Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-13 / 165. szám, vasárnap

1952 július 13 UJSZ0 5 A Békevilágfanács ülésezésének visszhangja PEKING A „Kvanmindzsibao" cimii lap a békevilágtanács rendkívüli ülésezé­séről szóló cikkében azt írja, hogy az egész világ békeszerető emberei lelkesen üdvözlik az ülésezés óriási sikerét. A békemozgalom rendkívüli fejlődést ért el. A béke híveinek ereje jelentősen megszilárdult. A lapok hangsúlyozzák, hogy az összes jóakaratú emberek, akik a nemzetközi problémák békés megöl, dását óhajtják, lelkesen támogatják a békevilágtanács felhívását, ame­lyet a népek békevédelmi kongresz­szusának összehívására tett. BUKAREST A bukaresti lapok részletesen kommentálják a békevilágtanács rendkívüli ülésezésének határozatait. A „Szanteja" cimü lap vezércikké­ben a következőket írja: ,,A béke­világtanács rendkívüli ülésezésének határozatai kielégítették az egész világ békehiveinek reményét. A tör­ténelmi határozatok aa egész vi­lág dolgozóinak harci munkapro. grammját jelentik. , Az ülésezés, amely az emberek millióinak akará­tát juttatta kifejezésre, útat mu­tatott e nagy cél eléréséhez. x A munkáspárt vezette román nép minden törekvését a békevilágta­nács rendkívüli ülésezése határoza­tainak sikeres megvalósítására moz­gási t j a. SZÓFIA A bolgár sajtó továbbra is ba­hatóan kommentálja a békevilágta­nács rendkívüli ülésezésnek határo­zatait. A békeharc — írják a lapok —•' a világ összes nemzeteinek ügyévé vált. Az új háború imperialista gyuj­togatóinak leleplezése minden egyes hazafi, minden egyes békeharcos fel­adata. A békeharcban a nagy Szov. jetunió és a lángeszű Sztálin ve­zetnek és ezért a béke győz. BERLIN A nemzetközi demokratikus nő­szövetség elnöknője és a békevilág­tanács alelnöknöje, Eugénia Cotton asszony nyilatkozatot tett a béke­világtanács rendkívüli ülésezésének határozatairól, amelyben a követke­zőket mondotta: ,,A békevilágtanács rendkívüli ülésezése nagyon fontos határozatot hozott, mégpedig ez év december 5-re a nemzetek nagy békevédelmi kongresszusának összehívását Bécs­be. Ezt a határozatot főleg a jelen­legi nemzetközi helyzet kívánja meg. A potsdami konferencia határo­zataival ellentétben külön „békeszer­ződést" kötöttek Japánnal és ez év május 26 án aláírták a bonni „ál­talános szerződést". Az ENSz leszerelési bizottságá­nak munkáját késleltetik, míg Nyu. gat-Németország újrafelfegyverzé­sét meggyorsítják. Nyugat-Német­országot az atlanti tömbbe sodorták és a Német Demokratikus Köztár. saság ellen uszítják. A pandmunzso­ni fegyverszüneti konferencia mun­káját szabotálják é3 az amerikaiak nagy vizierőmüveket bombáznak a Jalu folyó mentén. Tagadják a bak­tériumfegyverek használatát, de óriási, állandóan növekvő összege­ket fordítanak a fegyverek gyártá­sára és elutasítják a genfi jegyző­könyv aláírását, amely a baktérium, háborút eltiltja. Némely országban nem lehet nyíltan véleményt nyilvánítani és ezen országok kormányai rendőr. Átadták a Sztálin-békedíjat Píetro Nenninek Július 11-én a Kreml Szverdlov­szky-termében Pietro Nennlnelt a kiváló békeharcosnak és közéleti tényezőnek, az olasz szocialista párt főtitkárának átadták a „Nemzetek közötti béke megszilárdításáért" odaítélt nemzetközi Sztálin-díjat. Az ünnepi díjátadásnál megjelentek a moszkvai közszervezetek képvise­lői, kiváló tudósok, írók, művészek, és a termelés újítói. A megjelentek melegen üdvözölték Pietro Nennit és az olasz szocialista párt küldött­ségét. amely Moszkvában időzik. Az elnöki asztalnál helyet foglaltak a nemzetközi Sztálin-dijakat odaítélő bi z ott ság elnöke, Dimitrij Szkobelcin, akadémikus. Alexander Fagyajev és Uja Ehrenburg, a bizottság tagjai. Kuo Mo Zso, a béke világtanács al­elnöke, Nikolaj Tyihonov, a békehí­vek szovjet bizottságának elnöke és Nina Popova a szovjet nők antifa­siszta bizottságának elnöke. A nemzetközi Sztálin-dijakat oda­ítélő bizottság határozatának felol­vasása után Köbeiéin akadémikus, a bizottság elnöke a megjelentek vi­haros tapsa nieliett átadta Pietro Nenninek a nemzetközi Sztálin-díj diplomáját és az aranyérmet. A dip­lomában orosz és olasz nyelven az áll, hogy Pietro Nennit a béke meg­őrzéséért és mgszllárdításáért foly­tatott harcban elért kiváló érdemei­ért a „Nemzetek közötti béke meg­szilárdításáért" adományozott nem­zetközi Sztálin-díjjal tüntették ki. Szkobelcin akadémikus, aki mele­gen gratulált Pietro Nenninek ki­tüntetéséhez, sok erőt és egészséget kívánt neki további alkotó tevékeny­ségében, amelyet az emberiség ja­váért folytat. Nikolaj Tyihonov, a szovjet békehivek bizottságának el­nöke Pietro Nennit üdvözlő beszédé­ben a békeharc kiváló politikai dol­gozójaként jellemézte. Vádtanács dönt Stíl elvtárs ügyében •Tacquinot vizsgálóbíró csütörtökön este elutasította André Stíl elvtárs újabb szabadonbocsátási kérelmét. Stil elvtárs azonnal feliebezett a dön­tés ellen és az ügyben felsőbb fokon a vádtanács dönt. Nyugat-Németországban szabadonbocsátják a náci háborús bűnösödet Francois-Poncet nyugat-németor­szági francia főbiztos szerdán beje­lentette 18 háborús náci bűnös sza­badonbocsátását. További 29 hábo­rús bűnös büntetését jelentősen le­szállították. Francois-Poncet ezzel igazolta Adenauernek a bonni szövetségi gyűlésen tett bejelentését, amely szerint a háborús különszerződés több pontját, közöttük a védkötele­zettség! törvényről és a hitleri idők kiemelkedő háborús bűnöseinek sza­badonbocsátásáról szólói cikkelyt még a különszerződés ratifikálása előtt megvalósítják. Adenauer an­nakidején hangsúlyozta, hogy Nagy­Britannia és az Egyesült Állambk is elrendelik a náci háborús bűnö­sök szabadonbocsátását, hogy ma­gas parancsnoki tisztségekbe helyez­zék őket a támadó Atlanti h&dse. regben. Amerixa reaülogépek barb r módon bombázták Fenzsant Amerikai repülőgépek július 11-én ( újbó; barbár módon bombázták és gépfegyverezték Fenzsant. A két és félóráig tartó repülötámadásban több, mint 80 amerikai repülőgép vett részt. A támadás folyamán Fen­zsa-:ra több. mint 600 különböző ka­liberii bombát -'obtak, Az a i rikat repülők támadásának célja a középü'etek és lakóházak cl pusztítása és a fenzsani lakosság legyilkolása volt. Az amerikai rejHi" !ök gépfegyverezték Fenzsan lakóne­gyedeit és nagymennyiségű időzített bombát dobtak le. Alkonyatkor a lé­gi kalózok a város nyugati negyedé­ben lévő városi piacot gépfegyverez­ték Kenszann negyedben békés la­Uósok házait és kórházakat bonubáz­tak. terrort alkalmaznak a nép ellen, a demokratikus szervezetek, újságok és művészeti alkotások ellen. Szabadságunknak ezen állandóan erősbödő elnyomása ellen, amely a békét veszélyezteti, szembe kell szál­nunk. A nemzetközi nöszövetségben egyesült 135 millió nő mindegyiké­nek az lesz a feladata, hogy a töb­bi, nőknek és szülőknek megmagya­rázzák a bécsi kongresszus jelentő­ségét és ezt saját ügyükké tegyék. Több marseillei nagyüzem dolgo­zói tiltakozó sztrájkba léptek Co­lombininalc, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a megyei szakszervezeti tanács tit­kárának letartóztatása miatt. Az Űj Kína hírügynökség tudósí­tója jelenti Keszonból, hogy a ko­reai fegyverszünetről tárgyaló kül­döttségek július 10-én folytatták plenáris zárt ülésezésüket, amelyen a hadifoglyok hazatérésének kér­dését tárgyalták. Húsz bristoli szakszervezeti tanács határozatban fejezte ki aggodalmát, hogy a 16 éven aluli angol lányok nem kapnak törvényes védelmet az amerikai katonák erőszakoskodásai ellen. Mint az Ella? Press hírügynök­ség jelentette, Ciprusz szigetére megérkeztek az amerikai megszálló csapatok első szakaszai. A hírügy­nökség továbbá jelenti, hogy ezzel egyidejűleg Görögországban ellenőr­ző körutat végez Ewans tábornok, az USA szárazföldi hadserege ve. zérkari főnökének helyettese, Utján az Atlanti Egyezmény országainak magasrangú tisztjei kísérik. Ewans tábornok ellenőrzői útjának célja a katonai és légi támaszpontok meg. szemlélése, amelyeket amerikai csapatokkal akarnak megszálni. A 650 ezer amerikai acélipari munkás június 2-án megkezdett sztrájkja az amerikai monopóliu­mokat a termelés mind nagyobb kor­látozására kényszeríti. A nyugati hír­ügynökségek jelentik Detroitból, hogy a nagy amerikai Chrysler au­tomobiltársaság június 14-től kény­telen volt összes üzemeiben telje, sen beszüntetni a személyautók és az amerikai hadsereg számára ké­szített katonai autók gyártását. En­nek oka a társaság acélkészleteinek teljes kimerülése. Pieck elvtárs a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak legközelebbi feladatairól A Német Szocialista Egységpárt II. konferenciájának csütörtöki ülé­sén felszólalt Wilhelm Pieck elvtárs, a párt elnöke. Beszédében — amelyet gyakran szakított félbe a küldöttek lelkes, helyeslő tapsa — a többi kö­zött a következőket hangsúlyozta: — A nyugati hatalmak és bonni lakájaik egész háború utáni politi­kájukkal a német egység megátal­kodott ellenségeinek bizonyultak. Ezek az elemek népellenes politiká­juk számára „jogi" alapot akarnak szerezni. Az imperialistáknak szét­szakított, gyenge, önálló politika folytatására képtelen Németország­ra van szükségük, hogy Nyugat­Németországot akadálytalanul hasz­nálhassák fel támadó céljaikra. Fel. hívjuk a német hazafiakat, hogy fogjunk össze a militarista egyez­mények meghiúsítására, a Németor­szággal kötendő békeszerződés és a német egység kivívására. A békeharc nagy és nehéz felada­tainak megoldása érdekében min­den tekintetben meg kell erősíte­nünk a Német Demokratikus Köz­társaságot. Legközelebbi és legfon­tosabb feladataink a következők; 1. Meg kell gyorsítanunk gazda­sági építőmunkánkat. Minden tarta­lékunk és leghaladóbb munkamód­szerek igénybevételével biztosíta. nunk kell népgazdasági tervünk túl­teljesítését. 2. Meg kell szilárdítanunk állam­apparátusunkat, hogy még jobban összeforrjon a tömegekkel. 3. Széleskörű felvilágosító mun­kát kell végeznünk demokratikus vívmányainkról, a szocializmus épí­téséről, köztársaságunk fejlődésé­nek óriási lehetőségeiről és meg kell teremtenünk a dolgozó tömegek ak­cióegységét. 4. Fokoznunk kell a tömegek éberségét, a néptulajdont minden merénylettel szemben meg kell vé­denünk, a népgazdasági terv és a demokratikus törvényesség ellen irányuló szabotálást csírájában kell elfojtanunk. 5. Erélyesen fel kell vennünk a harcot minden olyan nézettel szem­ben, amely lebecsüli a háborús gyúj­togatok és ügynökeik kártékonysá. gát. 6. Erősítenünk és támogatnunk kell az államvédelmi szerveket, hogy meghiúsíthassák az ellenség minden merényletét. 7. Meg kell szerveznünk fegyveres haderőnket, amely meg tudja véde­ni a Német Demokratikus Köztár­saságot minden külső támadással szemjjen és hozzá tud járulni a vi­lágbéke biztosításához. A továbbiakban í>ieck elvtárs hangsúlyozta, hogy a Német Demo­kratikus Köztársaság fegyveres had­erejének megszervezése távolról sem jelenti azt, hogy háborút akar­nak viselni. Az erős nemzeti hadsereget azért keli megteremteni, hogy elvegyék az imperialisták kedvét Európa szívé­ben indítandó háborús kalandoktól. , A Német Demokratikus Köztár­saság katonáit a nemzetköziség, a népek közötti barátság, a munkás­osztály iránti szeretet és odaadás szellemében kell nevelni. Meggyőződésünk, hogy a szocia. lizmus építése a Német Demokrati­kus Köztársaságban megszilárdítja az egész világ békéjét. Szilárd a hitünk, hogy a szocializmus felé ha­ladó új rend, amelynek példaképe a kommunizmust építő nagy Szovjet­unió, békés versenyben is győzedel­meskedik és kialakítja az emberi­ség jövőjét, — hangoztatta Pieck elvtárs. A csütörtök esti ülésen az ifjú út­törők és a Szabad Német Ifjúság népes küldöttsége köszöntötte a pártkonferenciát. A küldöttek nagy lelkesedéssel fogadták az ifjú nemzedék képvise­lőit. A Szabad Német Ifjúság szóno­ka tolmácsolta az új német fiatal­ság forró üdvözletét és köszönetét fejezte ki a pártnak azért a nagy­szerű gondoskodásáért, amelyben az ifjúságot részesíti. A német nép nem akar idegen érdekekért elvérezni Reimann elvtárs beszéde a bonni parlamentben A bonni parlament vitája során Max Reimann elvtárs, a német Kom­munista Párt elnöke hangsúlyozta: — Német politikusnak örömmel kellene üdvözölnie a négyhatalmi értekezletet és mindent el kellene követnie azért, hogy ez az értekezlet létrejöjjön és azon egész Németor­szág képviselői résztvegyenek. Mi­vel azonban az Egyesült Államok kormánya mindenáron meg akár j a akadályozni ilyen értekezlet össze­hívását, Adenauer is sietett gáncsot vetni a négyhatalmi értekezletnek. Adenauer ezt nem Németország, ha­nem Amerika érdekében tette. Reimann elvtárs a továbbiakban élesen bírálta a nyugatnémetországi szociáldemokrata párt áruló vezetői­nek képmutató magatartását, majd kijelentette: , — A bonni különszerződés és a párizsi katonai egyezmény a legna­gyobb mértékben fokozza az európai háború veszélyét. Ez a háború egy­ben német testvérháború is lenne és csatatérré változtatná Németország területét. A német nép nem akar ide­gen érdekekért háborús faltörő kos lenni. A német nép saját tapaszta­latából tudja, hogy a háború számá­ra csak mérhetetlen szenvedést és nyomorúságot hozhat. A német nép csak egy úton biztosíthatja függet­len és szabad nemzeti létét. Ez Né­metország békés egyesítésének, a német békeszerződés megkötésének és valamennyi megszálló csapat kivo­násának útja. Katasztrofálisak az egészségügyi állapotok Jugoszláviában Nemrégiben ünnepelték a titóis­ták az „Egészségügy Napját". Mint­hogy a tények tükrében meglehető­sen siralmas lett volna a helyzet­kép, ünnepi frázisok puffogtatásá­val igyekeztek elkendőzni a valósá­got. Hogyan fest a valóságban Jugo­szlávia közegészségügye ? Köztudomású tény, hogy az utóbbi két esztendőben egyet­len kórházat, egyetlen rendelőin­tézetet, egyetlen szülőotthont sem építettek a Titó-fasiszták. A háborús előkészületek lázában „megfeledkeztek" róla, hogy az idei évre szóló költségvetésben közegész­ségügyi colokra is előirányozzanak bizonyos összeget. Sőt, a régi kór­házak és egyéb egészségügyi intéz­mények közül igen sokat a hadse­reg szolgálatába állítottak. Ennek tulajdonítható, hogy 16 millió lakos számára ma már csupán 158 kórház áll rendelke­zésre. Vannak vidékek, ahol 0000 lakosra jut egy kórházi ágy Tizenkilenc­ezer lakosra jut egy rendelőintézet. . A mult évben végrehajtott „egész­ségügyi reform" következtében a kórházi költségek kétszeresen, a gyógyszerek pedig tíz-tizenötszörö­sen emelkedtek. Minthogy a titóis­ták megvonták az állami támoga­tást az „önellátásra" berndezkedett egészségügyi intézményektől, a dol­gozók és családtagjaik betegség esetén gondolni sem mernek többé kórházi ápolásra. Ha például egy dolgozó hat hétig kezelteti beteg gyermekét egy gyermekkór­házban. a kórházi költségek 40.000 dinárra rúgnak. Ugyanakkor a dol­gozók átlagkeresete havonta mind­össze 4—6000 dinár. (Egy kilo olaj 700, egy férfiing 3000 dinárba kerül.) Ha összehasonlítjuk a tizenhat­millió főnyi lakosságot számláló Ju­goszláviát a 351 milliós Indiával, még akkor is elrettentő képet mu­tat a Titó-fasizmus egészségügye! A tüdőbetegeknek halálozás' statisz­tikája szerint Jii!"'P7." éven te 160 lakos köziii 'iiy na meg tü­döbajban, Indiában pedig csupán 700 lakos közül pusztul el egy eb­ben a betegségben. A mult év végén megejtett egész­ségügyi vizsgálatok alkalmával Boszniában és Hercegovinában a megvizsgált 520.000 lakos közül 35.000 szenvedett vérbajban. A szabadkai, zentai és bácska-to­polai járásokban 20.000 férfi, nö és •gyermek szenved trahomában; az orvosi kezelés hiánya miatt már igen sokan meg i s vakultak. A népbetegségek járványszerű terjedése és az egyre emelkedő ha­lálozási arányszám újabb bizonyíté­ka a sötét nyomorúságnak, amelyet a jugoszláv nép legnagyobb ellensé­ge: a titóisták szabadítottak az or­szágra. A fenti tényekben az agyonsa. nyargátott jugoszláv nép szomorú sorsa tükröződik. A titóista sajtó az „Egészségügy Napján" természe­tesen elhallgatta a valóságot, a rotmkások, a dolgozó parasztok azonban egyre tisztábban látják, hogy a romlás és nyomor a követ­kezménye a Ti'ó-banda politikájá­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents