Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-22 / 199. szám, péntek

1952 augusztus 22. U J SZÖ A traktorállomások feladatai az öszi munkákra való előkészületekben \ párt és a kormány határozatai jelentős mértékben hozzásegítették a traktorállomásokat ahhoz, hogy idejében elvégezzék az aratási és cséplési munkákat, A traktoráilomások munkájának megjavítása főleg abban mutatkozott meg, hogy az EFSz-ek földjein határidő előtt végezték el az aratást. Több járás az íratást 8—10 nap alatt fejezte be és ezáltal kevesebb lett a veszteség, amiről a jó hektárhozamok is tanúskodnak. Különösen nagv segítséget jelentettek az aratásban a szovjet kombájnok és kombájnosok, akik segítették kombájnosainknak kiküszöbölni a kombájnnal való munkában előforduló hiányosságokat. A szovjet kombájnosok száiz meg száz példán megmutatták, hogyan lehet 'a legjobban kihasználni a gépek teljesítőképességét és hogyan kell szervezetileg biztosítani a szövetkezet földjein a veszteség nélküli betakarítást. Bár a traktorállomások munkája k szövetkezetek megsegítésében lényegesen megjavult, mégis szükséges, hogy minden traktorállomáson újra átvizsgáljuk, hogyan teljesiti a párt és a kormány határozatát az őszi munkákra való felkészülésben, egyúttal olyan munkamegsaervezésröl kell gondoskodni a traktorállomásokon, amely a jövő évben magasabb hektárhozamokat biztosít. Az öszi munkákban való előkészületekben már most kell gondolni arra, hogy a talaj előkészítésétől függ. az, hogy. az EFSz-ek elérik-e a tervezett hektárhozamokat, hogy a munkaegységek értéke és a szövetkezeti tagok életszínvonala magasabb lesz-e, mint az idén volt. Kombájnosaink gépeikkel szép eredményeket értek el a szövetkezet földjein. Ennek ellenére sok nehézségbe ütköztek főleg azért, mert a földek nem voltali előkészítve a kombájnnal való munkára és így naponta 10—15 hektár gabonát tudtak csak learatni :éfi kicsépelni 20—• 25 hektár helyett. A jövő évben még több kombájnt fogunk használni, mint az idén. Fontos ezért, hogy már az őszi munkáknál gondoljunk arra, hogy az őszi munkákat úgy végezzük el, hogy a jövő évben az aratást még gyorsabban el lehessen végezni és hogy még jobban csökkenjen a veszteség, ami az önkötözövel való munkánál néha több, mint 1.50 mázsa gabona hektáronként. Főleg a föld egyenlítésére és az egyes munkáknak az agrotechnikai időpontokban való elvégzésére kell nagy gondot fordítani. A traktorállomások munkájának hátramaradása éppen az agrótechnikai munkáknál látszik meg, pedig éppen ettől függnek a hektárhozamok. \ nyári munkákban szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a traktorállomások feladatait nem kapcsoltuk eléggé össze az agrótechnikai időpontokkal. Ez mindenekelőtt abban mutatkozott meg, hogy a munkatervek nem voltak összhangban a járás éghajlati viszonyaival, vagy pedig a brigád körzetének viszonyaival, hogy nem vizsgálták meg a talaj minőségét, különösen a szerződésekkel való összefüggésben, amelyeket az EFSz és a traktorállomás a hektárhozamokra kötött. Az őszi munkák tervének kidolgozásánál ki kell vizsgálni, melyik táblán milyen a föld, milyen feltételek mellett fognak a munkák folyni, a tervekben pontosan meg kell jelölni az időpontokat és azt. hogy melyik traktoros mikor és milyen munkát fog végezni. A tervezésben szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy főleg a traktorállomások agronómusai nem értették meg eléggé a részletes terv kidolgozásának kérdését. A dunaszerdahelyi traktorállomás kombájnnal végzett munkájánál megmutatkozott, hogy a terv nem helyes, mert amíg Dióspatonvban, Balázsfán stb.. teljes ütemben dolgoztak a kombájnok, addig a Nagy-Duna mellett egyáltalán nem dolgoztak csak azért, mert a gabona nem volt érett, így a kombájnok több napig szüneteltek, ami természetesen veszteségeket jelentett a gabonában is és ugyanakkor több munkaerőre volt szükség az EFSz-ekben is. Előfordultak hasonló esetek az önkötözöknél, a tarlóhántásnál és más munkáknál is, csak azért, mert a brigádok terveit nem írták szét az egyénekre és mert a tervek nem foglalták magukban az agrotechnikai részt, vagyis a föld adatait, a gabonaérés idejét, stb. Az őszi munkákra való előkészületeknél a traktorállomások agronómusainak külön figyelmet kell szentelniük az EFSz-ben végzett munkák tervének kidolgozására, hogy mindenekelőtt az EFSz-ek teremtsenek kedvező feltételeket a munka j 5 megszervezésével az öszi munkák gyors elvégzésére. Az EFSz-ek tervei alapján át kell vizsgálni az egész évi szerződést és szükség esetén ki kell azt egészíteni. Ilyk^p kell kidolgozni a brigádok és a traktorosok tervét. A brigádok tervének kidolgozása nem lehet csupán egyének ügye. Ha azt akarjuk, hogy a tervek a gyakorlatban beváljanak, akkor közösen kell kidolgozni azokat a dolgozókkal. Vegyenek részt a terv kidolgozásában a traktorosok és mindenekelőtt a brigádvezetők, nehogy a terv kidolgozása csak az agronómus ügye legyen. A traktorállomások munkájának hiányosságai továbbá abhan mutatkoznak meg, hogy sokszor beszélünk a hektárhozamo'król és azok emeléséről és ugyanakkor a gyakorlat mást mutat. A traktorállomások a termésre kötöttek szerződést, ezeket azonban nagyon ritkán értékelik ki a brigádközpontok tanácskozásain, sőt maguk az agronómusok sem értékelik ki a tervet. Több szövetkezetben alkalmazták a keresztsoros vetési módszert. Sok helyütt igazán jó eredményeket értek el, mint pl. Felsőpatonyban, de az eredményekről nagyon kevés szó esik. Az agronómusoknak nincs áttekintésük arról, hogy a szerződést e téren hogyan teljesítették. Kevés figyelmet fordítalak pl. a vetési el járás kivizsgálására, vagyis arra, hogy helyesen választották-e meg a földet az egyes növények alá, hogy helyesen haszpálták-e a műtrágyát é

s hogy mit kell tenni ott, ahol jó, vagy rossz eredmények mutatkoznak. Nem vizsgálják ki azt sem, hogy milyen károk keletkeznek azáltal, hogy az egyes munkákat nem végzik az agrotechnikai időpontokban. Ezeket a hiányosságokat mindenekelőtt az okozza, hogy a trak torállomások agronómusai nem ismerik alaposan a földet, az éghajlati viszonyokat és az EFSz terveit. A csallóközcsütörtöki traktorállomáson most ezen a téren intézkedéseket tesznek. Az egész járás területén megvizsgálják, hogy milyenek az előfeltételek. A traktoirállomásokról szóló párt- és kormányhatározat beszél többek között a traktorállomás agrotechnikai mun kájának megjavításáról. Fontos, hogy ezt a részt mégegyszer megtárgyalják és hogy biztosítsák az EFSz-ek új kollektív gazdálkodásának sikereit. A traktorállomások agronómusainak sokkal többet kell tanácskozniok az EFSz-ek agronómusaivai arról, hogy hogyan lehetne a jövő évben a lehető legjobb termést biztosítani. Kevés olyan traktorállomásrmk van, melynek agronómusai tanácskoznak a szövetkezeti agronómusokkal. Csak szoros együttműködéssel lehet biztosítani az egyes munkák helyes agrotechnikai időpontokban való elvégzését. Az EFSz-ek és traktorállomások agronómusainak rendszeres munkaértekezleteket kell tartamok, amelyeken megoldják az öszszes problémákat. Annál inkább szükséges, hogy a traktorállomások és EFSz-ek agronómusai résztvegyenek a traktorosok értekezletein és hogy ott megmutassák, hogy milyenek a feladatok és hogyan lehet azokat teljesíteni. Emlékeznünk kell főleg airra, hogy azáltal, hogy az egyes munkákat nem végezzük a megfelelő agrotechnikai időkben, sok millió értékű búzát vagy más gazdasági termékeket veszítünk, amelyekre pedig szükségünk lenne a dolgozók élelmiszerellátásában. Egyáltalán nem elégséges a járási nemzeti bizottságok IX. osztályai járási agronómusainak segítsége, akik igen ritkán adnak tanácsot a I traktorállomások és az EFSz-ek' agronómusainak. Fontos tehát, hogy az együttműködés megjavuljon, hogy a IX. osztály agronómusainak munkája necsak arra korlátozódjék, hogy szétírják az irányszámokat, hanem, hogy munkájuk tényleg az EFSz-hek nyújtandó agrótechnikai segítségre összpontosuljon. H ogy a traktorosok az egyes munkákat nem végzik pontosan az agrótechnikai időkben, azt az is okozza, hogy nincsenek érdekelve a magasabb hektárhozamok elérésében és hogy a traktorokkal nem a legjobb szövetkezeti tagok dolgoznak. Hogy a traktorosok nem munkaegységben vannak jutalmazva, annak hátrányai mindenekelőtt abban mutatkoznak meg, hogy sok traktorosnak mindegy, hogy mikor végzi el a tarlóhántást. 2—3 héttel előbb-e vagy utóbb, mert neki semmi köze sincs ahhoz, hogy a termés milyen lesz. Ez mindenekelőtt a csúcsm unkáknál mutatkozik meg, szombatonként és vasárnapokon, amikor kevés traktorost találni munkában, pedig sokszor egy nap is rengeteget számít a hektárhozamoknál. Megmutatkozik ez továbbá abban is, hogy a traktorosok nem dolgoznak két váltásban, pedig a két váltás hozzásegítené őket ahhoz, hogy az egyes munkákat idő előtt elvégezzék és hogy jobban kihasználják a gépeket. Az éjjeli váltást sok helyen azért nem vezetik be, mert a traktorosok így gondolkodnak: amit nem végzek el ma, elvégzem holnap, vagy pedig egy hét múlva. Ez nagyon helytelen, mert nem lehet mindegy az, hogy mikor végezzük el a vetést vagy a szántást. A szövetkezeti tagok e hiányok kiküszöbölésénéi nem törekednek arra, hogy a traktorokra a legöntudatosabb szövetkezeti tagok kerüljenek, hogy bevezessék a két váltást, hogy a munka minőségileg is kifogástalan legyen és hogy a megállapított agrótechnikai időben legyen elvégezve. A seö vetkezeti tagok azért nem mennek a traktorállomásra, mert a gépmunkáknál nem biztosítják számukra a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, vagyis, nem kapnának természetbenit, fél hektár földet a háztáji gazdálkodásra, stb. Ezeket a kérdéseket a párt- és kormányhatározat olyan módon oldja meg, hogy előírja, hogy a traktorosokat munkaegységekben kell jutalmazni. így járnak el a nenresócsai traktorállomáson és bevezetik a traktorosok munkaegységekben való jutalmazását az összes magasabb típusú EFSz-ekben. A bakai szövetkezeti tagok i

s munkaegységekben fogják jutalmazni a traktorosokat. Elhatározták, hogy a rossz munkát végző traktorosok helyett jó traktorosokat ültetnek a gépekre a legöntudatosabb szövetkezeti tagokból. Ez az eljárás helyes, mert a traktorok és gépek kihasználásától függnek a hektárhozamok. , Fontos ezért, hogy a traktorállomásokon főleg az üzemi pártszervezetek biztosítsák e kérdés megtárgyalását a taggyűléseken, a traktorosok közt a munkahelyen, a brigád központok ülésein és az összes szövetkezeti tagokkal a traktorállomás agronómusainak közvetítésével és hogy így biztosítsák a traktorosok munkaegységekben való jutalmazását. (^saknem minden traktorállomásról a traktorosok egy része bevonul katonai szolgálatra. Figyelembe kell venni ezért azt is, hogy hiányoznak a káderek a második váltásra. Helytelen lenne azonban, ha traktorállomásainkon olyan módon végeznénk a traktorosok toborzását mint eddig, hogy felvesznek trakto. rosokňak olyan embereket is, akiknek nincs jó viszonyuk a gépekhez és a munkához. A traktoros toborzást a legjobb szövetkezeti tagok között kell végezni olyan módon, hogy minden egyes traktorállomás biztosítsa azt. hogy a traktorosok a magasabb típusú EFSz.ekben a munkaegységek szerint kapják a jutalmat. Sok járásban a párt és kormányhatározatot ezen a téren nem teljesítik azzal a megokolással, hogy nincs idejük arra, hogy ezt a kérdést a szövetkezetekkel megtárgyalják. Ez helytelen és káros nézet, mert amíg a traktorosok csak a munka mennyisége után kapják jutalmukat, addig több millió értékű gabonát veszítünk el. Az agrotechnikai szolgálattal kapcsolatban fontos, hogy az üzemi pártszervezetek minden kommunistát és CsISz tagot és minden traktorost rávezessenek arra, hogy az agrotechnikai időpontokat a mezőgazdasági munkákban betartsák. Fontos, hogy az agitátorok és kommunisták a brigédközpontban részletesen megismerkedjenek a traktorállomás agrótechivikai szolgála, tának feladataival és hogy e feladatok teljesítéséért kitartó harcot folytassanak. A nyári munkák alatt több traktorállomáson találkoztunk olyan nézettel, hogy a brigádok, mert dolguk van. nem ülhetnek össze. Erre •vonatkozólag meg kell említenünk, hogy nem elégséges a csúcsmunkák után megállapítani, hogy pl. az aratásban nem dolgoztunk két váltásban, hogy több gép rendszeresen üzemképtelen volt, vagy kihasználatlan, hogy a tervet nem teljesí. tettük stb. Ezekkel a kérdésekkel a csúcsmunkák alatt kell 'foglalkoz. ni rendszeres heti értekezleteken,mert a hiányosságokat addig kell eltávolítani, amíg jókor van. De a tapasztalatokat is csak akkor lehet átadni, ha a traktorosok értekezletekre jönnek össze. A traktorállomások munkáját megjavítaná és a hektárhozamokat emelni csak ak. kor lehet, ha a traktorosok és a szövetkezeti tagok a párt- és kor. mányhatározat értelmében munkabrigád tanácsok formájában rend. szeresen 'megtartják az értekezleteket és közösen megbeszélik, hogyan lehet. jobb eredményeket elérni. A párt. és kormányhatározatot ezen a téren sem teljesíti minden traktorállomás. A t rak tarái 1 orná sok igazgatói jobban megszervezhetik a munkát, ha a kormányhatározat ezen részét teljesítik. Az új traktorosok kiválasztásánál nem szabad megfeledkezni arról, hogy a traktorállomásokon meglapuló osztályellenséget, a kuláikot onnét kiseprűzzék. A kulákok tevék, ysége főleg a cséplés alatt mutatkozott meg, amikor pl. Tapolcsányban, mintegy 20 kulák szabotálta a gépek teljes mértékben való kihasználását; így a munkákat nem tudták elvégezni idejében. Helyesen jártak el a nagymegyeri traktorállomás funkcionáriusai, akik megtisztították a traktorállomást az összes kulák-csemetéktöl és így meg van a biztosíték arra, hogy a traktorállomás tényleg a szocializmus apostola lesz a falvakban. A tapolcsányi pártszervezetnek is kell ezzel a kérdésnél foglalkoznia és kérlelhetetlen harcot kell folytatnia azért, hogy a traktorállomás a nem kívánatos elemektől megszabaduljon. V égül, hogy a traktorállomások az őszi munkákat sikeresen el tudják végezni, fontos, hogy minden gépet idejében megjavítsanak. A javítási munkákra tervet kell kidolgozni. A tervekben külön kell gon. dőlni az agregátok összeállítására, mert az agregátok segítségével el lehet végezni az egyes munkákat az agrótechnikai időpontokban és ki lehet használni a gépek kapacitását. Csakis így tudjuk biztosítani már most a jövő évi jó termést. Fontos, hogy a traktorállomások az agitátorokon keresztül hassanak a brigádközpontokon a kommunistákra, a CsISz-tagokra és a szak. szervezet tagjaira, hogy mjnden egyes dolgozó harcoljon a terv teljesítéséért. Fontos, hogy a nyári munkákban szerzett tapasztalatok alapján még jobban kiszélesítsük a szocialista mufikaversenyt az egyes traktorosok és brigádok közt. A versenyben segíteni kell azokat a traktorosokat, akik a terv teljesítésében lemaradnak, mert csak így lehet öntudatos kollektívát össze, hozni. Ferencei István. A királyiaiak 140 mázsa gabonát adiak be terven félti! Hogy a vágsellyei járás sikeresen teljesíteni tudta a gabonabegyűjtés tervét, ahhoz nagymértékben hozzájárult Királyfa község, melynek dolgozó földművesei vállalták, hogy a terven felül beadnak 70 mázsa gabonát. Vállalásukat túlteljesítették, mert 70 mázsa helyett 140 mázsát adtak a dolgozók közellátására. Papp László 2 mázsa búzát, Benes Vilmos 1 mázsa búzát, Papp Jenő, Szórád Ferenc, Kiss Balázs, Zla. tos Nándor szövetkezeti tagok pedig 50—50 kg gabonát ajánlottak fel feleslegükből. A szövetkezeti tagok közt akadtak olyanok is, akik legalább 20—30 kg búzával járultak hozzá a dolgozók közellátásához. Bokor József, Vágsellye. A keresztsorosan vetett búza 4 mázsával többet termett hektáronként, mint a közönségesen vetett A nagylúcsi szövetkezet 103 százalékra teljesítette a gabonabeadást. Ezt az eredményt úgy tudták elérni, hogy az aratási és cséplési munkákat a lehető legrövidebb időn belül veszteség nélkül elvégezték. Különösen kitűnt Mohácsig Ferenc csoportja, amely az aratást 2 nappal, a cséplést pedig 3 nappal a tervezett idő előtt elvégezte. Az aratás alatt nem hanyagolták el a többi munkákat sem. A szövetkezeti asszonyok az aratás alatt felszedték a korai burgonyát. Sőt a takarmány begyűjtését is rendesen elvégezték az aratási munkák mellett. Ebben különösen Füle János, Móroc Elek és Szinogl József szereztek érdemet. Az aratás alatt egyes dolgozók különösen kitettek magukért. Kulcsár Béla pl. 75 munkaegységet szerzett. A traktorosok közül Szamaránszki Ferenc és Mészáros Vilmos értek el magas teljesítményeket. Naponta átlag 8—10 hektár gabonát learattak. A nagylúcsi EFSz termése jó volt. Különösen a keresztsoros vetési módszerrel vetett gabona fizetett magas hektárhozamot. Hektáronként 28 mázsa búza termett, míg a közönségesen vetett búza csak 24 mázsát fizetett. Az elmúlt évhez viszonyítva az idén átlag 5 mázsával jobban fizettek a gabonák. A szövetkezet állattenyésztése jó úton halad. Eleinte a tehenek tejhozama nagyon alacsony volt. A szovjet módszerek felhasználásával az állattenyésztési dolgozók ma már 10— 12 liter átlagos napi tejhozamot érnek el a teheneknél. Különösen Androvics Józsefné szorgalmazza a tejhozam fokozását. Hakszer Vince és Karika Vendel fejőket pedig a szocialista munkaverseny buzdítja egyre nagyobb teljesítményekre. A szövetkezet állatállománya számára új istállót építenek. A tagok saját erejükből felépítenek egy 60 tehén befogadására alkalmas istállót. A szövetkezeti tagokat munkájukbem segítik a helyi tanítók is. A tantestület kötelezettséget vállalt, hogy minden hónapban egyszer kultúrelőadást rendeznek azon célból, hogy a szövetkezeti tagokat megismertesse á szovjet írók politikai, gazdasági és szépirodalmi müveivel. Kapfinger Béla Nagylúcs. A galántai állami birtokon készülődnek az őszi munkákra A galántai állami gazdaság dolgozói az idei termésbetakarításban meggyőződtek arról, hogy a jövő évben csak akkor tudnak elérni jó eredményeket, ha most nagy gondot fordítanak a földek példás előkészítésére, az idejében való vetésre és a jól bevált agrotechnikai eljárások alkalmazására. Ezért már most készítik a földet az őszi repce alá. Az igazgatóság minden gazdaságán e hónap végéig elvetik az öszi repcét. A kosuti gazdaságban már be is fejezték a föld előkészítését az őszi repce alá. Az ősziárpát és a tavaszi keverékeket az egyes gazdaságokban szeptember 10-ig elvetik. A rozsvetést szeptember 25-ig, a búzavetést pedig október 10-ig tervezik. E héten még befejezik a len betakarítását és a lenmag kicséplését.