Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-02 / 155. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 július 2, szerda 2 Kčs V. évfolyam, 155. szám c/r mai számhatt: A CsISz központi bizottsága elnökségének határozata az ifjúság 1952—53. évi politikai iskolázásáról. (2. old.) Világszerte nagy a felháborodás a koreai villanyérömü pro­vokációs bombázása miatt. (3. old.) A Szovjetunióval való testvériség ünnepi estje Pozsonyban. (4. old.) Üzenet Phenjanból. (5. old.) Olimpiai híradó. (6. old.) JÓ MUNKÁVAL ELŐRE A TERMÉS BETAKARÍTÁSÁÉRT A bajcsi állami birtokon befejezték az ősziárpa aratását és megkezdték a rozs aratását A bajcsi állami birtok gazdasá­gain 101 hektáron vetettek öszi árpát amit már learattak és most megkezdték a rozs aratását. Az öszi árpa aratását június 18-tól kezdve 10 napra tervezték. Jó munkameg­szeryezéssel, a kombájnok és ön­kötözőgépek segítségével az öszi árpa aratását már június 2ő.én be­fejezték, tehát a tervezett időpont­nál 3 nappal előbb. A tarlóhántást 85 hektáron végezték el és 26 hek­táron tarlókeverékeket vetetek. A bajcsi állami birtokon a csép. lésre 24 garnitúra cséplőgépet ké­szíttettek elő és minden gazdaságon Bredjuk-féle módszer szerint fog­nak csépelni. A cséplőgéphez két oldalról gabonával megrakott sze­kereket állítanak és a gabonát mindkét oldalról rakják a dobba, úgy, hogy a cséplőgép állandóan üzemben legyen és a lehető legjobban ki legyen használva. Bátovcén az „Aratás" című szovjet regényből íanidtakkal küzdik le az aratás alatt felmerült nehézségeket Bátovcén a helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság az összes tömegszervezetekkel karölt­ve dolgozik az idei békearatás meg­szervezésén. A szövetkezetben már kidolgozták az idei aratási terve­ket és ezek szerint 210 hektár bú. zát, 160 hektár árpát és 32 hektár zabot 10 nap alatt aratnak le. Azonkívül az aratás ideje alatt a szövetkezet tagjai önként vállal­ták, hogy 14 hektáron másodnövé­nyeket vetnek és hogy ezzel a mun­kával nem fogják az aratást hát­ráltatni. A traktorosbrigád segítsé­gével pedig 11 hektáron felnyövik a lent. Az aratási tervekkel kidol­gozták a cséplési tervet is, mely szerint a oséplést augusztus 14-ig bevégzik. Három munkacsoport dolgozik majd az aratás alatt, amelyek mindenben versenyezni fognak egy­mással. A munkacsoportok között szétosztották az aratás idejére a gépeket is. Ezek szerint minden csoport kap 2 traktort és 6 önkö­tözögépet. Az aratást úgy kezdik meg, hogy minden táblát két rész­re osztanak, hogy ezzel is meg­gyorsítsák a munkát, mert a kez­désnél mind a két traktor egyszer­re indul. Az aratás idején kultúrműsorral szórakoztatják a szövetkezet tag­jait. Már most az aratás előtt min­den este és reggel a helyi hangszó­rón keresztül kultúrműsort adnak, az „Aratás" címti könyvből pedig részleteket olvasnak fel a szovjet kolhozisták munkájáról és arról, hogy a kolhoztagok lendületes mun­kájukkal hogyan küzdötték le a ne­hézségeket az aratás ideje alatt. Minden csoportban beosztottak agit­kettösöket is, akik a munkaszüne­tekben ,de különösen az ebédszünet alatt 10 perces sajtó felolvasást tartanak, így megismertetik a szö­vetkezet tagjait azzal, hogy azok­ban a szövetkezetekben, vagy álla­mi birtokokon, ahol sikeresen vég­zik az aratást, milyen munkamód­szerekkel, dolgoznak. Ez nagy segít­ség lesz az aratás alatt, mert a jobb munkamódszerek elsajátításá­val a szövetkezet meggyorsítja majd az aratási munkákat. Salin Henrich, Léva. A füleki traktorállomás kötelezettségvállalása: túlteljesítik a nyári mukák tervét A füleki traktorállomás dolgozói összüzemi gyűlésen határozatot hoz­tak, hogy a traktorosok egyönte­tűen kötelezettséget vállalnak arra, hogy az idei nyári munkákat 105 százalékra teljesítik és minden te. kintetben előtérbe helyezik a szo­cialista szektort, mégpedig az EFSz-eket és az állami birtokokat. Hogy kötelezettségeinket vala­mennyien teljesíteni tudjuk, szük­séges elsősorban, hogy nagy súlyt fektessünk a gépek jő karbantar. tására, ami már első lépés ahhoz, hogy a nyári munkákat sikeresen elvégezzük és kötelezettségvállalá­sunkat teljesítsük. Az aratási mun­kákat is úgy szerveztük meg, hogy nyomban az aratógép után elvégez­zük a tarlóhántást és ezzel meg­akadályozzuk, hogy a föld nedves­sége elpárologjon. A gépjavítók ugyancsak kötelezettséget vállaltak, hogy az aratás ideje alatt állan­dóan szemmel kísérik a gépeket és ha szükség lesz rá, nyomban a munkahelyen megjavítják őket, A raktárosak pedig felelősek lesznek azért, hogy a nyári munkák ideje alatt a javítóműhely dolgozói ne szenvedjenek hiányokat alkatré­szekben és üzemanyagban. A brigádvezetök a párt- és kor­mány határozata értelmében a mun­kák irányítását a traktorállomás vezetőségének irányítása mellett fogják végezni és az olyan trakto­rosokat, akik hanyagságból nem je­lennek meg pontosan a munkán, vagy valamilyen munkát nem végez, nek el, úgy, ahogy a szövetkezet­tel való szerződés előírja, büntetés­ben részesítik. Az agronómusok és a brigádok gazdasági vezetői szin­tén a legnagyobb odaadással fognak dolgozni, hogy a traktor állomás dol­gozóinak vállalt kötelezettségei minden körülmények között telje­sítve legyenek. (Levelezőnktől). Az alsószecsei szövetkezet a nagyodit hívia ki versenyre az aratási munkákban Az alsószecesi szövetkezet tagjai nagy lendülettel készülnek az idei békearatásra. Hogy az aratási munkákat még sikeresebben elvé­gezzék, versenyre hívták ki a na. gyodi szövetkezetet, amellyel ed­dig is versenyben álltak, de most újabb feltételeket határoztak meg az aratás és a cséplés sikeres el­végzésére. A szövetkezetben nem­csak az egyes csoportok, hanem az egyének között is népszerűvé vált á szocialista munkaverseiny és így a verseny segítségével minden elő­feltétel megvan arra, hogy az ara. tás ideje alatt eredményes mun­kát végezzenek. Most, az aratás előtt állandó megbeszéléseket tartanak, s ezeken a megbeszéléseken értékes dolgok ke­rülnek napvilágra. A tagok kezde­ményezésére kötelezettséget vállal­tak, hogy az aratást 6 nap alatt elvégzik. Az alsószecsei szövetke. zetben a gabonák korábban megér­tek, úgy hogy nagy gépi segítsé­get kapnak majd, mert a traktorál­lomással kötött szerződés szerint 20—25 önkötözőgéppel is^ arathat­nak. Tabi Mária, Léva. Az ipolyviski szövetkezet vezetősége bátrabban vonja be a munkákban élenjáró asszonyokat a szövetkezet vezetésébe — Napok kérdése csak, hogy meg­kezdhessük teljes ütemben az aratást — mondja az ipolyviski szövetkezet elnöke. — Régen készülünk már mi arra a napra, amikor az aratógépek zúgásától lesz hangos az ipolyviski határ. Nagy ünnep lesz nekünk az a nap, amikor a dúskalászú búzatáblá­kon felhangzik az aratók vidám éneke. Igaza van az elnöknek. Már csak­ugyan régen készülnek az ipolyviski szövetkezet tagjai az aratásra. Sokszor szó esett már az aratásról a növényápolási munkáknál is Mindenki iparkodott, mindenki sietett. Senki nem beszélt arról, hogy miért siet, miért iparkodik, de volt egy kö­zös cél előttük, ami minden beszédnél világosabban élt a szövetkezeti tagok­ban. A munkák idejében való elvégzé­se és ezáltal a hektárhozamok emelé­se. Nem volt a szövetezetben olyan férfi vagy nő, aki meghátrált volna a munkák elől. Nem is lehetett, mert a szövetkezet tagjaiban szilárdan élt az az elhatározás, hogy az aratás meg­kezdésére nem szabad egy talpalat­nyi földnek sem kapálatlanul maradni. Mikor a hullámzó zöld búzatenger aranyszínűre változik, a kapálással is végezni kell — mondogatták a szövet­kezeti tagok. Nem történhetik meg az, hogy az aratási munkák sikeres el­végzését esetleg az elkésett növény­ápolási munkával hátráltassák. Ki is vette részét a növény ápolási munkákból a szövetkezet apraja-nagy­ja. Különösen dicséretreméltó az ipoly­viski asszonyok szorgalma. Ezek az asszonyok megértették, hogy milyen fontos szerep jut nekik a mezőgazda­ságban. Látják, hogy a szövetkezeti gazdálkodásban a női munkaerő el­kerülhetetlen, ezért ki is vették részü­ket a munkából. Büszkék is a szövetkezeti tagok asz­szonyaikra. Nem egy helyen hallja az ember a tagoktól — hát bizony a mi asszonyaink egytöl-egyig becsületesen résztvesznek a munkában. Nagy érde­mük van az ipolyviski asszonyoknak abban is, hogy a járási vándorzászló ma már az ö birtokukban van. Szor­galmukkal és becsületes munkájukkal szerezték meg. Nem volt akadály az sem, hogy va­lakinek kisgyermeke van. Ez nem tar­totta vissza az ipolyviski asszonyokat a munkától, sőt még fokozottabb mun­kára serkentette őket az a tudat, hogy munkájukkal gügyögő kis gyermekeik­nek építik a boldog jövőt. Nézzük csak meg Tóth Margitot. Két kis gyermek­nek az anyja, ez azonban nem tartot­ta vissza a munkától. Ügy osztotta be az idejét, hogy a gyermekek nevelése mellett még a szövetkezet kertészeté­ben is állandó munkásként szerepel. Május utolsó napjáig 43 munkaegység get dolgozott le. Negyvenhárom mun­kaegység értékű munkával segítette elő a szövetkezetet a munkák idejében va­ló elvégzésében. , Egyes szövetkezetekben előfordul az is, hogy a vezetők feleségei, vagy hoz­zátartozóik nem veszik ki kellőképpen részüket a munkából. Ez a káros je­lenség az ipolyviskiek előtt ismeretlen. Náluk minden 'funkcionárius felesége bekapcsolódott a munkába, sőt a vezetők feleségei példáid szolgálnak a. többi asszonyoknak. Ott dolgozik Csaba Ignác csoportve­zető felesége is az első sorokban. Tör­hetetlen munkakedvével nagy lendület­tel viszi előre többi asszonytársait is a munkában. Az ő példáját követte Sille Ferenc felesége is, meg sok más asszony Űk voltak azon, hogy a nö­vényápolási munkákat minél apróbb részlegekre bontsák. Az ő indítványuk­ra osztották fel a munkacsoportokat munkaszakaszokra. Bevezették az egyéni felelősséget a csoport tagjai közé azáltal, hogy a megművelendő cukorrépa- és kukoricatáblákat. felosz­tották egymásközött. Ki hogyan vég­zi el a munkák első részét, úgy veszi majd hasznát továbbra is — mondo­gatták a szorgalmas asszonyok. A munka egyénekre történő, elosztá­sával napról napra több és több kivá­ló eredményt mutattak fel a tagok. Ja­kus Margit és Kádasi Mária azzal tün­tették ki magukat, hogy volt olyan nap is, amikor fejenként 20 ár cukorrépát egyeltek fii. Igaz, ez csak egyszer tör­I kellő időben megfelelő mennyiségű arató- és cséplőgépet tudjon a szövet­kezet rendelkezésére bocsájtani. Az idén az eddiginél sokkal jobb termés ígérkezik az ipolyviski szövetkezetben. Ezért szükségesnek tartották, hogy minél szervezettebben vegyék fel a harcot a szemveszteség nélküli aratás sikeres végrehajtásáért. Tudják jól, hogy eddigi fáradságos munkájuknak csak akkor lesz meg a kívánt eredmé­nye, ha kellő időben végzik el az ara­tást, cséplést. Sokkal könnyebben tudják teljesíteni az állarft iránti ha­zafias kötelezettségüket és magasabb lesz a munkaegységek után járó juta­lom. A párt- és kormányhatározat biz­tosítja a szövetkezeti tagoknak a ter­vezett hektárhozamok túllépése után a pótjutalmazást is a kitermelt javaki 50 százalékáig. / Ezért készülnek ma az ipolyviski szövetkezet tagjai úgy az aratásra, mint még soha. Látják azt, hogy min­den szem kárbaveszett gabona egész évi munkájuknak az eredményét rövi­díti meg. Az ipolyviski szövetkezet tagjai nem elégedtek meg azzal, hogy a traktorát­-tént meg, de ezen ~a~napon' fejenként Idej éb r v, maflfc^tffi' n szer­4 munkaegységet szereztek. Az ipolyviski asszonyok becsülete­sen megállják a helyükét a munkák­ban. Sok esetben leleményességükkel még a férfiakon is túltesznek. Hiba azonban az, hogy a szövetkezet veze­tősége a munkában élenjáró asszonyo­kat nem vonja be felelősségteljesebb helyekre. Ipolyvisken még egyetlen női csoportvezető sincs. A párt- és kormányhatározat pedig világosan rámutatott arra, milyen szükséges az, hogy minél több női munkaerőt kapcsoljunk be a mezőgaz­dasági munkákba és a vezető helyek­re is. „Különösen törődni kell a kis­és középparasztok feleségei politikai fejlettségének és szakképzettségének emelésével, valamint a tanyások fele­ségeivej., akik EFSz-einkben többnyire döntő erőt képviselnek, akik nélkül nem képzelhető el a mezőgazdasági termelés biztosítása. Ezért szükséges kiemelni az alkalmas szövetkezeti nő­tagokat és az eddiginél sokkal felelős­ségteljesebb és vezető funkciókat kell rájuk bízni az EFSz-ekben. Hogy a nők az eddiginél teljesebben szentelhessék magukat az EFSz-ben végzett mun­kának, szükséges megkönnyíteni szá­mukra a családjukról és háztartásuk­ról való gondoskodást gyermek óvo­dák, napköziotthonok és hasonló intéz­mények létesítésével" — mondja a ha­tározat. , Ezekután az ipolyviski elvtársaknak sem szabad úgy gondolkozni, hogy a mi asszonyaink nem megfelelők a ve­zetésére, — gyerekeik is vannak. A Ki­succa menti krasznadaji szövetkezetet már teljesen nők vezetik. Bíró elvtárs­nő, a szövetkezet elnöke, a többi asz­szonyok segítségével példásan vezeti a szövetkezeti gazdálkodást. Az ipoly­viski szövetkezet (agjainak is meg kell változtatni a nőkkel szemben tanúsí­tott magatartásukat és iparkodniok kell, hogy minél nagyobb szak- és po­litikai tudásra neveljék asszonyaikat és a vezetőhelyeket sem szabad elzár­ni előlük. A növényápolási munkák sikeres befejezése után jól felkészülve várják az aratást. A felsőszemerédi traktor­állomással még a hónap elején meg­kötötték az aratási szerződést. A Irak­torállomással közösen megbeszélték az i aratási tervet, hogy a traktorállomás ődést, hanem gondosan összeállított munkacsoportokkal készülnek az új kenyérért indított harcra Már ott van kifüggesztve az aratásra összeállított csoportok névsora a szö­vetkezet irodájában. A terv szerint 2 csoport végzi az aratást. A traktor­állomás négy aratógépet és egy kom­bájnt bocsát a szövetkezet rendelke­zésére. A szövetkezeti tagok tudják jól, hogy a gépekhez megfelelő emberi munkaerőre is szükség van. Hiába ter­vezték ők 8 napra az aratást, hiába lennének meg a megfelelő gépek, ha nem volna elegendő munkaerő bizto­sítva a learatott gabonafélék össze­gyűjtéséhez, nem volna kellő munka­erő a cséplőgépekhez. A szövetkezeti tagok két munkacso­porttal készülnek az aratásra. Egy-egy csoport 15 férfiből és 13 nőből ált. Mind a két csoport kap 2—2 aratógé­pet és 1—1 cséplőgépet. A csoport nő­tagjai az aratógépeknél fognak dol­gozni. Az aratógépek után a kévéket rakják keresztekbe. A csoport férfitag­jai pedig a learatott gabonát szállítják a cséplőgépekhez és a cséplőgép kö­riili munkákat végzik. A szemveszteség nélküli aratásért folytatott küzdelem nem ér véget az­zal, hogy az aratást gyorsan elvégez­zük. A harcot tovább kell folytatni a cséplés sikeres elvégzéséért. A cséplést 3—4 nappal az aratás után már meg is kezdjük — mondja a szövetkezet el­nöke. — Éjjel-trappal csépelünk, hogy minél hamarább a raktárba keriiíjön szorgalmas munkánk gyümölcse. Már mind a két csoportba ki vannak jelöl­ve a kocsisok, akik a búzahereszteket a cséplőgéphez hordják. A cséplőgépektől a gabonát elsősor­ban az állam részére szállítják. Haza­fias kötelességüknek tartják, hogy el­sősorban az állam iránti kötelezettsé­güknek eleget tegyenek. A gyönyörű búzatáblák fényes bizonyítékai annak, hogy a beadás teljesítése után még bősegesen marad gabona s a fejadagon felül a szabadpiacra is jut. Az aratás megkezdése után a lehető legrövidebb időn belül megkezdik a tarlóhántást is. Erre a célra hernyótal­pas traktort kaptak, amely éjjel-nap­pal szántja majd a tarlót, hogy ezzel már most megalapozzák a jövő évi bőséges termést. Szarka István.

Next

/
Thumbnails
Contents