Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-26 / 202. szám, kedd

U J SZŐ 1952 augusztus 26 A Szovjetunió jegyzéke Franciaországhoz, az USA-hoz és Nagy-Britanniához (Folytatás a 3. oldalról) Teljesen világos, hogy ez a megállapítás semmiképpen sem korlátozza Németországnak azt a jogát, hogy békés célokból más nemzetekkel szövetkezzék. Ez a megállapítás azonban kizárja azt a lehetőséget, hogy Németország olyan szövetségekbe lépjen, mint például az Északatlanti tömb, melynek agresszív céljai vannak, s melynek tevékenyesége az új világháború veszélyét jelenti. A szovjet kormány továbbá azt tartja, hogy az ilyen helyzet nem korlátozza a német állam szuverén jogait, hogy megfelel a .négy nagyhatalomnak a ttéinet kérdésről szóló egyezményeinek és teljesen megfelel az összes Németországgal szomszédos államok érdekeinek, épp úgy, mint maga Németország érdekeinek. 5. Az USA kormánya július 10-i jegyzékében megemlékezik azokról az intézkedésekről, amelyek most a Német Demokratikus Köztársaságban folynak az NDK biztonságának megszilárdítása céljából és kijelenti, hogy állítólag ezek az intézkedések „kimélyítik Németország széttagoltságát" és a Német Demokratikus Kos-társaságban, valamint NyugatNémetországban élő németek közötti kapcsolatok lehetetlenné tételére irányulnak. Ennek a kijelentésnek nincs semmi, alapja. Amint ismeretes, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya kijelentette, hogy ezeket az intézkedéseket a lakosság óhajára foganatosítják, amelyet Németország nyugati övezetéből provokációs célok, bó! küldött .kémek, felforgatók, terroristák és kalandorok veszélyeztetnek. Ez közvetlenül összefügg Nyugat-Németország remilitarizációs politikájával és az új háború előkészítésébe való belesodrásával, ami Nyugat-Németországban folyik. 6. Válaszul a szovjet kormány május 24-iki jegyzékében foglalt ama javaslatra, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Németországgal való békeszerződés kérdéséről és az össznémet kormány megalakításáról való együttes tárgyalásokat, az USA kormánya kijelenti, hogy lehetetlennek tártja a német békeszerződés kidolgozását mindaddig, míg meg nem alakul az össznémet kormány és ezért csupán a Németország kivizsgálására szolgáló bizottság megalakítására kell most szorítkozni. Ez az állítás azonban nem felel meg a potsdami egyezménynek, amely a külügyminiszterek tanácsát arra kötelezi, hogy „készítsék elö a Németországgal kötendő békeszerződést, amelyet a német kormánynak kell elfogadnia, ha erre a célra alkalmas kormányt összeállítanak." A szovjet kormány teljesen indokolatlannak tartja, hogy az USA kormánya, valamint Nagy-Britannia és Franciaország kormányai is viszszautasították a Németországgal való békeszerződés kidolgozását, addig, míg meg nem alakul az össznémet kormány. Helytelen és teljesen indokolatlan volrta az ilyen fontos kérdéseknek, mint a német békeszerződés és Németország egysége felújításának kérdésének megtárgyalását bizonytalan időre elhalasztani, amint azt az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai javasolják. Amint látható, az USA kormányának javaslatai azon alapulnak, hogy •továbbra is bizonytalan időre elhalasszák a német békeszerződés kérdé. sének, Németország egysége felújításának megtárgyalását és hogy ennek következtében a megszálló csapatok bizonytalan ideig Németországban maradjanak. 7. A szovjet kormány álláspontját a bízottság összetételével kapcsolatban, amelynek feladata az volna, hogy kivizsgálja a németországi feltételeket az általános szabad választások megvalósítására, a szovjet kormány már április 9-i és május 2-1-i jegyzékeiben megvilágította. Az USA kormánya valamilyen előnyökről beszél, amelyek azáltal keletkeznének, ha Németországban a nemzetközi bizottság vizsgálatot végezne. A Németországban végzendő vizsgálat céljából nemzetközi bizottság megalakítására és Németországnak a vizsgálat tárgyává való tételére tett javaslatot azonban nem lehet másnak tartani, mint a német nemzet megsértésének. Ilyen javaslatol csupán azok terjeszthettek elö, akik elfelejtik, hogy Németország több, mint száz éven át parlamenti rendszerben élt, általános választásokkal és szervezett politikai pártokkal és hogy Németországgal szemben ezért nem lehet olyan követeléseket támasztani, amilyeneket rendszerint elmaradott országokkal szemben szokás. Ami annak a bizottságnak összetételét itleti, amelynek, feladata kivizsgálni, hogy Németországban megvannak-e az általános szabad választások megtartásának feltételei, a legtárgyilagosabb bizottság a németek által a négy nagyhatalom beleegyezésével németekből összeállított bizottsága volna, akár a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának képviselőiből és NyugatNémetország szövetségi parlamentjeinek képviselőiből összeállítva. Az ilyen bizottság nem sértené a németeket és egyben az elsö lépést jelentené a- Németország egyesítéséhez vezető ýton. Ami annak kivizsgálását illeti, hogy Németországban meg vannak-e a szabad össznémet választások megtartásának előfeltételei, természetesen érthető, hogy az elsö dolog annak ellenőrzése volna, hogyan tartja^ be a potsdami konferencia határozatait, amelyeknek megvalósítása a valóban szabad össznémet választások és a német-nép akaratát kifejező össznémet kormány megalakításánalt feltétele. A potsdami konferenciának ilyen határozata szabja meg Németország demilitarizálását is, — amir.t a potsdami egyezmény kimondja, — hogy örökre megakadályozzák a német militarizmus és nácizmus feléledését vagy újraszervezését, hogy „Németország már soha többé ne veszélyeztesse szomszédait, vagy az egész világ békéjének megőrzését". Ilyen határozat a potsdami egyezmény által kihirdetett politikai elvek teljesítése Németországgal szemben, amelyek a következőkre köteleznek: „Megsemmisíteni a nemzeti szocialista pártot és az ahhoz kapcsolt és annak alárendelt szervezeteket, feloszlatni az összes náci intézményekét, biztosítani, hogy semilyen alakban sem éledjenek újjá és megakadályozni minden náci és militarista tevékenységet vagy propagandát". Ilyen elvekhez kapcsolódnak a „német politikai életnek demokratikus alapokon való esetleges felújítása előkészítéséről és Németországnak a nemzetközi életben való esetleges békés közreműködéséről" szóló potsdami konferencia határozatai. 8. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai javasolják a négy kormány képviselői tanácskozásának összehívását, amelyen csupán azon bizottságok összetételének, funkciójának, és teljhatalmának kérdését tárgyalnák meg, amelynek feladata a szabad választások megtartásához szükséges feltételek biztosítá sa. Megállapítható, hogy az e kérdéssel kapcsolatos jegyzékváltás közelebb hozta egyrészt a Szovjetunió szempontjait, másrészt az USA kormányának, valamint Nagy-Británnia és Franciaország kormányainak szempontjait. A szovjet kormány azonban nem látja semmi okát annak, hogy azon kérdések körét, amelyeket a négy nagyhatalom képviselőinek tanácskozásán kgllene megtárgyalni, csupán az emiitett bizottság kérdésére korlátozzák. Az USA, Nagy-Bratánnia valamint Franciaország kormányai, amelyek a négy nagyhatalom képviselői elé megtárgyalás céljából benyújtott kérdések körét korlátozzák és kitérnek a Németországról szóló fontos kérdések megtárgyalása elől, úgy cselekszenek, mintha arra igyekeznének, hogy a tárgyalások a lehető legkedvesebb eredményt hozzák, vagy teljesen eredménytelenek maradjanak. A szovjet kormány azonban kész a négyí nagyhatalom tanácskozásain megtárgyalni az egész Németországban tartandó szabad választásokhoz szükséges feltételek kivizsgálására alakítandó bizottság kérdését, azt a kérdést, amelyet a három nagyhatalom kormányai elé terjesztettek. A szovjet kormány azonban egyben úgy véli, hogy a tárgyalásokat nem lehet és nem szabad csupán e kérdés megtárgyalására korlátozni. A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy ezeken a tárgyalásokon elsősorban az olyan fontos kérdéseket tárgyalják meg, mint a Németországgal való békeszerződés és az össznémet kormány megalakításának kérdése. > A fentemlített szempontból kiindulva, a szovjet kormány azt javasolja, hogy a lehető leghamarább, minden esetre azonban ez év októberéig hívják össze "a négy nagyhatalom képviselőinek tanácskozását a következő tárgysorozattal: a) a német békeszerződés előkészítése; , ^ b) az össznémet kormány megalakítása; c) a szabad össznémet választások megtartása és bizottság kinevezése annak megvizsgálása céljából, hogy Németországban adva vannak-e az ilyen választások megtartásának előfeltételéi, valamint e bizottság öszszetételének, funkciójának, teljhatalmának megtárgyalása. A szovjet kormány továbbá javasolja, hogy a négy nagyhatalomnak ezeken a tárgyalásain tárgyalják meg a megszálló csapatok Németországból való visszahívásának időpontját is. A szovjet kormány ugyancsak javasolja, hogy az illetékes kérdésekről .szóló tanácskozásokra hívják meg a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselőit is. A szovjet kormány hasonló jegyzéket küld Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak is. A moszkvai Pravda az USA-hoz, Nagy-iritanniához és Franciaországhoz intézett szovjet jegyzékről A moszkvai Pravda augusztus 25-i „A német "probléma békés megoldása" cimü vezércikkében a szovjet kormánynak az USA-hoz, NagyBritanniához és Franciaországhoz intézett jegyzékének jelentősegéről ír. Az újságok azt írják, hogy ez a jegyzék a maga bizonyítékaival igen nagy nemzetközi jelentőségű és k fejti, hogy a Szovjetunió mindig védte a német probléma igazságos megoldását és a német népnek a békeszerető népek táborába való víszszatérését. A szovjet kormány augusztus 23-i jegyzékének jelentősége abban van, hogy új, praktikus lehetőségeket hoz a német problé. ma igazságos megoldására. Mindenütt ismeretes, — írják a vezércikkben, — hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai megtagadják, hogy a szovjet kormánnyal a Németországra vonatkozó békeszerződésről tárgyaljanak. Jelenleg minden módon szeretnék kiszélesíteni és megerősíteni Németország szétszakítofctságát és szeretnék Nyugat-Németországot és a nyugatnémet hadsereget bekapcsolni az Atlanti blokkba, hogy még jobban kihasználhassák Németországot ennek a blokknak agresszív tervei érdekében. Ezt bizonyitja az a tény is, hogy a nyugati hatalmak úgynevezett „külön szerződést" kötöttek Nyugat-Németországgal. A szovjetkormá'ny a maga jegyzékében elítéli a nyugati hatalmak tarthatatlan álláspontját, — írja tovább a Pravda, — amely azt mondja, hogy nem lehetséges Németországgal békeszerződés kidolgozása, amíg nine.i össznémet kormány. A szovjetkormány javaslatainak az elfogadása — írják a vezércikk befejezésében, — hatalmas lépést jelentene előre a német probléma megoldása felé és Európa és az egész világ békéjének érdekében. A szoviet dolgozók százezrei állanak sztahanovista őrséget a XIX, pártkongresszus tiszteletére A szovjet sajtó továbbra is számos tudósítást közöl arról a lelkes hangulatról, amellyel a szovjet nép a XIX. pártkongresszus összehívását fogadta. A

z ország ipari üzemeiben a dolgozók sztahanovista műszakokat tartanak a XIX. pártkongresszus tiszteletére, vállalják, hogy még több szenet, acélt, gépet, élelmiszert adnak a hazának. A „Zaporozssztál"-üzem Martinműhelyében élénk beszélgetés folyt le a pártkongresszus összehívásáról. A munkások véleményét Sz. Jakimenko olvasztár így fejezte ki rövid, d

e találó szavakkal: — Az új ötéves terv tervezetének mínden számadata a szovjet állam hatalmának további növelésére, a kommunizmus felépítésére, a szovjet dolgozók boldog és örömteli életére irányuló sztálini gondoskodást juttatja kifejezésre. Jakimenko felszólította az olvasztárokat, hogy a XIX. pártkongreszszus tiszteletére tartsanak sztálini műszakot, gyorsított módszerrel olvasszák az acélt és adjanak a hazának terven felül több ezer tonna fémet. A műszak dolgozói egyhangúlag elfogadták Jakimenko javaslatát. A donyecmedencei „Kaganovics"bányában Razuvajev bányamester a következőket mondotta: — A szovjet nép Sztálin elvtárs vezetésévei óriási győzelmeket aratott A XIX. pártkongresszus a szocialista gazdaságnak, a szovjet nép kultúrájának és jólétének újabb hatalmas fellendülését indítja meg. Erről tanúskodik az ötödik ötéves terv tervezete. A bányászok — kommunisták és pártonkívüliek egyaránt — egymásután juttatják kifejezésre, hogy készek minden erejükkei elősegíteni az új ötéves terv teljesítését. Melegen fogadják Bakurov vájár-brigádvezető javaslatát, hogy indítsanak szocialista versenyt a XIX. pártkongresszus tiszteletére. Bakurov brigádja vállalta, hogy 150 százalékban teljesíti a normát. A kongresszus tiszteletéi* Kiev, Minszk, Riga, Jereván, Sztálino és sok más szovjet város dolgozóinak százezrei állnak sztahanovista őrséget. * A francia hazafiak hatékony békekampánya Franciaország különféle kerületeiben teljes erővel folyik a békekampány, amelyet az aktív békeharcosok a lakosság széles rétegei között folytatnak. Minden francia, aki a békelevelezőlapokat megveszi, ezzel kifejezésre "juttatja, — mint ezt a L'Humanité cimü lap közli — hogy résztvesz a népi békeszavazá. son, hogy követeli a népek békekongresszusának összehívását, amely december 5-én lesz Bécsben és hogy beleegyezik abba, hogy erre a kongresszusra küldöttséget menesszenek. A fráncia békebizottság közölte, hogy eddig a kerületi békebizottságok 2,679.800 ilyen békelevelezőIapot rendeltek. így pl. a Seine-et. Oise megya békeharcosai 500.000 békelevelezölapot, Bouches-du-Rho-ae megye békeharcosai 400.000 ilyen békelevelezölapot rendeltek. Ezenkívül minden megye békeharcosai kötelezettséget vállaltak, hogy több békelevelezölapot fognak terjeszteni az előirányzottnál. A demokratikus sajtó is ír » békekampány kü. lönféle formáiról az ország megyéiben. írnak például Simoine Leocebre békeharcos módszeréről is. Leocebre meglátogatja a különféle házak lakóit és részleteket olvas föl a bé. í kekongresszus fölhívásaiból. Az osztrák munkásság elutasítja a jobboldali szocialisták áruló politikáját Az osztrák munkásosztály egyre nagyobb felháborodással utasítja vissza a jobboldali szocialista vezetők áruló politikáját. A tag'szerzést a szocialista pártba nemcsak hogy nem támogatják a munkások és a dolgozó értelmiség tagjai, fcinem éppen ellenkezőleg, miinden erővel harcolnak ellene. Eisenstadtban például a szocialistáknak nem sikerült a pártba egyetlen egy tagot sem beszervezni. Egyetlen egy úgynevezett „felvilágosító gyűlést" sem tudtak tartani az osztrák szocialista párt részéről, mert senki sem jött el a gyűlésekre. A szocialista funkcionáriusok egyik gyűlésén, amelyet Alsó-Ausztria egyik ipari központjában, St. Hyppolitban tartottak meg, határozatot fogadtak el, amelyben a gyűlés résztvevői követelik, hogy „szüntessék be a koalíciós pártok áruló politikájúikat". A politika elleni nyug. talanságra legjobban jellemző bz a tény, hogy milyen mértékben, lépnek ki a tagok az osztrák szocialista pártból. Az utóbbi hónapokban a st. hyppoliti szervezetből 1300 sze. mély lépett ki. Más városokban lévő szervezetekből is tömegesen lépnek ki a tagok, így pl. Bécsújhelyen az osztrák szocialista pártból 115 személy, Gross Enzensdorfban 300 személy stb. lépeítlt fci a pártból. s Az osztrák szocialista párt tagjainak nagy része minden kapcsolatot megszakít az osztrák szocialista párttal — a szervezet semilyen akciójában nem vesz részt, nem látogatja a gyűléseket, nem fizeti' a tagdíjakat. A jugoszláv ifjúság elszántan harcol Títőék mliítarizálási és fasizálási kísérletei ellen A Pod Zástavom Internacionalizma, a jugoszláv forradalmi emigránsok Bukarestben megjelenő lapja írja: fitóék — militarizálási és fasizálási kísérleteik több kudarca után — nyíltan fenyegetik a jjugoszláv ifjúságot. A hóhér Rankovícs mindent elkövet, hogy gengszterekké, a fasiszta rendszer vak eszközévé nevelje a fiatalságot. ' Titóék a „Harcosok Szövetsége", a „Népi technika" és más szervezetek segítségével megkísérlik a fiatalság militarizálását. A ponyva irodalom és az amerikai gengszter, filmek a legfontosabb „nevelő" eszközeik. A jugoszláv ifjúság — amely egyre világosabban látja hová vezet Titóék politikája —, elszántan harcol a fasizálási és militarizálási kísérletek ellen. A jugoszláv ifjiiság bojkottálja Titóék militarista szervezeteit, Dalmáciában például 20 ezer ifjú hagyta ott ezeket a szervezeteket. A jugoszláv ifjúság bátran leleplezi a Tito-banda háborús gyújtogató propagandáját. A b&lgráidi egyetem egyik bíróság elé állított hallgatója minden fenyegetés ellenére kijelentette: „Elítélem a ha. zugságokat, amelyekkel palástolni próbálják a nép nehéz életét." A jugoszláv ifjúság hü maradt forradalmi hagyományaihoz. Jugoszláviában egyre szervezettebben terjesztik a Tito-ellenes röpcédulákat, az. illegális marxista irodalmat és a forradalmi sajtót. A jugoszláv fiatalok tudják, hogy kemény harcot kell folytatniok a reakciós erök ellen — fejeződik be a „Pod Zástavom Intemacionaiizma" cikke. #