Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-04 / 157. szám, péntek

1952 július 4 III S20 5 Űj déligyümölcsfajták a Szovjetunióban PÁRTÉLET A párttagság harcra kötelez Jüniu3 hó 27-én tartotta meg a ikorláti bazalt-bánya üzemi szerve, zete a tervév félévi munkájának kiértékelését és kijelölte számunkra a további feladatokat. Ha ezeket a feladatokat elvégezzük, akkor elér­hetjük üzemünkben ötéves tervünk negyedik évének sikeres teljesítését és túlteljesítését, ami által meg­gyorsítjuk a szocializmus felé ve­zető utat. Komoly problémát okoz üze­münkben a terv egyenetlen 'teljesí­tése. A félév leteltével a tervet csak 86%-ra teljesítettük. Pártunknak, a munkásosztály él. csapatának kötelessége, hogy moz­gósítsa a termelésben dolgozó tag. jait, hogy az üzemi vezetőséggel együttdolgozva kiküszöböljék a tervteljesítést veszélyeztető hibá­kat Felmerül az a kérdés, miként lehetne kiküszöbölni azokat az aka­dályokat, amelyek felmerülnek és meggyorsítani a termeié® folyama­tót. Elvtársaik, értsük meg végre mindnyájan annak szükségességét, hogy mindennapi legnagyobb gon­dunk legyen a termelés fokozása; a munka frontján azért kell nap. nap mellett harcolnunk, mert csu­pán a többtermelés és a magasabb termelékenység hozhat számiunkra magasabb életszínvonalat. Jobban kell bekapcsolódnunk a vitába, hisz nektek kell látni, hol merül­nek fel nehézségeik, miként lehet azokat kiküszöbölni, miként lehet megjavítani és gyorsabbá tennünk termelésünk menetét. Ti dolgoztok a termelésben, a ti javaslatotok lesz döntő, mert ti vagytok a ter­melés aktív megvalósítói. De nem­csak a pártszervezet gyűlésein kell kutatni a terv- nemteljesítésének hibáit, hanem ez kötelessége mind az üzemi vezetőségnek, mind a szakszervezetnek, de főleg az üze­mi tanácsnak, amely a mai napig ezzel kapcsolatban semilyen lépése­ket nem tett, hanem, olyan dönté­seket és határozatokat hoz, amit senki nem hajt végre s ezért mun­kája a tömegek között nevetségesisé válik. Ha már az üzemvezetőség és az igazgatóságról van szó, meg kell jegyeznem, hogy érthetetlen előt­tünk, miért nem járnak el a párt vagy a szakszervezeti gyűlésekre, hiszen ők iá párttagok és sok kér­désnek megoldásában segítségünk­re lehetnének. Ezzel szemben valóban dicséretet érdemel helyi pártszervezetünk ve­zetősége, hogy ezit a kérdést napi­rendre tűzte és el akarja érni azt, hogy termelésünk gazdaságosabbá váljon. A második figyelemreméltó kér­dés, amiről hosszú vita folyt és amelyben több elvtárs résztvett, a Központi Bizottság határozata ér­telmében a helybeli egységes föld­műves szövetkezet hathatós megse­gítése az aratási munkálatoknál. Segíteni kell az" egységes földműves szövetkezeteket, hogy a legfonto. sabb mezőgazdasági munkálatokat sikeresen befejezhessék és hogy a közös aratásra megnyerjük a ma­gángazdálkodókat is s az aratás sikeres befejezése után arra is, hogy a szövetkezet tagjaivá legye, nek. Sok elvtárs még helytelen megvi­lágításban látja szövetkezetünk jö­vőjét és a szövetkezeti gazdálko­dás előnyeit. Nincsenek meggyőződ­ve arról, hogy a magasabb termés­hozam elérésének egyetlen útja ép. pen a szövetkezeti gazdálkodás. Minden elvtársnak tudnia kell, hogy a szövetkezeti gazdálkodás a falu útja a szocializmus felé. Az ipari termelés állandó emelkedése mel­lett a mezőgazdasági termelés még nem fejlődik vele párhuzamosan, a magángazdaságokban még a régi színvonalon mozog és ezek nem tudják ellátni dolgozóinkat élelmi­szerrel. Tudjuk, .hogy semmi se szü­letik magától, Hanem minden a ne­héz munka eredménye, amely munka sokszor harcot kíván. Figyelemre­méltó javaslatot tett Kubinyec Gyu la elvtárs. Azt javasolta, hogy ren­dezzünk egyhetes vagy hónapos ak­ciót „közeledés a faluhoz" jelszó­val, amelyben a fejlettebb pártta­gokból összeállított agitációs cso­portok politikai meggyőző munkát fejtenének ki az egyénileg gazdál­kodó kis- és középparasztok között, a pártszervezet pedig előadás útján ismertesse velük a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő nagy erőt és Jelentőségét a szocializmus gyor­sabb elérése szempontjából. Nem szabad visszariadnunk az akadályoktól, nem szabad megalku­vóvá és kishitüvé válnunk aktív és' meggyőző munkánkban. Öntudato­san, fáradságot nem ismerve és minden akadályt leküzdve halad junk előre célunk, a szocializmus felé. Emlékezzzünk Sztálin elvtárs­nak a világ munkássága hőnszere­tett vezéréneik, Lenin elvtársnak te­metésén elhangzott szavaira: „Elv. társak! Mi kommunisták különös vágású emberek vagyunk. Nem kö­zönséges anyagból vagyunk mi gyúrva. Mi vagyunk azok, akik a nagy proletár hadvezérnek, Lenin elvtársnalk hadseregét alkotjuk. Nincs nagyobb tisztesség, mint eh­hez a hadsereghez tartozni. Nincs nagyobb tisztesség, mint tagnak lenni abban a pártban, amelynek alapítója és vezetője Lenin elv­társ .. Kurali József, Korált natolij Koverga, a nyikitai növénykert Igazgatója, a Krim félszigeten. Szegényparaszt fia volt és 23 éves koráig írni­olvasni sem tudott. A polgár­háború alatt fegyverrel a közé­ben védte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vívmá­nyait, tanult és később főisko­lai műveltségre tett szert a le­ningrádi állami egyetemen. Új­fajta gyümölcsfák kitermelé­séért Koverga a növénykert nö­vényszelektálóival együtt meg­kapta a legnagyobb kitüntetést, a Sztálin-díjat. A Krim félszigeten a V. M. Mo­lotov növénykert jgyike a Szovjet­unió legrégibb növényintézeteinek és a szovjetrendszer alatt a tudo­mányos kutatómunka nagyjelentő­ségű központjává vált. A növény­kerteknek hatalmas gyakorlati és elméleti jelentőségük van a nö­vénytan, dendrológia, (fafélékről szóló tan), a citruszkulti'irák, szub­trópikus és déligyümölcsfák, ipari növények, szőlő termelésének, a sző­lő feldolgozásának, a dohányterme­lésnek, a növényi kártevők és beteg­ségek elleni küzdelemnek, a bio­chémiának és a növény származás­tannak terén. Mind a háború előtti években, mind a háború után, a növénykert gondozói nagy gondot fordítanak a növények szelekciójá­ra, űj fajták kitermelésére, igye­kezve ezzel elősegíteni a szovjet ültetvények további felvirágzását. A szovjet ültetvényesek által a forradalom előtti időkből átvett különféle gyümölcsfafajták, különö­sen az idegen amerikai és nyugat­európai fajták nem feleltek meg a szovjet ültetvények magas követel­ményeinek, termékenységük, a gyü­mölcs minősége és főleg a betegsé­gekkel, faggyal és szárazsággal szemben való szívósságuk szempont­jából. A szovjet konzervipar gyors fejlődésére való tekintettel külön­leges gyümölcsfajtákra volt szük­ség. I. V. Micsurin nagy természet­átalakító élettani elméletére felépí­tett többéves munka eredményekép­pen a növénykert szelektálói 97 ú.1 értékes szubtrópikus és déligyü­mölcs-fajtát termelte* ki és bocsá­tottak több kolhoz és szovhoz ültet­vényeinek rendelkezésére. Köztük 30 őszibarack, 20 cseresznye, 17 szilva és Kaukázuson túli szilva­fajtát, számos dinnye, mandula, olajbogyó és fügefajtát. Ezek az ilj szovjet gyümölcsfajtáik felülmúlják a legjobb külföldieket is. Az új gyümölcsfajták jobban megfelelnek a szocialista ültetvények követelmé­nyeinek, kiterjesztik és javítják a z országunkban kitermelt déli és szubtrópikus gyümölcs választékát. A növénykert tudományos dolgo­zói főfeladatuknak tűzték kl a csontmagvú gyümölcsök, (pl. ősziba­rack, szilva, cseresznye, stb.), kü­lönféle fajtáinak kitermelését a dolgozóknak gyümölccsel való fo­lyamatos ellátása és a konzerv­üzemeknek nyersanyaggal való el­látása céljából. Olyan olajbogyó, füge, mandula és más fajtókat akartak kitermelni, amelyek az ed­digiektől eltérően nagyobb mérték­ben egyesítették volna magukban a magasabb termékenységet és a gyümölcs jobb minőségét a faggyal szemben való ellenállás mellett. Á feladatokat a földrajzilag egy­mástól távol fekvő növénycsoportok és egymástól távol fekvő növény­fajták keresztezésének micsurini módszerével oldottáik meg. így pl. keresztezték az őszibarackot a mandulával, a szilvát a sárgaba­rackkal, a Kaukázuson túli szilvát a kínai szilvával, stb. A kereszte­zett magvakat az erre a célra kü­lön előkészített földben termelték az előírt agrotechnikai feltételek mellett. A szelektálók a „mentor­nak" (közvetítőnek) micsurini módszerét alkalmazzák, azaz az öröklődő tulajdonságok átalakulá­sának a módszerét a fiatal keresz­tezett növényeknél, más e célra ki­választott növényfajok vegetatív módszerével (oltással). A micsurini tudomány megbízha­tó fegyverrel vértezte fel a szovjet szelektálókat a növények lényegé­nek előre kitűzött terv szerint oly irányban való megváltoztatására, ahogy azt az ember kívánja. A nö­vénykert tudósai, akik a szocialista ültetvények fejlődésének gyakorlati feladataival foglalkoznak, egyben fontos elméleti kérdéseket is meg­oldottak. A. általuk végzett kuta­tások eredményei lehetővé tették, hogy a szelektálók által végzett munka soha sem volt találomra vé­gezve, mint Micsurin előtt, hanem blztf volt: kellő kiinduló szülőpá­rokat választottak és céltudatos gondozással keresztezett utódokat nyertek. , így termelték ki az asztali és konzervált őszibarack különféle faj­táit, az »orosz«, a »szovjet«, »krem­li«, »Vlarij CskaIov«, »Maxlm Gor­kij«, stb., a különféle cseresznye­fajtákat, mint a »kiállltási«, ikriml nyönyörüség« faltokat. » »komszo­molka és »haladás- vü sárga­barack fajtákat és másokat. Gyü­mölcseik különböző időkben érnek meg, úgyhogy ennek folytán jelen­tősen kibővült az az időszak, amely­nek során biztosítva van a fogyasz­tók és a konzerwállalatok friss gyümölccsel való ellátása. így pl., az az ültetvény, amelyben különféle őszibarack-fajták vannak kiültetve, júniustól novemberig, tehát öt hóna­pig szolgáltat friss gyümölcsöt. A nyikitai növénykertben kiter­melt olajbogyófajták jobban nőnek és teremnek, mint a Krim félszige­ten rendszeresen termelt fajták. Az 1949—50-es kemény telek alatt a régi gyümölcsfajták sokat szen­vedtek a fagy következtében, s kö­zülük egyesek egészen elpusztultak. Ezzel szemben jól beváltak a szov­jet szelektálók által kitermelt űj fajták — »a nyikitai nagy termé­kenységük a »kolhoznő«, a »krimi« és más gyümölcsfajlák. A fagy egy­általában nem ártott nekik. A Krim félszigeten kitermelt fü­gefajtál. termékenységük és a szá­rított gyümölcs minősége szempont­jából túlszárnyalják a legjobb kül­földi fügefajtákat is. Az új mandu­lafa j ták elsőrendű dióként váltak be. Tekintettel arra, hogy később virágoznak, minden évben gazdag termést adnak, mivel a tavaszi fa­gyok nem okoznak nekik olyan ká­rokat, mint ezen értékes gyümölcs­kultúra eddigi fajtáinak. Az idén márciusban a szovjet­kormány az új gyümölcsfafajták termelőinek Sztálin-díjat adományo­zott. A Sztálin-díjjal kitüntetettek között van Ivan Rjabov és Alexandr Richter, Klaudia Kosztinova és Ni­na Arendtova, a növénykert tudo­mányos munkatársai. Szovjet főis­kola neveltjel és az állam minden­ben segítségükre volt, hogy szakis­mereteket szerezzenek és azokat si­keresen alkalmazzák a szocialista | haza javára, amelyet a szovjet em­| berek virágoskertté alakítanak át. A krimi, ukrajnai és a kraszno­darszki kerületbeli állami kísérleti állomások hálózata elősegíti a sze­lektálókat az új fajtákkal való kí­sérletezésükben s abban, hogy kö­zülü' a legjobbakat kiválogassák a kolhozokban és a -lovhozokban va­ló te. vnelés céljából. A nyikitai nö­vénykertben a szelektálási munkák­ban r*sztvesznek a legjobb gyakor­lati gyümölcstermelők. A szakkísér­leti állomásokon kívül az új gyü­mölcsfa i ta tulajdonságait a szov­hozok és kolhozok kísérleti kertjei­ben is kipróbálják, ahol szintén to­vább javítják azokat. A szabadon megtermékenyített fiatal keresztezett fajtákból szer­zett magvak tömeges elvetése több új értékes nemesitett fajtót nyújt­hat. Az elmúlt évek folyamán a nyikití.i növénykert tudományos munkatársainak vezetésével a krimi terület sztyeppeövezetének kolhozai­ban és szovhozaiban 70 hektár ül­tetvényt létesítettek úgy, hogy elve­tették a keresztezett őszibarack, sárgabarack, szilva, Kaukázuson tú­li szilva, cseresznye, meggy, man­dula, aln^a és körtefajták magvait. 100.000 oltványból a gyümölcster­més után kiválogatják a legjobb fajtókat. A természetet átalakító szovjetnép a kommunizmus más nagy építkezései mellett az észak­krimi csatornát is építi, ameíyben a Dnyeper vize fog folyni, hpgy ön­tözze a krimi sztyeppék szikkadt részeinek mezőit és ültetvényeit. A krimi ültetvények új fejlődést érnek meg. A szovjet szelektálók által kitenyésztett értékes nagyter­mésü gyümölcsfajták jól beválnak az ültetvényeken, amelyeknek terje­delme sokszorosan növekedett. Meg­jelennek a különlegesen az észak­krimi csatorna övezete számára ki­tenyésztett gyümölcsfajták. A szovjet szelektálók lázasan dolgoz­taik rajtuk abbeli igyekezetükben, hogy a megújhódott földön új, gyö­nyörű kerteket, a nagy sztálini kor­szakhoz méltó kerteket alakítsanak ki. Az alapszervezetek 1952. júliusi taggyűléseinek programmjához A Párt Központi Bizottságának szervezési titkársága javasolja, hogy a júliusi taggyűléseken tárgyalják meg az összes alapszervezetekben a nemzetközi politikai helyzet kér­déseit, főleg a Franciaországban tör­ténő utolsó események, a nyugatné­metországi é3 koreai események szempontjából. A legutolsó nemzet­közi események még inkább hang­súlyozzák a világbéke megszilárdí­tásáért folytatott állandó és foko­zott harc szükségességét, melynek szocialista építésünk egyes szakaszain konkréten a Párt és a kormány ál­tal meghatározott feladatok időbe­ni és következetes teljesítésében kell megnyilvánulníok. Ebből ered az, hogy az alapszervezetek a nemzetközi helyzet ég a világbékéért folytatott harccal összefüggésben minden te­kintetben értékeljék a gottwaldi öt­éves terv negyedik éve első félévi fel­adatainak teljesítését: hogyan szi­lárdul a munkafegyelem, a hiányzás és hullámzás megszüntetése, a szo­cialista versenyzés fejlesztése, a lágy normák megszüntetése és hogyan harcol a szervezet a termelés gazda­ságosabbá tételéért és jobb minősé­géért. E feladatok megtárgyalásánál ha­tásos segítséget fog nyújtani a szer­vezeteknek A. Zápotocky elvtárs beszámolója a prágai kerület üzemi pártszervezetei elnökeinek gyűlésén, melyet az Uj SZÓ ez év június 8-án közölt. A falusi szervezetek, gép- és trak­torállomások és az állami birtokok üzem! szervezetei megtárgyalják a nemzetközi helyzettel ég a világbé­kéért folytatott harccal összefüggés­ben a falu időszerű főfeladatait, azaz alaposan értékelik a párt ég a kor­mány határozatainak teljesítését az egységes földműves szövetkezetek megszilárdításáról és további fej­lesztéséről, az állami birtokokról és a gép. és traktorállomásokról. Jó segítséget fog nyújtani a falusi szer­vezeteknek e feladatok megtárgyalá­sánál az SzKP BP titkárságának határozata a nagyszombati járási bizottság és a falusi szervezeteinek munkájáról. A taggyűlés ellenőrzi az ezévi ara­tás és felvásárlás előkészítéséről és végrehajtásáról szóló határozat tel­jesítését, kiértékeli, hogyan teljesí­tik a pártszervezet és az összes kommunisták a határozatokat és ho­gyan vonták be a munkába, a falu összes kis- és középpparasztjait, a gép- és traktorállomások és állami birtokok összes dolgozóit. HÍREK A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL Kiállítáa K Volga—Don-csatornáról Pekingben Pekingben kiállítás nyílt meg a Vol­ga—Don-csatornáról, amely bemutat­ja a Szovjetuniónak ezt a gigantikus építkezését. A kiállítást a Szovjet-Kína Barát sági Szövetség pekingi szervezete ren dezte a főváros legnagyobb parkjá ban. Peking dolgozóinak ezrei nézik meg naponta i kiállítást és a legkü' lönfélébb módon adnak kifejezést örö műknek, amelyet a szovjet emberek győzelme felett éreznek. Az ötéves tervet három és fél év alatt teljesítették Ä bolgár újságokban megjelentek azon dolgozók munkaeredményei, kik sikeresen versenyeznek az 'ötéves terv­nek négy év alatt való teljesítéséért. Az „Elektrometall" gyár dolgozói Di­mitrov elvtárs születésének 70. évfor­dulóját azzal ünnepelték meg, hogy három és fél év alatt befejezték az öt­éves tervet. E napokban az „Iszkir"' könyvvál­lalat szintén befejezte az ötéves tervet. A vállalatokban a munka termelékeny­sége 50 százalékkal emelkedett. Örömteli hír jött Dimitrovgrádból is, A „Sztálin" nevű vegyészeti kombi­nát tíz nappal a határidő előtt teljesí­tette az első félév tervét. A féléves ter­vet időelőtt teljesítette még a „Na­gyezsda" gépépítő gyár és még s< más gyár is. Gyapot- és rizstermelés Magyaror­szágom Az utolsó években Magyarország termőföldjein megkezdték az új nö­vények termelését. A gyapot' vetését kiterjesztik országszerte. Az ötéves terv végére a gyapot ültetvények már 200 ezer holdat fognak kitenni. A magyar mezőgazdasági dolgozók a rizstermelés terén is gyönyörű ered­ményeket érnek el. A mult évben 7000 holdon termeltek rizst. Évről évre emelkedik a terméshozam A búcsi Petőfi-szövetkezetben a mult évben tíz és fél métermázsa gyapotot arattak egy holdon. Köztársasági dijak Albániában. Az Albán Népköztársaság Mi­nisztertanácsa határozatot hozott, amely szerint évente „Köztársa­ság"-díjakat ítélnék oda azoknak, akik kimagasló eredményeiket ér­nek el a természet és társadalom­tudományok művelésében, az iroda­lom, a színműírás, irodalomkritika, zene, festészet, szobrászat, építé­szet és filmművészet fejlesztésében, vagy akik nagyjelentőségű újítással segítik elö a termelést és akik új munkaimódszerek alkalmazásával járulnak hozzá az albán nép jólé­tének fokozásához. A „Köztársa­ság"-díjaknak három fokozata lesz. Magyarországon, Hosszúpályin a tanács javaslatára egy terméket len, szikes, lapályos területen ha­lastavat építettek. A község hatá­rában folyó Kálló-csatorna vizét ve­zették a lapályra. A tó „benépesí­t" a Petőfi termelőszövetkezet tagjai a hortobágyi állami gazda­ság segítségével végezték el. Több mint nyolcvan darab anyapontyot szállítottak át a hortóbágyi halas­tóból a község új halastavába. A hortóbágyi halastó szakemberei a jövőben is támogatják a Petőfi ter. melöszövetkezetet, hogy minél na­gyobb jövedelmet hozzon az új üzemág.

Next

/
Thumbnails
Contents