Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-21 / 198. szám, csütörtök

1952 augusztus 23. US SZ

Ö 5 A szovjet nép fleSkesedésseS építi á vüát iegnsgyoäb vliierönűvét a kujbisevi vízierőművef Ma van annak két éve, hogy a szovjet kormány kiadta történelmi határozatát, „A kujbisevi vizierőmű építéséről a Volga folyón". Rövidesen ezután határozatokat adott ki a kommunizmus további nagyvonalú építkezéseiről a Volgán, a Dnyeperen, a Donon és Amu-Darján. A két év alatt, mióta megkezdőd, tek a munkák a nagy sztálini építkezéseken, a szovjet nép mérhetet. lenül sok munkát végzett. A kommunizmus első építkezése — a V. I. Lenin nevét viselő Volga—Don-csatorna — niár készen áll. A VolgaDon csatorna építőinek gazdag tapasztalatait már nagy mértékben felhasználják a többi építkezéseken is és főleg a világ legnagyobb vizieraművének építésén, amelyet a Volgán Kujbisev mellett építenek. A kujbisevi vízierőmü építése mérhetetlenül fontos részét képezi a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai kiépítése sztálini tervének a Szovjetunióban. A kommunizmus nem lehetséges hatalmas energetikai támaszponto^ nélkül. A kujbisevi vízierőmü évente mintegy 10 milliárd kilowatt villanyenergiát fog termelni, ami ötször annyi, mint amennyit a cári Oroszország összes villanyművel együtt termetek. A Szovjetunió fővárosa Moszkva, évente 6 milliárd száz millió kilowatt villanyenergiát kap, Kujbisev és Szaratov környékeikkel együtt 2 milliárd 400 millió kilowattot és a Volgamenti területek öntözésére a kujbisevi vizierőmű egy milliárd 500 millió kilowatt villanyenergiát fog szolgáltatni. A Moszkvába vezető magasfeszültségű vezetékek kiépítésén, amelyek mintegy ezer kilométernyi hosszúak lesznek, már dolgoznak. E vezetékek feszültsége mintegy 400 ezer volt lesz. A világ technikájának történetében mindeddig ismeretlen' volt ilyen hosszúságú villanyvezeték és ilyen kapacitású vezeték. A leghoszszabb villanyvezeték az USA-ban 430 kilométer hosszú és 287 ezer volt feszültségű. A kujbisevi és Sztálingrádi vízierőművek villanyenergiája lehetővé teszik az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság fokozott villamosítását Moszkvában és a moszkvai körzetben, megoldja a termelés komplex gépesítésének problémáit, lehetővé teszi a gépek automatizálását és távolról való irányítását. A kujbisevi vízierőmü építésének óriási jelentősége van a szovjet szocialista mezőgazdaság további fejlesztésére is. Ezen villanyeröm-a által szolgáltatott villanyáram egy millió hektárnyi terület öntözését teszi lehetővé a Volga mentén és állandóan magas termést biztosít. Ezekben a körzetekben villany segítségével fognak szántani és aratni és a többi mezőgazdasági munkafolyamatokat is villanyosítják. A kujbisevi vizierőmű építőit az egész ország segiti. A kommunizmus nagy építkezéseinek megrendelésein az üzemek óriási száma dolgozik. Az építkezéseken olyan gépeket alkalmaznak, amelyek pompásan beváltak a Volga—Don-csatorna építkezésénél és számos gép még tökéletesebb és nagyobb méretű, mint a Volga-—Don-osatorna építésénél használt gépek. A rövid két év alatt, amely a kujJ^ísevi vizierőmű építéséről szóló kormányhatározat óta telt el, már nagyon sok munkát végeztek el. 1950 november 6-án megkezdték az első munkáslakónegyed építését a Volga partján és ma már felépült, készen áll Komszomolszk városa a Volga mellett. A folyó jobb partján egy másik város épült fel — Zsigulevszk. 1952-ben a munkák méretei a nagy építkezés mindegyik szakaszán rohamosan növekedtek. A fő hydrotechnikai építkezéseken dolgoznak. Már megkezdték a betonalapozást a vizierőmű épületeinek számára, valamint az úszókamarák alapozását is. J. V. Sztálin elvtárshoz intézett levelükben a kujbisevi vizierőmű építői kötelezettséget vállaltak, hogy az ez évi tervet, a kitűzött idő előtt teljesítik, ami azt jelenti, hogy 1952-ben 28 millió köbméter földet helyeznek át, ebből a hydromechanizáció segítségével 18 millió köbmétert. Kötelezettségüket becsülettel teljesítik. A kujbisevi vizierőmű és a kommunizmus többi nagy építkezései szemléltetően bizonyítják az egész világ előtt a szovjet rendszer erejét és fölényét a kapitalista rendszer felett. A nagyvonalú viziápítkezések kifejező bizonyítékai a szovjet emberek építőmunkája erejének és a szovjet állam békeszerető politikájának. Az ENSz leszerelési &jiz®í«sá|iiiak ülésezéséről Augusztus 18-án az ENSz leszerelési bizottsága ülést tartott, amelyen " megkezdték a szovjet küldöttség javaslatainak megtárgyalását arról, hogy a bizottság azonnal oldja meg a bakténumfegyverek eltiltása megsértésének kérdését és vonja felelősségre azokat, akik a baktériumháború tilalmát megsértik. Amint az ENSz folyosóin híre kelt, az USA küldöttségét nyugtalanítja # az a tény, hogy a Szovjetunió küldöttsége ismét leleplezi az amerikai fegyveres erők gaztetteit, amelyek baktériumfegyvereket alkalmaznak Koreában és Kínában és leleplezte annak okait, is, hogy az USA kormánya miért nem hajlandó ratifikálni a baktériumháborút eltiltó genfi jegyzökönyvet. Az amerikai küldöttsége a leszerelési bizottságaugusztus 15-i és 18-i ülései között szívósan megdolgozta az angol-amerikai tömb országainak küldötteit, hogy lépjenek fel a szovjet javaslatnak a bizottság munkatervére való kitűzése ellen és ne engedjék, hogy J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője a bizottságban válaszoljon» az amerikai küldött provokációs kijelentésére a baktériumháborúról. A Szovjetunió küldöttsége az amerikai küldöttségnek ezt a tervét meghiúsította. Kirou, görög küldött, aki mint ismeretes, rabszolga módon teljesiti az amerikai küldöttség összes kulissza mögötti utasításait, mindjárt a bizottság ülésének kezdetén azt javasolta, hogy a bizottság tárgyalás nélkül „azonnal szavazzon" a szovjet küldöttség javaslatáról, más szavakkal, hogy az angol-amerikai szavazógépezet vita nélkül azonnal utasítsa el a szovjet javas'.atot, Malik elvtárs, a Szovjetunió képviselője felszólalásában rámutatott a bizottság elnöke állásfoglalásának és a görög küldött javaslatának tarthatatlanságára. 'Malik elvtárs figyelmeztetett arra, hogy a baktériumfegyverekröl szóló vitát az ENSz leszerelési bizottságában augusztus 12-én az amerikai küldött újította meg. Malik elvtárs kijelentette. hogy a szovjet küldött, ség törvényes alapon követeli, hogy lehetőséget nyújtsanak nekik e kérdéssel kapcsolatos álláspontjuk részletes megvilágítására, valamint, hogy ugyanilyen lehetősége nyíljék az amerikai küldöttségnek is. A fegyverkezés csökkenti a nyugat-német nép életszínvonalát A fegyverkezés, amelyet Adenauer kormánya amerikai parancsra folytat, mindjobban csökkenti a nyugat-német dolgozók életszínvonalát. Nyugat-Németország minden részéből naponta érkeznek hírek az élelmiszerárak, a villanyáram és a víz árának emelkedéséről. Nyugat-Németországban nagy nyugtalanságot és elégedetlenséget keltett fóleg a vaj árának rohamos emelkedése. Amint az ADN hírügynökség jelenti. a hannoveri árhlvatal bejelentette, hogy a vaj az utóbbi kél hónap alatt 40 százalékkal drágult meg. Hamburgban a vaj ára az utolsó négy hét alatt 20 százalékkal emelkedett. Az 1948. évi külön pénzreform óta a vaj ára Nyugat-Németországban átlagosan 35 százalékkal Angol jobbo'dali íapok aggodalmai Krupp és társa növekvő hatalma miatt A nyugatnémetországi monopol- szénbányája, igen sok vasbányája, töke fokozódó versenye egyre súlyo- , óriási vas, acél, gépgyárai es hajósabb nyugtalanságot kelt az angol gyárai, megszámlálhatatlan lakó es ** I , , , # .... 4- ÄUV.Í l-/-.-7ntr ATP nagyipari körökben. E nagy nyugtalanság fokmérője, hogy az angol jobboldali sajtó egy része most hirtelen „erkölcstelennek és igazságtalannak" találja a ruhrvidéki nehézipar talpraállítását. A „Sunday Express" a következő tudósítást közli Essenböl: Krups Alfréd, a szabadonbocsá. tott háborús bűnös, Hitler egykori kegyence most óriási ipari birodalmának értékét leltározza. Ma is Európa leggazdagabb embereinek egyik^. Hitler külön törvénnyel őt tette meg az egész Krupp-vagyon egyedüli tulajdonosának és jóllehet háborús bűnösként vagyonelkobzás ra ítélték, az amerikai bíróság 1948. ban visszadta minden vagyonát és elismerte a hitleri törvényen alapuló tulajdonjogát. Kilenc ruhrvidéki bérháza van, a többi között övé Essen város egyötöde. Beruházását nak hálózata Svédországig terjed. A „Sunday Express" tudósítója a továbbiakban Krupp jogtanácsosa, nak, dr. Maschkenak kijelentéseit idézi: — Az igazgatóság kívánságára Krupp ismét átveszi majd hagyományos szerepét. Nem szeretjük, hogy háttérben van. — mondotta a jogtanácsos. A tudósító még hozzáteszi: már megjelent egy könyv, amely Krup pot teljesen fehérre mossa minden háborús bűntől_ azzal az indokolás, sal, hjgy „felsőbb parancsra" gyártott fegyvereket, rabolt ki idegen országokat és dolgoztatott halálra 97.000 kényszermunkás-rabot. Nem rég újra felállították az első Krupp emlékszobrát Essenben. emelkedett. A marhahús ára július tói augusztusig 9 százalékkal emelkedett. A sertéshús ára ugyanezen idő alatt 13.3 százalékkal emelkedett. Hasonlóképpen emelkedett a füstölthús ára is. Az étolaj ára 25 százalékkal lett drágább. Mivel a bonni fegyverkezési politika következtében emelkedett a szén ára, a nyugat-német vasutak az áruszállítás díjazását is emelték. Most a folyamteherszálítás díjazását is 20 százalékkal emelték a Rajnán. Hogy a bonni kormány fedezni tudja költségvetésének óriási deficitjét, amelyet a milliárdos „védelmi hozzájárulás" okozott, a községi adókat 27 százalékról 37 százalékra emelte. Ennek hatása azonnal megnyilvánult abban, hogy a nyugat-német városok egész sorában emelték a gáz, víz villanyáram és a városi villamosvasutak díjszabását, így Heidlbergben a villanyáram árát 10 százalékkal emelték. A stuttgarti Volksstimme című lap ezzel kapcsolatban a következőket írja: ,,Ezek a hírek főleg a dolgozó lakosságot, a munkanélkülieket és a járadékélvezöket háborítják fel, mert a gáz, a villanyáram és a víz megdrágulásán kívül olyan élelmiszerek árai is emelkednek, amelyeket, mindenki kénytelen vásárolni. A lakosság széles tömegeinek kell megfizetnie a bonni kormány fegyverkezési politikájáért. Ezze! szemben a bérek már régen hátramaradnak. A vegyi és textiliparban. valamint országunk téglagyáraiban már hónapok óta nincsenek megállapítva a bértarifák. A vállalkozók csökönyösen elutasítják a béremeléseket és a jobboldali szakszervezetek nem tesznek semmit, hogy keresztülvigyék a dolgozók béremelési követeléseit. Ezt az állapotot nem lehet tovább tűrni. Ezért a munkásoknak maguknak kell cselekednek!" A franc a nép a népek békekongresszusára készül A francia haladó sajtó naponta közöl híreket a francia dolgozó nép előkészületeiről a népek békekongresszusára, amelyet ez év december 5-én fognak tartani Bécsben. A L'Humanité című lap írja, hogy az egész országban, a városokban és a falvakon, a gyárakban és üzemekben vitagyüléseket tartanak, amelyeken megtárgyalják azokat a határozatokat, amelyeket nemrégiben a békevilágtanács hozott Berlinben. Ezeken a gyűléseken új békebizottságokat alakítanak. Ezeken a vitával egybekötött népgyűléseken, a legkülönbözőbb politikai meggyőződésű és vallású személyek vesznek részt, az aktiv békeharcosok kötelezettségeket vállalnak, hogy a lehető legnagyobb számú embert megnyerik a béke ügyének, akik eddig még a békeharcon kívül állottak. így a Milliere marseilli negyedben 10 aktív békeharcos kötelezettséget vállalt, hogy naponta meglátogat egy családot és meggyőzi a család tagjait annak szükségességéről, hogy résztvegyenek a népek békekongresszusa összehívásának előkészítésében. A Vietnam néphadsereg sikeres harcai Az utóbbi napokban a nyugati sajtóügynökségek kénytelenek voltak bevallani, hogy a vietnami néphadsereg további harci sikereket aratott. Az AFP francia sajtóügynökség Északvietnamból jelenti, hogy a népi csapatok Dongtrie körzetben és a Vörös Folyó deltájától északkeletre számos támadást intéztek. EJ támadások folyamán Haifontól 20 km-nyire északra szétverték a francia és baodai csapatok egységét. Délvietnamból a nyugati hírügynökségek a vietnami néphadsereg élénk tevékenységét jelentik. A népi csapatok támadásokat intéztek az ellenséges erődítmények ellen és sikeres támadásokat hajtanak végre. Az AFP hírügynökség beismeri, hogy a francia és a baodai csapatok az összes harctereken jelentős veszteségeket szenvedtek. Az egyiptomi rendkívüli katonai törvényszék halálos ítéletet hozott A kairói rádió jelentése szerint a kafr-el davari textilmunkások sztrájkjának tárgyalására alakított rendkívüli wftonai törvényszék kötéláltali halálra ítélte Musztafa Hamisít, mint „a kafr-el davari sztráj. kért leginkább felelős személyt". Nagib tábornok, az egyptomi fegyveres erök főparancsnoka megerősítette Musztafa Hamisz halálos ítéletét. Ez a gyalázatos ítélet tökéletesen leíéplezi Nagib tábornokot, mint az amerikai imperializmus ügynökét, mint a munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító harc elnyomóját. A kafir~el davari textilmunkások az üzem vezetésében elburjánzott korrupció ellen és a dolgozók elviselhetetlen életkörülményeinek megjavitása érdekében kezdtek sztrájkba. Nagib tábornok, aki hangoskodva hirdeti, hogy maga is nagy kampányt indit a korrupció ellen, — terrorral: a munkások börtönbe vetésével és halálraitélésével válaszol , a valódi korrupcióellenes megmozdulásra. Véglegesen bebizonyosodott, hogy a katonai diktátor reformígéretei csupán demagóg frázisok, amelyekkel el szeretné kendőzni igazi szándékait; a dolgozók kegyetlen kizsákmányolását, a függetlenségért folytatott harc letörését — az amerikai monopóliumok érdekében. A Musztafa Hamisz ellen hozott halálos ítélet világosan megmutatja, milyen eszközökkel dolgozik az amerikai imperializmus ügynökei közreműködésével a Közép-Keleten. De ez az aljas gaztett nem azt eredményezi, amit Washingtonban várnak tőle: az egjdptomi szabadságharcosok megfélemlítését. Bizonyos, hogy a halálraítélt Musztafa Hamisz ügye még jobban felnyitja az egyiptomi dolgozók szemét, még jobban megerősíti azt az elhatározásukat. hogy csakis a nemzeti felszabadító harc fokozásával, egységfront alakításával, a külföldi imperialisták és belföldi lakájaik elkergetésével teremthetnek maguknak emberhez méltó életet. Fontos kérdések 'az indiai országos békekongresszus napirendién India demokratikus körei széleskörű harci mozgalmat szerveztek a tartós béke megvédéséért. Az indiai országos béketanács tevékeny tömegmunkát végez a harmadik országos indiai békekongresszusnak, valamint az ázsiai és csendesóceáni országok békakongresszusának előkészítésére. A harmadik indiai országos békekongresszusen a következő kérdéseket fogják megvizsgálni: Ázsia és Észak-Afrika területén folyó háborúk, illetve konfliktusok, a nemzeti függetlenség és béke, India és Pakisztán viszonya, a japán és német kérdés, ^ India gazdasági élete, stb. Az imperialisták úiabb rabszolga „kölcsöne" a titóistáknak A mult hét végén az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy a nyugati nagyhatalmak a titóistáknak új kölcsönt nyújtanak 99 millió dollár (mintegy 5 milliárd korona) értékben. E kölcsönnek az a célja, hogy fedezze Tito csödötmondott gazdaságának deficitjét. A nyugati nagyhatalmak memorandumában, amelyben megállapítják a „kölcsön" feltételeit, hangsúlyozzák, hogy „a kölcsönt nem szabad a nehézipar kiépítésére felhasználni". Ezt a kölcsönt az úgy-, nevezett kulcsobjektumok, tehát stratégiai építkezések és stratégiai nyersanyagokat kitermelő és feldolgozó üzemek befejezésére szabad felhasználni. A Reuter-hírügynökség jelentése szerint az amerikai kormány azért nyújtotta a kölcsönt, mert Tito „hadsereget épített ki és felhagyott a mezőgazdaság kommunista kollektivizálásával" és így fontos politikai és gazdasági - „belső ' változtatásokat" eszközölt. Ezek a feltételek, amelyek az amerikai imperialisták legdurvább beavatkozását jelentik a jugoszláv belügyekbe, meggyorsítják Jugoszláviának a külföldi monopóliumok nyersanyagszolgáltató és agrárfüggvényévé való átalakítását. Tito úgynevezett gazdasági tanácsa utolsó ülésén elfogadta az amerikai feltéte- | leket és megfelelő intézkedéseket tett. Amint a belgrádi rádió jelentette, az úgynevezett gazdasági tanács elnöke, Hidrics kijelentette, hogy Jugoszláviában „a jövő évben semilyen új ipart nem fognak építeni". Ezzel egyidőben Hidrics bejelentette, hogy ebben az évben az ipari befektetéseket a mult évvel szemben 10 százalékkal csökkentették. A politikai és gazdasági „belső változásokról" szólva Kardelj titóista külügyminiszter bevallotta, hogy a jugoszláv ipar a „szabad vállalkozás" kapitalista elve alapján fog tovább fejlődni. Kardelj ugyanis azt mondotta, hogy „a jugoszláv iparnak saját erejéből kell kifejlődnie és mentesülnie kell mindennemű állami beavatkozástól. Az ipari felépítés állami költségvetésből történő pénzelésének — hangsúlyozta Kardelj — Jugoszlávia új gazdasági rendszerében nincs helye". A titói úgynevezett gazdasági tanács ilyen módon minden fenntartás nélkül elfogadta az amerikai tervet, amely Jugoszláviát az amerikai monopóliumok gyarmatává süllyeszti. Az új kölcsön katonai feltételeit, a Belgrád, Athén és Ankara közötti katonai egyezmény megkötését maga Frank Pace, amerikai hadseregügyi miniszter tárgyalta meg jugoszláviai látogatása alkalmával. %