Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)
1952-09-25 / 228. szám, csütörtök
6 I II SZŐ" 1952 szeptember 13 Hidegháború a magyar nép ellen Boldizsár Iván: „Összeesküvés a magyar nép ellen" című műve ez évben jelent meg a budapesti Szikra kiadásában. Művében Boldizsár Iván átfogó képet nyújt az olvasónak az amerikai imperialistáknak a Magyar Népköztársasg elien folytatott leplezett és nyilt ellenséges kalandor-politikájáról. 1945-től egészen a mai napig rövid képekben tárja elénk ennek a támadó hadjáratnak egyes fázisait, mondanivalóját gazda.» bizonyító adatokkai támasztja alá és így a könyv megragadja ol. vasóját, gyűlöletet és megvetést ébreszt benne az aljas ellenség ellen. Boldizsár Iván könyve — bár csalc magyarországi példákon mutatja be az imperialisták provokációs háborús kísérleteit — mégis igen érdekes és nagyjelentőségű olvasmány hazánk dolgozói számára. Hiszen országaink, dolgozóink békeharca elválaszthatatlanul egybefűződik és számunkra is teljes érvényűek Boldizsár könyvének utolsó sorai: „Az ellenünk folyó összeesküvések történetének tanulmányozása is azt bizonyítja, hogy mindennapos munkával és éberséggel, hűséggé! és akarattal mi magunk is, nap mint nap, újra meg újra hozzájárulha tunk ahhoz, liogy korunk legnagyobb igazsága minél előbb valóra váljék. Ez az igazság olyan egyszerű, bogy a gyermek is megtanulja, olyan vonzó, hogy a férfi felteszi rá az életét, olyan biztató, hogy az agg visszaálmodja fiatalságát. Ez az igazság: „a béke legyőzi a háborút"! Az alábbiakban egy fejezetet közlünk Boldizsár Iván könyvéből, amelyben az „Amerika Hangja" leadóállomás rágalmait leplezi le. Az Egyesült Államok kormánya és sajtója az úgynevezett hidegha borút korábban kezdte a magyar nép ellen, mint ahogy ezt a fogalmat a nemzetközi köztudatba bevitték. A fiatal magyar demokrácia megszületésének első pillanatától kezdve az „Amerika Hangja" rádióállomás naponta több adásban ' kö vetkezetesen rágalmazta a Magyar Népköztársaságot, szidalmazta a magyar demokrácia vezetőit és arra próbálta hallgatóit uszítani, hogy a fennálló demokratikus államrend megdöntésével állítsák vissza a Horthy.fasizmust, esetleg a Habsburg-dinasztiát. • Ez az 1945-ben kezdődött propagandahadjárat támadta a földreformot, rádióadásokban igyekezett a dolgozó magyar parasztokat megfélemlíteni, rábeszéln;, hogy a földet ne vegyék át, majd később, hogy mondjanak le róla, olyan célzásokkal fenyegetőzve, hogy visszatérnek a régi nagybirtokosok és a csendőrök. Ugyanezt a taktikát folytatták minden olyan politikai lépésnél, amellyel a magyar nép egyre inkább kezébe vette áz ország irányítását: az infláció megfékezésénél, a szénbányák és bankok, majd az . ipari üzemek államosításánál, az 1945-ös, 1947-es és 1949-es választásoknál, az iskolák államosításánál, a hároméves terv bejelentésekor, egy szóval minden olyan alkalommal, amikor az Egyesült Államok úgy érezte, hogy a reakciós erőket mozgósítania kell. Ez a propagandaháború két síkon folyt és folyik: egyrészt Magyarország felé, a magyar nép felé, főképpen a rádión és hivatalos nyilatkozatokon keresztül, másrészt pedig a nemzetközi közvélemény felé. Az amerikai propaganda a felszabadulástól kezdve arra irányult, hogy a fiatal magyar demokrácia tekintélyét a nemzetközi fórumokon csorbítsák, hitelét aláássák, hogy a ma gyarországi állapotokról a valóságnak meg nem felelő jelentéseket vigyenek be a világ közvéleményébe. Amikor az amerikai kormány hivatalosan is politikájává tette a „hidegháborút", még jobban fokozta és kiterjesztette a meglevő propaganda hadjáratot Magyarország ellen. 1948 elejétől kezdve mind a sajtó, mind a vezető amerikai személyiségek és körök nyiltan is bejelentették, hogy az Egyesült Államok célja a népi demokráciák, köztük Magyarország bomlasztásának elősegítése és az Egyesült Államok kormánya által támogatott reakciós és nyiltan fasiszta csoportok és klikkek hatalomra juttatása. Különösen éles és hazug az Egyesült Államok kormányának rádióhá borúja Magyarország ellen. Ennek a hadjáratnak föeszköze huzamos időn át az úgynevezett „Amerika Hangja" volt, amely az Egyesült Államok kormányának hivatalos szerve. Kötetekre rúgna, hacsak egyszerűen felsorolnók azokat a valótlanságokat. rágalmakat, politikai és személyi támadásokat, felszólításokat, szabotázsra és merényletekre, sót zendülésre és háborúra, amelyeket Amerika Hangja magyar nyel ven napról napra közölt. Amerika Hangja szállította az elmúlt években az „érveket" és a biztatást a Nagy Ferenc-féle összeesküvőknek, a Rajk-bandának, Mindszentyéknek, Gröszéknek. Amerika Hangja túltesz hazudozásban a newyorki Daily News.on amely statisztikailag kimutathatóan az újságírás történetében a legtöbb valótlanságot á.lította; rágalmazásban túltesz Hans Fritschen, aki a háború alatt Hitler véleményét fröccskölte világgá a német rádióban és aki jelenleg amerikai ajánlásra a bonni kormány egyik propagandái önöké; az Amerika Hangja gyűlölködésben túltesz Mac Arthuron és képmutatásban Spellmanon. Az Amerika Hangja egyre dühöd tebb és agresszívabb lesz, hallgatói pedig egyre fogynak. Nyilván ez is egyik öka volt annak, hogy az Egyesült Államok kormánya nem elégedett meg az Amerika Hangja magyar adásaival, amelyeket pedig több európai és tengerentúli (afrikai) támaszpontról naponta tizennégyszer irányít Magyarország ellen, a magyar nép szabadsága és függetlensége ellen. Ezért állítottak üzembe 1951. februárjában egy álcázott rádióadót is. Ez az úgynevezett „Szabad Európa Rádió",, amely Münchenben működik. Amerikai újságcikkek maguk is világosan bizonyítják, hogy a Szabad Európa Rá dió is az amerikai kormány propagandaeszköze, amelyet csupán azért igyekeznek magánvállalkozás színében feltüntetni, hogy 'ezáltal még gátlástalanabbal folytathassák magyarellenes és a háborúra egyenesen és közvetlenül uszító tevékenységüket. A Szabad Európa Rádió magyar nyelven napi tizenkét órán keresztül szórja a rágalmakat és az uszítást a Magyar Népköztársaság ellen. A Szabad Európa Rádió méltó párja Amerika Hangjának. Mind a két rádióadó azt mutatja, milyen mélyre képes süllyedni az emberi szellem a háborús uszítók szolgálatában, milyen aljas célokra használják fel a háború hívei a feltaláló emberi elme egyik legnagy szerűbb alkotását, a rádiót. Kik csinálják ezt a Szabad Európa Rádiót? Mik a módszereik, mik a céljaik? A Daily Mail 1951 február 5-i számában így harangozza be a Szabad Európa Rádió adásainak megkezdését: „A hét végén egy ember New Yorkból visszarepült müncheni irodájába., hogy megnyissa a hidegháború új szakaszát. Ez az ember Mr. Forrest McCluney, amerikai tiszt, aki azért van Münchenben, hogy ellenőrizze a szovjetellenes hidegháború céljaira felállított új nagy rádió állomás utolsó előkészületeit. Ez az új amerikai „szabadságrádió" Eisenhower tábornok pszichológiai hadviselési osztályának a háború alatt főhadiszállásán kidolgozott módszereit szándékozik alkalmazni". Hogy ez a Szabad Európa Rádió milyen célok szolgálatában áll, arra a londoni Reuter-iroda 1950 október 25-i jelentése ad választ. „Clay amerikai tábornok, az amerikai övezet volt főparancsnoka a berlini úgynevezett „Szabadságharang" felavatásán mondott beszédé ben közölte, hogy a vezetése alatt álló szervezet erős rádióállomásokat épít a legalkalmasabb helyeken az úgynevezett keleteurópai vasfüggöny mögötti országokba irányítandó propagandaadások céljaira. A rádióállomások személyzete olyan egyénekből fog állani, akik nemrég szöktek ki azokból a keleteurópai országokból, amelyek nyelvén a propagandaadásokat sugározni fogják. A szervezet főbb tevékenysége lesz: 1. csehek, lengyelek, magyarok, románok, kicsempészése hazájukból propagandaszolgálat végzésére, 2. rádiókészülékek becsempészése a vasfüggöny mögötti országokba, 3. ha ezek a tevékenységek földalatti mozgalmakhoz vezetnek az illető országokban, „nem leszünk meglepve" — mondta Clay tábornok és hozzátette: „Nincs határa annak, amit tehetünk és tenni is fogunk", Clay tábornok öntelt kijelentéseivel kifecsegi, hogy az imperialisták földalatti mozgalmakat szeretnének szervezni a népi demokráciákban. Ezzel az amerikai tábornok akarvanemakarva azt bizonyítja, hogy működése összhangban áll a washingtoni kormánnyal, hiszen az a kölcsönös biztonsági törvény kereteiben és különösen a százmilliódolláros szabotázstörvényben ugyanerre ad pénzt, ugyanerre toboroz ügynököket. Clay tábornok a müncheni adás megindulásakor még arról ábrándozott, hogy tevékenységüknek „nincs határa". A tények azt bizonyítják, hogy már a kezdet kezdetén megbuktak: a magyar nép nem hallgatja a szabadság nevét mégcsúfoló adásokat, mert nagyon jól felismeri, hogy régi urainak és elnyomóinak hangja szólal meg bennük. Jellemző például, hogy a Szabad Európa Rádió magyar adásait a „Szabad Magyarország hangja" címmel egy volt gróf és nagybirtokos nyitotta meg és irányítja. Ez nem más, mint gróf Dessewffy Gyula., aki a második világháború idején Hitler, győzelmeit dicsőítő és a legyőzött francia népet becsmérlő cikkeket írt (Kis Üjság, 1940. június 21. és 24.), majd Magyarország felszabadulása után, amikor bebizonyosodott, hogy résztvett a demokráciaellenes összeesküvésben, amerikai segítségg'el kiszökött az országból. A magyar rádióhallg'atók felismerik a grófok és egyéb kizsákmányoló és népnyúzó urák hangját, akár Amerika Hangjának, akár Szabad Európa Rádiónak nevezik magukat. Ha meghallgatjuk ezeket a hangokat este rádiónk mellett, undorral elcsavarjuk a készülék gombját, még forróbb hazafisággal, még elszántabb békeharceal, a szocializmus még öntudatosab'o építésével. Kossuth-est volt Dunaszerdahelyen Dunaszerdahely dolgozói nagy lelkesedéssel vettek részt a helyi Csemadok szervezet szeptember 20-án megrendezett Kossuth-estjén, hogy ezzel is hitet tegyenek a mult haladó hagyományainak tisztelete mellett. A Kossuth Lajos születésének 150. évfordulója alka'.mából megtartott ünnepséget egybekapcsolták a „beszélgetés a néppel" akcióval. Először Bús elvtárs ismertette a bel- és külpolitikai helyzetet, rámutatott az SzK(b)P XIX. kongresszusának jelentőségére és érintette szövetkezeteink megerősítésének kérdését is. Felhívta Dunaszerdaihely dolgozóinak figyelmét arra, hogy még fokozottabb éberséggel őrködjenek vívmányaink és szabadságunk felett. Ezután vette kezdetét a tulajdonképpeni Kossuth-est. Az ünnepi beszédet Pakos elvtárs tartotta, megemlékezve Kossuth életéről és forradalmi munkásságáról. Az ünnepség kultúrműsorát a Csemadok helyi csoport szolgáltatta. A népi zenekaron kívül szlovák és magyar népdalokat, valamint szlovák és magyar szavalatokat adtak elő. Felléptek a dunaszerdahelyi magyar tannyelvű nemzéti iskola úttörői is, akik Ozorák elvtársnő betanításával népi táncot adtak elő. A szép és hangulatos ünnepi est a „beszélgetés a néppel" akció többi gyűléseitől eltérően táncmulatsággal végződött, bár számos olyan vélemény hangzott el, hogy helyesebb lett volna egészséges és termékeny vitát fiolytatni a gyűlés keretében felmerült kérdésekről. Pakos Pál, Dunaszerdahely. A „Max Hütten "-együttes munkájáról és a népi alkotó erők fejlődéséről a Német Demokratikus Köztársaságban A „Max Hütten"-együttesnek, az NDK népi alkotó ereje képviselőjének sikeres csehszlovákiai vendégszereplése művészi értékén kívül mély és fontos politikai jelentőséggel is bír. Ezt a tényt erősítette meg a szeptember 22-én. a prágai Nemzeti Klubban megtartott sajtóértekezlet, amelyen összejöttek a csehszlovák újságírók és kultúrmunkások a német együttes vezető tagjaival. Az értekezleten jelen volt az együttes hét vezetője, — hét újtípusú német ember, Szonja Matthäus, az NDK művészetügyi állami bizottságának képviselője, Jan Koplowicz, neves író és filmszakmunkás, az együttes állandó művészeti tanácsadója, Walter Ritter kohómunkás, az együttes művészeti vezetője, Heinz Nábel eszmei vezető, Renáte Widera, Rosel Neumann és Achim Kerl-Prislo, az együttes tagjai, hogy beszéljenek munkájukról és a népi alkotó erők fejlődésének fontosságáról az NDK-ban. Az NDK új népi alkotó erejéről Szonja Matthäus beszélt. Beszámolt arról, hogy az NDK népművészetének fejlődésében mutatkozó jó eredményeket elsősorban a Szovjetunióban és a népi demokráciák országaiban tett tanulmányutaknak köszönhetik, amelyek 1947. óta megmutatták a német kultúrmunkásoknak is a helyes fejlődés útját. A német népművészet elemeit a fasizmus bomlasztó hatása csaknem teljesen megsemmisítette. 1945. után tettek néhány kísérletet művészegyüttesek kialakítására, ezek azonban nem jártak nagy sikerrel. Olyan együttesek voltak ezek, amelyek az egykori mükedvelőkörök'böl és színházi énekkarokból alakultak. Hamarosan alakulni kezdtek azonban együttesek az üzemekben és a falvakon, a főiskolákon és a különféle tömegszervezeteteben, amelyek a népi művészi alkotó erők fejlődésének magvai lettek. Ez évben létesítették az NDK-ban a népi alkotó erők Központi Házát, amelynek feladata, hogy a Szovjetunió mintájára lehetőséget nyújtson a fiatal népi művészetnek a tehetségek érvényesítésére és kifejlesztésére, valamint arra, hogy támogassa a népi alkotó erők együtteseinek szaporodását. A népművészet fejlesztésében nagy segítséget jelentenek az NDKban a népi alkotó erők országos versenyei, amelyekből az 1950. évben nagy sikerrel került ki a „Max Hütten"-együttes is. Erről Walter Ritter művészeti vezető beszélt, aki szemléltette az együttes fejlődését 1948-ban történt. megalakulása óta egészen a mai napokig. Az együttes működése folyamán négy fejlődési szakaszon ment át, amelyek közül mindegyik új értékes tapasztalatokat hozott az együttes tagjainak. Megalakulásától fogva együtt dolgoztak az együttessel az NDK kiváló kultúrmunkásai, mint Kuba ésJán Koplowitz írók, később Hans Marchwitz, továbbá H. Moser, K. Heinz Dieckmann, Fritz Höft és Günther Friedrich karmesterek, valamint a weimari Zenei Főiskola diákjai. 1950-ben az együttes győztesként került ki a berlini III. ifjúsági világbéke fesztivál kultúrversenyéből is, amelyen mindvégig sikerrel szerepelt. Az együttes ez év júliusában további sikereket aratott a népi alkotó erők fesztiválján, amelyen 2500 együttes közül nyert első díjat. Ez a fesztivál megmutatta, hogy az NDK dolgozó népének milyen nagy az érdeklődése a népművészet iránt és hogy milyen nagy feladatok várnak az NDK kultúrmuinkásaira ezen a téren is, A „Max Hütten"-együttes munkájáról Ján Koplowitz író is beszélt, mig a zárószóban Szonja Matthäus ecsetelte az NDK népi alkotó erejének jövendő távlatát. 75 évvel ezelőtt született F. E. Dzerzsinszkij 75 évvel ezelőtt született F. E. Dzerzsinszkij, a nagy, forradalmár, aki később az SzK(b)P legjobb tagjainak egyike lett. Egész életét a munkásosztály jogainak kivívásáért folytatott harcnak szentelte. 1905. ben Rosa Luxemburgg'al együtt vezette a lengyel proletariátus akcióját, majd a cár kormányától üldözve életének csaknem egynegyed részét fogságban töltötte. Lenin és Sztálin oldalán vezette a proletariátust a győzelmes Októberi For-' radalomhoz és később a Cseka parancsnokaként következetesen védelmezte a forradalom vívmányait minden hazai és külföldi ellenséggel szemben. Halálával a bolsevik! párt egyik legodaadóbb harcosát vesztette el. Részlet F. E. Dzerzsinszkijnek a fogságból írt leveléből: ... Itt felismertük és éreztük, hogy milyen nélkülözhetetlen az ember az ember számára és mit jelent az ember az embernek. Ügy tünilí nekem, hogy az emberek közti viszony igen bonyolult, hogy az érzések, bár az ember természetes szükségletét képezik, csak néhány kiválasztottnak az előjogai lettek. És ha itt virágok után vágyódunk, ez csak azért van, mert itt megtanultuk az embereket éppúgy szeretni, mint ahogy szeretjük a virágokat... Levélrészlet a harctérről: ... Katonák vagyunk a tűzvonalban. Engem az éltet, ami előttem "áll, mert minden figyelmemet és éberségemet megkívánja, hogy győzzünk. Győzni akarok és ÍJár az arcomon ritkán látni mosolyt, meggyőződésem, hogy győzni fog az a gondolat és az a mozgalom, amelyben' élek és dolgozom ... Hatalmas lendülettel megyünk az orosz népi nyelvtanfolyamok negyedik évébe A dunaszerdahelyi járás orosz népi nyelvtantfolyamai nem a legjobb eredményeket mutatták fel az elmúlt évben. Az orosz nyelv iránti érdeklődés igen nagy méreteket Öltött, Nézzük meg, hogyan szervezték meg sikeresen ezeket a tanfolyamokat. Legelsősorban a vezetőséget szervezték át, amely nagy lendülettel vette kezébe az orosz népi nyelvtanfolyamok ügyét. A vezetők csoportokat szerveztek, amelyek a munkában hathatós segítséget nyújtanak. Az instruktort kar és az előadók megszervezése nehézségekbe ütközött, de a vezetőség akaratereje győzött a nehézségek felett. Az oktatók első gyűlését szeptember 8-án hívta egybe a tanfolyam vezetősége. Kossányi István elvtárs előadást tartott a népi nyelvtanfolyamkörök megszervezésének módszereiről. A járást 10 részre osztották, úgyhogy az oktatók mindegyike 8—10 kört kapott. Az előadók első gyűlését szeptember 13-ra liivták össze. Kossányi elvtárs ekkor rámutatott arra, hogy a tanítók legyőzhetik az elébük háruló nehézségeket, ha lelkes munkát fejtenek ki a körökben. A járás területén, az üzemekben, az EFSz-ekben és a hivatalokban 75 kör megszervezését vették tervbe. Ebben 55' elsőfokú, 17 másodfokú és 4 harmadfokú kör dolgozik. A tanfolyam vezetőjének tevékeny munkáját az alapszervezetek is támogatják. Az agitálás sikeresen folyik: gyűléseken, helyi hangszórókon keresztül és plakátokkal. Egyre növekszik a hallgatók száma. Egyre többen el akarják sajátítani az orosz nyelvet. Somogyi Vince, az orosz népi tanfolyam vezetőségi tagja, Dunaszerdahely.
