Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-12 / 190. szám, kedd

4 U J SZO 1952 augusztus 12. Kapitalista lapok — a Lenin-csatornáról Az imperialista sajtó rendkívül n: gas fokra fejlesztette a hazutlozás mesterségét. Most azonban olyan esemény történt, amely zavarba hozta a kapitalista lapok szer. kess tőségeiben a leggyakorlottabb hazugokat is. A Szovjetunióban elkészült a Lenin-csatorna. A hatalmas mü tizemben van a szovjet emberek dicsőségére, a békeszerető népek, örömére. Mit kezdjen ezzel a hírrel egy kapitalista újságíró, akit azért fizetnek, hogy kígyótbékát kiáitson a szovjet emberek nagy hazájára? Egyes kapitalista lapok átmenetileg leteszik a fegyvert s röviden megírják, hogy a Lenin-csatorna létezik, sőt egyik-másik kényszeredet, ten elismeri, hogy „kiváló műszaki vívmány" (,„Times", 1952. június 11.). Az imperialista topok többsége azonban inkább hallgat, ha már semmi okosat nem tud hazudni. Megpórbálják „agyonhallgatni" a szovjet nép új győzelmét. Az amerikai „New York Herald Tribúne" (pá rizsi kiadás," július 15.) például négy sort közöl a Lenin-eaatomá. ról, fölötte pedig hat sorban ismerteti, hogy „Napoleon, északdakotai városban Andrew Fettig 51 éves farmer", halálos szerencsétlenség áldozata lett. Az olvasó már a so. rok számából is csalhatatlan biztonsággal megállapíthatja, hogy a Mst esemény közül melyiket ajánl, ja nagyobb nyomatékkal a közvélemény figyelmébe a „New York Herald Tribúne". Á kapitalista világban előkelőnek és tárgyilagosnak elismert angol „The Economist" (a címe magyarul azt jelenti: ,.A közgazdász") más taktikával próbálkozik. Részletesebben, de hamjsan ismerteti a Lenin-csatornát. 1952. május 10-i számában így ír: „Megnyitották a Volga és a Don folyót Sztálingrád alatt összekötő hajózható csatornának egy rövid szakaszát (short section) ..." Nemcsak a hatalmas víziút zsugorodott a türelmes papíron, „rövid sizakasszá". A BeHja elvtárs 1951 november 6-i beszédében közölt — és az „Economist" e cikkében idézett — ada tok is „összementek" az angol nagykapitalistíák lapjában, amely eredeti módon fordította angolra — a számjegyeket. Bearija elvtárs például azt mondotta, hogy a termé, laikító tervek, a csatornával os új öntözőrendszerek a a rizstermelést 500 al emeli a Szovjetunió,Economist" ezt a félmilt 150.000 tonnának „forBerija elvtárs azt mon>gy a juhok száma kilenc emelkedik az öntözött lez „Economist" összete. Jiokat a lovakkal, s kö. •y tizámuk együttesen ' kilencmillióval. . a tekintélyes „A közgazkimondia a szentenciát: c jma „csupán másodrendű szeŕ játszik a Szovjetunió gazda, törekvéseiben". Kovda. professzor a „News" angolnyelvü szovjet folyóiraton ezzel kapcsolatban megjegyzi: „Évezredek óta kemény munkával összesen mintegy 70—80 millió hektár földet ragadott el az ember a sivatagtól". A sztálini terméstát. alakító terv pedig öt-hét éven belül hatmillió hektár sivatagos, puszta föld öntözését és 22 millió hek. cár bőséges vízellátását biztosítja! — állapítja meg Kovda professzor. Ez a nagyszabású' terv — a kommunizmus építésének terve. Az „Economist" tehát új felfedezéssel gazdagította a közgazdaságtudományt: kisütötte, hogy a kommunizmus építése „másodrendű szerepet játszik a Szovjetunió gazdasági törekvéseiben". A börzevezérek és monopolkapitalisták patinás lapja, a „Kroo Züricher Zeitung" bonyolultabb mód szerekkel, a „tudományos halandzsa" fegyverével (indul harcba a Le nin.csatorna ellen. 1952 július 26-i és 29 i számában folytatásos cikket közöl: „Belvízi hajózás a Szovjet, unióban" címmel. A cím alatt fel. tűnő szedéssel azt ígéri, hogy „átfogó képet ad" a szovjet vizíút rendszerről, amelynek „a Lenin-esatorna fontos része". Az ezután következő több mint 400 soros cikkben mindössze 10 — nem tévedés: tíz — sort ir a cikk szerzője, biaonyos J. M. a Lenin-csatornáról. A többi 390 sor sajátos, burkolt, közvetett formában „foglalkozik" a kommu. nizmus e nagy alkotásának jelentőségével. A svájci lap tudós arcot öltve közli, hogy a Szovjetunió „nagy, de vi szonylag kistelj esi tőképességü'' víziútrendszere nehéz helyzetbe került, lényegében azért, mert nyáron meleg, télen pedig hideg van. „Nyáron a szovjet folyók kimondottan vízszegények" — sajnálkozik a lap —, télen viszont befagynak, így például ,,a Dnyeszteren a hajózás még a legkedvezőbb években is (im günstigsten Jahren) csupán három négy hétig folytatható". E párját ritkítóan szemérmetlen hazugság után a lap ismerteti az 1810-ben megnyitott orosz osator narendssert, alaposan foglalkozik azzal, hogy Nagy Péter cár az 1700-as évek elején már összekötötte a Dont az Oka folyóval, de ez a szintén „kisteljesítményű csa. torna" ma már nincs üzemben. A „Neue Züricher Zeitung" ilyen távlatokat fest olvasói elé. S közben leleplezi gazdáit, leleplezi mitől ret tegnek legjobban az imperialisták. Az a legfontosabb számukra — ami. röl egy szót sem ír háziújságjuk. A hosszú cikkben egyetlen ezó sincs a sztálini természetáta'akító tervről, amelynek a Lenin-csatorna elválaszthatatlan, már megvalósult része! Ez a sztálini terv meginti tatja a szovjet emberek erejét és boldogságát, kommunista jövőjét. A „Neue Züricher Zeitung" sietve próbálja visszacipelni olvasóit néhány évszázaddal, hogy elterelje figyelmüket ezekről a távlatokról: a jelenről, amely előrevetíti az em. beriség jövőjének képét. Egy azót sem ír a lap a Cimljanszki tengerről, a víztároló medencékről és az öntözőrendszerekről, amelyek bizonyítják, hogy a sztálini terv — béketerv, a Lenin-csatorna: békemű. Ezzel szemben részletesen fejtegeti, hogy a szovjet csatornáknak már a második világháborúban „sem volt stratégiai jekn. tőségük'' ugyanakkor hangsúlyozza, hogy „a -haditengerészeti erők átcsoportosítása belvízi utakon egyik tengerről a másikra" egyáltalán „nem rendkívüli dolog Oroszországban". Megtudjuk, hogy 1915 ben ilyen módon jutott el „négy angol tengeralattjáró Archhangelazkből a Keleti-tengerre". Sőt: „a XV. és XVI. században a foiyami kozákok" folyókon keresztül hatoltak be Szibériába s könnyű csónakjaikon gyorsabban" hódították meg ezt a hatalmas területet mintha lóháton tették volna meg az utat. Ez a sok fecsegés búvárhajókról és flottaátcsoportositásokról arra való, hogy a szovjet békemüvet megpróbálják bevonni a háborús propaganda körébe, megpróbálják bemázolni a háborús uszítás sarával. S közben a cikkíró olvasóinak fantáziáját csiklandozva: ki tudja, talán még meg is kpnnyítik ezek a.z új szovjet víziutak az angolszásztengeralattjárók és az imperialista „folyami kozákok" számára, hogy vízi úton „hódítsák meg" a hatalmas Szovjetországot. Hiszen, ha isten akarja — a kapanyél is elsül. A ravaszság .aljasság és butaság ilyen keverékével ritkán találkozik az olvasó, még kapitalista lapok hasábjain is. Még egy példát érdemes megemlíteni. 'Az „U. S. News and World Report" című amerikai folyóirat február - 12-i cikkét, amelyben azt bizonygatja, hogy a Volga—Doncsatorna tulajdonképpen „nem praktikus" („impractical") építmény, mert a Szovjetunióban - „olyan hiány van árukban és nyersnanyagokban", hogy osak gyorsabb vasúti szállítással menekülhetnek az állandóan fenyegető katasztrófa elöl. A cikkből árad az a hő vágya kozás, hogy a Szovjetunió bárcsak gyenge \és szegény ország lenne, vagy legalább is, hogy az amerikai olvasók ezt elhiggyék róla. Hiba lenne azonban azt hinni, hogy kizárólag ilyen ostoba és aljas visszhangja van a polgári sajtóban a szovjet emberek történél, mi munkahöstettének. Vannak polgári lapok, amelyek szembefordulnak a féktelen háborús uszítással és ha nem is hívei a kommunisták, nak — hívei a békének, s örömmel köszöntik a Szovjetunió békés szánHIREK A SZOVJETUNIÓBÓL Űj gabonát az államnak A nyikopoli, scsorszki, liehoví és szofijevi köraetek teljesítették gabonabeadásuk évi tervét. Az államnak 100 ezer pud gabonával többet szolgáltattak be, mint az elmúlt évben. A .lvovi területen napról napra nagyobb méreteket öltenek az aratási munkák. A lvovi kolhozparasztok az aratással 'és csépléssel egy. idejüleg teljesítik gabonabeszolgáltatási tervüket. A nyeszterovi körzet kolhozai elsőnek szolgáltatták be az államnak a gabonát. E körzetek néhány gyönyörű teherautókaravánt állítottak össze. Az Ural déli vidékén napról napra lázasabb ütemben halad az aratás. A kolhoz, és szovhozmezőkön terjed a veseteeégnélküH gyors aratásért, a gabonabeszolgált&táai tervgyors teljesítéséért indított szocialista verseny. Az aratásban jelentős feladat h árui a gépesí tökre; a kolhozokban és szovliozokban. így a cseljabinszki kerület kolhozaiban és szovhozaíben a gnbonakulturák több mint 99 százalékát aratják le kombájnokká!. Az aratással egyidejűleg a kolhozparasztok lerójják az állam iránti kötelességüket is. Űj folyami kikötőállomás Krasznojarszkban befejezték a kikötőállomás építését, amely az ország egyik leghatalmasabb folyami kikötőállomása lesz A hatalmas épületben tágas termek és szobák vannak. Szép díszítéssel látták el a poeta és a pénztár termét, továbbá az egéfaségugyi szolgálat helyiségét Az épület falait a helyben kitermelt gránittal és márvánnyal burkolták be. A Bányásznap előtt A „Moszkvougol" kombinát bá. nyászai nagy lelkesedéssel versenyeznek a Bányásznap méltó megünnepléséért, amelyet augusztus 31-én tartanak meg. A versenyt az élenjáró termelők kezdeményezik. Szeleckij elvtárs gépész kötelezettséget vállalt, hogy a munka termelékenységét havi 15 ezer tonnára emeli. Példája nyomán a versenybe bekapcsolódtak a többi bányászgépészek is. A vájárok körében Mamcsenko elvtárá" kezdeményezi a többi bányaszakaszokra kiterjedt és széles méreteket öltött munkaversenyt. A „Moszkvougol" kombinát július 30-ig idő előtt teljesítette 7 hőnapos szénfejtési tervét. A kombinát többezer tonna szenet termelt ki terven felül. Szőllőszüret Ashabadban A Kopet-Dag hegység alján az ashabadi és geoktyepini körzetek napsütötte völgyében megérett a szüllő. A meleg, éltető napsütés lehetővé tette, hogy a legkiválóbb fajtájú szöllötermést szüretelhessék le az említett körzetek kolhozainak dolgozói. Az idén az ashabadi Andrejevkolhozbaji a szöllőtermés elérte a hektáronkénti 70—80 mázsát, egyes részeken pedig a 90 mázsát is. A szőlőültetvényeken most folyik a korai szöllőfajták szüretelése. Prokofij Nyektor Prokofij Nyektor párttagnak, a belozeri gép- és tráktorállomás kombájnosának tettéről az egész ország beszél., Staraja Rosszij alatt szerzett sérülése következtében mindkét lábát amputálták. Kolhozába hazatérve kombájnvezető lett és már kilenc éve aratja a gabonát. Nyektor a terület mezőgazdasági gépésítő; szocialista - munka verse Munkaerőtartalékok fölvétele az iskolákban Az ország ipari,, vasúti és bánya, ipari iskoláiban az ifjúság nagy érdeklődést tanúsít a termelési ismeretek elsajátítása iránt. A kr-asznodari és altáji, ukrajnai, fehéroroszországi, moldvai, baskíri stb. területek tudományos intézeteibe egyre több hallgató jelentkezik. A munkaerőtartalékok tudomá. nyo

s intézeteibe a felvételi bizottságok megkezdték munkájukat. Megkezdődött a hallgatók beiratkozása. Az iskolák szorgalmasan készülnek a szeptember 1-én kezdődő új iskolai évre. Folyik az épületek átalakítása is, újabb berendezésekkel bővítik az intézeteket, új eszterga, gépeket, szerszámokat és sztahanovista újítjszerkezeteket szereznek be. A könyvtárak új irodalommal bővülnek. Rendbehozzák az iskolák internátusait is. Kárpátalján új bútorgyárak épülnek Az elmúlt évek alatt Kárpátalján sok új hatalmas fafeldolgozó vállalatot újjáalakítottak. Az uzsgorodi bútorkombinát az egyik leghatalmasabb bükkfadeszkagyártó üzem. A kombinát hajlított bútorgyártó műhelye naponta többez^r széket gyárt. Az uzsgorodi, csinagyejevi és svaljavi fafeldolgozó kombinátok többszörösre emelték termelésüket. Mukacsevon befejezték az új hajlított bútorgyártó üzem berendezésének fölszerelését. Hatalmas bútor, gyár épül Jirsaván is. Villamosítják a kolhozokat Az ivanovi körzet „Parasztság útja" nevü virágzó kolhozában befejezték az Uvod folyó mentén létesített villanyarőtelep építését. A mezőgazdasági artyel bevezeti a villanyáramot négy cséplési helyen. Az idén végrehajtják az ivanovi kerület több hatalmas kolhozának villamosítását. Felépült a choluji Az uráli énekegyüttes nagy A Lengyelországban vendégszereplő uráli állami népi énekegyüttes visszatért Varsóból- a Szovjetunióba. Szereplésének ideje alatt az együttes 17 hangversenyt rendezett Varsóban, Bjelosztokban, Olstínben, Gdamezkban és más lengyel nagyvárosokban. Az együttes fellépett a Krakkó melleti Nová Huta és a csensztochovai Boleslaw Bierut kolhozközti vizierőműtelep a Teza folyó mentén. Négy hatalmag kolhozvillanytelepet létesítenek a Nerl folyó mentén is. E vizierömü-csoport első állomását a mirszlavi állomást rövidesen üzembe helyezik. Ez az állomás az ankovi, tejkovi, gav» rilovi és poszadszki körzetek 18 kolhozát látja el villanyerővel. sikere Lengyelországban fémkombinát építkezésén is és a gdanszki hajógyár dolgozói előtt is szerepelt. Az együttes többnyire szabadtéri előadásokon lépett fel, melyeken a dolgozók tízezrei vettek részt. Gdanszkban 30 ezer ember előtt sze. repeltek. Az uráli együttes, melynek előadásait több mint 250 ezer ember nézte végig, Lengyelországban nagy sikert aratott műsorával. Ezer egyéni ház épült a dolgozók számára Az idén több mint ezer celhilózepapírgyári munkás jut saját házához. Az állam 6,200.000 rubelnyi hosszúlejáratú kölcsönt folyósított e lakóházak építésének céljaira. A papír és faiparügyi miniszté. rium vállalatai, építőanyagbeszerzésben, segítséget nyújtanak az egyéni házépítőknek, szállitóeszkö. zöket bocsátanak rendelkezésükre és szakképzett munkásokat vezényelnek az építkezésekre. Farakományok úsznak a Volga—Don vizén A V. T. Lenin nevéről elnevezett Volga—Don-csatornán megjelent az első farakománnyal telt tutaj. A tutaj 800 köbméter fát szállított. Három óra elteltével hasonló faszáilítmánnyal megrakott tutaj követte az elsőt. A hatalmas farakományok zavar, talanuí úsztak a vizén. Sikeres szál. lításuk a vcűga—doni hajózás és a csatorna dolgozóinak magas szak.képzettségéről tanúskodik. Kalac3tól a farakományokat gőzhajóval vontatták a Cilmjanszki tengerbe. A Káma folyó felöl újabb farakományok vannak útban a Volga— Don-csatorna felé. Viziúton Volgából a Donba több mint 300 farakományt szállítanak a csatornán át. A lentermelők begyűjtik értékes termésüket A Kalinyin környéki kolhozok kimagasló lentermést értek el. Hatalmas gépek érkeztek a mezőkre. Va. szilij Kudrov, a vigzokovi gép- és traktorállomás dolgozója, a len géppel végzett begyűjtésének mestere, 4 nap alatt 50 ha idénynormája mellett 53 hektáron végezte el a len aratását. A lenaratás gyors ütemének tökéletesítésében jelentős -sikereket értek el a rameskovi gép. és traktorállomás lenbegyüjtői. Pjotr Kozlovij vezetésével 5 nap alatt 75 hektáron végezték el a len learatását. Krosanov, Saujkov, Szedov, Beljakov, Szuszlov és Polboronov elv. társak túlteljesítették idénynormáikat. A len aratását szervezetten irányítják a kasini, szpirovi és más gép. és traktorállomások gépesitöi. A Volga—Don-csatorna építői a Tachia-Tason Majdnem naponta érkeznek a Turkmén Főcsatorna építésére a V. I. Leninről elnevezett Volga— Don-csatorna építői. A napokban Tachia-Tasba érkezett a hidromechanizátorok csoportja, akik a Cilmjanszki-tenger fenekén végzett földmunkálatokrál makombájnos sikere nyén-ík kezdeményezője az aratásban. Kötelezettséget vállalt, hogy a mostani idény alatt 150 hektáron végzi el a gabona és az ipari növénykultúrák aratását. Nyektor július 27-én kezdte meg az aratást. Naponta 3 normát teljesít es már többszáz hektár gabonát learatott kombájnjával. gas termelékenységű technikát a a. játították el. Egy részük Csetverí. kovij elvtárs vezetésével már befejezte a hatalmas földkotrógépek öszszeszerelését, amelyek a közeljövőben megkezdik a munkát. , Oparin mérnök elvtárs, aki résztvett a Volga—Don-csatorna 7. és 8. zsilipének építésében, a tachia tasi vízierömü építésén bevezette munkamódszerét, amivel jelentősen megrövidítette a munkaidőt. Javasla. tára a betonozó és famunkáknál az újítások egész sorát hajtották végre. Üj munkamódszereket sajátítanak el a tachia-tasi vízierömü építői Kurttszin és más elvtársaktól is, akik résztvettek a Volga—Don csatorna építésében. dékainak új bizonyságát. Akad olyan polgári lap még Amerikában is, amely elismeri az igazságot a Lenincsatornáról. A „Chronicle" című sanfamciscói újság így ír a Lenincsatornáról: ;}Az oroszok joggal büszkék sikereikre, mert sikerült egyesíteniök a Volgát és a Dont. Megérdemlik az egész világ szeren. I csekívánatait. Az ilyen munka elősegíti a békés haladás ügyét. Ezek olyan munkálatok... amelyeknek célja: jobbá tenni a világot, amelyben az emberiség él". A „Chronicle" kis lap, de ettől nem lesz kisebb állításainak igazsága. Mint ahogy a Lenin csatorna sem> lesz kisebb vagy jelentéktelenebb, ha a többlepedönyi terjedelmű „New York Herald ) Tribúne" csak négy sort ír róla. Az imperialisták megpróbálják hallgatásukkal és rágalmaikkal elrejteni a népek elöl a Szovjetunió erejét és békés szándékát. De az igazság keresztültör a hazugságok özönén és mindenekfölött diadalmaskodik.