Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-30 / 179. szám, szerda

Vitág proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 július 30. szerda 2 Kčs V. évfolyam, 179. szám. c/t mai szántban ; A kassai Vörös Hadsereg-üzem dolgozói július második felében 105 százalékra teljesítették tervüket (2. old.) A V. I. Lenin nevét viselő Volga—Don-csatorna ünnepélyes megnyitásán résztvevők levele J. V. Sztálinhoz, (8. old.) Művészettel r építésért és az új emberért (4. old.) A jó példát látva Vécsen a falu 96 százaléka belépett a szövetkezetbe (6. oW«) A népi demokratikus rendszer nagy életereje A lengyel nép felejthetetlen, lelkes napokat él át. Lengyelország július 22-én nyolcadik éve szabadult fel a hitleri megszállás igája alól. Ugyanezen a napon a szejni az egész nép helyeslése után elfogadta a Lengyel Népköztársaság alkotmányát. Évről évre mérhetetlenül nagyobb a jelentősége annak, hogy a Szovjet Hadsereg fölszabadította Közép- és Délkelet-Európa országait, hogy a Szovjetunió a második világháborúban teljesítette a nagy felszabadító küldetését. ,.Minden becsületes ember előtt világos, mondotta Bierut elvtárs, hogy amikor a Szovjetunió szétzúzta a hitlerista területrablókat, egyszersmind megteremtette függetlenségünk és a népi hatalom kivívásának feltételeit, népünk győzelmének feltételeit a kapitalista kizsákmányolás és züllés erői felett." Nyolc évvel ezelőtt, amikor a hős Szovjet Hadsereg és vele együtt az új lengyel hadsereg harci egységei megtisztították Lengyelország földjót a fasiszta szennytől, megalakult az első népi kormány, s megkezdődött a lengyel állam új története, Lengyelország valóban nemzeti és szociális újjászületése. A lengyel nép a német fasizmuson aratott szovjet győzelemnek köszönheti, hogy mindörökre lerázta a nyugati imperialista hatalmaktól való függőség jármát, s határozottan ráléphetett az új, szabad élet. építésének útjára, a szocializmus és a Szovjetunióval való örök barátság útjára. A Lengyel Egyesült Munkáspárt az új Lengyelország nagy építőjével és vezetőjével, Boleslaw Bieruttal az élén, az egyetlen helyes utat választotta országa újjáteremtésére. Következetesen ezen az új utón haladva, a lengyel nép kiemelkedő sikereket ért el gazdasága és kultúrája fejlesztésében, népi demokratikus államának megszilárdításában. A lengyel nép nagy vívmányait, valóban ragyogó győzelmeit a legfényesebben a Lengyel Népköztársaság alkotmánya fejezi ki. Az alkotmány mélyreható, gyökeres forradalmi .jellegű gazdasági, politikai és társadalmi átalakulások alapján törvénybe foglalja azt, amit a lengyei nép immár elért és kiharcolt. E vívmányok közül a legfontosabb: a népellenes, nemzetellenes (Mlitikát folytatott földesurak és kapitalisták uralmának megdöntése. A földbirtokosok és kapitalisták mérhetetlen nyomor és szenvedés örvényébe taszították az ország dolgozóit, s Lengyelország gazdaságának és védelmi képességének katasztrofális züllését idézték elő. A munkásosztály, miután megragadta a hatalmat, a dolgozó parasztsággal szövetségben forradalmi földrefor. mot hajtott végre, egyszersmindenkorra megsemmisítette a földesúri nagybirtokot, államosította a nagy* és középipart, a közlekedést és a bankokat, bevezette a külkereskedelemben a monopóliumot, gyorsan megszüntette a háború és hitleri megszállás következményeit. Hatalmas arányokban bontakozott ki az ipari építés, a kultúra és az életszínvonal emelésére irányuló munka. A népi Lengyelországban korszerű gépekkel és technikai berendezéssel felszerelt új iparóriások épültek olyan rövid idő leforgása alatt, amelyre nincs példa és amely "a kapitalista országokban lehetetlen. Ezek az iparágak, mint a gépkocsitraktor-, hajóépítő-, nehézgép gyártóipar, stb., ismeretlenek voltak a régi burzsoá-földesúri Lengyelországban. Megszűnt a munkanélküliség. a lakosság foglalkoztatottság* állandóan növekszik. A mezőgazdaság termelése a háború utáni években szintén komolyan emelkedett. Gyorsan nő a társadalmasított mezőgazdasági szektor, egyre nagyobb méreteket ölt a mezőgazdasági munkák gépesítése, a falu egyre nagyobb mennyiségben kapja a legújabb nagyteljesítményű gépeket, mindjobban meghonosodnak az élenjáró agrotechnikai módszerek. Mint a többi szocialista társadalmat építő népi demokratikus országban, Lengyelországban is a népgazdaság alaptörvénye, a népi hat-alom politikájának főfeladata, az állam szakadatlan gondoskodása a dolgozók növekvő anyagi és kulturális igényeinek kielégítéséről. Ez a gondoskodás kifejeződik a reálbérek rendszeres emelésében, az elsőrendű szükségleti cikkek árának fokozatos leszállításában, a mindenkire kiterjedő társadalombiztosításban; ezt mutatja a szellemi és testi munkások évenkénti fizetéses szabadsága, a szanatóriumok, üdülőotthonok, orvosi segélyhelyek hálózatának kibővítése, az iskolaköteles korban íevő gyermekek általános és kötelező oktatása, iskolák, könyvtárak, klubok, stb. építése. Egyetlen burzsoá alkotmány sem biztosítja, — mégha formálisan törvénybe foglalja is az úgynevezett demokratikus szabadságjogokai — e jogok gyakorlati megvalósítását, még pedig azért nem, mert a burzsoá állam a kizsákmányolók állama, a burzsoá demokrácia pedig a gazdagok, a kapitalisták és a gyártulajdonosok mennyországa, de a dolgozó tömegek pokla. A Lengyel Népköztársaság alkotmánya nemcsak kinyilatkoztatja a dolgozók demokratikus szabadságjogait, hanem törvény útján, meghatározott anyagi eszközökkel biztosítja is e szabadságjogok megvalósítását. Ez különbözteti meg gyökeres és döntő módon minden burzsoá alkotmánytól. A népi demokratikus országok gazdasági és kulturális felvirágzása különös élességgel domborodik ld. ha látjuk a kapitalista országok gazdaságának további züllését, a vad fegyverkezési hajszát, a fasiszta Tito-klikk árulása folytán amerikai, imperialista gyarmattá vált Jugoszlávia rohadását. A népi demokratikus rendszernek gazdasági és kulturális virágzása a rendszer hatalmas életerejét, a nemzeti és szociális elnyomás alól felszabadult népek óriási lehetőségeit bizonyítja. A népi demokratikus rendszer viszonyai közt Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia fejlődésében olyan ugrás történt, amelyről egyetlen kapitalista ország sem álmodhatik. A Szovjetunió nemcsak felszabadította ezeket az országokat, hanem az első naptól kezdve önzetlen, testvéri segítőkezét is feléjük nyújtotta. A gazdasági, tudományos, technikai és kulturális segítségen kívül a szovjetnép a népi demokratikus országok rendelkezésérc bocsátotta a szocializmus építésében szerzett sokoldalú tapasztalatát is. A Szovjetunió a népi demokratikus országok szilárd támasza, az volt a múltban s az lesz a jövőben is. Több mint hét évvel ezelőtt, a Szovjetunió és Lengyelország barátsági, kölcsönös segélynyújtási és a háború utáni együttműködési szerződések aláírása alkalmából Sztálin elvtárs a következőket mondotta: „Ennek a szerződésnek mindenekelőtt az a jelentősége, hogy gyökeres fordulatot jelent a Szovjetunió és Lengyelország viszonyában a szövetség és barátság felé..Azóta a szovjet és a lengyel nép szövetsé(Folytatás a 2. oldalon) A hegysüri szövetkezet túlteljesítette beadási kötelezettségét A hegysúri szövetkezetben az ara. tási és cséplési munkák alatt a ta. gok között kifejlődött a jó megértés, jó munkai egyelem. A helybeli kommunisták példamutatása révén idejében elvégezték a cséplést és a gabonábeadást 112 százalékban 2 nappal a határidő előtt teljesítet ték. Kovács István, Szene. Az egyházfai szövetkezet zabból 350, a többi gabonafélékből pedig 100 százalékra teljesítette gabonabeadását Az egyházfai EFSz július 24-én fejezte be a cséplést. Beadási kötelezettségének búzából 100, árpából 101, zabból pedig 350 százalék, ra tett eleget. Egyjiázfa a tojásbe. adásban is jól áll. A falu 105 százalékra teljesítette tojásbeadását. A dolgozó parasztok közül többen példát mutatnak. Withalm ós Svarga dolgozó parasztok százszázaléicra eleget tettek beadási kötelezettségüknek. Akad azonban Egyházfán egy-két spekuláns is. Matus Mihály 14 hektáros földműves tojásbeadása 2200 darab, de eddig csak 328 tojást adott be. Emellett, nincs meg a sertésés marhaállománya sem. Jvoska János, Egyházfa. Holiy László a balázsfai szövetkezetben gabonafeleslegét az országnak adja A balázsfai szövetkezet miután teljesitettte a gabonabeadást és biztosította a jövő évi terméshez a vetőmagot, a tagoknak szétosztotta a félévi munkaegységek után a természetbeni járandóságot. A szövetkezet tagjai örömtől sugárzó arccal és boldogan vették át a munkájuk után kapott jutalmazást. Holly László ,aki a tehenészetben dolgozik, nagymennyiségű gabonát kapott. Az első félévben ledolgozott 438 munkaegységet és erre természetbeni jutalmazásul 582 kg búzát, 237 kg rozsot és 171 kg árpát kapott. De Holly elvtársnak erre nincs szüksége, mivel egysdül van, s így a kenyérgabonán felüli feleslegét a dolgozó nép részére felajánlotta. Beadott 6 mázsa gabonát, amelyért összesen 3600 koronát kapott. Pél. dáját követte Vörös Sándor is, aki 240 kg kenyérgabonát ajánlott fel saját keresetéből. Bakos Pál, Dunaszendahely. A természetbeníek szétosztása után a dunasápi szövetkezet 150 százalékra teljesíti beadását A-ig 45 tagja van a dunasápi szövetkezetnek, de az aratásra és a cséplésre jól felkészültek. Hegy sikeresen elvégezték az aratást és a cséplést, ez Dolán Gyula járási instruktor érdleme is, aki az aratási és a oséplési munkák alatt fáradságot nem ismerve meggyőző ós felvilágosító munkával hozzá járult alihoz, hogy a dimasápi szövetkezet a cséplésben a második helyet foglalja el járási viszonylatban. A gabonát a cséplőgéptől nyomban a földműves raktárszövetkezetbe szállították és eddig 130 százalékban teljesítették a gabonabeadást. De a szövetkezet becsületes tagjai még ezzel sem elégszenek meg és elhatározták, hogl miután szétosztják a természetbeni járandóságot, a gabonabeadást 150 szlzaLékra növelik. Mind a cséplésnél, mind a gabonabegyüjtésnél példásan dolgoztak Cesznek Károly és Cesznek Ferenc és kitűnt a munkában idősebb Her. nai János is, aki 65 éves kora ellenére nem ismert fáradságot s a cséplés ideje alatt éjt nappallá téve dolgozott a termés szemveszteségnélküli betakarítása érdekében. Meg- is mondta a cséplés alatt, hogy „ha mindannyian egymást megértve dolgozunk a szövetkezet kifejlesztésén, nincs az az erő, amely megzavarná építői munkánkat". FeJiér József, Szene. A cseszkobude;ovicei kertilet földjein étik a szovjet „Divotvorka"-bóza Az olesnyiki IV. típusú EFSz, valamint a libejovicei kutatóállomás földjein érik a szovjet búza, amelyet a szövetkezeti fogok „Divotvorkának" neveztek el. Az olesnyiki szövetkezeti tagok 20 áron, a kutatóállomás szintén 20 áron termeli ezt a fajtát. A „divotvorka" búzát a libejovicei kutatóállomás vezetője, Csejka František kezdte termelni, aki 1949-ben kitermelte az első vetőmagot. Az ő számításai szerint a „divotvorka" nálunk hektáronként 65 má_ zsát fizet. Egy szemből átlag 5—9 szár fejlődik és minden kalászban átlag 115—120 szem van. A libejovicei kutatóállomás dolgozói az elmúlt évben olyan kalászt is termeltek, amely ben 165 szem volt. A gépek hanyag megjavításával hátráltatja a dnnaszerdahelyi traktorállomás a nagylúesi szövetkezetben a cséplést J A nagylúesi szövetkezet tagjai is nagy segítséget kaptak az idei aratásban, mert az aratás első napjaiban megjelent a földeken a haladó technika vívmánya, a hatalmas kombájn, .mellyel naponta 225 mázsa búzát csépeltek ki. Az aratás sikeres befejezése után nyomban megindultak a cséplögéipek. Három cséplőgép dolgozik s úgyszólván a határ minden részén ömlik a zsákokba az új kenyérnekvaló. Eddig is szép eredményeket értek el a szövetkezet tagjai és rozsból már százszázalékban eleget tettek a beadásnak. Adott szavuk hiteléül kötelezettségvállalásuknak minden ben eleget akarnak tenni és így a. napokban még 150 mázsa árpát is beadnak. Még jobban haladna a cséplés, ha a traktorállomás kezdetben nagyobb figyelmet szentelt volna annak, hogy a cséplőgépek hajtására jó és üzemképes traktorokat biztosított volna a szövetkezetnek. Bizony nagyban hátráltatta a nagylúesi szövetkezet tagjait, hogy kezdéskor a traktorállomástól olyan erőgépet kap. tak, amely teljesen üzemképtelen volt. Igaz, hogy a szövetkezet tagjai nem egyeztek bele, hogy a traktort visszavigyék megjavítani a traktorállomásra, hanem hozzáláttak és saját erejükből megjavították a gépet, úgyhogy rövidesen üzemképes lett. A tanulság ebből az, hogy ha a traktorállomás nagyobb gondot fordít a cséplésre és előzőleg tüzetesen ellenőrzi azokat a traktorokat, amelyeket terv szerint a cséplés alatt használ, ma a nagylúcsiak már árpából is teljesítették volna beadásukat. A kezdeti nehézségeken azonban ma már túljutottak s mindhárom cséplőgép üzemképes. A cséplőgépcsoportok egymással versenyezve szorgalmasan dolgoznak. A munkába kitűnnek Hornyák Ilona, Zátori Anna, Androvics Margit, és Bedö Erzsébet, akik odaadó munkájuk mellett meggyőzték a szövetkezet tagjait, hogy a cséplés idejében való elvégzé, ( se érdekében vasárnap is csépeljenek. E kezdeményezésükre a nagylúesi szövetkezetben vasárnap is felbúgtak a cséplőgépek s a szövetkezet tagjai valamennyien példásan dolgoztak. Látva ezt az egyénüeg gazdálkodók, akik amúgyis szemmel kísérték a szövetkezet munkáit az aratás alatt mind közelebb érzik magukat a szövetkezethez. Különösen bámulatba ejti őket a szövetkezet kiváló termése és nem győznek csodálkozni a hektárhozamokon. Mészáros István és Márton László 4 hektáros kisparasztoknak annyira megtetszett a közös munka, s a nagyüzemi gazdálkodás, hogy a cséplés ideje alatt már ők is a szövetkezetesekkel együtt dolgoznak. Pakos Pál, Dunaszerdahely,