Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-18 / 222. szám, csütörtök

1952 szeptember 19 I

f J S

ZŐ Z 7 Az alkotó marxizmus klasszikus műve r V. I. Lenin „Állam és forradalom" című könyve megírásának 35. évfordulójára I i enitn 38 esztendővel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom küszöbén írta meg »Állam és forradalom« című lángeszű alkotását. Oroszország munkásosztálya előtt ebben az időszakban az a hatalmas történelmi feladat állott, hogy megragadja a hatalmat, megsemmisítse a burzsoá-földesúri államot és megteremtse az újtípusú államot, a szocialista államot. El feladat sikeres megoldásához a proletariátust és élcsapatát, a bolsevik pártot föl kellett fegyverezni az állam és a forradalom világos, valóban tudományos elméletével, az oppor. tunisták ellen vívott elszánt és kemény harcban meg kellett védelmezni Marxnak és Engelsnek az államról és a proletariátus diktatúrájáról szóló tanítását és tovább kellett fejleszteni az osztályharc új történelmi feltételeire alkalmazva. Lenin mindezt ragyogóan megoldotta. Az »Állam és forradalom« című könyv a marxizmus-leninizmus leghatalmasabb klasszikus alkotásai közé tartozik. Uj szakaszt nyit az államról és forardalomról szóló marxista tanítás fejlődésében, s a nemzetközi proletariátus harci programmja :a kommunizmusért vívott küzdelemben. • A kapitalizmus lakájai -— a II. Internacionálé szociál-árulói •— tudatosan elferdítették és meghamisították az államról, a proletariátus diktatúrájáról szóló marxi tanítást. A burzsoázia ideológusai a proletariátus forradalmi mozgalmának gyöngítésére törekedtek, s ezért minden utcasarkon azt kiabálták, hogy az állam »osztályok fölötti erő«, hogy egyaránt szolgálja a társadalom minden osztályát, hogy az állam az antagonisztikus osztályok érdekeinek kibékítését szolgálja. A forradalom riiehisevik, eszer és anarchista ellenségei céltudatosan terjesztették ezt a burzsoá hazugságot. Gálád céljuk az volt, hogy fenntartsák és megvédelmezzék a kapitalizmust, hogy megtartsák a kapitalista rabszolgaságot, s megakadályozzák, hogy a proletariátus a burzsoázia államgépezetét forradalmi úton megsemmisítse, s újtípusú állammal, a proletariátus dik tatúrájávai helyettesítse. Lenin »Állam forradalom« című könyvében szétzúzta a kapitalizmus védelmezőinek áruló koholmányait, 3 megmutatta, hogy az állam az osztályellentétek kiibékít, hetetlenségének terméke és megnyilvánulása. »Állam — írta Lenin — ott, -akkor és annyiban jön létre, ahol, arhákor é- amennyiben objektíve lehetetlen az osztályellentétek kibékítése. És fordítva: az állam léte bizonyítja, hogy az osztályellentétek kib ékíthete tlenek «. A marxizmus azt tanítja, hogy minden burzsoá állam a dolgozók elnyomásának eszköze, a kizsákmányoló kisebbség erőszakszervezete a kizskmányolt többséggel szemben. A hatalmon lévő burzsoázia mindent elkövet, hogy a dolgozók elnyomásának ezt a szervezetét még inkább- megszilárdítsa.. Éppen ezért a burzsoáziát proletár-forradalom nélkül, államgép tének összetörése és megsemmisítése nélkül lehetetlen megfosztani hatalmától. Lenin »Állam és forradalom« című könyvében leleplezte <a. forradalom esküdt ellenségeit, az opportunistákat, akik demagóg módon marxistáknak adták ki magukat, s ugyanakkor elferdítették Marx és Fugels nagy tanítását, s megfosztották forradalmi lelkétől. Lenin »Állam és forradalom« című müvében teljes erővel hangsúlyozta, hogy marxistának csak az nevezhető, aki az osztályok harcának elismerését kiterjeszti a proletariátus diktatúrájának elismerésére. »Az opportunizmus — írta Lenin — az osztály harc elismerését éppen a legfőbb pontra nem terjeszti ki, tudniillik a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet időszakára, a burzsoázia megdöntésének és teljes felszámolásának korszakára.« Az államról és a proletariátus diktatúrájáról szóló marxi.leniná ta ní-tás valóban fölbecsülhetetlen jelentőségű. Ez a tanítás manapság fölfegyverzi a kommunista és munkáspártokat az agresszív amerikai imperializmus bérenceivé aljasult jobboldali szociáldemokratapárti vezetők ellen való harcra. A szociáldemokrata pártok mai jobboldali vezetői még aljasabb lakájok mód. jára idomulnak hozzá az imperializmus érdekeihez, »saját« államuk érdekeihez, mint aljas elődeik abban az időben, amikor V. I. Lenin megírta nagyszerű munkáját. Az amerikai monopóliumoknak ezek a megvetésre méltó szolgái, a háborús gyújtogatők fegyverhordozói most is makacsul hirdetik az állam »osz. tályfölötti erejéről«, a »demokratikus szocializmusról«, a »világállamról« ós »viiágkormányról« koholt népellenes zagyvaságokat. A jobboldali szocialista vezetőknek ez az egész fantazmagóriája nem egyéb, mint az amerikai imperializmus agresszív törekvéseinek ideológiai álcázása. Lenin »Állam és forradalom« című könyve a világ proletariátusának megmutatja a harc egyetlen helyes útját a monopoltöke uralma, az imperializmus korrupt, jobboldali szocialista, és egyéb ügynökségei ellen. Az államról és forradalomról szóló lenini eszmék milliós tömegek közkincsévé válnak, s cselekvésük vezérfonalául szolgálnak. Művében Lenin nem egyszer hangsúlyozza, hogy a marxizmusban a fő és alapvető a proletariátus diktatúrájáról szóló tanítás, s hogy a marxizmus ellenségei éppen a proletariátus diktatúrájáról szóló tant támadták és támadják a legerősebben. Lenin nemcsak megvédelmezte Marxnak és Engelsnek a proletariátus diktatúrájáról szóló tanítását, hanem tovább is fejlesztette az imperializmus é

s a proletárforradalmak korszak-ínak viszonyaira alkalmazva, s új, zseniális következtetésekkel és tételekkel gazdagította a marxizmust. Lenin általánosította az oroszországi forradalmi mozgalom tapasztalatát, s arra a világtörténelmi jelentőségű következtetésre jutott, hogy a proletariátus diktatúrájának legjobb formája a szovjetek hatalma. Lenin egyben azt is kifejtette, hogy a "szovjetforma a munkásosztály politikai hatalmának nem egyetlen formája. Lenin „Állam és forradalom" című könyvében megírta, hogy „az átmenet a kapitalizmusból a kommunizmusba természetesen okvetlenül létrehozza a politikai formák óriási gazdagságált és változatosságát, de a lényeg emellett elkerülhetetlenül ugyanegy lesz; a proletariátus diktatúrája". nemzetközi forradalmi munkásmozgalom történelmi tapasztalata teljesen igazolta ezt a lenini előrelátást. Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Albániában á hitleri fasizmust megsemmisítő Szovjet Hadsereg a második világ, háború idején aratott felszabadító győzelmeinek valamint a munkásosztály vezette néptömegek harcának eredményeképpen a nép került hatalomra s létrejött az új államrend — a népi demokrácia rendje — amely ma a proletariátus diktatúrájának funkcióit teljesíti. A szovjet állam nagyszerű példája, valamint a népi demokráciákban történt forradalmi társadalmi és gazdasági átalakulások újra meg újra bebizonyították azoknak a lenini következtetéseknek mélyértelmű igazságát, hogy a burzsoá állam nem haj el önmagától — amint ezt a minden rendű é

s rangú opportunisták azelőtt állították és ma is állítják — hanem az államot a szocialista proletárforradalom semmisíti meg. Szovjetoroszországban diadalra jutott a proletáriátus diktatúrájának eszméje. A Kínai Népköztársaság és az európai népi demokráciák dolgozói a szovjet proletárdiktatúra nagy példájára megragadták a hatalmat, s magabiztosan haladnak az új élet építésének útján, Űj életük építésének eszköze pedig éppen a népi demokráciák állama. Lenin megsemmisítő bírálattal sújtott le a burzsoá demokrácia hazugságára és álszenteskedésére, s megvilágította a burzsoá demokrácia fő Célját: hogy fenntartsa és megszilárdítsa a kapitalista rabszolgaságot, elbódítsa és leigázza a tömegeket. A burzsoá demokrácia rothadtságát és hamisságát különösen szemléltetően láthatjuk most az Amerikai Egyesült Államok példáján. Itt az imperialisták klikkje van uralmon, a militaristák garázdálkodnak, folyik az ország erőltetett iramú fasizálása. Ez az ország egyre inkább átalakul — Lenin szavaival élve — „a munkások katonai fegy verházává", ahol a finánctőke legreakciósabb, légsovinisztább é3 'legagresszívebb elemeinek terrorisztikus diktatúrája uralkodik. Az amerikai millitarista klikk az Egyesült Államok csatlóskormánya segítségével, fasiszta rendőruralom megteremtésével próbálkozik minden hatalma alatt álló országban; nem meglepő, hogy éppen Tito és Franco fasiszta klikkje, a görög monarchofasiszták, a török reakciósok, a Li Szín Man-féle é

s egyéb nemzetközi provokátorok, gyilkosok és kémek az agresszív amerikai imperializmus legközvetlenebb segítő, társai a demokratikus szabadságjogok elfojtásában és a népek elnyomásában. "... a kapitalista társadalomban — írta Lenin — csak megnyirbált, szánalmas, meghamisított demokrácia van, csak a gazdagak, csak a kisebbség számára van demokrácia. A proletariátus diktatúrája, a kommunizmusba való átmenet időszaka először adja majd meg a demokráciát a nép, a többség számára, s egyben szükségképpen elnyomja a kisebbséget, a kizsákmányolókat". A proletariátus diktatúrája tehát az emberiség történetében először hozza meg az igazi demokráciát, a nép demokráciáját, amely a lakosság túlnyomó többsége érdekeinek kifejezője. Könyvében Lenin a proletariátus diktatúráját úgy vizsgálja, mint a proletariátus és a parasztság mun- I kásosztály-vezette osztályszövetségének különleges formáját. A proletariátus diktatúrája nem valósíthatja meg a társadalom átalakításának történelmi jelentőségű feladatait a kommunista párt irányítása nélkül. ,,A marxizmus, amikor a munkáspártot neveli, a proletariátus élcsapatát neveli, amely a hatalmat meg tudja ragadni és az egész népet el tudja vezetni a szocializmushoz, tudja az új rendet irányi tani és szervezni, valamennyi dolgozó és kizsákmányolt tanítója vezetője és vezére tud lenni abban, hogy társadalmi életüket a burzsoázia nélkül és a burzsoázia ellenére berendezzék." V. I. Lenin műve ragyogóan jellemzi a szocializmust és a kommunizmust, mint a kommunista társadalom két fázisát, két fokozatát. Lenin fő vonásaiban fölvázolta a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útját. Hangsúlyozta, hogy a dolgozóknak ebben az Időszakban minden eszközzel erősíteniük kell államukat, amelyre szükségük van, hogy megvédhessék a szocialista forradalom vívmányait és építhessék a kommunista társadalmat. * Lenin teljes tisztaságában helyreállította, továbbfejlesztette a proletariátus diktatúrájáról szóló marxista tanítást.' Sztálin elvtárs megmagyarázta, mi^ az az új, amellyel Lenin ezt a területet gazdagította Lenin érdeme, hogy ,,a) fölfedezte a szovjethatalmat, mint a proletariátus diktatúrájának legjobb államformáját, felhasználva e célból a Párizsi Kommün és az orosz forradalom tapasztalatait; b) fölbontotta a proletariátus diktatúrájának képletében a proletariátus szövetségeseire vonatkozó zárójele ket azzal, hogy a proletariátus diktatúráját úgy határozta meg, mint a proletariátus osztályszövetségének különleges formáját, amelyben a proletariátus, mint vezető, szövetkezik a kizsákmányolt osztályok (parasztság stb.) nemproletár tömegeivel, mint vezetettekikel; c) különös erővel hangsúlyozta, hogy a proletariátus diktatúrája az osztálytársadalomban a demokrácia legmagasabb típusa, a proletár-demokrácia formája, amely a többség (a kizsákmányoltak) érdekeit fejezi ki, szemben a kapitalista demokráciával, amely a kisebbség (a kizsákmányolók) érdekeit fejezi ki." Sztálin elvtárs a szovjet szocialista állam építésének hatalmas tapasztalatára támaszkodva továbbfejlesztette Lenin tanítását, s megalkotta a szocialista államról szóló kerek egészet alkotó tanítást. Sztálin elvtárs az SzK(b)P XVIII. Kongresszusán elhangzott beszámolójában továbbfejlesztette a szocialista forradalom lenini elméletét, konkretizálta azt az elméletet, hogy a. szocializmus felépíthető egy országban, s arra a következtetésre jutott, hogy a kommunizmus a Szovjetunióban abban az esetben is fölépíthető, ha a kapitalista környezet fennmarad. Sztálin elvtárs mélyrehatóan marxista módon elemezte a szovjet szocialista társadalom fejlődését, kidolgozta a szovjet állam fázisainak és funkcióinak kérdését. Sztálin elvtárs alkoltó módon továbbfejlesztette a marxi-lenini tudományt, s bebizonyította, hogy a kapitalista környezetben az államnak a kommunizmusban is meg kell maradnia. Sztálin elvtárs feltárta a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet törvényszerűségéit, megmutatta a szocialista állam döntő szerepét a kommunista társadalom felépítésében. A XIX. Pártkongresszus irányelvei a Szovjetunió fejlesztésének 1951—1955. évi ötéves tervéhez újból ékesszólóan bizonyítják az államról szóló lenini-sztálini tanítás mindent legyőző erejét. Ez a tanítás, amelyet a Szovjetunió népei Lenin—Sztálin hős pártjának vezetésével valóraváltottak, vezércsillagává vált a nemzetközi munkásmozgalomnak. V. I. Leninnek az államról és forradalomról szóló zseniális munkája mutatja az utat a népi demokráciáknak a szocializmus, diadala felé. Ez a hatalmas mozgósító és lelkesítő erejű mű a kommunista és munkáspártok hatalmas eszmei fegyvere a világ minden országában, lángoló harci szózat, amely cselekvésre, bátor és eltökélt harcra hív az imperialista háborús gyújtogatok ellen, a békéért, 'a demokráciáért, a szocializmusért.' (A „Tartós békéért, népi demokráciáért" legújabb számának cikke.) Jelentés a kormányülésről A kormány -keddi ülését Antonin Zápotocky kormányéinak vezette. Ing. Jozef Pucik miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke, előzetes jelentést tett a kormánynak az állami népgazdasági terv augusztusi és az év nyol'chónapja alatti tervteljesítéséről. A kormány részletesen foglalkozott népgazdaságunk minden szakaszának tervteljesítésével és megállapította, hogy 1952 7 augusztusában termelésünk tovább fejlődött. Végezetül a határozatok egész sorát fogadta el, amelyek az illetékes minisztereknek feladatul tűzik ki az állami népgazdasági terv idei teljesítésének biztosítására irányuló intézkedések megtételét. A kormány ezután Dr. Stefan Raisz igazságügyminiszter javaslata alapján megtárgyalta és jóváhagyta az ügyészségről, a bíróságokról és megszervezésükről szóló törvénytervezeteket. Az ügyészségről szóló törvénytervezet alapján újtípusú ügyészség létesül, amely rendszeresen felügyel a szocialista t'-'rvények betartására és ezzel elősegíti az állami fegyelem megszilárdítását. Az új ügyészség élén a vezérügyész fog állani, aki a kormánynak lesz felelős és nem fog függni semilyen más hivataltól. A vezéríígyész felügyeletét a törvények betartására, amit eddig lényegében csak a bíróságok mellett valósítottak meg, kiterjesztik az összes hivatalokra és szervekre, fóleg az állami közigazgatás, az intézmények szerveire, hiva. talos személyekre és egyénekre. Az ügyészségek munkájuk során á szovjet ügyészség gazdag tapasztalataiból fognak meríteni, amelynek megszervezése mintaképül szolgált új ügyészség-tinik kiépítésénél. Az igazságügyminiszter javasla-, tára a kormány ezzel kapcsolatban jóváhagyta az ifjúság szociálisjogi védelméről szóló törvény tervezetét is, amellyel egység-es alapokra helyezik ezt a védelmet. A népbíróságok mellett felállítják az ifjúsági védelem hivatalait, amelyeknek feladata lesz biztosítani a tömeges gyámság tökéletesen működő intézményét. A személyi szükségletek fedezésére szolgáló állami gyermekpótlékot egységesen szabják meg. Ezáltal ezirányban még jobban elmélyítik államunk tökéletes gondoskodását a gyermekekről. Jozef Nepomucky földmüvelésügyi miniszter javaslatára a kormány megtárgyalta a mezőgazdasági tudomány, a kutatás és a propagáció új megszervezését. Az új szervezetet a mezőgazdasági szocialista nagyüzemi termelés rendszeres fejlődése, állandó fokozása és tökéletesítése követeli meg, amit lehetetlen megvalósítani a tudománynak a gyakorlattal való legszorosabb kapcsolata a mezőgazdasági tudománynak, és gyakorlatnak, a marx-leninista tanítás szilárd alapjaira" való fektetése és a mezőgazdasági dolgozók legszélesebb körének, a szovjet és saját mezőgazdasági tudományunk leg. újabb ismereteivel és a mezőgazda^ sági gyakorlatban élenjáró' dolgo.: zó'k jól bevált tapasztalataival való

: rendszeres, megismertetése nélkül. E célból a kormány olyan intézkedések megtételét határozta el, amelyeknek célja a mezőgazdasági tudománynak, kutatásnak és propagációnak a termelés állandó fokozására, a tudományos kutatómunkák irányításának egységesítésére, a mezőgazdasági kutatóintézetek újjászervezésére, a mezőgazdasági kutatás és propagáció egységes irányítására, valamint a nemesített vetőmagok és palánták szaporítása új megszervezésének biztosítására való irányulás. A földművelésügyi miniszter javaslatára a 'kormány jóváhagyta a halászatról szóló törvénytervezetet Is. E - tervezet célja a halak és más folyóvízi és halastavi víziállatok fogásának szabályozása a szocialista gazdaság alapelveinek értelmében úgy, hogy hozzájáruljon a dolgozók élelmezésének további megjavulásához. A folyóvizek halászati joga az államot fogja illetni, amely ez£ a jogát úgy fogja gyakorolni, hogy a dolgozóknak széles méretben lehetővé tegyék a halászatot. A halastavak bérlői az előkészületben lévő törvénytervezet alapján kötelesek lesznek rendes gazdasági állapotban tartani a halastavakat é

s bennük rendes gazdálkodást folytatni, amennyiben ezek haltenyészetre alkalmásak. Václav Pokorny, tüzelőanyag és energetikaügyi miniszter javaslatára a kormány rendeletet hagyott jóvá az állami energetikai felügye. létről. A tüzelőanyag és energetikaügyi minisztérium mellett felállított állami energetikai felügyeletet azért létesítették, hogy hatékonyabban biztosítsák as villanyáram gazdaságos használatát és hogy elmélyítsék a villanyárammal való gazdálkodás ellenőrzését. Az állami ener. getikai felügyelet szer-vei a fogyasztóknál, a háztartások kivételével, közvetlenül fogják ellenőrizni a vil. lanyáram gazdaságos használatára vonatkozó előírások és intézkedések betartását. Az előírások megszegésének esetén bírságokat fognak kiszabni, esetleg a fogyasztóktól meg. tagadják a további áramszolgáltatást.