Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-27 / 230. szám, szombat

149 I II SZŐ" 1952 szeptember 13 PARI ÉLET Használjuk ki a kerületi és járási elméleti tanácsadók segítségét A kerületi és járási elméleti tanácsadók jelentősége: Az elméleti tanácsadók a kerületi és a járási pártszervezetek kisegítő szervei, amelyeknek az a célja első­sorban, hogy biztosítsák a pártokta­tás ideológiai színvonalát és hatha­tósan segítsenek a marxizmus-leni­nizmus propagálásában. Ezt a feladatát úgy teljesíti az el­méleti tanácsadó, hogy rendszeresen irányítja a pártoktatási év tanítói­nak munkáját, tanítja őket a szemi­náriumokban, neveli az agitátorokat és felfegyverzi őket a marxizmus és leninizmus fegyverével. Hathatós bi­zonyítékokat ad a kezükbe, amelyek szükségesek mindennapi munkánk­hoz. Továbbá előadásokat rendeznek, szakirodalmat kölcsönöznek, konzul­tációkat tartanak a funkcionáriusok és a magántanulók részére. Az el­méleti tanácsadók az ideológiai párt­munka tűzhelyévé kell, hogy válja­nak. Az elméleti tanácsadók feladatai: Elsősorban -a pártoktatás évének segítségére vannak. A járási elrpéleti tanácsadók a pártoktatök szeminá­riumi oktatását készítik elö. Nagyon fontos, hogy ezek a propagandisták — pártoktatók — milyen nyári elő­készületet kaptak, mert ettől függ egész évi munkájuk. A párttagok és jelöltek ideológiai színvonala a propagandisták mun­kájától függ. Ezt hangsúlyozta Lenin elvtárs is, amikor a következőket mondotta: „Az iskolázás eszmei és politikai be­állítottsága kizárólagosan a lekto­roktól, vagy a tanítóktól függ". A kerületi elméleti tanácsadók szintén szemináriumokat tartanak az esti is­kola tanítóinak, a járási elméleti ta­nácsadók lektorainak és a velük együtt mfiködő funkcionáriusoknak. Ezeket a vívmányokat és lehető­ségeket eddig sem pártfunkcionáriu­saink, sem párttagjaink nem vették eléggé figyelembe és nem éltek ve­jük. Ha tanulmányozzuk a szovjet irodalmat, látjuk, hogy milyen nagy ezerepe van az elrhéleti tanácsadók­nak a párt életében. Pl. a Novy.Osz­kol.v járási elméleti tanácsadó a kommunisták és a dolgozó értelmi­ség körében közkedvelt lett. Az elmé­leti tanácsadót minden nap tízesével keresik fel az elvtársak, nem szá­mítva azokat, akik előadásra jönnek. Ezek a pártfunkcionáriusok, propa­gandisták, előadók egyszerű pártta­gok, földművesek és más egyéb fog­lalkozású elvtársak. Idejárnak mind­azok, akik szükségét érzik politikai tudásuk növelésének, akik meg akar­ják ismerni a marx-leninizmust. En­nek szükségét érzik a dolgozók, bár­holyvagy bármely munkaszakaszon dolgoznak is. Idejárnak mindazok, akiknek politikai problémáik van­nak és mindegyik megkapja a meg­felelő magyarázatot a felvetett kér­désekre. . Az SzK(b)P Központi Bizottságá­nak határozata a marxizmus és le­ninizmus propagálására, az irodalom­ról és a tudományról nagy fejlődést' jelentett és hatása az egész Szov­jetunió területén érezhető volt. Nálunk a történelmi jelentőségű IX. kongresszus határozata alapján a pártoktatás megszervezése szintén egyik legfontosabb pártmunka lett. Már negyedik éve, hogy tanítjuk és tanuljuk a marx-leninizmus alapve­tő kérdéseit. Ahogy a mult évi párt­oktatás tapasztalatai mutatják, még igen sok hiányosság mutatkozott ezen a téren és ebben az évben eze­ket a hiányosságokat okvetlenül ki kell küszöbölni. Egyike a hibáknak az volt, hogy nem tartottuk elég fontosnak és szükségesnek uz elméleti tanács­adókat és bizonyos mértékben el­hanyagoltuk őket. A szovjet ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az elméleti tanácsadó a marxizmus és leninizmus hű terjesztője, harcé sa és a tömegpolitikai munka segítője a járásban. Az elméleti tanácsadók összegyűj­tik és felhasználják a tapasztalato­kat, harcolnak munkájuk jó minő­ségéért, hogy megfeleljenek hivatá­suknak a kommunisták politikai to­vábbképzésében és a párt követelmé­nyeinek. Nekünk, kommunistáknak ezt a lehetőséget ki kell használnunk, inert ez jó munkánk zálaga/Ha ala­posan igénybe vesszük az elméleti tanácsadók segítségét, akkor nagyon sok kérdést már megoldottnak te­kinthetünk. Szigeti József, a Központi Pártiskola hallgatója. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL Az üzbék dolgozók munkájáról TASKENT Üzbekisztán bányászai a XIX. pártkongresszus tiszteletére kötele­zettséget vállaltak, hogy a terven felül sokezer tonna szenet termel nek. A bányászok között megindult a szocialista verseny és gyönyörű ered­ményeket mutat fel. A külszín fej­tésen dolgozó exkavátorok brigád­ja már néhány szerelvény szenet szállított Üzbekisztán vállala'ainak a terven felül. Első helyen áll a versenyben V. Csernyikov exkavá­toros. Ő maga három szerelvény szenet fejtett ki terven felül. Másfél normát teljesítenek napon ta A. Kotyenko, Sz. Szuhorukov sztahahovista exkavátorosok. Nagy munkasikerrel fogadják a párt XIX. kongresszusát a Regov­taszki kohóüzemek acélöntői. Ezek-, ben a lelkes napokban minden mun­ka gyorsabban halad és állandóan emeljük a normát. A sztahanovista munka példáját mutatják Chamra­kulov, Taskulatov, Gzsalílov elvtár­sak és még sok más dolgozó. J. Jarulin fiatal acélöntő szeptember első felében 11 nehézöntést végzett el, amiből kilencet gyors módsze­rekkel végzett. Narudinov henger­lö brigádja nagymennyiségű fémet termelt már a terven felül. A litván dolgozók munká járól VILNA Határidő előtt teljesítette tízhóna­pos tervét a „Krasznaja zarja" üveggyár. Ugyancsak befejezte ki­lenchónapos tervét a dzserzsrnszkiji dohánygyár. A kötőgépek . nagyrésze tökéletesítés után magasabb teljesít ményre képes. Ezen átalakítások eredménye az, hogy az agregátorok sehesség'e 12—15 százalékkal emel­kedett. így volt lehetséges az, hogy sJ vállalat havonta egymillió ciga­rettát és más dohányárut tud elké­szíteni terven felül. Jelentős mennyiségű terméket készített el terven felül ..Puntu­kasz" mechanikai gyár és a „Spar­ta" kötöttárugyár. Eszel járultak hozzá az országos szocialista ver­seny teljesítéséhez. A szovjet haza dicsőségéért Irta: IVAN KUTENKOV. Sztálin-dija s Nagy izgalommal és büszkeséggel , ismerkedtem meg a XIX. kongresz- j szus irányelveivel. Ennek a törté­nelmi iratnak minden sora telítve van sztálini gondoskodással a szov­jet ember iránt. Hatalmas távlatok nyílnak meg hazánk előtt. Csak a szovjet nép olyan erős és tettrekész, hogy telje, síteni tudja az előtte álló hatalmas feladatokat. Csak olyan emberek­kel, akik ismerik a szabad alkotó­munka örömeit, teljesíthetők ezek a bátor tervek. Az ötödik ötéves terv újból bebizonyítja az egész világ előtt a szocializmus hatalmas élet­erejét, a szocialista gazdaság utol érhetetlen előnyeit a kapitalista gazdaság fölött. Én, mint építő­munkás nagy örömmel olvastam és tanulmányoztam a tervet, amely az új lakóházak építésére vonatkozik. Százöt millió négyzetméter lakó­területet épít a szovjet állam az ötödik ötéves tervben. Még szebbek lesznek városaink és falvaink, még hatalmasabb és gyönyörűbb lesz fő­városunk Moszkva. Moszkva! Éle. tem minden szépsége és öröme ez­zel a várossal van összenőve. Öröm tudni ázt. hogy a sokezer moszkvai dolgozó munkájában nekem is sze­rény részeim van. Moszkva terein és utcáin lakó­háziakat. iskolákat, pályaudvarokat építenek. Az én, brigádom jelenleg új házak építésén dolgozik a Levitán utcá­ban. Ez az utca még nemrégen ke­rült a város térképére sok más ut­cává] egyetemben. A kongresszust megelőző napok­ban nagy alkotó lelkesedéssel dol­goznak a munkások az építkezése­ken. Sztahanovista műszakokat tar­tunk és új munkasikereket igyek­szünk elérni. A mi brigádunk szocialista köte­lezettségvállalásában vállalta, hogy öt nappa] a határidő előtt" befejezi az összes munkálatokat az egyik épülő házon. A brigád \ialamennyi tagja teljesíti normáját. Szelez­nyev. Panfilova, Bivalceva és Scse­goljaveva fiatal munkások és mun­kásnők naponta 200—220 százalék­ra teljesítették normájukat. Sztaha­novistaként dolgozik Szevesztyanov Sztálin-díjas kőműves brigádja, amellyel versenyben állunk. Az or­szág máis városaiból az építkezésre érkezett levelekből értesülünk a többi városokban dolgozó munka­társaink dicső munkájáról és mi is közöljük a moszkvai építők sikereit és kicseréljük tapasztalatainkat. Nemrégen leveleket kaptunk Lenin­grád, Minszk, Vityebszk építőmun­kásaitól. Ezekben a városokban ugyanúgy, mint száz és Száz más szovjet városban nagy épitőmunká­Latok folynak. A XIX. pártkongresszus irányel­veitől lelkesítve a főváros építői minden erejüket bevetik, hogy nö­veljék munkasikereiket hazánk di­csőségére és a kommunizmus dia­dalára. i i KUJBISEV A kujbisevi vízierőmüvek építke­zésén új munkák kezdődtek. Ezen a héten fektették le az első köb­méter betont. Ogloblin elvtárs a jobbpart hid­rotechnikus szakaszvezetője a moszkvai „Pravda" levelezőjével folytatott beszélgetések folyamán a következőket mondotta: „A Mogu­tovo hegynél lévő építöszakaszon félkilométer szélességben és nyplc­száz méter hosszúságban az exka­vátorok már kivájták a katlant a leendő víaierömü épülete alapjául, Mihail Jevec és Vladlen Mjaesev ex­kavátorista brigádjai elsőnek érték el a kellő mélységet. A harminc méteres mélységben nemrégen meg­kezdődött az előkészület a beton lerakásához. TIFLISZ A tifliszi selyemszövőgyár szövő­nője, Meri Nemszadze, a XIX. párt­kongresszus tiszteletére tett kötele­zettségvállalását teljesítette és be­fejezte az ez évi ipari tervet. Ezt a sikert annak köszönheti, hogy felhasználta a textilgépek tel­jes üzemképességét. Arra töreke­dett, hogy minden egyes géppel többtermelést érjen el. A sztaha­novista munkásnö David Alilegan­vili mester segítségével fokozta a gépek sebességét. Meri Nemszadze módszerét átad­ta a többi-szövőnőnek" és. ezek most sikerrel felhasználják ezt. Ez év tavaszán az Amerikai Egye­' sült Államok számos folyója kiáradt. Különösen a Missouri és a Mississippi felső folyása mentén követelték sok ál­dozatot a fékeveszett elemek. Egyedül a Missouri mentén 50 várost öntött el az ár. Ötven városban hangzott fel a gyermekeket féltő anyák jajstava. fSzázezrek váltak hajléktalanná. Az amerikai milliomosok sajtója „súlyos természeti csapásról'' írt. „Váratlan" természeti csapás! Váratlan, hiszen tíz éven belül „csak" a kilencedik a Mis­souri mentén! Ugyanennek a folyónak tavalyi áradása félmillió embert tett hajléktalanná. S ki felelős mindezért, száz és százezer hajlék pusztulásá­ért, az anyák könnyeiért? Talán a ter­mészet? Nem. Hallgassuk meg, mit mondanak erről maguk a bűnösök: „A vizet rosszul használtuk; körfor­gásának természeti törvényét semmi­"be vettük s ezzel barátunkból ellen­ségünkké tettük. Az erdőket kiirtottuk, a lejtőket terméktelenné tettük és el­raboltuk termőföld-takaróinkat, úgy hogy az eső és a hólé most akadály­talanul lefolyik róluk; földünknek megművelését túlzásba vittük és pusz­tává tettük; a talaj erózióját fenye­g"($en fokoztuk, mert engedtük, hogy a drága termőtalajt a víz a tengerbe mossa. Engedtük. hogy folyóink mocskosakká váljanak, vízmedencéink eliszaposodjanak és az árvízveszély megerősödjék." Ez a néhány sor része annak a háromkötetes jelentésnek, amelyet az ország vízgazdálkodásá­nak megvizsgálására kiküldött külön­bizottság tett az Egyesült Államok elnökének. A jelentés' 1950 —51-ben jeleni meg és azóta ra rablógazdálko­dás tovább folyt — ezt' bizonyítják az ország majd minden folyója mentén azóta is bekövetkezett egyre súlyosabb A természet átalakításának terve áradások. íme, így „alakítja át" a rabló monopóltőke a természetet! Kilátástalan és sötét lenne az em­beriség jövője, ha csak ilyen „termé­szetátalakítás" lenne lehetséges. De fényes, ragyogó a jövő, mert tudjuk: a természet dúsan ontja kincseit a céltudatosan dolgozó, titkait sorra­rendre kifürkésző, felszabadult embe­rek munkája nyomán. A hatalmas Szovjetunióban egészen más termé­szetátalakító terveken dolgozik a nép. 'A Szovjetunió 1951-től 1955-ig terjedő ötéves fejlesztésének a közelgő XIX. pártkongresszuson megvitatásra ke­rülő tervezete a természet átalakítá­sának hatalmas terve. Ez nem is le­het máskép. A szovjet rendszernek éppúgy elválaszthatatlan velejárója a természet leigázásáért, az ember szol­gálatába állításáért vívott harc, mint ahogy a kapitalista mezőgazdaságtól elválaszthatatlan a rablógazdálkodás, a mezőgazdaság pusztulása, hanyat­lása. Sztálin elvtárs már 1924-ben ezt írta: .,Elhatároztuk, hogy minden le­hetőt elkövetünk arra, hogy a jövőbm biztosítsuk magunkat a szárazság­okozta véletlenek ellen .." Valóban. Minden eddigi ötéves terv egyben a természet átalakításának terÁe is volt. A Szovjetunó már az első ötéves terv­ben megváltoztatta az ország föld­rajzát. Uj, nagy víziutak létesültek: a Moszkva-csatorna, és a Fehér-tengert a Keleti-tengerrel összekötő csatorna. Megépült Közép-Ázsiában a Sztálin nevét viselő hatalmas Nagy-Fergana­csatorna és termékennyé tette a kör­nyező sivatagot. Micsurinnak és tanít­ványainak munkája nyomán mesébe illő módon messzi északi vándorútra indultak .a különféle ' kultúrnövények és gyümölcsfák. Olyan zord vidéken is gyökeret vert és dús termést hoz a kényes kajszinbarackfa, a szőlő és szá­mos más, meleg éghajlathoz szokott gyümölcs, ahol az alma is alig ter­mett meg. A búza az 56. szélességi fokról messze a 60. fölé vándorolt. A gyümölcsfáé „elköltöztek" az Uraiba, Szibériába, Szahalinba és Kamcsatká­ra is, hogy erőt es örömet adjanak a távoli földeket meghódító szovjetem­bereknek. Az Eszaki-sarkkör közelében kivirítottak a búza, a zöldségfélék és a burgonya friss ültetvényei. Óriási változások történtek! Száz- és száz­ezer hold mocsaras területen, malári­át és sárgalázt terjesztő szúnyogok hazáját valóságos tündérkertté vará­zsolták. Az "ókori görög mitológiából ismert Kolhiszma a Fekete-tenger melletti mocsarai most eukaliptuszfák védelmében, növő citrom-, narancs-, mandarin-, sőt datolya-ültetvények hazája. Harmincmillió hektárt vará­zsolt megmüveletlen pusztaságból bő­ven termő földekké a szovjet hatalom! S mindez csak bevezetése volt an­nak, ami t.eljes erővel csak most bon­takozik ki. Az új ötéves terv hatvá­nyozott, sokszorosan nagyobb mére­tekben folytatja a természetátalakítás müvét. A tervezetben egyetlen egyszer sem szerepel ez a szó: „természetátalakí­tás". Mégis az egyszerűen megfogalma zott adatok emlékezetünkbe idézik mindazt, amiről a« utóbbi néhány év­ben szívdobogva értesültünk. „Helyez­ze üzembe a nagy vízierőműveket-, köztük a 2 millió 100 ezer kilowattos kujbisevi, valan\int a kámai, gorkiji, a mingecsauri, az uszty-kamenogorszki és a többi, összesen 1 millió 916 ezer kilowatt kapacitással,.. Fejlessze to­vább ct sztálingrádi és kahovkai vízi­erőmű építését, kezdje meg az új nagy vízierőművek építését: a csebokszarit a Volgán, a votkinszkü a Kámán, a buktarminit az [rtiszen és több mást." Ez a néhány mondat azt jelenti, hogy új városok nőnek ki a földből, több országnyi területen változik meg az éghajlat, olyan földtömegek mozdul­nak meg, hagyják el évmilliók óta el­foglalt helyüket, amelyek hegyeknek is beülenek. Ha a kommunizmus. nagy építkezésein megmozgatott földmeny­nyiséget vasúti kocsikba raknák, az így összeállított szerelvény az egyen­lítő mentén huszonötször erfié körül a földgolyót. Csupán az öt .új sztálini vízierőmű-óriás évente 22 milliárd 500 millió kilowattóra villamosenergiát ad a szovjet hazának Ez az energiameny­nyiség. hozzávetőleg 50 miUió ember, munkáját helyettesíti és új erőforrás a természet átalakításának hatalmas sztálini tervéhez, amelynek éppen a tervezet mutatja meg áj, eddig még nem ismert távlatait. A kommunizmus nagy építkezéseinek környékén fekvő földek öntözése révén a többletként nyert , mezőgazdasági termékek 100 millió ember élelmezésére, ruhával és cipővel való. ellátására elegendő. Csu­pán a kujbisevi, sztálingrádi, kahov­kai vízierőmű és a Turkmen Főcsator­na öntözőrendszere több mint 25 mil­lió hektár (43 millió hold) területen változtatja öntözött, dúsan termő kertté a földeket. Csupán a turkméniai új gyapottbázis évenkint mintegy 2 • millió tonna . kiváló minőségű gyapo­tot ad majd, ami csaknem háromszo­rosa a forradalom előtti Oroszország egész gyapottermeléséneks Ennyi gya­potból 5 milliárd 500 milliór méter pa­mutszövetet lehet készíteni, vagyis mintegy 30 métert a Szovjetunió va­lamennyi lakosa számára. 1951-től 1955-ig e. hatalmas építke­zések túlnyomó része megvalósul, a máris működő Leriin-csßkirna hajóz­ható öntöző rendszere az idén már 100.000 hektár öntözését és ugyanany­nyi vízellátását biztosítja és egységes rendszerbe foglalja a Szovjetunió legfontosabb víziútjait. E hatalmas építkezések nemcsak közvetlenül az öntözés megvalósítá­sával járulnak hozzá hatalmas or­szágrészek természeti adottságainak megváltoztatásához. A védőerdősávok, .tavak és víztárolók hatalmas rendsze­rével, a füves vetésforgós földműve­lési rendszer megvalósításával együtt sokkal- nagyobb területen megváltoztat­ják az éghajlatit. üj, mesterséges beltengerek keletkeznek, amelyek kö­zül a sztálingrádi 32-szer akkora, mint a Balaton, Az ötéves 'tervben a védőerdősávok, tavak és víztárolók lé­tesítésének 15 éves programmja is jó­részt megvalósul, öt év alatt összesen 5 millió hektáron, tete'pítenek 1955-ig védőerdősávot és erdőt — amelyek Engels f szavai szerint a „nedvesség gyűjtőközpontjai és tartályai,"

Next

/
Thumbnails
Contents