Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-12 / 190. szám, kedd

\ Világ proletárjai egyesüljete

k! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 augusztus 12. kedd 2 Kčs V. évfolyam, 190. szám. c// mai számban: A Szadlovszky-tárna szerelőmunkásainak legszebb győzelme ' (2- old.) A Szovjetunió haditengerészete napjának/ ünnepségei Moszkvában (3. old.) Kapitalista lapok — a Lenin-csatornáról (4. old.) Állandóan fokozni az ifjúság részvételét a gottwaldi ötévé, terv feladatainak teljesítésében (5. old.) A vasárnap sportja (6. old.) A szövetkezeti mozgalom újabb győzelmeiért Ezekben a napokban, amikor mezőgazdaságunk dolgozói elérkeztek a termés begyűjtés harcának nagy napjaihoz és mérlegelni tudják egészévi fáradságos munkájuk gyümölcsét, már most megállapíthatjuk, hogy szövetkezeteink mérföldes lépésekkel haladtak előr

e a szocializmus útján, hisz több járásunkban már százszázalékban elvégezték a gabonabegyüjtést s raktárakban az új termés, az ország kenyere. Esztendőről-esztendőre ilyenkor a termésbegyüjtés végeztével dől el, ki a jó gazda. Az idei terméseredmények pedig fényesen bizonyítják, hogy szövetkezeteink a nagyüzemi gazdálkodásban a gépek gazdaságos kihasználásával, a haladó agrotechnika helyes alkalmazásával a mult esztendőhöz viszonyítva jelentősen magasabb hektárhozamokat értek el. Ha pedig visszatekintünk a kapitalista rendszer kisparcellás hektárhozamaira, arra az álláspontra jutunk, ahogy ezt cséplés alatt Boráros Antal, a nagymagyari szövetkezet egyik tagja is "mondotta: „Hogy ilyen jó a termésünk, ezt a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásnak köszönhetjük. Dolgozhattunk volna mi a kisparcellákon éjt nappallá téve, de még álmunkban sem gondolhattunk volna arra, hogy hektáronként 27—28 mázsa búzatermést érünk el." Szövetkezeteink idei terméseredményei nemcsak azt mutatják, hogy a szövetkezetekben dolgozó parasztság megtalálta a helyes utat a jólét és boldogság felé, hanem gyakorlati példaként állnak azon egyénileg dolgozó kis. és középparasztok előtt, akik eddig vágy nem értelmezték helyesen a közös gazdálkodás gondolatát és idegenkedtek a szövetkezettől, vagy a feivilágositó és meggyőző munkák hiányában „sikerült" a reakciónak megakadályozni a szövetkezetekbe való belépésüket. Az idei esztendő tehát döntő jelentőségű szövetkezeteink megszilárdításában és kifejlesztésében. Gottwald elvtárs újévi beszédében szocialista építésünk nagy gyengeségének mondotta a mezőgazdasági termelésnek az ipari termelés mögötti lemaradását és rámutatott arra, hogy lényegesen fokoznunk kell a mezőgazdasági termelést. „És ez — mondotta Gottwald elvtárs — csak a mezőgazdasági szocialista nagyüzemi termelés alapján, a falu szociaüsta kiépítésével valósulhat meg . . . Ennek útja az EFSz-ek ... fejlődése és megszilárdulása." Éppen most a termésbegyüjtés idején szükséges, hogy Gottwald elvtárs tanítása szerint haladjunk a helyes úton. A június 3-iki párt- és kormányhatározat megvalósítása érdekében most a termésbegyüjtés alatt a legjobb alkalmunk van arra, hogy növeljük szövetkezeteink eddigi taglétszámát és a meggyőző munkákban használjuk fel a szövetkezeteknek az aratási munkák alatt elért kimagasló eredményeit és gyakorlati példákkal bizonyítsuk be a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit az egyénileg' gazdálkodó kis. és kozépparasztságnak. Mutassunk rá azokra a hektárhozamokra, melyeket szövetkezeteink a jól megművelt földjeikből az idén kitermeltek. Számtalan szövetkezetben az idén olyan termést értek el, amilyenről a múltban még hírből sem hallottunk. Sastyinban például 28 mázsás búza és 30 mázsás árpatermést értek el. Rovenszkán a keresztsorú vetési módszerrel 35 mázsa búzát, és 33 mázsa áipát takarítottak be egy hektárról a szövetkezetesek. Jól kihasználták a szövetkezeteknek a nyári időszakban elért sikereit a királyhelmeci járásban, ahol úgyszólván „megmozdult a föld" és községekként alakultak újabb és újabb szövetkezetek. A járási pártbizottság irányításával a falusi pártszervezetek jó munkáját siker koronázta, s alig egy-két hét alatt 1584 kis- és középparaszt lépett b

e az EFSz-be és 9 új III. típusú szövetkezet alakult, melyeknek száma most a cséplés alatt 15-re emelkedett. Hasonló eredmények születtek a besztercebányai kerületben is a tagszerzési kampány során. A párt- és kormányhatározat óta a kerületben 59 magasabb típusú szövetkezet alakult és 8 alacsonyabb típusú áttért a magasabb típusú gazdálkodási formára. Az elmúlt héten például 20 községben 1502 dolgozóparaszt a közös gazdálkodás útjára lépett a besztercei kerületben. Ha járási viszonylatban nézzük a besztercebányai kerületet, a tagszerzési ,és a szövetkezetek megszilárdításáért folyó kampányban a losonci járás vezet. A mult vasárnap Mytnán, Uderinán, Pincén és Moskován új III. típusú szövetkezetek alakultak 205 gazdasági egységgel 1224 hektár földterülettel. A tagszerzésben a meggyőző és felvilágosító munkákból kiveszik részüket a losonci járás élenjáró szövetkezeteinek tagjai is, akik faluról falura járva meglátogatják az egyénileg gazdálkodókat és elbeszélgetnek velük a szövetkezetről és az idei terméshozamokról. A tocsnicai szövetkezetből a mult vasárnap Raskó elvtárs a szövetkezet elnöke Dedinszky Máriával, a legjobb sertésetetővel a mytnai kis- és középparasztokat látogatta meg. Dedinszky Mária elmondotta az egyénileg dolgozó kis- és középparasztoknak, hogy férjével együtt 500 sertést gondoznák, de nem esik nehezükre, mert jól megszervezik a munkát és korszerű berendezések állnak rendelkezésükre az etetésnél. „A jól végzett munkánk után — mondotta — olyan jutalmazást kapunk, amit a múltban 9 év alatt sem tudtunk volna megszerezni. Az első félévre természetbeni jutalmazásként kaptunk 37 mázsa gabonát, azonkívül 19.400 Kčs-t pénzbeli előleget." A tocsnicai szövetkezet két dolgozójának a munkája nem volt hiábavaló, mert 24 kisés középparaszt 94 hektárnyi földterülettel kitöltötte a belépési nyilatkozatot és még aznap megalakult a községben a IH. típusú egységes földműves szövetkezet. Lassan halad a tagszerzés a nyitrai és a pozsonyi kerületekben. Ennek a í'öoka az, hogy a kerületi és járási funkcionáriusok, a népnevelök, nem foglalkoznak kellően a kis- és középparasstsággal. Hiányos dolognak mondható az, hogy éppen most a gabonabegyüjtés idején nem használják ki teljes egészében a szövetkezetekben elért terméseredményeket meggyőző munkára. Pia kátokkai „akarják" meggyőzni a kis- és középparasztokat a közös munkák előnyeiről, ahogy ez a nyitrai járás egyes községeiben az aratás és cséplés alatt előfordult. Hatalmas plakátokon hirdették, hogy „csépeljünk közösen, az első zsák gabonát a cséplőgéptől az államnak adjuk". Természetesen az efféle formális és felületes munkának a sikertelensége megmutatkozott a cséplésnél. Papíron ugyan meg voltak az egyénileg gazdálkodók cséplöcsoportjai, de a cséplés megkezdésekor minden kis- és középparaszt saját maga akart csépelni. Mit csináltak erre a népnevelők? Ahelyett, hogy meggyőzték volna a kis- és középparasztságot a közös munkák előnyeiről, nyomással akarták rábírni őket, hogy csoportokban közösen csépeljenek. Amikor így sem „sikerült" egyszerűen nem adtak cséplőgépet az egyénileg gazdálkodó parasztoknak. Ezzel az el járással bizony nemhogy meggyőzték volna a földműveseket, hanem inkább elidegenítették a kis- és kö zépprasztokat a közös munkáktól és a szövetkezeti gazdálkodástól. (Folytatás a 2. oldalon) További játások jelentik a gabonabegyűjtési terv teljesítését A verebélyi járás távirata GoUwald elvtárshoz A verebélyi járás augusztus 9-én este 102.68 százalékra teljesítette a gabonabegyüjtés tervét. A járás dolgozói ez alkalommal a következő táviratot küldték Gottwald elvtárs, nak: Drága Gottwald elvtárs! Örömmel jelentjük, hogy a verebélyi járás 1952 augusztus 9-én este 30 órakor teljesítette a gabonabegyűjtési tervet 102.68 százalékra. A tavalyi évhez viszonyítva az idei gabonabegyűjtést 63 nappal megrövidítettük. Ezt az eredményt a párt. és kormány határozata helyes értelmezésének alapján értük el: hogy biztosítsuk drága hazánk dolgozó népének élelmiszerellátását és így a, szocializmus építését. A begyűjtés teljesítésében mindenekelőtt EFSz-eink, kis- és középföldműve. seink, valamint traktoráliomásank szerzett érdemet. Az aratási és cséplési munkák alatt 256 kis- és középföldmüves* nyertünk meg a szövetkezetnek öszszesen 882 hektár földdel. Ebben a munkánkban tovább haladunk, hogy teljesítsük a pártnak és a kormánynak az EFSz-ek megszilárdításáról és tovább fejlesztéséről szóló határozatát. A gabonabegytíjtést is folytatjuk és így adjuk a legcsattanósabb választ belső és külső ellenségiinlaiek és így járulunk hozzá a viiágbáke megőrzéséhez. Bednárik János, az SzKP járási bizottságának elnöke, Kluka, Rudolf, aa SzKP járási bizottságának vezető titkára, Zsigrai József, a járási nemzeti bizottság elnöke, Sálka István, a begyűjtési miniszter járási meghatalmazottja, Koidberger István, a földműves rak. társzövetkezet igazgatója. A szenei járás telfesíteüe a gabonabegyüjtés tervét A szenei járás dolgozói a gabona begyűjtési terv teljesítésének alkal. mából a következő táviratot küldték Gottwald elvtársnak: Szeretett Gottwald elvtárs; örömmé! értesítjük, hogy a szenei járás augusztus 9-én 30 órakor 100.9 száZEléki-a teljesítette a gabonabegyüjtés tervét. Ezt az eredményt az egységes földműves szö vetkezetek, valamint á kis és középíoldmüvesek segítségével értük el. A szövetkezeti tagok, valamint a kis- és középföldművesek a szenei járásban bebizonyították, hogy az Ön bölcs tanításai, Valamint sziílőpártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártjának utasításai szerint járnak el. Járásunkban a kis- és középföldművesek a szövetkezetek sikereinek alapján meggyőződnek arról, hogy a szövetkezeti nagytermelés megszabadítja a kis- és középföldművest a robottól és lehetővé teszi hektárhozamok emelését, ami vei párhuzamosan emelkedik öolgoző népünk életszínvonala is. Hogy erről egyre több kis- és középföldműves győződik meg járásunkban, arról az tanúskodik, hogy a mai napig a szenei járásban 68 földműves 433 hektár földdel lépett be a szövetkezetbe. Drága Gottwald elvtársi" ígérjük, hogy az EFSz.ek megszilárdításé. ban és taglétszámuk emelésében to. vább haladunk az Ön szavait szemelőtt tartva tovább folytatjuk a gabona begyűjtést és kötelezettséget vállalunk, hogy augusztus 20-ig 110 százalékra teljesítjük a gabonabeadás tervét. Zelman Mihály, az SzKP járási bizottságnak elnöke és a begyüi tési miniszter járási meghatalmazottja, Krajcsovics János, az SzKP járási bizottságának vezető, titkára, Durik András, a járási nemzeti bizottság elnöke, Zsiacsik Béla, a földműves raktárszövetkezet igazgatója. Négyszáztfzennégy mázsa kenyérgabonával túlteljesítette beadását a csilízradványl szövetkezet A csiüzradványi egységes földműves szövetkezet tagjai szinte hihetetlen rövid idő alatt elvégezték az aratást és a cséplést. Ezt mindenekelőtt az aratógépeknek és a kombájnoknak köszönhetik. A kombájn például 63 hektár gabonát learatott és 12 vagon gabonát kicsépelt. A szövetkezet földjei a tavalyihoz viszonyítva jobb művelést kaptak. A szövetkezeti tagok nem sajnálták a földektől a műtrágyát sem, így aztán nem csoda, hogy a búzából rekordtermést értek el. A búza hek. táronként átlag 23 mázsát fizetett, de volt olyan tábla is, amelyen hektáronként 30 mázsa termett. A rozs átlagos hektárhozama 20.50 mázsa. A jó termésből aztán könnyen teljesítették beadási kötelezettségüket, söt még a terven felül is adtak be a dolgozók államának 414 mázsa kenyérgabonát. A beadási kötelezettségek teljesítése után a szövetkezetben kiosztják a tagok között a természetbeni jutalmakat. Most aztán igazán kitűnik, hogy ki dolgozott szorgalma, san és hogy ki kerülte a munkát. Az egyik legszorgalmasabban dolgozó szövetkezeti tag, Berec Lajos, a növénytermelési csoport tagja, júliUg 31-ig 292 munkaegységet dolgozott le. Munkája után kap 667 kg búzát, 112 kg rozsot és 134.5 kg árpát. Hudrás Mihály két fiával együtt összesen 500 munkaegységet dolgozott le az EFSz-ben. A család ezért kap 1125 kg búzát, 175 kg rozsot és 2225 kg árpát. Szabó Rozália 235 ledolgozott munkaegysége után 528 kg búzát, 82 kg rozsot és 105 kg árpát kap jutalmul. A szövetkezet összesen 477 hektár földön gazdálkodik. A tagok száma 80. A tagság többnyire mezőgazda, sági munkásokból, napszámosokból tevődik össze. A kisföldművesek által bevitt föld csupán csak 20 hektár. A szövetkezeti tagok közt vannak odaadó lelkes dolgozók, de akadnak olyanok is, akik szívesen kimaradnak a munkából. A hibát a munka V megszervezésében is lehet keresni. Tavasszal még sikerült a tagok között szétosztani a kapásnövényeket megművelés céljából, de a kapálást már megint a régi hiányos munkamódszer szerint végezték. így aztán több hiba történt. A munkacsoportoknak arrá. kell tőre. kedniök, hogy önálló egységet képezzenek saját földterülettel, saját munkakörrel. Ha a csoportok tagjai közt kiosztják a kapásnővényeket, akkor megteremtik az alapot ahhoz, hogy kifejlődjön az egyéni felelősségérzet. A-z egyes csoportok közt így a szocialista munkaverseny is szépen kifejlődhet és a prémiumrendszert is nagyon jól lehet alkalmazni. Ha a munkacsoportok gyobb gondot akkor nem fordu szilárdságára naordítottak volna, hatott volna elő az, amit például az egyik alkalom, mai, amikor valamilyen munka elvégzéséről volt szó, az egyik szövetkezeti tag tett, hogy kijelentette „mit fizettek érte?" Az illető úgylátszik elfelejtette, hogy a szövetkezeti gazdálkodásnál a tagok saját maguknak és saját földjeiken dolgoznak és hogy vannak a szövetkezeti tagok által egységesen jóvá. hagyott normák, munkaegységek és hogy van pénzügyi- és munkaterv. A tagok nem ismerik rendesen a normákat. Sokan közülök tényleg nem tudják, hogy elvégzett munkájuk után milyen jutalmazást kapnak. Ezen a téren rendet kell teremteni, mert eredményes munkát csak akkor tud a szövetkezet végezni, ha mindenki előre tudja, hogy milyen feladatok várnak rá és hogy elvégzett munkája után milyen jutalomban részesül. Kovács István, Nagymegyer A zselizi állami bírtok összes gazdaságain befejezték a termés betakarításának munkáit A zselizi állami birtok gazdaságai jól haladnak a nyári munkákkal. A cséplést csaknem minden gazdaságon a tervezett időnél hamarább befejezték. Az egyes gazdaságok között szocialista munkaverseny folyt. Elsőnek a zselizi gazdaság takarította be a gabonát. A második helyen Karolina, Nagy-udvar és Nyír állnak, a harmadik helyre pedig Málas és Bajka került. Ezután következik a zálogosi, az ároki (itt érték el a legmagasabb hektárhozamot) a lekérpusztai, a garamszentgyörgyi, az ipolybéli és végül a lontói gazdaság. Meg kell említenünk azt, hogy Ipolybél és Lontó határa hegyes-dombos vidék s ezért késtek el itt kissé a dolgozók. A lontói gazdaságban pedig cséplőgéptörés is történt, ami késtette a cséplés gyors elvégzését. /