan India valamennyi kommunistája, szabadságszerető népe forró testvéri, forradalmi üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. — A Szovjetunió hatalmas eredményei, a népi Kína és a népi demokratikus országok sikerei — mondotta — megdöbbentő ellentétet mutatnak az Indiában fennálló körülményekkel szemben. Indiában éhínség, munkanélküliség dühöng, a közszükségleti cikkek ára állandóan emelkedik, növekednek az adók, a katonaságra és rendörségre fordított kiadások is korlátozzák a polgári szabadságjogokat. — India népe ma minden eddiginél világosabban láthatja — kik igaz barátai. Nem más, mint a Szovjetunió és a népi Kína ajánlotta fel segítségét az éhínséget szenvedő indiai népnek. Az amerikai imperialisták ugyanakkor dohos búzájukat és eladhatatlan gyapotszöveteiket szállítják Indiába. India népe hűséges és önzetlen barátját látja a Szovjetunió-vezette demokra. tikus táborban. Látja a béke, szabadság, demokrácia és szocializmus táborának egyre növekvő erejét. Azt is egészen világosan felméri, mit nyújthat neki az imperializmus tábora: növekvő gazdasági válságot, az életszínvonalnak süllyedését, munkanélküliséget, elnyomást, a nemzeti függetlenség elvesztését, rendőri rendszert és. háborút. — Az imperialisták be akarják vonni Indiát a háború táborába, de India népe sohasem fogja ezt megengedni. Szívósan szembeszáll mindenkivel, aki háborút szít. Mindent megteszünk — jelentette ki A. Gopalan —, hogy India népe összefogjon a Szovjetunióval, Kínával, a népi demokratikus országokkal és minden békeszerető néppel, a tartós békéért, a szabadságért és a demokráciáért vívott harcban. A. Gopalan a kongresszusi küldöttek és a vendégek, viharos, hosszantartó tapsá közepette éltette az indiai és a szovjet nép egységét, az egész világ dolgozóinak egységét, a Szovjetunió Kommunista Pártját és annak nagy vezérét J. V. Sztálint. Az Indiai Kommunista Párt küldötte, miután beszédét befejezte, keleti szokás szerint meghajolt a terem, majd az elnökség felé és a jelenlevők tapsa közepette hagyta el a szónoki emelvényt. A terem hirtelen elcsendesült. Az elnök bejelenti: Sztálin elvtársat illeti a szó. A nagy vezér feláll helyéről és nyugodt, egyenletes léptekkel a szónoki emelvényhez megy. Hatalmas ünnepléssel fogadják. A jelenlevők felállnak helyükről és a Kreml palota falai remegnek a mennydörgő „hurrá" kiáltásoktól. Különböző nyelveken zúgnak az üdvkiáltások. Mindaz, ami a szovjet ember szívét betölti, mindaz, ami a legdrágább a kommunista számára. benne van ebben az ünneplésben amely a párt vezére iránt végtelen szeretetét és m ír «í! odaadását juttatta kifejezésre. Múlnak a percek és az ünneplés, mint a hegyilavina egyre növekszik. Csak akkor szűnik meg, amikor végül is felülkerekedik az a kívánság, hogy minél előbb meghallják a sztálini szavakat... J. V. Sztálin azzal kezdi beszédét, hogy.a kongresszus nevében háláját fejezi ki az összes testvérpártoknak. amelyeknek képviselői megtisztelték jelenlétükkel a XIX. kongresszust, vagy pedig üdvözletet intéztek a kongresszushoz. A nagy vezér megköszöni testvéri üdvözletüket és bizolmukat, amely azt jefenti, hogy készek támogatni pártunkat a népek ragyogó jövőjéért vivott harcában, a háború el. len vívott harcában, a béke megőrzéséért vívott harcában .. . A vezérnek ezekre a szavaira a hatalmas terem minden részéből viharos tapssal válaszolnak a jelenlévők. A nagy vezér arról beszél: helytelen lenne azt gondolni, hogy hatalmas erővé vált pártunknak nincs szüksége a testvérpártok, a külföldi testvéri népek támogatására, arra a támogatásra, amelynek sajátossága az, hogy elsősorban támogatás saját népüknek a békéért vívott harcban. Ismét kitör a tapsvihar, amikor Sztálin elvtárs a Franciaország és Olaszország dolgozóinak érdekeivel eggyéforró testvéri támogatás példáját hozza fel, idézve Thorez és Togliatti elvtársnak azt a kijelentését, hogy népük nem fog harcolni a szovjet nép Mellen. Minden jelenlevő lélekzetét Víszszafojtva figyelte a sztálini szavakat, mélységesen és őszintén átéli őket. A vezér szavai nyomán feltörő forró érzések és gondolatok időnként viharos tapsban törnek ki. J. V. Sztálin most arról beszél, hogy pártunk nem maradhat a testvérpártok adósa. Azután, hogy pártunk 1917-ben kezébe vette a hatalmat, pártunkat a világ forradalmi és munkásmozgalmának „rohambrigádja" névvel illették. Ezzel azt a reményüket fejezték ki, hogy a „rohambrigád" sikerei megkönnyítik a kapitalizmus jármában sínylődő népek helyzetét. „Ugy gondolom — mondja a nagy vezér —, hogy pártunk igazolta ezeket a reményeket ..." A terem hatalmas ünneplésben tört ki. Abban a páholyban kezdődik ez az ünneplés, ahol a testvérpártok képviselői ülnek, ahol ott látjuk a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló vezetőit, Wi'.helm Piecket, Maurice Thorezt, Boleszlaw Bierutot, Klement Gottwaldot, Rákosi Mátyást, Gh. Gheorghiu-Dejt, Valko Oservenkovotj Dolores Ibarrurit és sokan másokat. A nagy vezér leplezetlen gúnnyal beszél a burzsoáziáról. Azelöttf a burzsoázia a nemzet vezetője volt. Most amerikai dollárokért árúba bocsátja a nemzeti szuverenitást. Sztálin elvtárs a testvérpártok képviselőihez fordulva hangsúlyozza, hogy a nemzeti szabadság zászlaját nekik, kommunistáknak kell magasra emelniök, ha a nemzet vezető erejévé akarnak válni. Ismét tapsvihar zúg fel a teremben. Viharos, hosszantartó tapssal fogadja a kongresszus Sztálin elvtárs zárőszavait. — Éljenek testvérpártjaink! Él jenek jó egészségben a tesjvérpártok vezetői! Éljen a népek közötti béke! Le a háborús gyújtogatókkal! A kongresszusi küldöttek és a vendégek hatalmas ünneplésben részesítik J. V. Sztálint. Ezután K. J. Vorosilov mondja el záróbeszédét. 22 óra 25 perckor (moszkvai idő szerint) az elnök berekeszti a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusát. A teremben mindenki feláll, mennydörgő taps közepette hangzanak a kiáltások: „Sztálin elvtársnak hurrá!", „Dicsőség a nagy Sztálinnak!" A kongresszus küldöttei és a vendégek nagy lelkesedéssé! éneklik el a párt himnuszát, az „Internacionálét". Újból viharosan ünneplik a nagy Sztálint. A terem minden részéről sok nyelven üdvözlő kiáltások hang" zanak el a szeretett vezér és tanító, a nagy Sztálin felé. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Közöljük a Szovjetunió Kommunista Pártjának a párt XIX. kongreszszusán megválasztott Központi Bizottsága névsorát. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tfegjai: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 80. 31. 82. 33. 34. SŐ: 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. A. A. Andrejev, V. M. Andrijanov, A. B. Arisztov, G. A. Arutyinov, Sz. Babajev, M. D. Bagirov, N. K. Bajbakov, N. J. Beljajev, J. A. Benegyiktov, L. P. Berija, B. P. Bescsev, I. P. Bojcov, G. A. Borkov, L. I. Brezsnyev, N. A. Bulganyin, Sz. A. Vagapov, B. L. Vannyikov, A. M. Vaszilevszkij,' ga_ I. A. Volkov, G. I. Voronov, K. J. Vorosilov, A. J. Visinszklj, B. Gafurov, F. Sz. Gorjacsev, V. V. Grisin, I. T. Grisin, M. I. Guszev, G. A. Gyenyiszov, A. N. Jegorov, A. P. Jefimov, L. N. Jefremov, 3. A. Zsdanov, I. K. Zsegalin, K. P. Zsukov, A. F. Zaszjagyko, A. G. Zverjev, M. V. Zimjanyin, N. G. Ignatov, Sz. D. Ignatyev, I. G. Kabanov, L. M. Kapinovics, 3. E. Kalnberzin, 43. I. V. Kapitonov, 44. Z. N. Kechoveli, 45. A. N. Kigyin, 46. A. I. Kiriesenko, 47.' V. I. Kiszel jov, 48. N. V. Kiszeljov, 49. M. D. Kovrigina, 50. F. R. Kozlov, 51. I. Sz. Iionyev, 52. A. J. Kornyejcsuk. 53. D. Sz. Iforotcsepko 54. P. N. Korcsagin, 55. A. N. Koszigin, 56. Sz. N. Kruglov, 57. V. V. Kuznyecov, 58. N. G. Kuznyecov, 59. T. I. Kulijev, A. ST. Kutírev, 61. O. V. Kmisinen, 62. I. G. Kebin, 63. A. N. Lariönov, 64. I. Sz. Ratunov, 65. I. K. Xebegyev, 66. V. V. Luk fa nov, 67. G. M. Malenkov, 68. V. A. Malisev, 69. A. I. Marfin, 70. A. I. Mgeladze, 71. D. N. Meljhyik, 72. L. G. Melayikov, 73. L. Z. Mehlisz, 74. A. I. Mikojah, 75. M. B. Mityin, 76. N. A. Mihajlov, 77. V. M. Molotov, 78. V. A. Moszkvin, 79. Z. I. Muratov, 80. N. A. Muhitdlnov, 81. V. I. Nyedosz iekin, 82. B. F. Nyikolajev, 83. A. I. NyijazoV, 84. N. N. Organov, 85. A. M. Pankralova, 86. N. Sz. Patolicsev, 87. N. M. Pegov, 88. M. G. Pervuhin, 89. P. Ii. Ponomarenko, 90. A. N. Postkrí-blsev, 91. P. N. Poszpjelov, 92. F. M. Prasszt, 93. V. A. Prokofjev, 94. V. P. Pronyin, 95. A. M. Puzanov, 96. I. R. Razzakov, 97. A. M. Rumjancev, 98. M. Z. Szaburov, 99. A. V. Szjomin, 100. D. G. Szmirnov, 101. A. J. Sznecskusz, 102. V. D. Szokolovszkij, 103. J. V. Sztálin, 104. M. A. Szuszlov, 105. ,í. B. Tajbekov, 106. I. F. Tevoszjan, 107. P. I. Tyitov, 108. F. J. Tyitov, 109. D. F. Usztyinov, 110. A. A. Fagycjev, 111. A. I. Hvorosztuhin, 112. M. V. Hrunyicsev, 113. N. Sz. Hruscsov, 114. P. F. Cseplakov, 115. V. J. Csernisev, 116. D. í. Csesznokov, 117. Zs. Sajahmetov, 118. N. M. Svernyik, 119. A. N. Selfepin, 120. D. T. Sopilov, 121. M. F. Skirjatov, 122. P. F. Jugyin, 123. U. J. Juszupov, 124. I. D. Jakovljev, 125. M. A. Jasznov. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának póttagjai: 1. G. F. Alekszandrov, 2. G. V. Alekszenko, 3. P. A. Artyemjev, 4. T. A. Ahazov, 5. I. H. Bagramjsm, 6. V. M. Bakradze, 7. N. 3. Baszisztij, 8. Sz. I. Bogdanov, 9. A. D. Bondarenko, 10. Sz. Z. Boriszov, 11. Sz. M. Bugyonnij, 12. S. M. Butuzov, 13. K. A. Versinyin, 14. M. A. Geávilasz, 15. Sz. A. Goglidze, 16. A. V. Gorbatov, 17. K. P. Gorsenyin, 18. A. A. Grecsko, 19. V. G. Grigorjan, 20. A. A. 'Gromiko, 21. A. D. Danyijalov, 22. B. A. Dvinszklj, 23. P. V. Gyementyev, 24. N. A. Digaj, 25. A. A. Jepisev, 26. D. V. Jefremov, 27. V. G. Zsavoronkov, 28. P. F. Zsirgarjev, 29. D. G. Zsimjerin, 30. G. K. Zsukov, 31. A. P. Zavenyagin, 32. G. N. Zarubin, 33. P. A. Zaharov, 34. Sz. J. Zaharov, 35. L. F. Iljicsev, 36. N. Sz. Kazakov, 37. I. A. Kairov, 38. X T. Kaljcsenko, 39. M. J. Kammnyikov, 40. B. Z. Kobulov, 41. A. I. Kozlov, 42. P. T. Komárov, 43. L. R, Kornyijee, 44. A. I. Kosztouszov, 45. F. F. Kuznyecov, 46. K. Sz. Kuznyecova, 47. K. D. Kulov, 48. P. N. Kumikin, 49. P. F. Ladanov, 50. V. T. Lacisz, 51. P. F. Lomako, 52. A. A. Lucsinszldj, 53. L. P. Likova, 54. J. J. Makszarev, 55. J. A. Malik, 56. M, Sz. Malinyin, 57. R. J. Malinovszkij, 58. F. A. Mámonov, 59. I. I. Maszlennyikov, 60. R. 3. Meljnyiliov, 61. K. A. Mereckov, 62. V. N. Merkulov, 63. A. A. Myurisep, 64. M. I. Negyeljin, 65. P. V* Nyildtyin, 66. I. I. Noszenko, 67. G. M. Orlov, 68. K.V. Osztrovityanov, 69. V. N. Pavlov, 70. D. V. Pavlov, 71. J. I. Paletskisz, 72. A. Sz. Panyuskin, 73. P. I. Parsin, 74. M. M. Pidticsenko, 75. M. T. Pomaznyev, 76. B. N. Ponomarjev, 77. G. M. Popov, 78. Sz. O. Posztovalov, 79. A. P. Pcseljakov, 80. D. 3. Rajzer, 81. V. M. Rjablkov, 82. V. Sz. Rjasznoj, 83. Sz. Sz. Rumjancev, 84. Z. T. Szergyuk, 85. A. I. Szeröv, 86. K. M. Szimonov, 87. I. P. Szkulkov, 88. K. M. Szokolov, 89. L. N. Szolovjev, 90. Sz. A. Sztyepanov, 91. J. A. Sztyepanova, 92. V. N. Sztoljetov, 93. Sz. K. Tyimosenko, 94. Sz. M. Tylhomlrov, 95. Sz. K. Toka, 96. Z. P. Tumanova, 97. A. G. Fjodorov, 98. J. A. Furceva, 99. A. U. Hahalov, 100. I. Sz. Hohlov, 101. V. G. Hovrebasvili, 102. V. F. Cireny, 103. V. I. Csujkov, 104. G. A. Csumacsenko, 105. N. N. Satalin, 106. Z. A. SaSskov, 107. A. M. Skolnyikov, 108. Sz. M. Styemenko, 109. P. A. Jugyin, 110. I. Sz. Jumasev. A Központi Revíziós Bizottság tagjai: Közöljük a párt XIX. kongresszusának megválasztott Központi Revíziós Bizottság tagjainak névsorát: 25. G. 3. Rügy, 26. V. Sz. Szemjonov, 27. N. A. Szkvorcov, 28. A. I. Szobenyin, 29. A. M. Szpiridonov, 30. A. I. Sztrujev, 31. M. Sz. Szu.ietyin, 32. A. A. Szurkov, 33. M. P. Taraszov, 34. Sz. N. Taraszov, 35. A. T. Tvsm'ovszkij, 36. 3. I. Tretvakova, 37. M. T. Jakubov. 1. A. I. Alekszejev, 13. G. P. KoszjacsenUo, 2. V. A. Andrejev, 14. V. Sz. Kmzskov, 3. V. I. Babics, 15. T. Kulatov, 4. A. F. Gorkin, 16. Z. V. Mironova, 5. G. J. Grisko, 17. P. G. Moszkatov, 6. G. P. Gromov, 18. V. P. Moszkovszkij, 7. J. I. Gromov, 19. B. Ovezov, 8. K. A. Gubin, 20. G. I. Oszipov, 9. V. P. Druzin, 21. N. V. Podgornij, 10. G. V. Jenyutyin, 22. B. F. Podcerob, U. V. I. Zaki'rdaiev 28. Sz. Prokkonen, 12. V. J. Zincsenko, 24. D. Kaszulov, t \