Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-28 / 231. szám, vasárnap

UI SZO 1952 szeptember 28 A vasárnapi mezőgazdasági rádíóbeszélgetést magyar ayelven is ismeriefik A csehszlovák rádió a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója, valamint a dicső Szovjet Kommunista (bolsevik) Párt XIX. kongresszusa alkalmából rá-, dióbeszélgetéseket szervezett, ame. lyek keretében pártunk, kormányunk és a megbízottak testületének vezető tagjai megvitatják nap- ! jai'nk problémáit és ugyanakkor rámutatnak e két nagy esemény történelmi fontosságára. Hazánkban újkeletű dolog a rádióbeszélgetés, nak ez a formája, ám a Szovjetunióban már régen meghonosították és az egész szovjet nép tulajdonképpeni együttes ülését jelentik. A rádióbeszélgetésben pártunk, kormányunk és a megbízottak testületének vezető tényezői az élmunkások. újítók, szövetkezeti tagok és traktoristák jelenlétében szólnak dolgozóink legszélesebb rétegeihez. Az első ilyen rádióbeszélgetést a Csehszlovák rádió valamennyi állo mása e hó 18-án sugározta, amelynek keretében felszólalt Antonin Zápotocky elvtárs miniszterelnök, Dolánsky elvtárs miniszterelnökhelyettes. ing Púcik miniszter, a tervhivatal elnöke, továbbá a Csehszlovákiai Kommunista Párt Köz. ponti Bizottságának titkára, Tesla elvtä;r

s és Gustáv Kiiment, az Or. szágos Szakszervezeti Tanács elnöke. Az első rádióbeszélgetés igen . nagy visszhangra talált dolgozóink széles tömegeinél, a gyárakban, üzemekben, bányákban és szövetke. zetekben rögtön a rádióbeszélgetés elhangzása után élénk vita indult meg, amelynek során az elhangzott besáédek alapján dolgozóink hozzáláttak a termelés sikerének további biztosításához. Vasárnap, szeptember 28-án a Csehszlovák rádió adóállomásai 17.00 ,órás kezdettel a szövetkezeti tagokhoz, falvaink dolgozó parasztságához, a traktorállomások és az állami birtokok dolgozóihoz szólnak második mezőgazdasági tárgyú rá. dióbeszélgetésben. A rádióbeszélgetést Václav Nőseit elvtárs, belügyminiszter nyitja meg. További felszólalók Nepomucky elvtárs földmüvelésügyi miniszter, Jozef Krosnár begyűjtési miniszter, Uher elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának titkára, Culen elvtárs, földművelésügyi megbízott. Felhívjuk olvasóink figyelmét e rádi ^beszélgetésre, amelyben közvetlenül vezető tényezőink előadásából szerezhetnek majd pontos ké. pet arról, hogy falvaink szocialista építésében milyen eredményeket értünk el eddig és hogy a tervfeladatok teljesítésével, sőt azoknak túlszárnyalásával miként haladunk napról napra előbbre a magunk és gyermekeink örömteli életének biztosítására. Ezúton is felhívjuk az Egységes Földműves -Szövetkezete, ket. Állami tr'aktorállomásokat, Állami birtokokat, falvaink dolgozó kis- és középparasztságát, hogy hallgassák meg a rádióbeszélgetések keretében elhangzó felszólalásokat és meghallgatásuk után a beszédek aiapján indítsanak a szövetkezeti tagok, traktoristák és állami birtokok dolgozói vitát annak érdekében, hogy az öszi munkálato. kat és a mezőgazdasági szektorból eredő további feladatokát minél sikeresebben teljesíthessék, hogy velük hatványozottan elősegítsék a gottwaldj ötéves terv negyedik tervesztendejének idöelőtti befejezését. A Csehszlovák rádi í valamennyi adóállomásának hullámhosszán vasárnap d. u. 17,00 órai kezdettel közvetíti a mezőgazdasági tárgyú rádióbeszélgetést, majd azt követöleg 18.00 órakor a 427.9 méteres hullámhosszon, tehát Banská Bystrica, Bratislava II. és Koäice II. adóállomások kisugárzásában tol. máosolni fogja magyarnyelvű fordításban is az egész rádióbeszélgetés lefolyását. E műsor magyarnyelvű fordításának ismertetését a vasárnap délután 18.00 órai adáson kívül hétfőn, szeptember 29 én reggél 5.15-i magyar adásában a Csehszlovákiai rádió megismétli. Felkérjük olvasóinkat, hogy szer. kesztőségünkbe, vagy a rádió szerkesztőségének írják meg észrevételeiket, hozzászólásaikat és ismertessék az Űj Szó, ill, a rádió szerkesztőségével, hogy községükben, illetve munkahelyükön milyen visszhangra talált a Csehszlovák rádiónak ez az adása. ZOLA TARSADALOMSZEMLELETE AZ UJ SZÓ POSTÁJÁBÓL Űj élet Tornagörgőn A felszabadulás után új élet kezdődött hazánkban. Dolgozó népünk hatalmas lendülettel fogott hozzá a szocializmus építéséhez. Napról napra újabb tervek születnek, melyeket dolgozóink sikeresen megva lósítanak. Egymásután helyezzük üzembe újabb gyárainkat, mert ha zánk a nagy Szovjetunió példáját követve, az iparosítás útján halad. Dolgozóink életszínvonala állandóan emelkedik. Az ipar fejlődésével egyidőben a mezőgazdasági termelje is növekszik. A szocializmus építéséből Tornagörgő lakossága is kiveszi részét. Egyre többen jelentkeznek ipari munkára. Nagyobb részük a HUKO hatalmas építkezésén dolgozik, másik része a község mellett készülő új vasútvonalon. A szorgalmas mim ka eredménye meglátszik községünkben. Már két év óta villanyvilágításunk van és most helyezték üzembe a helybeli hangos híradót, amelyből hasznos tudnivalókat és vidám zenét haillgathstunk. így gondoskodik kormányunk a falu népéről. Szabó Gyula, tanító. Tornagörgő. Üjra szeretne dolgozni Egy délelőtt az autóbuszra várva, leültem egy árnyékos fa alá. Az Uj Szót olvasgattam. Egy öreg bácsi mellettem foglalt helyet és érdeklődött, hogy mit ír az újság. Beszélgetni kezdtünk és elmondta, hogy náluk már megalakult az EFSz és jól működik. Sajnálja, hogy már 73 éves és ezért nem igen bír dolgozni. Bejárta a világot, volt az első világháborúban, majd 1919-ben résztvett a magyar-vörös forradalomban. Most öregségi járadékot kap. Elmesélte, hogy 5 gyermeke közül négy dolgozik, az ötödik a II. világháborúban esett el. Ő ma ga jól él, megelégedett. Szeretne legalább 50 éves lenni, hogy a szocializmus építésében ö is résztvehetne. Megelégedett, mert tisztességes megélhetése van neki is, gyermekeinek is. A szocializmus minden ember megélhetését biztosítja. Pásztor István tanító, Apátújfalu. December 21-ig teljesítik évi tervüket A poprádi Tátravagonka-üzem dolgozói elhatározták, hogy egész évi tervüket december 21-ig, Sztálin elvtárs születésnapjáig teljesítik. A tervfeladatok időelőtti teljesítéséért indított yersenybe bekapcsolódott a dolgozók 82 százaléka. Hanácsek András fúró ez alkalommal normáját egyik munkaműveletnél 17.5 százalékkal, a másiknál pedig 33.6 százalékkal szilárdította meg. A fogyasztók figyelmébe! A kereskedelemügyi megbízotti hivatal figyelmezteti a fogyasztókat, hogy a szeptemberi élelmezési időszakra kiadott tojás jegyek szelvényeinek érvényességét egész Szlovákia területén az októberi élelmezési időszak végéig meghosszabbította, Ha a fogyasztók tojásfejadagjai kat október 31-ig bezárólag nem váltják ki, a szelvények elvesztik a tojás kiadására szóló érvényességű ket. A Csehszlovákiai Irók Szövetsége szlovákiai tagozatának védnöksége alatt vasárnap, szeptember 28-án 11.30 órakor Komáromban, a Kultúrház előtt visszaállítják talpazatára Jókai Mór, a nagy magyar író szobrát. Az ünnepélyt Pavol Beck, a HNB elnöke nyitja meg, az ünnepi beszédet szlovák nyelven Frantisek Hecko államdíjas író, magyar nyelven Lőrincz Gyula, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének elnöke mondják. Az ünnepély után a Csemadok komáromi helyicsoportja kultúrműsort ad. Nemrég Boris Gorbatov „Donbasz" ti című regényében a sztahanovista bä- h nyászok nagyszerű teljesítményeinek ri megragadó leírását olvasva, önkény- d telenül emlékezetbe idéződtek Zola p Emil 1885-ben megjelent bányászre- n gényének, a „Germinál"-nak azok a s. részletei, amelyek egészen más tár- n sadalmi és technikai főtételek mellett n a kézi szerszámokkal és éhbérért v végzett vájármunka kínjait örökítik a meg. Zola bányászai bérjavításért eredménytelen küzdelmet folytatnak a kapitalizmussal, Gorbatov regényé- n ben a Szovjetunió szabad dolgozói '' diadalmasan veszik fel a harcot a. 15 természettel. s Zola Germinálja Franciaországban, e a kalandor III. Napoleon (1852— 1( 1870) uralma idején kibontakozó kapitalista társadalomban játszik. Ha ma, Zola halálának ötvenedik ^ évfordulóján, erről az élesszemü és a bátor íróról a békeharcosok és a k haladás hívei. megemlékeznek, azt f kell elsősorban elmondani róla, hogy fc őt az úgynevezett második francia e császárság és az erre következő har- c madik köztársaság gazdasági és po- j litikai életkörülményeinek, az uralkodó osztályok telhetetlenségének, ^ tobzódásának és erkölcsi ellazultságának s a proletáriátus nyomorba ta- a szítottságának felmutatásában a e szépirodalom, a regényírás területén író nem multa felül. e Marx Bonaparte Lajos brumaire s 18-ájáról írt remekében feltárja a 1 második császárság rendszerének c születési körülményeit, Zola a rendszer fejlődéséről nyújt monumentális j körképet és krónikát, annak 1870-ben s a' német-francia háború alatt bekö- t vetkezett összeomlásáig. Ezt a húsz j kötetre terjedő társadalomrajzot Zola 1871 és 1893 között készítette el. ; Rendelkezésére állott fáradhatatlan, enciklopédikus méretű megfigyelőké ' pessége s dokumentációjának töme- j gét a nyelvi kifejezés művészi eszközeivel vitte az olvasók elé. Benne * van ebben a regényciklusban a francia vidék és a világváros Párizs éle- ' te, a katonai és a közigazgatási kor- J rupció, a bonapartizmus békebontása ^ és a klerikalizmus szolgaságra nevelő ^ törekvése, látjuk paloták és külváro- , j sok, szalonok és nyomortanyák, áru- j házak és kisboltok, bányászok, pa- I rasztok és gyári munkások életét. A regényciklus középpontjában a Rougon-Macquart család 32 tagja áll, í ezek körül mintegy 1200 további sze- 1 mély szerepel. A kapitalista társadalom üzérkedő, vállalkozó és keres- : kedö-típusai közül többet realisztikus erővel örökített meg Zola, igen sok azután az olyan részlet, amely naturalisztikus természetű s a társadalom fölszinéről készített pülanat- ! fölvételnek tekinthető. Az egész mű i Paolo Veroneze nagy csoportképeire, vagy hatalmas gobelinekre emlékeztet, amelyeken a részletek érdekességével és sokféleségével nem veheti fel a versenyt a megkomponálás egységessége. Ennek az volt az oka, hogy Zola minden tehetsége mellett ' sem ismerte fel azt az alapvető öszszetartó erőt és törvényt, amely a társadalom fejlődését szabályozza. Nagy kompozicióinak légköre igen sokszor nyomasztó és ködös. Bármilyen érdeklődéssel fordult is Zola a társadalomban élő ember felé, bármilyen harcos és önzetlen a magatartása, regényeiben a biológiai és fiziológiai oldalt, szervi bajok és fogyatékosságok örökletességét, az ösztönök és szenvedélyek világát hangsúlyozza ki s ezek mögött hajlandó a társadalmi szempontot figyelmen kívül hagyni. Valóságkeresö volt és sok tekintetben tisztánlátó a kapitalista társadalom bűneinek és bomlottságának irányában. Azonban csak azt látta, ami megvan, így a társadalom épületén mutatkozó repedéseket; azt észlelte, ami a meglevőben hibás, de a fejlődés törvényét, továbbsodró lendületét, a lendületből eredő bizakodást, az alkotó, a tevékeny optimizmust, a társadalomépítés nagy ! feladatainsík megvalósítására szolgáL ló eszközöket nem ismerte fel. Zola módszerére, Világfölfogására és emberábnázolására hatott egy kortársának, a történetíró Taine-nek s haladásellenes elmélete, amely sze- p rint a társadalommal foglalkozó tu- p. dományokban elegendő a tények c puszta leírása, a jelen állapotok meg- s magyarázására szolgáló okok föltárá r sa, tekintet nélkül a fejlődés törvé- r nyeíre és jövőbeli tendenciáira. En- x nek a módszernek következménye * valami végzetszerű beletörődés abba, 1 ami létrejött. Az ilyen irányú vizs- 1 gálódás tulajdonképpen a kizsákmá- 1 nyoló osztályok szája íze szerint va- C ló. őket szolgálja ki, mert az ő érde- 1 kük azt kívánja, hogy az osztálytársadalom rendelkezésükre álló előnyei, és őket vádoló bűnei szükségképp j létrejött és elkerülhetetlen tényeknek < tűnjenek fel. ] Zola 1840-ben a délfranciaországi > Aix-ben született s abba a korba, ' amelyet ö átélt, a proletariátusnak ' két forradalma esik, az 1848-as februári megmozdulás és a párizsi kommün 1871 tavaszán. Mindkettőt egy-egy vérengző tábornok, az elsőt Cavaignae az utóbbit Gallifet töri le. Mindkét forradalomra a burzsoá uralom helyreállítása következik, de Zola meg nem alkuvó harcot folytat a burzsoáziát kiszolgáló militarizmus és klerikalizmus ellen. A mult század hatvanas éveinek elején Párizsba kerül, először mint alkalmazott dolgozik egy könyvkiadó kereskedőnél, azután teljesen az irodalomnak szenteli magát. Zola életrajza és pályája tanulságos tájékoztatást nyújt a XIX. század Franciaországának osztályellentéteiről. A liberalizmus korszakában Franciaországot tőle keletebbre úgy tüntették föl, mint ahol mindig és mindenki a Marseillaise-t énekli s a démokrácia háborítatlan otthonra talál. Pedig azoknak — és ebbe a körbe tartozik Zola is — akik a Marseillaisse-ben kifejeződő forradalmi szellemhez ragaszkodtak, a nagykapitalisták kézében levő kormány, a szoldateszka és az egyház részéről üldözésben volt részük. Zolát ellene fenekedő reakciós kritikusok és politikusok rágalmazó indulataik céltáb! Iájává tették. I Öt azonban a burzsoá nacionalizmus, a fajgyűlölet és a vakhit erőinek egyesült rohama sem törte meg, sőt életének utolsó évtizedében tollát nemcsak mint regényíró, hanem mint publicista is egyenesen az élet, a. haladás szolgálatába állítja. így 1898-ban. síkraszállt egy közrendű tüzérkapitány mellett, akit 1894-ben mint kémet és hazaárulót életfogytiglan a gyilkos klímájú Ördögszigetre deportáltak, pedig a neki tulajdonnított árulást egy őrnagy, még hozzá gróf, aki a Walsin-Esterházy nevet viselte, követte el. Valahogy úgy, mint Mikszáth Különös házasságában, egyházi és világi hatalmak^ ekkor is összefognak az igazság kiderítése ellen s az ártatlanul elítélt mellett fölszólaló Zolát mint rágalmazót börtönbüntetésre Ítélik. Ekkor kénytelen volt átmenetileg Angliába emigrálni, ahonnan azután védencének részleges rehabilitálása után hazatért. 1902-ben szerencsétlenség áldozata lett, egy éjszaka hálószobájában a kályhából kiáramló széngáz megölte. A Roug'on-Macquart-sorozat regényei közül a Germinalon kívül a munkásság világába vezet az „Emberírtő" (1877), amely a párizsi munkásnegyedek tűrhetetlen nyomorát és az alkoholfogyasztás pusztításait mutatja be., Zola tanulmányokat folytatott a munkásság életének megismerésére, eljár a szénbányákba, a párizsi nyomortanyákról nem is zólva, azonban nem állítja a középiontba a munkásosztály és a mun:ásmozgalmak pozitív erőit, a haros, akarásnak, a jövőbelátó tudatoságnak képviselőit. A nyomort, a ossz lakásviszonyokat, az alkoholiznust, a kizsákmányolás által történő negnyomoritást jobban kiemeli, mint i marxizmus neveltjeit és munkásnozgalmi tényezőit. A Gerninalban szerepel, de nem vezető heyen, az első Internacíonálénak egy lelegátusa, a Pénz című regényében bedig Marxnak egy tanítványa, aki íölnben a Neue Rheinische Zeitung •nunkatársa volt. Az utóbbit teljesen ÍZ elmélet emberének tünteti fel Zoa, ami mutatja, milyen távol állott 3 a marxizmus megértésétől. Hiába :átta a kapitalizmus igájában görnyedő munkásokat, szállt le bányákba, elemezte életüket, a proletariátus aagy és törvényszerű küldetésének tudata csak nagyon későn, a Négy evangéliumnak nevezett utolsó regényciklusában dereng föl benne, amikor ráeszmélt és leirta, hogy a jövő emberei a forradalmárok. Ez a regényciklus' töredékes maradt, csak három rész készült el belőle, a Termékenység, a Munka, az Igazság (1899—1902). Ezt a regénycsoportot megelőzte egy másik, amelynek címe a Három város (Lourdes, Róma, Párizs), tárgya a vakhit és a klerikalizmus elleni harc (1894—1898). A Rougon-ciklus utolsóelőtti kötete az 1892-ben megjelent Összeomlás. III. Napoleon hadseregének 1870-es vereségeitől kezdve a kommün eltiprásáig rajzolja ebben Franciaország sorsát. Zola nem ismerte föl a kommün jelentőségét, de megbélyegzi az újra hatalomra került burzsoáziának belevadulását a kommün hős harcosain állott vérengző hosszúba. Zola a regényt valami tudományos jellegű írásmüvé akarta formálni s személyeinek sorsában elsősorban a biológiai, természetrajzi és orvostudományi tényezők hatását emeli ki. Bár a társadalom leköti kritikai érdeklődését, valóságkeresése végeredményben fiziológiai jellegű. Materialista volt, de nem a történelmi materializmus vonalán. Valami elvontság van benne, elnéz a lényeg fölött, nem veszi észre az osztályharc biztató, felemelő, az emberiség útjára fényt és világosságot hintő valóságát. Elkeseredetten dörömböl a polgári társadalom börtőnfal^ín, de áttörni rajtuk, túllátni ezeken a falakon nem tud. Nagy mestere a leírásoknak, például sztrájkolók, katonák, zarándokok tömegeit bámulatos elevenséggel varázsolja olvasói elé. Azonban az élet tükröztetésének, a fölszínnek általa rögzített ezernyi részlete, végeredményben atomizálódik, mert nincs föltüntetve az a tör'vény, amely e részletekben és rajtuk keresztül érvényesül. * A Szovjetunióban 1917 óta Zola művei több mint egy tucat nyelven, közel három millió példányban jelentek meg. Nagyrabecsülik őket, mint a világirodalom haladó értékét. Hatása Turgenyevtől Gorkijig kimutatható. Magyar nyelvre valamennyi müvét lefordították. Ady 1902-hen mint nagyváradi újságíró írt róla nekrológot s ebben azt kérdezi: Miért kell a Zoláknak az igazságot látniok és mégis szenvedniök miatta? Zola emlékének elégtétel, hogy a ma realistái az övéhez hasonló megpróbáltatásoknak nincsenek kitéve s amikor átveszik és továbbfejlesztik az ő örökségét: az író harcos síkraszállását az ember boldogságának fokozásáért, a szocializmus építéséért, hangjukra az öntudatos és felszabadult dolgozók milliós tömegeiből megértő, nagyszerű visszhang felel. Sas Andor.