Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-31 / 180. szám, csütörtök

1952 július 23. UJSI0 5 A nagykaposi járás községeiben egymásután alakulnak az űj szövetkezetek Kapos-Kelcsenyen a reakció és a kulákság hamis propagandáját megtörte a helyi pártszervezet és a helyi Csemadok együttműködésével folytatott meggyőző munka. A kis- és középparasztok július '20-án 111-en megalakították a III. típusú szövetkezetet. A szervező és meggyőző munkában kitűnt a Csemadok helyi szervezetének elnöke, Köblös János kisparaszt, aki elsőnek lépett be a szövetkezetbe és 38 kis- és középparasztot világosított fel a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Kapos-Kelcsenye példáját követve a nagykaposi járá3 többi községeiben is újabb eredmények születnek és így Csicser, Iske, Bés. Deregnyő községekben js győzedelmeskedett a kisés középparasztok akaratereje, akik legyőzve a kulákok és a reakciósok hamis propagandáját, megalakították a szövetkezetet. Górász István, Nagykapos. A most alakult kiskövesdi szöv ettozet nagy feladatokat tűz ki maga elé Július 20-án munkaértekezletet tartottak a kiskövesdi EFSz-ben. Megbeszéltük a szövetkezet legközelebbi tennivalóit, feladatait. Az újonnan alakirit szövetkezetnek először is az állatállomány elhelyezéséről kell gondoskodnia. Saját erejükből felépítenek egy sertésólat, a szarvasmarhákat a falu nagyobb istállóiban fogják elhelyezni, amelyeket ugyancsak saját erejükből megjavítanak. Ezután a zöldségtermelés kérdéseit beszélték meg. Járásunkban a zöld. ségtermelés mindig nagyméretű volt. Ma, amikor Kjskövesd dolgozó népe a szocializmus útjára lépett, ezelőtt soha nem ismert lehetőségek tárulnak eléje a zöldségtermelésben. A tagok azt a javaslatot tették, hogy a közeli Tarbucka hegyről lezú hanó hólé és esőlé felfogásával keilen

e megoldani az öntözés kérdését. A javáslat véghezvitelének lehetőségét megvizsgálták a helyszínen. A lezuhanó vizet gátakkal fel lehet tartani és öntöző berendezés segítségével oda lehet vezetni, ahol éppen szükséges. A zöldségtermelés mellett gyümölcstermeléssel is akarnak foglalkozni a fiatal szövetkezet tagjai. Egyelőre az egyes gabonatáblákat ültetik körül gyümölcsfákkal. Üj szőlőfajtákkal is fognak kísérletezni. Ha pedjg megvalósítják a csatornázást, akkor rizstermeléssel is fognak foglalkoznj. A munkaértekezleten sok értékes felszólalás hangzott el. Borisz elvtárs például kérte a normák igazságos megállapítását, mert igazságos jutalmaz-'

s csakis normák alapján lehetséges. Bányácski Albert középpcraszt egyelőre még nem nagyon bízik a közös gazdálkodás eredményeiben. de mindenesetre megjegyezte, hogy ha jól gazdálkodnak, akkor ..az eredmények is biztos jobbak lesznek." Igaza van Bányácski Albertnek. A kiskövesdi fiatal szövetkezet úgy fog fejlődni és olyan gazdag lesz, amilyenné azt a tagok szorgalmas munkájukkal teszjk. A tervek megvalósíthatók, munkásosztályunk mindenben a legmesszebbmenő segítséget nyújtja a szövetkezeti tagoknak. Benedek Gyula Kjrályhelmec A malinovói dolgozó parasztok példásan teljesítik a hús és tojás beadását Községünkben nagyon sok egyénileg dolgozó kis- és középparaszt becsületesen eleget tesz az állammal szembeni kötelességének abban a tudatban, hogy a jó beadással harcol a békéért és a szocializmusért. Dicséretet érdemelnek Bors János, aki sertéshúsból 219 kg helyett 250 kg-ot, tojásból 440 darab helyett 449-et adott, továbbá Bátorfi Pál és idősebb Bátorfi Pál, akik beadásukat teljesítették és igyekeznek azt túlteljesíteni. Ellenben vannak községünkben hanyag és nemtörődöm emberek is. Ilyenek például Vágner Mihály, akit még 19öl-ben a szövetkezet tagsága kizárt soraiból, mert a szövetkezetben is csak a mások munkájából akart megélni. Beadási kötelezettségének sem tesz eleget. Továbbá Szűcs József 12 hektáros, akinek egész évre 871 kg húselőirása van, ebből félévre 450 kg-ot kellett volna adnia és eddig nem adott semmit sem, tojásból 1990 darab helyett csak 724-et adott. Továbbá nem tettek eleget még a beadásnak Drog Mihály, Lopik József és Vojácsik István. Griinfeld Zoltán, Malinovo. A panyidaróci szövetkezet „becsületes kulákjai* Az Ipolysági állami gazdaságban megkezdték a dohány betakarítását. Zsiga József dohánytermelő' csoportja 2 nap alatt 2 hektárról betakarította és felfűzte a dohányt. A jó minőségű árpáért 50.000 korona felárat kapott a csenkei szöv et kezet A csenkei szövetkezet tagjai 7 nap alatt learattak és így a járásban a második helyre kerültek. Július 4én a cséplést is megkezdték. Az aratás gyors elvégzése a traktorosoknak köszönhető, akik közül külön ki kell emelni Lengyel Lajost, aki naponta átlag 11 hektárt aratott le. A szövetkezet gabonája jól fizet. Annak ellenére, hogy a csenkei határ nem a legjobb, mégis búzából hektáronként 22—23, rozsból 20, árpából pedig 29—30 mázsa terem. A csenkeiek még sohasem arattak olyan fajsúlyú gabonát, mint az idén. A búza fajsúlya 85, a rozsé 80, az árpáé pedig 70. A földműves raktárszövetkezet az egész árpatermést átvette elismert vetőmagnak. Ezért a szövetkezet 50.000 korona felárat ka. pott. Az aratási és cséplési munkákban Mikóci Béla csoportja vezet és úgylátszik, meg is tartja az elsőbbséget a cséplés befejezéséig. A legjobb eredményeket a kocsisok közül Kvarda Rudolf és Csiba Sándor érték el, akik naponta 4 hektárról behordták a gabonát a cséplőgéphez. A cséplésnél Németh Mihály, Nagy Péter é3 Vass Károly, a helyi CsISz-csoport lánytagjai közül pedig Sáha Cecília, Méry Etel és Füsi Mária tűntek ki. Vass Ferenc, Csenke. A poros országúton nagy pöfögéssel robog egy traktor, pótkocsit vontatva maga után. A traktoros kemény kézzel fogja a kormánykereket, nem néz sem jobbra, sem balra, arcát valami büszke öntudat teszi határozottá. A traktorával vontatott pótkocsi búzával telt zsákokkal megrakva, a zsákok tetején pedig egy ember ül. Kalapját mélyen a szemébe húzta, hogy legalább arcának egy része legyen árnyékban. Ez az a re olyan volt, hogy az ember nem egykönnyen felejti el. A világháború örök nyomot hagyott ezen az arcon. Molnár Lajos,' a panyjdaróci egységes földműves szövetkezet elnöke egyik szemét hagyta a harctéren a kapitalisták és kulákok érdekeiért. Molnár Lajos egész életében szorgalmas munkával kereste meg a betevő falatot. Kis földecskéje mellett különösen a téli időszakban különböző munkahelyekre járt dolgozni. Két és fél hektár földecskéjének megművelése közben a mezőgazdasági termelés titkaival is megismerkedett. Megszerette a földet. Minden vágya az volt, hogy legalább annyi földet tudna venni, hogy a földmüvelés mellett ne kellen s más munkát folytatnia. Terve azonban a legnagyobb erőfeszítés mellett sem sikerült. Ami jövedelme lett volna Js a földből, meg a napszámos munkából, oda kellett hogy fizesse az istentelenül magas adóba, ha azt akarta, hogy földecskéjén meg ne üssék a dobot. — Két éve vagyok a szövetkezet elnöke — mondja Molnár Lajos. — Két éve iránjátom a panyidaróci szövetkezeti tagok sorsát. Én nem is akartam elnök lenni, de amikor az Uj &:ó krjtikája nyomán eltávolították Ilcsik Márton kulákot a szövetkezet éléről, sőt még a községbon sem tűrték meg tovább a basáskodót, a szövetkezeti tagok egyhangúlag engem választottak meg elnöknek. A panyidaróci szövetkezet tagjai nem is csalódtak Molnár Lajosban. Vezetése alatt a szövetkezet szépen fejlődött. Már a mult évben is jóval magasabb termésátlagot értek el, mint az előző években, az j d én pedig olyan termésük volt, amilyenre még soha nem volt példa Panyidarócon. A jól végzett munkáért hálás volt a föld Az elmúlt évek hosszú során az átlagos termés például árpából alig volt 15—16 mázsa hektáronként. Az idei aratás után bebizonyosodott, hogy helyesen gazdálkodtak, nemhiába vetették el rendes időben az ősziárpát, nem hjába használták a műtrágyát, mert hektáronként 20 mázsás átlagos terméshozamot takari. tottak be árpából. Megtanulták a munka megszervezését is. Az idei aratás úgy ment, mint a karikacsapás. A szövetkezet apraja-nagyja kivette a részét a munkából. A cél közös volt: „Minél kevesebb szemveszteséggel betakarítani a nép kenyerét". Szorgalmas munkájuknak szép eredménye mutatkozott, mert az aratást egy hét alatt elvégezték. — Különösen nagy segítségünkre volt a kombájn — mondja a zsákok tetején ülő elnök. -— Igaz, hogy kombájnra nem kötöttünk szerződést a gépállomással, de mégis mi is kaptunk egyet. Eleinte nem bíztunk a kombájn munkájában, bizalmatlanok voltunk iránta, de 3 nap elteltével megváltozott a szövetkezeti tagok véleménye. Látták mennyire megkönnyíti és meggyorsítja a munkát a kombájnnal végzett aratás. Nem kell a learatott gabonát keresztekbe rakni, sem a cséplőgéphez hordani, mert a nagyszerű gép ezt mjnd maga elvégzi. A szövetkezeti tagoknak nincs más dolguk, csak a gabonával telt zsákokat elhordani. A panyidaróci szövetkezetben dolgozó kombájn 3 nap alatt 340 mázsa búzát csépelt ki. A 340 mázsából 307 mázsát a földműves raktárszövetkezet, mint elismert vetőmagot vett át. A kombájn által elcsépelt búzát a tarlóról egyenesen a földműves raktárszövetkezetbe szállították. Az említett traktor hordta be az elcsépelt búzát a losonci raktárszövetkezetbe. /L panyidaróci szövetkezetben annak ellenére, hogy az aratási munkákat sikeresen el tudták végezni, még sincs minden rendben. Valamilyen „titokzatos kezek" lépésrőllépésre akadályozzák a munkacsoportok helyes megszervezését. A növényápolásj munkák idején, sőt/ az aratás alatt sem tudták megszervezni a csoportokat. Sehogysem akartak a szövetkezeti tagok belemenni abba, hogy a munkák helyes megosztásával felkeltsék a tagok felelősségérzetét a közös munka iránt. Érthetetlen, hogy Panyidaróc kis- és kö« zépparasztjai, akik ma szövetkezeti tagok, miért félnek a munkamegosztástól. Hjszen az elért eredmények világosan bizonyítják, hogy a panyidaróci szövetkezet tagjai becsületesen megállják a helyüket a munkában. Csakhogy van még egynéhány kulák is a panyidaróci szövetkezetben. Nem ugyan a szövetkezet vezetőségében, de furfangjukkal és ravaszságukkal az orruknál vezetik a szövetkezeti tágokat. Ök akadályozzák a. csoportok keretén belül történő munkamegosztást. Tudják jól, hogy ha a munkamegosztás megvalósul, a „becsületes" kulákoknak, de különösen a kulákasszonyoknak is meg kellene fognj a kapanyelét. Csakhogy ök ez ellen kézzel-lábbal tiltakoznak. Hogy is lehetne elképzelni, hogy a Kucserák, vagy a Rubintok asszonyai ugyanannyit dolgozzanak, mint például Kovács Mari, vagy pedig a munkától kérgeskezü kis- és középföldmtivesek feleségei. Termé, szetes, ha a szövetkezet keretén belül a munka nincs csoportokra, szakaszokra és egyénekre szétosztva, nem lehet kellően ellenőrizni, ki mennyi munkát végzett. Ha azonban ez megvolna, akkor nem fordulhatott volna elő az, hogy a hímes tojáshoz hasonló elkényeztetett kulákasszonyoknak is ugyanannyi mukaegységük lett volna beírva, mint azoknak az asszonyoknak, akjk becsületesen dolgoztak és dolgoznak. A szövetkezetek megszilárdításáról szóló párt. és kormányhatározat rámutatott arra, hogy a falusi gazdagok nem valók a szövetkezetbe. A panyidaróci szövetkezet tagjainak nem volna szabad megfeledkezni arról, hogy a falusi gazdagok az ő megrögzött ellenségeik. A kulákok sok esetben ügyesen tudják álcázni igazj szándékaikat és sok esetben nemcsak a szövetkezeti tagokat és vezetőket, hanem a helyi pártszervezet, sőt a járási funkcionáriusokat is megtévesztik. így van ez Panyidarócon is. Nem akarják észrevenni Rubint Flóri, Kucsera Géza, Kucsera Sándor és Kucsera Tóni 32 hektáros kulákok alattomos sáfárkodását. A szövetkezet vezetősége a járási oktatóval együtt csak sopánkodik, hogy mit is kezdjenek az ő „becsületes kulákjaikkal". A szövetkezet elnöke, sőt a járási oktató is megvan győződve arról, hogy a négy ártatlan bárányka nélkül talán nem js tudna a szövetkezet létezni. Ezt beszédükből is ki lehet venni. A járási oktató még azt is megkísérelte, hogy a kulákokat, mint a leghűségesebb szövetkezeti tagokat mutassa be munkatársainak. • — Tudom jól, hogy a kulákok nem valók a szövetkezetbe — mondja az oktató — de mit tegyünk ellenük, hisz olyan becsületesek, mint a ma született bárány. Az ilyen kijelentés után kénytelenek voltunk kissé utánanézni az ártatlanság mintaképeinek, vájjon a ma született ártatlan bárányok nem „eredendő bűnnel" születtek-e. Nem kell sokat fáradozni senkinek, hogy megállapíthassa, az ártatlanság álarca mögött kik rejtőznek. Teljesen igazat kell adni a járási oktató azon véleményének, hogy a kulákokat el kell távolítani a szövetkezetből, azt az állítást azonban, hogy a kulákok körül a becsületesség anynyira erős volna, hogy minden támadás ellen megvédi őket, homlokegyenest meg kell cáfolni. Aki ennek az ellenkezőjét igyekszik bizonyítani, azt nyugodtan nevezhetjük a kulákok barátjának. Az ilyen ember nem való vezető helyre. Elhajló, megalkuvó, hiányzik belőle az osztályöntudat, elárulja a munkásosztályt, lerakja a fegyveit az ellenség előtt és szabad teret enged neki a további szabó táláshoz. Lehetetlen észre nem venni, hogy Rubint Flóri 32 hektáros kulák mennyire kihasználja még most is a szövetkezeti tagok bizalmát. A múltban mindig 4—5 cselédet tartott, ö pedig heremódjára munkanélkül henyélt. Ma természetesen megváltozott. Nem riadt ö vissza a szövetkezeti gazdálkodástól, csak arról gondoskodott, hogy a marháiból túlsók ne kerüljön a szövetkezet tulajdonába. Földjeit is beadta, csak éppen a 70 ár szőlőjét és ugyanannyi gyümölcsösét tartotta meg magának, de azért nagyképűen kürtöli, hogy mindenéről „lemondott" a szocializmus felépítéséért. — A szövetkezetben is becsületesen dolgozom, mit akartok hát tőlem? Az ilyen kijelentések után még a járási oktató is csak bológatott. Pedig volna mit a szemébe vágni: a kulák még ma is napszámosokkal dolgoztatja a földjét és gyümölcsösét. Ö jár a szövetkezetbe dolgozni, hogy leplezze magát, de a szőlőjét és gyümölcsösét titokban Barta Lajossal és Hűkkel Istvánnal dolgoztatja. Még ma is embereket zsákmányol ki. Tehát így néz ki az ártatlan kulák. Kucsera Géza egy lépéssel sem marad el Rubint mögött, ha spekulálásról van szó. Ez is féltéglával veri a mellét, hogy ö milyen becsületes szövetkezeti tag. De sáska kezeivel görcsösen szorongatja 4 darab tehenének a láncát, nehogy véletlenül a szövetkezet istállójába vándoroljanak. Kucsera Géza úgy értelmezte a szövetkezeti gazdálkodás szabályzatát, hogy minden családtagra meghagyhat egy-egy tehenet. Ügylátszik, hogy a kuláknak ez a „rendelet'' tetszett, mert a család mind a négy tagjának meghagyott egy-egy tehenet. Megyen is a tej, vaj, túró, Losoncra. Természetesen a feketepiacra A kulák erszénye pedig napról-napra duzzadtabb. Az állatok takarmányozása nem okoz gondot Kucserának. Befogja lovait... köd előttem, köd utánam és már hozza is a közös vagyonból a szénát az állatok részére. így van a dolgokkal Kucsera Sándor is, ö azonban bizonyos százalékkal ravaszabb Kucsera Gézánál, mert ö még az anyósa részére is tart marhát, természetesen a szövetkezet takarmányából. A községben már mindenki tudja, hogy az egyik ellenőrzésnél több mint 8 mázsa szénát találtak nála, amit az éj leple alatt lopkodott össze. Kérdezzük csak meg a járási oktatót, aki azzal, dicsekszik, hogy ő mindenről tud, ami a községben történik. Vájjon ez a dolog is a kulákok becsületességéről tanúskodik? Hát ahhoz mit szólnak a kulákok védőszentjei, hogy Kucsera Tóni már azzal sem elégedett meg, hogy puszipajtásainak példáját követve szőlőt, gyümölcsöst müveitessen másokkal, vagy pedig a megengedettnél több állatot tartson a szövetkezet takarmányából, hanem még az aratást is szabotálni akarta. Aratás alatt a „becsületes" kulákból lett szövetkezeti tag egyszerre tehénpásztor akart lenni. Ki akarta magát vonni az aratási munkából, hogy ezzel is késleltesse az aratás sikeres elvégzését. Érthetetlen dolog, hogy ezekről a dolgokról a losonci járási pártbizottság tagjai nem vesznek tudomást, sőt még a helyi szervezet sem. Nem akarják tudomásul venni azt, hogy a kulákok minden eszközzel ártani akarnak. Furfangos cselszövésekkel iparkodnak felforgató munkát végezni. Ha pedig befurakodnak a szövetkezetbe. ott elégedetlenséget szítanak és iparkodnak minél nagyobb hasznot húzni saját részükre. A losonci járási pártbizottságnak a párt- és kormányhatározat alapján meg kell tenni a kellő intézkedéseket. Ki kell űzni a panyidaróci szövetkezetből a befurakodott osztályellenséget, a kulákokat, ha azt akarjuk, hogy a jó úton haladó szövetkezet továbbra is teljesítse hivatását, megszabadítsa a falu kis- és középgazdáit a kulákok basáskodásaitól. Szarka István.