Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)
1952-08-06 / 185. szám, szerda
1952 augusztus 6. ül SZÖ J 5 Kovács György két számadása 1937-ből. „Felkérem Önt, hogy a tőlem fel. vett kölesönét 3 napon belül egyenlítse ki. Megegyezésünk szerint a kölcsönre 12 mázsa elsöosztályú, 84-es fajsúlyú búza beadására kötelezte magát. Tudomásom szerint már két napja elvégezte a cséplést, tehát a 12 mázsa búzát 3 napon belül haladéktalanul szállítsa raktáramba." Ezt a „meleghangú" felszólítást Kovács György komáromszentpéteri 6 holdas kisparaszt, most szövetkezeti tag, 15 évvel ezelőtt kapta a „régi jó világban". Alig végzett Kovács György a csépléssel, még ki sem számította meniiyi gabonája termett, mennyi kell abból a családnak, mennyi vetőmagnak. a 12 mázsa búzát akár a föld alól is be kellett szállítani Rotterberg úr raktárába. Hisz nem tehetett egyebet. A nagybecsű úr a tavaszon „kisegítette" őt. Pénzt, műtrágyát és korpát kapott a 12 mázsa búza fejében. Kovács Györgynek azonban szeget ütött a fejébe, hogy Rotterberg úr a tavaszon sokkal magasabb áron számította a búzát, melynek értéke csak 8 mázsa búza mennyiségének felel meg. De nem tehetett semmit, most a búza olcsóbb mint tavasszal. Ilyenkor cséplés után minden dolgozó paraszt piacra dobja gabonáját, mert szüksége van a pénzre. Az asszony már az egész aratás és cséplés alatt hitelre vásárolta a boltbelit. E gondolatok után Kovács György fogcsikorgatva megfogadta, hogy soha az életben nem szorul az urak „segítségére". Hisz most is ráfizetett 8 mázsa tavaszi búzaár helyett, cséplés után 12 mázsát kell fizetnie. Sok éven keresztül azonban még rá-rá szorult az urak „segítségére", mert nem tehetett mást, ha nem volt pénze az adóra, műtrágyára, de sokszor vetőmagja sem volt ősszel az uraknak adta. Igaz, hogy tavasszal visszaadták, de hát éppen ez volt az I úri huncutság. Ősszel olcsón elvenni I, a paraszttól a termést, tavasszal majd borsós áron megfizethet érte, ha vetőmagra van szüksége. Kovács Györgyön kívül nem kicsi azoknak a kis- és középparasztoknak a száma, akik az úgynevezett „zöldhitel" alapitóinak jótékonysága mellett koldusbotra jutottak. Hasonlóképpen „élvezték" a régi jó világ urainak jótékonyságát Molnár Vilmos 12 holdas és Ducze Bálint 9 holdas középparasztok is. (Az utóbbi ma a szövetkezetnek elnöke, Molnár Vilmos pedig egyik lelkes szövetkezeti tag. 1952-ből Komáromszentpéteren megváltozott ma már minden. A felszabadító szovjet hadsereg elsöpörte a „jótékony" urakat is. Azóta Komáromszentpéteren jól fejlődő, szilárd alapokon álló szövetkezet van, melyben az akkor sokat szenvedett kis- és középparasztok közösen, egymást megértve, becsületes munkával harcolnak azért, hogy jelenlegi boldog életük még szebbé, örömtelibbé váljon s ne térjen vissza soha az az átkozott rendszer, amelyben tavasszal kölcsön kért 8 mázsa búzáért az urak jószívűségéből ősszel 12 mázsa búzát kellett visszaadni. Három jó felkészült munkacsoport indult az idén a termésbegyújtés nagy harcába a szentpéteri szóvetkezítben. Három munkacsoport lel. kes tagjai csoportok közti és egyé. n; szocialista munkaversennyel indultak az aratás és cséplés, valamint a terménybegyüjtés sikeres elvégzésére. A férfiak oldalán az aszszonyok, ifjak, öregek valamennyien egyformán fáradtságot nem ismerve küzdöttek a közös célért. Naponta váltakoztak a vörös csillaggal díszített versenytáblán a gyöetes csoportok nevei. Egyik nap a Turóci csoport fölött gyulladt ki a munkát dicsőítő vörös csillag másnapon a Kocsis csoport tagjainak neve felett ragyogott a csillag izzó fényben. A lelkes munka meghozta gyümölcsét A 14 napra tervezett aratást 3 nap pal a határidő előtt elvégezték. Alig kötötte be az utolsó kévét a 4. csoport önkötözögépe, az aratásban győztes «Turóci csoportjában felbúgott a cséplőgép. Nem telt bele sok idő és Komáromszentpéte. ren 3 cséplőgép ontotta a nehézfaj. súlyú búzát, a dolgozó nép kenyerét, a szövetkezeteknek, az országnak. A búsa jól fizetett és jut belőle bő. ven az országnak is, a szövetkezet tagjainak is. Első gabonájukat ter mészetesen az államnak adták, hisz valamennyien tudják, hogy a sok jóért, amit a felszabadulás óta kaptak népi demokratikus rendszerünktől, nem maradhatnak adóssk. A cséplöcsoportok szorgalmas munkája és a szocialista munkaverseny nyomán olyan sűrűn fordultak a gabonával megrakott pótkocsik, hogy a földműves raktárszövetke-zetben alig győzték a zsákokat átvenni. „Volt olyan búzánk iš - - be szelik a szövetkezet tagjai — hogy íjrjsúlymérővel le sem tudták mérni a minőségét." Általában 84—85-ös falysújú búzát szállítottak a raktárba. Igy aztán első osztályú minőségi árat kaptak. Hozamra ugyan a szövetkezet tagjai sem elégedtek meg a búzaterméssel, mert a hektáronkénti 19 mázsás termés helyett többet akartak elérni. Tavasszal ugyanis sok gabonát elön. tött a víz, így a búzatábla is kis. sé hátramaradt. A keresztsoros ve. t é sí módszerrel vetett búzájuk azon ban nagyon jól sikerült. Abból hektáronként 24 mázsa termést értek ei. Rozsból is több termett a tervezettnél. Lelkesebben dolgoznak a szövetkezetesek, vígabban búg a cséplő, gép is, mintha csak érezné, hogy neki is része van abban, hogy a szövetkezet tagjai már júilus 21-én^ — elsőként a járásban — teljesítet' ték hazafias kötelességüket: 42 vagon gabonát adtak az államnak. Ezért hatalmas összegeket kaptak. Csak a búzáért több, mint 70.000 korona járt nekik. A cséplés utolsó napján, melyet 15 nappal a terve, zett határidő előtt befejeztek, meglátogattuk Turóci csoportját. A szalmakazal mellett lévő kis törekasztagon szorgoskodik Zsihák Mihály. — Iparkodunk — felel kérdésünkre. — Akeresztekben a gabona so ha süncsen olyan biztonságban, mint a raktárban és amikor az or. szág kenyeréről van szó. akkor nem lehet előttünk akadály. Ma a cséplést, ha törik, ha szakad, befejezzük. f Valamennyien Zsihák Mihály álláspontján vannak. Gyermekei jövőjéért, az ország kenyeréért harcol Lévai Gyuláné 8 gyermekes családanya is. A szocializmus felépítéséért dolgozik lelkesen Pintér Méri, fiatal lány. A főcél mindegyikük előtt a békéért folyó harc. Azért dolgozik Fetrovica János két fiá vai, Duna András negyedmagával, hogy az eredményes gabonabegyüjtéssel ők is egy-egy téglával járuljanak hozzá a béke hatalmas épületéhez. Bohus András CsISz elnök a többi fiatallal, Vidronyec An. drás és a többi fiatal szorgalmas munkával harcolt a jobb életért. És mindezek a közösen végzett munkák, a szövetkezet, a népi demokrácia-hozta meg száz és száz szentpéteri kisparaszt között Kovács Györgynek, Ducze Bálintnak, Molnár Vilmosnak is az új boldog életét. Ma már nem a gabonanagykereskedök küldik a felszólítást, hogy a termést mind egy szemig bagóért odaadják, hanem a szövetkezet adja a „felszólítást", hogy Kovács György félévi munkaegységei után az előlegül kapott havi 3600 korona mellett vegye át ter. Urészetbeni jutalmazását. „Nem a gondok kísértik ma már az embert — hanem azon töröm a fejemet, hova tegyem a sok gabonát. Hisz a mult esztendőben is több, mint 16 mázsa gabonát kaptam." Kovács György az idén is megkapja félévi természetbeni jutalmazását. Csaknem 10 mázsa búzát és 6 mázsa árpát kap becsületes munkája után. Megkapja a „felszólítást" Molnár Vilmos, Ducze Bálint és a boldog szövetkezeteaek valamennyien bőséges jutalmazásban részesülnek: a múltban legaljasabbui kizsákmányolt emberek ma mind boldog életet élnek. Méry Ferenc. Új, szocialista íaiu születik a párkányi járásban Puskás Jár.os, a búcsi szövetkezet egyik csoport, vezetője büszkén lépett az irodába: — Sooky elvtárs — mondja az elnöknek — csoportjaim példásan dolgoznak a bátorkeszi szövetkezetben és azt hallom, hogy 970-e s gépükkel töb bet eséprtnek, mint a kesziek az 1200-as géppel. Sooky Lajos, a szövet, kezet elnöke, az íróasztalon fekvő iratokba merülve alig figyel a csoportvezető lelkes szavaira. Puskás már türelmetlen. Távozáskor hozzáteszi: — Naponta 180—190 máz9át csépelnek brigádosaink a bátorkeszi szövetkezetben. Már az ajtó .kilincsét fogja Puskás, amikor az elnök kikap, csolódik munkájából és érdeklődve kérdezősködik a korai krumpli felöl. — Mennyit szedtünk fel a mai napon? — Puskás előveszi kis noteszét és a normákat összeadja. — Ügy hiszem van már vagy 200 mázsa. Az ember először nem hisz füleinek. Hogy lehet az, hogy az ország minden községében teljes erővel folyik a cséplés és a gabonabegyűjtés, a búcsiak pedig krumpliszedéssel foglalkoznak. Pedig ez lehetséges. Lehetséges egy olyan szövetkezetben, ahol már hetekkel ezelőtt elfelejtették a cséplést. A búcsi szövetkezet nemcsak elvégezte a cséplést és július 19-én százszázalékra elege tett a beadásnak, hanem nyomban a bátorkeszi szövetkezet segítségére sietett. Tudják azt, hogy nem elég, hacsak a búcsi szövetkezet végzi el idejében a cséplést, mert ha az ország kenyeréről van szó, az mindenkinek érdeke. Ennek jegyében a búcsi szövetkezet brigádosai lel. kesen és erejük teljes latbavetésével dolgoznak, hogy a beadásban lemaradt párkányi járásban meggyorsítsák a gabonabegyűjtést. Azonban az ő munkájuk sem marad el, mert a csoportok otthon maradt tagja; a korai krumplit szedik. Hogy a búcsiak ilyen rövid idő alatt végeztek a csépléssel és a gabonabegyűjtéssel, az annak tud ható be, hogy a lendületes munka, a jó munkafegyelem mellett, a munka helyes megszervezése mellett az aratási és eséplési tercek pontos betartása is nagy szerepet játszott. A cséplést két váltásban végezték a csoportok. Az egyik váltás reggel 4 órától 12-ig, a másik 12-töl 9 óráig dolgozott. Nagy segítségükre volt a kombájn, amellyel 86 hektárnyi te. fülete^ végezték el az ara_ tást és a cséplést egyidőben. A búcsiak a további győzelmek felé viszik szövetkezetüket. Most szovjet mintára 100 hektáros parcellákra osztják fel a határt, hogy a jövőben még gazdaságosabban tudják kihasználni a kombájnokat. A szövetkezeti tagok politikailag is fejlesztik tudásukat. A téli hónapokban a szövetkezet 4 csoportvezetője a párt és kormányhatározat szerint 4 hónapi politikai iskolá. záson vesz részt. Búes halad a szocializmus felé. Üj falu, igazi szocialista falü születik a párkányi járásban. A somorjai szövetkezet 400 mázsa búzát adott be terven felül A somorjai egységee földműves szövetkezet tagjai a gabonabeadáa tervét 6 nappal a határidő előtt tel jesitettók. A cséplőgépek azonbaai tovább zúgnak és ontják a gazdag termést." Igy aztán a szövetkezeti tagok el tudták érni azt, hogy a terven felül beadtak 4 vagon búzát a dolgozók közellátására s így 130 százalékos teljesítményt értek eil a gabona.beadásban. * A somorjai szövetkezeti tagok azonban nemcsak a gabonafélékben teljesítették túl tervüket, hanem a kertészetben is. 65 mázsa korai burgonya helyett 298 mázsát, 35 mázsa cukorborsó helyett 107 mázsát, 18 mázsa hagyma helyett fádig 50 mázsát bocsátottak a dolgozók asztalára. A sárgarépa beadást 160, a tökbeadást 120 százalékra teljesítették, dinnyéből is túlhaladják a tervet. ' , Az állattenyésztésben hasonló szép eredményeket értek el a somorjai szövetkezeti tagok. Sertésállományuk már elérte az 1000 darabot és a közeljövőben további 700 darabra növelik a sejtések számát. Közben gyorsan épül a második sertésül. Kiválóin fizetett a szövet, kezet juhtenyésztése is. Balog János szövetkezeti elnök nyilatkozata szerint éppen a juhtenyésztés a szövetk&zet legjövedelmezőbb forrása a kertészet mellett. A gyapjúbeszolgáltatáskor 120.000 korona jövedelmet kapott a szövetkezet. A szövetkezet nagy gondot fordít a gazdasági épületek rendbehozására is. A sértésólakat maguk a tagok csinálták, melyekre az anyagi fedezetet az üzemi költségekben elért megtakarításból merítették. A srótolókat is rendbehozták. A legközelebbi időben nagy méhészetet fognak berendezni. Mészáros Gyula, Pozsony. A kövecsesi gazdaságban befejezték a cséplést Mi, a kövecsesi gazdaság dolgozói e héten befejeztük a cséplést. Az utolsó napokban átlag 117 mázsát csépeltünk naponta. A cséplésnél dicséretet érdemelnek a kocsisok, akik egy szekérre 8—9 keresztet is felraktak. A gazdaság állán, dó munkásai versenyben voltak a szezonmunkásokkal. Büszkék vagyunk rá, hogy az első helyet mindvégig megtartottuk. A jó eredmény elérésében érdemet szerzett Bodé Sándor és Kún István etető, akik állandóan százszázalékon felül teljesítették feladatukat. Szorgalmas munkánkért munkásosztályunk azzal jutalmaz bennünket, hogy nyaralásban vehetünk részt. Sztriha Lajos, Kövecses A gombai állami bírtok gazdaságai közül a csákányi fejezte be elsőnek a cséplést A gombai állami birtok gazdaságai az aratási és eséplési munkákat a szocialista munkaverseny jegyében végezték. A versenyben a osákányi gazdaság foglalta el az első helyet. Vasárnap ünnepély keretében jelentették be, hogy befejeződött a cséplés. A csákányi állami gazdaságban külön megemlékeznünk ag-aszszonyokróT) akik mind az aratási, mind a eséplési munkákat példásan végeték. 28 hektár föMftn rendbetették a tarlót az önkötözögép után és azonkívül a takarmány vetésbe is bekapcsolódtak. Szilinszkj Andrásné 6 gyermekes családanya létére ig nagyon sokat segített. De nem lehet említés nélkül hagyni Lelkes nénit, God a Endrénét, Varga L ásziónét, Csaplár nénit és a többi szorgalmas asszonyt, akik mint a 9. brigád tagjai munkájukkal kiérdemelték a legnagyobb elismerést. A cséplés is teljea ütemben folyt. Naponta átlag 200 mázsát csépeltek. Természetesen a z ilyen hteie-s munka után megkapják a dolgozók a megérdemelt jutalmat. A cséplőcsöpört tagjai sokszor 588 koronát is megkerestek naponta. Csóka Ferenc, Somorja Az ipolyviski szövetkezet földjein sokkal jobb volt a termés mint az egyénileg gazdálkodókén Az ipoly. ki szövetkezeti tagok a 8 napra tervezett aratást 6 nap alatt, a 12 napra tervezett cséplést pedig 8 nap alatt végezték el. Július 26-án gabonabeadási kötelezettségüknek százszázalékban eleget tettek. A szövetkezet gabonája jól fizetett. Búzából hektáronként átlag 23 mázsa termett. A szövetkezeti tagok a legnagyobb megelégedéssel fogadták azt. hogy a keresztsorosan vetett búza a közönségesen vetett búzánál 4 mázsával többet, hektáronként 27 mázsát fizetett. A rozs és a tavaszi árpa hektárhozama átlag 20 mázsa. A szövetkezeti tagok elhatározták, hogy a jövőben mé°nagyobb mértékben alkalmazzák keresz'tsoros vetési módszert, mart így aránylag kevés munkatöbbletté' lényegesen többet tudnak termelni. Az egyénileg gazdálkodó földművesek nem tudtak elérni olyah eredményeket, mint a szövetkezeti tagok. Az ö átlagos búzatermésük hektáronként 18 mázas,, árpatermésük 8 mázsa, a rozs pedig hektáronként 10 mázsát fizetett. Itt az ideje, hogy az egyénileg gazdálkodó kis és középparasztok lerázzák magukról a kulák befolyást és ők is a közös gazdálkodás útjára térjenek, amely az egyedüli út a dolgozó parasztság jobb életéhez. Jakuft Lajos, Ipolyság. A nagyiéri állami gazdaságban 33 és fél mázsát fizetett hektáronként a keresztsorosan vetett búza A csallóközaranyosi állami birtok dolgozói a szocialista munkaver. senynek köszönhetik, hogy az aratást 3 nappal, a cséplést pedig 2 nappal a tervezett idő előtt befejezték. A csallóközaranyosi állami birtok ugyanis a bajcsi állami birtokkal állt versenyben, de ugyanakkor az egyes csoportok és osztagok is versenyeztek egymással. Az aratási és csépiési munkák gyors elvégzésére a dolgozók* kötelezettségvállalást tettek. Vállalását mindenki teljesítette. A verseny kiértékelésére ugyanis igen nagy gondot fordítottak. A verseny állását villámújságokon, faliújságokon, hirdetőtáblákon, stb.. tudatták a dolgozókkal. Ha valaki észrevette, hogy lemarad a versenyben, azonnal megjavította a munkáját. A bálványi gazdaság dolgozói például az Uj Szóban megjelent kritikai cikk hatására olyan munkához láttak, hogy azóta az élgazdaságok közé tartozik a gazdaság. A gazdaság' dolgozói hektáronként átlag 21 mázsa termést értek e' és így alighanem ismételten megkapják a vándor, zászlót. A kritika és a szocialista munkaverseny eredményezte azt is, hogy ä králkai dolgozók is jobban megfogták a munk^ végét. Ezen a gazdaságon példáiig Tóth István csoportja 324 mázsa búzát is kicsépelt naponta. Most már a feketeháti gazdaság dolgozóival együtt azokon a birtokrészeken segítenek, amelyek a munkában hátramaradtak. A nagyiéli gazdaság dolgozói pedig a magas hektárhozammal dicsekednek, amelyet azon táblán értek el, ahol keresztsoros vetési módszert alkalmaztak. A búza ezen a táblán hektáronként 33.50 mázsát fizetett. Németh András Csallóközaranyos.