Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-29 / 178. szám, kedd

Füág prokttírjai egy*süljeiéit SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 július 29. kedd 2 Kčs V. évfolyam, 178. szám. Hazánk dolgozói örömmel üdvözlik a nagy Sztálin vezette szovjet népet történelmi jt lentöségü győzelme alkal­mából, amely egyben a világ béketáborának győzelmét jelenti Tisztelet és dicsőség a szovjet népnek A világ dolgozói 'e napokban me­leg üdvözletüket küldik » szovjet­népnek és nagy vezérének, a nemze­tek tanítójának: ,1. V. Sztálinnak. Egyszerű, nem válogatott szavak­ban fejezik ki őszinte csodálatukat és határtalan örömüket a kommu­nizmus első nagyszerű építkezésé­nek, a V. I. Lenin nevét viselő Volga—Don-csatorna gigantikus ví­zferömüvének befejezése felett, ame­lyet most nyitottak meg a hősi Sztálingrádban. Nem egész 4 év telt ei attól az (döföl, amikor a szovjetkormány utasítást adott e hatalmas építkezés megkezdésére. Ahol azelőtt sztyep­pék terültek el, ott négy év alatt kialakult a cimljanszki tenger 2600 négyzetkilométernyi területen és a csatorna v ív.én ha jók úsznak, ame­lyek öt tenger felszínét szelhetik. A moszkvai hu jók találkoznak a Feke­te- és Azovi tenger gőzöseivel. A V. I. Lenin nevét viselő Volga—Don­esatorna kaput képez a Fehér-, a Balti- és a Káspi-tenger felé. Az öntözőrendszeren többezer köbméter víz megy át, hogy a Sztálingrád és Rosztov környéki száraz sztyeppé­két elárassza és a kiszáradt, termé­ketlen földet bőséges termésre ser­kentse. Dicső és nagy diadal az, amit a szovjetember aratott a természet felett ! A Volga—Don-csatorna vizel, amelyek kiterjednek az egész vi­dékre. két millió hektár föld öntö­zését látják el a rosztovi és sztálin­grádi terület száraz járásaiban. A félig puszta földön bevezetik a fü­vesvetésforgó rendszert és véderdő­övezeteket ültetnek. A búza mellett az öntözéssel ellátott- kerületekben gyapoteserjét és rizst fognak ter­melni, hatalmas területeken gyü­mölcsültetvények és szőlők létesül­nek. A takarmánykultúrák kibőví­tése kialakítja a szarvasmarha te­nyésztés feltételeit. Az agrotechni­kai vívmányok és a felépített vízi­erőmüvek villanyáramának felhasz­nálásával megteremtik a magas­hozamú aratások, a gabonatermelés és állattenyésztés szokatlanul nagy fejlődésének alapját. A kerületek gazdagokká válnak, a nép kultúrája és életszínvonala ismét elképzelhetetlenül nagy mér­tékben fokozódik. A szárazsággal sújtott földek virágoskertekké vál­nak, amelyek gazdag terményeikkel bőven ellátják a kolhozparasztokat. Hogyne lennének a szovjetembe­rek és velük együtt a többi dolgo­zók büszkék ezekre a nagyszerű győzelmekre, amelyeket Lenin és Sztálin dieső pártjának vezetésével érnek el és amelyekből szemmel­Iáthatóan rajzolódik ki hatalmas hazájuk kommunista életének gyö­nyörű korszaka. A kommunizmus első építkezésé­nek, a V. I. Leninről elnevezett Volga—Don-csatornának >ekord idő­ben való felépítése mutatja milyen óriási alkotóereje van a szov jet nép­nek. mely nem ismer megoldhatatlan feladatokat és bevehetetlen erődö­ket. Az egész világ előtt emellett kell, hogy nyilvánvaló legyen az, hogy ezt a kimeríthetetlen alkotó, erőt a szovjetember nemes mű szol­gálatába állítja, amely a békét szol­gálja és biztosítja a nép anyagi jó­létét és kultúráját. Míg a kapitalista világ virágzó vidékeket elpusztít, míg a k api t a listák az éhező, nyomorúságban sínylődök szemei előtt elégeli a ga­bonát, míg az amerikai magszállók hordái kegyetlenül öklökllk a koreai nőket és gyermekeket, napalm- és baktériumbomhákat dobnak a békés lakosságra, míg az imperialista há­borús gyújtogatok őrülten fegyver­keznek ifc új háborúra készülnek, amelybe/ be akarnák sodorni a nem­zeteket, addig a szovjetnép békét kíván és minden erejével a békéért munkálkodik. A szovjetemberek határtalan al­kotó hévvel valósítják meg a kom­munizmus hatalmas építkezéseit, amelyek ay, egész emberiség javát szolgálják és fogják szolgálni. Azon az úton vezeti őket Lenin és Sztálin pártja, amely a szovjetuép legnagyobb és legnemesebb céljául a kommunizmus felépítését tűzte ki a Szovjetunióban! A boldog jövőre irányuló ezen magasztos célért Ián­gol ma a szovjet polgárok százmil­lióinak szíve. Az 1952 második ne­gyedévi állami tervteljesítésben el­ért sikerek fényes bizonyítékát nyújtják emuk. Megerősíti ezt a Volga—Don-csatorna építőinek hősi békemtive is. A V. I. Leninről elnevezett Volga —Don-csatorna felépítése a szovjet­nép új nagy győzelme. A szovjetnép ezzel a gigantikus vízierőmiivel az egész világ előtt újra bebizonyította, mily óriási fölényben van a szovjet szocialista rendszer, ami lehetővé teszi a Szovjetunió nemzeteinek, hogy állandóan előrehaladjanak és a világ nemzeteinek élén álljanak. Csak a szocialista, rendszer, amely felszabadította a nemzeteket, amtiy magas építő lelkesedést vált ki ben­nük, képes ily építészeti csodákra. A Volga—Don-csatorna építését azért fejezhették be oly sikeresen s oly rövid idő alatt, mert az egész Szovjetnép kivette részét építésé­ben, mert a kommunizmus első ha­talmas építkezése az egész szovjet­nép ügyévé vált. A szovjet dolgozó nép minden erejét erre az építke­zésre összpontosította. Az üzemek ezrei segítettek a csatorna építői­nek, ellátták az építkezést a legmo­dernebb gépekkel, berendezésekkel és anyaggal. A szocialista technika minden vívmánya segített az épít­kezés legnehezebb feladatainak megoldásában. Emellett az itt új formákat öltött szocialista munkaversenyben felnőt­tek az újítók, élmunkások, a mun­kaliősök további százai és ezrei. Új munkamódszerek, új technika (Folytatás a 2. oldalon) A szovjet nép lelkes köszönetét fejezi ki J. V. Sztálinnak a V. I. Leninről elnevezett Volga—Don-csatorna ünnepélyes megnyitása alkalmából A moszkvai rádió vasárnap közvetlenül Sztálingrád­ból közvetítette a V. I. Leninről elnvezett Volga—Don csatorna ünnepélyes megnyitását. Az iuinepi gyűlést (rrisij, elvtárs a/, SzK(b)P sztá­lingrádi körzeti bizottságának titkára nyitotta meg, aki többek között ezeket mondotta: „Elvtársak, a hősi sztálini korszakban élünk, amelyben a Lenin és Sztá lin nagy pártja, által vezetett nép akaratából az em­beriség legmerészebb és legragyogóbb álmai valósul­nak uiegi A Volga—Don-csatorna — a szovjet nép új, még nagyszerűbb győzelmeinek előhírnöke, amely nép a kommunizmus építkezéseinek sztálini terveit való­sítja meg. A Volga—Don-csatorna építőinek e hősi tetteiből tanulni fog a kujbisevi, sztálingrádi és kachovi villanyerőművek építőinek nagyszámú hadserege, a turkmén főcsatorna, a dél-ukrajnai és az észak-krimi csatorna építőinek és más objektumok építőinek had­serege, amelyek közelebb lioz/.ák a kommunizmus vég­ső győzelmét. Ezért becsület és dicsőség illeti a Vol­ga— Don-csatorna építőit, a nagy művek építőinek él­csapatát". A Szovjetunió államhimniiszának elhangzása után megválasztották az ünnepi díszelnökséget, élén az SzK(b)P közpo-nti bizottsága politbürójával és a sznv. jet nép nagy vezérével, Sztálin elvtárssal. A szovjetunió minisztertanácsának és az SzK(b)P központi bizottságának nevében Z. A. Saskov, a Szov­jetunió folyamhajózási minisztere mondott beszédet: „Elvtársak, a V. I. Lenin nevét- viselő Volga—Don­csatoniának a személy és teherliajók rendes hajózása számára történő megnyitása nagy történelmi jelentő­ségű esemény hazánk történelmében. A V. I. Leninről elnevezett Volga—Don.csatorna épí­tésén végzett gigantikus munkák befejezése lehetővé tette a Szovjetunió európai része összes tengereinek összekötését — a Fehér'-, a Balti-, a Kaspi, az Azovi . és a Fekete-tengernek egy közlekedési vízi rendszer­be való összekapcsolását és a tömeges teherszállítás megkezdését az új vídttoo. A Volga—Don csatorna felépítés^ ^iv incsak a vízi. utak kibővítését jelenti, hanem me»oldjifr~a nemzet­gazdaság legfontosabb kérdéseinek egész komplexamit a természet átalakításában. Megváltoztatja a rosztovi és sztálingrádi körzetek száraz vidékeinek arculatát, a Don folyó vízkészleteinek és olcsó villanyenergiájá­nak kihasználása alapján. A doni kozákoknak, akik évszázadokon át vízről álmodoztak földjeik számára, most lehetőségük nyílik földjeiket vízzel ellátni és megszabadulnak a pusztító száraz szelektől. A szov­jet nép az óriási öröm és hazafias büszkeség érzésé vei fogadta a Volga—Don.csatorna befejezésének hí­rét. A sztálini korsz,ak egyik legnagyobb építkezésé­nek üzembehelyezését országunk dolgozói nagy győze­lemnek tartják a kommunizmusért folytatott harcban, amelyet "Lenin és Sztálin párt jának bölcs vezetésével értek el". Z. A. Saskov továbbá ezeket mondotta: „Az egész ország büszke a Volga—Doü-csatorna építőinek dicső telteire, akik becsük;' . v jositették a párt és kor­mány által kitűzőt feladatokat és most új építke­zésekbe fognak. Kívánjuk nekik elvtársak, hogy a leg­nagyobb sikereket érjék el a természet átalakítása terveinek megvalósításán végzett becsületes békés munkájukban, amint azt a nagy Sztálin felvázolta. A Szovjetunió minüszertanácsának és az SzK(b)P Központi Bizottságának nevében és megbízásából sze. rencsekíváiiataimat fejezem ki az építőknek és az ösz­szes dolgozóknak a Volga—Don csatorna sikeres be. fejezése alkalmából és a V. I. Lem n Volga—Do n csa­tornáját megnyitottaak nyilvánítom''. Az internacionálé ünnepélyes hangjainak eiluingzá­sa után Z. A. Saskov éltette a szovjet népet, a kom­munista társadalom alkotóját és építőjét. Beszédét a következő szavakkal végezte: „Éljen drága szovjet kor­mányunk, éljen a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja, összes győzelmeink szervezője és ihletője, él­jen a szovjet nép bölcs vezére és tanítója, Lenin hal­hatatlan művének folytatója, a mi nagy Sztálinunk!" Az ünnepi gyűlésen ezután Siktorov elvtárs, a V. I. Lenin Volga—'ion csatorna építkezésének vezetője szó­lalt fel, aki beszédében összefoglalta a dolgozók mun. kasikereit és a szovjet ország összes dolgozóinak rész­vételét a csatorna építésében. / A rosztovi körzet dolgozóinam nevében a V. I. Le. nin nevét viselő Volga—Don-osatorna építőit Klimov elvtárs üdvözölte. ígéretet tett, hogy a doni kozákok a tudományos tapasztalatok és vívmányok alapján úgy fognak dolgozni, hogy a haza a gabona tonnái­nak további millióit, valamint más mezőgazdasági növényeket kapjon. A csatorna építőinek nevében Anatolij T szkov lép (lelő bágervezefő mondott beszédet, ítttí 17 tagú bri­gádjával az építkezés folyamán 2,800.000 köbméter földet helyezett át. Sztálingrád város dolgozói az ün­nepélyre Turszanovot, a „vörös októb8r".üzem fém munkását, a Sztálin-díj laureátusát küldték ki, aki a/, óriási vízimü építőinek tolmácsolta a sztálingrádi körzet dolgozóinak forró köszönetét. Végezetül Andre­jev a Volga—Don folyamhajózás főnöke mondott be­szédet. A gyűlés javasolta, hogy Sztálin elvtárshoz levelet intézzenek. A Volga—Don-csatorna megnyitásának világvisszhangja Moszkva A moszkvai sajtó a V. I. Lenir. nevét viselő Volga—Don-csatorna megnyitásának napján számos ri­portot, cikket és más anyagot kö­zölt. amelyek az építkezés óriási méreteit ós hatalmas nemzetgazda­sági jelentőségét szemléltetik. K. Szokolov, a Szovjetunió mi­nisztertanácsa állami építkezési bi­zottságának elnöke a moszkvai Pravdában azt írja, hogy a Volga— Don-csatoma építésénél nyert ta­pasztalatok új sikereket biztosíta­nak a Szovjetunió többi vizierőmü­veinek építkezésében — a kujbisevi, sztálingrádi, kachovi vízierőművek, valamint a föturkmén, a délukraj­nai és észak-krimi csatornák és ön­tözőrendszerek építésében. Ezeknek az építkezéseknek az egész világon nincsen párjuk sem méreteikben. sem pedig felépítésük gyorsaságá­ban. Ezen építkezések megvalósítá­sára a szovjet ipar még nagyobb teljesítményű gépeket gyárt. Besevolod Ivanov szovjet író, aa ..Izvesztija" című lapban azt írja. hogy a Panama-csatornát Ameriká­ban több, mint három évtizeden át építették. Eltekintve attól, hogy ez a csatorna sokkal rövidebb, mint a Volga—Don-csatorna, hangsúlyozni kell azt, hogy a Panama-csatorna nem szolgál egyben öntözésre és villanyenergia termelésre, hanem csupán hajózási csatorna. A Volga —Don-csatorna éppúgy hajózási, tehát közlekedési csatorna, mint öntözöcsatoma is, valamint villany­energia forrás és óriási víztartályai­val, amelyek a legösszetettebb mű­szaki berendezéssel vannak ellátva, nem egész 4 év alatt készült el. E gigantikus építkezés valóra váltá­sának hallatlanul rövid időtartama a szovjet technika hatalmasságának, a szovjetnép lelkesedésének és a tudomány, valamint a termelés szoros kapcsolatának bizonyítéka a Szovjetunióban. N. Kovalev, a J. V. Sztálin nevét viselő leningrádi fémfeldolgozó­üzem vízitui bináinak fökonstruktör­je, aki ezekben a napokban bért vissza a Volga—Don-csatornáról, az Izvesztija című lapban a követke­zőket írja: „Mivel a Szovjetunió níajdnem összes 'víziépítkezőseit és .számos külföldi viziépítkezéseket láttam, kellemesen voltam meglepve, ami­kor megláttam a cimljanszki pom­pás vízimü befejezését, amely eltö­rölhetetlen benyomást kelt. Ünnepi hatást kelt a hajózási kamarák be rendezése. A csatorna partjain i>" (Folytatás a 3. oldalon) ,3-Mi Wu tH m V. I. Leninről elnevezett VoJg»—Don-csatorna. A csatorna első duzzasztógátjának látképe a Volga felől. mm

Next

/
Thumbnails
Contents