Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-16 / 246. szám, csütörtök

2 UJSZ0 1952 október 16 A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa L. M. Kaganovies elvtárs beszéde a XIX. pártkongresszus október 13-1 délelőtti ülésén Moszkva, október 14. (TASZSZ) Elvtársak! A párt Központi Bizottsága megbízott, hogy javaslatot terjesszek a XIX. kongresszus elé pártunk programmjának átdolgozásáról. A XVIII. kongresszus bizottságot választott az SzK(b)P programmjának módosítására. Mint ismeretes, a párt a bizottság tagjai közül ki váló elvtársakat vesztett el: Kalinin elvtársat, Zsdanov elvtársat, Scser. bakov elvtársat, Jaroszlavszkij elvtársat. A bizottságnak nem volt lehetősége, hogy teljesítse megbízatását- A Nagy Honvédő Háború és a háború következményeinek megszüntetését szolgáló munka, a népgazdaság újjáépítésének nagy mun kája, megakadályozta a bizottságot munkájának befejezésében. Aiost, a XIX. pártkongresszus älán, a feltételek kedvezőbbek lesz. nek e bonyolult feladat végrehajtására. Gazdagodtunk a Nagy Honvédő Háború éveiben szerzett tapasztalatokkal. A Nagy Honvédő Háborúban győzelmet aratott szov. jet társadalmi és államrendünk, szocialista gazdasági rendszerünk, dicső Szovjet Hadseregünk. Gazdagodtunk a népgazdaság háború utáni újjáépítésének és továbbfejlesztésének tapasztalataival. Pártunk munkájának mostani szakasza gyökeresen különbözik az 1919. évi szakasztól, midőn pártunk programmját elfogadták. A VIII. kongresszus óta, midőn a jelenlegi programmot elfogadták, gyökeres változások történtek mind a nemzetközi viszonyok területén, mind pedig a szocializmus építésének területén a Szovjetunióban. A VIII. pártkongresszus óta eltelt évek alatt országunk elmaradott agrárországból erös szocialista ipari é-s kolhozhatalommá vált. Megszűnt a * gazdasági életben akkor még meglévő különböző gazdasági alakulatok rendszere, osztatlanul uralkodik a gazdasági élet szoeiaJista rendszere és a szocialista tulajdon — két formában, az össznépi tulajdon és a kolhoztulajdon formájában. Országunk teljesen átalakult. Sztá lin elvtárs vezetésével felépült a szocializmus országunkban. Az elmúlt harminc esztendő alatt, különösen a Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban kivívott történelmi győzelme eredményeként, mérhetetlenül megnőtt a szovjetállam hatalma és tekintélye. Pártunk és a szovjet nép harcának és győzelmeinek eredményei, vívmányai szembetűnően megmutatkoztak a XIX. pártkongresszuson elhangzott beszámolókban és hozzászólásokban. Mindezen változások miatt pártunk programmjának több tétele és a pártnak a programmban foglalt feladatai — minthogy ez idő alatt már megvalósultak — nem felelnek meg többé a mai feltételeknek és a párt új feladatainak. Éppen ezért, sürgetően szükséges pártunk programmjának átdolgozása. A programm elfogadását követő több mint 30 esztendő alatt a párt és annak vezére, Sztálin elvtárs — az alkotó marxizmus-leninizmu

s ál tal vezérelve — eiőbbrevitte a párt. elméletet, továbbfejlesztette és új, tudományos felfedezésekkel gazdagította Marx-Engels-Lenin elméletét. Sztálin elvtárs zseniális müvei, ben kidolgozta valamennyi döntőfontosságú programmkérdést a szo. cializmus ég a kommunizmus felépítése egy országban, a szocializmus és a kommunizmus országunkban való felépítése kérdésének két olda. la a kapitalista környezet feltételei között, az ország szocialista iparosítása, a mezőgazdaság kollektivizálása, a szocialista állam, a szocia lista nemzetek kérdését, a nyelvtudomány marxista elméletét és több más nagy elméleti és gyakorlati problémát. Az átdolgozott programmnak meg kel! testesítenie mind azt az újat, amivel a oagy Sztálin, vezérünk és tanítónk a marxizmusleninizmus kincsestárát gazdagította. ;(Viharos taps.) Az új, átdolgo. zott pártprogrammnak általánosítania kell a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi tapasztalatait, a szocializmus szovjet, unióbeli felépítésének tapasztalatait és meg kell szabnia a további módját a párt fő feladata teljesítésének: a kommunista társadalom felépítésének, a szocializmusból a kommunizmusba v a'<5 fokozatos átmenetnek útján. / A programm átdolgozásának szempontjából és abból a szempontból, hogyan szabjuk meg a kommu. nizmus építésének további útjait, a öntő jelentőségű, hogy pártunk XIX. kongresszusára megkapta Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című új, klasszikus müvét. Ez a zseniális alkotás hatalmas esemény pártunk, a Szovjetunió valamennyi népe és valamennyi testvéri kommunista párt eszmei-elméleti életében. Nagy boldogság számunkra, hogy kommunizmust építő pártunk és népünk állandóan, szüntelenül gazdag, szik, felfegyverkezik a nagy Sztálin lángeszű elméleti alkotásaival. (Viharos, hosszantartó taps.) Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című müvében felvetette és megoldotta a következő alapvető kérdéseket; a gazdasági törvények jellegének kérdése a szocializmusban, az árutermelés kérdése a szo cializmusban, az értéktörvény kérdése ,a szocializmusban, a kolhoztulajdonnak az össznépi tulajdon színvonalára való emelését célzó in. tézkedések kérdése, a modern kapitalizmus és szocializmus alapvető gazdasági törvényeinek kérdése, a szocializmusból a kommunizmusba való áttérés három alapvető előfeltétele, a város és a falu, a szellemi é

s a fizikai munka közötti lényeges különbség megszüntetése, az egységes világpiac szétesésének ég a ka pitalista világrendszer válsága elmélyülésének kérdése,- a kapitalista országok közti háború elkerülhetetlenségének kérdése. Sztálin elvtárs új művének történelmi jelentőségét az szabja meg, hogy a Szovjetunióban teljesítették a szocializmus felépítésének feladatát és most a párt előtt egész nagyságukban felmerültek a szocializmusból a kommunizmusba való fo kozatos áttérés új feladatai. Sztálin elvt\rs új müve elméleti és gyakorlati megoldását, adja azoknak a döntőfontosságú problémáknak, amelyek az új történelmi körülmények közepette a párt előtt felmerültek. A párt programmjának átdolgozásánál Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című müve alapvető tételeit kell követni. Sztálin elvtárs zseniális müve ha talmas nemzetközi jelentőségű. Ez a mű a sztálini lángelme fényszórójával világítja meg a pártunk által vezetett szovjet nép előtt az államunk további erősítéséhez é

3 a kommunizmusnak országunkban való leggyorsabb felépítéséhez veze. tó útat. (Taps.) Nagy pártunk — a párt programmjának átdolgozása után, Sztálin elvtárs i.A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című műve alapvető tételeit követ ve — még. gyorsabban vezeti majd a szovjet népet előre, a kommunizmus teljes győzelme felé. (Viharos taps.) Felolvasom a XIX. pártkomgreszszusnak a Szovjetunió Kommunista Pártja programmjának átdolgozásá. sáról szóló köveíkezö határozati javaslatát: A párt XIX. kongresszusa megállapítja, hogy a VIII. pártkongreszszus (1919) óta — midőn a párt jelenlegi programmját elfogadták — gyökeres változások történtek mind a nemzetközi viszonyok területén, mind pedig a szocializmus építésének területén a Szovjetunióban. Emiatt a párt programmjának több tétele és a pártnak a programmban foglalt feladatai — minthogy ez idő alatt már megvalósultak — nem felelnek meg többé a mai feltételek, nek és a párt új feladatainak. A kongresszus ebből kiindulva elhatározza: 1. Szükségesnek é

s időszerűnek tartja a párt jelenlegi programm. jának átdolgozását. 2. A programm átdolgozásánál Sztálin elvtárs ,,A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című alapvető tételeit kell követni. 3. A párt programmjának átdolgozását a következő összetételű bizottságra bízza: A bizottság elnöke: Sztálin elvtárs (viharos, ünneplésbe átmenő taps), a bizottság tagjai: Berija, Kaganovícs, Kuusinen, Malenkov, Molotov, Poszpjelov, Rumjancev, Szaburov, Csesznokov, Jugyin. 4. A párt átdolgozott programm jának tervezetét a Szovjetunió Kommunista Pártjának következő kongresszusa elé kell terjeszteni. (Viharos taps. Mindenki feláll.) A. /V. líoszigin elvtárs beszéde a XIX. pártkongresszus október 9-i esti ülésén . Moszkva, október 14. Elvtársak! Malenkov elvtárs pártunk Központi Bizottságának beszámolójában rámutatott azokra a világtörténelmi jelentőségű győzelmekre, amelyeket a Szovjetunió aratott, s felsorolta a párt és az ország előtt álló nagyszabású feladatokat, amelyeket további haladásunk tüz ki a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján. Szeretett vezérünk és tanítónk, a nagy Sztálin vezetésével pártunk és a szovjetnép az SzK(b)P XVIII. kongresszusa óta eltelt idő alatt dicső és hősi utat tett meg. A párt Lenin-Sztálin tanításaival felfegyverezve győzelmesen vezette át hazánk népeit a Nagy Honvédő Háború kemény megpróbáltatásain. Országunk páratlanul rövid idő alatt begyógyította a háború okozta súlyos sebeket és kiemelkedő sikereket ért el a kommunizmus épitésének Sztálin elvtárs által kidolgozott programmja megvalósításában. Sztálin elvtárs lángeszű új müve „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" megmutatja a pártnak és a szovjet népnek a kommunizmus teljes győzelméhez vezető utat országunkban. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy társadalmunk fejlődésének alapvető gazdasági törvénye „az egész társa dalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása, a szocialista termelés szüntelen fejlesztése és tö kéletesítése útján, a legfejlettebb technika alapján". A párt, a kormány és maga Sztálin elvtárs állandóan gondoskodik országunk dolgozói anyagi helyzeté nek szüntelen javításáról, a közszükségleti cikkek gyártásának min den módon történő fokozásáról. Országunkban óriási munkát végez tünk az ipari és mezőgazdasági termelés minden területének fejlesztése céljából, hogy így maximálisan ki elégítsük a szovjetnép szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteit. A párt bölcs sztálini politikája biztosította az országban a nehéz ipar éa a szocialista mezőgazdaság hatalmas fejlődését s ezen az alapon a könnyűipar minden ágának sokoldalú fejlődését és a közszükségleti cikkek gyártásának szüntelen növe lését. Megteremtettük a hatalmas textil-, kötszövő-, konfekció-, szőrme., cipő-, börüzemoket, amelyek modern techni kával vannak felszerelve. Mesterséges és színtetikus fonalak, műbőrök, cserző anyagok gyártásával és háncsnövények elsődleges feldolgozásával foglalkozó új iparágak fejlődnek ki. Az utóbbi években számos hatalmas könnyűipari vállalatot építettünk az új technika alapján és alakítottunk ujjá. Az elavult és kistermelékenységfl gépi berendezést tökéletes szer. kezetű gépekkel és gépcsoportokkal cseréljük ki. A könnyűiparban a háború utáni időben 170.000 új gépet szereltek fel. Az üzemek újjáalakítása elsősorban arra irányul, hogy biztosítani lehessen az előállított gyártmány egységére fordított munka mennyi ségének rendszeres csökkentését és a gyártás technológiai folyamaté, nak megjavítását a gyártási folyamatok további gépesítése és automatizálása révén, futószalagok beveze tésével és a gyártásban a munka szakaszok számának csökkentésével. Vegyük például a pamutipart. Nemrégiben a pamutipar még régi, klstermelékenységű Mule gépekkel dolgozott, amelyek technikai szempontból elmaradottak. Most ezek helyett nagytermelékenységű, új fo nógépeket állítottak be. Az új fonó gépek egynegyedannyi területet fog lalnak el, mint a Mule-gépek, s az orsók termelékenysége 60—65 szá zalékkal nagyobb, mint azokon. Az által, hogy a fonógyárakban új be rendezést állítottak fel, a fő gépi műveletek száma 12-ről 6 ra csökkent. A szövőgyárakban folyik a régi gépek kicserélése automatikus gépekre, ami lehetővé teszi, hogy a szövőmunkások a munka termeié kenységét másfél kétszeresére emeljék. Gyökeres változások mentek vég be a kötszövő ipar technikai felsze reltségében. Az új technika alapján újjáalakítják a műrost-fonalipart. Üj technológiát dolgoztait ki ebben a termelési ágban, s így a műfonalgyártás négy és félszeresére növekedett az 1940. évihez képest. Bevezették a futószalagrendszert a cipő-, konfekció-, kötszövő-, szőrme. és a bőr-díszmü iparágak üze meinek többségében. Ez lehetővé tette, hogy ezek az iparágak a könynyűipar nagy gépesített ágaivá váljanak és az átszervezett üzemekben a munka termelékenysége a lábbeliiparban 20 százalékkal, a szőrme, iparban 40 százalékkal és a konfekcióiparban 30 százalékkal emelked j ék. A könnyűipar valamennyi ágának sikeres helyreállítása és továbbfejlesztése következtében elértük és jelentősen túlszárnyaltuk a szövet, lábbeli, kötszövött árú és egyéb cikkek gyártásának háború előtti színvonalát. 1952-ben a könnyűipar 43 százalékkai több terméket állit elő, mint a háború előtt, ezen ,belül gyapjúszövetből 60 százalékkal, kötszövött árukból több, mint 60 százalékkal, selyemszövetekből pedig 2.8-szer többet. Gyökeresen más kép figyelhető meg a tőkés országokban. Az ipar átállítása az amerikai imperialisták által kikényszerített katonai programm megvalósítására s a tőkés országok gazdaságának alárendelé. se az amerikai monopóliumok érdekeinek — a polgári célokra termelő ipar erös összezsugorodására, a közszükségleti cikkek gyártásának csökkenésére, sok üzem leállítására, a munkanélküliség növekedésére és a dolgozók vásárlóképességének erős csökkenéséj-e vezet. Vegyük például az angol textil, ipart, amely, hogy úgy mondjuk, nem is olyan régen a legfejlettebb volt a világon és kezében tartotta a íextilárúk majdnem valamennyi alapvető felvevő piacát. Angliában a pamutszövet gyártá sa 1951-ben a háború előtti időhöz viszonyítva 40 százalékkal csökkent. A háború utáni években a pamut fonó«..ák teljesítőképessége 28 szá. zalékkal, a szövődéké pedig 24 -a&. zalékkal csökkent. Számos textil gyárat leállítottak. A működő gyá rak régi felszereléssel dolgoznak. Elegendő megemlíteni, hogy jelen leg az angol iparban a gépek mintegy 70 százaléka Mule.féle kisteljesítményű régi fonógép, amelyet, mint ismeretes, a mi iparunkból már teljesen eltűntek. Az elmúlt években 26 százalékkal csökkent a munkások száma az an. gol pamutiparban. Nem kisebb válságot él át az angol gyapjúipar. V gyapjúszövőgyárak teljesítőképessége 30 százalékkal csökkent. Az angol textilipar népes munkásserege körében növekedőben van az amúgy is nagy nyomor és munkanélküli, ség. Nagy pangás figyelhető meg Franciaország selyemiparában, ahol a munkahét 20—24 órára csökkent. Norvégia textiliparában a gyárak hetenkint 2—3 napot dolgoznak. Törökországban — miután a török kormány megengedte az amerikai textilbehozatalt — a textilgyájnak 50 százaléka becsukott és a munkások az utcára kerültek. Mig a tőkés országokban a békés célokra te.T elő iparágak elsorvadnak, egyre jobban csökken a polgári fogyasztásra szolgáló árúk gyár. tása, szüntelenül csökken a lakosság fogyasztása és romlik a dolgozók anyagi helyzete — nálunk, a Szovjetunióban évről-évre szüntelenül növekszik a közszükségleti cikkek gyártása, rendszeresen csökkennek az árak, és növekszik a szovjetnép anyagi jóléte. A könnyűipar dolgozói — a pártnak, a kormánynak és magának Sztálin elvtársnak az* az útmutatását végrehajtva, hogy állandóan növelni kell a könnyűipar termelését és tovább kell javítani termékeinek minőségét — a háború utáni években jelentős munkát végeztek az ipar átépítése terén a választék kibővítése, a minőség megjavítása, a márkás árú minőségének emelésa és a gyártott cikkek külső kidolgozásának javítása érdekében. A leninsztálin pártja nevelte könnyűipari újitók alkotó kezdeményezésükkel nagyszerű mozgalmat Indítottak el a munkások, mérnökök és technikusok körében a kiváló minőségű termékek gyártásáért, a nyers- és segédanyag gazdaságos felhasználásáért és az önköltség csökkentéséért minden egyes termelő műveletnél. A könnyűipar ismeretes sikereket ért el a termékek minőségének meg. javításában és a cikkek választékának kibővítésében, de még mindig sok a komoly hiányosság nálunk, s ezeket ki kell küszöbölnünk. Malenkov elvtárs beszámolójában megállapította, hogy a könnyűipari üzemekben még mindig sok alacsony minőségű terméket gyártanak. Malenkov elvtársnak az a megállapítása, hogy egész sor iparágban megszegik az állami fegyelmet a gyártott termékek minőségének szempontjából — teljes egészében vonat, kőzik a könnyűipar sok üzemére is. Nagy munkát kell végezni a hiányosságok felszámolásáért a konfekció iparban is. A közeljövőben még jobban ki kell bővítenünk a készruhagyártást, emelni kell a var. rás minőségét és javítani kell a szabásmintákon. Gyengén fejlett a konfekcióipar a keleti területeken, az Uraiban és Közép-Ázsiában. Kénytelenek vagyunk konfekcióipari termékeket szállítani ezekre a területekre, bár ezt nem lehet helyesnek tartanunk. Az ötödik ötéves terv alatt konfekcióüzemeket kell létesítenünk a legtöbb területen és a minimumra kell csökkentenünk a konfekcióipari termékek távszállítását. Gyapot, gyapjú., selyemszöveteink, lenanyagaink, kötöttárúink, lábbelijeink tartósak és jó minőségűek. Azonban sok gyártmánynak rossz a külső kikészítése. Azoknak a könnnyüipari termékeknek nagy részéből, amelyek nemrég a hiány, cikkek közé tartoztak, — jelenleg elegendő mennyiség áll rendelkezésre. Ez még fokozottabban kötelezi iparunkat, hogy rendszeresen javítsa a munkát, térjen át új választék, szebb, jobb minőségű árú kibocsátá. sára, hogy teljes mértékben kielégítse a szovjet fogyasztók növekvő igényeit. Ezért a közeljövőben nagy munkát kell végezni a kikészítő.*