Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-24 / 201. szám, vasárnap

2 . IIi szÖ 1952 augusztus 13. Biztosítsuk az 1953. évi terv jó előkészítését Az üzemekben, vállalatokban és vezető szervekben működő kommunisták, valamint a vezető gazdasági dolgozók fontos és felelősségteljes fejadat előtt állanak: biztosítaniok kell a tervezés új módszerének alkalmazását és ezzel kapcsolatban a bolsevik módszerek megvalósítását szocialista építésünk 'irányításában és tervezésében. Világos, hogy itt nem a tervezés szoros értelemben vett kérdéséről, vagy csupán a tervezés kérdéséről van szó, és nem csak a módszer kérdéséről, hanem, hogy ez az új módszer azon fontos intézkedések egyike, amelyekkel Pártunk megvalósítja gazdaságunk következetesen szocialista megszervezését a Szovjetunió példájára, biztosítja a szocialista építésben való előrehaladást, kiküszöbölve egyidejűleg az e téren fennálló óriási hiányosságokat. A tervezés új módszerének alkalmazásában előttünk álló feladatokat tehát nagy politikai jelentőségű fel. adatokként kell felfogni, abbeli igyekezetünk részeként, hogy elősegítsük a termelő erők további hatalmas fejlődését, az ötéves terv fokozott feladatainak teljesítését, a világbéketábor további megszilárdulását, mint olyan feladatot, amelynek teljesítése a szocializmus felé való további előrehaladásunk fontos előfeltétele. Rendkívül jelentős tény az, hogy rendelkezésünkre állanak a Szovjetunió gazdag tapasztalatai a népgazdaság megszervezésében és ter. vezésében, amelyek a sztálini ötéves tervekből halmozódtak fel és hogy e térén is a szovjet szakemberek nagylelkű éš önzetlen támogatásában részesülünk, akik mindenképpen segítenek bennünket, hogy jól elsajátítsuk a gazdasági tervezés szovjet megszervezésének drága vívmányait. A szovjet népre az emberiség történelmében először igazán gigászi feladat hárult, hogy végetvessen az ösztönszerű gazdasági fejlődésnek és a gazdaságot különféle óriási ágazataival és tagoltságával, kölcsönösen összekapcsolt folyamatainak tömegével alávesse a tervszerű vezetésnek, hogy az egész gazdaságot alávesse a dolgozó nép szükségleteinek. A sztálini lángész biztos utat mutatott arra is, hogyan oldjuk meg ezt a feladatot. A gazdasági tervezés elmélete és gyakorlata Sztálin vezetésével^ óriási fejlődésen ment keresztül és a Szovjetunióban 'lehetővé tette a szocialista termelési rendszer kapitalista rendszerrel szemben való előnyeinek teljes mér. tékü kifejlődését és így a termelőerők fejlődése szokatlan lendületének biztosítását, a szocialista építés betetőzését és a szocializmusból a kommunizmusba való átmenetet, és ezzel az egykor elmaradott Oroszországnak a világ leghaladóbb technikájával felfegyverzett, elsőrangú ipari hatalommá való átalakulását. Az elmélet és a gyakorlat oly szoros egységében, amilyet csak a marx-lenini elmélethez igazodó kormány tud megvalósítani, a szovjet állam megalkotói, Lenin és Sztálin, kidolgozták a gazdasági tervezés és a szocialista vállalatok igazgatásá nak alapelveit, amelyeket most lehetőségünk van nálunk is teljes mértékben érvényesíteni. Az 1953. évi terv összeállítási munkálatai teljes iramban folynak. Arról van szó, hogy a tervezés új módszerét az összes gazdasági sza. kaszokon minden dolgozó elsajátítsa és mélyen és következetesen magáévá tegye. Nemcsak ez: hanem hogy a tervezés és irányítás bolsevik alapelvei, amelyeket viszonyainkra nézve konkretizált és bevezetett a párt és a kormány július 8-i nagyjelentőségű okmánya, az üzemek, hivatalok és EFSz-ek dolgozói legszélesebb tömegeinek tulajdonává váljanak. Azt hiszem, hogy ebben van a kommunisták főfeladata, hogy tőlük, az üzemi szervezetek piunkájától függ elsősorban. hogy minden munkahelyen az új munkamódszerinti tervre a tervhez, a tervfelada. tokhoz, a szocialista építéshez, az állam és védelmének szükségleteihez való élénk bolsevik viszonyra támaszkodhassanak. A terv tudományos megokolása A tervezés új módszerének alapkövetelménye á tervnek normákkal való pontos tudományos alátámasztása. Termelésünkben a termelőhelyek és a gépi berendezés kihasználatlan kapacitásában a mértéken felüli fontos nyersanyag és energia, szükségletben, az időveszteségekben és a műszaki felszereléshez képest aránytalan teljesítményekben nagy tartalékok rejlenek. E tartalékok kihasználása a termelés további fejlődése érdekében csak akkor lehetséges ha a tervet normákra építik. A helyzet nálunk eddig olyan volt, hogy sok fontos normánk egyáltalán nem volt meg, néhány pedig nem volt helyesen megállapítva és nem válhatott a tervteljesítés igazi eszközévé. A normák meghatározásának feladata előtt állunk most. Nem akármilyen normákról van azonban szó. Azok a normák, amelyeket az elért átlag alapján szabtak meg, nem válhatnának a terv helyes alapjává. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy a normákat a közép-progreszszivitás szerint kell meghatározni, ami azt jelenti, hogy a legjobb eredményekhez kell igazodni és az elért átlagok és a legjobb eredmények közti normákat úgy kell megszabni, hogy minden dolgozót mozgósítsanak a legjobb átlag elérésére. A dolgozókkal részletesen meg kell ismertetni a közép-haladó normák nagy politikai és népgazdasági jelentősé gét. Ismeretes, hogy a kapitalista rendszerben a gazdasági és ezzel a műszaki fejlődés mozgató ereje a nyereség utáni hajsza. Nálunk a terv, a terv minősége ad választ arra a kérdésre, milyen műszaki és szervezési haladás lehetséges és elérhető az egész népgazdaságban, egyes ágazatokban és üze* mekben és a jól kidolgozott normának kell a terv alapkövévé válnia. Az a vállalat vagy ágazat, amely nem ilyen normák alapján dolgozza ki tervét, egyhelyben fog topogni és lemarad. Az elmúlt időszakban kétségkívül óriási haladást értünk el termelésünk műszaki és termelési színvonalában. Egyúttal azon. ban tény az is, hogy nem kevés olyan üzemünk van, amelyek nem tudták kihasználni a szocialista megszervezés nagy előnyeit, amelyek lemaradtak. így a helyesen felállított normákban van meg annak a fő bizto sítéka, hogy terveinknek éspedig minden terv, minden ágazat, minden vállalat, minden üzem tervének mozgósító jellege lesz. A párt és a kormány határozatában feladatul tűzi ki nekünk, hogy szakítsunk az alacsony tervek felállításának gyakorlatával ,az olyan tervekével, amelyek senkit sem mozgósítanak. Véget kell vetni az olyan gyakorlatnak is, mint amilyen Szlovákiában eléggé elterjedt, hogy az üzemek és vállalatok tartalékokat hagynak meg, hogy aztán jobban túlléphessék a tervet. A terv ilymódon való túlteljesítése egészségtelen és nagy veszedelmet rejt magában és végül azt okozza, hogy az üzem nem ad meg az államnak mindent, amit adnia kellene és amit adhatna. Most amikor készül a jövő évi terv, szükséges, hogy dolgozóink a számok mögött élő embereket lássanak, akik készek jobban dolgozni és a jövő évben magasra emelni szak- és szervezési képességeiket, fokozni a munka színvonalát és biztosítani az állandó műszaki előrehaladást. Emlékezetben kell tartani, hogy a terv mozgósító jellegét nem mindig a ma gas termelési feladatok határozzák meg. Vannak olyan üzemek, amelyeknek különféle okokból nem érdekük a termékek mennyiségének növelése; a mozgósító jelleget nemcsak és nem elsősorban a mennyiség határozza meg, hanem az, milyen költséggel teljesítjük a termelési feladatot, milyen munkatermelékenységet érünk el és hogyan csökkent, jük az önköltségeket. A normáli ilyenértelmü meghatározásának semmi-köze sincs a szűk normázótevékenységhez, amint ez még üzemeink ben egyes helyeken gyakorlatban van. Szükséges a normák meghatározását összekapcsolni az üzemben tett szervezési és műszaki intézkedésekkel és a helyes normameghatározás következményeképpen az üzeJŰLIUS BRANIE ' mek megszervezésében és lényeges i javításában messzemenő beavatkozások következnek be. Nagyjelentőségűk van a szükségleti normáknak. A haladó anyagmegtakarítás a bővített szocialista reprodukciónak elkerülhetetlen előfel. tétele. A termelőerők fejlődésének gyors ütemét ugyanis csak úgy lehet elérni, ha a nyersanyag termelés lassú növekedését haladó nyersanyag takarékossággal, továbbá nemes és értékes nyersanyagoknak kevésbbé értékes nyersanyagokkal való pótlásával kiegyensúlyozzák. Mily átható eredményeket lehet itt elérni, arról meggyőz bennünket a nagyszombati Kovosmalt példája nyomán az anyagtakarékosságokra irányított szocialista munkaverseny fejlődése, vagypedig a faiparban fatakarékossággal elért részlegeredmények. Számos olyan esetünk is van azonban, amikor egyenesen tékozolják az anyagot, mint például az építészetben. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a szén és villamos erötakarékosságra és helyes lesz, ha üze meink az állam által meghatározott takarékossági feladatok túllépésére fognak törekedni. A szükségleti normák feltételezik ellenőrző intézkedések biztosítását, amelyek lehetővé teszik a fogyasz tott villanyerö és nyersanyag menynyiség pontos megállapítását. Nem nagyon kielégítő pot, ami a kapacitásnormákat és a gépek kihasználási normáit illeti. Általában ezek a normák nem váltak a tervteljesítés eszközévé, üzemeink és gépberendezéseink még nincsenek kellőképpen kihasználva. Ez irányban már a jövő évben lényeges ja. i VUlást akarunk elérni. A kapacitás és a gépek kihasználásának haladó normái lehetővé teszik számunkra a termelés jelentékeny növekedésének további beruházások nélkül történő elérését a jövő évbén. A teljesítihénynormáknak döntő jelentőségük van a munkatermelékenység növekedésére. A gépek kihasználásának, az időalap, a kapacitás kihasználásának normáival kapcsolatban a dolgozók tervösszeállitásának megbízható alapjává kell válniok. Fel kell számolni a dolgozók eddigi szükséglete túlméretezésnek káros gyakorlatát, ami tervgazdaságunknak nem kis nehézságeket okoz. A dolgozók tervének túlméretezése lehetetlenné teszi a dolgozók helyes beilleszkedését a szocialista építés kulcsfontosságú helyeibe, ezenkívül az alapbérek túlméretezésére vezet. Biztosítani kell, hogy a jövő évben a dolgozók tervét, valamint a terv többi részeit pontosan megindokolják és hogy összhangban legyenek a terv többi részeivel. lapítását. t ?itő a mai állaí Az így megállapított normák alapján biztosítható lesz a normák teljesítésére és túllépésére irányított szocialista munkaverseny újabb hatalmas fejlődése. Ezért szükséges, hogy a terv előkészítése az üzemek és vállalatok minden dolgozójának szívügyévé váljon, hogy a tervfeladatckat az egész munkakollektíva magáévá tegye. • • Önköltségcsökkentés A normák mellett a terv további igen fontos iránymutaltója az önköltségcsökkentés. Az idén első ízben tervezzük az önköltségcsökkentést. Jövő évben a terv ezen része jelentősen elmélyül és kibővül. Emellett már az idén nagy hiányosságok mutatkoznak a tervteljesités és önköltségcsökkentés figyelemmel követésében és ellenőrzésében. Egyes irányító szerveknek lehetőségük sincs figyelnli hogyan teljesítik a tervet az alapfeltételek teljes megbízhatatlansága miatt. Ennek az állapotnak a föoka az, hogy több vezető gazdasági dolgozó a gyakorlatban (ha ezt nem is ismerik be) lebecsülik e kérdés jelentőségét. Éppen ezért hangsúlyozni kell, hogy az önköltségcsökkentés a szocialista gazdaságban fonltos szintetikus iránymutató, mert visszatükrözi érték-kifejezésben (a termelés önköltségében) az összes szakaszokon végzett teljes munkát. Meg kell említeni Sztálin elvtárs szavait a szocialista ipar érdekében való önköltségcsökkentés jelemtöségéröl: ,ja fő irányvonal — mondja Sztálin elvtárs — amelyen iparunknak haladnia kell, a fővonal, amelynek meg kell határoznia iparunk minden lépését, az önköltségcsökkentésnek és az ipari termékek csökkentésének irányvonala." Az önköltségcsökkentési terv teljesítésének döntő jelentősége van a vállalat jövedelmezőségére, a felhalmozási terv teljesítésére. Szükséges minden szakaszon nagy igyekezetet kifejteni abban, hogy az önköltésgcsökkentés tervét helyesen állítsák fel, jő összhangba hozzák a terv többi részeivel és hogy minden dolgozó szívügyévé váljon. A tervezési munkák decentralizációja A tervezés új módszere kiküszöböli a tervezési munkák túlzott összpontosításának komoly hiányosságát az Állami Tervhivatalban, amelyet mindannyian megéreztünk. Ez az összpontosítás nemcsak abban nyilvánult meg. hogy nem tette lehetővé a minisztériumok kellő tevékeny kezdeményezését, nem is szólva az alárendelt szervekről, hanem megfosztotta e szerveket a terv helyes összeállításáért, részeinek helyes összetartozásáért és az aránytalanságok kiküszöböléséért való felelősség érzetétől. A decentralizáció föjelentősége tehát abban van. hogy minden szerv kezdeményező módon állíthassa össze a tervjavaslatokat és teljes mértékben felelős lehessen a terv minőségéért. Meg kell mondani, hogy ez a kezdeményezés eddig még nem nyilvánul meg kellőképpen. Az ügyosztályokon, a főigazgatóságokon még nem kevés esetben fordul elö a számok gépies felsorakoztatása, nem kevés példa van rá, hogy a dolgozók még nem fogtak hozzá a kormány határozatában feltüntetett tervezési alapelveknek ^ajŔt munkaszakaszukban, sajáf,vállalatukban ^..üzejpükben való konkretizálásához. Nem kevés példa fordul elö továbbá, hogy az ügyosztály vagy a főigazgatóság dolgozói a legjobb dolgozók, újítók, az üzemek élmunkásai. mesterei és műszakijai tevékeny részvétele nélküí állítják össze a tervjavaslatot, anélkül, hogy velük tanácskoznának. Az új tervezési módszer lehetővé teszi az együttműködés és a pótszállítások kérdésének sikeres megoldását, a termelés és a termékek árusítása összhangbahozása továbbá az anyagi-műszaki ellátásban való eljárás kérdéseinek megoldását, ami eddig igen sok nehézséget okoz nekünk. E kérdéseket eddig igen lassú módon oldják meg a közvetlen vállalat és ügyosztály-közi tárgyalásokat nem vezetik kellő operatív módon. E kérdések megoldása vontatottságának okát gyakran az ügyosztályok szűkkeblű állásfoglalása is képezi, ami teljes ellentétben áll a népgazdaság fejlődésének érdekeivel. Ideje már hogy az ügyosztályok dolgozói tudatosítsák, hogy feladataikat nem úgy kell teljesíteniök, ahogy nekik a legkényelmesebb (pl. a választékokban, szállítási határidőkben, stb.), hanem úgy, ahogy a szocialista építés szükségletei megkövetelik. A párt- és kormányhatározat továbbá kitűzi azt az irányelvet, hogy a jövő évben a tervet biztosítsa a munkatermelékenységnek hónaprólhónapra, negyedévröl-negyedévre való állandó növekedése. A mai gyakorlat még nem felel meg ennek a követelménynek. Nagyon sok esetben az első negyedévben (az utolsó negyedévi erőkifejtés után), valamint a harmadik negyedévben (szabadságok) előfordult a munkatermelékenység csökkentése. A határozat ezen irányelvének teljesítésére különös figyelmet kell ezért fordítani. Az ügyosztályok és főigazgatóságok dolgozóinak biztosítaniok kell a július 8-i párt- és kormányhatározat teljesítését. Munkájukban eddig több komoly hiányosság merül fel. Elsősorban erőteljes küzdelmet kell folytatni a rutinizmus, a feladatok adminisztratív értelmezése és a tervelőkészítési munkák adminisztratív gépies megszervezése ellen. Különösen a kommunisták feladata, gondoskodni arról, hogy a vezető szervekben teljes mértékben érvényesüljön a kritika és önkritika módszere, hogy minden dolgozó teljes felelősségért érezzen munkaszakasza tervéért és így biztosítsák az ügyosztályok irányító és szervező tevékenysége színvonalának emelkedését. Az új tervezési módszert sikeresen fogják megvalósítani ott, ahol a kommunisták megtanultak úgy dolgozni, ahogy erre bennünket szülő kommunista pártunk és Gottwald elvtárs személyesen tanít. , A műszaki-gazdasági terv Az idén első ízben fognak összeállítani a vállalatok műszaki-gazdasági tervet a terv egyes részeinek szoros egybekapcsolásával. A választervezés eddigi gyakorlata mellett a dolgozók kezdeményezése nem nyilvánulhatott meg elégségesen, mert a terv végleges kivitelében a nópgazda^ági fejlődés, alapszükségleteiből kellett kiindulni, amelyeket a választervezés idején még'nem lehetett mérlegelni. Azután már Csák a terv szétíráaa következett éspedig egymás között nem mindig összhangban álló részenként. Az Új tervezési módszer alapján az üzemek és vállalatok dolgozói már most a terv előkészítésének idején résztvesznek a főigazgatóságokon a tervjavaslat összeállításában, hogy azután a népgazdaság fejlődése állami tervének, jójóváhagyása után a dolgozók szélesméretű részvételével összeállítsák a vállalat teljes kölcsönösen összefüggő műszaki-gazdasági tervét. Ehhez a felelősségteljes munkához szükséges, hogy az üzemek és vállalatok dolgozói jól felkészüljenek és így biztosítsák azt, hogy minden üzemben, minden vállalatban valóban bolsevik mozgósító tervek fognak rendelkezésünkre állani. Az EFSz-ek további növekedésének időszakában élünk. Igen fontos, hogy az új EFSz-eket elejétől fogva a szocialista munkamegszervezés szilárd alapjain építsük fel, hogy gondoskodjunk arról, hogy lij EFSzeink jó műszaki-gazdasági terveket dolgozhassanak ki. Teljesíteni és százszázalékban megvalósítani az idei tervfeladatokat Ahhoz, hogy elsajátítsuk az új tervezési módszert, szükséges kiküszöbölni néhány komoly tervhiányosságot, amelyekre figyelmeztet bennünket a párt és a kormány határozata. Meg kell szüntetni a terv túllépésének gyakorlatát, a bruttó termelési terv teljesítésével vagy túllépésével a tervnek az állami terv nomenklatúrája szerint való egyidejű nemteljesítésével, tehát a kevésbbé fontos termékék, vagy kereslet nélküli termékek tervteljesítésének túllépésével. A tervteljesítés a tervnek mennyiség és minőség, az előírt választék, az összes műszaki-gazdasági és pénzügyi mutatók szerinti teljesítését jelenti. Ki kell küszöbölni továbbá a tervezési felkészületlenség káros gyakorlatát, a beruházási tervben biztosítani kell a pénzeszközöknek az üzembe helyezendő müvekre való fordítását, hogy elérjék a beruházások minél nagyobb hatékonyságát és megakadályozzák a beruházási eszközök szétaprózását. Egyes üzemek és egyes fontos ágazatok nem teljesítik a tervet. Ott. ahol az új tervezési módszer megvalósítása nincs összekapcsolva az idei tervfeladatok teljesítéséért folytatott komoly és könyörtelen harccal, az új tervezési módszerről szóló minden beszéd hiábavaló. Az új tervezési módszer megtanítja dolgozóinkat megfelelő bolsevik álláspont elfoglalására a tervfeladatokkal szemben. Ezért szükséges az új tervezési módszer és az 1953. évi terv előkészületeinek alkalmazását gyorsan egybekapcsolni a dolgozóknak az idei tervfeladatok teljesítésére és túlteljesítésére való mozgósításával. A tervteljesítés ellenőrzésének az állami és tervfegyelem megszilárdítására kell vezetnie. Tudjuk, hogy itt-ott megnyilvánul a hiányosságok (Folytatás a 3. oldalon) /