Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-30 / 232. szám, kedd

2 III SZO 1992 azeptembw 80 nek nálunk való meghonosítását és ezeknek alkalmazásával érték el ki­váló eredményeiket. Lássunk tehát hozzá az akadályok és hiányok kiküszöböléséhez, lás­sunk még határozottabban, még bátrabban hozzá a kérdések megol­dásához. Használjuk ki. még jobban a bevált szovjet munkamédszere­ket és tudományos eredményeket. Ennek jutalmát megtaláljuk majd az állatállomány fokozott hasznos­ságában, földjeink -magasabb hek. tárhozamában, amivel bőséges élel­mezést és békés életet fogunk biz­tosítani népünknek. Ez a mi pro­grammunk ,és célunk, amelyet a gazdasági szektorban magunk elé tüztünk a Szovjetunió Kommunista Bolsevik Pártjának XIX. kongresz­szusa és a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 35. évfordulója al. kaiméból, mert a szovjet nép az, amelynek felszabadulásunkat kö­szönhetjük, hogy szabad hazánkban a szocializmus megvalósításához láthatunk, hogy a dolgozók boldog­ságát és megelégedettségét bizto­sítjuk. Lássunk tehát, hozzá az EFSz ekbein, az állami birtokokon, a gép­éa traktorállomásoikion Klement Gott­wald elvtárs, a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti szeretetünk és hálánk jeléül a szocialista verseny­mozgalom még további örömteli és hatalma« elmélyítéséhez. Krosznár elvtárs, begyűjtési miniszter beszédéből A szovjet állam felépítésének első éveiben a nagy Lenin a lakosság közélelmezésének biztosítását a k«r vetkező szzavakkal jellemezte: „A kényéért folytatott küzdelem egyet jelent a szocializmusért vívott harccal". „A kenyérért folytatott küzdelem nálunk is egyet, jelent a szocializ­musért folytatott harcunkban. Ép­pen ízért pártunk, kormányunk és az egész Nemzeti Arcvonal politi­kájának nagyszerű győzelmeként kell elkönyvelni az idei gabonafel­vásárlási terv országos viszonylat­ban való sikeres teljesítését, amit az elmúlt esztendőkhöz viszonyítva rövidebb idő alatt valósítottunk meg. E jelentős sikerben az érdem mindenekelőtt a szövetkezeti tago­kat illeti, akik a kis. és középpa­rasztok élvonalában haladtak és nemcsak, hogy gyors ütemben elvé­gezték a behordást és cséplést, de elsőkként és legjobban teljesítették a beszolgáltatást is, hogy köztársa­ságunk iránti hazafias viszonyukát és hálájukat a Szovjetunió nagy testvéri segítségéért így juttassák kifejezésre. Az ő érdemükből fal­vainkon új ea-kölcs van kialakuló­ban, amikor is a mezőgazdasági termékek idejében való és minőségi beszolgáltatása a becsület kérdésé­vé lett, amikor dolgozó parasztsá­gunk erre ügy tekint, hogy ezzel j • hazánk és a béketábor további meg- 1 sziláirdulását biztosítja. A párt és a nemzeti bizottságok jelentős segít­ségével az új felvásárló aparátus dolgozói ugyancsak sikeresen oldot­ták meg nagy feladataikat és mun. kájuk közben gazdag tapasztalatok­ra tettek szert további feladataik sikeres elvégzésére. A felvásárló raktárban alkalmazottak örömteli sikereinek bizonyítékát adja telje­sítményük, hisz gyakorta hajnaltól estéig és estétől hajnalig tartó munkával szolgálták a gabona ren­des átvételének és raktározásának ügyét. Egészen másképpen visel­kedtek, mint a falusi gazdagok, akik a terméketlenségről terjesztett meséikkel kendőzni akarták igazi céljukat, a gabona eltitkolását, hogy így kőzellétásunkat megkárosítsák. A példák százai megmutatták, hogy a beszolgáitatási kötelezettségeiket ne m teljesíthető falusi gazdagoknál nagy gabonakészleteket találtak, melyeket a legkülönbözőbb rejtek­helyekre dugdostak el. Voltak olyan esetek is, amikor a terméketlenség­gel kapcsolatos alakoskodás azt a célt -szolgálta, hogy ezzel kendőzzék a föld helytelen megműveléséből eredő károkat, vagy hogy kendőz­zék az elmúlt ősz vagy idei tavasz bűneit, amikor is nem teljesítették a vetési munkálatokat. A rossz ter­mésre vonatkozó vagy hasonló ki­fogásokat, amelyek a lelkiismeret­len munka következményeiből -foly­nak, a termelés biztosítása szem pontjából semmiképpen sem lehet elfogadni. Csak természetes és egé­szen igazságos, hogy most, amikor a szerződésekből eredő kötelezettsé­geket átvizsgáljuk, megköveteljük, hogy mindenki rendezze az állam­mal szemben kötelességét a gabona, répa, vagy máa termékek beszolgál­tatásával kapcsolatosan és ameny­nyibeji saját hibája következtében a termelés valamely ágában a beszol­gáltatást elmulasztotta, akkor azt más mezőgazdasági termékekkel pótolja. Igazságos ez a dolgozók és mindazon szövetkezeti tagok, kis­földművesek szempontjából is, akik idejében teljesítették az állam irán. ti beszolgáitatási kötelezettségüket, A gabonafelvásárlás folyamán olyan hangok is felhangzottak, hogy egyes esetekben tavasszal rosszul és igaz­ságtalanul volt a besaolg-ál tatás mennyisége előírva. Ez a kifogás rendszerint ott merült fel. ahol a kis- és középparasztek nem vettek részt a szétírásban és így a falusi gazdagok saját hasznukra befolyá­solták a szétírást, sőt egyes esetek­ben sikerült a földet is eltitkolniok és így további alapot szereztek bű­nös üzelmeikre. Ezeket az eseteket hasznos tanúsáigként kell szemünk előtt tartamunk, hogy most az ősz­szel a kis- és középparasztok a me­zőgazdasági termelés szétírásában résztvegyenek és hogy így a jövő­ben a beszolgáltatás szétírásban hibák ne mutatkozzanak. Marek Csnlen elvtárs, földművelésügyi megbízott beszédéből Szövetkezeteink rövid története meggyőzően igazolja, hogy a szö­vetkezeti nagyüzemi, termelés fal­vaink jav4t-'«zo!gália annak ellenére. l)<?gy mint miirden kezdetnél, fialunk is nehézségek mutatkoznak. Igen, az egyes földműves szövetkezetek épí­tésének kezdetén nálunk is különféle nehézségek és hiányok mutatkoztak. Tulajdonképpen miben mutatkozik meg a szövetkezet, a nagyüzemi gaz­dálkodás előnye? Abban, hogy az egyénileg végzett kisüzemi gazdál­kodással szemben könnyebb, olcsóbb és — ami még fontosabb — hasznot­hajtóbb. Ez a gazdálkodási módszer többet biztosít az államnak, a. dol­gozóknak, söt maguknak a szövet­kezeti tagoknak is. Szemléltetően tudjuk ezt bizonyítani a malackai já-' rási Gajári községe példáján. Az egyénileg gazdálkodók ebben a köz­ségben földjeiken a régi mezőgaz­dasági módszerek alkalmazásával ta­valy a következő hozamokat érték el: árpából 16, rozsból 10, búzából 7 métermázsát. Ugyanebben a község-, ben a szövetkezet hektáronkénti ho­zama búzából 20, rozsból 18, árpából 28 métermázsa volt. Hasonló ered­ményeket ért el a szövetkezet az ál­latok hasznosságában. Míg a tehenek az egyénileg gazdálkodó földmüve­sektnél 2—4 liter tejet adtak napon­ta, addig a szövetkezeti közös istál­lóban gondozott tehenek naponta 12 litert adnak. A szövetkezet egész évi tejbeszolgáltatási kötelezettségének már júliusban eleget tett és az év végéig nemcsak tejben, de húsban is messze túlszárnyalja a tervből ere­dő feladatait. Vagy vegyük a vere­bélyi járáshoz tartozó zsitavcei egy­séges földműves szövetkezetet. E szövetkezet átlagos hozama hektá­ronként 20 métermázsa volt. Ott, ahol a szovjet tapasztalatokat alkal­mazva keresztsorosan vetettek, szemcséstrágyát használtak és a mélyszántást előhántós ekével végez­ték, még a rossz időjárási viszonyok ellenére is 28.3 métermázsás hektár­hozamot, söt 35 mázsát értek el. Ezek az eredmények pedig nem egyedülállóak. Ugynakkor tudatosí­tanunk kell azt, ho^y mit jelent Szlovákiában ez az elért eredmény, ahpl a háború előtt az átlagos hek­tárohzam 12—13 mázsát tett ki. Kis. és középparasztjaink saját ta­pasztalataikon győződnek meg róla, hogy a terméshozam nagysága az em­berektől függ, attól, hogy a marx­izmus-leninizmus alapjaira fektetett szovjet haladó tudomáhy vívmányait miként tudják felhasználni ,s nem pedig á véletlentől. A pozsonyi és nyitrai kerület egy­séges földműves szövetkezetei a szovjet tapasztalatok felhasználásá­nak köszönhetik, hogy ebben az esz­tendőben átlagosan 15—20 százalék­kal magasabb hektárhozamokat ér­tek el, mint a magánszektor. A szö­vetkezeti gazdálkodás jó eredmenyei­nek természetesen megvan a befolyá­sa a szorgalmasan dolgozó szövetke­zeti tagok jövedelmére is. így Fur­ján elvtárs, a gajári egységes föld­műves szövetkezetben tavaly 40.200 korona jutalomban részesült. A zsi­tavcei Michal Dózsa félévi munka­teljesítményének 50 százalékos ellen­értékeként előlegben 25.895 koronát kapott. Nem ritkák azok az »setek, amikor egy szövetkezeti család, — hogy példát mondjak a trnávkai Sajben-család, a bélai Caplik-család, a búcsi Hréka-család és mások 100 ezer- koronát, söt ezt meghaladó ösz­szeget vejtek fel' a szövetkezettől. Ezek azok ä bizonyítékok, amelyek a további kis. és középparasztokat a szövetkezeti munka előnyeiről meg­győzik. Ez az a fő tényező, amely őket arra ösztönzi, hogy az egysé­ges földműves szövetkezetekbe lép­jenek. Ebben az esztendőben jelentős lépéssel jutottunk előre. Csak ma­gában Szlovákiában 70.000 kis- és középparasztcsalád döntött amellett, hogy- felhágy a kisüzemi termelés­sel és 400.000 hektárnyi földjével a szövetkezeti mozgalomhoz csatlako­zik. Több mint 600 III. és IV. típusú többségi szövetkezet létesült ez .alatt és több, mint 200 kisebbségi szövet­kezetből lett többségi szövetkezet. A szövetkezeti gondolatnak jelentős fejlődését jelenti ez, s a szántóterü­letek 50 százaléka került a szocia­lista szektorba. A magas termésho­zamú járások közül több járásban, így a somorjai, dunaszerdalielyi, ga­lántai, királyhelmeci járásokban a kollektivizáció már elérte a 90 szá­zalékot. Helytelen lenne azonban ar­ra következtetni, hogy ez a. nagy át­alákulás és a fejlődésnek ez áz el­mélyülése simán, harc és nehézség nélkül ment volna végbe. A kiélese­dett osztályharc jegyében folyik ez az átalakulás. A falusi gazdagok, a kis- és középparasztok e megrögzött ellenségei, megdöbbenéssel figyelik, miként ég lábuk alatt a talaj. Lát­ják, hogy a szövetkezeti gondolat­nak végleges győzelme egyben ki­zsákmányolásuknak végleges fölszá­molását is jelenti. Dühükben most újabb formákat keresnők, miként tudnák a fejlődést és a szövetkezeti mozgalom elmélyülési folyamatát megállítani, vagy legalább is fékez­ni. így kezdetben a szövetkezetekkel nyíltan szálltak szembe, ma már azok bomlasztása, illetőleg a fejlődés lefékezése érdekében raffinált, sötét módszereket használnak. Sokhelyütt a szövetkezetekbe is becsempészték magukat s csak e nyár folyamán a szövetkezeti tagok több mint 500 betolakodott kulákot lepleztek le. Ahol ezt a tagok megtették, ott ma már a szövetkezeti gazdálkodás fel­javulóban van, újabb sikerek felé halad. Mert a szövetkezeti életben elért Sikerek annál nagyobbak lesznek, mennél következetesebben és jobban fogjuk napról napra alkalmazni a szovjet kolhozosok munkamódsze­reit. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) . Pártjának XIX. kongresz­szusa és a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 35-ik évfordulója al­kalmából falvainkon elindult kötele­zettségvállalások azt bizonyítják, hogy dolgozó parasztságunk még többet kíván tanulni a szovjet em­berektől. Teljesíteni kívánják vállalt kötelezettségeiket, hogy a begyűjté­si terv teljesítésének százalékát még tovább javítsák viszonzásul munká­sainknak a segítségért és a gépe­kért, amelyekkel bennünket napról náp?k' támogatnak és azért a szor­galmas munkájukért, amellyel Szlo­vákia iparosítását építik. Ünnepi est a Kínai Népköztársaság államünnepének tiszteletére A Kínai Népköztársaság államün­nepének tiszteletire a Nemzeti Arc­vonal Központi Akcióbizottsága szeptember 30-án 19.30-kor ünnepi estet rendez a prágai Lucerna nagy­termében. Az ünnepi beszédeket Július Mau­rer nehézgépipart miniszter és Tan Sí-lm, a Kínai Népköztársaság nagy­követe mondják Az est kültúrrészébe a Hadsereg Színház tagjai kínai verssorozatot adnak elő és fellép a prágai katonai művészegyüttes. Kuncsicén befelezték a 2-ik raagaskemence falazását A Teploteclma nemzeti vállalat gaskemencéjének fa'ázását, samotozöl szeptember 27-én 22 óra A 3-a« számot viselő magaake. után befejezték a. kunesicei Klement mancét előkészítették a k-iszáritáí­Gottwald új kohó-mü második ma- hoz. M • * Országos konferenciát tartottak az állami munkaerőtartalékok vezető dolgozói Vasárnap Prágában megtartották az állami munkaerő tartalékok veze­tő dolgozóinak országos konferen­ciáját. A konferencián résatyettek az iskolák kiküldöttéi, továbbá J, Teszla, a CsKP KB titkára, valamint az üzemek legjobb kitüntetett dol­gozói. A konferencián J, Havelka mun­kaerőügyi miniszter mondott beszé­det, aki kijelentette, hogy az állami munkaerőtai'ta'ékok kiépítéséről szóló párt- és kormányhatározat óta ez év augusztusában igen sok vál­tozás állott be a tanoncsok nevelésé­ben. Főleg a párt, a haza szerete­tére neveli őket és úgy tanítják, hogy minél magasabb szakképzett­séget érjenek el. J. Havelka munka­erőügyi miniszter beszélt továbbá az állami munkaerőtartalékok iskola­igazgatóinak és nevelőinek felada­tairól. „Állandóan tanulniok kell a szovjet pedagógusoktól, akik az if­júság nevelésében nagy sikereket émek el. Szükséges, hogy egyre jobban és mélyebben bővítsék ki is­mereteiket, hogy így sokkal haté­konyabban nevelhessék ifjaixtkat, hazánk jövendő szocialista építőit, — mondotta Havelka miniszter. A vitát Teszla elvtárs értékelte ki, aki többek között kijelentette, hogy az ifjúság nevelésében végzett munkát állandóan javítani kell. A fiatalokat arra kell tanítani, hogy többet és olcsóbban termeljenek, hogy a munka minőségét fokozzák, a tanoncnormákat teljesítsék és túlteljesítsék s az erre irányuló szo­cialista munkaversenyt támogassák. Főleg ez az igazgatók, oktatók és mesterek feladata az állami mun­kaerőtartalékok iskolájában. A kon­ferencia résztvevői végezetül .elfo­gadták' a köztársaság elnökéhez in­tézendő levél szövegét, amelyben kötelezik magukat, hogy még job­ban és gyorsabban "fogják nevelni az. ifjakat, hogy szakmájuk igazi mestereivé váljanak. Uher elvtárs, a CsKP Központi Bizottsága titkárának beszédéből Az aratás és a gabonafelvásárlás sikerese végrehajtása, a szövetkeze­ti tagsági alap ki,bővítése, az egy­séges földműves szövetkezetek meg. szilárdítása és új szövetkezetek lé­tesítése, végül az a tény, hogy eb­ben az esztendőben immár több mint 2000 esetben hajtottuk végre a mezőgazdaságok technikai rendezé­sét, azt igazolja, hogy a faüvak, valamint a kis- és középparasztok további nagy száma tért rá a szocia­lizmus útjára. A mezőgazdaságunkban elért si­kerek kiinduló pontja, és támasza a pánt és a kormány jelenjtöe hatá­rozata. Az elért sikereit azzal biz­tatnak és arra ösztönöznek, hogy még gyorsabban, és eredményeseb­ben haladjunk előre. Ámde ez még csak az út kezdetét jeleníti. Kle­ment Gottwald köztársasági elnö­künk újévi beszédében rámutatott arra, hogy ipari termelésünk mel­lett a mezőgazdasági termelés le­marad s nem győzi teljes mérték­ben fedezni a dolgozók állandóan emelkedő élelmezési szükségletét, nem tud ipajunk számára elegendő nyersanyagot biztotótani. A mező­gazdaságii termelés lemaradása, ami­nek okát a földek szétdaraboltságá­ban és aJlacsonyabb hozamában, a gazdasági állatok hasznosságának alacsony százalékában kell keres­nünk, nagy mértlékben fékezi ha. zánik boldog szocialista holnapjá­nak kiépítését. Vájjon mutatkozik-e lehetőség és vaiue erőnk, hogy a hiányokat kiküszöböljük? Igen, van! Hála a Szovjetunió nagy példájá­nak, önzetlen segítségének, leghala­dóbb tudományos elvekből kiindu­ló mezőgazdaságának, abban a hely. zetben vagyunk, hogy fokozhatjuk mezőgazdasági termelésünket, és a dolgozók szükségleteit teljes mérték­ben kielégíthetjük. Ám ki kell kü­szöbölnünk az összes akadályokat, az összes hiányokat, melyek ben­nünket gátolnak, hogy a mezögaz. daságunk behozhassa az ipari ter­melés ütemét és azzal lépést tudjon tartani. Ám ennek megoldása tőlünk függ! Got-twald elvtárs a Csehszlo­vákiai Kommunista Pánt Központi Bizottságának mult évi szeptemberi ülésén az egész párthoz szólva eze­ket mondotta: „Mindazért, ami eb­ben' az országban történik, a nép előtt CsehszlovákiE Kommunista Pártja felel. Igen, a párt a vezető erő ebben az országban, minden győ­zelemnek, amelyet népünk a szocia­lizmus felé vezető úton elért, kez­deményezője és szervezője. A párt. nak vezető szerepe azonban az ösz­SZÖS szervezeteket, az összes kom­munistákat kötelezi. Sőt eat éppen I most kell tudatosítanunk, e törté­' nelmileg fontos folyamat idején, amikor az egyénileg g-aadálkodó kis. és középparasztok áttérnek a szo­cialista szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásra. Ha jelentős sikere­ket is értünk el, az utolsó négy hó­nap során szükséges, hogy a párt. szervezetek munkáját állandóan ja­vítsuk. Nem elég, hogy a párt-szer­vezet bizottsága üléseit, amelyeken nagy általánosságban a -helyzetről vagy a nehézségekről szólnak, meg­tartsa, de szükséges, hogy á párt tagjainak és jelöltjeinek munkáját konkréten ii-ányitsa. Ez pedig annyi jelent, hogy feladatokkal kell őket megbízni és azoknak teljesítésében segédkezni és teljesítésüket ellen, őrizni. A pártszervezet nem élheti ki magát egyszerűen csak a belső szer­vezeti kérdések megoldásában, és­pedig azért meni, mert felel a terv teljesítéséért, a nemzeti bizottság jó munkájáért, az egységes föld­műves szövetkezet gazdálkodásáért, a traktorállomás, az állami birtok és a felvásárló szervezet jő mun­kájáért. • Napról napra .az egységes földműves szövetkezetek, állatni bir­tokok és trafctorállQmáisoik problé­máinak megoldásán kell segédkez­nie, a kommunistáik feladatául kell kitűznie, hogy azok a haladó szov­jet termelési módszerek alkalmazá­sát érvényre juttassák a mezőkön, az istállókban egyaránt, hogy a szövetkezeti tagokat, a traktorál­lomások ós állami- birtokok dolgozóit politikai és szakmai színvonaluk állandó emelésére ösztönözzék. Tö­rődnie kell azzal, hogy a legalkal­masabb dolgozókat mezőgazdasági iskolákba, tanfolyamokra, előkészí­tő szövetkezeti iskolákba küldjék. A pártszervezetnek a járási bizott­ság a Csehszlovákiai Hjúsági Szö­vetségi, a női bizottság kommunista tagságán keresztül biztosítania kell az egységes földműves szövetkeze­tek állandó támogatását, A munka irányítása nem jelenti azonban, hogy rendelkezzünk. Elleniben azt' jelen­ti, hogy ismernünk kell a kérdése­ket, azokat értelmesen kell tudni megmagyarázni és egyben érteni kell, miként lehetne vezetni és moz­gósítani az összes dolgozókat a ter­vek teljesítésére. Ugyanakkor á pártszervezetnek nem szabad az egységes földműves szövetkezet elöl. járóságát, a traktor-állomás, vagy ..z állami birtok vezetőségét helyette­sítenie, hanam politikai munkával, falvtjlágositó' ég meggyőző érvekkel, főleg a kommunisták saját jó padi­jával kel! a fel8d&tok teljesítéséjíieác biztosítását oloftegvtenie.

Next

/
Thumbnails
Contents