Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-25 / 228. szám, csütörtök

6 I II SZŐ" 1952 szeptember 13 Hidegháború a magyar nép ellen Boldizsár Iván: „Összeesküvés a magyar nép ellen" című műve ez évben jelent meg a budapesti Szikra kiadásában. Művében Boldizsár Iván átfogó képet nyújt az olvasónak az amerikai imperialistáknak a Magyar Népköztársasg elien folytatott leplezett és nyilt ellenséges ka­landor-politikájáról. 1945-től egészen a mai napig rövid képekben tárja elénk ennek a támadó hadjáratnak egyes fázisait, mondanivalóját gaz­da.» bizonyító adatokkai támasztja alá és így a könyv megragadja ol. vasóját, gyűlöletet és megvetést ébreszt benne az aljas ellenség ellen. Boldizsár Iván könyve — bár csalc magyarországi példákon mutatja be az imperialisták provokációs háborús kísérleteit — mégis igen ér­dekes és nagyjelentőségű olvasmány hazánk dolgozói számára. Hiszen országaink, dolgozóink békeharca elválaszthatatlanul egybefűződik és számunkra is teljes érvényűek Boldizsár könyvének utolsó sorai: „Az ellenünk folyó összeesküvések történetének tanulmányozása is azt bizonyítja, hogy mindennapos munkával és éberséggel, hűséggé! és akarattal mi magunk is, nap mint nap, újra meg újra hozzájárulha tunk ahhoz, liogy korunk legnagyobb igazsága minél előbb valóra vál­jék. Ez az igazság olyan egyszerű, bogy a gyermek is megtanulja, olyan vonzó, hogy a férfi felteszi rá az életét, olyan biztató, hogy az agg visszaálmodja fiatalságát. Ez az igazság: „a béke legyőzi a há­borút"! Az alábbiakban egy fejezetet közlünk Boldizsár Iván könyvéből, amelyben az „Amerika Hangja" leadóállomás rágalmait leplezi le. Az Egyesült Államok kormánya és sajtója az úgynevezett hidegha borút korábban kezdte a magyar nép ellen, mint ahogy ezt a fogal­mat a nemzetközi köztudatba bevit­ték. A fiatal magyar demokrácia megszületésének első pillanatától kezdve az „Amerika Hangja" rádió­állomás naponta több adásban ' kö vetkezetesen rágalmazta a Magyar Népköztársaságot, szidalmazta a ma­gyar demokrácia vezetőit és arra pró­bálta hallgatóit uszítani, hogy a fennálló demokratikus államrend megdöntésével állítsák vissza a Horthy.fasizmust, esetleg a Habs­burg-dinasztiát. • Ez az 1945-ben kezdődött propa­gandahadjárat támadta a földrefor­mot, rádióadásokban igyekezett a dolgozó magyar parasztokat megfé­lemlíteni, rábeszéln;, hogy a földet ne vegyék át, majd később, hogy mondjanak le róla, olyan célzások­kal fenyegetőzve, hogy visszatérnek a régi nagybirtokosok és a csendő­rök. Ugyanezt a taktikát folytatták minden olyan politikai lépésnél, amellyel a magyar nép egyre in­kább kezébe vette áz ország irányí­tását: az infláció megfékezésénél, a szénbányák és bankok, majd az . ipari üzemek államosításánál, az 1945-ös, 1947-es és 1949-es választá­soknál, az iskolák államosításánál, a hároméves terv bejelentésekor, egy szóval minden olyan alkalommal, amikor az Egyesült Államok úgy érezte, hogy a reakciós erőket moz­gósítania kell. Ez a propagandaháború két síkon folyt és folyik: egyrészt Magyaror­szág felé, a magyar nép felé, fő­képpen a rádión és hivatalos nyilat­kozatokon keresztül, másrészt pedig a nemzetközi közvélemény felé. Az amerikai propaganda a felszabadu­lástól kezdve arra irányult, hogy a fiatal magyar demokrácia tekinté­lyét a nemzetközi fórumokon csor­bítsák, hitelét aláássák, hogy a ma gyarországi állapotokról a valóság­nak meg nem felelő jelentéseket vi­gyenek be a világ közvéleményébe. Amikor az amerikai kormány hi­vatalosan is politikájává tette a „hi­degháborút", még jobban fokozta és kiterjesztette a meglevő propagan­da hadjáratot Magyarország ellen. 1948 elejétől kezdve mind a sajtó, mind a vezető amerikai személyisé­gek és körök nyiltan is bejelentet­ték, hogy az Egyesült Államok cél­ja a népi demokráciák, köztük Ma­gyarország bomlasztásának elősegí­tése és az Egyesült Államok kor­mánya által támogatott reakciós és nyiltan fasiszta csoportok és klik­kek hatalomra juttatása. Különösen éles és hazug az Egye­sült Államok kormányának rádióhá borúja Magyarország ellen. Ennek a hadjáratnak föeszköze huzamos időn át az úgynevezett „Amerika Hangja" volt, amely az Egyesült Államok kormányának hivatalos szerve. Kötetekre rúgna, hacsak egy­szerűen felsorolnók azokat a valót­lanságokat. rágalmakat, politikai és személyi támadásokat, felszólításo­kat, szabotázsra és merényletekre, sót zendülésre és háborúra, amelye­ket Amerika Hangja magyar nyel ven napról napra közölt. Amerika Hangja szállította az elmúlt évek­ben az „érveket" és a biztatást a Nagy Ferenc-féle összeesküvőknek, a Rajk-bandának, Mindszentyéknek, Gröszéknek. Amerika Hangja túltesz hazudozásban a newyorki Daily News.on amely statisztikailag kimu­tathatóan az újságírás történetében a legtöbb valótlanságot á.lította; rágalmazásban túltesz Hans Frit­schen, aki a háború alatt Hitler vé­leményét fröccskölte világgá a német rádióban és aki jelenleg amerikai ajánlásra a bonni kormány egyik propagandái önöké; az Amerika Hangja gyűlölködésben túltesz Mac Arthuron és képmutatásban Spell­manon. Az Amerika Hangja egyre dühöd tebb és agresszívabb lesz, hallgatói pedig egyre fogynak. Nyilván ez is egyik öka volt an­nak, hogy az Egyesült Államok kormánya nem elégedett meg az Amerika Hangja magyar adásaival, amelyeket pedig több európai és tengerentúli (afrikai) támaszpont­ról naponta tizennégyszer irányít Magyarország ellen, a magyar nép szabadsága és függetlensége ellen. Ezért állítottak üzembe 1951. februárjában egy álcázott rá­dióadót is. Ez az úgyneve­zett „Szabad Európa Rádió",, amely Münchenben működik. Amerikai új­ságcikkek maguk is világosan bizo­nyítják, hogy a Szabad Európa Rá dió is az amerikai kormány propa­gandaeszköze, amelyet csupán azért igyekeznek magánvállalkozás színé­ben feltüntetni, hogy 'ezáltal még gátlástalanabbal folytathassák ma­gyarellenes és a háborúra egyene­sen és közvetlenül uszító tevékeny­ségüket. A Szabad Európa Rádió magyar nyelven napi tizenkét órán keresztül szórja a rágalmakat és az uszítást a Magyar Népköztársa­ság ellen. A Szabad Európa Rádió méltó párja Amerika Hangjának. Mind a két rádióadó azt mutatja, milyen mélyre képes süllyedni az emberi szellem a háborús uszítók szolgálatában, milyen aljas célokra használják fel a háború hívei a fel­találó emberi elme egyik legnagy szerűbb alkotását, a rádiót. Kik csinálják ezt a Szabad Euró­pa Rádiót? Mik a módszereik, mik a céljaik? A Daily Mail 1951 február 5-i szá­mában így harangozza be a Szabad Európa Rádió adásainak megkez­dését: „A hét végén egy ember New Yorkból visszarepült müncheni iro­dájába., hogy megnyissa a hideghá­ború új szakaszát. Ez az ember Mr. Forrest McCluney, amerikai tiszt, aki azért van Münchenben, hogy el­lenőrizze a szovjetellenes hideghábo­rú céljaira felállított új nagy rádió állomás utolsó előkészületeit. Ez az új amerikai „szabadságrádió" Eisen­hower tábornok pszichológiai had­viselési osztályának a háború alatt főhadiszállásán kidolgozott módsze­reit szándékozik alkalmazni". Hogy ez a Szabad Európa Rádió milyen célok szolgálatában áll, arra a londoni Reuter-iroda 1950 október 25-i jelentése ad választ. „Clay amerikai tábornok, az ame­rikai övezet volt főparancsnoka a berlini úgynevezett „Szabadságha­rang" felavatásán mondott beszédé ben közölte, hogy a vezetése alatt ál­ló szervezet erős rádióállomásokat épít a legalkalmasabb helyeken az úgynevezett keleteurópai vasfüg­göny mögötti országokba irányí­tandó propagandaadások céljaira. A rádióállomások személyzete olyan egyénekből fog állani, akik nemrég szöktek ki azokból a keleteurópai országokból, amelyek nyelvén a pro­pagandaadásokat sugározni fogják. A szervezet főbb tevékenysége lesz: 1. csehek, lengyelek, magyarok, románok, kicsempészése hazájukból propagandaszolgálat végzésére, 2. rádiókészülékek becsempészése a vasfüggöny mögötti országokba, 3. ha ezek a tevékenységek föld­alatti mozgalmakhoz vezetnek az il­lető országokban, „nem leszünk meg­lepve" — mondta Clay tábornok és hozzátette: „Nincs határa annak, amit tehetünk és tenni is fogunk", Clay tábornok öntelt kijelentései­vel kifecsegi, hogy az imperialisták földalatti mozgalmakat szeretnének szervezni a népi demokráciákban. Ezzel az amerikai tábornok akarva­nemakarva azt bizonyítja, hogy mű­ködése összhangban áll a washingto­ni kormánnyal, hiszen az a kölcsö­nös biztonsági törvény kereteiben és különösen a százmilliódolláros sza­botázstörvényben ugyanerre ad pénzt, ugyanerre toboroz ügynököket. Clay tábornok a müncheni adás megindulásakor még arról ábrándo­zott, hogy tevékenységüknek „nincs határa". A tények azt bizonyítják, hogy már a kezdet kezdetén meg­buktak: a magyar nép nem hallgat­ja a szabadság nevét mégcsúfoló adásokat, mert nagyon jól felismeri, hogy régi urainak és elnyomóinak hangja szólal meg bennük. Jellemző például, hogy a Szabad Európa Rádió magyar adásait a „Szabad Magyarország hangja" cím­mel egy volt gróf és nagybirtokos nyitotta meg és irányítja. Ez nem más, mint gróf Dessewffy Gyula., aki a második világháború idején Hitler, győzelmeit dicsőítő és a le­győzött francia népet becsmérlő cik­keket írt (Kis Üjság, 1940. június 21. és 24.), majd Magyarország fel­szabadulása után, amikor bebizo­nyosodott, hogy résztvett a demo­kráciaellenes összeesküvésben, ame­rikai segítségg'el kiszökött az ország­ból. A magyar rádióhallg'atók felisme­rik a grófok és egyéb kizsákmányoló és népnyúzó urák hangját, akár Amerika Hangjának, akár Szabad Európa Rádiónak nevezik magukat. Ha meghallgatjuk ezeket a han­gokat este rádiónk mellett, undorral elcsavarjuk a készülék gombját, még forróbb hazafisággal, még el­szántabb békeharceal, a szocializ­mus még öntudatosab'o építésével. Kossuth-est volt Dunaszerdahelyen Dunaszerdahely dolgozói nagy lel­kesedéssel vettek részt a helyi Cse­madok szervezet szeptember 20-án megrendezett Kossuth-estjén, hogy ezzel is hitet tegyenek a mult hala­dó hagyományainak tisztelete mel­lett. A Kossuth Lajos születésének 150. évfordulója alka'.mából megtartott ünnepséget egybekapcsolták a „be­szélgetés a néppel" akcióval. Először Bús elvtárs ismertette a bel- és kül­politikai helyzetet, rámutatott az SzK(b)P XIX. kongresszusának je­lentőségére és érintette szövetkeze­teink megerősítésének kérdését is. Felhívta Dunaszerdaihely dolgozói­nak figyelmét arra, hogy még foko­zottabb éberséggel őrködjenek vív­mányaink és szabadságunk felett. Ezután vette kezdetét a tulajdon­képpeni Kossuth-est. Az ünnepi be­szédet Pakos elvtárs tartotta, meg­emlékezve Kossuth életéről és for­radalmi munkásságáról. Az ünnep­ség kultúrműsorát a Csemadok he­lyi csoport szolgáltatta. A népi ze­nekaron kívül szlovák és magyar népdalokat, valamint szlovák és ma­gyar szavalatokat adtak elő. Fellép­tek a dunaszerdahelyi magyar tan­nyelvű nemzéti iskola úttörői is, akik Ozorák elvtársnő betanításával né­pi táncot adtak elő. A szép és hangulatos ünnepi est a „beszélgetés a néppel" akció töb­bi gyűléseitől eltérően táncmulatság­gal végződött, bár számos olyan vélemény hangzott el, hogy helye­sebb lett volna egészséges és ter­mékeny vitát fiolytatni a gyűlés keretében felmerült kérdésekről. Pakos Pál, Dunaszerdahely. A „Max Hütten "-együttes munkájáról és a népi alkotó erők fejlődéséről a Német Demokratikus Köztársaságban A „Max Hütten"-együttesnek, az NDK népi alkotó ereje képviselőjé­nek sikeres csehszlovákiai vendég­szereplése művészi értékén kívül mély és fontos politikai jelentőség­gel is bír. Ezt a tényt erősítette meg a szeptember 22-én. a prágai Nem­zeti Klubban megtartott sajtóérte­kezlet, amelyen összejöttek a cseh­szlovák újságírók és kultúrmunká­sok a német együttes vezető tagjai­val. Az értekezleten jelen volt az együt­tes hét vezetője, — hét újtípusú né­met ember, Szonja Matthäus, az NDK művészetügyi állami bizott­ságának képviselője, Jan Koplowicz, neves író és filmszakmunkás, az együttes állandó művészeti tanács­adója, Walter Ritter kohómunkás, az együttes művészeti vezetője, Heinz Nábel eszmei vezető, Renáte Widera, Rosel Neumann és Achim Kerl-Prislo, az együttes tagjai, hogy beszéljenek munkájukról és a népi alkotó erők fejlődésének fontossá­gáról az NDK-ban. Az NDK új népi alkotó erejéről Szonja Matthäus beszélt. Beszámolt arról, hogy az NDK népművészeté­nek fejlődésében mutatkozó jó ered­ményeket elsősorban a Szovjetunió­ban és a népi demokráciák országai­ban tett tanulmányutaknak köszön­hetik, amelyek 1947. óta megmutat­ták a német kultúrmunkásoknak is a helyes fejlődés útját. A német nép­művészet elemeit a fasizmus bom­lasztó hatása csaknem teljesen megsemmisítette. 1945. után tettek néhány kísérletet művészegyüttesek kialakítására, ezek azonban nem jártak nagy sikerrel. Olyan együtte­sek voltak ezek, amelyek az egy­kori mükedvelőkörök'böl és színhá­zi énekkarokból alakultak. Hamarosan alakulni kezdtek azon­ban együttesek az üzemekben és a falvakon, a főiskolákon és a külön­féle tömegszervezeteteben, amelyek a népi művészi alkotó erők fejlődé­sének magvai lettek. Ez évben léte­sítették az NDK-ban a népi alkotó erők Központi Házát, amelynek fel­adata, hogy a Szovjetunió mintájá­ra lehetőséget nyújtson a fiatal né­pi művészetnek a tehetségek érvé­nyesítésére és kifejlesztésére, vala­mint arra, hogy támogassa a népi alkotó erők együtteseinek szaporo­dását. A népművészet fejlesztésében nagy segítséget jelentenek az NDK­ban a népi alkotó erők országos versenyei, amelyekből az 1950. év­ben nagy sikerrel került ki a „Max Hütten"-együttes is. Erről Walter Ritter művészeti vezető beszélt, aki szemléltette az együttes fejlődését 1948-ban történt. megalakulása óta egészen a mai napokig. Az együttes működése folyamán négy fejlődési szakaszon ment át, amelyek közül mindegyik új értékes tapasztalato­kat hozott az együttes tagjainak. Megalakulásától fogva együtt dol­goztak az együttessel az NDK ki­váló kultúrmunkásai, mint Kuba és­Ján Koplowitz írók, később Hans Marchwitz, továbbá H. Moser, K. Heinz Dieckmann, Fritz Höft és Günther Friedrich karmesterek, va­lamint a weimari Zenei Főiskola diákjai. 1950-ben az együttes győz­tesként került ki a berlini III. if­júsági világbéke fesztivál kultúrver­senyéből is, amelyen mindvégig si­kerrel szerepelt. Az együttes ez év júliusában további sikereket aratott a népi alkotó erők fesztiválján, ame­lyen 2500 együttes közül nyert első díjat. Ez a fesztivál megmutatta, hogy az NDK dolgozó népének mi­lyen nagy az érdeklődése a népmű­vészet iránt és hogy milyen nagy feladatok várnak az NDK kultúr­muinkásaira ezen a téren is, A „Max Hütten"-együttes munká­járól Ján Koplowitz író is beszélt, mig a zárószóban Szonja Matthäus ecsetelte az NDK népi alkotó ere­jének jövendő távlatát. 75 évvel ezelőtt született F. E. Dzerzsinszkij 75 évvel ezelőtt született F. E. Dzerzsinszkij, a nagy, forradalmár, aki később az SzK(b)P legjobb tag­jainak egyike lett. Egész életét a munkásosztály jogainak kivívásáért folytatott harcnak szentelte. 1905. ben Rosa Luxemburgg'al együtt ve­zette a lengyel proletariátus akció­ját, majd a cár kormányától üldöz­ve életének csaknem egynegyed ré­szét fogságban töltötte. Lenin és Sztálin oldalán vezette a proleta­riátust a győzelmes Októberi For-' radalomhoz és később a Cseka pa­rancsnokaként következetesen vé­delmezte a forradalom vívmányait minden hazai és külföldi ellenséggel szemben. Halálával a bolsevik! párt egyik legodaadóbb harcosát vesz­tette el. Részlet F. E. Dzerzsinszkijnek a fogságból írt leveléből: ... Itt felismertük és éreztük, hogy milyen nélkülözhetetlen az em­ber az ember számára és mit jelent az ember az embernek. Ügy tünilí nekem, hogy az emberek közti vi­szony igen bonyolult, hogy az érzé­sek, bár az ember természetes szük­ségletét képezik, csak néhány kivá­lasztottnak az előjogai lettek. És ha itt virágok után vágyódunk, ez csak azért van, mert itt megtanultuk az embereket éppúgy szeretni, mint ahogy szeretjük a virágokat... Levélrészlet a harctérről: ... Katonák vagyunk a tűzvonal­ban. Engem az éltet, ami előttem "áll, mert minden figyelmemet és éberségemet megkívánja, hogy győzzünk. Győzni akarok és ÍJár az arcomon ritkán látni mosolyt, meg­győződésem, hogy győzni fog az a gondolat és az a mozgalom, amely­ben' élek és dolgozom ... Hatalmas lendülettel megyünk az orosz népi nyelvtanfolyamok negyedik évébe A dunaszerdahelyi járás orosz né­pi nyelvtantfolyamai nem a legjobb eredményeket mutatták fel az el­múlt évben. Az orosz nyelv iránti érdeklődés igen nagy méreteket Öl­tött, Nézzük meg, hogyan szervez­ték meg sikeresen ezeket a tanfo­lyamokat. Legelsősorban a vezetőséget szer­vezték át, amely nagy lendülettel vette kezébe az orosz népi nyelvtan­folyamok ügyét. A vezetők csoporto­kat szerveztek, amelyek a munká­ban hathatós segítséget nyújtanak. Az instruktort kar és az előadók megszervezése nehézségekbe ütkö­zött, de a vezetőség akaratereje győzött a nehézségek felett. Az oktatók első gyűlését szep­tember 8-án hívta egybe a tanfo­lyam vezetősége. Kossányi István elvtárs előadást tartott a népi nyelv­tanfolyamkörök megszervezésének módszereiről. A járást 10 részre osztották, úgyhogy az oktatók mindegyike 8—10 kört kapott. Az előadók első gyűlését szep­tember 13-ra liivták össze. Kossá­nyi elvtárs ekkor rámutatott arra, hogy a tanítók legyőzhetik az elé­bük háruló nehézségeket, ha lelkes munkát fejtenek ki a körökben. A járás területén, az üzemekben, az EFSz-ekben és a hivatalokban 75 kör megszervezését vették tervbe. Ebben 55' elsőfokú, 17 másodfokú és 4 harmadfokú kör dolgozik. A tan­folyam vezetőjének tevékeny mun­káját az alapszervezetek is támo­gatják. Az agitálás sikeresen folyik: gyűléseken, helyi hangszórókon ke­resztül és plakátokkal. Egyre növek­szik a hallgatók száma. Egyre töb­ben el akarják sajátítani az orosz nyelvet. Somogyi Vince, az orosz népi tanfolyam ve­zetőségi tagja, Dunaszerda­hely.

Next

/
Thumbnails
Contents