Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-16 / 194. szám, szombat

6 Nikolaus Lénu u 1952 augusztus 16. ———————»———————— Két űj csehszlovák csúcs az AT&_Honvéd atlétikai mérkőzés első napján az ATK 72:33 pontaránnyal vezet Az ATK atlétáinak első nemzetközi mérkőzése, amelyben ellenfelük a magyar hadsereg egyesületének, a Honvédnak csapata, ünnepélyes keretek közt, magas színvonalú sportot nyújtott. Már a megnyitási na­pon a csehszlovák atléták két új csehszlovák csúcsot állítottak fel. A csehszlovák hadsereg sztrachovi stadionjában összegyűlt körülbe­lül 15.000 néző lelkes üdvözléssel köszönte meg nemcsak a hármas olim­piai bajnok és világcsúcstartó Emil Zátopek törzskapitánynak pompás teljesítményét, hanem a többi ATK tagnak teljesítményét is. Mint díszvendégek végignézték a mérkőzést, <lr. Alexej Čepička tá­bornok, nemzetvédelmi miniszter, Václav .lopecky tájékoztatási és köz­művelődési miniszter, Alojz Málék könnyű ipari miniszter és dr. Šte­fan Rais igazságügyi miniszter, valamint N. I. Guszev tábornok, szov­jet katsnai attasé. Az ünnepélyes megnyitáskor az ATK és a Honvéd <itlétái együtt vo­nultak fel a versenybírósággal. Ezt követte a csehszlovák, a magyar ós a szovjet himnuszok eljátszása. 150 évvel ezelőtt, 1802. augusztus ' 13-án született Nikolaus Lenau (Nismbsch von Strehlenau) az oszt rák nép na<?y költője, az emberi kultúra egyik kiváló harcosa, aki­nek fejlődésiében maradandó nyo. mot hagytak ifjú korának Magyar­országon töltött évei. Lenau tanul, mányainak egy részét ugyanis Ma­gyarországon végezte, a haladó szellemű pesti és sátoraljaújhelyi is­kolákban. Későbbi tanulmányai vál­tozatos képet mutatnak: nyugtalan szomjas szelleme a jogtudomány, az agronómia és az orvostadomány területét igyekezett bejárni. Lenau alkotó élete voltaképpen 1844 ben zárult le. Elméje ekkor elborult, a költő 1850-ben a döblingi gyógyin tézetben fejezte be életét. Lenaura mint a mélabú, a meian koilia költőjére szokás emlékezni. Ezt a hazug képet a polgári iroda­lomtudomány teremtette, amely Le naut olyan művésszé hamisította, akit egyéni fájdalmain és szenvedé­lyein kívül semmi sem érdekel, és akinek fájdalmai és szenvedései magában a „zárt és rejtelmes" költő lélekben gyökereznek. A le­naui mélabú lélektani elemzésével elterelte a figyelmet egyfelől ennek a mélabúnak társadalmi gyökereiről, politikai hátteréről, másfelől a köl­tő hol nyíltabb, hol burkoltabb for­radalmi megnyilatkozásairól. Pedig Leriau borús hangulataiban a kor viszonyai játszották a legfontosabb szerepet. Gyermekkorában a neki­lendülő polgári demokrácia szabad levegőjét szívta. Abban az évben született, amikor Napoleon örökös konzullá lett. De Napoleon 13 év múlva elbukott és Európára a reak­ció legsötétebb árnyéka borult. Le­nau átélte Metternich és a Szentszö vétség elnyomó uralmát, és volta­képpen ezeknek az ^ évtizedeknek szenvedései tükröződnek költés?.eté ben. A reakciós Európa sötétjében Lenau érzékenyein és mailón ra. gad meg minden olyan motívumot, amelyen a szabadság, a humanitás fényei csillognak. Gyermekkora magyar emlékeit különösen nagv szeretettel énekli meg. Ha helyen­kint csak külsölegesen csillogó ro­mantika jellemzi is magyartárgyú verseit, mégis kétségtelen, hogy a magyar népi élet képei vonzották és ihlették. Az eljövendő köztársaságról szőtt álmai vonzották Amerikához. A távolból „ígéret földjének" tűnt fel előtte az USA. Ez időben a né­metek és osztrákok tízezer számra keltek át a tengeren, hogy szaba­duljanak az otthoni nyomorúság­tól Lenau is nekivágott, hogy meg­ismerje a „szabadon bontakozó pol gári szabadság" világát. Amerikai útja élete legnagyobb csalódását hozta. Az élesszemü és fogékony költő már a XIX. század harmin­cas éveiben megérezte a rohamosan elfajuló profüthajsza embertelensé. gét. „Ezek az amerikaiak', — írta egy 1832. október 16-án kelt levelé­ben, az amerikai burzsoákról, — égrekiáltóan hitvány szatócslel kek, Minden szellemi élet iránt oly ér­zéketlenek, mint a hulla". De bármennyire kiábrándult Lé­ny u az amerikai demokráciából, még. sem menekült visszafelé a letűnő régihez. Ezt a régi, pusztuló vilá­got így ítéli el: Hideg és lompos szörny ez, bárgyú fáradt — Agyvelőt szop s szívünknek falja húsát; Folyton kérődző renyhe-ronda állat, Egy darab középkori nyomorúság. Lenau igazi nagysága abban volt, hogy nyíltan, szenvedélyes őszin­teséggel fejezte ki a vergődés, a vajúdás gyötrelmeit két társadal­mi forma határán, arccál mindig az új felé. „Nála, ha nem is nyíl egyenes, de mégis biztos utat lá­tunk, a korlátoltan lokális román tikus költészettől... a haladott nemzeti tematikához és formák hoz". (Lukács György). Lenau szerkezetei főképp a ki­sebb lírai darabokban biztosak, — némely nagyobb müvében az epikai és drámai kereteket azétzilálja, nem egyszer valósággal szétrob. bantja az elnyomhatatlan dinamiká­jú, hevesen áradó liraiság. S ez az indulati fütöttség, feszültség — meg a népdal formáihoe való hol ösztönös, hol tudatos hőzeledés — teszi, hogy Lenau verseinek ritini­kája is inkább nyers, darabos, vagy szilaj, mint csiszolt, pontos és fe­gyelmezett. ­Lenau elvi, érzelmi vívódásai rá­nyomják bélyegüket egész költésze­tére. Tónusán, képanyagán, szer­kesztés-módján és ritmikáján — a lenaui költészet minden elemén meg­érzik az a belső, fájdalmas izzás, amely ezt a nagy művészt a magas­ba röpítette és — sorvasztotta. Alig van tisztán áttetsző, derűs lapja, legtöbbször tragikusan borongó, fél­homályos, vihart ígérő. Természeti képei, amelyeket úgy átitatott a maga kétségbeesésével és szenvedélyével, többnyire sötétek, nyugtalanul susogó nádasok, felhők­kel terhes kavargó égbolt, nj'omasz­tó éji erdő. Lenau jellegzetes lírai tempera­mentum volt, de legnagyobb alkotá­sai, a lírai jelleg megőrzése mellet­drámai és epikai természetűek. Mint az emelkedő polgárság más költőit, öt is megragadta a középkor kötött­ségeiből elszántan feltörő, az ember és a természet titkait mohón és me­részen kutató Faustnak, az alakja. A nagy mondai alak lenaui rajza éle­sen elüt Goethei ábrázolattól; érzik rajta a kor kétségbeesett bizonyta­lansága. Másik nagyobb költeménye a Savonarola. A XV. század végén máglyára hurcolt szerzetes lázadá­sában Lenau rokonságot érezhetett saját vívódásaival, harcaival. Ezzel a művel kapcsolatban Lenau vonásai közül egyesek miszticizmust emle­gettek. A költő ezt a vádat erélye­sen visszautasította: „Hogy Savona­rolámban néhány misztikus részlet is akad, az nem a költemény szer­zőjét, hanem a költemény hősét ter­heli. A misztikát betegségnek tar­tom. A misztika szélhámosság." Legnagyobb müve . Az albigensek" c. nagy epikus költemény. A XII. század végén Dél-Franciaországban az elnyomott és kizsarolt tömegek soraiban „eretnek-mozgalom" in­dult, amelyet III, Ince pápa húsz esztendei kegyetlen harc után tudott csak letörni. Lenaura, aki már ko­rábban is foglalkozott a nagy for­radalmi jellegű baráti mozgalmak feldolgozásának tervével, az albi­gensek harcai mélyen és terméke­nyítően hatottak. Lenau az albigensek harcait — tu­datosan és bevallotta — aktuális po­litikai céllal eleveníti fel. Az albigensek elvéreztek a harc­ban, de Lenaut semmi sem ingatja meg abban a hitében, hogy az em­beri halAdás diadalmaskodni fog a sötétség egyházi és világi erőin. A fényt az égről nem lehet lemarni, Napot sötét csuhákkal eltakarni, Vagy bíborköntösökkel... így kovácsolta fegyverré a 150 éve született nagy költő a távoli mult harcos hagyományait kora harcosai számára. És születésének 150. év­fordulóján mi is világosan felismer­jük verseiben a haladás tiszta és erős fegyvereit, amelyek bennünket is se­gítenek harcainkban. Kardos László cikke nyomán. U J SZO Pekingben vendégszerepelt i csehszlovák hadseregegyüttes Augusztus 12-én lépet fel először a kínai népi köztársaság pekingi központi színházában a Vit Nejeky hadsereg művészegyüttese. Az elő­adás a kínai, a csehszlovák és a szovjet himnuszokkal kezdődött. Ez­után beszédet mondott a népi forra­dalmi katonai tanács kultúrosztá­lya nevében annak vezetője, Csen-Ji elvtárs. „A csehszlovák hadsereg művészegyüttesének fellépése nem­csak megerősíti Kína és Csehszlová. kia nemzeteinek barátságát — mon­dotta Csen-Ji — hanem hozzájárul a viiág békevédelméhez, fokozza if­júsági életörömünket és harci el­szántságunkat" Beszédet mondott Jaroslav Veselý alezredes, a katonai együttes vezetője is. aki hangsúlyoz­ta, hogy a csehszlovák együttes da­laival és táncaival háláját akarja kifejezni a kínai nép részéről ta­pasztalt nagy és mély barátságért. Az együttes gazdag és változatos műsorát, amelyen a csehszlovák ze­neirodalom legkiválóbb müvei, hala­dó szellemű csehszlovák dalok, szov­jet katonadalok, csehszlovák népda­lok és népi táncok, szerepeltek, a közönség viharos lelkesedéssel fo­gadta. Az előadás után, amelyen megje­lentek a kínai hadsereg vezető sze­mélyiségei, a hadsereg kul túregyüt­tesének tagjai,valamint a Csehszlo­vák Köztársaság pekingi nagykövete. František Komzala és a csehsz'ovák nagykövetség tagjai a hadsereg­együttes tagjainak hatalmas taps­vihar közepette virágcsokrokat nyúj­tottak át. Ünnepélyesen megnyitották a XXII. J i rás kov Hronov-ot A hronovi Jirásek-színházban au­gusztus 14-én vette kezdetét műked­velő színjátszásunk legjobb együt­teseink országos szemléje. Ez a szemle a népi művészeti alkotó erök fejlődésének további bizonyítéka. Résztvesz rajta 10 üzemi klub szi­nészegyüttese, továbbá a csehorszá­gi és szlovákiai EFSz-ek és katonai egységek együttesei. Augusztus 14. és 23-a között ezek az együttesek előadják a hazai éa szovjet klasszi­kusok kivájó színmüveit, egyrészt a mai drámairodalom termékeit, másrészt olyan szovjet darabokat, amelyek nagy mértékben támogat­ják iparunk és mezőgazdaságunk megszilárdítását, valamint a szocia­lista építés ütemének meggyorsítá­sát. Az idei szemle központi jelsza­va ,,A Népi színház — a béke fegy­vere." A Jirásek-színház nézőterén helyet foglaltak a környék legjobb dolgozói, a szímegyüttesek képvise­lői és számos színházi dolgozó. A vendégek közt volt Miroslav Kouril építész mérnök, a tájékoztatási és népmüvelésügyi miniszter helyette­se, azonkívül az iskolaügy i miniszter helyettese Vojtech Pavlásek, vala­mint Jozef Prokop hradec královói KNB elnöke, A. N. Brousil lektor, továbbá a tájékoztatási és népmü­velésügyi minisztérium, az iskola-, tudomány- és müvészetügyi minisz­térium további tagjai, a csehszlo­vák hadsereg és a Nemzeti Arcvonal összes szerveinek képviselői. A megnyitó harsonaszó és a cseh­szlovák, valamint a szovjet himnusz elhangzása után J. Strašil a helyi nemzeti bizottság elnöke üdvözölte a megjelenteket a hronovi dolgozók nevében. A Szluk leningrádi hangversenyéről Augusztus 13-án tartotta meg a Szluk szlovák népi művészegyüttes első fellépését Leningrádban. A le­ningrádi dolgozók szívélyesen üdvö­zölték a csehszlovák művészeket. Aa előadásnak igen nagy sikere volt. »»«*» ««v OJ ŐZO, Szlovákia Kommunista Partia­aab napilapja — Szerkesztőség: .Jratlsla­ra. Jesenskéfoo S—10 Telefon K47—lf 53 352—10 Főszerkesztő L6rinc2 Gyula. ­Kiadóhivatal: Pravda, laptsladôválls lata, Jesenskéhc 12. Telefón- üzem) elő fizetés és lapánisítás 274—74. egyéni elő fizetés 362—77 az 03 SZO megrendelheti i tv stal Kézbesítőknél vagy a postahlva :alokon Is. - Előfizetési díj Vi évre 120 Kis Feladó és f rányitó postahivatal Bratlsla ea Cl. — Nyomja b Pravda n. v. ayomdá ta. Bratislava. A verseny 100 méteres futással, súlydobással, és magasugrással kez­dődött. Súlydobásban Skobla meg döntötte az eddigi . lehszlovák csú­csot, amelyet ö maga tartott. Üj csúcsa, 16.69 méter. Skobla egyéb­ként a következő sorozatot dobta: 16/0 m, 16.66 m, 16.65 m, és 16.69 rtóter. További új csehszlovák rekordot állított fel a 400 méteres futásban FUló (ATK) 47.8 mp idővel. Az ed­digi csúcsot Podebrád (ATK) tar­totta, 48.5 mp-el 1949 óta. A 800 méteres futás is igen érde­kes lefolyású volt. Az első 100 mé­teren Koubek került első helyre, de az utolsó 100 méteren Iharos ke­mény tempót diktált és ezzel bizto­san győzött. A 100 méteres futás­ban kitűnő formát mutatott Jane­csek, aki versenyen kiviil indult. Ezt a számot 10.7 mp alatt nyelte meg, amely csak egy tizedmásod­perccel gyöngébb, mint a csehszlo­vák csúcs, Magasugrásban feltűnést keltett Žila, aki első nekifutásra 186 cm-t ugrott. Gerelyvetésben pedig fel­tűnt a fiatal Tílek. Gerelyvetésben rajtolt az olimpiai Zátopekné is, aki 47.06 méteres dobással győzött. Az 5 km-es futásban az érdeklő­dés központjában Emil Zátopek törzskapitány állt, akinek ez volt az olimpia után első prágai rajtja. Kezdettől fogva élen haladt és elő nyét folyton növelte. A második körben már 50 m-el vezetett és az utolsó körben már egy egész körrel megelőzte a magyar Iglóit, Maki utolsónak futott be. Zátopek 14f33.4 perc alatt győzött, a következő részidőkkel: 1 km: 2:54 p, 2 km: 5:46.6 p, 3. km: 8:43.6 p. 4 km: 14:42 p. Kitűnően futott Tomis is, Az NV Bratislava stadionjában csütörtökön megtartott barátságos labdarúgó mérkőzés csak közepes színvonalú volt, bár mindkét fél ke­ményen, sőt néha erőszakosan is ját­szott. A vendégek jobbak voltak, kü­lönösen gyorsaság és lövöképesség szempontjából, úgyhogy az első fél­időben általában felülmúlták a mie­inket és ezzel egy gólos előnyt sze­A csehszlovák férfi és nöi röp­labda játékosok küldöttsége szerdán, augusztus 13-án Moszkvába érkezett, ahol résztvesz a röplabda világbaj­noksági versenyben. A csehszlovák sportolókat a röptéren a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő testnevelési és sportbizottság képvi­Cliarkovban a Dynamo tagjai könnyű atlétikai versenyt rendeztek. Az elért eredmények közül felemlít­jük a következőket: 200 m Iljin 22.2 mp, 400 m Archarov 49.7 mp, 800 m Archarov 1:54.2 mp, 1500 m Szo­lonkó 3:58.6 p, Diszkosz Szalin 48.64 aki 250 méterrel előzte meg a ma­gyar Uzsokit. A csütörtöki nap a 4X100 m-es váltófutássai fejeződött be. amely­ben az ATK stafétája (Broz. Dávid, Janeček és Pospišil 41.7 mp-es idő­vel, osak egy tized másodperccel maradt a csehszlovák csúcs mögött. Különösen Janček és Pospišil futot­tak kitűnően. Az első nap eredmé­nyei: 100 m: 1. Pospišil (ATK) 10.9 mp, 2. Adamík (Honvéd) 11 mp. Célba elsőnek versenyen kívül 10.7 mp alatt Janeček (ATK} futott, be. 1500 m: 1. Iharos (Honvéd) 3:52.8 p. 2. Koubek (ATK) 3:56.2 p. 3. Cikel (ATK) 4.07 p. Súlydobás: 1. Skobla (ATK) 16.69 ni, — Üj csehzlovák csúcs. 2. Vrá­ta el (ATK) 14.55 m. 3. Lévai (Hon­véd) 14.21 m. 400 m: 1. FiHo (ATK) 47.8 mp. Üj csehszlovák rekord. 2. Adamík (Honvéd) 48.4 mp, 3. Podebrád (ATK) 49* mp. Magasugrás: 1. Žila (ATK) 1S6 cm, 2. Linhart (ATK) 183 cm, 3. Kovács (Honvéd) 180 cm. 110 m gát: 1. Tošnár (ATK) 15.2 mp, 2. Mrázek (ATK) 15.2 mp, mellszélességgel hátrább, 3. Kiss (Honvéd) 15.8 mp. 5000 méter: 1. Zátopek (ATK) 14:33.4 p, 2. Tomis (ATK) 15:15.2 p, 3. Uzsóki (Honvéd) 15:27.6 p. Távolugrás: 1. Fikejz (ATK) 716 cm, 2. gtepánek (ATK) 688 cm, 3. Bejk (Honvéd) 640 cm. Gerely: 1. JUek (ATK) 62.13 m, 2. Uhlár (ATK) 60.07. 3. Szatmári (Honvéd) 56.70 m. 4X100 m: 1. ATK 41.7 mp, 2. Honvéd 43.8 mp. Az első nap után az ATK 72.33 pontaránnyal vezet reztek, amely elég volt a végleges győzelmükhöz. Félidő után a játék sokat vesztett érdekességéből, habár mindkét részről elég sok góllövési alkalom kínálkozott. A gólokat Tas­kov és Diev lőtték a Spartak részé­ről és Árpás a pozsonyiak részéről. A versenyt a bolgár Sztojanov ve­zette. selői A. Ponomarovnak, a nemzetkö­zi szakosztály vezetőjének vezetése alatt fogadták. A csehszlovák nagy­követség nevében sportolóinkat Jiri Kopenec a kultúrattasé képviselője üdvözölte. Szerdán érkezett Moszk­vába a román röplabda válogatott is. m, kalapács Morozov 54.23 m, 5000 és 10.000 méter Baszalajev 14:47.6, illetve 30:57.6 p, hármasugrás Ibut­te 14.90 m, Nők: súly Szevrjuková 14.47 m, távugrás Ivankina 565 cm, magasugrás Mecilina 160 cm, 80 m gát: Guravicsová 12 mp. NV Bratislava—Sparta Szófia 1:2 (1:2) A Dynamo könnyű atlétikai versenyei Charkovban Csehszlovák röplabdázók Moszkvában

Next

/
Thumbnails
Contents