Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-09 / 214. szám, kedd

% 1952 szeptember 9 UJSZ0 A BoJg ár Népköztársaság vörös­szalagos, kaláeakoszorú s címerében egy dátum szerepel: 1944. IX. 9. Ez a bolgár nép nemzeti jelképében is megörökített nap a bolgár történe­lem legnagyobb sorsfordulónak, Bulgária felszabadulásának pe. Nyolc esztendővel ezelőtt — 1944. szeptember 9-én hatalmas an­tifasiszta népi felkelés tört ki Bul­gáriában, amely a szovjet hadsereg , győzelmeire támaszkodva megdőli- , tötte a nép-ellenes , fasiszta rendszer \ "uralmát és megteremtette a lehető­séget, hogy a bolgár munkásosztály — történelmében először — kezébe vehesse a hatalmat. A bolgár nép nagy szenvedések ! és áldozatok árán hősies küzdelem­ben vívta ki ezt a győzelmet. A fasizmus ellen a Kommunista Párt vezetésévei vívott csatákban 85.000 hazafi áldozta életét nyílt harcban, i vagy a kivégző osztagok puskái tü­zében és közel másfél millió ember j ment át a fasiszta csendőrség és ! rendőrség börtönein, Ennek a hő- I sies küzdelemnek a győzelmét azon- j ban. csak a szovjet hadsereg dia- j dalmas harcai tették lehetségessé. | A dicső Vörös Hadsereg győzelme i következtében 4 űzhették ki az im- j perialistákat E&lg^riából és örökre biztosíthatták az Ország független­ségét szabadságát. A szovjet hadsereg nemcsak a. fasizmus főere­jének szétzúzásával teremtette meg e lehetőséget a bolgár nép, a bol­gár hazafias front nemzeti felkelé­se számára, hanem azzal, hogy 1944 szeptember 8-án a visszavonuló né­met csapatokat "üldözve, bolgár te­rületre lépett s ezzel felmérhetetlen és döntő segítséget nyújtott a bol­gár népnek. „. .. Különösen hangsúlyoznunk kell — mondotta Dimitrov elvtárs, — hogy a szeptember 9-iki felkelés sillerében, hazánknak a német fa­siszták igája alól való felszabadítá­sában a legnagyobb érdem a test­: véri, hősies Szovjet Hadsereget és annak zseniális vezérét, Sztálin ge­neralisszimuszt illeti, amiért a párt, a- munkásosztály és egész dolgozó népünk örök hálával viseltetik irán­tuk". A szeptember 9-iki nemzeti felke­lés meghozta az imperialisták belső ügynökségének és az elnyomó és kizsákmányoló államgépezetnek szétzúzását is. A fasiszta terror el­leni évtizedes harcokban, a legsú­lyosabb véres harcok éveiben, amei lyeket a kenyérért, a szabadságért és haladásért vívtak, a nemzet iránt odaadó hősök tízezrei pusztultak el, minit Nikola Vapcarov kommunista, zseniális költő, Anton Ivanov, a bel­ső ellenállás szervezője s az ellen­állás kiváló hősei: Lutibrodszkv, Jordanka Csankova, Liliana Dimit­rova és a hozzájuk hasonló hősök eza-ei." A szeptember 9-iki győzelem szenvedéseik legnagyobb jutalma volt. A bolgár nép büszkeséggel hivat kozhat arra, hogy míg a megszálló hatalom nem tudta hadba kénysze­ríteni a Szovjetunió ellen, addig a szeptember 9-i felkelés után azon­nal 300.000 főnyi hadsereggel tá­madta még a fasisztákat, akiket a Szovjet Hadsereg oldalán Magyar­országon keresztül egész az Alpe sekig üldözött. A háború Reíej^ésé után a bolgár nép hozzálátott a va­lóban demokratikus, népi államszer­vezet kiépítéséhez é 3 a Bolgár Muarí­ká s (kommunista) Párt vezetésével megindult a szocializmus felé veze­tő úton. Az angol-amerikai imperialisták Bulgáriában — épúgy mint a többi népi. demokráciákban — megkísé. relték és, állandóan megkísérlik, hogy megzavarják a szocialista épí­tést, hogy akadályokat gördítsenek a bolgár nép felemelkedésének útjá­ba. Szeptember 9-ének nyolcadik évfordulóján a bolgár nép 1 büszkén állapíthatja meg, hogy harcedzett, dicső Kommunista Pártja vezetésé­vel sikerrel küzdötte le az angol­amerikai imperialisták és titóista ügynökeik minden mesterkeu^sét és biztos léptekkel halad azon az úton, amelyet nagy tanítója, Dimitrov elvtárs jelölt ki számára. Tekintettel arra a sokoldalú' se­gítségre amelyet a Szovjetunió és személyesen Sztálin elvtárs nyújt Bulgáriának gépek, anyag és szak­emberek formájában és tekintette! A Szovjetunió rntnű a 14 ál;am felvételét követeli az ENSz-be A biztonsági tanács szeptember 5-iki gyűlésén J- A. Malik, a Szov­jetunió képviselője élesen bírálta azon küldöttek beszédeit, akik a 14 államnak az ENSz-be való felvéte­lére tett szovjet javaslatot ellenez­ték. A szónokok egyike sem tudott megcáfolni egy olyan tényt sem ,— mondotta J- A. Malik — amely a szovjet küldöttség nyilatkozatában foglaltatik, amelyet a szovjet javas­lat megmagyarázott és amely tel­jesen megmutatta az amerikai-an­gol blokknak e kérdéssel kapcsolat­ban elfoglalt álláspontja tarthatat­lanságát és törvényelleneisségét. Arra törekszünk — folytatta Ma­lik elvtárs, —.hogy e kérdésnek észszerű és törvényes megoldását megtaláljuk az ENSz alapokmányá­nak megfelelően. Szem előtt tart­juk azt, hogy erről a kérdésről az Egyesült Nemzetek Szervezetében több min-t 6 éven át vitatkoztak. Az álláspontokat már régen meghatá­rozták és ezek teljesen világosak. A 14 államnak az ENSz-be való fel­vételi kérelmét, amelyeknek egy­idejű felvételét a Szovjetunió köve­teli, számos ízben egyenként átvizs­gálták. Mindeddig azonban e kér­désben nem történt döntés. Azt ja­vasoljuk, hogy hozzanak ilyen dön­tést. Kitartunk amellett, hogy az amerikai-brit tömb, főleg az Egye­sült Államok mondjanak le disz­kriminációs politikájukról és dikta­túrájukról azon államok csoportjá­val szemben, amelyek felvételüket kérték az ENSz-be és amelyeknek belpolitikai rendszere nem tetszik az 1 Egyesült Államoknak. Itt van a kérdés megoldásának alapja és a kiinduló pont abból a helyzetből, amely bekövetkezett. A következő megoldást javasoljuk: Felvesszük az Egyesült Nemzetek Szervezetébe mind a 14 államot, amelyeknek kö­rülbelül 120 millió lakosuk van. Ez lehetővé teszi ezeknek az államok­nak és népeiknek, hogy azonnal és feltétlenül bekapcsolódjanak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, az Egyesült Nemzetek osaládjába. Egy dolog' most kétségtelen — mondotta Malik elvtárs — és pedig az, hogy az Egyesült Államok min­den ENSz-be való felvételi kérelmet agressziós é s új háborút előkészítő politikájuk megvilágításában vizs­gálnak meg. E kérdés megoldásánál a fő kritérium saját agressziós cél­jaik, nem pedig az ENSz alapok­mányának cikkelyei, vagy működési szabályzata. A Szovjetunió kitart amellett, hogy a biztonsági tanács ajánlja a VII. közgyűlésnek, vegye fel tagnak mind a 14 államot tekintet nélkül belpolitikai rendszerükre és tekintet nélkül arra, hogy a biztonsági ta­nács egyik vagy másik állandó vagy nem állandó tagjának ezen országok belpolitikai rendszere tet­szik-e vagy sem. Valko Cservenkov — Bulgária minis zterísiiácsának ehtóke, a Bolgár Kommunista Párt főtitkám. arra a nagy segítségre, amely a népi demokratikus államok "gazda­sági és kulturális együttműködésé­ből, főleg a testvéri Csehszlovákia segítségéből folyik, Dimitrov elvtárs azt a feladatot tűzte ki a bolgár nép elé, hogy tizenöt-húsz év alatt olyan eredményeket érjen, el, ame­lyeket más nemzetek más feltételek között évszázadok alatt elértek. Nem kétséges, hogy a bolgár nép ezt a feladatot teljesiti. Erről ta­núskodik a nagy szocialista munka­verseny, amelybei; az egész nép résztvesz az ötéves gazdasági terv­inek a kitűzött határidő előtt való teljesítéséért. Bulgáriában senki sem kételkedik abban, hogy a dol­gozók már az ötéves terv negyedik évének vége előtt a terv sikeres teljesítéséről számolhatnak be párt­juknak és a kormánynak, valamint személyesen Valko Cservenkov elv­társnak, szei'etett miniszterelnö­küknek. A bolgár nép teljes joggal büszke sikereire. Azon nehézségek ellenére, amelyeket a gazdasági elmaradott­ság okozott, az idegen imperialista intervenciós kísérletek ellenére, amelyeknek belső ügynökségei a szocialista építést, főleg a szociá­list^ iparosítást szabotálták, a .bol­gár nép nyolc év alatt óriási sike­reket ért el. A bolgár dolgozók pártjuk útmutatását követve, Cser­venkov elvtárs vezetésével sikere, sen valósítják meg a dimitrovi öt­éves terv harci programmját. Bul­gária gyors szocialista iparosítását egész sor új gyáripari vállalat léte­sítése bizonyítja. Csupán 1950-ben számos gyár és üzem kezdte meg termelését. Ebben az évben 100 milliárd lévát fordítottak építkezési célokra. 1950­ben fejezték be az Eternit-gyár, a Gorhim vegyüpari gyár, a Vörös Csillag gépgyár, a Vaszil Kolarov és Valko Cservenkov autójavítóvál­laiatok, a Kiiment Vorosilov gyen­geáramú gyár, az Erősáramú Mú-, a Gavril Genov nevét viselő élelmi­szeripari kombinát. építését, az Erneszt Thalmannról elnevezett, a Balkán-félsziget legnagyobb szövő­gyára, sib., építését. Ez év (végéig befejezik a Leninről elnevezett me­tallurgiai üzem építését, valamint szóda, cellulóze gyártó üzemek és számos más üzem építését is. A Sztálin nevét viselő vegyiipar kombinát, a Leninről elnevezett metallurgiai üzem és a mezőgazda­sági gépeket gyártó »Georgi Dimit. rov«-üzem a három legnagyobb ipa­ri üzem, amelyeket az első ötéves tervben építenek fel. Mindezek a szeptember 9-i győzelem emlékmü­vei, a szocialista ipar győzelmének, a bolgár dolgozók hálájának em­lékművei a nagy Lenin,, Sztálin és Dimitrov iránt. A háború előtti 1939-es évvel sízemiben a bolgár ipari termelés négyszeresére emelkedett és a gép­termelés százszorosára. Gyorsan, fej­lődik a Sztahanov-jnozgaloin, a munkatermelékenység és a termelő erök állandóan emelkednek. Az ipar fejlődése, a Szovjetunió és népi demokratikus országok minden téren nyújtott segítsége a, legfőbb tényező a bolgár mezőgazdaság szocialista építésében. Ezen a fon­tos szakaszon elért sikerekről ta­núskodnak a következő adatok: ez év elején az öisszes parasztgazdasá­gok 53 százaléka volt megszervezve TKZ S-ben (III. típusú EFSz-ben)j mintegy 2 és* fél millió hektárnyi földterülettel. Ez az összes szántó földek 51.2 százalékiát teszi ki. A szeptemberi felkelés nyolcadik évfordulója egybeesik Valko Cser. venkov elvtársnak, a bolgár nép szeretett vezérének, 52-ik születés­napjával. Cservenkov fáradhatatlan és áldozatkész tevékenységével na­gyon sokban elősegítette a felkelés sikerét. A szocialista építés idősza­kában Valko Cservenkov elvtáfs a párt- és az államigazgatás élén áll és emellett a bolgár nemzetet bát­ran és biztosan vezeti Dimitrov út­ján a szeptember 9-i bolgár hősök eszményeinek teljes megvalósításá­hoz. Ez az út a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal való felbont­hatatlan testvériség és szövetség útja, a béke útja, amely az új világ örök és virágzó tavaszához, a nap­fényes kommunizmus ragyogó ma­gaslatalihoz vezet. A Bolgár Népköztársaság nagy szerű eredményei, amelyeket 1944 szeptember 9. után ért el, annak az állandó felbecsülhetetlen gazda­sági és kulturális segítségnek kö­szönhetők, amelyeket a felszabadí­tó Szovjetunió nyújtott-, a bolgár népnek. A Szovjetunió népe védel­met nyújtott és nyújt Bulgáriának az imeprialisták nyüt intervenciós kísérletei ellen. A Szovjetunió se­gítsége tette lehetővé a nyolc év előtti hatalmas népfelkelést Bulgá­riában éppúgy, mint a Szlovák Nemzeti Felkelést is. A Szovjetunió példamutatása, a nagyszerű sztáli­ni tanítás jelöli ki az utat a bol­gár nép és a mi, népünk számára a szocializmus felé. A szovjet embe­rek, tudósok," mérnökök, sztahano­visták segítsége és tapasztalatai könnyítik és gyorsítják meg mind a két nép számára a jövö felépíté sét. Mos elvtárs teiide a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülésén A l'Humanité. közölte Jacques Duclos elvtársnak a Francia Kom­munista Párt Központi Bizottsága teljes ülésén tayitott beszámoMjájt!, amelynek cíane: ,,A Francia Kom­munista Párt tevékenysége a nép­tömegeknek a béke védelmét szol­gáló egyesítése érdekében". Duclos elvtárs beszéde elején té­nyekkel bizonyította be, mit jelent Franciaország számára a marshalli­záló politika. „A hadigazdálkodás­ra átalakított francia gazdasági élet egyre inkább az Egyesült Államok függvényévé válik" — mondotta Duclos elvtárs, majd így folytatta: „Franciaország költségvetési kiadá­sának 40 százalékát — Pinay de­magóg ígéreteinek ellenére — kato­nai célokra fordítják." Duclos elvtárs a továbbiakban a párt központi bizottságának június 18-án megtartott utolsó teljes ülése óta elért jelentékeny sikerekről be­szélt. Megállapította, hogy a Francia Kommunista Pártot Pinay és De Gaulle kommunista­ellenes kampányai ellenére szoros kapcsolat fűzi a munkásosztály­hoz. a városok dolgozó tömegei­hez és a paraszttömegekhez. A kormányon lévők egy nemléte­zö összeesküvésre való hivatkozás­sal akarták csapást mérni a párt­ra, ez azonban nem sikerült. A párt ellen összeesküvőknek — hangoztatta Duclos elvtárs — nem volt fogalmuk pártunk ellen­álló készségéről, politikai érettsé­géről, erejéről. A washingtoni kormány — foly­tatta Duclos elvtárs — elhatároz­ta, hogy Nyugat-Németországnak szánja a főszerepet Európában aa atlanti koalícióban. A német milita­rizmus féltámasztása azonban, —• amelybe a francia burzsoázia a nem­zeti érdekeknek ellentmondó osztály­meggondolásokból beleegyezett, — komoly ellentéteket támaszt az imperialista táborban. Senki sem vitathatja, hogy az amerikaiak és lakájaik politikája végső sorban arra irányul, hogy a Rajna túlsó oldalán olyan katonai erőt létesítenek, amely — amint ezt a franciák saját tapasztalataikból tudják — fenyegetni fogja a békét és amely holnap ismét közvetlenül fegja fenyegetni Franciaország biz­tonságát. ,.A' jelenlegi körülmények között, amikor az ország megmentéséről van szó, arról, hogy az országot megmentsük a pusztulástól, a szé­gyentől és az árulás politikájától, felmerül az a halaszthatatlan fel­adat, hogy tömörítsük a munkás­osztályt és vele együtt erős nem­zeti arcvonalban egyesítsük azok­nak a frlanciáknak óriási tömegét, akik készek harcolni a békéért és a haza függetlenségéért, függet­lenül politikai és vallási meggyő­ződésüktől, vagy szociális helyze­tüktől. Az egész nép érdekei azt paran­csolják: a jelenlegi kormányt távo­zásra kell kényszeríteni és ártalmat­lanná kell tenni azoknak az intriká­it, akik a szocialista párt vezetőihez hasonlóan úgy t (§sznek, mintha har­colnának a Pinay-kormány ellen." Duclos elvtárs befejezésül a kö. vetkezőket mondotta: »A helyzet elengedhetetlenül szükségessé teszi az egységes nem­zeti arcvonal megalakítását a nem­zeti függetlenség helyreállítása és a béke védelme érdékében. Ez nemcsak parancsoló szüksé­gesség, de bátor és\áUhatatós erő­feszítések révén a legrövidebb időn belül kell, hogy lehetségessé is vál­jon. Kétségtelenül sok francia van jelenleg, aki nem helyesli teljes egészében a kommunista* progiam. mot, amelyet mi magunk az egyetlen olyan programmnak tar­tunk, mely mind jelenleg, mind a jövöben országunk érdekeinek és szükségleteinek teljesen megfelel. Mégis sokan ezek közül a franciák közül egyetértenek velünk bizonyos kérdésekben és velünk együtt ha. talmas, egységes nemzeti arcvona­lat alkothatnak, amely kijelölné a jelenlegi helyzet követelményeinek megfelelő politikai és gazdasági cé­lokat. A különböző meggyőződésű, hitű és társadalmi helyzetű férfia. kat és nőket egyesítő egységes nemzeti arcvonal, — természetesen közös megegyezéssel, •— megállapít­hatná Franciaország függetlensége helyreállításának, a Schumann.terv eltörlésének, a Nyugat-Németország remilitarizálásával szembeni határo­zott ellenállásnak, a német problé. ma békés megoldásáért és a vietna­mi háború megszüntetéséért folyó harcnak feladatait. Bizalommal tekinthetünk a jö­vőbe és ez a bizalom indokolt, ha állandó erőfeszítéseink követ­keztében megalakul a hatal.mas, egységes nemzeti arcvonal, amely kifejleszti a tömegek akcióit az egész országban, megváltoztatja az események menetét, megmenti Franciaországot a nyomortól, a pusztulástól és a fasizmustól, hely­reállítja hazánk függetlenségét és biztosítja a béke győzelmét«. \ A tic$icgáir nép ünnepe

Next

/
Thumbnails
Contents