Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)
1952-07-15 / 166. szám, kedd
4 ui 5Z0 1952 íűlius 15 lgazsagos ítélet az osztrava-karvini szénmedence gaz kártevői és szabotálói felett Elkészült a volga-doni hajózható csatorna Beszélgetés I. Sz. Siktorovijjal, a volga-doni csatorna építésének vezetőjével A pénteki bírósági főtárgyalás során elsőnek Emerich Lazarsky bányameehanikus felelt a biztonsági intézkedések végrehajtásában tanúsított hanyagságáért. A vádlott Lazarsky teljeg terjedelmében beismerte bűntevékenységét. Nem törődött a biztonsági berendezések jó karbantartásával, a biztonsági bányarendészeti előírások rendes betartásával és nem sokkal a Barbora bányában kitört tűzvész előtt késleltette a tűzvédelmi intézkedéseket. A vádlott Lazarsky beismerte, hogy a műszakiak, a hivatalnokok és a medeneefelügyelök kötelességeit magábanfoglaló szervezeti szabályza. tot sem olvasta. Az ilyen műszakinak természetesen el kellett követnie oly súlyos hibákat, amelyek végül katasztrófához vezettek. A további vádlott, ing. Alfons Petrás, a Barbora bánya főmérnöke sem ismerkedett meg azokkal a feladatokkal, amelyeket a párt- és kormányhatározat tűzött ki eléje. A vádlott beismerte bűnösségét. A Barbora-bányában betöltött főmérnöki tisztsége pontatlan teljesítésévei és a munka biztonságáról szóló bányarendészeti előírások be nem tartásával bűnrészes a Barbora bányában kitört tűzvészben és a robbanókeverékek felrobbanásában. A vádlott Petrás azután részletesen leírta bűnét. Amikor megállapította hogy tűz van a bányában, elrendelte a bányászok visszahívását a munkahelyekről, azonban nem biztosította a tűzfészek felülvizsgálá sát. E feladattal a vádlott Stoszeket bízta meg, aki kigondolt jelentést adott neki éa a feladatot nem teljesítette. A tűzvész elharapódzásában nagy része van az utolsó vádlott, Jozef Stoszek, a Barbora bánya szellőztetési vezetője hihetetlen felelőtlenségének. Ez az utálatos kozmopolita típus, aki rövid idő alatt négyszer változtatta nemzetiségét, volt fasiszta- ég nácikiszolgáló, a munkában való lelkiismeretesség színlelésével megnyerte fölötteseinek bizalmát. akik rábízták a bányaszellőztetési vezető fontos funkcióját. Amint vallomásában beismerte, hanyagul dolgozott és munkájában megszegte a biztonsági intézkedé. seket. Bűnét beismerte, de semmit sem tudott felhozni gonosz magatartásának megmagyarázására. A bírósági főtárgyalás azután a szakértők kihallgatásával folytatódott AZ ALLAMÜGYÉSZHELYETTES BESZÉDE A vádlottak kihallgatása és szakértők vallomása után Emil Eichler, államügyészhelyettes elmondta záróbeszédét. Beszédében leleplezte annak a fondorlatos szabotázsnak módszereit é s céljait, amelyet Zsalud és a többi vádlottak elkövettek gazdasági építésünk legelső helyén, — a köztársaság legfontosabb szénmedencéjének bányáiban. Hangsúlyozta, hogy ezek a szabotázsmódszerek különösképpen raffináltak voltak, egyik formájuk az volt, hogy a vádlottak a tervteljesítésre való törekvés köpenye alatt szabotázs, akcióikkal a valóságban akadályozták a tervteljesitést és gazdaságunk, valamint népünk elkölcsi és politikai egysége megbontásának célját követték. „A munkásosztály 1945. évi győzelme után. — Csehszlovákiában, amelyet a Szovjet Hadsereg által a fasiszta járom alól való felszabadítás jellemez hangsúlyozta beszédében — sem adja fel a burzsoázia abbeli célját, hogy megújítsa a kapitalizmust. Ellenséges szemmel néz a szocialista építés fejlődésére és igyekszik fékezni ezt a fejlődést. Ezért behatol a jobboldali pártokba, hogy ezek közreműködésével megszállja a fontos gazdasági és politikai pozíciókat, amelyekből kártevő tevékenységet fejthet ki. A nagybirtokosok és a főpapság behatoltak a néppártba azért, mert Srámek programmjában látták el. veszett nagybirtokaik visszaszerzésének lehetőségét, a főpapság pedig világi hatalmának visszaállitását. A burzsoázia Zenkl, Drtina és a hozzájuk hasonlók programmjában kereste volt hatalmi pozícióinak viszszaszerzését. A reakciós polgári szakemberek és a burzsoázia fullajtárjai a szociáldemokrata pártban jobboldali szárnyat alakítottak ki Lauschmann és Mayer árulók vezetésével. Mindezek az elemek 1948 februárjáig legális pozíciójukban igyekeztek visszafordítani a történelem kerekét. Ellenforradalmi puccs iránti kísérletüket a nép megsemmisítette. Ezen árulók egyrésze a föld alá szorult, hogy onnan fékezze a további fejlődést, másrésze pedig külföldre menekült, hogy ott a világimperializmus szolgálatába álljon" Az államügyészhelyettes továbbá kiemelte, hogy a tárgyalás legkomolyabb vonása az a tény, hogy itt ismét felbukkant a gaz jobboldali szociáldemokrata elemek igazi arca. „A jobboldali szociáldemokrata párt egyik bástýájává 1945 után, Osztrava vált. Itt a szociáldemokrata, pártba ellenséges elemek i férkőztek be, a volt nácicimborák, munkásellenségek és az urak kiszolgálóinak soraiból, akik igyekeztek a szociáldemokrata pártot és annak a becsületes bányászok, fémmunkások és műszakiak soraiból álló tagjait felhasználni piszkos céljaikra. Amint már megjegyeztük, éppúgy, mint ahogy mindenki, aki a munkások soraiban rejtőzik és saját népellenes osztályérdekeit követi, bizonyos idő után lepleződtek, mint a dolgozó nép nyílt ellensége, ugyanúgy ezek az elemek is Osztraván a szociáldemokrácia jobbszárnyában oly tevékenységet fejtettek ki, hogy egyrészük ma az állambiróság előtt felel gae tevékenységéért." Emil Eichler államügyészhelyet, tes rámutatott a vádlott kártevők jellemére és kártevékenységük igazj lényegére. Hangsúlyozta, hogy vádlott Zsalud szabotálásávai gálád módon elsősorban a széntervteljesitég megbontásának célját követte nehézségek okozásával, a bány a működésének és a vezető munkáskáderek diszkreditálásával. ÍTÉLET Szombaton, július 12-én a bírósági termet ismét megtöltötték az osztravai üzemek dolgozói, az érdemrendek és kitüntetések viselői ég a köztársaság bányamüszakijainak és bányászainak számos küldöttsége. Dr. Jirj Kepák, az állambíróság szenátusi elnöke 9 órakor hirdette ki az' igazságos ítéletet. Dr. ing. Václav Zsaludot és ing. Jozef Hereit vádlottakat halálbüntetésre, a többi vádlottakat szabad, ságvesztésre ítélték, mégpedig ing. Iíliment Pavlut és Jozef Stoszeket életfogytiglani, Ludvig Pollákot .25 évi, Alojz Carbolt 20 évi, Jozef Golkát 8 évi, ing. Alojz Petrást 4 évi és Emerich Lazarskyt 3 évi fegyházbüntetésre. Az elítélt Zsaludnál kimondották állampolgársága elvesztését, a többi elítélteknél polgári jogaiknak elvesztését, valamint mindnyájuknál összes vagyonuk elkobzását. Szigorúan, de igazságosan bánt el dolgozó népünk a gálád szabotálókkal, akik kártevő tevékenységükkei mindörökre kizárták magukat ama becsületes szakemberek és műszaki káderek soraiból, akik ismereteiket becsülettel állítják a szocializmus építésének szolgálatába és lelkesen segítik a munkásosztályt történelmi feladatának teljesítésében. Az emberi társadalom 3őpredéke felett hozott igazságos ítélet népünk szilárdságának és ere. jének bizonysága, amelyet semmi és senki a világon nem állit meg győzelmes menetében a szocializmus felé. Kiemelkedő teljesítmények a szlabosi papírgyárban A szlabosi papírgyár hazánk legjobb papírüzemei közé küzdötte fel magát. Erre a sikerre büszke az üzem vezetősége, de maguk a munkások is. A félévi tervet 111.5 százalékra, a júniusi tervet pedig 105 százalékra teljesítették. Megvan a biztosíték arra, hogy az egész évben százszázalékos eredményt érnek el. elsősorban azért, mert a politikai és szervezési munka az üzemben jól meg van alapozva. A munkaverseny kiszélesítése pedig az alapja az üzem jő működésének. A szocialista munkaverseny be van vezetve minden műhelyben, minden gépnél de azonkívül miden váltás között is. Minden nap kiértékelik a napi teljesítményt és ha a munkás reggel bejön a műhelybe, szeme elé tárul előző napi munkájának eredménye, s így ellenőrizheti, hogy mennyit végzett az előző nap. Ezenkívül minden munkás tudja, hogy mennyit kell teljesítenie a gépnél. Tisztában van azzal, hogy hány óra szükséges munkájának elvégzésére, s munkáját úgy osztja be, hogy ne tegyen sohasem felesleges mozdulatokat, ami akadályozhatná a munkában. Ezáltal nagyban lecsökkenti gépének állási idejét, ami a munka termelékenységének emelkedéséhez vezet. A munkaverseny szervezésekor nagy feladatokat kellett megoldani az üzemvezetőségnek. Le kellett győzni a maradi gondolkozást, ami abban nyilvánult meg, hogy „ami jő I volt eddig, Jó lesz ezután is". Ez sok esetben akadályozta a verseny kibontakozását. Az üzembe a környező falvakról bejáró munkások gyakran kimaradtak a munkából, sok volt a késés is, s a gépek mellől hiányzó munkások helyettesítéséről nehéz volt gondoskodni. Ha valaki be is állt a hiányzó munkás helyé, re, az mindjárt meglátszott az eredményen, mert az egy csoportban dolgozó munkások össze vannak szokva és ha egy közülük hiányzik, az egész csoport munkájában visszaesés mutatkozik. A jó munkatervezéssel jelentős eredményt értek el a papírvágó gépeknél. A munkások saját maguk rájöttek arra, hogy ezen a munkaszakaszon kevesebb munkaerővel is el tudják végezni a munkát, ha jobban beosztják .az idejüket. Tanácskoztak róla és a megbeszélés után határoztak, hogy két munkaerőt más munkaszakaszra engednek át. Teljesítményük ezáltal nem csökken, sőt kötelezettségvállalásukat, hogy a termelést 25 százalékkal emelik anélkül, hogy az a minőség rovására menne, sikeresen teljesítik. Az üzemben Novák Béla lakatoscsoportja versenyre hívta ki a többi munkacsoportokat. A verseny a „Harc a gépállások ellen" jelsző alatt folyik. A lakatosok a versenyfelhívást elfogadták és felajánlást tettek, hogy bármilyen géphiba esetén a legrövidebb idő alatt azonnal megjavítják a gépeket. A kimagasló versenyeredmények egymás után váltakoznak a versenytáblákon, ami a munkaverseny élénk ütemét bizonyítja. Egyik nap az egyik munkacsoport neve kerül az első helyre, hogy másnap átengedje a megtisztelő helyet az újonnan feltörekvő másik munkacsoportnak. A négyes számú papírgépnél Szpisiak Béla 114 százalékra teljesítette félévi tervét. Az ötös számú papírvágó gépnél Tomesz András munkacsoportja 119 százalékra, a második papírvágó gépnél Kiiment András osoportja 116 százalékra tel. jesítette tervét. De ezenkívül is nagyon sok munkahely van, ahol jóval százszázalékon felül teljesítették a félévi tervet. A pénzeszközök és a gyártmányok forgásának meggyorsítására folyó mozgalomban is teljesítik az üzem dolgozói kötelezettségvállalásukat. Az év végéig 2 mülió korona értéket fognak felszabadítani más üzemek részére. A félgyártmányok készítésénél és az anyagraktárban 250 ezer korona értéket, a füzetkészítö műhelyben pedig a készáru forgalom meggyorsításánál 360 ezer korona értéket szabadítanak fel. Az üzem dolgozói közös kötelezettségvállalást tettek, hogy negyedik évi tervüket december 12-ig teljesítik, z K. B. A volga-doni csatorna építői az egész szovjet néppel együtt nagy győzelmet könyvelhetnek el a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak létrehozásában hazánkban. Lenin és Sztálin Pártjának vezetésével, az egész nép segítségére támaszkodva, a vizierömüépitök, a hatalmas hazai technikával felvértezve, hihetetlen rövid időn belül megvalósították az orosz nép évszázados álmát — a Volgának a Donna! való egyesülését, A hatalmas volga-doni viziút felépült, megkezdte működését öt tenger kulcsa — a Volga—Don-csatorna. A Szovjetunió minisztertanácsának határozata a olga-doni hajózható csatorna építéséről, a rosztovi és sztálingrádi földterületek öntözőrendszerrel való ellátásáról, valamint az azt megelőző határozatok a kujbisevi, sztálingrádi és kahovkai vízierőművek, a Turkmén-föceatorna, a Délukrám- és Északkritmd-csatornák építéséről, mélyen megörvendeztették a szovjet embereket és örömmel töltötték el szívüket hatalmas hazájuk sikerei fölött, amely bizton halad a kommunizmus felé. Az amerikai reakció sajtó akkor ezt az intézkedést „Moszkva propaganda trükkjének" nevezte, a burzsoá nemzetgazdászok pedig „fantáziának", „utópiának" tartották. Arra számítottak, hogy hazánk ilyen feladattal nem kevesebb, mint húszharminc év alatt készül el, — saját mérték szerint mérték. Amerika reakciósai azonban ezúttal is alaposan ek~iraították magukat. Megfeledkeztek arról, hogy a bolsevikiek soha sem voltak fantaszták és utópisták. Ma a volga-doni csatorna — reális valóság. Ma a volgadoni viziúton gőz- és motoroshajók úsznak. Az azelőtt víztelen sztyeppéken vissZhangzanak a gőz- és motoroshajók kürtjei. Hirdetik világszerte a kommunizmus első hatalmas építkezésének sikeres befejezését a Szovjet Hazában. A volga-doni csatorna létrehozása az egész szovjetnép ügye volt és ezért méltán nevezték el a szovjetemberek a kommunizmus első hatalmas építkezésének. Csak a szovjet államrendszer, csak a pontos tervezésen alapuló szocialista gazdasági rendszer voltak képesek oiy bonyolult problémák megoldására, mint a Volga—Don-csatorna építése, amely az egész szovjetnép érdekeinek kifejezője. A szovjetnép mint harci és megtisztelő feladatot vállalta a kormányhatározat teljesítését, a volgadoni víziút megnyitásának határidejéről. Az üzemek és gyárak kollektíváiban hazafias mozgalom indult a kommunizmus hatalmas építkezésére irányuló megrendelések időben való teljesítéséért, amelyet a nép kezdeményezőjének és megvalósítójának neve után — sztálini építkezésnek nevezett el. A szovjet hazafiak ezrei fejezték ki abbeli kívánságukat, hogy személyesen vegyék ki részüket a csatorna építésében, amely a term^zet átalakítására és hazánk hatalma megerősítésére irányuló sztálini terv részét képezi. A volga-doni dolgozók az egész szovjetnép támogatásában részesülve, megkétszerezték — megháromszorozták igyekezetüket. Újabb és magasabb szocialista kötelezettségeket vállaltak. Az előttünk álló feladat sikeres teljesítésének döntő tényezője volt az, hogy a saovjet mérnökök, műszakiak, gépvezetők és munkások kollektívái fényes hazai technikával rendelkeztek, amivel a haza hatékonyan biztosította a z építés sikerét. A csatorna négy év alatti felépítése céljából 185 exkavátort. %>bb mint 500 kotrógépet és buldozört. az önrakodó teherautók százait, 7 hatalmas automata betongyárat, ha•talmas kőtörögépeket és más segédüzemeket szállítottunk az építkezés helyére. Ez maga után vonta a munkatermelékeny % szokatlan növekedését, amely a volga-doni csatorna építkezésénél kétésfélszer volt magasabb, mint a Moszkva-csatorna építésénél és nyolcszor volt magasabb, mint a Fehér-tengeri Balticsatorna építésénél. Ugyanakkor a volga-doni csatorna építésében jelentősen kevesebb volt a dolgozók száma. Az építkezés méreteiről a következő jellegzetes számok adnak képet; egyes napokon a földmunkáknál 197 ezer köbméter földet távolítottak el, 4752 köbméter betonozást végeztek el 20.500 négyzetméternyi területen. Az építkezésre naponta 1400 teherkocsi érkezett anyaggal és berendezéssel. A Volgar-Doni építők gyorsan elsajátították az új hatalmas technikát, túlszárnyalták a gépek és gépberendezések tervezett teljesítőképességét, konstruktív újításokat eszközöltek rajtuk, amivel segítettek üzemeinknek sokkal nagyobb teljesítményű gépek gyártásánál. Számos nehézséget leküzdve, útjukban a volga-doni csatorna építői új irányt mutattak. A volga-doni csatorna architektúrája visszatükrözi dicső Sztálini korszakunk nagyságát, a szovjetnép óriási vívmányait a kommunizmusért folytatott küzdelemben, a szovjet hazafiak harci és munkahőstetteit. A csatorna építkezése azokon a helyeken terül el, ahol a Szovjet Hadsereg kíméletlen csatákat vívott a német fasiszta megszállókkal. A Nagy Honvédő Háború e helyeken lejátszódott felejthetetlen epizódjai megtestesülést nyertek az egyes építmények architektúrájában. Mindha csak kiemelnék a békeerök győzelmét a háború sötét erői felett. A volga-doni csatorna építőinek kollektívája megelégedetten tekint vissza megtett útjára. A Volga és a Don egyesülésével befejeződtek az óriási munkálatok, öt tenger és 43.000 km hosszú folyami hajózható víziút van mától kezdve egy vizforgaimi rendszerbe bekapcsolva. Nyitva áll az út a tenger felé a Volga, Don, Dnyeper, Oka, Káma, Vedluka, Sekszna, Kosztroma fs más folyók partjain elterülő városok és falvak előtt. Az építők kollektívája szívből jövő jókívánságait fejezi ki mindazoknak, akik az üzemekben, gyárakban, hivatalokban, kolhoz és szovhozmezőkön végzett áldozatkész munkájukkal segítségünkre voltak a győzelem elérésében. A Párt, a kormány és Sztálin elvtárs mindennapi személyes vezetésével, az egész nép segítségére támaszkodva a volga-doni hajózható csatorna építői becsületesen teljesítették a haza által eléjük kitűzött nagy és megtisztelő feladatot. A volga-doni csatorna készen áll! A kommunizmus építkezéseinek elsőszülöttje megkezdte életét és működését a kommunizmusért! A hatalmas építkezéseken A Szovjetunió közlekedési minisztériumának impregnáló üzeme megrendelést kapott a Turkmén főcsatorna építkezésére irányuló drótokra és távíróoszlopokra. Az üzem kol. lektívája szocialista munkaversenyt indított a megrendelések idejében való teljesítéséért és már az építkezés helyére szállította az első 24 teherkocsi drótot. Ez év tavaszán Csadzsouba érkeztek a hatalmas földkotrógépek, melyek a turkméni főcsatorna építkezéseire irányulnak A gépekkel együtt megérkeztek a Volga—Don-csatorna dolgozói is. A vízierőmü gépesítésének kollektívája 15 nappal a meghatározott idő előtt fejezte be az első gép beszerelését. A kirgiz bányászok hatalmas lendülettel küzdenek a szénkitermelés fokozásáért a kommunizmus nagy építkezéseinek érdekében. A „Kapitalnaja" tárnában a szénfejtök brigádja Szarikovij elvtársnak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács képviselőjének vezetésével elhatározta, hogy júliusban 400 tonna szenet termel ki terven felül. Az élenjáró sztahanovisták példáját követték Kotljarov és más mesterek műszakijai is.