Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-14 / 219. szám, vasárnap

4 I

II SZŐ" 1952 szeptember 13 A szövetkezeti äajok, at egyénileg gazdálkodók és a közösen dolgozó családtagok nemzetbiztosításának rendezése (Folytatás a 3. oldalról) kának nem szabad magasabbnak lenni, mint az önállóan gazdálkodó személyek járandóságának, aki he. lyettük a biztosítási díjat fizette. Hátralékban maradni a biztosítási díjjal már nem fizetődik ki A kormányhatározat abból az elvből indul ki, hogy minden biztosított személy, akinek az összes járadékigények biztosítva vannak, köteles ezzel szemben rendesen teljesíteni kötelességét. A biztosítási díj idejében való megfizetésétől függ a járadék elismerése. Ezáltal véget vetünk a spekulációknak a já. rad'ékok élvezésében biztosítási díj fizetése nélkül. Az eddigi állapot tulajdonképpen az egyénileg gaz dálkodóknak biztosított előnyöket a munkásokkal és' az alkalmazót, ta-kk-al szemben, akik tényleg mindig idejében megfizetik a biztosítási díjat. Az önállóan gazdálkodók számára is lehetővé válik, hogy saját érdekükben megfizessék azt a dijat, amivel adósok maradtak 1952 szeptember 30-ig. Ezt november vé. géig tehetik meg, tekintet nélkül a díjak magasságára és. arra, hogy bármilyen járadékjogosultságtól elesnének, amely az érvényben lévő előírások szerint nővsmber végéig érvényesíthető volna. A jövőben az önállóan gazdálkodónak nem szabad tovább hátralékban maradnia a biztosítási díjjal, mint 6 hónapig, ha érvényesíteni akarja igényeit a járadékbiztosításból. Emellett a járadék elismerése előtt természete. sen meg kell fizetnie a hátrálékos összeget. Az önállóan gazdálkodóknál figyelemmel arra, hogy csak 1948ban léptek be a biztosításba, a járadékok, főleg pedig az öregségi járadék már most, a biztosítás negyedik éve után el lesznek ismerve. Ezen intézkedések után, amelyek a járadékokat a biztosítás ideje szerint határozzák meg, az önállóan gazdálkodó személyei. járadékbiztosítása' jelentős előnyökkel bír, amit példákkal lehet igazolni: A gabonatermelési vidéken 9—11 hektái'on dolgozó földműves 4 év alatt nem egész 9000 korona biztosítási díjat fizet. Ha öt' év után ismerik el számára a járadékot, akkor 11 hónap alatt megtérül a befizetett összeg. Az 5—7 hektáros földműves, a 4 év alatt befizetett biztosítási dijakat 8 és fél hónap alatt kapja vissza. Szociális járadékok Az eddig elismert szociális járadékok változatlanok maradnak s a jövöben is az eddig érvényben lévő előírások szerint lesznek elismerve. Kivételt képeznek azok a biztosított személyek, akik saját hibájukból nem szerezték meg a járadékra való igényt kötelező biztosításukra ezen rendelet értelmében. Nem lesz szociális járadékra joga pl.* annak a biztosított személynek, aki a biztosítási díjak nemfizetése miatt nem nyerte meg az öregségi vagy rokkantsági járadékra való jogosultságot, akár szövetkezeti tagról, akár egyénileg gazdálkodóról, akár iparosról van sző. Hasonló eset áll fenn, ha a biztosított személy, akire ez a rendelkezés vonatkozik, azért nem érte el a négy évi bizto sítás alapfeltételét, mert munkatevékenységét komoly ok nélkül megszakította. Minden többi esetben, ha valaki 1952 október l-e után nem tudta megszerezni a biztosításból a járadékjogosultságot, a szociális já radékot az eddigi feltételek szerint fogják elismerni (kor, rokkantság, szükség). Ha a biztosított személy rendesen fizette a biztosítási díjat és a biztosításból járadékot ismertek el számára, ez nem lesz akadálya annak, hogy hozzátartozója, aki • teljesíti a törvényes félté, teleket, ugyancsok megfelelő magasságú szociális járadékban részesüljön. A szociális járadékok jelentős vívmánya tehát a jövöben is érintetlen marad. Az új intézkedésekkel azonban lehetetlenné válik, hogy bárkit is elvonjanak fizetési kötelezettségének teljesítésétől abban bizakodva, hogy a szociális járadékot úgy is elismerik. Hogyan kell eljármiok a biztosított személyeknek A szövetkezeti, tagok és az önállóan gazdálkodó személyek járadékbiztosításának új jelentőségteljes rendezése után e személyek saját érdeke, hogy jogosultságaikkal 1 és kötelességeikkel jól megismerkedjenek és hogy magatartásukkal meg ne károsítsák sajátmagukat és családjukat. A szövetkezeti tagok mindenekelőtt október l-ig meghatározzák a járadék magasságát, amire kí^ vánják biztosításukat. Hogy megtartsák eddig szerzett igényeiket, a szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó földművesek, a kézmüiparosok és iparosok saját érdekükben megfizetik a hátralékos biztosítási díjakat, mégpedig a kormányhatározatban kitűzött határidőig. A járadékbiztosítás megvalósításáért felelős a járadékbiztosítás állami hivatala Prágában, amely már kiadta a szükséges utasításokat a járási nemzetbiztosítási intézeteknek. Ezekkel a biztosítási

: intézetekkel lesznek ügyeik intézésében a biztosított személyek állandó' érintkezésben. Azokban az esetekben, amelyekben az egészségi állapot a döntő, a kérvényeket megtárgyalják a kérvényező jelenlétében a járadékbiztosítást véleményező bizottságok. Ezekben a demokratikus szervekben az orvosokon kívül ott lesznek a dolgozók kiküldöttei is és amennyiben mezőgazdasági kérvényezőről van szó, jelen lesz mezőgazdasági dolgozó is. Szükséges, hogy a szövetkezetek segítsenek tagjaiknak a biztosításban reájuk váró legközelebbi feladatok teljesítésében és hogy a jövöben idejében befizessék a biztosítási díjakat a szövetkezeti tagok helyett a járási nemzetbiztosítási intézeteknél, hogy senki se legyen megkárosítva járadékjogosultságának élvezésében. Az új intézkedések jelentősége A szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó földművesek és iparosok járadékbiztosításának új rendezése nemcsak messzemenő szociális jelentőséggel bír, hanem gazdasági jelentőséggel is. Ez év október l-e után megkezdik a járadékok kifizetését az újonnan biztosított személyeknek a dolgozók megnevezett köreiből. A kormányrendelet biztosíték arra, hogy a járadékbiztosítás eszközei azok kezébe kerülnek, akik rá vannak szorulva és akik megérdemlik. Népi kormányunk szociális politikája sok nagy vívmányt hozott már az új társadalmi rend építésének első éveiben. Ezt a kapitalisták és birtokosok kizsákmányoló rendszere feletti győzelemnek és államosított ipari termelésünk hatalmas fejlődésének, valamint fejlődésnek indult mezőgazdasági termelésünknek köszönhetjük. Ezen ágak^gyre gazdagabb termékei nélkül, vagyis a mezőgazdasági munka magasabb, szövetkezeti formáinak fejlődése nélkül lehetetlen lenne a további ipari fejlődés és a szocializmus, országunk dolgozói jobb életének megvalósítása is. Klement Gottwald elnök elvtársunk újévi beszédében ezt mondotta: „A dolgozók élelmiszerellátásában előfordult nehézségek leküzdéséhez lényegesen magasabbnak kell lenni a mezőgazdasági' termelésnek és ez egyes-egyedül a mezőgazdasági szocialista nagytermelés, a szocialista falu kiépítésének alapján valósulhat meg. Csak és kizárólag így tudja mezőgazdaságunk utóiérni az ipart és csak így tud lenni az iparnak egyenlőértékü társa. Az idevezető út az egységes földműves szövetkezetek, az állami traktorállomások és az állami birtokok megszilárdításának továbbfejlesztése." A fentiekből országunk minden öntudatos polgára számára világossá válik, hogy egységes földműves szövetkezeteink fejlődése egész doldozó népünk életérdeke és hogy a szocializmus győzelmének egyik alapfeltétele. Ezért népidemokratikus kormányunk minden módon támogatja a szövetkezeti tagokat és most a kormányhatározattal jelentős előnyöket biztosít nekik a járadékbiztosítással. Ez mindannyiunk javát szolgáló politika, amely falvainkat a jólét, a kultúra, a szociális biztosítás és a szocializmusnak hazánkban való kiépítéséhez vezeti. A reakció minden erőlködése ellenére a nagykövesdí parasztok a szövetkezeti életet választották Nagykövesden már az aratási és cséplési munkák alatt kezdett érlelődni a szövetkezeti gondolat. A kisés középföldmüvesek belépíek volna a szövetkezetbe, de akadtak bújtogatók, akik a legaljasabb módon próbálták elidegeníteni a becsületes dolgozókat a szövetkezettől. A reakció munkája azonban hiábavaló volt, mert a kis- és középföldmüvesek 75 százaléka aláírta a belépési nyilatkozatot. És hogy az új tagok a szövetkezetben látják a boldogulásukhoz vezető útat, arról mi sem tanúskodik jobban mint az, hogy most nagyban tervezgetnek, kiválogatják az istállókat, ahol aztán az állatokat összpontosítják, kora reggelenként felsorakoznak a fogatokkal és mennek szántani a közösön, eltüntetik a mezsgyéket, egyszóval lerakják az alapjait a jövő évi jó termésnek. Öröm nézni pl. Polák János volt 5 hektáros középparasztot, amint fogatával a legdeyekabban megállja a helyét a határban. És a hozzá hasonló öntudatos szövetkezeti tagoknak egész sorát említhetnénk meg. Látják ezt a nagy lendületet a magángazdálkodók is. és bizonyára nem maradnak ök sem soká távol a szövetkezettől. De hiába akarna belépni a szövetkezetbe Illés János és a ho^zá hasonló spekulánsok, akik vagy cséplőgéppel zsarolták a szegényembert, vagy másféle módon zsákmányolták ki és vagyont szereztek, mert őket a becsületes szövetkezeti dolgozók nem engedik magtik közé. Nemes János, Nagy.kövesd, A vágldrályfai szövetkezet munkaegységekben jutalmazza a traktorosokat A vágsellyei traktorállomás vezetősége szeptember 5-én meglátó-, gatta a királyfai egységes földműves szövetkezetet. A látogatás célja az volt ,hogy a traktorosokat a kormányhatározat VI. pontja értelmében átadják az EFSz-nek, ahol munkaegységek szerint lesznek ju. talmazva. Ügy a traktorosok, mint a szövetkezeti tag'ok örömmel foadták ezt az intézkedést, mert a szövetkezeti gazdálkodásnak abból csak haszna lehet, ha a traktoros jól végzi a munkáját. Márpedig a traktoros így egyenesen érdekelve lese a jő terméseredményekben, mert aszerint kapja jutalmát. A vágkirályfai traktorosok fogadalmat tettek, hogy munkájukat mindig becsületesen elvégzil^, hogy ezzel a szövetkezet és sajátmaguk érdekeiit a legjobban szolgálják. Kozmér János, Vágsellye. A gabonabegyüjtésben szerzett tapasztalatok segítségével határidő előtt teljesítjük a kapások begyűjtését A gabonabegyüjtési terv teljesítése után, levonva a tanulságot az eddigi tapasztalatokból, meg van a lehetőségünk arra, hogy a gabona, begyűjtésben előfordult hiányosságokat jóvá tegyük, mégpedig úgy, hogy az idei kukorica termést idejében és veszteség nélkül begyüjtsük. A kukorioa mellett a burgonya, dohány, ipari növények, zöldség, hüvelyesek, olajosmagvak és az őszi gyümölcsök begyűjtése is fontos feladat. Ugyancsak meg kell javítanunk a hús. és a tojásbegyüjtést is. Hogy feladatainkat idejére teljesítsük a nyitrai kerületben, a kerületi pártbizottság és a kerületi nemzeti bizottság dolgozóival elhatároztuk, hogy szeptember 9 én munkaértekezletet rendezünk a népi közigazgatás és a begyűjtési apparátus dolgozói számára, hogy így kezetfogva becsületesen teljesítsük a gottwaldi ötéves terv negyedik évének feladatait és hogy biztosítsuk dolgozóink élelmiszerellátását és iparunk számára nyersanyagot. A munkaértekezleteken sok értékes rnunkafelajánlást tettek az SzK(b)P XIX. kongresszusának éS a Nagy Októberi Szocialista Fórra, dalom 35. évfordulójának tiszteletére. A g-algóci járás helyi nemzeti bizottságainak titkárai vállalták, hogy két nappal megrövidítik a kukorica begyűjtés idejét és hogy a tervet túlteljesítik. Ebben versenyeznek egymással. Szeptember 29ig a tojásbegyüjtést 100 százalékra teljesítik és a sertéshús beadás időtervének is 100 százalékra eleget tesznek. A begyűjtési dolgozók Sztálin elvtárs születésnapjáig a helyi nemzeti bizottságok segítségéével biztosítják az összes mezőgazdasági termékekből a 100 százalékos begyűjtést. Erre Béták, Jurák, Tomka, Gaibavi, Doszkocs és Farkas elvtársak vállaltak kötelezettséget, Az érsekújvári járás helyi nemzeti bizottságainak titkárai október 4-ig felülvizsgálják az összes szerződéseket, mind a gabona, mind a tojás- és sertéshús begyűjtésben. A begyűjtési apparátus dolgmód, va^ 1 amint a begyűjtési minisztérium járási meghatalmazottjai gondoskodnak arról, hogy a helyi nemzeti bizottságoknak meglegyenek az előfeltételei ahhoz, hogy vállalásaikat teljesítsék. Tomásovics Károly Tornócon, Vecsén, Szelin és Vágsellyén a határidőt két nappal rövidíti meg és feladatának 102 százalékra elegét tesz. A tojásbegyüjtést október 15-ig befejezi, összesített tervének pedig Sztálin elvtárs születésnapjáig eleget tesz. Varga Vendel Negyeden, Vágkirályfán és Deáki

n 102 százalékra teljesíti a kukorica begyűjtést. A többi termékek begyűjtésénél Tomásovics elvtárs szerint jár el. Ezen bátor kötelezettségvállalók mellett akadt olyan is, mint pl. Csiernik, a farkasdi helyi nemzeti bizottság titkára, aki már előre azon sajnálkozik, hogy ez a vállalási akció nem jár sikerrel. Ha valaki így gondolkozik, akkor igazán nem lehet eredményt várni, rnintahogy azt Kukán elvtárs, a járási nemzeti bizottság elnöke is megjegyezte a kételkedőknek. Több bátorságra és határozottságra van szükség a begyűjtésnél. Fontos, hogy a fenti járások példája szerint a kerület többi járásában is bátor kötelezettségvállalásokkal és 'azok teljesítésével biztosítsák a beadási kötelezettségek teljesítését. Jedinák Mihály. A íüssí szövetkezetben az ősziek felét keresztsorosan vetik el A füssi szövetkezeti tagok kötelezettséget vállaltak, hogy az őszi munkákat a tervezett időnél két nap" pal előbb elvégzik. Mivel meggyőződtek arról, hogy a keresztsoros vetés hektáronkét átlag 4—5 mázsával magasabb termést biztosít, vállalták, hogy vetési területük 50 százalékát ezen új szovjet vetési módszerrel vetik A>e. Az őszi mélyszántást 5 nappal a határidő előtt elvégzik. Hasonló értékes kötelezettségvállalásokat tetteik az állattenyésztési dolgozók is. A tehenészek a takarmánnyal való takarékoskodásra kötelezték magukat. A sertésgondiozgk j közül Komjáti és Szentmártoni elv| társak pedig azt . vállalták, hogy a hóna-p végéig 30 darab malacot nevelnek olyanná, hogy azt az újonnan megalakult szövetkezetek megsegítésére átengedhessék. A füssi EFSz. dolgozói tehát teljes lendülettel végzik az őszi mynkákat. Nehézségeket jelent azonban számukra az, hogy a még múlt évben megrendelt 24 soros vetögépet a mai napig sem kapták meg. Hiba van továbbá a traktorosok széthelyezésében is. Még Füssön is rengeteg a szántanivaló, de a brigádvezető a traktorosokat mégis a harmadik határba küldte dolgozni. Paksi László, Füss. Albár földműveseinek 98 százaléka a közös gazdálkodás útjára lépett Az albári EFSz sokáig csak I. típusú volt. Sok volt a nehézség s a tagok elkedvetlenedtek a közös munkától. Megváltozott a helyzet amikor áttértek a III. típusra. Ekkor rögtön 28-al szaporodott a taglétszám, az aratási és cséplési munkák után meg egyenesen rohamosan növekedett a szövetkezeti tagok száma. A község dolgozó földműveseinek már 98 százaléka szövetkezeti tag. Összehívták az első közgyűlést, s megválasztották az új vezetőséget is. Azóta megj változott a falu képe. A traktorok és fogatok állandóan szántják a határt, hogy idejében előkészíthessék a földeket az őszi vetés alá és így biztosítsák a jövő évi jó termést. Az állattenyésztésről is gondoskodnak a szövetkezet tagjai. Sertéseket vásárolnak, hogy kiegészíthessék 1 sertésállományukat és a jövőben ' eleget tudjanak tenni beadási kötelezettségüknek. Horv&th János, Albá,r. A szíoaí szövetkezetben teljes lendülettel folyik az ősziek vetése és a kapások betakarítása Az aratási és cséplési munkák si. keres befejezése után a szinai IV. típuöu EPSz tagjai az őszi munkák megkezdése előtt immár másodszor tagosítotbák a földeket. A második tagosításnál 9 nyolcvan hektárból, 9 ötvenkilenc hektárból és 9 huszonöt hektárból álló táblát alakítottak. Az őszi munkákra megalakították az állandó munkacsoportokat, amelyeknek állandó megművelésre kiadták az egyes táblákat. Az őszi árpa, rozs, búza és őszi lednek alá i már szeptember l.én megkezdték a földek előkészítését. Összesen 500 hektár őszi terményt vetnek el. Hatvan hektár őszi árpánál a keresztsoros vetési módszert alkalmazzák. Rozsot 106 hektáron vetnek. A 290 hektár búzavetésből 100 hektárt keresztsorosan vetnek el. Az őszi vetésnél összesen 7 vagon műtrágyát használnak fel. A rozs és árpavetést szeptember ll.én kezdték meg. Mindjárt az első napon elvetettek 25 hektáf rozsot. Az őszi munkáknál felhasználják saját fogataikat is, de nagy segítséget nyújtanak nekik a szinai traktorosbrigád tagjai is, akik ag_ regátokkai dolgoznak. A vetésen kívül a szinai szövetkezeti tagok megkezdték a burgonyaszedést is. Már az első . napok, ban 7 vagon burgonyát szedtek fel.