Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-26 / 202. szám, kedd

U J SZŐ 1952 augusztus 26 A Szovjetunió jegyzéke Franciaországhoz, az USA-hoz és Nagy-Britanniához (Folytatás a 3. oldalról) Teljesen világos, hogy ez a megálla­pítás semmiképpen sem korlátozza Németországnak azt a jogát, hogy békés célokból más nemzetekkel szö­vetkezzék. Ez a megállapítás azon­ban kizárja azt a lehetőséget, hogy Németország olyan szövetségekbe lépjen, mint például az Északatlanti tömb, melynek agresszív céljai van­nak, s melynek tevékenyesége az új világháború veszélyét jelenti. A szovjet kormány továbbá azt tartja, hogy az ilyen helyzet nem korlátoz­za a német állam szuverén jogait, hogy megfelel a .négy nagyhatalom­nak a ttéinet kérdésről szóló egyez­ményeinek és teljesen megfelel az összes Németországgal szomszédos államok érdekeinek, épp úgy, mint maga Németország érdekeinek. 5. Az USA kormánya július 10-i jegyzékében megemlékezik azokról az intézkedésekről, amelyek most a Német Demokratikus Köztársaság­ban folynak az NDK biztonságának megszilárdítása céljából és kijelenti, hogy állítólag ezek az intézkedések „kimélyítik Németország széttagolt­ságát" és a Német Demokratikus Kos-társaságban, valamint Nyugat­Németországban élő németek közöt­ti kapcsolatok lehetetlenné tételére irányulnak. Ennek a kijelentésnek nincs semmi, alapja. Amint ismeretes, a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nya kijelentette, hogy ezeket az in­tézkedéseket a lakosság óhajára fo­ganatosítják, amelyet Németország nyugati övezetéből provokációs célok, bó! küldött .kémek, felforgatók, ter­roristák és kalandorok veszélyeztet­nek. Ez közvetlenül összefügg Nyu­gat-Németország remilitarizációs po­litikájával és az új háború előkészí­tésébe való belesodrásával, ami Nyu­gat-Németországban folyik. 6. Válaszul a szovjet kormány május 24-iki jegyzékében foglalt ama javaslatra, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Németországgal való békeszerződés kérdéséről és az össz­német kormány megalakításáról való együttes tárgyalásokat, az USA kormánya kijelenti, hogy lehetetlen­nek tártja a német békeszerződés kidolgozását mindaddig, míg meg nem alakul az össznémet kormány és ezért csupán a Németország kivizs­gálására szolgáló bizottság megala­kítására kell most szorítkozni. Ez az állítás azonban nem felel meg a potsdami egyezménynek, amely a külügyminiszterek tanácsát arra kö­telezi, hogy „készítsék elö a Német­országgal kötendő békeszerződést, amelyet a német kormánynak kell elfogadnia, ha erre a célra alkalmas kormányt összeállítanak." A szovjet kormány teljesen indo­kolatlannak tartja, hogy az USA kormánya, valamint Nagy-Britannia és Franciaország kormányai is visz­szautasították a Németországgal va­ló békeszerződés kidolgozását, addig, míg meg nem alakul az össznémet kormány. Helytelen és teljesen indo­kolatlan volrta az ilyen fontos kérdé­seknek, mint a német békeszerződés és Németország egysége felújításá­nak kérdésének megtárgyalását bi­zonytalan időre elhalasztani, amint azt az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai javasolják. Amint látható, az USA kormányá­nak javaslatai azon alapulnak, hogy •továbbra is bizonytalan időre elha­lasszák a német békeszerződés kérdé. sének, Németország egysége felújí­tásának megtárgyalását és hogy en­nek következtében a megszálló csa­patok bizonytalan ideig Németor­szágban maradjanak. 7. A szovjet kormány álláspontját a bízottság összetételével kapcsolat­ban, amelynek feladata az volna, hogy kivizsgálja a németországi fel­tételeket az általános szabad válasz­tások megvalósítására, a szovjet kor­mány már április 9-i és május 2-1-i jegyzékeiben megvilágította. Az USA kormánya valamilyen elő­nyökről beszél, amelyek azáltal ke­letkeznének, ha Németországban a nemzetközi bizottság vizsgálatot vé­gezne. A Németországban végzendő vizsgálat céljából nemzetközi bizott­ság megalakítására és Németország­nak a vizsgálat tárgyává való tételé­re tett javaslatot azonban nem lehet másnak tartani, mint a német nem­zet megsértésének. Ilyen javaslatol csupán azok terjeszthettek elö, akik elfelejtik, hogy Németország több, mint száz éven át parlamenti rend­szerben élt, általános választásokkal és szervezett politikai pártokkal és hogy Németországgal szemben ezért nem lehet olyan követeléseket tá­masztani, amilyeneket rendszerint el­maradott országokkal szemben szo­kás. Ami annak a bizottságnak összeté­telét itleti, amelynek, feladata ki­vizsgálni, hogy Németországban meg­vannak-e az általános szabad válasz­tások megtartásának feltételei, a legtárgyilagosabb bizottság a néme­tek által a négy nagyhatalom bele­egyezésével németekből összeállított bizottsága volna, akár a Német De­mokratikus Köztársaság népi kama­rájának képviselőiből és Nyugat­Németország szövetségi parlament­jeinek képviselőiből összeállítva. Az ilyen bizottság nem sértené a néme­teket és egyben az elsö lépést jelen­tené a- Németország egyesítéséhez vezető ýton. Ami annak kivizsgálását illeti, hogy Németországban meg vannak-e a szabad össznémet választások meg­tartásának előfeltételei, természete­sen érthető, hogy az elsö dolog an­nak ellenőrzése volna, hogyan tartja^ be a potsdami konferencia határoza­tait, amelyeknek megvalósítása a va­lóban szabad össznémet választások és a német-nép akaratát kifejező össznémet kormány megalakításánalt feltétele. A potsdami konferenciának ilyen határozata szabja meg Német­ország demilitarizálását is, — amir.t a potsdami egyezmény kimondja, — hogy örökre megakadályozzák a né­met militarizmus és nácizmus feléle­dését vagy újraszervezését, hogy „Németország már soha többé ne veszélyeztesse szomszédait, vagy az egész világ békéjének megőrzését". Ilyen határozat a potsdami egyez­mény által kihirdetett politikai elvek teljesítése Németországgal szemben, amelyek a következőkre köteleznek: „Megsemmisíteni a nemzeti szocia­lista pártot és az ahhoz kapcsolt és annak alárendelt szervezeteket, fel­oszlatni az összes náci intézménye­két, biztosítani, hogy semilyen alak­ban sem éledjenek újjá és megakadá­lyozni minden náci és militarista tevékenységet vagy propagandát". Ilyen elvekhez kapcsolódnak a „né­met politikai életnek demokratikus alapokon való esetleges felújítása előkészítéséről és Németországnak a nemzetközi életben való esetleges békés közreműködéséről" szóló pots­dami konferencia határozatai. 8. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai javasolják a négy kormány képviselői tanácsko­zásának összehívását, amelyen csu­pán azon bizottságok összetételének, funkciójának, és teljhatalmának kér­dését tárgyalnák meg, amelynek fel­adata a szabad választások megtar­tásához szükséges feltételek biztosítá sa. Megállapítható, hogy az e kér­déssel kapcsolatos jegyzékváltás kö­zelebb hozta egyrészt a Szovjetunió szempontjait, másrészt az USA kor­mányának, valamint Nagy-Britán­nia és Franciaország kormányainak szempontjait. A szovjet kormány azonban nem látja semmi okát an­nak, hogy azon kérdések körét, ame­lyeket a négy nagyhatalom képvise­lőinek tanácskozásán kgllene meg­tárgyalni, csupán az emiitett bizott­ság kérdésére korlátozzák. Az USA, Nagy-Bratánnia valamint Francia­ország kormányai, amelyek a négy nagyhatalom képviselői elé megtár­gyalás céljából benyújtott kérdések körét korlátozzák és kitérnek a Né­metországról szóló fontos kérdések megtárgyalása elől, úgy cseleksze­nek, mintha arra igyekeznének, hogy a tárgyalások a lehető legkedvesebb eredményt hozzák, vagy teljesen eredménytelenek maradjanak. A szovjet kormány azonban kész a négyí nagyhatalom tanácskozásain megtárgyalni az egész Németország­ban tartandó szabad választásokhoz szükséges feltételek kivizsgálására alakítandó bizottság kérdését, azt a kérdést, amelyet a három nagyhata­lom kormányai elé terjesztettek. A szovjet kormány azonban egyben úgy véli, hogy a tárgyalásokat nem le­het és nem szabad csupán e kérdés megtárgyalására korlátozni. A szov­jet kormány szükségesnek tartja, hogy ezeken a tárgyalásokon elsősor­ban az olyan fontos kérdéseket tár­gyalják meg, mint a Németország­gal való békeszerződés és az összné­met kormány megalakításának kér­dése. > A fentemlített szempontból kiindul­va, a szovjet kormány azt javasol­ja, hogy a lehető leghamarább, min­den esetre azonban ez év októberéig hívják össze "a négy nagyhatalom képviselőinek tanácskozását a kö­vetkező tárgysorozattal: a) a német békeszerződés előkészí­tése; , ^ b) az össznémet kormány megala­kítása; c) a szabad össznémet választások megtartása és bizottság kinevezése annak megvizsgálása céljából, hogy Németországban adva vannak-e az ilyen választások megtartásának elő­feltételéi, valamint e bizottság ösz­szetételének, funkciójának, teljha­talmának megtárgyalása. A szovjet kormány továbbá java­solja, hogy a négy nagyhatalomnak ezeken a tárgyalásain tárgyalják meg a megszálló csapatok Német­országból való visszahívásának idő­pontját is. A szovjet kormány ugyancsak ja­vasolja, hogy az illetékes kérdések­ről .szóló tanácskozásokra hívják meg a Német Demokratikus Köztár­saság és a Német Szövetségi Köz­társaság képviselőit is. A szovjet kormány hasonló jegy­zéket küld Nagy-Britannia és Fran­ciaország kormányainak is. A moszkvai Pravda az USA-hoz, Nagy-iritanniához és Francia­országhoz intézett szovjet jegyzékről A moszkvai Pravda augusztus 25-i „A német "probléma békés meg­oldása" cimü vezércikkében a szov­jet kormánynak az USA-hoz, Nagy­Britanniához és Franciaországhoz intézett jegyzékének jelentősegéről ír. Az újságok azt írják, hogy ez a jegyzék a maga bizonyítékaival igen nagy nemzetközi jelentőségű és k ­fejti, hogy a Szovjetunió mindig védte a német probléma igazságos megoldását és a német népnek a bé­keszerető népek táborába való vísz­szatérését. A szovjet kormány augusztus 23-i jegyzékének jelentő­sége abban van, hogy új, praktikus lehetőségeket hoz a német problé. ma igazságos megoldására. Mindenütt ismeretes, — írják a vezércikkben, — hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai megtagadják, hogy a szovjet kormánnyal a Németország­ra vonatkozó békeszerződésről tár­gyaljanak. Jelenleg minden módon szeretnék kiszélesíteni és megerősí­teni Németország szétszakítofctsá­gát és szeretnék Nyugat-Németor­szágot és a nyugatnémet hadsereget bekapcsolni az Atlanti blokkba, hogy még jobban kihasználhassák Németországot ennek a blokknak agresszív tervei érdekében. Ezt bi­zonyitja az a tény is, hogy a nyu­gati hatalmak úgynevezett „külön szerződést" kötöttek Nyugat-Német­országgal. A szovjetkormá'ny a maga jegyzékében elítéli a nyugati hatalmak tarthatatlan álláspontját, — írja tovább a Pravda, — amely azt mondja, hogy nem lehetséges Németországgal békeszerződés ki­dolgozása, amíg nine.i össznémet kormány. A szovjetkormány javaslatainak az elfogadása — írják a vezércikk befejezésében, — hatalmas lépést jelentene előre a német probléma megoldása felé és Európa és az egész világ békéjének érdekében. A szoviet dolgozók százezrei állanak sztahanovista őrséget a XIX, pártkongresszus tiszteletére A szovjet sajtó továbbra is szá­mos tudósítást közöl arról a lelkes hangulatról, amellyel a szovjet nép a XIX. pártkongresszus összehívá­sát fogadta. A z ország ipari üzemeiben a dol­gozók sztahanovista műszakokat tartanak a XIX. pártkongresszus tiszteletére, vállalják, hogy még több szenet, acélt, gépet, élelmiszert adnak a ha­zának. A „Zaporozssztál"-üzem Martin­műhelyében élénk beszélgetés folyt le a pártkongresszus összehívásáról. A munkások véleményét Sz. Jaki­menko olvasztár így fejezte ki rövid, d e találó szavakkal: — Az új ötéves terv tervezetének mínden számadata a szovjet állam hatalmának további növelésére, a kommunizmus felépítésére, a szovjet dolgozók boldog és örömteli életére irányuló sztálini gondoskodást jut­tatja kifejezésre. Jakimenko felszólította az olvasz­tárokat, hogy a XIX. pártkongresz­szus tiszteletére tartsanak sztálini műszakot, gyorsított módszerrel ol­vasszák az acélt és adjanak a hazá­nak terven felül több ezer tonna fé­met. A műszak dolgozói egyhangú­lag elfogadták Jakimenko javasla­tát. A donyecmedencei „Kaganovics"­bányában Razuvajev bányamester a következőket mondotta: — A szovjet nép Sztálin elvtárs vezetésévei óriási győzelmeket ara­tott A XIX. pártkongresszus a szocia­lista gazdaságnak, a szovjet nép kultúrájának és jólétének újabb hatalmas fellendülését indítja meg. Erről tanúskodik az ötödik ötéves terv tervezete. A bányászok — kommunisták és pártonkívüliek egyaránt — egymás­után juttatják kifejezésre, hogy ké­szek minden erejükkei elősegíteni az új ötéves terv teljesítését. Melegen fogadják Bakurov vájár-brigádveze­tő javaslatát, hogy indítsanak szo­cialista versenyt a XIX. pártkong­resszus tiszteletére. Bakurov brigád­ja vállalta, hogy 150 százalékban teljesíti a normát. A kongresszus tiszteletéi* Kiev, Minszk, Riga, Jereván, Sztálino és sok más szovjet város dolgozóinak százezrei állnak sztahanovista őrsé­get. * A francia hazafiak hatékony békekampánya Franciaország különféle kerüle­teiben teljes erővel folyik a béke­kampány, amelyet az aktív béke­harcosok a lakosság széles rétegei között folytatnak. Minden francia, aki a békelevelezőlapokat megveszi, ezzel kifejezésre "juttatja, — mint ezt a L'Humanité cimü lap közli — hogy résztvesz a népi békeszavazá. son, hogy követeli a népek békekon­gresszusának összehívását, amely de­cember 5-én lesz Bécsben és hogy beleegyezik abba, hogy erre a kon­gresszusra küldöttséget menessze­nek. A fráncia békebizottság közöl­te, hogy eddig a kerületi békebizott­ságok 2,679.800 ilyen békelevelező­Iapot rendeltek. így pl. a Seine-et. Oise megya békeharcosai 500.000 bé­kelevelezölapot, Bouches-du-Rho-ae megye békeharcosai 400.000 ilyen békelevelezölapot rendeltek. Ezen­kívül minden megye békeharcosai kötelezettséget vállaltak, hogy több békelevelezölapot fognak terjeszte­ni az előirányzottnál. A demokrati­kus sajtó is ír » békekampány kü. lönféle formáiról az ország megyéi­ben. írnak például Simoine Leocebre békeharcos módszeréről is. Leocebre meglátogatja a különféle házak la­kóit és részleteket olvas föl a bé. í kekongresszus fölhívásaiból. Az osztrák munkásság elutasítja a jobboldali szocialisták áruló politikáját Az osztrák munkásosztály egyre nagyobb felháborodással utasítja vissza a jobboldali szocialista veze­tők áruló politikáját. A tag'szerzést a szocialista pártba nemcsak hogy nem támogatják a munkások és a dolgozó értelmiség tagjai, fcinem éppen ellenkezőleg, miinden erővel harcolnak ellene. Eisenstadtban például a szocialisták­nak nem sikerült a pártba egyetlen egy tagot sem beszervezni. Egyetlen egy úgynevezett „felvilágosító gyű­lést" sem tudtak tartani az osztrák szocialista párt részéről, mert sen­ki sem jött el a gyűlésekre. A szocialista funkcionáriusok egyik gyűlésén, amelyet Alsó-Auszt­ria egyik ipari központjában, St. Hyppolitban tartottak meg, határo­zatot fogadtak el, amelyben a gyű­lés résztvevői követelik, hogy „szün­tessék be a koalíciós pártok áruló politikájúikat". A politika elleni nyug. talanságra legjobban jellemző bz a tény, hogy milyen mértékben, lép­nek ki a tagok az osztrák szocia­lista pártból. Az utóbbi hónapokban a st. hyppoliti szervezetből 1300 sze. mély lépett ki. Más városokban lévő szervezetek­ből is tömegesen lépnek ki a tagok, így pl. Bécsújhelyen az osztrák szo­cialista pártból 115 személy, Gross Enzensdorfban 300 személy stb. lé­peítlt fci a pártból. s Az osztrák szocialista párt tagjai­nak nagy része minden kapcsolatot megszakít az osztrák szocialista párttal — a szervezet semilyen ak­ciójában nem vesz részt, nem láto­gatja a gyűléseket, nem fizeti' a tag­díjakat. A jugoszláv ifjúság elszántan harcol Títőék mliítarizálási és fasizálási kísérletei ellen A Pod Zástavom Internacionaliz­ma, a jugoszláv forradalmi emig­ránsok Bukarestben megjelenő lap­ja írja: fitóék — militarizálási és fasizá­lási kísérleteik több kudarca után — nyíltan fenyegetik a jjugoszláv ifjúságot. A hóhér Rankovícs min­dent elkövet, hogy gengszterekké, a fasiszta rendszer vak eszközévé nevelje a fiatalságot. ' Titóék a „Harcosok Szövetsége", a „Népi technika" és más szerve­zetek segítségével megkísérlik a fiatalság militarizálását. A ponyva irodalom és az amerikai gengszter, filmek a legfontosabb „nevelő" esz­közeik. A jugoszláv ifjúság — amely egyre világosabban látja hová ve­zet Titóék politikája —, elszántan harcol a fasizálási és militarizálási kísérletek ellen. A jugoszláv ifjii­ság bojkottálja Titóék militarista szervezeteit, Dalmáciában például 20 ezer ifjú hagyta ott ezeket a szervezeteket. A jugoszláv ifjúság bátran le­leplezi a Tito-banda háborús gyúj­togató propagandáját. A b&lgráidi egyetem egyik bíróság elé állított hallgatója minden fenyegetés elle­nére kijelentette: „Elítélem a ha. zugságokat, amelyekkel palástolni próbálják a nép nehéz életét." A jugoszláv ifjúság hü maradt forradalmi hagyományaihoz. Jugo­szláviában egyre szervezettebben terjesztik a Tito-ellenes röpcédulá­kat, az. illegális marxista irodalmat és a forradalmi sajtót. A jugoszláv fiatalok tudják, hogy kemény harcot kell folytatniok a reakciós erök ellen — fejeződik be a „Pod Zástavom Intemacionaiiz­ma" cikke. #

Next

/
Thumbnails
Contents